Nemzetközi jog Flashcards

Question 1

Q

khogyan viszonyul egymáshoz a politika és a jog-Hans Morgenthau szerint?

Answer

A

politika: tények világa
jog: ideák, morális alapon születő normák

a jog az, aminek teret enged a politika
jog=politika alapján végrehajtva

Question 2

Q

hogyan viszonyul egymáshoz a politika és a jog-Hersch Lauterpacht

Answer

A

a politikai szereplő is a jog fogalomrendszeréből eredő entitás, a szuverén mozgásterét meghatározza a jog, a politika terét az határozza meg, hogy a jog hogy néz ki, vannak olyan területek, ahol az állam nem fogja magát korlátozni (pl.: emberi jogok területe), a nemzetközi közösségnek bele kell szólnia, hogy mi megengedhető és mi nem

politika: ideológiák világa;
jog: szilárd norma és intézményrendszer

Question 3

Q

példa arra hogy mikor lehet hasznos a nemzetközi jog?

Answer

A

egy kisebb dominanciájú országnak is van esélye érvényesíteni az érdekeit

szabályozott együttélése az államoknak a nemzetközi közösségben

Question 4

Q

jogforrások: nemzetközi jog

Answer

A

államokra nézve kötelező normák
Nemzetközi Bíróság (ICJ) Statútuma, 38. cikk
1.nemzetközi szerződések (államok közöttiekről később részletesebben)
2.nemzetközi szokásjog (állami gyakorlat, meggyőződés; később részletesebben)
3.általános jogelvek
4.további jogforrások
-államok egyoldalú aktusai
-bizonyos nemzetközi szervezetek adott szerveinek határozatai

Question 5

Q

nemzetközi jog -értelmezés segédeszközei?

Answer

A

bírói döntések, jogtudósok tanításai

Question 6

Q

miről tudjuk hogy valami nem jogforrás, nemzetközi jogban?

Answer

A

az államokra nézve nem kötelező vmi

Question 7

Q

van formális hierarchia jogforrások között?

Question 8

Q

ha mégis lehetne formális hierarchiát megállapítani akkor mik lennének a csúcson?

Answer

A

a kógens normák: morális/természetjogi alapon fogadta el a nemzetközi közösség egésze, nem megsérthető (pl.: rabszolgaság tilalma-ma is van valamilyen formában, kínzás tilalma-állami szervek is megszegik, )

érvényteleníthető az a szerződés, ami megszeg egy ilyen normát

Question 9

Q

attól, hogy rengetegen nem tartanak be egy kógens normát attól az még létezik és érvényes?

Answer

A

attól, hogy megsértenek egy jogi normát, az nem jeleneti azt, hogy az nem létezik
=általános kritika szokott lenni az előbbi

válasz: létezik és érvényes

Question 10

Q

nemzetközi jog és belső jog eltérések?

Answer

A

nincs parlament=egységes törvényhozó szerv nemzetközi jog esetén
nincs rendőrség mely elkapná a jogsértőket , de vannak nemzetközi bíróságok- melyek betartathatják ezen normákat

Question 11

Q

monizmus?

Answer

A

radikális álláspont, belső jog primátusán nyugvó álláspont; a nemzetközi jog az pusztán az államok külső közjoga, állami szuverenitás kiterjesztése a nemzetközi színtérre

=veszedelmes vizekre tud ez vinni, pl: 2vh holokauszt: német törvénykezés: kógens normák felülírása
=alapvetően nincs jelentős természetbeli különbség a nemzetközi és a belső jog között
=egy azon jog a kettő
csak az a kérdés: melyik kell hogy elsőbbséget élvezzen konfliktusos helyzetben

Question 12

Q

radikális monizmus?

Answer

A

=vannak radikális monizmus képviselői akik: nemzetközi jog elsőbbségét hangoztatják: Hans Kelsen: formál logikai alapon érvelt e mellett : egyes jogszabályok egy hierarchikus rendszerben normapiramisban épülnek egymásra; ennek a normapiramisnak a csúcsán a nemzetközi jog áll; végcél: univerzális és egységes normarendszer jöjjön létre
=olyan képviselője is van a radikális monizmusnak aki morális alapon érvel elsőbbsége mellett; pl: Lauterpacht : nemzeti jog egyszerűen bizonyos területeken nem is hoz létre kötelező erejű normákat
pl: emberi jogi normák : alapvetően kötelező erejük a nemzetközi jogból ered

Question 13

Q

mérsékelt monizmus?

Answer

A

Verdross-hoz kötjük:
Nemzetközi jog és belső jog egységet képez, amelyben a nemzetközi jognak van elsőbbsége. Ez abban nyilvánul meg hogy az állam köteles a belső jogalkotáskor a nemzetközi jogot is betartani.

Question 14

Q

dualizmus?

Answer

A

Nemzetközi jogot és belső jogot elkülönült jogrendszerként tartja számon.

Question 15

Q

lehet arról vitatkozni hogy a belső jog primátust élvez a nemzetközi jog felett?

Answer

A

politikai érdekek mentén nyilván lehet

de a mai nemzetközi jogi álláspont ettől ellentétes: jelenlegi állás szerint belső jogi normákkal nem lehet felülírni nemzetközi jogi kötelezettségeket

Question 16

Q

belső jog és nemzetközi jog ütközésére példa?

Answer

A

példa: 20.sz eleje: Állandó Nemzetközi Bíróság döntése: 1923: Wimbledon gőzös ügye: orosz-lengyel háb idején: brit W gőzös, egy francia cég kibérelte, azzal a céllal, hogy fegyvereket szállítsanak a lengyeleknek
Németo: belső jogi aktussal: tett egy semlegességi nyilatkozatot, orosz- lengyel háborúban semleges akar maradni
német hatóságok nem engedik át ezt a gőzöst a Kieli csatornán; erre az előbbi nyilatkozatra hivatkozva
közvetve sem támogathatják egyik felet sem
probléma: Versaillesi szerződés,a kérdéses csatorna kapcsán szabad áthajózhatóságot hirdettek meg

ÁNB: belső jogi normákkal nem lehet felülírni nemzetközi jogi kötelességeket

Question 17

Q

Mao dualista vagy monista?

Answer

A

dualista tradicionálisan; törvényben vagy rendeletben kell kihirdetni a nemzetközi szerződéseket, így válnak hivatkozhatóvá egy magyar bíróság előtt is

Question 18

Q

monista rendszer vs nemzetközi jogi normák alkalmazása?

Answer

A

automatikusan alkalmazhatóak a belső jogi rendszerben

Question 19

Q

dualista rendszer vs nemzetközi jogi normák alkalmazása?

Answer

A

szükség van erre a plusz belső jogi aktusra: törvényben vagy kormányrendeletben kihirdetése a nemzetközi szerződéseknek

Question 20

Q

évi bécsi egyezmény a szerződések jogáról-27.cikk: belső vs nemzetközi jog

Answer

A

Egyetlen részes fél sem hivatkozhat belső jogának rendelkezéseire annak igazolásául, hogy elmulasztotta a [nemzetközi] szerződést teljesíteni. Ez a szabály nem érinti a 46. Cikket
kivétel: ha nyilvánvalóan legfelsőbb belső jogot sért (pl.: megbízás nélkül írja alá a szerződést; sérti a belső alkotmányos normát

Question 21

Q

mikor jelenik meg az igény, hogy az eddigi szokásjogokat, melyek a nemzetközi interakciók során kialakultak írásban rögzítsék?

Answer

A

20.sz.: Nemzetek szövetségének megjelenésével, és az ENSZ megalakulásával
=igény, hogy le legyenek írva ezek a szokásjogok
ENSZ-en belül: Közgyűlás segédszerveként: Nemzetközi Jogi Bizottság: szokásjogi normákat írásba foglalja

Question 22

Q

előnyök: nemzetközi szerződésekre kerüljön át a hangsúly, az államok közötti kapcsolatok szabályozása szempontjából?

Answer

A

sok tekintetben lehetetlenné vált, hogy egy szokásjogi norma hosszas folyamatát kivárják az államok

sokkal egyszerűbben hivatkozhatóak az írott szabályok

nemzetközi közösségnek a tagjai száma egyre
növekedett a 20.sz.-ban: kétoldalú szokásjogi normák lekövetése nagyon nehézkes feladat lenne

Question 23

Q

államok beiktatási kötelezettsége a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatban?

Answer

A

azokat az ensz titkárságán be kell iktatni
nem feltétlenül maradéktalanul tesz minden állam ennek eleget
DE: jelentős része a nemzetközi szerződéseknek megtalálható itt

amennyiben nem iktatják be, abban az esetben az ENSZ szervei előtt nem lehet a szerződésre hivatkozni (volt már erre kivétel)

Question 24

Q

miért volt igény arra, hogy a nemzetközi szerződésekhez kapcsolódó folyamatokat szabályozzák? mi lesz ennek az eredménye?

Answer

A

-rengeteg elnevezéssel tudnak születni
-legyen igény: megkötés folyamata, értelmezési módszereit, érvénytelenítés módjait
egységesítsék:

Nemzetközi Jogi Bizottság feladata lesz, gyűjtse össze az eddigi normákat, szabályokat

eredménye: 1969. évi bécsi egyezmény : írott szerződések, államok által kötött szerződések szabályai

Question 25

Q

hiányossága a 1969. évi bécsi egyezmény -nek? mit fog ez “előidézni”

Answer

A

szóban kötött megegyezésekre nem terjed ki
csak az államok által kötött szerződésekre vonatkozik

eredmény: hasonló szerződés létrehozása a nemzetközi szervezetekre vonatkozóan : 1986.évi bécsi egyezmény: ennek hatályba lépéséhez 35 állam ratifikációjára lenne szükség: jelenleg sincs érvényben emiatt

Question 26

Q

nemzetközi szerződések?

Answer

A

A nemzetközi jog szerződéskötésre képes alanyai által szóban vagy írásban kötött megállapodások, melyek elnevezéstől függetlenül (lehet jegyzőkönyv is) !!!!nemzetközi jogi jogokat és kötelezettségeket hoznak létre.

Question 27

Q

egyezmény:

Answer

A

adott jogterületet átfogóan szabályozni kívánó nemzetközi szerződések

pl: (Emberi Jogok Európai Egyezménye)
1949. évi genfi egyezmények még ilyen

Question 28

Q

kieg jegyzőkönyv:

Answer

A

alapszerződés részletesebb módosítását célzó különálló nemzetközi szerződés

Question 29

Q

statútum:

Answer

A

nemzetközi bírói fórum alapítódokumentumát szabályozó nemzetközi szerződés

Question 30

Q

modus vivendi:

Answer

A

jogvitában álló felek átmeneti jelleggel szabályokat fektetnek le, jogvita végleges rendezéséig

Question 31

Q

kompromisszum:

Answer

A

két vagy több állam, akik jogvitában állnak, arra jutnak, hogy egy bírói fórumra bízzák a döntést, special agreement, jogvita tárgya, melyik bíróság (nemzetközi, választott), kötelezőként fogadják el a döntést (pl.: Szolvákia-Magyarország: Bős-Nagymaros kérdés Nemzetközi Bíróságon) a feleknek hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a bíróság eljárjon, ez fontos az ítéletvégrehajtásnál

Question 32

Q

mire kell odafigyelni, mikor nem lesz valami nemzetközi szerződés?

Answer

A

ha nem azzal a szándékkal hozták létre a felek, és ezt rögzítették;
(bármennyire is szerződési formát illetően nemzetközi szerződésnek néz ki egy adott dokumentum)
pl: Helsinki záróokmány 1975
SZU és USA aláírók; valójában: politikai nyilatkozatként írták alá a felek
=nincs jogi kötelezettségi ereje

Question 33

Q

szerződéskötési szándék mikor fontos még? -két eltérő eset felvázolása-bírói fórumok máshogy döntenek két hasonló ügyben

Answer

A

amikor első ránézésre a dokumentum nem tűnik nemzetközi szerződésnek

pl: Nemzetközi Bíróság kimondja: tárgyalási jegyzőkönyv szerződési kötelezettséget hordoz
Katar és Bahrein jogvita 1994:lezárulása: Perzsa-öbölre vonatkozó területi fennhatóság kérdéses; itt a szaúdi külügymin közvetítő; szerepelt egy ilyen fordulat: ha szaúdi közvetítéssel nem sikerül eldönteni a jogvitát 6 hónapon belül: nemzetközi bírósághoz fordulnak a felek;
joghatósága van egyáltalán az NB-nek dönteni a felek között?
mivel a tárgyalási jegyzőkönyv rögzítette, hogy joga van az NB-nek ezért tárgytalan a kérdés, van joghatósága

2012: tengerjogi bíróság: más következtetésre jutott, Bangladesh és Mianmar
parti tenger elhatárolása az ügy;
Mianmar kinyilvánítja: átfogó megegyezést szeretne, mely mindegyik tengeri övezet hovatartozásának kérdését rendezi; a tengerjogi bíróság úgy ítélte meg, hogy tárgyalási jegyzőkönyvek nem kezelhetőek szerződési természetűeknek
egyik fél kijelentette: nem kíván szerződési természetet rendelni, ehhez a pusztán parti tengerről szóló dokumentumhoz

Question 34

Q

szerződéskötés folyamata? első lépés?

Answer

A

1.kapcsolatfelvétel-delegációk küldése, egyeztetés a szerződés témáiról; multilaterális egyeztetések-lehet egy kezdeményező állam; nemzetközi szervezet is lehet kezdeményező: pl: Vöröskereszt: humanitárius jog szabályaira vonatkozó genfi egyezményekben mindig meghatározó volt a szerepe

Question 35

Q

szerződéskötés folyamata 2.?-3.

Answer

A

Diplomáciai tárgyalás/konferencia
az érintett államok diplomáciai tárgyalása
diplomáciai konferencia, nem feltétlen egyszeri, tarthat több évig is (havonta találkoznak)
a résztvevő képviselőknek megfelelő jogosítványokkal kell rendelkeznie

Mandátumok ellenőrzése (bizonyos tisztségviselőknek automatikus szerződéskötési/tárgyalási jogosultsága)
tárgyalhat az ország nevében?, aláírhat? -> a bécsi egyezmény szerint az államfőnek, kormányfőnek, külügyminiszternek nem kell felhatalmazás; a nagykövetek tárgyalhatnak megbízás nélkül is, de nem írhatnak alá

Question 36

Q

szerződéskötés folyamata? 4.-5. lépés

Answer

A

Ügyrend megfogalmazása
milyen témákkal, alkérdésekkel foglalkoznak a bizottságok, kik a tagjai

A szerződés szövegezése (multilaterális/átfogó egyezmény -> munkacsoportokban)
az államoknak fontos, hogy a képviselői melyik csoportban vannak
az extrémen érzékeny kérdéseket nem kizárólag egy bizottság felelőssége meghatározni (pl.: római statútum)
egy szövegszerkesztő bizottság összerakja a megtárgyalt részeket

Question 37

Q

szerződéskötés folyamata? 6.-7

Answer

A

Parafálás
nincs joghatása az államokra nézve
nem aláírás
hiteles és végleges sz9vegként lezárják a tárgyalást, a felek elfogadják a szöveget olyan végleges szövegként, amit aztán aláírhatnak
2/3-os többség kell hozzá

Aláírás (lehetséges „ad referendum” aláírás)

ha rövid a szerződés: minden lapra kézjegy
ha hosszú: záróokmány aláírása

ad referendum aláírás: körülírják, hogy milyen témákban írhat alá egy képviselő, ha túlnyúlik a szerződés ezeken a témákon, de azért aláírja, odaírják, hogy ad refendum és bizonyos határidőn belül az állam válaszol, hogy érvényes-e az aláírása

Question 38

Q

szerződéskötés folyamat: 8-9. lépés-utolsó kettő

Answer

A

Ratifikáció
érzékenyebb kérdéseket vitató szerződések esetén
az aláírás fél elköteleződés az államok felől (a szerződés céljával, tárgyával összeegyeztethetetlen magatartást nem tanúsíthat, de nem lehet a szerződés rendelkezéseit számonkérni rajta; visszaléphet; pl.: G. W. Bush visszavonja a fél elköteleződést, „unsign”)
hazamennek, kijelölnek egy letéteményes államot, semleges fél, őrzi az eredeti változatokat, ha módosul vagy megszűnik a szerződés, az hozzá fut be és ő értesíti a feleket
minden joghatást magára vállal az állam
az állam alkotmánya mondja meg, hogy ki ratifikálhatja a szerződést (Mo.: parlament, államfő; USA: elnök, szenátus)
az az állam, aki ratifikálta, teljes értékű tag lesz
jogosultságok járnak a ratifikációs szerződésekkel: értesítik a fejleményekről, fenntartást és kifogást tehet

Beiktatás
aláírással/ratifikációval a nemzetközi szerződés beáll az államra nézve, be kell építenie a belső jogba, számonkérhető rajta, az mindegy, hogy a hazai jogban hogy jelenik meg; felülírja a belső jogot, összhangba kell hozni a szerződéssel

Question 39

Q

kézjegy jelentése?

Answer

A

rövidített aláírás

Question 40

Q

bécsi egyezmény 9 cikke a parafálásról?

Answer

A

tárgyalásokon résztvevő felek, kétharmadának kell szavaznia a parafáláshoz; de ettől kisebb-nagyobb arányban el lehet térni

Question 41

Q

parafálás utáni két lehetséges lépés közötti különbség?

Answer

A

szerződés aláírása;
két eset: viszonylag egyszerű szerződésről van szó: lehet hatályba lép magával az aláírással
ha összetettebb szerződésről van szó: ratifikációhoz köthetik a felek
ebben az esetben is keletkeztet joghatásokat az aláírás

ÉS: innentől az aláíró fél a szerződés céljával összeegyeztethetetlen magatartást nem tanúsíthat

Question 42

Q

nemzetközi szerződések összes típusa?

Answer

A

1.ügyintéző (a teljesítés után megszűnik) -normaalkotó
2.bilaterális, multilaterális
3.egyszerűsített (azonnal beáll a teljesítési kötelezettség) – ünnepélyes formában kötött (ratifikáció kell!)
4.
-zárt (fix szerződő felek)
- félig zárt (van felvételi kritérium – pl.: ENSZ: békeszerető államok előtt nyitva
– félig nyílt (objektív tényező határozza meg pl.földrajzi helyzet, nincs felvételi kritérium)
– nyitott (bárki csatlakozhat, érdekük, hogy minél többen legyenek -pl: Genfi Egyezmény)
5.határozott – határozatlan időre kötött

Question 43

Q

fenntartás intézménye?

Answer

A

olyan bárhogyan nevezett, egyoldalú nyilatkozat, mellyel egy állam egy szerződés aláírása, megerősítése, elfogadása során kifejezésre juttatja, hogy a szerződés bizonyos rendelkezéseinek jogi hatályát a rá való alkalmazásban kizárni vagy módosítani szeretné

visszavonható

Question 44

Q

kifogás jelentése?

Answer

A

részes államok elé kerül valamely állam fenntartása: 12 hónap áll rendelkezésükre, hogy megállapítsák nem értenek egyet a fenntartással
(12 hónap után nem lehet kifogásolni)

visszavonható ez is

Question 45

Q

értelmező nyilatkozatok a szerződés bizonyos pontjaihoz-ez mit jelent?

Answer

A

ők maguk hogyan értik ezt meg azt a rendelkezést

=fenntartás ide nem tehető : ha vmely ért nyil kizárna a szerződés bizonyos cikkeit magára nézve vagy módosítana az mind fenntartás

Question 46

Q

fogalmilag mikor elképzelhetetlen a fenntartás ?

Answer

A

1.bilaterális nemzetközi szerződés
2. kógens normát (agresszió, kínzás tilalma…) megállapító szerződés
3. általában konstitutív szerződés esetén (nemzetközi szervezetet létrehozó nemzetközi szerződés, pl: ENSZ alapokmány; veszélyeztetné a szervezet integritását)
4. ha a szerződés úgy rendelkezik (zárórendelkezésekben, egész vagy egyes cikkelyek)
ha a szerződés részben úgy rendelkezik
5. ha a fenntartás a szerződés céljával, tárgyával összeegyeztethetetlen (pl.: népírtás tilalmát magában foglaló szerződés)

Question 47

Q

Genocídium egyezményhez fűzött fenntartások ügye
? 1948. év-abszolút integritás elvétől eltérnek: ez a jelentősége

JELENTŐSÉGE?

Answer

A

holokauszt tapasztalat eredményeképpen

9.cikk:automatikus joghatóság Nemzetközi Bíróságra nézve: =ehhez lehetett fűzni fenntartást

érdek: minnél több állam csatlakozzon; SZU csatlakozni akart volna, viszont ez az automatikus joghatóság nem tetszett neki=fenntartás
kifogás: részes államok
felmerült a kérdés, lehetséges így a SZU csatlakozása
nemzetközi közösség érdekében nem állna ha SZU nem lenne részes állam

konklúzió: abszolút integritás elvének felülírása, relatív hatály elvének megállapítása, részes állam lehet SZU;

ha vannak államok akik kifogást tesznek: ne csatlakozzon SZU egyáltalán ha a 9. cikket nem fogadja el=köztük nem lesz érvényes a szerződés egésze

ha úgy tesznek kifogást hogy csatlakozzon a SZU, de nem tetszik nekik az ügy: akkor csak egyszerűen nem lesz érvényes kettejük között az az adott cikk

mindenki más kifogás nélkül: SZU fenntartása érvényesül

Question 48

Q

faji megkülönböztetés tilalmáról szóló nemzetközi egyezmény vs fenntartások esetleges összeegyeztethetetlensége-megoldás?

Answer

A

20 cikk: részes államok kétharmada dönti el, hogy egy adott fenntartás a szerződés céljával összeegyeztethetetlen-e

Question 49

Q

reciprocitás alapelve?

Answer

A

fenntartás megállapodása után, nemcsak a fenntartást tévő államnak kell a rendelkezések szerint eljárnia, hanem neki is azokkal az államokkal akik a fenntartásával együtt elfogadták a szerződés azon pontját

pl: 1983.évi strasbourgi egyezmény: elítélt személyek szállítása más országba
12. cikk egy adott állam kegyelmet gyakorolhat, akkoris ha kiindulási pont államában elítélt vki
pl: Azerbajdzsán fenntartás -előzetesen egyeztetni kell vele;

pl: ha Azerbajdzsánba szállítanának magyar állampolgárt: ebben az esetben az előzetes egyeztetést és hozzájárulást kéne kérnie a magyaroktól Azerbajdzsánnak hogy kegyelmet gyakoroljon

Question 50

Q

relatív érvénytelenségi okok?

Answer

A

tévedés (ez részletesebb)
megtévesztés
megvesztegetés
belső jogba ütközik (szintén részletesebb)

az adott érvénytelenségi okban érintett állam támadhatja meg

Question 51

Q

abszolút érvénytelenségi okok?

Answer

A

abszolút érvénytelenségi okok:
erőszak, erőszakkal való fenyegetés
kógens normába ütközés
bármely állam megtámadhatja

Question 52

Q

tévedés? + jogeset

Answer

A

Cikk (1969. évi bécsi egyezmény)
olyan tényre vagy helyzetre hivatkozik, mely a szerződés megkötésekor létezőnek feltételezett és lényeges alapul szolgál
=erre csak jóhiszemű fél hivatkozhat

Preah vihear templom: két állam határán, Thaiföld, Kambodzsa
20.sz eleje: 1904 megállapodás Franciao és Sziám között a határok megállapításáról (Sziámi kir, Thaiföld elődje)
1953ig Kamodzsa a franciáké
ez a megállapodás azon a határszakszon nem kötött megállapodást a templom területén
vegyes bizottságra bízva: terepen kimérni, tényleges hol legyen a határ a templom körül
és ennek döntését elfogadják a felek
: természeti határok elve: templom Kambodzsához tartozott
függetlenedés után Vietnám pert indít NB előtt
=ők tévedésben voltak, hogy ez a templom Kambodzsáé lesz
=ez azért nem lehetett tévedés mert a 20.sz.-ban hosszú évtizedeken át a Sziámi fél nem emelt kifogást, hogy a templom Kambodzsához került
(meredék feltételezés: fél évszázadon keresztül nem vették észre a tényt, hogy az a terület Kambodzsáé)

1904-ben megkötött szerződés nem lesz érvénytelenítve

Question 53

Q

belső jog vs érvénytelenségi okok?

Answer

A

nemrégi álláspontunk: nemzetközi jog primátust gyakorol a belső jog felett
hogyan lehetséges itt egyáltalán az érvénytelenség?

szűk esetkör: diplomáciai képviselő az alkotmányos rendelkezések szerint nem rendelkezik aláírási joggal
=érvényteleníthető a szerződés

pl:Nigéria és Kamerun, Csád tó vidéke, Bakaszi félsziget feletti hivatartozás a vita tárgya
megállapodása a határról vonatkozóan: nigériai államfő írt alá, de Nigériában van egy rendelkezés miszerint az államfő területi vonatkozásokban nem írhat alá szerződéseket;
Nigéria megpróbált azzal érvelni, hogy az államfő nem rendelkezett joggal, az aláírásra
Bécsi egyezmény: államfő automatikus aláírási joggal rendelkezik
NB előtt nem lehetett erre sikerrel hivatkozni

Question 54

Q

erőszakkal való fenyegetés vs érvénytelenség?

Answer

A

akár az állam képviselőjével szemben, akár állammal szemben gyakorolt fegyveres erőszak

első eset: pl Hitler Cseh-morva protektorátusról szóló rendelkezésre aláírás, Hitler nem engedte be az orvosait az inzulinnal, addig amig ezt alá nem írta a cseh elnök
=klasszikus erőszakkal való fenyegetés

állam esetében pl: gazdasági nyomásgyakorlás nem számít ilyen érvénytelenségi oknak

Question 55

Q

kógens norma vs szerződés érvénytelensége?

Answer

A

Bécsi e 53 cikk: feltétlen alkalmazást igényelnek
konzervatívabb felfogás: zárt lista
másik felfogás: folyamatosan bővülő lista
pl: agresszió tilalma, népirtás tilalma, rabszolgaság tilalma

ezekbe ütköző szerződés érvénytelen

Question 56

Q

legfőbb különbség tehát a relatív és az abszolút érvénytelenségi okok között?

Answer

A

abszolút :bármely állam megtámadhatja

relatív:az adott érvénytelenségi okban érintett állam támadhatja meg

Question 57

Q

autentikus értelmezés?

Answer

A

szerződést kötő felek értelmezik azt az adott szerződést;

Question 58

Q

hiteles értelmezés?

Answer

A

szerződést kötő felek akár létrehoznak egy bíróságot, kikötnek egy nemzetközi testületet, mely a szerződés hiteles értelmezésére jogosult
pl:
Emberi Jogok Európai Bírósága: Emberi jogok európai egyezményének értelmezésére

+értelmezési nehézségeket lehet felold a testület, plusz tartalommal tölt meg nyitott kérdéseket hagyó rendelkezéseket

Question 59

Q

doktrinális értelmezés?

Answer

A

jogtudósok véleménye

Question 60

Q

milyen módszerekkel lehet értelmezni egy szerződést (6)?

Answer

A

nyelvtani
„in claris non fit interpretatio” – ami egyértelműen van megfogalmazva, azt úgy kell elfogadni, nem lehet máshogy értelmezni

logikai!!!!

történeti
teleologikus
gyakorlati
rendszertani

Question 61

Q

dilemmahelyzet nyelvi értelmezésnél?

Answer

A

több hiteles verziója van egy nemzetközi szerződésnek
pl: ENSZ alapokmány 51 cikke: jogos önvédelmi helyzet
előfeltétel angol verzió:fegyveres támadás
francia verzió: fegyveres agresszió
jogi értelemben agressziót csak állam követhet el
2001 szept 11: jelentősége volt
nem állami szereplők követték el a támadást, kérdéses: USA jogos önvédelmi helyzetbe került vagy sem?
francia verzió szerint nem
angol verzió szerint igen

Question 62

Q

másik jogvita, amikor magának a vitának az elindítás múlt a nyelvtani értelmezésen?

Answer

A

2011: Grúzia v. Oroszország: 1965. évi faji megkülönböztetés tilalma, 22. cikk
Grúzia bepereli Oroszországot
de a 22. cikk esetében Oroszország a francia verzióra támaszkodott és meggyőző nyelvtani értelmezése volt
befejezett jövő idő – a diplomáciai tárgyalást feltételéül szabja a bírósághoz fordulásnak, ezt Grúzia nem tette meg (mielőtt az NB-hez fordult volna)

NB sok más értelmezés alapján nem dönt a joghatósága mellett
Grúzok kezdeményezzenek diplomáciai tárgyalásokat

Question 63

Q

rendszertani értelmezés jelentése?

Answer

A

szerződést csak a nemzetközi jogi környezet figyelembevételével lehet értelmezni
: lehet egy fogalom csak egy másik szerződésben van benne
pl:
1951. évi genfi egyezmény a menekültek jogairól -> faji üldöztetés=menekültjogi státusz, ennek fogalma benne van: 1965. faji megkülönböztetés tilalmáról szóló egyezmény

hivatkozhatnak már hatályban lévő szerződések pontjaira

Question 64

Q

gyakorlati értelmezés?

Answer

A

szerződés végrehajtására irányuló állami gyakorlat
pl: békefenntartó missziók: ENSZ alapokmányban egyáltalán nincs szó békefenntartó missziókról
ENSZ gyakorlatából kiindulva viszont ezeket létrehoznak

másik példa: 1961 diplomáciai kapcsolatok jogáról szóló bécsi egyezmény
mentességek:családtagok mentessége: biztos nem gondoltak a regisztrált élettársi kapcsolatban élő azonos nemű társakról
viszont: nincs kikötés arra, hogy azonos nemű partner ne részesülne mentességben

Answer 64

A

nem történelmi körülmények hanem: szerződés előkészítő iratainak vizsgálata, tárgyalási jegyzőkönyvekről van szó
1965 : Indonézia kiakart lépni az ENSZ-ből: előkészítő iratok:nem zárták ki ennek lehetőségét

Answer 65

A

szerződés céljáról van szó; preambulumokban szokott szerepelni; átfogott missziószerű cél, a cél ernyője alatt lehet tágítani a rendelkezéseket
pl: BT hatáskör bővítése

Answer 66

A

a szűkebb körű értelmezési eredményt kell alapul venni;

t, kevesebb jogi kötelezettséggel jár az államok számára

Answer 67

A

kétoldalú szerződéseknél ez nagyon egyszerű

szoktak lenni felülvizsgálati konferenciák több részes államnál :módosítás nem lép hatályba, amíg bizonyos számú állam nem ratifikálja, nem kötelező elfogadni a módosítást
1998. Római Statútum -> elfő f. k.: 2010. Kampala, Uganda

vagy kiegészítő jegyőkönyvek létrehozása: nem automatikusan csatlakoznak az eredeti szerződés részes államai; külön nyilatkozni kell erről
pl:1950. Emberi jogok európai egyezménye -> pl. 6. kiegészítő jegyzőkönyv a halálbüntetés tilalmáról

Answer 68

A

határozott idő letelte (pl.: ESZAK, Párizsi szerződés, 1951 -> 2002)
bontó feltétel, minimális részes állami létszám (pl.: Genocídium E. -> 16 állam)
felmondás
teljesítés
konszenzus
utóbb kötött szerződés („Lex posterior derogat legi anteriori”)
háború (nem minden szerződést szüntet meg, ilyen pl. humanitáriusjogi szerződések)
szerződési kötelezettségek súlyos megszegése (lényeges elem sérül, nem minden szerződésben érvényesül)
lehetetlenülés (jogi vagy térbeli)
Clausula rebus sic stantibus (feltételek: körülményváltozás nem volt előre látható, nem felróható, a szerződés lényeges elemét érinti, pl. Bős-Nagymaros ügyben Mo-Szlovákia, magyar kormányváltás, rendszerváltás, környezetvédelem)
kógens/szokásjogi norma (desuetudo) utólagos kialakulása

Answer 69

A

Szerződés részes felei közül mindenkinek el kell fogadni egy fenntartást különben az érvényét veszti.

két vh közötti időszakban érvényesült ez az elv, ez volt a gyakorlat

Answer 70

A

ha gazdasági előnyöket ad azért, hogy szerződést kössön vele, nem számít megvesztegetésnek, mert nem sérül a másik fél szuverén akarata

Answer 71

A

nem automatikus
értesítés -> 3 hónapon belül kifogást tehet a többi fél -> nemzetközi jogvita -> 12 hónap van a feleknek diplomáciai csatornákon egyeztetni az érvényességéről, ha nem egyeznek meg, be kell vonni egy harmadik felet -> egyeztető eljárás/választott bíróság/nemzetközi bíróság

Answer 72

A

államok kialakítanak egy egybevágó tartós gyakorlatot, melyet ugyanúgy folytatnak, egy bizonyos időtartamig, abban a meggyőződésben, hogy ez jogi kötelezettségük

Answer 73

A

régi álláspont: emberiség emlékezete óta kell fennálnia ennek a gyakorlatnak
újabb felfogás: 99 év

hetekben nem mérhető, de pl 10 év is elég ma ahhoz hogy kialakuljon egy szokásjogi norma

pl: 1945-ös Truman nyilatkozat: állami szándék: parti államnak különleges előjogai vannak a partjához közel álló kontinentális talapzathoz

az 1958-as genfi egyezményben már ugyanez szokásjogi normaként szerepel

Answer 74

A

akár két állam vonatkozásában is létrejöhet, regionális szinten is létrejöhet
-nem szükséges az univerzalitás; nem kell az összes államnak ezt a szokásjogi normát gyakorolnia

Answer 75

A

fizikai cselekedeten túl, szóbeli és írásbeli megnyilvánulások
ideértve: különböző nemzeti jogszabályokat (ezzel automatikusan egyetért teljesmértékben az állam jogalkotója)
de lehet szó bírói joggyakorlatról is
vagy végrehajtási szerv folyamatos cselekedetéről
vagy egy diplomáciai képviselő tesz nyilatkozatot (ez is lehet bizonyíték)

Answer 76

A

nem állami szereplők cselekedetei
pl:civil szervezetek munkája….

DE HA:
állami szereplők tesznek egy aktust, az sem feltétlen jelent egybevágó, tartós gyakorlatot, ha az állami szereplők viselkedése nem egységes, hanem pl egymással szemben áll

Answer 77

A

NB nem ad erre egyértelmű választ

volt ügy ahol a hallgatást csatlakozásként értelmezte
volt olyan ügy, ahol a hallgatást a szokásjogból kimaradásként értelmezte az NB

Answer 78

A

materiális elemeken túl kell, hogy az adott államok jogi kötelezettségükkel tisztában legyenek a szokásjog terén

Answer 79

A

ha szokásjog kialakulása folyamatában teszi ezt: úgy kezelik mintha nem vonatkozna rá a szokásjog, nincs semmi baj

ha szokásjog megalakulása után: megsérti a normát az állam

Answer 80

A

felülíródhat a szokásjogi norma, erre van lehetőség

Nicaragua ügy, 1986: NB véleménye, adott szokásjogi normával ellentétes állami gyakorlat lehet új szabály elismerésének a jele, nemcsak régi szokásjog megsértése

Answer 81

A

nincs szükség szerződésre, írott megegyezésre
de a hivatkozást megkönnyíti sok fél esetén ha leírják ezeket a normákat
=Nemzetközi Jogi Bizottság arra van felhatalmazva hogy ezeket a normákat feltérképezze és egybegyűjtse őket
“jelentéstevő”munkája, hogy a szokásjogi normáról tájékozódjon, állami gyakorlat felmérése, tervezet elkészítése
NJB ha elfogadta a tervezetét
ENSZ KGY 6. Jogi Főbiztosa ellenőrzi, visszaküldheti a NJB-ba

ha itt is sikerül szerepel a tervezet: ENSZ közgyűlése elé kerülhet a szokásjogi tervezetet: és hivatkozni lehet a továbbiakban erre, de kodifikációs konferenciát összehívhatnak, hogy véglegesítsék a szerződés formáját

pl: 1969-es diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény

Answer 82

A

1950: ítélet
NB elsőízben vizsgálódott a regionális szintű szokásjog meglétéről
Peruban egy katonai lázadással gyanusított politikust üldöztek, ő néhány hónapokig bújkált, majd Kolumbiai nagykövetségre menekült
kérdés: biztosíthat neki K menedékjogot? -többek közt; vagy ki kell adni a hatóságoknak?
érv: Kolumbia a menedékjogra vonatkozó 1928. évi havannai egyezményt sértő módon járt el a menedékjog biztosításával.
minősítés tekintetében K kezébe a montevideói egyezmény erős eszköz lehetett volna,

azonban nyilvánvalóvá vált, hogy ez nem értelmező dokumentum a H egyezményhez, hanem egy módosítása-ez csak akkor kötelez egy államot ha ehhez külön is csatlakozott
probléma: ebben nem volt részes állam Peru
K érvelése: ez egy szokásjogot kodifikáló egyezmény (montevideó) nincs jelentősége annak, hogy Peru ezt nem írta alá, az adott régiónak ez a szokásjoga és kész
Peru: nem állapítható meg szokásjog, montevideói egyezményes alacsony részes száma az államoknak ez is bizonyítja, hogy nem szokásjog, és Peru egyébként sem részes fél ebben
Bíróság Perunak ad igazat.
bizonyíték: NB regionális szokásjogi normáról nem beszélhetünk ebben az esetben, Kolumbia megsértette a havannai egyezményt

Answer 83

A

India területén portugál enklávék 54-ben portugália katonai alakulatokat akart volna átcsoportosítani
India az áthaladást nem engedélyezte
P érvelése: brit fennhatóság alatt kialakult egy kétoldalú szokásjog: portugál enklávék között át lehet vonulni, nem kell engedélyt kérni a britektől régebben
ez átöröklődött
Bíróság:
elutasította P kérését
ez a szokásjogi norma ez fegyveres erők vonatkoztatásában korábban is engedélyhez volt kötve

Answer 84

A

fogalom: fokozatos fejlesztésnek is szokták hívni, amikor a szokásjog leírásának céljával összegyűlnek az érintettek, szóba kerülnek olyan kérdések is amire szokásjogi gyakorlat nem alakult még ki, de megtudnak plusz gyakorlatokról (újak)

régi szokásjogok+új kötelezettségek=hibrid szerződések létrejötte

aláíró és ratifikáló államok száma szűkebb lehet, ahhoz a közösséghez képest, mely a régi szokásjoghoz hozzájárult

ebben az esetben: azon rendelkezések melyek nem szokásjogi normákat tükröznek, csak azon államokat kötelező melyek azt is külön ratifikálták
(másokat nem kötelezhet)

Answer 85

A

1969 jogvita
Németo vs Dánia és Hollandia
jogvita tárgya: 3 állam között a partvonal homorú,a kérdés: bizonyos tengeri övezetet nem távolságban hanem az érintett államok között hogyan lehet elhatárolni?

Ném: a homorú tengerparttal méltánytalanul kisebb szeletet kap a másik két félhez képest

másik két fél: egyenlő távolságok elvét kell érvényesíteni: ez szerepel mint kötelező norma a genfi tengerjogi egyezményben

Németo ennek nem része, nem ratifikálta az egyezményt
másik két fél: mindegy mert ez szokásjog

ez nem szokásjogi rendelkezés, az csak részes államokat kötelezhet, méltányosság elvét figyelembe véve állapodjanak meg a felek

Answer 86

A

1920as évi statútum, ÁNB
38 cikke a Nemzetközi Bír statnak: szinte ugyanúgy nézett ki

történeti értelmezési módszer kell ÁNB dokumentumait is megközelíteni

számos jogrendszerben elismert általános tartalmú jogelvek, amelyekre nemzetközi bírói fórumok is hivatalosan nyilatkozhatnak

pl: felek perbeli egyenlősége, méltányosság elve

Answer 87

A

egyoldalú állami aktusok,
bizonyos nemzetközi szervezetek adott szervei által meghozott nyilatkozatok =erre az államok feljogosították őket, BT által hozott szankciós határozatok

ENSZ Alapok 6. fejezete: abban a jogvitában hozott ajánlások, ajánlási értékűek és nem kötelező jellegűek
Közgyűlés túlnyomó része ajánlás: és nem jogforrás!!!!!!!

egyoldalú állami aktusok: jogi kötelezettségre tesz vállalást egy állam, szerzett jog-egy másik állam, csakúgy nem lehet visszavonni ezt a vállalást
más államra nézve nem hozhat létre egy másik állam kötelezettséget
csak olyan képviselőé értékelhető ide, aki betudható az állam képviselőjének
nyilvánosság előtt kell hogy zajljon

Answer 88

A

ÁNB, Kelet-Grönland ügy, Norv K-G területeit akarta Dániával szemben, első vht lezáró béketárgyalások
norvég miniszter akkor megfogadta, hogy nem lesznek területi követelései a területre vonatkozóan

Dániának adott igazat az ÁNB

Answer 89

A

1974, Fro
Csendes-óceáni térség franciao nukleáris kísérleteket folytatott
környezeti károk: Ausztrália, Új-Zéland;
fertőzött állatok húsának eladását blokkolta Fro.
két állam bepereli Frot
Fro nem részese a részleges atomcsend egyezménynek
Bíróság nem tudta kötelezni Frot, hogy csatlakozzon ehhez (meglepő módon xd)
Fro részéről több állami tisztviselő felszólal: felszín felett nukleáris kísérleteket többé nem kívánnak folytatni
=szerződési kötelezettség vállalásának értelmezte ezt az NB: okafogyottá vált a jogvita, berekesztik a tárgyalást

Answer 90

A

állam területe-emberi élet fenntartására alkalmas terület: pl: olajfúró telepre nem lehet államot építeni ;
terület méretére nincs kikötés, nem is kell egybefüggőnek lennie (pl szigetországok: Indonézia)

ezen élő lakosság: nem csak állampolgárokról lehet beszélni, lakosság egy tágabb fogalom pl: menekültek, más állam állampolgárai

önálló kormányzati hatalom: minden lakosra kiterjed, különböző jogok és kötelezettségekkel jár az állam területén tartózkodás
elvárás: önálló, tényleges hatalomgyakorlás
pl: pol-i, katonai körülmények miatt más államé a hatalomgyakorlás- nem beszélhetünk önálló kormányzati hatalomgyakorlásról

pl: bantusztánok területei, Dél-Afrika területén belül; apartheid rezsim alatt fél évszázadon keresztül működtek, apartheid rezsim (fehér etnikumú közösségé a hatalom) látszatállamokat hoztak létre saját maguknak, objektíven tekintve nincs önálló állam-bantusztánok vezetői is apartheid rezsimhez köthetőek;

Answer 91

A

nem az egyes tagállamok, hanem a szövetségi állam

pl:USA nemzetközi jogalany, és nem New York állam

Answer 92

A

3 feltételen kívül+más államokkal való kapcsolatfelvétel lehetősége (ez erősen átpolitizált feltétel)=államelismerés feltétele

ma is jópár állam melyet részben elismernek, részben nem, de a 3 másik feltétel teljesül

Answer 93

A

területi -teljes és kizárólagos szuverenitás; de dönthet úgy egy állam, hogy bizonyos hatósági jogköröket átenged más államnak, vagy területének egy részének igazgatását átengedi más államnak
pl.Kubán belül USA Guantanamói öbölt bérli : katonai támaszpont

személyi
állampolgárság-ez szuverén döntés
pl születési helye, vérszerinti öröklődés, vagy más feltételek

közfunkciós: harmadik állam területén tartózkodnak az adott állammal hivatali kapcsolatban lévő diplomáciai missziók vagy katonai egységek

Answer 94

A

alapvetően a területi főhatalom a legfőbb, ami döntéseket alapoz meg

ha a személyi főhatalom és a közfunkciós ütközik:
közfunkciós élvez prioritást
Casablancai dezertőrök ügye: ÁNB;

Answer 95

A

ha a személyi főhatalom és a közfunkciós ütközik:
közfunkciós élvez prioritást
erre példa:Casablancai dezertőrök ügye: ÁNB;Fro és Németo között vita;1907-es hágai egyezmény szerint döntés, francia idegenlégióból hat személy akart elszökni- német konzulátusra menekültek, 3an német állampolgárságúak; próbálták kimenekíteni őket, de francia hatóságok elfogták őket, kérdés: mi történjen velük?
Németo követelte szankció nélküli elbocsátásukat, elvégre német állampolgárokról is van szó: személyi főhatalom érve
Franciao: közfunkciós főhatalomra hivatkozás; francia idegenlégiós hivatali kapcsolattal érvelt

ÁNB: Fronak van igaza; közfunkciós hatalom felülírta a személyi főhatalmat

Answer 96

A

lehet mindkettőről szó

egyoldalú nyilatkozat melyben elismeri vmelyiket egy állam

de lehet hogy olyan praktikus lépést tesz, mely nyilvánvalóvá teszi az állam elismerését
pl: a diplomáciai kapcsolatok felvétele -ez az egyetlen olyan gyakorlati aktus mely elismerést jelent

Answer 97

A

fegyveres erőszakkal elért területszerzés nem ismerhető el, az így létrehozott állam sem ismerhető el önálló államként

Stimson USA külügymin, Mandzsukuo kapcsán, 30as évek, japán agresszió útján létrehozott entitás, USA nem ismeri el
: mára általános alapelv lett a nemzetközi jogban
agresszió tilalmának megsértése

Answer 98

A

BSZK délszláv háb. közepén hozták létre, 1992, szerb agresszió jegyében jött létre, de facto államalakulat,
mindent tőlük telhetőt megtesznek, hogy több Boszniai területhez jussanak hozzá (+srebrenicai vérengzésért felelősek)-emberiesség elleni bűncselekmények, háborús bűncselekmények
(hírhedt vezetők: Karadzic, Mladic)

1995 daytoni megállapodás, Boszniai területeken vérengzés véget ér, USA közvetítés
boszniai terület felosztásáról tárgyalás

jóváhagyó pecsét olyan entitásra amit a legsúlyosabb bűncselekmények között hoztak létre

önálló államiság hivatalosan nem jött létre, nemzetközi jogi szempontból

önálló államiság csak: közigazgatási és alkotmányjogi szinten

(másfelől aggályos intézkedés)

Answer 99

A

két problematikus helyzet
1, alkotmányellenesen hozták létre a kormányt pl: puccs
belügyekbe való be nem avatkozás tilalma
dilemma 3 megközelítése: 
- 
2, konkuráló kormányok esete

Answer 100

A

német szövetségi köztársaság 2 vht követően olyan politikát gyakorolt, hogy amennyiben vmely állam önálló államként ismeri el az NDK-t, akkor az NSZK ezzel az állammal nem kíván szerződéses kapcsolatba lépni

=államelismerés nagyon átpolitizált
=megtudja határozni a nemzetközi jog alakulását

Answer 101

A

pl: Oroszo vs Koszovó
Oroszo van ügyvivő irodája Pristinában, de nem ismeri el önálló államnak Koszovót

(Oroszo szerbekkel baráti kapcsolat, ezért nem ismeri el a függetlenséget)

(DE konzuli szolgálat létrehozása nem egyenértékű az állam elismerésével)

konzuli iroda sem elismerés; =állampolgárok ügyeinek intézése nem elismerés

Answer 102

A

nem tetsző más államoknak az illegitim módon hatalomrajutás
ezzel szemben:
belügyekbe való be nem avatkozás elve

Answer 103

A

Tobarelv (Ecuador külügyminisztere, 1907) –megtagadás

elismerést meg kell tagadni és semmilyen kapcsolatba nem lehet lépni az adott állammal ha azt illegitim módon hozták létre

(erőszak útján stb)

Answer 104

A

Wilson elv: utólag megtartott népszavazással, vagy szabad választásokkal lehet legitimálni (egy illegitim módon létrehozott kormányt is)

Answer 105

A

Estrada elv, mexikói külügyminisztertől származik : alapvetően az, hogy hogyan került hatalomra egy kormány az belügy, ebben az államok nem foglalhatnak állást hivatalosan, de egyéb módon ki lehet fejezni az esetleges nemtetszésüket
=nem az elismerés hivatalos megtagadásával hanem:

: diplomáciai kapcsolatoktól elzárkózás az adott állammal, annak megszakítása;

Answer 106

A

államhatáron belül: pl:Kína 49-71

államhatáron kívül: De Gaulle-Vichy

Answer 107

A

Kína, 1949-71
kommunista Maoék elűzik Csang Kaj-sek kormányát
Tajvan szigetére szorulnak: önálló államiság tajvani követelése vs Kína egy Kína elve
ENSZ: 71-ig nemzeti oldal elismerve hivatalosan Kína képviseletében (fellépve ezzel a kommunista erőszakos hatalomgyakorlással szemben)
pl: koreai válság idején komoly gondok; -fegyveres beavatkozásra lett volna szükség erre azonban az ENSZ alapokmány értelmében csakis BT jogosult; ha minden állandó tag támogatja ezt a döntést
kínai konkuráló kormányok miatt: SZU üres szék politikája-nyomásgyakorlás, Maoék kormányát kell elismerni
SZU nem volt ott a BT ülésein, Tajvan képviselője ott volt, Kínát képviselve
emiatt BT nem tudott határozatot hozni

megoldás: Közgyűlés plénuma előttd

Answer 108

A

Tajvan: 15 állam hivatalos diplomáciai kapcsolatban + szoros együttműködés másokkal (de facto kapcsolat jellemző)

friss fejlemények
cseh parlament házelnökének látogatása Tajvanon: kínai külügymin nyilvánosan fenyegette meg a házelnököt;

Answer 109

A

NB, 2001
1982: Arizona fegyveres rablás két férfi, LaGrand fivérek
mindketten német állampolgárságúak
rablás során súlyos sérülés és haláleset két külön embert illetően
halálbüntetést szabtak ki a két férfire

10 év eltelik-német konzuli szolgálat erről értesült hogy fogva tartják a két német állampolgárt
miért telt ennyi idő el?
bűntetőeljárás nagyon sokáig elhúzódott
+arizonai hatóságok nem tájékoztatták a német konzuli szolgálatot- LaGrand fivérek értesítették az intézményt

éppen ezért NB-re kerül az ügy

Answer 110

A

nemcsak a német államnak sérültek a jogai, hanem az egyéni jogok is sérültek
USA: két állam viszonyára vonatkozik az 1963-as egyezmény
egyénre nézve közvetlenül nem keletkeztethet jogosultságot

alapvetően egyszerű a helyzet
NB: nyelvtani értelmezési módszer, a és c pont: egyéni jogokról is szó van
a pont: “küldő állam honosainak a joga” fordulat
+ c pont: csak abban az esetben biztosíthat konzuli védelmet az állampolgárság szerinti állam, amennyiben az érintett személy ezt nem utasítja vissza.
=egyén rendelkezhet efölött a jog felett=egyén alanyi jogairól is van szó

=egyértelmű: nemcsak állami jogosultság hanem egyéni jogokról is van szó

Answer 111

A

2001: ítélet:
ez volt az az ügy ahol az NB először vezetett be ideiglenes jellegű de kötelező érvényű intézkedést: kötelezte volna Arizonát, ne hajtsák végre a halálbüntetést, amíg ítélet nem születik
Arizona nem tartotta tiszteletben ezt (meghalnak)

évi bécsi egyezmény a konzuli kapcsolatok jogáról : irányadó
ennek 36. cikke: rögtön értesíteni kell a fogvatartó hatóságoknak a konzuli szolgálatot amennyiben külföldi állampolgárt tartanak fogva (állampolgárságnak megfelelően)
(USA elismeri DE)

vita a, és c, pont: sérültek ezenkívül Németo egyéb jogai: szabad érintkezés, személyes kapcsolattartás lehetősége, levelezés, jogi képviseltre vonatkozó jogosultság

USA: már egy cselekedetét minősítették a b, pont által és további egyezménybeli rendelkezésekre nem lehet hivatkozni
=kétszer bűntették volna ugyanazt a cselekvést

NB: semmi akadálya annak hogy egy cselekmény több rendelkezést is megsértsen

Németo érv: negatívabb lett a kimenetele a bűntetőeljárásnak (halálbüntetés), ha haladéktalanul értesítették volna a konzuli szolgálatot-magasabb színvonalú jogi képviselet
könnyen meglehet: nem kellett volna halállal végződnie a történetnek

NB: ezt elvetette, hipotetikus helyzetekre nem lehet hivatkozni

Answer 112

A

1950 ítélet (itt is)
ma is referencia pont a diplomáciai menedékjog kapcsán

3 kérdés:
1. K minősítheti e az állítólagos bűncselekményt ?
dönthet arról, hogy ez a cselekmény csak politikai okokból minősült bűncselekménynek?
K szerint igen, van joga minősíteni a cselekményt

K azt akarja Perut kötelezzék arra, hogy biztonságos körülmények között hagyja el a nagykövetséget Haya de la Torre (csak így tudta volna elhagyni a követséget a politikus)
K megsértette az 1928-as havannai egyezményt a menedékjog garantálásával

Answer 113

A

évi bolíviai megállapodás a kiadatásról
évi havannai menedékjogi egyezmény
évi montevideói egyezmény

első kérdés: P szerint köztörvényes bűncselekmény
K próbált a bolíviai megállapodásra hivatkozni
:lenne joga minősíteni a cselekményt

DE: kiadatás, óriási különbség: annak ténybeli kontextusa és a diplomáciai menedékjog ténybeli kontextusa között

=ahol a nagykövetség van, az továbbra is a fogadó állam területi szuverenitása alá tartozik (nem a küldő állam területéhez tartozik)

ha nagykövre menekül valaki, akkor még mindig a fogadó állam területén van
kiadatás arra vonatkozik, amikor másik állam területére menekül egy külföldi állampolgár

eszerint lehet kérni adott személy kiadatását

=fontos szabály!!!

jelen esetben nem alkalmazható ez a megállapodás

Answer 114

A

havannai egyezmény
mindkét fél részes állam
érintett állam belső jogának tiszteletben tartása mellett nyújthat menedékjogot egy másik állam
(ez alapján P veszélyben)

=NB elutasította az érvelést: belső joggal nem lehet felülírni másik állam megítélését

ebben az esetben: belső jogi kereteken túl-menedékjogra vonatkozó esetkörökön túl, nem terjeszkedhet maga Kolumbia

Answer 115

A

Politikai menedékjogról szóló montevideói egyezmény, 1933

baj: Peru ennek nem részes fele
nem lehet rajta számonkérni=szokásjog megállapítható K szerint ez nem is szükséges hogy P ennek részese legyen

alacsony részes állami szám-nem mutatott szokásjogot ez az alacsony részes állami szám
+vizsgálták az állami gyakorlatot a térségben
+Peru számos lehetősége lett volna ratifikálni, de nem tette ezt: nem járult hozzá a szokásjoghoz
(még akkor sem ha az értékelhető lett volna szokásjogként)

Konklúzió: K nem volt jogosult minősíteni ezt a cselekményt

Answer 116

A

havannai egyezmény lesz itt irányadó
2. cikk: 3. pont: menedékjogot biztosító állam kérheti a biztonságos elhaladás garantálását de csakis akkor, ha első lépésként a területi állam kérte magát az elhaladást (hagyja el a menekült az adott állam területét)

próbált itt is szokásjoggal érvelni Kolumbia
ezt sem erősítette meg az NB

Answer 117

A

1954 caracasi megállapodás : diplomáciai menedékjog

egyetlen regionális egyezmény melyben megtalálható a diplomáciai menedékjog

Answer 118

A

államiságban változás áll be, átcsatolnak egy területet két állam között-

államhatárok változása; -területátcsatolás vagy függetlenedés
pl. függetlenné válás-dekolonizáció;
államegyesülés
beolvadás- egy állam beolvad egy másikba és csatlakozik ahhoz
szétválás- ha egy korábbi nagyobb állam egyes entitásai önálló államiságot vesznek fel
kiválás- államazonos marad egy terület, kiválás után

Answer 119

A

1. évi bécsi egyezmény a szerződésekben való államutódlásról (alacsony részes állami szám)
1983-as bécsi egyezmény az állami javakban, állami archívumokban, és államadósságokban való utódlásról-nincs hatályban

sok szokásjogi normát tartalmaznak
új államok figyelembe vesznek, hogy hogyan alakuljanak a viszonyok

Answer 120

A

összekapcsolódhatnak ezek a témák (pl: területátcsatolás)
DE: nem erről a jogi kérdésről van szó, területszerzési jogcímeknél azzal foglalkozunk, hogy jogszerű a területszerzés módja vagy sem

ha bárhogy kialakult az előbbi területi változás
utána:

miután kialakult ezek a különálló entitások: Bosznia-Herczegovinán keresztül stb

itt lényeges kérdés: utódállamok hogyan viszonyulnak az elődállam kötelezettségeihez és jogaihoz?

Answer 121

A

nemzetközi szerződések-melyek kötelezőek az utódállamok számára

területátcsatolás- rugalmas határok elve, ha az állam egész területére vonatkozóan voltak rendelkezések, akkor nyilván a módosított határokkal lesznek a korábbi nszek érvényesíthetőek

függetlenné válás: tiszta lap elve: szabad döntéskörébe dönthette el, hogy mit fogad el magára kötelezően
=felszabaduló államok tehettek elfogadó nyilatkozatokat, hogy korábbi nsz-ek közül mit fogadnak el

beolvadás: folyamatosság elve: amely államba beolvad a kisebb entitás, az egész egyszerűen továbbra is érvényesül (nagy állam szerződései maradnak)

egyesülés: két államra vonatkozó szerződések az egyesült államra is érvényesek lesznek,

de vannak speciális tartalmú szerződések, melyeknél különleges helyzet állhat elő
pl: katonai segítségnyújtási megállapodások- nem lehet folyamatosság elve alapján automatikusan alkalmazhatónak tekinteni

szétválás, kiválás: folyamatosság elve irányadó

Answer 122

A

folyamatosság elve

eset: Indiai terület szokásjogi ügye: kérdés volt hogy áthagyományozódnak a szokásjogok az immár független Indiára?
válasz: igen

egy kivétel: egyoldalú állami aktusok: tiszta lap elve érvényesül

Answer 123

A

ha konkrét területre vonatkozik egy szerződés, ha az a terület másik államhoz kerül; abban az esetben módosul az a helyzet, hogy mely államot kötelezi a szerződés

Answer 124

A

semleges fogalom

egy személy az állampolgársága szerinti államot elhagyja

Answer 125

A

országon belüli
országon kívüli-reguláris és irreguláris

reguláris-hatályos jogszabályoknak megfelelően utazik valaki, egy évnél hosszabb távollét

irreguláris-illegális vándorlás
jogszabályok megsértésével is határátkelés, megfelelő dokumentumok nélkül

Answer 126

A

1, menekültek

2, belső menekültek/migránsok

Answer 127

A

1, univerzális szintű dokumentumok

2, regionális szintű dokumentumok

Answer 128

A

kiindulópont: 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 14. cikk
kényszervándorok menekült státuszra jogosultak

ezt kibővíti:

vh után 1951 évi genfi egyezmény rögzíti
évi new yorki jegyzőkönyv módosította

Answer 129

A

Afrikai régióra vonatkozóan: 1969 évi Addis ababa-i egyezmény

1984-es Cartagenai nyilatkozat: Latin-Amerikára vonatkozóan

Európai régió: EU-s jogszabályok

Answer 130

A

48-as izraeli-arab konfliktus nyomán: több százezer ember kényszervándorlása
ennek eredményeképpen és kezelése érdekében: közel-keleti palesztin menekülteket szolgáló szervet
rövidítés:
mai napig működik (3 évente működés hosszabbítása)
ENSZ Segély és Munkaügyi Hivatala a Közel-keleti Palesztin Menekülteknek UNRWA

globális hatáskörre tekintve: UNHCR: Menekültügyi Főbiztos Hivatala

Answer 131

A

menekült definíció: időbeli megkötés
-1951 január 1 előtt történt események- 2vh utózengése

New Yorki jegyzőkönyv módosítása: ez az időbeliség kikerült az egyezményből

Answer 132

A

üldöztetés iránt félelem-állam területén
-nem büntetőeljárás szerű bizonyítási eljárást kell elképzelni; alapvetően ésszerű indoklásra van szükség
(poli események ezt alátámaszthatják)
állami és nem állami szereplő is lehet felelős üldöztetésért
üldöztetés okai genfi egyezményben: faj, nemzethez tartozás, poli nézet vallás, vagy meghatározott társi csoporthoz tartozás
pl: Nigéria homoszexuális emberként élni önmagában komoly üldöztetést vonhat maga után

ezt bővíti a két regionális egyezmény-afrikai, latin-amerikai egyezmény
:külső agresszió, megszállás, közrendet súlyosan megzavaró események többek között mint ok, emberi jogok tömeges megsértése

Answer 133

A

2011 irányelv, kiegészítő védelem
=ha súlyos sérelem elszenvedésének a veszélye áll fenn, nem lehet visszatoloncolni egy állampolgárt az állampolgárság szerinti államba (akkor is ha nem minősül menekültnek valaki)

pl: halálbüntetés veszélye, kínzás, megalázó bánásmód

+nemzetközi vagy belső fegyveres konfliktushelyzetekben felmerülőmegkülönböztetés nélküli erőszak következtében polgári személy életének vagy sértetlenségének súlyos és egyedi fenyegetettsége

Answer 134

A

tartózkodási engedély,
oktatáshoz való jog,
egészségügyi ellátáshoz való jog,
munkavállaláshoz való jog

(országon kívülre utazáshoz való jog, megfelelő szálláshely, integrációt/hazatérést elősegítő intézkedések)

Answer 135

A

tömeges beáramlási helyzetekre vonatkozik-nincs egyéni státusz meghatározás
lehet arról szó, hogy átmeneti védelmet biztosítanak a tagállamok
nagycsoportban menekültek befogadása (csak utána következik a menekültügyi eljárás )

Answer 136

A

Genfi egyezmény szerint:
nemzetközi bűncselekményért felelés kizáró tényező (poli bűncselekmények, háborús bűncselekmények, béke elleni bűncselekmények…)

súlyos, nem politikai bűncselekmény elkövetése

az ENSZ céljaiba és elveibe ütköző bűncselekmények elkövetése

Answer 137

A

ha az egyén visszatér az állampolgársága szerinti államba
új állampolgárság szerzése, új állampolgárság szerinti államban telepedik le
állampolgársága szerinti állam védelmét igénybe veszi, azzal is lemond a menekült státuszról
megszűnnek azok a feltételek, amely alapján menekültnek elismerhették az illetőt
elvesztett állampolgárságát visszaszerezte az illető

Answer 138

A

menekültstátusz genfi egyezmény értelmében jár a fogalmi feltételeknek megfelelő egyénnek, és nem a belső, helyi hatóságok ítélik ezt oda
(univerzális szintű egyezmény)

helyi hatóságok joga: valóban ezek a feltételek fenn állnak-e

ha a feltételek megvannak kötelesek deklarálni a menekültstátuszt

Answer 139

A

hátrányos megkülönböztetés tilalma,

családegység alapelve irányadó-könnyített eljárás ha vki a családból már kapott menekültstátuszt;

Non-refoulement:
G.E. 33 cikk: Egyetlen állam sem utasíthat ki, vagy küldheti vissza a menekültet, egy olyan országba ahol élete vagy szabadsága veszélyben lenne, korábban említett üldöztetési okok vmelyike miatt.

Answer 140

A

területátcsatolás, szétválás, kiválás= konszenzuson alapul, arányosság elve

függetlenné válás esete: tiszta lap elve
de lehet nyilatkozni: elődállam adósságát magára vállalja, csak akkor ha gazdasági egzisztenciáját ez nem veszélyezteti

egyesülés: összeadódás elve
specifikus helyzetekben: méltányos megosztás elve leggyakrabban hivatkozási alap

Answer 141

A

utódállam sokszor azzal érvelhet, hogy ő azonos az elődállammal=nem kell újabb tagfelvételt kérelmezni, hanem automatikusan folytatódik a tagsága

ha az államazonosság megállapítható fennmarad a tagság

Answer 142

A

szervezet: ENSZbe való tagfelvétel esetén klasszikus esetek, olajozottan zajlott a tagfelvétel: pl. ENSZ nyújtott segítséget a függetlenedéshez Kelet-Timor esete (Indonézia kemény fegyveres csata)

kiválásos esetben ha független államiságra tör valaki, azt ha az elődállam elismerni (nincs vita az önállóságról)
pl: Dél-Szudán kiválása Szudánból 2011=olajozott tagfelvétel ENSZ-be

hasonló eset: kiszakadt államok ismerik el egyhangúan egy utóbb létrejött állam azonosságát az elődállammal
(SZU tagállamai vs Oroszo)

Answer 143

A

problémásabb esetek ha: elődállam ellenérdekű,pl Szerbia nem fogadja el Koszovó függetlenségét -visszatérő viták

felvételi kritériumok nem teljesülnek: Délszláv konfliktus közepette próbált Szerbia államazonosságra hivatkozva automatikus tagfelvételt kezdeményezni az ENSZ-nél

(békés együttéléshez nem megfelelő körülmények miatt ez ki volt zárva)

Answer 144

A

államhatár kiterjedése- lefelé és felfelé is képzelendő, (föld középpontja felé, plusz légtér- 80-100 kmig-Kármán vonal)

Answer 145

A

delimitáció- szerződő felek, térképészeti eszközökkel megjelölik a határokat
demarkáció-terepen mérik fel a határvonalat
abornement-láthatóvá tétel, jelezze valami a helyen pl sorompó vagy ilyen olyna feliratokkal az államhatár

Answer 146

A

természeti határok- érdemes figyelembe venni
katonai stratégiai megfontolások
etnikai közösségek figyelembevétele

Answer 147

A

kevésbé nyilvánvaló alapelv? uti possidetis juris elv:
17. sz végéről eredő elv, karlócai béke 1699 során jelent meg első alkalommal ez a megközelítés
kiindulópont: ahol csapatok állomásoznak, annak megfelelően húzzák meg a határokat

-mára ez furcsa lenne
általánosabb elvként azt jelöli, valamilyen ténybeli körülményből kell kiindulni ahhoz, hogy jogi erővel bíró államhatárra vonatkozó szabályokat megállapítsák

pl: gyarmatok felszabadulása-korábbi gyarmati határok
korábbi közigazgatási határok figyelmbevétele-SZU felbomlása

NEM KÖTELEZŐ ÉRVÉNYŰ JOGI NORMA, CSAK EGY LEHETŐSÉG

Answer 148

A

1, eredeti területszerzés: adott területen más állam fennhatósága nem létezett, államiság nem volt megalapítható; megszerzi ezt egy másik állam

2, származékos területszerzési jogcím: másik államtól szereznek meg egy területet

Answer 149

A

occupatio

földrajzi egybefüggőség elve

Answer 150

A

nem tul lehetséges, lakosság sincs az adott területen-arról kéne hogy legyen szó

NB is megerősíti: nagyon laza igazgatási szerveződés is tehet uralttá egy területet
pl. Nyugat-Szahara ügy, tanácsadói vélemény, 70-es évek, NB nomád életformában területen létező törzsek helyét is uralt területté minősítette

Answer 151

A

állam-pusztán azért mert közel van helyileg egy terület földrajzilag, ezért joga van fennhatóságot gyakorolni egy államnak

gyenge hivatkozási pont
érdemben megjelent: Északi sarkvidék vonatkozásában, Kanadaiak javaslatára vált ismertté ez a hiv pont

azon északi államok, melyek szárazföldi területét az Északi sarkkör metszi, oly módon hogy a szárazföldi határaikat tenger is érinti; azon végpontokat ahol az északi sarkkör metszi a szárazföldöt és találkozik a tengerrel ezt a két végpontot kell össszekötni az északi sarkponntal; ezen körcikkel kihasított terület az érintett állam szuverenitása alá tartozik

pl:USA nyilatkozott hogy szuverenitást nem kíván gyakorolni
Orosz álláspont erőteljesebb: kőolaj kincsek okán

Déli sarkvidék vonatkozásában próbáltak dél-amerikai államok érvelni egyfajta szektorelmélettel, de a déli sarkkör nem metszi a szárazföldeket; szerződés született, eredete 50-es évek végén: SZU-USA megállapodás, iránymutatás más államok számára, ők semmiféle területi igénnyel nem lépnek fel a déli sarkköre nézve: ennek nyomán 1959. évi washingotni szerződés, tagok déli államok is : állami szuverenitás alá nem tartozás jellegét
30 évre megkötve, utána 50 évre meghosszabbítva, mai napig hatályban

Answer 152

A

fegyveres erőszakkal szerzett terület
: jogszerűtlen megvalósulási mód
-annexió vagy debellatio
annexió: másik állam területének egy részét csatolja el az állam
-debellatio: egész területet megszerzi a területet szerző állam

Stimson doktrínába ütközik+ agresszió tilalmának kógens normáját sértő intézkedés mindenképpen problématikus lesz

pl: 90-es évek, 2 év háború, Örményo megszállás alá vette, annektált Azerbajdzsántól hegyi-karabahot
de facto: örmény katonai igazgatás fennmaardt, Nemzetközi közösség nem ismerte el jogszerű állapotként, szankcionálás hiánya mutatkozott- de nem jelenti azt, hogy ezt jogszerűnek minősítette

újra kezdődött a konfliktus

Answer 153

A

nemzetközi szerződések
jogszerű területszerzés

békeszerződés is lehet,
lehet adásvételi szerződésre is, USA így terjeszkedett pl: Louisiana, Alaszka

választott bírói döntés is lehet
-vitatott terület esetén: kolonizáció kapcsán -Tordesillasi szerződés, formálisan ez döntötte el a kérdést, nem az előtte lévő tárgyalások

népszavazás

elbirtoklás: adott állam hosszú időn keresztül (évszázad) igazgatási jogköröket gyakorol egy
területen

Answer 154

A

Hollandia és USA között
hovatartozásáról a területnek
ÁNB, 1928 ítélet, holland álláspontot erősítette meg
-elbirtoklásra hivatkoztak: hosszú évtizedek óta jelen voltak a szigeten, gyakoroltak igazgatási jogkört, működtették az ottani lakosok életetét

USA: Fülöp-szigetek földrajzi közelsége, és azokon akkor fennálló amerikai fennhatóság okán kellene, USA-nak ott is fennhatóságot élveznie : földrajzi egybefüggőség elve: gyenge hivatkozási alapul szolgált

Answer 155

A

ellenőrzés nélküli -egyéni (1 állam); több állam által gyakorolt igazgatás

ellenőrzés melletti -mandátumrendszer, gyámsági rendszer =nemzetközi szervezet ellenőrzi az igazgatás milyenségét

Answer 156

A

bérlet
közigazgatás céljából történő átvétel
nemzetközi jogi szolgalom
protektorátus 
katonai megszállás

Answer 157

A

kollektív katonai igazgatás

kondomínium

Answer 158

A

területigazgatási jogcím

szimbolikus összeg fejében gyakorol egy állam területigazgatást egy adott területen

pl: Kuba területén lévő Guantanamo öböl: katonai bázis, USA bérli Kubától, 20.sz elejétől

Answer 159

A

1878 orosz- török háborút lezáró berlini kongresszus

melyek érintett felek megállapodtak: Bosznia- herczegovina OMM közigazgatása alá tartozik

Answer 160

A

egy állam mindenféle ellentételezés nélküli átengedi területe egy részét egy másik államnak annak használatára

2004- ig Mao-USA taszári katonai bázis

Answer 161

A

adott állam, jellemzően kisebb állam érdekében és képviseletében jár el egy másik állam a nemzetközi színtéren

pl: monaco jogi kötelezettségei: Fro lép fel ha erről szó esett
pl: Monaco-Fro képviselte

Answer 162

A

egyéni és kollektív is lehet
egyéni:
megszálló hatalomnak vannak kötelezettségei
lakosság normális életvitele fennmaradása miatt, szigorú nemzetközi jogi szabályok-minimális szolgáltatások biztosítása

kollektív: 2 vht követően 45-49ig zajló időszak, Németo
keletről és nyugatról is érkeznek a szövetségesek
Vh végeztével speciális helyzet: 4 szövetséges hatalom közösen igazgatja a területet
négy zóna kialakítása, Berlint is négy igazgatási körzetre osztották
Bizónia kialakulása később
49: NSZK

Answer 163

A

van egy terület, ami lehet vitatott státuszú, nincs rendezett vita arról hogy hova tartozik
modus vivendi: fennhatóság gyakorlásának kollektív megvalósítása, igazgatási jogkörök- melyik kit illett
Pl:Andorrára nézve volt ilyen megállapodás

Answer 164

A

Nemzetek szövetsége idején működött -madátumrendszer, ezt felváltandóan létrejön: gyámsági rendszer

gyarmatok felett igazgatás mindkét esetben- megfelelő életkörülmények biztosítása a helyiek számára, érintett területek támogatása

mandátumrendszer: jogilag megbízás, Népszöv a mandátumot gyakorló államoknak megbízást adott

gyámsági szerződés a gyámságot gyakorló állammal, az ENSZ

jogilag különbözik a kettő : lesz jelentősége

mely szerv az ami ellenőrzést gyakorolt ?
Népszöv: Tanács
ENSZ: Gyámsági Tanács: külön szerv erre a problémára, hatodik főszerv: ENSZ alapokmánnyal összhangban gyakorolják a gyámságot vagy sem-ugyanannyi gyámságot gyakorló állam, mint enm gyámságot gyakorló-elfogulatlanság biztosítása

BT: volt beleszólása a gyámsági ügyekbe

90-es években megszűnik a főszerv

Answer 165

A

Namíbia ügy, több forduló NB-nél
Dél-Afrika 20. sz 2 felében apartheid rezsim nemcsak belpoli szinten gyakorolt megosztó polt, hanem külpoli szinten is

Délnyugat-Afrika felett C mandátuma volt: Népszöv alatt, (volt abc mandátum) mennyire volt szigorú az igazgatás, mennyire vették figyelembe a helyi viszonyokat
C mandátum: kilátásba se helyezte a terület önállósodását

gyámsági rendszer létrejöttével, Dél-Afrika bekebelezte a területet

(Dél-A-t lehet kötelezni gyámsági szerződés megkötésére: nem lehet szerződéskötésre kötelezni államokat!!)

ENSZ-en belül namíbiai tanács létrehozása-érdemben nem tudta elvégezni a munkáját (Dél-A akadályozta benne)

NB: Dél-A korábbi viszonyok szerint beszámolási kötelezettséggel bír az ENSZ felé, hogyan gyakorol ott hatalmat a mandátumrendszer alapján

de facto apartheid rezsim megbukásával oldódik meg az ügy

Answer 166

A

ENSZ globális szint
1982: Montego Bay egyezmény
tengerjogi bíróságot ez hozta létre; rövidítés: UNCLOS
tengerjogi normák is megjelennek

Answer 167

A

jelentősége:

ha reguláris tengerpartja van egy államnak, akkor ez a partvonalat követi

partvonalban kiékelődések találhatóak, nem egyenletes
akkor kiékelődések külső pontjait kell összekötni: ez lesz az alapvonal

ha a part közelében vannak szigetek, a parti tengeren belül, 12 tengeri mérföldön belül találhatóak, ezeket megkerüli a partvonal, onnantól számítandóak a tengeri övezetek

Answer 168

A

1852 méter=1 tengeri mérföld

Answer 169

A

parti állam teljes szuverenitása alatt, beltenger

Answer 170

A

lehet, fontos: szigetek közel legyenek egymáshoz, közelség nem lehet több száz mérföldnél

Answer 171

A

öböl szájára egyenes vonalat húzunk, erre egy körvonalat rajzolunk ettől a körvonaltól azonos területű vagy annál nagyobb kiterjedés a szárazföldbe beékelődő vízterület

ebben az esetben öböl; érintett állam szuverenitása alá tartozik

maga az öböl szája nem lehet szélesebb 2szer 12 tengeri mérföldnél (parti tenger duplatávolságánál)
=ez az általában öblökre vonatkozó szabály nem érinti a történelmi öblöket
sok évszázad alatt egy állam szuverenitása alá tartoztak

Answer 172

A

parti tenger amire továbbra is kiterjed az állami szuverenitás, más állam áthaladása lehetséges itt

nem békés jellegű áthaladás nem engedélyezett=konfliktusos helyzetek

katonai hajók: engedélyköteles a parti tengerhez közeli áthaladás

egyéb szabályok: tengeralattjárónak is felszínközel kell áthaladnia

Answer 173

A

sz első felében igényeltek elsőkörben államok

UK-val indult ok: szélesebb körben akartak ellenőrzést gyakorolni a parti vizeken

24 tengeri mérföldig terjed az alapvonaltól számítva

bevándorlás, bűnüldözési céllal ellenőrizni lehet az áthaladó hajókat

Answer 174

A

csatlakozó övezet végétől számítva 200 tengeri mérföld
parti állam előjog: víz felszínére nézve természeti erőforrást kiaknázó tevékenységet végezzenek- pl halászat
hatósági ellenőrzési jog nem áll fenn

Answer 175

A

kiterjedésre fókuszálva: alapvetően: 350 tengeri mérföldig terjed nagyon maximum, az alapvonaltól számítva
előjog: természeti kincsek kiaknázására, engedélyt lehet adni másoknak ilyen tevékenységre, engedély nélkül nem lehet gazdasági tevékenységet ott végezni

DE HA: víz mélység elér korábban 100 mérföldes mélységet, onnantól számítva még 2500 méterig terjed ez a kontinentális talapzat

Answer 176

A

két tengerrész közötti áthaladás, központi kérdés
szoros: természetesen kialakult szorosokról van szó

csatornák ezzel szemben mesterségesek

Answer 177

A

1904-es francia-angol nyil ezt állapítja meg

általános szabály: szabad áthaladás

Answer 178

A

1936 montreauxi egyezmény: békeidő és hadiállapot különbségtétel, ha töröko konfliktus részes ő dönt, semlegesség esetén baráti kapcsolatok határozzák meg az áthaladást

békeidőkben korlátozások: hadihajók esetében részeletszabályok
kereskedelmi hajók: szabad áthaladás

Answer 179

A

Kis és nagy Belt szorosok, dán fennhatóság alatt, finn kérdés: nem tudnak áthaladni, hidak-régi nagyobb kiterjedésű hajók áthaladása nem kivitelezhető

NB: nem is kellett ítéletet hozni
időközben Dánia úgy alakította a hidak paramétereit hogy régebbi nagyobb hajók áthajózása megoldódott

Answer 180

A

Szuezi csatorna 
Konstantinápolyi egyezmény, 1888: 
szabad áthajózás 
fontos: ennek kapcsán is voltak viták 
Egyiptom 1957ig nem ismerte el az egyezmény hatályát majd elsimerte,  és ez alól kivételként állapította meg Izraelt

1979-es Camp davidi megállapodás oldotta ezt fel

Answer 181

A

újonnan létrejött Panama állam és USA közti viszony
sokáig Panama érdekében állt, hogy USA karbantartsa a csatornát
USA jogköreire vonatkozott: Carter-Torrijos megállapodás 1977-99-ben megszűnt ;
széles jogkörök USAé, karbantartási kötelezettségek
Panama állam teljes szuverenitása, karbantartási kötelezettsége

Answer 182

A

20.sz közepi ügy, 1941
kanadai-amerikai ügy, Trail Smelter ügy, súlyos hatás amerikai területen
választott bírósági eljárás keretében jogvita
Kanada kártérítést fizet

Answer 183

A

rövid múlt
első jelentős dokumentum: ENSZ: 1972. Stockholmi nyilatkozat
ENSZ környezetvédelmi programja, Nairobi székhellyel létrejön (mai napig)

terület komoly sikerek szabályozás területén:ózonréteg védelméhez kötődik
=kieg jegyzőkönyv: Montreal, 1987
azt lebontó anyagok használatának korlátozása
radikálisan csökkent ezen anyagok használata

ENSZ környvédelmi program mellett fontos testület: Éghajlatváltozási Kormányközi Testület
Genfi székhely; alapvetően összegereblyézik aktuális kutatási eredményeket

Answer 184

A

2015-ös párizsi éghajlatvédelmi egyezmény
189 részes állam,
szélesebb köri támogatottság
fontos eredmény
elsődlegesen káros anyagok kibocsátásának csökkentése
hőmérsékletváltozás +2 celsius fokra korlátozzák

Answer 185

A

fontos forrás,
keretegyezmény: jellemzően puha kötelezettségek tartalmazása
csak célkitűzések tartalmazása
normatív keretek melyek feltölt egy későbbi új nemzetközi szerződés
Párizsi egyezmény, 2015: 92-es Riói keretegyezmény nyomán született

Answer 186

A

Ramsariegyezmény a vadvizek és ott élő vadmadarak védelméről
Washingtoni egyezmény a kihalással fenyegetett vadon élőállat-és növényfajok kereskedelmének tilalmáról

Answer 187

A

2014.-es döntés Bálnavadászat ügye

Ausztrália és Japán között zajló ügy

Ausztrália. Japán sértette a 46-os washingtoni egyezményhez fűzött ütemtervet

de: Japán: ugyanennek 8. cikke: kivétel tudományos célú kutatások
vita: tudományos kutatás céljából vadásszák tényleg a bálnákat?

szempontok: kétséges a tudományos cél
bebizonyosodott hogy Japán nem elemezte nagyon hogy nem halálos eszközökkel kivetelezhető e a kutatás

ez az elemzés tehát nem lett végrehajtva

éves szinten megállapított egyedszám kutatáshoz- jóval kisebb számban bálnavadászat- korábbi nagy szám ? kérdőjeleket hagy maga után

nem működtek együtt a japánok más tudományos szervekkel

kutatási program első szakasza:első hat év: összesen két tanulmány publikálása : nincs sok szó arról, hogy hogyan jutottak hozzá a kutatási eredményekhez

NB következtetés: Japán megsértette a moratórium szabályokat, bizonyos területek vadászatra tiltottak, ipari hadihajókkal nem lehetett volna vadászni a bálnákra

Answer 188

A

károkozás megelőzésének elve
felelősség egyenlőtlensége-fejlett országok nagyobb felelőssége-több kötelezettséget kell vállalniuk
együttműködés és információszolgáltatás elve
szennyező fizet elve

Answer 189

A

elővigyázatosság, megelőzés elve
1977-es megállapodás ottani erőmű megépítéséről szól
Csehszlo-Mao
rendszerváltással összekapcsolódó kérdés
erőmű: szigetközt kiszárította volna? visszafordíthatatlan károk

(ellenzék élű demonstrációk)

ennek nyomán: nem hajtjuk végre az erőművet

önálló megépítése a C variánsnak: önálló megvalósítása a gátrendszernek

kérdés NB előtt: kompromisszummal jöttek ide a felek; alapvetően kérdés Mao hivatkozhat a clausula rebus sic stantibus -ra
megváltozott körülmények-nem a természeti körülmények változtak, de a magyar kormány a környezetvédelmi normákra hivatkozott
NB: nem lehet sikeresen clausulára hivatkozni
MAO jogszerűtlenül járt el amikor maga részéről megállította a szerződés végrehajtását

DE C variánssal szlovákok is jogot sértett;

feleknek visszautalása a tárgyalásnak-olyan kivitelezési mód kell ami nemcsak profitközpontú hanem az esetleges környezeti károkat is figyelembe veszi

Miért hivatkoztak a magyarok clausulára?
környezetvédelmi normák, melyek újonnan születnek meg -nem vis major típusú változás, mely miatt ez az elv hivatkozható lenne

Answer 190

A

pereskedés esetén mikor járhat sikerrel egy állammal szemben

Answer 191

A

kodifikációs folyamat-fél évszázadot ölelt át

tervezet mely született ennek folyamata során: közgyűlési határozat szintjéig jutott el
1956ban kezdődött 2001-ben ért véget:
Crawford-tervezet
téma utolsó rapporteurje volt Crawford
ez nem kötelező erejű szerződés
de szokásjogi normák vannak itt lefektetve: hivatkozható pontok

UK véleménye: nem volt senkinek érdeke hogy szerződést hozzanak létre, siker maga a szokásjogi természet (nem volt értelme szerződési természetet rendelni hozzá, új front nyílhatott volna részletkérdéseken fennakadás, kontrakproduktívvá válhatott volna)

Answer 192

A

-nemzetközi jogi kötelezettség szegés (mulasztás stb)
kell hogy legyen egy nemzetközi jogi norma mnelyet megsért egy állam -tevéssel vagy mulasztással is megvalósulhat
-nincs átfogó kódex ; helyette: adott államot kötelező nemzetközi szerződések

-betudhatóság- kérdés: a tettek értelmezhetőek az állam cselekedeteként? (vagy csak magánszereplő cselekedeteiről van csak szó)

Answer 193

A

de jure állami szervek-egyszerűbb helyzet
törvényhozás (nemzetközi jogi szerződésekkel ellentétes magatartás pl) , végrehajtóhatalom, igazságszoláltatá.

törvényhozás: nemz szerződésekbe ütköző jogszabály, elhalaszt beiktatni valamilyen nemz szerződést
vagy módosítani miatta az azzal ütköző belső jogon

bírói hatalom: denegatio iustitiae-visszatérő hivatkozás: igazságszolgáltatás megtagadása- állami felelősséget ezért előidéz
minden eset=fogalom=nemzetközi joggal ütköző belső jog alkalmazás
pl: konzuli védelem meghiúsítása - LaGrand ügy
+Diplomaták mentessége ellenére eljárás lefolytatása

végrehajtó hatalmi ág: fegyveres erők, rendőrség, büntetésvégrehajtás személyisége, határőrség pl emberi jogok sértése
arra nem lehet hivatkozni hogy az állam nem felelős, csak más hatalmi ág hibázott
államnak biztosítani kell, hogy nevében cselekvő szervek jogszerűen cselekednek a nemzetközi jogra tekintettel is

hivatalos dia szöveg:
Állami szervek hatáskört túllépő (ultra vires)cselekedetei
Caire-ügy, Francia-Mexikói Követelések Bizottsága (1929.)
(francia állampolgárok fosztogatása-mexikói rendőrök, M: nem tehet arról hogy szolgálaton kívül bűncselekedetekhez folyamadnak
probléma gyökere: emberi jogok sértése)

Answer 194

A

Crawford-tervezetben szerepelnek:
-nem állami fegyveres szervek cselekedetei egy adott ország területén-másik állam területén

kérdéses állam: rendszeresen támogatja ezt a felkelő csapatot
Nicaragua ügy 1986; USA támogatta a kontrákat ország területén hogy elősegítse a szandinista hatalom megdöntését (fegyver, pénz, katonai tréning)

kérdés: kontrák cselekedetei betudhatóak-e egy másik államnak cselekedetének?

NB: nem betudhatóak a cselekedetek, folyamatos és rendszeres USA utasítások kellettek volna a műveleteket illetően

de: belügyekbe való beavatkozásnak számít, amit az USA művelt
ugyanakkor: kontrák cselekedetei nem betudhatóak az USA-nak

Answer 195

A

90es évek kérdése

megkellett vizsgálni a boszniai szerb csapatok milyen kapcsolatban álltak szerbiával

ez által nemzetköziesedik a konfliktus? hiszen:Szerbia támogatást nyújtott

Nicaragua ügyre hivatkozás: fő szabály az, hogy az NB mint legmagasabb szintű bírói fórum: tiszteletben tartják döntését

elegendő a támogatás-átfogó, általános ráhatással megnyilvánuló ellenőrzés
megállapítható legyen egy kellően szoros kapcsolat a szerb állam és a boszniai szerb egységek között =és nemzetköziesedjen a konfliktus

ellentétes esetjog NB-vel

2007: ítélet; NB!!!
exjugoszláv törvényszéknek ellentmond
Nicaragua ügyre hivatkozik, nem betudható a boszniai egységek cselekedete a szerb államénak

nem: exjugoszláv tv-nek nincs joga állami felelősségről dönteni
igenis: konkrét irányítás, effektív ellenőrzés kell, hogy megállapítható legyen a kapcsolat, támogató állam felelősségre vonható legyen

Answer 196

A

megállapítható az állam nemzetközi jogi felelőssége, jogsértően járt el, de mégsem vonják felelősségre

Sértett beleegyezése (kógens normák megsértésébe nem lehet beleegyezni)
➢ Jogos önvédelem-fegyveres támadás esetén (ENSZ Alapokmány, 51. cikk)
➢ Ellenintézkedések (retorzió –represszália)
➢ Vis maior (Szerb kölcsönök ügye, Állandó Nemzetközi Bíróság, 1929.)
➢ Sürgős szükség, szükséghelyzet

Answer 197

A

adott ellenintézkedést gyakorló állam is nemzetközi jogi kötelezettséget szeg meg, jogsértő magatartással reagál, pl. megszegi az egyik a mezőgazdasági szerződést, a másik megszegi a nemzetközi jogi közelezettségét,

nem kimentési ok csak, ha bizonyos feltételek teljesülnek mellé!!! csak akkor lehet hivatkozási alap

Answer 198

A

jogsértő cselekedetre, nem jogsértő de barátságtalan válaszintézkedés, aktus

pl: visszahívja nagykövetét a másik államnak

(represszália ezzel szemben: mindketten jogsértést követnek el)

Answer 199

A

➢In integrum restitutio(az eredeti helyzet helyreállítása)
➢Jogsértő cselekedet megszüntetése
➢Kártérítés
➢Elégtétel pl: hivatalos bocsánatkérés

Brainscape's Knowledge GenomeTM

Nemzetközi jog Flashcards

Brainscape's Knowledge Genome^TM