Nemzetközi jog

Question 1

khogyan viszonyul egymáshoz a politika és a jog-Hans Morgenthau szerint?

Answer 1

politika: tények világa
jog: ideák, morális alapon születő normák

a jog az, aminek teret enged a politika
jog=politika alapján végrehajtva

Question 2

hogyan viszonyul egymáshoz a politika és a jog-Hersch Lauterpacht

Answer 2

a politikai szereplő is a jog fogalomrendszeréből eredő entitás, a szuverén mozgásterét meghatározza a jog, a politika terét az határozza meg, hogy a jog hogy néz ki, vannak olyan területek, ahol az állam nem fogja magát korlátozni (pl.: emberi jogok területe), a nemzetközi közösségnek bele kell szólnia, hogy mi megengedhető és mi nem

politika: ideológiák világa;
jog: szilárd norma és intézményrendszer

Question 3

példa arra hogy mikor lehet hasznos a nemzetközi jog?

Answer 3

egy kisebb dominanciájú országnak is van esélye érvényesíteni az érdekeit

szabályozott együttélése az államoknak a nemzetközi közösségben

Question 4

jogforrások: nemzetközi jog

Answer 4

államokra nézve kötelező normák
Nemzetközi Bíróság (ICJ) Statútuma, 38. cikk
1.nemzetközi szerződések (államok közöttiekről később részletesebben)
2.nemzetközi szokásjog (állami gyakorlat, meggyőződés; később részletesebben)
3.általános jogelvek
4.további jogforrások
-államok egyoldalú aktusai
-bizonyos nemzetközi szervezetek adott szerveinek határozatai

Question 5

nemzetközi jog -értelmezés segédeszközei?

Answer 5

bírói döntések, jogtudósok tanításai

Question 6

miről tudjuk hogy valami nem jogforrás, nemzetközi jogban?

Answer 6

az államokra nézve nem kötelező vmi

Question 7

van formális hierarchia jogforrások között?

Answer 7

nincs

Question 8

ha mégis lehetne formális hierarchiát megállapítani akkor mik lennének a csúcson?

Answer 8

a kógens normák: morális/természetjogi alapon fogadta el a nemzetközi közösség egésze, nem megsérthető (pl.: rabszolgaság tilalma-ma is van valamilyen formában, kínzás tilalma-állami szervek is megszegik, )

érvényteleníthető az a szerződés, ami megszeg egy ilyen normát

Question 9

attól, hogy rengetegen nem tartanak be egy kógens normát attól az még létezik és érvényes?

Answer 9

attól, hogy megsértenek egy jogi normát, az nem jeleneti azt, hogy az nem létezik
=általános kritika szokott lenni az előbbi

válasz: létezik és érvényes

Question 10

nemzetközi jog és belső jog eltérések?

Answer 10

nincs parlament=egységes törvényhozó szerv nemzetközi jog esetén
nincs rendőrség mely elkapná a jogsértőket , de vannak nemzetközi bíróságok- melyek betartathatják ezen normákat

Question 11

monizmus?

Answer 11

radikális álláspont, belső jog primátusán nyugvó álláspont; a nemzetközi jog az pusztán az államok külső közjoga, állami szuverenitás kiterjesztése a nemzetközi színtérre

=veszedelmes vizekre tud ez vinni, pl: 2vh holokauszt: német törvénykezés: kógens normák felülírása
=alapvetően nincs jelentős természetbeli különbség a nemzetközi és a belső jog között
=egy azon jog a kettő
csak az a kérdés: melyik kell hogy elsőbbséget élvezzen konfliktusos helyzetben

Question 12

radikális monizmus?

Answer 12

=vannak radikális monizmus képviselői akik: nemzetközi jog elsőbbségét hangoztatják: Hans Kelsen: formál logikai alapon érvelt e mellett : egyes jogszabályok egy hierarchikus rendszerben normapiramisban épülnek egymásra; ennek a normapiramisnak a csúcsán a nemzetközi jog áll; végcél: univerzális és egységes normarendszer jöjjön létre
=olyan képviselője is van a radikális monizmusnak aki morális alapon érvel elsőbbsége mellett; pl: Lauterpacht : nemzeti jog egyszerűen bizonyos területeken nem is hoz létre kötelező erejű normákat
pl: emberi jogi normák : alapvetően kötelező erejük a nemzetközi jogból ered

Question 13

mérsékelt monizmus?

Answer 13

Verdross-hoz kötjük:
Nemzetközi jog és belső jog egységet képez, amelyben a nemzetközi jognak van elsőbbsége. Ez abban nyilvánul meg hogy az állam köteles a belső jogalkotáskor a nemzetközi jogot is betartani.

Question 14

dualizmus?

Answer 14

Nemzetközi jogot és belső jogot elkülönült jogrendszerként tartja számon.

Question 15

lehet arról vitatkozni hogy a belső jog primátust élvez a nemzetközi jog felett?

Answer 15

politikai érdekek mentén nyilván lehet

de a mai nemzetközi jogi álláspont ettől ellentétes: jelenlegi állás szerint belső jogi normákkal nem lehet felülírni nemzetközi jogi kötelezettségeket

Question 16

belső jog és nemzetközi jog ütközésére példa?

Answer 16

példa: 20.sz eleje: Állandó Nemzetközi Bíróság döntése: 1923: Wimbledon gőzös ügye: orosz-lengyel háb idején: brit W gőzös, egy francia cég kibérelte, azzal a céllal, hogy fegyvereket szállítsanak a lengyeleknek
Németo: belső jogi aktussal: tett egy semlegességi nyilatkozatot, orosz- lengyel háborúban semleges akar maradni
német hatóságok nem engedik át ezt a gőzöst a Kieli csatornán; erre az előbbi nyilatkozatra hivatkozva
közvetve sem támogathatják egyik felet sem
probléma: Versaillesi szerződés,a kérdéses csatorna kapcsán szabad áthajózhatóságot hirdettek meg

ÁNB: belső jogi normákkal nem lehet felülírni nemzetközi jogi kötelességeket

Question 17

Mao dualista vagy monista?

Answer 17

dualista tradicionálisan; törvényben vagy rendeletben kell kihirdetni a nemzetközi szerződéseket, így válnak hivatkozhatóvá egy magyar bíróság előtt is

Question 18

monista rendszer vs nemzetközi jogi normák alkalmazása?

Answer 18

automatikusan alkalmazhatóak a belső jogi rendszerben

Question 19

dualista rendszer vs nemzetközi jogi normák alkalmazása?

Answer 19

szükség van erre a plusz belső jogi aktusra: törvényben vagy kormányrendeletben kihirdetése a nemzetközi szerződéseknek

Question 20

1969. évi bécsi egyezmény a szerződések jogáról-27.cikk: belső vs nemzetközi jog

Answer 20

Egyetlen részes fél sem hivatkozhat belső jogának rendelkezéseire annak igazolásául, hogy elmulasztotta a [nemzetközi] szerződést teljesíteni. Ez a szabály nem érinti a 46. Cikket
kivétel: ha nyilvánvalóan legfelsőbb belső jogot sért (pl.: megbízás nélkül írja alá a szerződést; sérti a belső alkotmányos normát

Question 21

mikor jelenik meg az igény, hogy az eddigi szokásjogokat, melyek a nemzetközi interakciók során kialakultak írásban rögzítsék?

Answer 21

20.sz.: Nemzetek szövetségének megjelenésével, és az ENSZ megalakulásával
=igény, hogy le legyenek írva ezek a szokásjogok
ENSZ-en belül: Közgyűlás segédszerveként: Nemzetközi Jogi Bizottság: szokásjogi normákat írásba foglalja

Question 22

előnyök: nemzetközi szerződésekre kerüljön át a hangsúly, az államok közötti kapcsolatok szabályozása szempontjából?

Answer 22

sok tekintetben lehetetlenné vált, hogy egy szokásjogi norma hosszas folyamatát kivárják az államok

sokkal egyszerűbben hivatkozhatóak az írott szabályok

nemzetközi közösségnek a tagjai száma egyre
növekedett a 20.sz.-ban: kétoldalú szokásjogi normák lekövetése nagyon nehézkes feladat lenne

Question 23

államok beiktatási kötelezettsége a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatban?

Answer 23

azokat az ensz titkárságán be kell iktatni
nem feltétlenül maradéktalanul tesz minden állam ennek eleget
DE: jelentős része a nemzetközi szerződéseknek megtalálható itt

amennyiben nem iktatják be, abban az esetben az ENSZ szervei előtt nem lehet a szerződésre hivatkozni (volt már erre kivétel)

Question 24

miért volt igény arra, hogy a nemzetközi szerződésekhez kapcsolódó folyamatokat szabályozzák? mi lesz ennek az eredménye?

Answer 24

-rengeteg elnevezéssel tudnak születni
-legyen igény: megkötés folyamata, értelmezési módszereit, érvénytelenítés módjait
egységesítsék:

Nemzetközi Jogi Bizottság feladata lesz, gyűjtse össze az eddigi normákat, szabályokat

eredménye: 1969. évi bécsi egyezmény : írott szerződések, államok által kötött szerződések szabályai

Question 25

hiányossága a 1969. évi bécsi egyezmény -nek? mit fog ez "előidézni"

Answer 25

szóban kötött megegyezésekre nem terjed ki csak az államok által kötött szerződésekre vonatkozik eredmény: hasonló szerződés létrehozása a nemzetközi szervezetekre vonatkozóan : 1986.évi bécsi egyezmény: ennek hatályba lépéséhez 35 állam ratifikációjára lenne szükség: jelenleg sincs érvényben emiatt

Question 26

nemzetközi szerződések?

Answer 26

A nemzetközi jog szerződéskötésre képes alanyai által szóban vagy írásban kötött megállapodások, melyek elnevezéstől függetlenül (lehet jegyzőkönyv is) !!!!nemzetközi jogi jogokat és kötelezettségeket hoznak létre.

Question 27

egyezmény:

Answer 27

adott jogterületet átfogóan szabályozni kívánó nemzetközi szerződések pl: (Emberi Jogok Európai Egyezménye) 1949. évi genfi egyezmények még ilyen

Question 28

kieg jegyzőkönyv:

Answer 28

alapszerződés részletesebb módosítását célzó különálló nemzetközi szerződés

Question 29

statútum:

Answer 29

nemzetközi bírói fórum alapítódokumentumát szabályozó nemzetközi szerződés

Question 30

modus vivendi:

Answer 30

jogvitában álló felek átmeneti jelleggel szabályokat fektetnek le, jogvita végleges rendezéséig

Question 31

kompromisszum:

Answer 31

két vagy több állam, akik jogvitában állnak, arra jutnak, hogy egy bírói fórumra bízzák a döntést, special agreement, jogvita tárgya, melyik bíróság (nemzetközi, választott), kötelezőként fogadják el a döntést (pl.: Szolvákia-Magyarország: Bős-Nagymaros kérdés Nemzetközi Bíróságon) a feleknek hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a bíróság eljárjon, ez fontos az ítéletvégrehajtásnál

Question 32

mire kell odafigyelni, mikor nem lesz valami nemzetközi szerződés?

Answer 32

ha nem azzal a szándékkal hozták létre a felek, és ezt rögzítették; (bármennyire is szerződési formát illetően nemzetközi szerződésnek néz ki egy adott dokumentum) pl: Helsinki záróokmány 1975 SZU és USA aláírók; valójában: politikai nyilatkozatként írták alá a felek =nincs jogi kötelezettségi ereje

Question 33

szerződéskötési szándék mikor fontos még? -két eltérő eset felvázolása-bírói fórumok máshogy döntenek két hasonló ügyben

Answer 33

amikor első ránézésre a dokumentum nem tűnik nemzetközi szerződésnek pl: Nemzetközi Bíróság kimondja: tárgyalási jegyzőkönyv szerződési kötelezettséget hordoz Katar és Bahrein jogvita 1994:lezárulása: Perzsa-öbölre vonatkozó területi fennhatóság kérdéses; itt a szaúdi külügymin közvetítő; szerepelt egy ilyen fordulat: ha szaúdi közvetítéssel nem sikerül eldönteni a jogvitát 6 hónapon belül: nemzetközi bírósághoz fordulnak a felek; joghatósága van egyáltalán az NB-nek dönteni a felek között? mivel a tárgyalási jegyzőkönyv rögzítette, hogy joga van az NB-nek ezért tárgytalan a kérdés, van joghatósága 2012: tengerjogi bíróság: más következtetésre jutott, Bangladesh és Mianmar parti tenger elhatárolása az ügy; Mianmar kinyilvánítja: átfogó megegyezést szeretne, mely mindegyik tengeri övezet hovatartozásának kérdését rendezi; a tengerjogi bíróság úgy ítélte meg, hogy tárgyalási jegyzőkönyvek nem kezelhetőek szerződési természetűeknek egyik fél kijelentette: nem kíván szerződési természetet rendelni, ehhez a pusztán parti tengerről szóló dokumentumhoz

Question 34

szerződéskötés folyamata? első lépés?

Answer 34

1.kapcsolatfelvétel-delegációk küldése, egyeztetés a szerződés témáiról; multilaterális egyeztetések-lehet egy kezdeményező állam; nemzetközi szervezet is lehet kezdeményező: pl: Vöröskereszt: humanitárius jog szabályaira vonatkozó genfi egyezményekben mindig meghatározó volt a szerepe

Question 35

szerződéskötés folyamata 2.?-3.

Answer 35

Diplomáciai tárgyalás/konferencia az érintett államok diplomáciai tárgyalása diplomáciai konferencia, nem feltétlen egyszeri, tarthat több évig is (havonta találkoznak) a résztvevő képviselőknek megfelelő jogosítványokkal kell rendelkeznie Mandátumok ellenőrzése (bizonyos tisztségviselőknek automatikus szerződéskötési/tárgyalási jogosultsága) tárgyalhat az ország nevében?, aláírhat? -> a bécsi egyezmény szerint az államfőnek, kormányfőnek, külügyminiszternek nem kell felhatalmazás; a nagykövetek tárgyalhatnak megbízás nélkül is, de nem írhatnak alá

Question 36

szerződéskötés folyamata? 4.-5. lépés

Answer 36

Ügyrend megfogalmazása milyen témákkal, alkérdésekkel foglalkoznak a bizottságok, kik a tagjai A szerződés szövegezése (multilaterális/átfogó egyezmény -> munkacsoportokban) az államoknak fontos, hogy a képviselői melyik csoportban vannak az extrémen érzékeny kérdéseket nem kizárólag egy bizottság felelőssége meghatározni (pl.: római statútum) egy szövegszerkesztő bizottság összerakja a megtárgyalt részeket

Question 37

szerződéskötés folyamata? 6.-7

Answer 37

``` Parafálás nincs joghatása az államokra nézve nem aláírás hiteles és végleges sz9vegként lezárják a tárgyalást, a felek elfogadják a szöveget olyan végleges szövegként, amit aztán aláírhatnak 2/3-os többség kell hozzá ``` Aláírás (lehetséges „ad referendum” aláírás) ha rövid a szerződés: minden lapra kézjegy ha hosszú: záróokmány aláírása ad referendum aláírás: körülírják, hogy milyen témákban írhat alá egy képviselő, ha túlnyúlik a szerződés ezeken a témákon, de azért aláírja, odaírják, hogy ad refendum és bizonyos határidőn belül az állam válaszol, hogy érvényes-e az aláírása

Question 38

szerződéskötés folyamat: 8-9. lépés-utolsó kettő

Answer 38

Ratifikáció érzékenyebb kérdéseket vitató szerződések esetén az aláírás fél elköteleződés az államok felől (a szerződés céljával, tárgyával összeegyeztethetetlen magatartást nem tanúsíthat, de nem lehet a szerződés rendelkezéseit számonkérni rajta; visszaléphet; pl.: G. W. Bush visszavonja a fél elköteleződést, „unsign”) hazamennek, kijelölnek egy letéteményes államot, semleges fél, őrzi az eredeti változatokat, ha módosul vagy megszűnik a szerződés, az hozzá fut be és ő értesíti a feleket minden joghatást magára vállal az állam az állam alkotmánya mondja meg, hogy ki ratifikálhatja a szerződést (Mo.: parlament, államfő; USA: elnök, szenátus) az az állam, aki ratifikálta, teljes értékű tag lesz jogosultságok járnak a ratifikációs szerződésekkel: értesítik a fejleményekről, fenntartást és kifogást tehet Beiktatás aláírással/ratifikációval a nemzetközi szerződés beáll az államra nézve, be kell építenie a belső jogba, számonkérhető rajta, az mindegy, hogy a hazai jogban hogy jelenik meg; felülírja a belső jogot, összhangba kell hozni a szerződéssel

Question 39

kézjegy jelentése?

Answer 39

rövidített aláírás

Question 40

bécsi egyezmény 9 cikke a parafálásról?

Answer 40

tárgyalásokon résztvevő felek, kétharmadának kell szavaznia a parafáláshoz; de ettől kisebb-nagyobb arányban el lehet térni

Question 41

parafálás utáni két lehetséges lépés közötti különbség?

Answer 41

szerződés aláírása; két eset: viszonylag egyszerű szerződésről van szó: lehet hatályba lép magával az aláírással ha összetettebb szerződésről van szó: ratifikációhoz köthetik a felek ebben az esetben is keletkeztet joghatásokat az aláírás ÉS: innentől az aláíró fél a szerződés céljával összeegyeztethetetlen magatartást nem tanúsíthat

Question 42

nemzetközi szerződések összes típusa?

Answer 42

1.ügyintéző (a teljesítés után megszűnik) -normaalkotó 2.bilaterális, multilaterális 3.egyszerűsített (azonnal beáll a teljesítési kötelezettség) – ünnepélyes formában kötött (ratifikáció kell!) 4. -zárt (fix szerződő felek) - félig zárt (van felvételi kritérium – pl.: ENSZ: békeszerető államok előtt nyitva – félig nyílt (objektív tényező határozza meg pl.földrajzi helyzet, nincs felvételi kritérium) – nyitott (bárki csatlakozhat, érdekük, hogy minél többen legyenek -pl: Genfi Egyezmény) 5.határozott – határozatlan időre kötött

Question 43

fenntartás intézménye?

Answer 43

olyan bárhogyan nevezett, egyoldalú nyilatkozat, mellyel egy állam egy szerződés aláírása, megerősítése, elfogadása során kifejezésre juttatja, hogy a szerződés bizonyos rendelkezéseinek jogi hatályát a rá való alkalmazásban kizárni vagy módosítani szeretné visszavonható

Question 44

kifogás jelentése?

Answer 44

részes államok elé kerül valamely állam fenntartása: 12 hónap áll rendelkezésükre, hogy megállapítsák nem értenek egyet a fenntartással (12 hónap után nem lehet kifogásolni) visszavonható ez is

Question 45

értelmező nyilatkozatok a szerződés bizonyos pontjaihoz-ez mit jelent?

Answer 45

ők maguk hogyan értik ezt meg azt a rendelkezést =fenntartás ide nem tehető : ha vmely ért nyil kizárna a szerződés bizonyos cikkeit magára nézve vagy módosítana az mind fenntartás

Question 46

fogalmilag mikor elképzelhetetlen a fenntartás ?

Answer 46

1.bilaterális nemzetközi szerződés 2. kógens normát (agresszió, kínzás tilalma…) megállapító szerződés 3. általában konstitutív szerződés esetén (nemzetközi szervezetet létrehozó nemzetközi szerződés, pl: ENSZ alapokmány; veszélyeztetné a szervezet integritását) 4. ha a szerződés úgy rendelkezik (zárórendelkezésekben, egész vagy egyes cikkelyek) ha a szerződés részben úgy rendelkezik 5. ha a fenntartás a szerződés céljával, tárgyával összeegyeztethetetlen (pl.: népírtás tilalmát magában foglaló szerződés)

Question 47

Genocídium egyezményhez fűzött fenntartások ügye ? 1948. év-abszolút integritás elvétől eltérnek: ez a jelentősége JELENTŐSÉGE?

Answer 47

holokauszt tapasztalat eredményeképpen 9.cikk:automatikus joghatóság Nemzetközi Bíróságra nézve: =ehhez lehetett fűzni fenntartást érdek: minnél több állam csatlakozzon; SZU csatlakozni akart volna, viszont ez az automatikus joghatóság nem tetszett neki=fenntartás kifogás: részes államok felmerült a kérdés, lehetséges így a SZU csatlakozása nemzetközi közösség érdekében nem állna ha SZU nem lenne részes állam 1951. konklúzió: abszolút integritás elvének felülírása, relatív hatály elvének megállapítása, részes állam lehet SZU; ha vannak államok akik kifogást tesznek: ne csatlakozzon SZU egyáltalán ha a 9. cikket nem fogadja el=köztük nem lesz érvényes a szerződés egésze ha úgy tesznek kifogást hogy csatlakozzon a SZU, de nem tetszik nekik az ügy: akkor csak egyszerűen nem lesz érvényes kettejük között az az adott cikk mindenki más kifogás nélkül: SZU fenntartása érvényesül

Question 48

1965. faji megkülönböztetés tilalmáról szóló nemzetközi egyezmény vs fenntartások esetleges összeegyeztethetetlensége-megoldás?

Answer 48

20 cikk: részes államok kétharmada dönti el, hogy egy adott fenntartás a szerződés céljával összeegyeztethetetlen-e

Question 49

reciprocitás alapelve?

Answer 49

fenntartás megállapodása után, nemcsak a fenntartást tévő államnak kell a rendelkezések szerint eljárnia, hanem neki is azokkal az államokkal akik a fenntartásával együtt elfogadták a szerződés azon pontját pl: 1983.évi strasbourgi egyezmény: elítélt személyek szállítása más országba 12. cikk egy adott állam kegyelmet gyakorolhat, akkoris ha kiindulási pont államában elítélt vki pl: Azerbajdzsán fenntartás -előzetesen egyeztetni kell vele; pl: ha Azerbajdzsánba szállítanának magyar állampolgárt: ebben az esetben az előzetes egyeztetést és hozzájárulást kéne kérnie a magyaroktól Azerbajdzsánnak hogy kegyelmet gyakoroljon

Question 50

relatív érvénytelenségi okok?

Answer 50

tévedés (ez részletesebb) megtévesztés megvesztegetés belső jogba ütközik (szintén részletesebb) az adott érvénytelenségi okban érintett állam támadhatja meg

Question 51

abszolút érvénytelenségi okok?

Answer 51

abszolút érvénytelenségi okok: erőszak, erőszakkal való fenyegetés kógens normába ütközés bármely állam megtámadhatja

Question 52

tévedés? + jogeset

Answer 52

48. Cikk (1969. évi bécsi egyezmény) olyan tényre vagy helyzetre hivatkozik, mely a szerződés megkötésekor létezőnek feltételezett és lényeges alapul szolgál =erre csak jóhiszemű fél hivatkozhat Preah vihear templom: két állam határán, Thaiföld, Kambodzsa 20.sz eleje: 1904 megállapodás Franciao és Sziám között a határok megállapításáról (Sziámi kir, Thaiföld elődje) 1953ig Kamodzsa a franciáké ez a megállapodás azon a határszakszon nem kötött megállapodást a templom területén vegyes bizottságra bízva: terepen kimérni, tényleges hol legyen a határ a templom körül és ennek döntését elfogadják a felek : természeti határok elve: templom Kambodzsához tartozott függetlenedés után Vietnám pert indít NB előtt =ők tévedésben voltak, hogy ez a templom Kambodzsáé lesz =ez azért nem lehetett tévedés mert a 20.sz.-ban hosszú évtizedeken át a Sziámi fél nem emelt kifogást, hogy a templom Kambodzsához került (meredék feltételezés: fél évszázadon keresztül nem vették észre a tényt, hogy az a terület Kambodzsáé) 1904-ben megkötött szerződés nem lesz érvénytelenítve

Question 53

belső jog vs érvénytelenségi okok?

Answer 53

nemrégi álláspontunk: nemzetközi jog primátust gyakorol a belső jog felett hogyan lehetséges itt egyáltalán az érvénytelenség? szűk esetkör: diplomáciai képviselő az alkotmányos rendelkezések szerint nem rendelkezik aláírási joggal =érvényteleníthető a szerződés pl:Nigéria és Kamerun, Csád tó vidéke, Bakaszi félsziget feletti hivatartozás a vita tárgya megállapodása a határról vonatkozóan: nigériai államfő írt alá, de Nigériában van egy rendelkezés miszerint az államfő területi vonatkozásokban nem írhat alá szerződéseket; Nigéria megpróbált azzal érvelni, hogy az államfő nem rendelkezett joggal, az aláírásra Bécsi egyezmény: államfő automatikus aláírási joggal rendelkezik NB előtt nem lehetett erre sikerrel hivatkozni

Question 54

erőszakkal való fenyegetés vs érvénytelenség?

Answer 54

akár az állam képviselőjével szemben, akár állammal szemben gyakorolt fegyveres erőszak első eset: pl Hitler Cseh-morva protektorátusról szóló rendelkezésre aláírás, Hitler nem engedte be az orvosait az inzulinnal, addig amig ezt alá nem írta a cseh elnök =klasszikus erőszakkal való fenyegetés állam esetében pl: gazdasági nyomásgyakorlás nem számít ilyen érvénytelenségi oknak

Question 55

kógens norma vs szerződés érvénytelensége?

Answer 55

Bécsi e 53 cikk: feltétlen alkalmazást igényelnek konzervatívabb felfogás: zárt lista másik felfogás: folyamatosan bővülő lista pl: agresszió tilalma, népirtás tilalma, rabszolgaság tilalma ezekbe ütköző szerződés érvénytelen

Question 56

legfőbb különbség tehát a relatív és az abszolút érvénytelenségi okok között?

Answer 56

abszolút :bármely állam megtámadhatja | relatív:az adott érvénytelenségi okban érintett állam támadhatja meg

Question 57

autentikus értelmezés?

Answer 57

szerződést kötő felek értelmezik azt az adott szerződést;

Question 58

hiteles értelmezés?

Answer 58

szerződést kötő felek akár létrehoznak egy bíróságot, kikötnek egy nemzetközi testületet, mely a szerződés hiteles értelmezésére jogosult pl: Emberi Jogok Európai Bírósága: Emberi jogok európai egyezményének értelmezésére +értelmezési nehézségeket lehet felold a testület, plusz tartalommal tölt meg nyitott kérdéseket hagyó rendelkezéseket

Question 59

doktrinális értelmezés?

Answer 59

jogtudósok véleménye

Question 60

milyen módszerekkel lehet értelmezni egy szerződést (6)?

Answer 60

nyelvtani „in claris non fit interpretatio” – ami egyértelműen van megfogalmazva, azt úgy kell elfogadni, nem lehet máshogy értelmezni logikai!!!! történeti teleologikus gyakorlati rendszertani

Question 61

dilemmahelyzet nyelvi értelmezésnél?

Answer 61

több hiteles verziója van egy nemzetközi szerződésnek pl: ENSZ alapokmány 51 cikke: jogos önvédelmi helyzet előfeltétel angol verzió:fegyveres támadás francia verzió: fegyveres agresszió jogi értelemben agressziót csak állam követhet el 2001 szept 11: jelentősége volt nem állami szereplők követték el a támadást, kérdéses: USA jogos önvédelmi helyzetbe került vagy sem? francia verzió szerint nem angol verzió szerint igen

Question 62

másik jogvita, amikor magának a vitának az elindítás múlt a nyelvtani értelmezésen?

Answer 62

2011: Grúzia v. Oroszország: 1965. évi faji megkülönböztetés tilalma, 22. cikk Grúzia bepereli Oroszországot de a 22. cikk esetében Oroszország a francia verzióra támaszkodott és meggyőző nyelvtani értelmezése volt befejezett jövő idő – a diplomáciai tárgyalást feltételéül szabja a bírósághoz fordulásnak, ezt Grúzia nem tette meg (mielőtt az NB-hez fordult volna) NB sok más értelmezés alapján nem dönt a joghatósága mellett Grúzok kezdeményezzenek diplomáciai tárgyalásokat

Question 63

rendszertani értelmezés jelentése?

Answer 63

szerződést csak a nemzetközi jogi környezet figyelembevételével lehet értelmezni : lehet egy fogalom csak egy másik szerződésben van benne pl: 1951. évi genfi egyezmény a menekültek jogairól -> faji üldöztetés=menekültjogi státusz, ennek fogalma benne van: 1965. faji megkülönböztetés tilalmáról szóló egyezmény hivatkozhatnak már hatályban lévő szerződések pontjaira

Question 64

gyakorlati értelmezés?

Answer 64

szerződés végrehajtására irányuló állami gyakorlat pl: békefenntartó missziók: ENSZ alapokmányban egyáltalán nincs szó békefenntartó missziókról ENSZ gyakorlatából kiindulva viszont ezeket létrehoznak másik példa: 1961 diplomáciai kapcsolatok jogáról szóló bécsi egyezmény mentességek:családtagok mentessége: biztos nem gondoltak a regisztrált élettársi kapcsolatban élő azonos nemű társakról viszont: nincs kikötés arra, hogy azonos nemű partner ne részesülne mentességben

Question 65

történeti értelmezés?

Answer 65

nem történelmi körülmények hanem: szerződés előkészítő iratainak vizsgálata, tárgyalási jegyzőkönyvekről van szó 1965 : Indonézia kiakart lépni az ENSZ-ből: előkészítő iratok:nem zárták ki ennek lehetőségét

Question 66

teleologikus értelmezés?

Answer 66

szerződés céljáról van szó; preambulumokban szokott szerepelni; átfogott missziószerű cél, a cél ernyője alatt lehet tágítani a rendelkezéseket pl: BT hatáskör bővítése

Question 67

ha több értelmezés ütközik akkor mit kell alapul venni?

Answer 67

a szűkebb körű értelmezési eredményt kell alapul venni; | t, kevesebb jogi kötelezettséggel jár az államok számára

Question 68

szerződés módosítása?

Answer 68

kétoldalú szerződéseknél ez nagyon egyszerű szoktak lenni felülvizsgálati konferenciák több részes államnál :módosítás nem lép hatályba, amíg bizonyos számú állam nem ratifikálja, nem kötelező elfogadni a módosítást 1998. Római Statútum -> elfő f. k.: 2010. Kampala, Uganda vagy kiegészítő jegyőkönyvek létrehozása: nem automatikusan csatlakoznak az eredeti szerződés részes államai; külön nyilatkozni kell erről pl:1950. Emberi jogok európai egyezménye -> pl. 6. kiegészítő jegyzőkönyv a halálbüntetés tilalmáról

Question 69

szerződés megszűnésének okai?

Answer 69

- határozott idő letelte (pl.: ESZAK, Párizsi szerződés, 1951 -> 2002) - bontó feltétel, minimális részes állami létszám (pl.: Genocídium E. -> 16 állam) - felmondás - teljesítés - konszenzus - utóbb kötött szerződés („Lex posterior derogat legi anteriori”) - háború (nem minden szerződést szüntet meg, ilyen pl. humanitáriusjogi szerződések) - szerződési kötelezettségek súlyos megszegése (lényeges elem sérül, nem minden szerződésben érvényesül) - lehetetlenülés (jogi vagy térbeli) - Clausula rebus sic stantibus (feltételek: körülményváltozás nem volt előre látható, nem felróható, a szerződés lényeges elemét érinti, pl. Bős-Nagymaros ügyben Mo-Szlovákia, magyar kormányváltás, rendszerváltás, környezetvédelem) - kógens/szokásjogi norma (desuetudo) utólagos kialakulása

Question 70

Abszolút integritás elve

Answer 70

Szerződés részes felei közül mindenkinek el kell fogadni egy fenntartást különben az érvényét veszti. két vh közötti időszakban érvényesült ez az elv, ez volt a gyakorlat

Question 71

mi nem számít megvesztegetésnek?

Answer 71

ha gazdasági előnyöket ad azért, hogy szerződést kössön vele, nem számít megvesztegetésnek, mert nem sérül a másik fél szuverén akarata

Question 72

érvénytelenítési eljárás?

Answer 72

nem automatikus értesítés -> 3 hónapon belül kifogást tehet a többi fél -> nemzetközi jogvita -> 12 hónap van a feleknek diplomáciai csatornákon egyeztetni az érvényességéről, ha nem egyeznek meg, be kell vonni egy harmadik felet -> egyeztető eljárás/választott bíróság/nemzetközi bíróság

Question 73

szokásjog def?

Answer 73

államok kialakítanak egy egybevágó tartós gyakorlatot, melyet ugyanúgy folytatnak, egy bizonyos időtartamig, abban a meggyőződésben, hogy ez jogi kötelezettségük

Question 74

szokásjogi norma létrejöttéhez mennyi idő szükséges?

Answer 74

régi álláspont: emberiség emlékezete óta kell fennálnia ennek a gyakorlatnak újabb felfogás: 99 év hetekben nem mérhető, de pl 10 év is elég ma ahhoz hogy kialakuljon egy szokásjogi norma pl: 1945-ös Truman nyilatkozat: állami szándék: parti államnak különleges előjogai vannak a partjához közel álló kontinentális talapzathoz az 1958-as genfi egyezményben már ugyanez szokásjogi normaként szerepel

Question 75

szokásjogi norma- hány állam kell létrejöttéhez?

Answer 75

akár két állam vonatkozásában is létrejöhet, regionális szinten is létrejöhet -nem szükséges az univerzalitás; nem kell az összes államnak ezt a szokásjogi normát gyakorolnia

Question 76

miként lehet bizonyítani az állami gyakorlatot-szokásjog?

Answer 76

fizikai cselekedeten túl, szóbeli és írásbeli megnyilvánulások ideértve: különböző nemzeti jogszabályokat (ezzel automatikusan egyetért teljesmértékben az állam jogalkotója) de lehet szó bírói joggyakorlatról is vagy végrehajtási szerv folyamatos cselekedetéről vagy egy diplomáciai képviselő tesz nyilatkozatot (ez is lehet bizonyíték)

Question 77

mi nem értelmezhető bizonyítékként szokásjogra?

Answer 77

nem állami szereplők cselekedetei pl:civil szervezetek munkája.... DE HA: állami szereplők tesznek egy aktust, az sem feltétlen jelent egybevágó, tartós gyakorlatot, ha az állami szereplők viselkedése nem egységes, hanem pl egymással szemben áll

Question 78

ha van egy szokásjogi norma, de kifejezetten nem támogató, passzív szereplők is vannak pl a régión belül, mi történik?

Answer 78

NB nem ad erre egyértelmű választ volt ügy ahol a hallgatást csatlakozásként értelmezte volt olyan ügy, ahol a hallgatást a szokásjogból kimaradásként értelmezte az NB

Question 79

mi kell még a szokásjoghoz az eddigieken kívül?

Answer 79

materiális elemeken túl kell, hogy az adott államok jogi kötelezettségükkel tisztában legyenek a szokásjog terén

Question 80

mi történik ha szokásjoggal szemben ellentmondó magatartást tanúsít egy állam?

Answer 80

ha szokásjog kialakulása folyamatában teszi ezt: úgy kezelik mintha nem vonatkozna rá a szokásjog, nincs semmi baj ha szokásjog megalakulása után: megsérti a normát az állam

Question 81

szokásjog megváltozhat?

Answer 81

felülíródhat a szokásjogi norma, erre van lehetőség Nicaragua ügy, 1986: NB véleménye, adott szokásjogi normával ellentétes állami gyakorlat lehet új szabály elismerésének a jele, nemcsak régi szokásjog megsértése

Question 82

hogyan születik meg egy szokásjogi norma?

Answer 82

nincs szükség szerződésre, írott megegyezésre de a hivatkozást megkönnyíti sok fél esetén ha leírják ezeket a normákat =Nemzetközi Jogi Bizottság arra van felhatalmazva hogy ezeket a normákat feltérképezze és egybegyűjtse őket "jelentéstevő"munkája, hogy a szokásjogi normáról tájékozódjon, állami gyakorlat felmérése, tervezet elkészítése NJB ha elfogadta a tervezetét ENSZ KGY 6. Jogi Főbiztosa ellenőrzi, visszaküldheti a NJB-ba ha itt is sikerül szerepel a tervezet: ENSZ közgyűlése elé kerülhet a szokásjogi tervezetet: és hivatkozni lehet a továbbiakban erre, de kodifikációs konferenciát összehívhatnak, hogy véglegesítsék a szerződés formáját pl: 1969-es diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény

Question 83

regionalitás-szokásjog

Answer 83

1950: ítélet NB elsőízben vizsgálódott a regionális szintű szokásjog meglétéről Peruban egy katonai lázadással gyanusított politikust üldöztek, ő néhány hónapokig bújkált, majd Kolumbiai nagykövetségre menekült kérdés: biztosíthat neki K menedékjogot? -többek közt; vagy ki kell adni a hatóságoknak? érv: Kolumbia a menedékjogra vonatkozó 1928. évi havannai egyezményt sértő módon járt el a menedékjog biztosításával. minősítés tekintetében K kezébe a montevideói egyezmény erős eszköz lehetett volna, azonban nyilvánvalóvá vált, hogy ez nem értelmező dokumentum a H egyezményhez, hanem egy módosítása-ez csak akkor kötelez egy államot ha ehhez külön is csatlakozott probléma: ebben nem volt részes állam Peru K érvelése: ez egy szokásjogot kodifikáló egyezmény (montevideó) nincs jelentősége annak, hogy Peru ezt nem írta alá, az adott régiónak ez a szokásjoga és kész Peru: nem állapítható meg szokásjog, montevideói egyezményes alacsony részes száma az államoknak ez is bizonyítja, hogy nem szokásjog, és Peru egyébként sem részes fél ebben Bíróság Perunak ad igazat. bizonyíték: NB regionális szokásjogi normáról nem beszélhetünk ebben az esetben, Kolumbia megsértette a havannai egyezményt

Question 84

kétoldalú szokásjog kérdése: India?

Answer 84

India területén portugál enklávék 54-ben portugália katonai alakulatokat akart volna átcsoportosítani India az áthaladást nem engedélyezte P érvelése: brit fennhatóság alatt kialakult egy kétoldalú szokásjog: portugál enklávék között át lehet vonulni, nem kell engedélyt kérni a britektől régebben ez átöröklődött Bíróság: elutasította P kérését ez a szokásjogi norma ez fegyveres erők vonatkoztatásában korábban is engedélyhez volt kötve

Question 85

progresszív továbbfejlesztés? FONTOS

Answer 85

fogalom: fokozatos fejlesztésnek is szokták hívni, amikor a szokásjog leírásának céljával összegyűlnek az érintettek, szóba kerülnek olyan kérdések is amire szokásjogi gyakorlat nem alakult még ki, de megtudnak plusz gyakorlatokról (újak) régi szokásjogok+új kötelezettségek=hibrid szerződések létrejötte aláíró és ratifikáló államok száma szűkebb lehet, ahhoz a közösséghez képest, mely a régi szokásjoghoz hozzájárult ebben az esetben: azon rendelkezések melyek nem szokásjogi normákat tükröznek, csak azon államokat kötelező melyek azt is külön ratifikálták (másokat nem kötelezhet)

Question 86

progresszív továbbfejlesztés-vita

Answer 86

1969 jogvita Németo vs Dánia és Hollandia jogvita tárgya: 3 állam között a partvonal homorú,a kérdés: bizonyos tengeri övezetet nem távolságban hanem az érintett államok között hogyan lehet elhatárolni? Ném: a homorú tengerparttal méltánytalanul kisebb szeletet kap a másik két félhez képest másik két fél: egyenlő távolságok elvét kell érvényesíteni: ez szerepel mint kötelező norma a genfi tengerjogi egyezményben Németo ennek nem része, nem ratifikálta az egyezményt másik két fél: mindegy mert ez szokásjog ez nem szokásjogi rendelkezés, az csak részes államokat kötelezhet, méltányosság elvét figyelembe véve állapodjanak meg a felek

Question 87

általános jogelvek?

Answer 87

1920as évi statútum, ÁNB 38 cikke a Nemzetközi Bír statnak: szinte ugyanúgy nézett ki történeti értelmezési módszer kell ÁNB dokumentumait is megközelíteni számos jogrendszerben elismert általános tartalmú jogelvek, amelyekre nemzetközi bírói fórumok is hivatalosan nyilatkozhatnak pl: felek perbeli egyenlősége, méltányosság elve

Question 88

két további jogforrás?

Answer 88

egyoldalú állami aktusok, bizonyos nemzetközi szervezetek adott szervei által meghozott nyilatkozatok =erre az államok feljogosították őket, BT által hozott szankciós határozatok ENSZ Alapok 6. fejezete: abban a jogvitában hozott ajánlások, ajánlási értékűek és nem kötelező jellegűek Közgyűlés túlnyomó része ajánlás: és nem jogforrás!!!!!!! egyoldalú állami aktusok: jogi kötelezettségre tesz vállalást egy állam, szerzett jog-egy másik állam, csakúgy nem lehet visszavonni ezt a vállalást más államra nézve nem hozhat létre egy másik állam kötelezettséget csak olyan képviselőé értékelhető ide, aki betudható az állam képviselőjének nyilvánosság előtt kell hogy zajljon

Question 89

Bíróság maga egyoldalú állami aktust úgy kezelik, mintha épp egy szerződési kötelezettségről beszélne-ÁNB gyakorlata

Answer 89

ÁNB, Kelet-Grönland ügy, Norv K-G területeit akarta Dániával szemben, első vht lezáró béketárgyalások norvég miniszter akkor megfogadta, hogy nem lesznek területi követelései a területre vonatkozóan Dániának adott igazat az ÁNB

Question 90

NB gyakorlata-egyoldalú aktusok?

Answer 90

1974, Fro Csendes-óceáni térség franciao nukleáris kísérleteket folytatott környezeti károk: Ausztrália, Új-Zéland; fertőzött állatok húsának eladását blokkolta Fro. két állam bepereli Frot Fro nem részese a részleges atomcsend egyezménynek Bíróság nem tudta kötelezni Frot, hogy csatlakozzon ehhez (meglepő módon xd) Fro részéről több állami tisztviselő felszólal: felszín felett nukleáris kísérleteket többé nem kívánnak folytatni =szerződési kötelezettség vállalásának értelmezte ezt az NB: okafogyottá vált a jogvita, berekesztik a tárgyalást

Question 91

6. államiság feltételei?

Answer 91

állam területe-emberi élet fenntartására alkalmas terület: pl: olajfúró telepre nem lehet államot építeni ; terület méretére nincs kikötés, nem is kell egybefüggőnek lennie (pl szigetországok: Indonézia) ezen élő lakosság: nem csak állampolgárokról lehet beszélni, lakosság egy tágabb fogalom pl: menekültek, más állam állampolgárai önálló kormányzati hatalom: minden lakosra kiterjed, különböző jogok és kötelezettségekkel jár az állam területén tartózkodás elvárás: önálló, tényleges hatalomgyakorlás pl: pol-i, katonai körülmények miatt más államé a hatalomgyakorlás- nem beszélhetünk önálló kormányzati hatalomgyakorlásról pl: bantusztánok területei, Dél-Afrika területén belül; apartheid rezsim alatt fél évszázadon keresztül működtek, apartheid rezsim (fehér etnikumú közösségé a hatalom) látszatállamokat hoztak létre saját maguknak, objektíven tekintve nincs önálló állam-bantusztánok vezetői is apartheid rezsimhez köthetőek;

Question 92

föderatív állam, ki a nemzetköz jog alanya?

Answer 92

nem az egyes tagállamok, hanem a szövetségi állam pl:USA nemzetközi jogalany, és nem New York állam

Question 93

1933 montevideói egyezmény-szokásjogi egyezmény-államiságról szóló regionális egyezmény -egyéb feltétel?

Answer 93

3 feltételen kívül+más államokkal való kapcsolatfelvétel lehetősége (ez erősen átpolitizált feltétel)=államelismerés feltétele ma is jópár állam melyet részben elismernek, részben nem, de a 3 másik feltétel teljesül

Question 94

főhatalmak?

Answer 94

területi -teljes és kizárólagos szuverenitás; de dönthet úgy egy állam, hogy bizonyos hatósági jogköröket átenged más államnak, vagy területének egy részének igazgatását átengedi más államnak pl.Kubán belül USA Guantanamói öbölt bérli : katonai támaszpont személyi állampolgárság-ez szuverén döntés pl születési helye, vérszerinti öröklődés, vagy más feltételek közfunkciós: harmadik állam területén tartózkodnak az adott állammal hivatali kapcsolatban lévő diplomáciai missziók vagy katonai egységek

Question 95

főhatalmak ütközése?

Answer 95

alapvetően a területi főhatalom a legfőbb, ami döntéseket alapoz meg ha a személyi főhatalom és a közfunkciós ütközik: közfunkciós élvez prioritást Casablancai dezertőrök ügye: ÁNB;

Question 96

főhatalmak ütközése- ügy?

Answer 96

ha a személyi főhatalom és a közfunkciós ütközik: közfunkciós élvez prioritást erre példa:Casablancai dezertőrök ügye: ÁNB;Fro és Németo között vita;1907-es hágai egyezmény szerint döntés, francia idegenlégióból hat személy akart elszökni- német konzulátusra menekültek, 3an német állampolgárságúak; próbálták kimenekíteni őket, de francia hatóságok elfogták őket, kérdés: mi történjen velük? Németo követelte szankció nélküli elbocsátásukat, elvégre német állampolgárokról is van szó: személyi főhatalom érve Franciao: közfunkciós főhatalomra hivatkozás; francia idegenlégiós hivatali kapcsolattal érvelt ÁNB: Fronak van igaza; közfunkciós hatalom felülírta a személyi főhatalmat

Question 97

de jure és de facto állam és kormányelismerés?

Answer 97

lehet mindkettőről szó egyoldalú nyilatkozat melyben elismeri vmelyiket egy állam de lehet hogy olyan praktikus lépést tesz, mely nyilvánvalóvá teszi az állam elismerését pl: a diplomáciai kapcsolatok felvétele -ez az egyetlen olyan gyakorlati aktus mely elismerést jelent

Question 98

Stimson doktrína

Answer 98

fegyveres erőszakkal elért területszerzés nem ismerhető el, az így létrehozott állam sem ismerhető el önálló államként Stimson USA külügymin, Mandzsukuo kapcsán, 30as évek, japán agresszió útján létrehozott entitás, USA nem ismeri el : mára általános alapelv lett a nemzetközi jogban agresszió tilalmának megsértése

Question 99

Stimson doktrína példa: Boszniai Szerb Köztársaság példája-csak részben lehet Stimson doktrínával kiértékelni a helyzetet

Answer 99

BSZK délszláv háb. közepén hozták létre, 1992, szerb agresszió jegyében jött létre, de facto államalakulat, mindent tőlük telhetőt megtesznek, hogy több Boszniai területhez jussanak hozzá (+srebrenicai vérengzésért felelősek)-emberiesség elleni bűncselekmények, háborús bűncselekmények (hírhedt vezetők: Karadzic, Mladic) 1995 daytoni megállapodás, Boszniai területeken vérengzés véget ér, USA közvetítés boszniai terület felosztásáról tárgyalás jóváhagyó pecsét olyan entitásra amit a legsúlyosabb bűncselekmények között hoztak létre önálló államiság hivatalosan nem jött létre, nemzetközi jogi szempontból önálló államiság csak: közigazgatási és alkotmányjogi szinten (másfelől aggályos intézkedés)

Question 100

kormányelismerés elvek?

Answer 100

``` két problematikus helyzet 1, alkotmányellenesen hozták létre a kormányt pl: puccs belügyekbe való be nem avatkozás tilalma dilemma 3 megközelítése: - 2, konkuráló kormányok esete ```

Question 101

Hallstein-doktrína?+példa

Answer 101

német szövetségi köztársaság 2 vht követően olyan politikát gyakorolt, hogy amennyiben vmely állam önálló államként ismeri el az NDK-t, akkor az NSZK ezzel az állammal nem kíván szerződéses kapcsolatba lépni =államelismerés nagyon átpolitizált =megtudja határozni a nemzetközi jog alakulását

Question 102

mi nem egyenlő hivatalosan az állam elismerésével?

Answer 102

pl: Oroszo vs Koszovó Oroszo van ügyvivő irodája Pristinában, de nem ismeri el önálló államnak Koszovót (Oroszo szerbekkel baráti kapcsolat, ezért nem ismeri el a függetlenséget) (DE konzuli szolgálat létrehozása nem egyenértékű az állam elismerésével) konzuli iroda sem elismerés; =állampolgárok ügyeinek intézése nem elismerés

Question 103

alkotmányellenesen létrehozott kormánynál mi a dilemma?

Answer 103

nem tetsző más államoknak az illegitim módon hatalomrajutás ezzel szemben: belügyekbe való be nem avatkozás elve

Question 104

alkotmányellenes kormány dilemma egyik legkevésbé bevett elv?

Answer 104

Tobarelv (Ecuador külügyminisztere, 1907) –megtagadás elismerést meg kell tagadni és semmilyen kapcsolatba nem lehet lépni az adott állammal ha azt illegitim módon hozták létre (erőszak útján stb)

Question 105

alkotmányellenesen létrehozott kormány: első "finomított" elv a dilemmára?

Answer 105

Wilson elv: utólag megtartott népszavazással, vagy szabad választásokkal lehet legitimálni (egy illegitim módon létrehozott kormányt is)

Question 106

alkotmányellenesen létrehozott kormány: leginkább alkalmazott elv?

Answer 106

Estrada elv, mexikói külügyminisztertől származik : alapvetően az, hogy hogyan került hatalomra egy kormány az belügy, ebben az államok nem foglalhatnak állást hivatalosan, de egyéb módon ki lehet fejezni az esetleges nemtetszésüket =nem az elismerés hivatalos megtagadásával hanem: : diplomáciai kapcsolatoktól elzárkózás az adott állammal, annak megszakítása;

Question 107

konkuráló kormányok dilemmája két eset?

Answer 107

államhatáron belül: pl:Kína 49-71 | államhatáron kívül: De Gaulle-Vichy

Question 108

államhatáron belül konkuráló kormányokra részletesen példa?

Answer 108

Kína, 1949-71 kommunista Maoék elűzik Csang Kaj-sek kormányát Tajvan szigetére szorulnak: önálló államiság tajvani követelése vs Kína egy Kína elve ENSZ: 71-ig nemzeti oldal elismerve hivatalosan Kína képviseletében (fellépve ezzel a kommunista erőszakos hatalomgyakorlással szemben) pl: koreai válság idején komoly gondok; -fegyveres beavatkozásra lett volna szükség erre azonban az ENSZ alapokmány értelmében csakis BT jogosult; ha minden állandó tag támogatja ezt a döntést kínai konkuráló kormányok miatt: SZU üres szék politikája-nyomásgyakorlás, Maoék kormányát kell elismerni SZU nem volt ott a BT ülésein, Tajvan képviselője ott volt, Kínát képviselve emiatt BT nem tudott határozatot hozni megoldás: Közgyűlés plénuma előttd

Question 109

6. Tajvan mai helyzete?

Answer 109

Tajvan: 15 állam hivatalos diplomáciai kapcsolatban + szoros együttműködés másokkal (de facto kapcsolat jellemző) friss fejlemények cseh parlament házelnökének látogatása Tajvanon: kínai külügymin nyilvánosan fenyegette meg a házelnököt;

Question 110

LaGrand ügy? külföldön van e alanyi joga, hogy a konzuli szolgálathoz tudjon fordulni egy állampolgár? hogyan kerül NB-re az ügy?

Answer 110

NB, 2001 1982: Arizona fegyveres rablás két férfi, LaGrand fivérek mindketten német állampolgárságúak rablás során súlyos sérülés és haláleset két külön embert illetően halálbüntetést szabtak ki a két férfire 10 év eltelik-német konzuli szolgálat erről értesült hogy fogva tartják a két német állampolgárt miért telt ennyi idő el? bűntetőeljárás nagyon sokáig elhúzódott +arizonai hatóságok nem tájékoztatták a német konzuli szolgálatot- LaGrand fivérek értesítették az intézményt éppen ezért NB-re kerül az ügy

Question 111

egyéni jog vs állami jogok: Német-USA vita, LaGrand ügy

Answer 111

nemcsak a német államnak sérültek a jogai, hanem az egyéni jogok is sérültek USA: két állam viszonyára vonatkozik az 1963-as egyezmény egyénre nézve közvetlenül nem keletkeztethet jogosultságot alapvetően egyszerű a helyzet NB: nyelvtani értelmezési módszer, a és c pont: egyéni jogokról is szó van a pont: "küldő állam honosainak a joga" fordulat + c pont: csak abban az esetben biztosíthat konzuli védelmet az állampolgárság szerinti állam, amennyiben az érintett személy ezt nem utasítja vissza. =egyén rendelkezhet efölött a jog felett=egyén alanyi jogairól is van szó =egyértelmű: nemcsak állami jogosultság hanem egyéni jogokról is van szó

Question 112

LaGrand ügy, fő pontjai? - irányadó dolog - első xy intézkedés NB történelmében - irányadó dolog cikkjének tartalma - németo duplán büntetne - németo hipotetikus helyzet miatt vádolás

Answer 112

2001: ítélet: ez volt az az ügy ahol az NB először vezetett be ideiglenes jellegű de kötelező érvényű intézkedést: kötelezte volna Arizonát, ne hajtsák végre a halálbüntetést, amíg ítélet nem születik Arizona nem tartotta tiszteletben ezt (meghalnak) 1963. évi bécsi egyezmény a konzuli kapcsolatok jogáról : irányadó ennek 36. cikke: rögtön értesíteni kell a fogvatartó hatóságoknak a konzuli szolgálatot amennyiben külföldi állampolgárt tartanak fogva (állampolgárságnak megfelelően) (USA elismeri DE) vita a, és c, pont: sérültek ezenkívül Németo egyéb jogai: szabad érintkezés, személyes kapcsolattartás lehetősége, levelezés, jogi képviseltre vonatkozó jogosultság USA: már egy cselekedetét minősítették a b, pont által és további egyezménybeli rendelkezésekre nem lehet hivatkozni =kétszer bűntették volna ugyanazt a cselekvést NB: semmi akadálya annak hogy egy cselekmény több rendelkezést is megsértsen Németo érv: negatívabb lett a kimenetele a bűntetőeljárásnak (halálbüntetés), ha haladéktalanul értesítették volna a konzuli szolgálatot-magasabb színvonalú jogi képviselet könnyen meglehet: nem kellett volna halállal végződnie a történetnek NB: ezt elvetette, hipotetikus helyzetekre nem lehet hivatkozni

Question 113

Haya de la Torre ügy- (NEM SZOKÁSJOG HANEM) DIPLOMÁCIAI MENEDÉKJOG KÉRDÉSE 3 kérdés az ügyben, mikor lesz ítélet, mai jelentősége?

Answer 113

1950 ítélet (itt is) ma is referencia pont a diplomáciai menedékjog kapcsán 3 kérdés: 1. K minősítheti e az állítólagos bűncselekményt ? dönthet arról, hogy ez a cselekmény csak politikai okokból minősült bűncselekménynek? K szerint igen, van joga minősíteni a cselekményt 2. K azt akarja Perut kötelezzék arra, hogy biztonságos körülmények között hagyja el a nagykövetséget Haya de la Torre (csak így tudta volna elhagyni a követséget a politikus) 3. K megsértette az 1928-as havannai egyezményt a menedékjog garantálásával

Question 114

Haya de la Torre ügy kiindulópontok ?

Answer 114

1911. évi bolíviai megállapodás a kiadatásról 1928. évi havannai menedékjogi egyezmény 1933. évi montevideói egyezmény első kérdés: P szerint köztörvényes bűncselekmény K próbált a bolíviai megállapodásra hivatkozni :lenne joga minősíteni a cselekményt DE: kiadatás, óriási különbség: annak ténybeli kontextusa és a diplomáciai menedékjog ténybeli kontextusa között =ahol a nagykövetség van, az továbbra is a fogadó állam területi szuverenitása alá tartozik (nem a küldő állam területéhez tartozik) ha nagykövre menekül valaki, akkor még mindig a fogadó állam területén van kiadatás arra vonatkozik, amikor másik állam területére menekül egy külföldi állampolgár eszerint lehet kérni adott személy kiadatását =fontos szabály!!! jelen esetben nem alkalmazható ez a megállapodás

Question 115

Haya de la Torre ügy- másik érv arra hogy minősítheti e Kolumbia nem köztörvényes bűncselekménynek Haya tettét, és így befogadhatja-e?

Answer 115

havannai egyezmény mindkét fél részes állam érintett állam belső jogának tiszteletben tartása mellett nyújthat menedékjogot egy másik állam (ez alapján P veszélyben) =NB elutasította az érvelést: belső joggal nem lehet felülírni másik állam megítélését ebben az esetben: belső jogi kereteken túl-menedékjogra vonatkozó esetkörökön túl, nem terjeszkedhet maga Kolumbia

Question 116

Haya de la Torre ügy- montevideó-végső jelentősége?

Answer 116

Politikai menedékjogról szóló montevideói egyezmény, 1933 baj: Peru ennek nem részes fele nem lehet rajta számonkérni=szokásjog megállapítható K szerint ez nem is szükséges hogy P ennek részese legyen alacsony részes állami szám-nem mutatott szokásjogot ez az alacsony részes állami szám +vizsgálták az állami gyakorlatot a térségben +Peru számos lehetősége lett volna ratifikálni, de nem tette ezt: nem járult hozzá a szokásjoghoz (még akkor sem ha az értékelhető lett volna szokásjogként) Konklúzió: K nem volt jogosult minősíteni ezt a cselekményt

Question 117

második kérdés Haya de la Torre ügy? -Peru kötelezhető a biztonságos elhaladás garantálására ?

Answer 117

havannai egyezmény lesz itt irányadó 2. cikk: 3. pont: menedékjogot biztosító állam kérheti a biztonságos elhaladás garantálását de csakis akkor, ha első lépésként a területi állam kérte magát az elhaladást (hagyja el a menekült az adott állam területét) próbált itt is szokásjoggal érvelni Kolumbia ezt sem erősítette meg az NB

Question 118

újabb szokásjogi egyezmény a térségben : L-A

Answer 118

1954 caracasi megállapodás : diplomáciai menedékjog egyetlen regionális egyezmény melyben megtalálható a diplomáciai menedékjog

Question 119

végső NB ítélet -Peru vs Kolumbia? -meglepő! mikor lett volna biztosítható a menedékjog? K plusz feldobott érve erre arra rácáfolás

Answer 119

mer

Question 120

államutódlás? és esetei

Answer 120

államiságban változás áll be, átcsatolnak egy területet két állam között- államhatárok változása; -területátcsatolás vagy függetlenedés pl. függetlenné válás-dekolonizáció; államegyesülés beolvadás- egy állam beolvad egy másikba és csatlakozik ahhoz szétválás- ha egy korábbi nagyobb állam egyes entitásai önálló államiságot vesznek fel kiválás- államazonos marad egy terület, kiválás után

Question 121

milyen jogforrások állnak rendelkezésre-államutódlás?

Answer 121

1. 1978. évi bécsi egyezmény a szerződésekben való államutódlásról (alacsony részes állami szám) 2. 1983-as bécsi egyezmény az állami javakban, állami archívumokban, és államadósságokban való utódlásról-nincs hatályban sok szokásjogi normát tartalmaznak új államok figyelembe vesznek, hogy hogyan alakuljanak a viszonyok

Question 122

államutódlás vs területszerzési jogcímek kérdésköre? -hallgatók nem szokták érteni

Answer 122

összekapcsolódhatnak ezek a témák (pl: területátcsatolás) DE: nem erről a jogi kérdésről van szó, területszerzési jogcímeknél azzal foglalkozunk, hogy jogszerű a területszerzés módja vagy sem ha bárhogy kialakult az előbbi területi változás utána: miután kialakult ezek a különálló entitások: Bosznia-Herczegovinán keresztül stb itt lényeges kérdés: utódállamok hogyan viszonyulnak az elődállam kötelezettségeihez és jogaihoz?

Question 123

alapelvek-államutódlás?

Answer 123

nemzetközi szerződések-melyek kötelezőek az utódállamok számára területátcsatolás- rugalmas határok elve, ha az állam egész területére vonatkozóan voltak rendelkezések, akkor nyilván a módosított határokkal lesznek a korábbi nszek érvényesíthetőek függetlenné válás: tiszta lap elve: szabad döntéskörébe dönthette el, hogy mit fogad el magára kötelezően =felszabaduló államok tehettek elfogadó nyilatkozatokat, hogy korábbi nsz-ek közül mit fogadnak el beolvadás: folyamatosság elve: amely államba beolvad a kisebb entitás, az egész egyszerűen továbbra is érvényesül (nagy állam szerződései maradnak) egyesülés: két államra vonatkozó szerződések az egyesült államra is érvényesek lesznek, de vannak speciális tartalmú szerződések, melyeknél különleges helyzet állhat elő pl: katonai segítségnyújtási megállapodások- nem lehet folyamatosság elve alapján automatikusan alkalmazhatónak tekinteni szétválás, kiválás: folyamatosság elve irányadó

Question 124

ha egyéb nemzetközi jogi forrásokat vesszük (nem a szerződéseket) fő szabály ÁLLAMUTÓDLÁS KIVÉTEL?

Answer 124

folyamatosság elve eset: Indiai terület szokásjogi ügye: kérdés volt hogy áthagyományozódnak a szokásjogok az immár független Indiára? válasz: igen egy kivétel: egyoldalú állami aktusok: tiszta lap elve érvényesül

Question 125

xy területre nemzetközi szerződés, csak a "tulajdonos" változik, mi történik?

Answer 125

ha konkrét területre vonatkozik egy szerződés, ha az a terület másik államhoz kerül; abban az esetben módosul az a helyzet, hogy mely államot kötelezi a szerződés

Question 126

migráció?

Answer 126

semleges fogalom | egy személy az állampolgársága szerinti államot elhagyja

Question 127

migráció két típusa annak" területi célja alapján"?

Answer 127

országon belüli országon kívüli-reguláris és irreguláris reguláris-hatályos jogszabályoknak megfelelően utazik valaki, egy évnél hosszabb távollét irreguláris-illegális vándorlás jogszabályok megsértésével is határátkelés, megfelelő dokumentumok nélkül

Question 128

kényszervándorlás kategóriái?

Answer 128

1, menekültek | 2, belső menekültek/migránsok

Question 129

nemzetközi jogi normatív keretekre tekintve vizsgálat két szempontja?-migráció

Answer 129

1, univerzális szintű dokumentumok | 2, regionális szintű dokumentumok

Question 130

univerzális szinten kiindulópontok? menekültkérdés első dokumentum melyik cikk?

Answer 130

kiindulópont: 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 14. cikk kényszervándorok menekült státuszra jogosultak ezt kibővíti: 2. vh után 1951 évi genfi egyezmény rögzíti 1967. évi new yorki jegyzőkönyv módosította

Question 131

regionális szinten kiindulópontok? menekültkérdés EGYIK EGYEZMÉNY MÁSIK NYILATKOZAT

Answer 131

Afrikai régióra vonatkozóan: 1969 évi Addis ababa-i egyezmény 1984-es Cartagenai nyilatkozat: Latin-Amerikára vonatkozóan Európai régió: EU-s jogszabályok

Question 132

ENSZ intézmények-menekültkérdés

Answer 132

48-as izraeli-arab konfliktus nyomán: több százezer ember kényszervándorlása ennek eredményeképpen és kezelése érdekében: közel-keleti palesztin menekülteket szolgáló szervet rövidítés: mai napig működik (3 évente működés hosszabbítása) ENSZ Segély és Munkaügyi Hivatala a Közel-keleti Palesztin Menekülteknek UNRWA globális hatáskörre tekintve: UNHCR: Menekültügyi Főbiztos Hivatala

Question 133

1951-es Genfi egyezmény?

Answer 133

menekült definíció: időbeli megkötés -1951 január 1 előtt történt események- 2vh utózengése New Yorki jegyzőkönyv módosítása: ez az időbeliség kikerült az egyezményből

Question 134

főbb feltételek-menekültstátuszért eredményesen folyamodjon valaki? üldöztetés -okai is két reg egyezmény okai

Answer 134

üldöztetés iránt félelem-állam területén -nem büntetőeljárás szerű bizonyítási eljárást kell elképzelni; alapvetően ésszerű indoklásra van szükség (poli események ezt alátámaszthatják) állami és nem állami szereplő is lehet felelős üldöztetésért üldöztetés okai genfi egyezményben: faj, nemzethez tartozás, poli nézet vallás, vagy meghatározott társi csoporthoz tartozás pl: Nigéria homoszexuális emberként élni önmagában komoly üldöztetést vonhat maga után ezt bővíti a két regionális egyezmény-afrikai, latin-amerikai egyezmény :külső agresszió, megszállás, közrendet súlyosan megzavaró események többek között mint ok, emberi jogok tömeges megsértése

Question 135

Európai Unió irányelv?-jogok, azoknak akik nem menekültek de veszélyben vannak

Answer 135

2011 irányelv, kiegészítő védelem =ha súlyos sérelem elszenvedésének a veszélye áll fenn, nem lehet visszatoloncolni egy állampolgárt az állampolgárság szerinti államba (akkor is ha nem minősül menekültnek valaki) pl: halálbüntetés veszélye, kínzás, megalázó bánásmód +nemzetközi vagy belső fegyveres konfliktushelyzetekben felmerülőmegkülönböztetés nélküli erőszak következtében polgári személy életének vagy sértetlenségének súlyos és egyedi fenyegetettsége

Question 136

menekült státusszal és kiegészítő védelemmel járó alapvető jogok?-EU?

Answer 136

tartózkodási engedély, oktatáshoz való jog, egészségügyi ellátáshoz való jog, munkavállaláshoz való jog (országon kívülre utazáshoz való jog, megfelelő szálláshely, integrációt/hazatérést elősegítő intézkedések)

Question 137

átmeneti védelem-EUs szint?

Answer 137

tömeges beáramlási helyzetekre vonatkozik-nincs egyéni státusz meghatározás lehet arról szó, hogy átmeneti védelmet biztosítanak a tagállamok nagycsoportban menekültek befogadása (csak utána következik a menekültügyi eljárás )

Question 138

menekültstátuszt mikor nem kapja meg valaki?

Answer 138

Genfi egyezmény szerint: nemzetközi bűncselekményért felelés kizáró tényező (poli bűncselekmények, háborús bűncselekmények, béke elleni bűncselekmények...) súlyos, nem politikai bűncselekmény elkövetése az ENSZ céljaiba és elveibe ütköző bűncselekmények elkövetése

Question 139

mikor szűnik meg a menekültstátusz ?

Answer 139

- ha az egyén visszatér az állampolgársága szerinti államba - új állampolgárság szerzése, új állampolgárság szerinti államban telepedik le - állampolgársága szerinti állam védelmét igénybe veszi, azzal is lemond a menekült státuszról - megszűnnek azok a feltételek, amely alapján menekültnek elismerhették az illetőt - elvesztett állampolgárságát visszaszerezte az illető

Question 140

helyi hatóságok vs Genfi egyezmény? "kinek ér a szava többet? "

Answer 140

menekültstátusz genfi egyezmény értelmében jár a fogalmi feltételeknek megfelelő egyénnek, és nem a belső, helyi hatóságok ítélik ezt oda (univerzális szintű egyezmény) helyi hatóságok joga: valóban ezek a feltételek fenn állnak-e ha a feltételek megvannak kötelesek deklarálni a menekültstátuszt

Question 141

menekültjog alapelvei? -3db

Answer 141

hátrányos megkülönböztetés tilalma, családegység alapelve irányadó-könnyített eljárás ha vki a családból már kapott menekültstátuszt; Non-refoulement: G.E. 33 cikk: Egyetlen állam sem utasíthat ki, vagy küldheti vissza a menekültet, egy olyan országba ahol élete vagy szabadsága veszélyben lenne, korábban említett üldöztetési okok vmelyike miatt.

Question 142

állami javak, adósság-államutódlás

Answer 142

területátcsatolás, szétválás, kiválás= konszenzuson alapul, arányosság elve függetlenné válás esete: tiszta lap elve de lehet nyilatkozni: elődállam adósságát magára vállalja, csak akkor ha gazdasági egzisztenciáját ez nem veszélyezteti egyesülés: összeadódás elve specifikus helyzetekben: méltányos megosztás elve leggyakrabban hivatkozási alap

Question 143

nemzetközi szervezeti tagságban való államutódlás? -hogyan történik ez röviden? -miez?

Answer 143

utódállam sokszor azzal érvelhet, hogy ő azonos az elődállammal=nem kell újabb tagfelvételt kérelmezni, hanem automatikusan folytatódik a tagsága ha az államazonosság megállapítható fennmarad a tagság

Question 144

olajozott automatikus tagság nemzetközi szervezetben-mikor? esetek?

Answer 144

szervezet: ENSZbe való tagfelvétel esetén klasszikus esetek, olajozottan zajlott a tagfelvétel: pl. ENSZ nyújtott segítséget a függetlenedéshez Kelet-Timor esete (Indonézia kemény fegyveres csata) kiválásos esetben ha független államiságra tör valaki, azt ha az elődállam elismerni (nincs vita az önállóságról) pl: Dél-Szudán kiválása Szudánból 2011=olajozott tagfelvétel ENSZ-be hasonló eset: kiszakadt államok ismerik el egyhangúan egy utóbb létrejött állam azonosságát az elődállammal (SZU tagállamai vs Oroszo)

Question 145

nem olajozott, problémás automatikus tagság nemzetközi szervezetben? esetek?

Answer 145

problémásabb esetek ha: elődállam ellenérdekű,pl Szerbia nem fogadja el Koszovó függetlenségét -visszatérő viták felvételi kritériumok nem teljesülnek: Délszláv konfliktus közepette próbált Szerbia államazonosságra hivatkozva automatikus tagfelvételt kezdeményezni az ENSZ-nél (békés együttéléshez nem megfelelő körülmények miatt ez ki volt zárva)

Question 146

meddig terjed az állami szuverenitás? -térben, földrajzilag

Answer 146

államhatár kiterjedése- lefelé és felfelé is képzelendő, (föld középpontja felé, plusz légtér- 80-100 kmig-Kármán vonal)

Question 147

különböző fegyveres konfliktusokat követően megállapodások fázisai-államhatárokat nézve?3 lépés?

Answer 147

delimitáció- szerződő felek, térképészeti eszközökkel megjelölik a határokat demarkáció-terepen mérik fel a határvonalat abornement-láthatóvá tétel, jelezze valami a helyen pl sorompó vagy ilyen olyna feliratokkal az államhatár

Question 148

alapelvek 3 db- hogyan határozzák meg az államhatárokat vitában álló felek?

Answer 148

természeti határok- érdemes figyelembe venni katonai stratégiai megfontolások etnikai közösségek figyelembevétele

Question 149

kevésbé nyilvánvaló alapelv?-államhatárok meghúzása

Answer 149

kevésbé nyilvánvaló alapelv? uti possidetis juris elv: 17. sz végéről eredő elv, karlócai béke 1699 során jelent meg első alkalommal ez a megközelítés kiindulópont: ahol csapatok állomásoznak, annak megfelelően húzzák meg a határokat -mára ez furcsa lenne általánosabb elvként azt jelöli, valamilyen ténybeli körülményből kell kiindulni ahhoz, hogy jogi erővel bíró államhatárra vonatkozó szabályokat megállapítsák pl: gyarmatok felszabadulása-korábbi gyarmati határok korábbi közigazgatási határok figyelmbevétele-SZU felbomlása NEM KÖTELEZŐ ÉRVÉNYŰ JOGI NORMA, CSAK EGY LEHETŐSÉG

Question 150

területszerzési jogcímek-2 db

Answer 150

1, eredeti területszerzés: adott területen más állam fennhatósága nem létezett, államiság nem volt megalapítható; megszerzi ezt egy másik állam 2, származékos területszerzési jogcím: másik államtól szereznek meg egy területet

Question 151

eredeti területszerzési jogcímek

Answer 151

occupatio | földrajzi egybefüggőség elve

Question 152

occupatio-lehetséges ma?

Answer 152

nem tul lehetséges, lakosság sincs az adott területen-arról kéne hogy legyen szó NB is megerősíti: nagyon laza igazgatási szerveződés is tehet uralttá egy területet pl. Nyugat-Szahara ügy, tanácsadói vélemény, 70-es évek, NB nomád életformában területen létező törzsek helyét is uralt területté minősítette

Question 153

földrajzi egybefüggőség elve?

Answer 153

állam-pusztán azért mert közel van helyileg egy terület földrajzilag, ezért joga van fennhatóságot gyakorolni egy államnak gyenge hivatkozási pont érdemben megjelent: Északi sarkvidék vonatkozásában, Kanadaiak javaslatára vált ismertté ez a hiv pont azon északi államok, melyek szárazföldi területét az Északi sarkkör metszi, oly módon hogy a szárazföldi határaikat tenger is érinti; azon végpontokat ahol az északi sarkkör metszi a szárazföldöt és találkozik a tengerrel ezt a két végpontot kell össszekötni az északi sarkponntal; ezen körcikkel kihasított terület az érintett állam szuverenitása alá tartozik pl:USA nyilatkozott hogy szuverenitást nem kíván gyakorolni Orosz álláspont erőteljesebb: kőolaj kincsek okán Déli sarkvidék vonatkozásában próbáltak dél-amerikai államok érvelni egyfajta szektorelmélettel, de a déli sarkkör nem metszi a szárazföldeket; szerződés született, eredete 50-es évek végén: SZU-USA megállapodás, iránymutatás más államok számára, ők semmiféle területi igénnyel nem lépnek fel a déli sarkköre nézve: ennek nyomán 1959. évi washingotni szerződés, tagok déli államok is : állami szuverenitás alá nem tartozás jellegét 30 évre megkötve, utána 50 évre meghosszabbítva, mai napig hatályban

Question 154

származékos területszerzés jogcíme-első

Answer 154

fegyveres erőszakkal szerzett terület : jogszerűtlen megvalósulási mód -annexió vagy debellatio annexió: másik állam területének egy részét csatolja el az állam -debellatio: egész területet megszerzi a területet szerző állam Stimson doktrínába ütközik+ agresszió tilalmának kógens normáját sértő intézkedés mindenképpen problématikus lesz pl: 90-es évek, 2 év háború, Örményo megszállás alá vette, annektált Azerbajdzsántól hegyi-karabahot de facto: örmény katonai igazgatás fennmaardt, Nemzetközi közösség nem ismerte el jogszerű állapotként, szankcionálás hiánya mutatkozott- de nem jelenti azt, hogy ezt jogszerűnek minősítette újra kezdődött a konfliktus

Question 155

származékos területszerzés jogcíme-négy másik mód (fegyveres erőszak külön)

Answer 155

nemzetközi szerződések jogszerű területszerzés békeszerződés is lehet, lehet adásvételi szerződésre is, USA így terjeszkedett pl: Louisiana, Alaszka választott bírói döntés is lehet -vitatott terület esetén: kolonizáció kapcsán -Tordesillasi szerződés, formálisan ez döntötte el a kérdést, nem az előtte lévő tárgyalások népszavazás elbirtoklás: adott állam hosszú időn keresztül (évszázad) igazgatási jogköröket gyakorol egy területen

Question 156

Palmas szigetek jogvita?-két hivatkozási alap miatt fontos-egyik gyengeségét prezentálja

Answer 156

Hollandia és USA között hovatartozásáról a területnek ÁNB, 1928 ítélet, holland álláspontot erősítette meg -elbirtoklásra hivatkoztak: hosszú évtizedek óta jelen voltak a szigeten, gyakoroltak igazgatási jogkört, működtették az ottani lakosok életetét USA: Fülöp-szigetek földrajzi közelsége, és azokon akkor fennálló amerikai fennhatóság okán kellene, USA-nak ott is fennhatóságot élveznie : földrajzi egybefüggőség elve: gyenge hivatkozási alapul szolgált

Question 157

területigazgatási jogkörök két féle csoportosítása?

Answer 157

ellenőrzés nélküli -egyéni (1 állam); több állam által gyakorolt igazgatás ellenőrzés melletti -mandátumrendszer, gyámsági rendszer =nemzetközi szervezet ellenőrzi az igazgatás milyenségét

Question 158

ellenőrzés nélküli egyéni területigazgatásra összes példa (5)

Answer 158

``` bérlet közigazgatás céljából történő átvétel nemzetközi jogi szolgalom protektorátus katonai megszállás ```

Question 159

ellenőrzés nélküli több állam által gyakorolt területigazgatásra két példa?

Answer 159

kollektív katonai igazgatás | kondomínium

Question 160

bérlet?

Answer 160

területigazgatási jogcím szimbolikus összeg fejében gyakorol egy állam területigazgatást egy adott területen pl: Kuba területén lévő Guantanamo öböl: katonai bázis, USA bérli Kubától, 20.sz elejétől

Question 161

közigazgatás céljából történő átvétel?

Answer 161

1878 orosz- török háborút lezáró berlini kongresszus | melyek érintett felek megállapodtak: Bosznia- herczegovina OMM közigazgatása alá tartozik

Question 162

nemzetközi jogi szolgalom?

Answer 162

egy állam mindenféle ellentételezés nélküli átengedi területe egy részét egy másik államnak annak használatára 2004- ig Mao-USA taszári katonai bázis

Question 163

protektorátus? -intézménye

Answer 163

adott állam, jellemzően kisebb állam érdekében és képviseletében jár el egy másik állam a nemzetközi színtéren pl: monaco jogi kötelezettségei: Fro lép fel ha erről szó esett pl: Monaco-Fro képviselte

Question 164

katonai igazgatás esete?

Answer 164

egyéni és kollektív is lehet egyéni: megszálló hatalomnak vannak kötelezettségei lakosság normális életvitele fennmaradása miatt, szigorú nemzetközi jogi szabályok-minimális szolgáltatások biztosítása kollektív: 2 vht követően 45-49ig zajló időszak, Németo keletről és nyugatról is érkeznek a szövetségesek Vh végeztével speciális helyzet: 4 szövetséges hatalom közösen igazgatja a területet négy zóna kialakítása, Berlint is négy igazgatási körzetre osztották Bizónia kialakulása később 49: NSZK

Question 165

kondomínium?

Answer 165

van egy terület, ami lehet vitatott státuszú, nincs rendezett vita arról hogy hova tartozik modus vivendi: fennhatóság gyakorlásának kollektív megvalósítása, igazgatási jogkörök- melyik kit illett Pl:Andorrára nézve volt ilyen megállapodás

Question 166

mandátumrendszer vs gyámsági rendszer?

Answer 166

Nemzetek szövetsége idején működött -madátumrendszer, ezt felváltandóan létrejön: gyámsági rendszer gyarmatok felett igazgatás mindkét esetben- megfelelő életkörülmények biztosítása a helyiek számára, érintett területek támogatása mandátumrendszer: jogilag megbízás, Népszöv a mandátumot gyakorló államoknak megbízást adott gyámsági szerződés a gyámságot gyakorló állammal, az ENSZ jogilag különbözik a kettő : lesz jelentősége mely szerv az ami ellenőrzést gyakorolt ? Népszöv: Tanács ENSZ: Gyámsági Tanács: külön szerv erre a problémára, hatodik főszerv: ENSZ alapokmánnyal összhangban gyakorolják a gyámságot vagy sem-ugyanannyi gyámságot gyakorló állam, mint enm gyámságot gyakorló-elfogulatlanság biztosítása BT: volt beleszólása a gyámsági ügyekbe 90-es években megszűnik a főszerv

Question 167

mandátumrendszer vs gyámsági rendszer jogi különbözőség jelentősége?

Answer 167

Namíbia ügy, több forduló NB-nél Dél-Afrika 20. sz 2 felében apartheid rezsim nemcsak belpoli szinten gyakorolt megosztó polt, hanem külpoli szinten is Délnyugat-Afrika felett C mandátuma volt: Népszöv alatt, (volt abc mandátum) mennyire volt szigorú az igazgatás, mennyire vették figyelembe a helyi viszonyokat C mandátum: kilátásba se helyezte a terület önállósodását gyámsági rendszer létrejöttével, Dél-Afrika bekebelezte a területet (Dél-A-t lehet kötelezni gyámsági szerződés megkötésére: nem lehet szerződéskötésre kötelezni államokat!!) ENSZ-en belül namíbiai tanács létrehozása-érdemben nem tudta elvégezni a munkáját (Dél-A akadályozta benne) NB: Dél-A korábbi viszonyok szerint beszámolási kötelezettséggel bír az ENSZ felé, hogyan gyakorol ott hatalmat a mandátumrendszer alapján de facto apartheid rezsim megbukásával oldódik meg az ügy

Question 168

irányelv-tengerjog?

Answer 168

ENSZ globális szint 1982: Montego Bay egyezmény tengerjogi bíróságot ez hozta létre; rövidítés: UNCLOS tengerjogi normák is megjelennek

Question 169

alapvonal?

Answer 169

jelentősége: ha reguláris tengerpartja van egy államnak, akkor ez a partvonalat követi partvonalban kiékelődések találhatóak, nem egyenletes akkor kiékelődések külső pontjait kell összekötni: ez lesz az alapvonal ha a part közelében vannak szigetek, a parti tengeren belül, 12 tengeri mérföldön belül találhatóak, ezeket megkerüli a partvonal, onnantól számítandóak a tengeri övezetek

Question 170

tengeri mérföld?

Answer 170

1852 méter=1 tengeri mérföld

Question 171

alapvonalon belüli terület

Answer 171

parti állam teljes szuverenitása alatt, beltenger

Question 172

lehet hogy szigetcsoportot az alapvonal megkerül?

Answer 172

lehet, fontos: szigetek közel legyenek egymáshoz, közelség nem lehet több száz mérföldnél

Question 173

öblök esetében alapvonal?

Answer 173

öböl szájára egyenes vonalat húzunk, erre egy körvonalat rajzolunk ettől a körvonaltól azonos területű vagy annál nagyobb kiterjedés a szárazföldbe beékelődő vízterület ebben az esetben öböl; érintett állam szuverenitása alá tartozik maga az öböl szája nem lehet szélesebb 2szer 12 tengeri mérföldnél (parti tenger duplatávolságánál) =ez az általában öblökre vonatkozó szabály nem érinti a történelmi öblöket sok évszázad alatt egy állam szuverenitása alá tartoztak

Question 174

meddig terjednek az egyes tengeri övezetek?

Answer 174

parti tenger amire továbbra is kiterjed az állami szuverenitás, más állam áthaladása lehetséges itt nem békés jellegű áthaladás nem engedélyezett=konfliktusos helyzetek katonai hajók: engedélyköteles a parti tengerhez közeli áthaladás egyéb szabályok: tengeralattjárónak is felszínközel kell áthaladnia

Question 175

csatlakozó övezet?

Answer 175

20. sz első felében igényeltek elsőkörben államok UK-val indult ok: szélesebb körben akartak ellenőrzést gyakorolni a parti vizeken 24 tengeri mérföldig terjed az alapvonaltól számítva bevándorlás, bűnüldözési céllal ellenőrizni lehet az áthaladó hajókat

Question 176

kizárólagos gazdasági övezet?

Answer 176

csatlakozó övezet végétől számítva 200 tengeri mérföld parti állam előjog: víz felszínére nézve természeti erőforrást kiaknázó tevékenységet végezzenek- pl halászat hatósági ellenőrzési jog nem áll fenn

Question 177

kontinentális talapzat?

Answer 177

kiterjedésre fókuszálva: alapvetően: 350 tengeri mérföldig terjed nagyon maximum, az alapvonaltól számítva előjog: természeti kincsek kiaknázására, engedélyt lehet adni másoknak ilyen tevékenységre, engedély nélkül nem lehet gazdasági tevékenységet ott végezni DE HA: víz mélység elér korábban 100 mérföldes mélységet, onnantól számítva még 2500 méterig terjed ez a kontinentális talapzat

Question 178

szorosok esete?

Answer 178

két tengerrész közötti áthaladás, központi kérdés szoros: természetesen kialakult szorosokról van szó csatornák ezzel szemben mesterségesek

Question 179

szabad áthaladás Gibraltári szoros?

Answer 179

1904-es francia-angol nyil ezt állapítja meg általános szabály: szabad áthaladás

Question 180

Boszporusz és Dardanellák esetében?

Answer 180

1936 montreauxi egyezmény: békeidő és hadiállapot különbségtétel, ha töröko konfliktus részes ő dönt, semlegesség esetén baráti kapcsolatok határozzák meg az áthaladást békeidőkben korlátozások: hadihajók esetében részeletszabályok kereskedelmi hajók: szabad áthaladás

Question 181

Finno és Dánia 90-es évek jogvita?

Answer 181

Kis és nagy Belt szorosok, dán fennhatóság alatt, finn kérdés: nem tudnak áthaladni, hidak-régi nagyobb kiterjedésű hajók áthaladása nem kivitelezhető NB: nem is kellett ítéletet hozni időközben Dánia úgy alakította a hidak paramétereit hogy régebbi nagyobb hajók áthajózása megoldódott

Question 182

Egyiptom-fontosabb csatorna?

Answer 182

``` Szuezi csatorna Konstantinápolyi egyezmény, 1888: szabad áthajózás fontos: ennek kapcsán is voltak viták Egyiptom 1957ig nem ismerte el az egyezmény hatályát majd elsimerte, és ez alól kivételként állapította meg Izraelt ``` 1979-es Camp davidi megállapodás oldotta ezt fel

Question 183

Panama csatorna?

Answer 183

újonnan létrejött Panama állam és USA közti viszony sokáig Panama érdekében állt, hogy USA karbantartsa a csatornát USA jogköreire vonatkozott: Carter-Torrijos megállapodás 1977-99-ben megszűnt ; széles jogkörök USAé, karbantartási kötelezettségek Panama állam teljes szuverenitása, karbantartási kötelezettsége

Question 184

környezetvédelem-első államközi jogvita melynek környezetvédelmi vonatkozásai voltak?

Answer 184

20.sz közepi ügy, 1941 kanadai-amerikai ügy, Trail Smelter ügy, súlyos hatás amerikai területen választott bírósági eljárás keretében jogvita Kanada kártérítést fizet

Question 185

átfogó környezetvédelmi szerződések?-kis történelem

Answer 185

rövid múlt első jelentős dokumentum: ENSZ: 1972. Stockholmi nyilatkozat ENSZ környezetvédelmi programja, Nairobi székhellyel létrejön (mai napig) terület komoly sikerek szabályozás területén:ózonréteg védelméhez kötődik =kieg jegyzőkönyv: Montreal, 1987 azt lebontó anyagok használatának korlátozása radikálisan csökkent ezen anyagok használata ENSZ környvédelmi program mellett fontos testület: Éghajlatváltozási Kormányközi Testület Genfi székhely; alapvetően összegereblyézik aktuális kutatási eredményeket

Question 186

friss környezetvédelmi események

Answer 186

2015-ös párizsi éghajlatvédelmi egyezmény 189 részes állam, szélesebb köri támogatottság fontos eredmény elsődlegesen káros anyagok kibocsátásának csökkentése hőmérsékletváltozás +2 celsius fokra korlátozzák

Question 187

keretegyezmény, 1992-es Riói keretegyezmény?

Answer 187

fontos forrás, keretegyezmény: jellemzően puha kötelezettségek tartalmazása csak célkitűzések tartalmazása normatív keretek melyek feltölt egy későbbi új nemzetközi szerződés Párizsi egyezmény, 2015: 92-es Riói keretegyezmény nyomán született

Question 188

környezetvédelem tágabb értelmezés?

Answer 188

1971. Ramsariegyezmény a vadvizek és ott élő vadmadarak védelméről 1973. Washingtoni egyezmény a kihalással fenyegetett vadon élőállat-és növényfajok kereskedelmének tilalmáról

Question 189

NB előtt magasabb számú környezetvédelmi ügyek voltak?

Answer 189

NEM

Question 190

NB környezetvédelmi ügy?

Answer 190

2014.-es döntés Bálnavadászat ügye Ausztrália és Japán között zajló ügy Ausztrália. Japán sértette a 46-os washingtoni egyezményhez fűzött ütemtervet de: Japán: ugyanennek 8. cikke: kivétel tudományos célú kutatások vita: tudományos kutatás céljából vadásszák tényleg a bálnákat? szempontok: kétséges a tudományos cél bebizonyosodott hogy Japán nem elemezte nagyon hogy nem halálos eszközökkel kivetelezhető e a kutatás ez az elemzés tehát nem lett végrehajtva éves szinten megállapított egyedszám kutatáshoz- jóval kisebb számban bálnavadászat- korábbi nagy szám ? kérdőjeleket hagy maga után nem működtek együtt a japánok más tudományos szervekkel kutatási program első szakasza:első hat év: összesen két tanulmány publikálása : nincs sok szó arról, hogy hogyan jutottak hozzá a kutatási eredményekhez NB következtetés: Japán megsértette a moratórium szabályokat, bizonyos területek vadászatra tiltottak, ipari hadihajókkal nem lehetett volna vadászni a bálnákra

Question 191

általános jogelvek-környezetvédelem?

Answer 191

károkozás megelőzésének elve felelősség egyenlőtlensége-fejlett országok nagyobb felelőssége-több kötelezettséget kell vállalniuk együttműködés és információszolgáltatás elve szennyező fizet elve

Question 192

Bős Nagymaros ügy?

Answer 192

elővigyázatosság, megelőzés elve 1977-es megállapodás ottani erőmű megépítéséről szól Csehszlo-Mao rendszerváltással összekapcsolódó kérdés erőmű: szigetközt kiszárította volna? visszafordíthatatlan károk (ellenzék élű demonstrációk) ennek nyomán: nem hajtjuk végre az erőművet önálló megépítése a C variánsnak: önálló megvalósítása a gátrendszernek kérdés NB előtt: kompromisszummal jöttek ide a felek; alapvetően kérdés Mao hivatkozhat a clausula rebus sic stantibus -ra megváltozott körülmények-nem a természeti körülmények változtak, de a magyar kormány a környezetvédelmi normákra hivatkozott NB: nem lehet sikeresen clausulára hivatkozni MAO jogszerűtlenül járt el amikor maga részéről megállította a szerződés végrehajtását DE C variánssal szlovákok is jogot sértett; feleknek visszautalása a tárgyalásnak-olyan kivitelezési mód kell ami nemcsak profitközpontú hanem az esetleges környezeti károkat is figyelembe veszi Miért hivatkoztak a magyarok clausulára? környezetvédelmi normák, melyek újonnan születnek meg -nem vis major típusú változás, mely miatt ez az elv hivatkozható lenne

Question 193

államok nemzetközi jogi felelőssége?

Answer 193

pereskedés esetén mikor járhat sikerrel egy állammal szemben

Question 194

univerzális szinten az államok nemzetközi jogi felelősségéről van szerződés/egyezmény?

Answer 194

NINCS

Question 195

államok nemzetközi jogi felelőssége?

Answer 195

kodifikációs folyamat-fél évszázadot ölelt át tervezet mely született ennek folyamata során: közgyűlési határozat szintjéig jutott el 1956ban kezdődött 2001-ben ért véget: Crawford-tervezet téma utolsó rapporteurje volt Crawford ez nem kötelező erejű szerződés de szokásjogi normák vannak itt lefektetve: hivatkozható pontok UK véleménye: nem volt senkinek érdeke hogy szerződést hozzanak létre, siker maga a szokásjogi természet (nem volt értelme szerződési természetet rendelni hozzá, új front nyílhatott volna részletkérdéseken fennakadás, kontrakproduktívvá válhatott volna)

Question 196

fogalmi elemek-állami felelősség?

Answer 196

-nemzetközi jogi kötelezettség szegés (mulasztás stb) kell hogy legyen egy nemzetközi jogi norma mnelyet megsért egy állam -tevéssel vagy mulasztással is megvalósulhat -nincs átfogó kódex ; helyette: adott államot kötelező nemzetközi szerződések -betudhatóság- kérdés: a tettek értelmezhetőek az állam cselekedeteként? (vagy csak magánszereplő cselekedeteiről van csak szó)

Question 197

betudhatóság?-kifejtve

Answer 197

de jure állami szervek-egyszerűbb helyzet törvényhozás (nemzetközi jogi szerződésekkel ellentétes magatartás pl) , végrehajtóhatalom, igazságszoláltatá. törvényhozás: nemz szerződésekbe ütköző jogszabály, elhalaszt beiktatni valamilyen nemz szerződést vagy módosítani miatta az azzal ütköző belső jogon bírói hatalom: denegatio iustitiae-visszatérő hivatkozás: igazságszolgáltatás megtagadása- állami felelősséget ezért előidéz minden eset=fogalom=nemzetközi joggal ütköző belső jog alkalmazás pl: konzuli védelem meghiúsítása - LaGrand ügy +Diplomaták mentessége ellenére eljárás lefolytatása végrehajtó hatalmi ág: fegyveres erők, rendőrség, büntetésvégrehajtás személyisége, határőrség pl emberi jogok sértése arra nem lehet hivatkozni hogy az állam nem felelős, csak más hatalmi ág hibázott államnak biztosítani kell, hogy nevében cselekvő szervek jogszerűen cselekednek a nemzetközi jogra tekintettel is hivatalos dia szöveg: Állami szervek hatáskört túllépő (ultra vires)cselekedetei Caire-ügy, Francia-Mexikói Követelések Bizottsága (1929.) (francia állampolgárok fosztogatása-mexikói rendőrök, M: nem tehet arról hogy szolgálaton kívül bűncselekedetekhez folyamadnak probléma gyökere: emberi jogok sértése)

Question 198

betudhatóság-nem állami fegyveres szervek? -példa

Answer 198

Crawford-tervezetben szerepelnek: -nem állami fegyveres szervek cselekedetei egy adott ország területén-másik állam területén kérdéses állam: rendszeresen támogatja ezt a felkelő csapatot Nicaragua ügy 1986; USA támogatta a kontrákat ország területén hogy elősegítse a szandinista hatalom megdöntését (fegyver, pénz, katonai tréning) kérdés: kontrák cselekedetei betudhatóak-e egy másik államnak cselekedetének? NB: nem betudhatóak a cselekedetek, folyamatos és rendszeres USA utasítások kellettek volna a műveleteket illetően de: belügyekbe való beavatkozásnak számít, amit az USA művelt ugyanakkor: kontrák cselekedetei nem betudhatóak az USA-nak

Question 199

exjugoszláv törvényszék? -háborús bűnösök egyéni felelősségét vizsgálta: Tadic ügy kérdés: egy érintett területen a fegyveres konfliktus nemzetköziként minősíthető vagy nem nemzetközi konfliktus marad?

Answer 199

90es évek kérdése megkellett vizsgálni a boszniai szerb csapatok milyen kapcsolatban álltak szerbiával - ez által nemzetköziesedik a konfliktus? hiszen:Szerbia támogatást nyújtott Nicaragua ügyre hivatkozás: fő szabály az, hogy az NB mint legmagasabb szintű bírói fórum: tiszteletben tartják döntését elegendő a támogatás-átfogó, általános ráhatással megnyilvánuló ellenőrzés megállapítható legyen egy kellően szoros kapcsolat a szerb állam és a boszniai szerb egységek között =és nemzetköziesedjen a konfliktus ellentétes esetjog NB-vel 2007: ítélet; NB!!! exjugoszláv törvényszéknek ellentmond Nicaragua ügyre hivatkozik, nem betudható a boszniai egységek cselekedete a szerb államénak nem: exjugoszláv tv-nek nincs joga állami felelősségről dönteni igenis: konkrét irányítás, effektív ellenőrzés kell, hogy megállapítható legyen a kapcsolat, támogató állam felelősségre vonható legyen

Question 200

kimentési okok? -öt eshetőség

Answer 200

megállapítható az állam nemzetközi jogi felelőssége, jogsértően járt el, de mégsem vonják felelősségre 1. Sértett beleegyezése (kógens normák megsértésébe nem lehet beleegyezni) ➢ Jogos önvédelem-fegyveres támadás esetén (ENSZ Alapokmány, 51. cikk) ➢ Ellenintézkedések (retorzió –represszália) ➢ Vis maior (Szerb kölcsönök ügye, Állandó Nemzetközi Bíróság, 1929.) ➢ Sürgős szükség, szükséghelyzet

Question 201

represszália- mint hivatkozás?

Answer 201

adott ellenintézkedést gyakorló állam is nemzetközi jogi kötelezettséget szeg meg, jogsértő magatartással reagál, pl. megszegi az egyik a mezőgazdasági szerződést, a másik megszegi a nemzetközi jogi közelezettségét, nem kimentési ok csak, ha bizonyos feltételek teljesülnek mellé!!! csak akkor lehet hivatkozási alap

Question 202

retorzió?

Answer 202

jogsértő cselekedetre, nem jogsértő de barátságtalan válaszintézkedés, aktus pl: visszahívja nagykövetét a másik államnak (represszália ezzel szemben: mindketten jogsértést követnek el)

Question 203

lehetséges szankciók?

Answer 203

➢In integrum restitutio(az eredeti helyzet helyreállítása) ➢Jogsértő cselekedet megszüntetése ➢Kártérítés ➢Elégtétel pl: hivatalos bocsánatkérés