Közgazdaságtan(elsőzh) Flashcards
1
Q
Milyen nem vámjellegű kereskedelempolitikai eszközöket ismerünk?
A
kvóta
önkéntes exportkorlátozás
exporttámogatás, termelési támogatás
dömping
2
Q
Kvóta legszűkebb definíciója mi?
A
=mennyiségi korlátozás
kvótánál: x mennyiséget lehet behozni és nem többet
3
Q
WTO és a kvótához hozzáállása? főleg milyen szektorban találkozhatunk kvótákkal?
A
WTO: tiltja alkalmazásukat
jellemzően agrárkereskedelemben lehet velük találkozni
4
Q
A kvóta hatása a belföldi árakra……
A
súlyosan árnövelő hatása van
5
Q
Kiknek teszi lehetővé az állam a kvóta lehívását?
A
belföldi termelő, külföldi termelő, vagy állami cég stb
6
Q
hogy nevezzük azt a jövedelmet, amelyhez a kijelölt gazdasági szereplő a kvóta lehívásával hozzájut?
A
kvótajáradék
7
Q
miért kvótajáradéknak nevezzük azt, amihez a gazdasági szereplő hozzájut a kvóta lehívásával?
A
azért mert járadék =
kockázat nélküli profit
8
Q
legalapvetőbb változás a kvóta bevezetése után közvetlen?
A
a belföldi termelés nem tudja kielégíteni (az eddig külföldről IS előállított) a keresletet
9
Q
meddig zajlik az áremelkedés a kvóta miatt, és a kínálati oldal növekedése? (=belföldi termelők jól járnak)
A
amíg a kínálati oldal által előállított mennyiség el nem éri a kvóta által “kilőtt” mennyiség értékét (belföldön)
10
Q
nagy ország és kis ország közti különbség kvóta terén?
A
nagy ország: itt is csökkenteni fogja a világpiaci árat (az általa eddig fogyasztott mennyiség eltűnése miatt=túlkínálat=olcsóbbodás)
kis ország: nem lesz semmilyen hatással a világpiaci árra= a külföldi termelők nem fizetik meg a kvóta bevezetését egyedül a belföldi fogyasztókat befolyásolja az árak drágulása
11
Q
kvóta folyamatainak lezajlásának a különbsége a vámhoz képest?
A
vám 1, felvisszük az import árát 2, belföldön a mennyiség csökkeni fog
kvóta esetén 2, először változik a mennyiség (csökken) és utána 1, jön az áremelkedés
12
Q
mi is a kvótajáradék?
A
A kormányzat vkit feljogosít arra, hogy a kvótának megfelelő mennyiségű terméket behozza az országba (lehet egy állami cég pl vagy egy belföldi és külföldi termelő is)
ez a vki kimegy a világpiacra, és megvásárolja a kiesett mennyiséget
kisebb áron
és eladja belföldön magasabb áron
13
Q
mennyire valószínű hogy a kvóta a társadalom összjólétéhez hozzá fog adni?
A
Általában nagyon ritka az, hogy a kvóta az összjóléthez hozzáadjon és a holtteherveszteség nél nagyobb legyen a haszon (még nagy országok esetében is)
14
Q
vám és kvóta összehas:
A
1, drasztikusabb a kvóta, mint eszköz= ez egy magasabb fokú kényszerhelyzet, mert az se tud kedvezőtlen áron importálni aki tényleg rászorulna (vámnál lehet importálni csak jó drága, míg kvótánál senkinek sincs rá lehetősége) =ez egy nagyobb árnövekedéshez vezet, mint vám esetében
2, a kvótajáradéknak nincsen társadalmi haszna: a kormanybevetel a vamnal pedig tarsi haszon
15
Q
Mi az önkéntes exportkorlátozás lényege?
A
(igazából szintén egy kvóta)
=az exportőr önként vállalja, hogy xy mennyiségnél többet nem visz a világpiacra ki
(ez valóban nem önkéntes)
az importőr ország addig nyomja az exportőr országot míg az nem kezdi visszafogni exportját
(lehet fenyegetni azzal, hogy megvámoltatjuk megkvótáztatjuk a francba ha nem teszi)
16
Q
Nemzetközi kereskedelemben az önkéntes exportkorlátozás egy megengedett vmi?
A
ma már ez egy hivatalosan betiltott eszköz (de a színfalak mögött ezt ugyanúgy lehet csinálni)
17
Q
Ki kapja meg a “kvótajáradékot” az önkéntes exportkorlátozás esetén? És miért?
A
az exportját csökkentő ország
mert: kevesebb termékét drágábban tudja eladni
18
Q
Miért szoktak belemenni az államok az önkéntes exportkorlátozásba?
A
Mert a kevesebb mennyiségüket az importőr országban kialakuló hiány miatt drágábban tudják eladni (= ugyanannyi vagy több pénzük lesz azzal, hogy kevesebb terméket állítanak elő, mint az eredetileg kínált mennyiségnél)
19
Q
Példa az önkéntes exportkorlátozásra?
A
pl: USA a 80-as években kötelezte Japánt, hogy kevesebb autót exportáljon hozzájuk, ez megtörtént és a Japánok megszedték magukat a „kvótajáradékukkal” : helyesebben: az extra profittal
20
Q
A kvótában, a vámban és az önkéntes exportkorlátozásban mi a közös?
= pl a támogatással és a dömpinggel szemben
A
eddig olyan eszközöket néztünk melyek kifejezetten a külföldieket korlátozzák
((((támogatások mások=egy importtal versengő termelőnek adok pénzt, ezzel bátorítva, hogy belföldről oldjuk meg a „problémát”))))
21
Q
támogatások két fajtája kifejtve?
A
termelési támogatás: minden egyes megtermelt egység után kap támogatást a vállalkozás
exporttámogatás: kizárólagosan az exportált termékek után jár a támogatás
22
Q
támogatás iránya szerint 3 lehetőség?
A
1, támogatás lehet szektorális: pl csak az autóipar kap ilyet
2, de: lehet tevékenységhez kötött is: ha kutatás-fejlesztést végzel, vagy új terméket viszel a piacra
3, de lehet konkrét céget is támogatni
23
Q
hogyan tudnak leginkább támogatást eszközölni/ nyújtani az államok? (fizikailag inkább)
A
1, közvetlen transzfer (=pénz)
2, közvetett transzfer (=adókedvezmény)
24
Q
miért nem szereti az EU a támogatásokat? (kifejtve)
A
bizonyos esetben torzítja a versenyt: előnybe kerülés a többi versenytárshoz képest
EU szigorú szabályai: ha ez jogellenesen történik akkor komoly szankciók: vissza kell fizetniük a támogatást pl oda ahonnan kapták
25
2féle csoportosítása az exporttámogatásoknak?
lehet specifikus vagy ad valorem
speciális fajtái: exporthitel-támogatás, exporthitel-garancia, külföldinek nyújtott alacsony kamatozású exporthitel
exporthitel: cél növelhessék a termelést, de lehet a külföldi partnernek is hitelt adni, hogy pl megvásárolja a magyar terméket
exporthitel garancia: az állam garantálja, hogyha az exportőrt nem fizetik ki akkor majd kifizeti ő, a külföldi partner helyett pl
26
exporttámogatásra kiből lesz keret?
közpénz=adófizetők pénze
27
exporttámogatás és a WTO "véleménye"?
szigorú szabályozás: kevés esetben lehet adni :WTO szigorúbban szabályozza, nem szereti
28
Nagy ország esetén mi fog történni a piacokon egy exporttámogatásnál (időrendi sorrend fontos)
1, belső piacon hiány, a termék drágul (mert ha külföldre támogatást is megkapom akkor minek áruljak belföldön)
1, eközben a külső piacon olcsóbbodik a termék (az eredeti magas ár után)
miért? Mert nagy ország esetén sokat importálunk=nagyobb lesz a kínálat az importunk nélkül
3, a világpiaci ár addig olcsóbbodik és a belső piaci ár annyit drágul, hogy
=mindegy, hogy hol fog eladni a termelő,
ugyanannyit kap mindenhol
29
Nagy ország vagy kis ország esetén lesz negatívabb a hatása az exporttámogatásnak; miért?
Ha kis nyitott ország vagyunk akkor a cserearány veszteség: efg nem lesz és csak a bd-vel kell számolni (=holtteher veszteség)
ekkor az exporttámogatás nem olyan nagyon költéges
=mint a nagy országnál aki leküldi a picsába a külföldi árakat azzal, hogy maga is előállítani akar
30
6 db "egyéb" eszköz a kereskedelempolitika irányítására? (sok van még ezeken kívül)
* közbeszerzésre vonatkozó előírások: belföldit előnybe kell helyezni a külföldivel szemben: Buy American Act (ha magyar busz 100 dollárért kerül a piacra akkor az Act miatt kap egy 20%os felárat, olcsóbban lehet csak megvenni)
* beruházási szabályok (ha vmilyen hazai beszállítót vesz igénybe egy külföldi cég csak akkor jöhet be)
* közbeszerzés
* árfolyampolitika
* minőségi korlátozások (indiai autók, környezeti szabályok)
* környezetvédelem és munkaügy
31
dömping?
nemzetközi kereskedelemben ezt azt jelenti, hogy: termelő alacsonyabb árat használ külföldön, mint a saját belföldi piacán (=árdiszkrimináció)
32
mikor tisztességtelen a dömping közgazdasági értelemben?
ha a költségalapú dömpinget használ vki (határköltség nagyobb mint amin árusít)
33
közgazdasági értelemben tisztességtelen az, hogy vki más áron árul külföldön, mint belföldön?
NEM
34
a dömping(re kapott állami támogatás) torzítja a versenyt?
biza torzítja
35
két feltétele a dömping kialakulásának?
1. feltétel: termelő megtudja határozni az árát= van ármeghatározó cég: a verseny tökéletlen a piacon
2. feltétel: szegmentált piac: belföldi nem tud külföldi áron hozzájutni a termékhez
36
mihez vezethet a dömping a verseny terén(piac szerkezet)? és miért?
monopóliumok kialakulásához= versenyhatóságok próbálják elkapni ezt a jelenséget
miért? az alacsonyabb árak miatt
37
példát mondjunk a dömpingre:
brit tankönyvek magasabb áron eladhatóak a belföldi piacon, de külföldi piacon olcsóbbak: bele van nyomtatva a könyvekbe, hogy a brit piacokon én mint magánszemély pl nem adhatok el brit tankönyvet külföldi áron (illegális)
38
dömping fajtái?
1. tartós dömping: monopol szervezetek képesek rá, tartósan alacsony ár (tudják, hogy magasabban nem tudnak eladni) pl: kínaiak Trump szerint
2. ragadozó dömping: rövid ideig tartó alacsony árak, azért, hogy kiszorítsanak versenytársakat=akkor amikor már leuralták a piacot- tudnak árat emelni
3. szórványos dömping: mint az akciók; a fogyasztókkal megismertetnek olcsóbban termékeket, arról szól, hogy magukhoz kössenek fogyasztókat pl: Rossmann
4. viszonos dömping:két vállalat egymás piacán tartósan próbálkozik alacsony áron adni- sokszor pozitív hatással jár (2 ország 2 monopóliuma versenyez) pl: Coca-cola és pepsi
39
mikor lehet egy cég képes dömpingre?
ha állami támogatást kap illegálba
| pl: Kínát is ezzel vádolták =torzítja a versenyt
40
az államok hogyan tudnak válaszolni a dömpingre?
fenntartják maguknak az anti-dömping intézkedésekre a jogot
dömpingellenes intézkedések: tiltóvámtarifa, kvóta is indokolható lehet
=helyi termelők érdekében
41
példák "elfogadott" dömpingre?
diákkedvezmény, repülőjegy hétvégi kedvezménye
42
Jellemzően mivel járnak a kereskedelempolitikai eszközök bevetései(az undorító grafikonok sorozata is bizonyítja)?
hatékonyságvesztés (holtteherveszteség stb)
43
Szabadkereskedelem melletti érvek?
1, globálisan hatékonyabb erőforrás felosztás (kisebb hatékonyságvesztés)
2, innovációs kényszer a piaci verseny miatt (jobb és jobb termékek)
3, méretgazdaságosság: több ország felé tudják értékesíteni termékeiket a termelők!!!!!!!!!
4, technológia áramlása az országok között gyorsabb
társi indok:
gazdasági függés: kevesebb háború, politikai stabilitás
44
Protekcionizmus melletti érvek?
1. növendék/csecsemő iparágak védelme: piaci kudarc beismerése: egy országnak az új termelő nem tudnak belépni a piacra
új belépő-kevesebb tudás xy téren
nehéz érvényesülés az első magas költsége miatt, nincs méretgazdasággosságból származó előny
elején lehet segíteni ezeket a növendék iparágakat aztán lehet versenyeztetni őket
2, másik fél tisztességtelen piaci előnye velünk szemben (kína dömpingje)
3, hanyatló iparágak támogatása: hogy ne hirtelen legyen sok munkanélküli: átképző programok, támogatás stb : az erőforrások (tőke és munka) az egyik iparágról a másikra szép lassú átirányítása (gyors és fájdalmas csőd és helyett)
4, stratégiai iparágak: melyek valami plusz nemzetgazdasági előnnyel járnak több támogatást érdemelnek
pl: repülőgépgyártás innovációi: mindenki szállítását megkönnyítené
pl: technológia fejlesztése mely több szektorra kedvezően hatna
5. externáliák, környezetszennyezés pl: nagyon szabad nagyon mindenkivel kereskedünk el=rengeteg szállítás=óriási környezetszennyezés; jobb helyben előállítani olcsóbban előállítható termékeket, melyeken nem akkor a haszon ha külföldről szerezzük be őket, mint otthonról
6. külkereskedelmi mérleg javítása
45
Kis országnak miért éri meg jobban az exporttámogatás a kormánytól?
Mert akármennyit drágul azzal a belső piac, hogy az ő (és szektortársai) árui már nincsenek a hazai keresletben a jelen a PW a világpiaci ár még mindig jóval magasabb, mint belföldön.
=nincs efg csererány romlás
46
mi a kereskedelempolitikai eszköz definíciója?
módszerek, melyek a szabadkereskedelemet próbálják kisebb-nagyobb mértékben szabályozni
47
kereskedelempolitikai eszközök két fajtája?
1, vámjellegű: vámok
2, nem vámjellegű: kvóták, támogatások
(MÁS NÉVEN: tarifális és nem tarifális)
48
vám def?
•a vámhatáron hat
• egy importra kivetett adó (bizonyos esetben exportra is ki lehet vetni vámot)
• árképző hatással rendelkezik (adójellege miatt)!!!
• gazdaság és kereskedelempolitikai eszköz!!!!
• pl: Ferihegyen lévő vámhatár-magyaro
Célja az importvámnak: csökkenjen az import= külföldi terméket drágít a belföldihez képest az állam= diszkriminációs eszköz!!!!!
A vám tehát kereskedelem és gazdaságpolitikai eszköz is.
49
basic csoportosítása vámoknak?
tranzitvám(területen való athaladásért vám), exportvám, importvám
50
Jogi státus szerinti csopja a vámoknak?
jogi státus szerint:
1, autonóm: állam saját hatáskörében állapítja meg a vámtételt
2, szerződéses: ha szerződés kerében teszi ezt meg pl: magyar vámtételek, mind ilyenek, mivel EU tagok vagyunk EU közös piac= vámunió; EU Bizottsága határozza meg az EU vámtételeit
51
a vám "összetétele" szerint fajtái?
értékvám: amikor az értékére vetek ki vámot az árunak(az áru értéke után, pl.: 1000 € az áru értéke, a vám 10 % - így a vám 100 €)
specifikus vám!!!!!: darab után egy konkrét összeget adok meg (valamilyen mértékegység alapján történik a kiszabása, pl.: 100 kg-ként x €)
összetett: (érték+mérték együttes alkalmazása)
52
Honnan tudhatjuk, hogy mi a célja a vámnak (úgy kb-ra)? (bevételszerzés vagy importcsökkentés)
Vámszintek megnézése: vámtételek egyformák, minden terméken ugyanannyi az ár
nominális vám hatása=effektív vám
ilyenkor jó eséllyel csak bevételszerzési cél áll az ország politikájának középpontjában (kevés ilyen ország van)
ha nagyon különböző vámszintek vannak x y és z termékeknél
akkor egy külön termék „megregulázása” a cél= importot csökkentő indokom van
53
mit jelent az hogy a vámnak diszkriminációs hatása van?
| NEM=vámdiszkrimináció
az egyes termelők piaci pozíciója fog változni (belföldi termelő előnyben a külföldiekkel szemben)
54
mit jelent a vámdiszkrimináció (eltér a diszkriminációs hatástól teljesen)?
ha egy importterméknek legalább kétféle vámtarifája van
| =a már amúgy is diszkriminált külföldiek között is teszek különbséget
55
WTO vs EU vs Mao a vámdiszkriminációt illetően mizu?
WTO szigorúan tiltja
EU csinálja legálisan, mert egy közös piac
pl: Magyarországra egy német terméket vámmentesen lehet behozni
míg egy ilyen terméket nem lehet Kínából vámmentesen behozni
56
mitől függ hogy "ki fizeti meg inkább" a vámadót?
ha a kereslet rugalmatlan akkor inkább a fogyasztó fizeti meg (nincs helyettesítő termék vagy alig)
de ha a kereslet rugalmasabb akkor a termelő fizeti meg inkább az adót
57
ha egy nagy ország, nagy fogyasztást képvisel kivet a kenyérre importadót akkor mi fog történni?
rengeteg kenyér termelés kárbamegy, mert nincs aki a nagy ország fogyasztását tudná "képviselni" továbbá a piacon
=nagyon olcsó lesz a kenyér a világpiacon
eközben belföldön drágulni fog a kenyér ára, egészen addig amíg a termelőknek mindegy lesz, hogy külföldön vagy belföldön termelnek =mert a vámmal terhelt országban is már drágábban tudnak eladni
(ha ez nem világos: 5.előadás: vadkörtés példa)
58
ha az összjóléti hatásoknak a grafikonos elemzését csináljuk akkor hány "szereplőre" kell figyelni? (becsapós)
NAGY ORSZÁG-VÁM!!!!
vannak termelőre nézve változások
vannak fogyasztókra nézve változások
van a kormányra nézve változás!!: hozzájárul az összjóléthez
+++++van egy csererány változásunk =lejjebb küldtük a világpiaci árt, így valamivel olcsóbban szerezzük be a dolgokat
59
vámbevétel nagyságát hogyan határozzuk meg? NAGY ORSZÁG
| képlet
van egy Pt (belföldi ár) és egy Pt* (megváltozott világpiaci ár) közötti "t" ár
ezt megszorozzuk: importmennyiségével (D-S)
60
vámbevétel nagyságát hogyan határozzuk meg? KIS ORSZÁG
| képlet
importmennyiség X Pt (belföldi ár) és PW közötti különbség=t
61
ha egy kis ország vet ki importadót az mindig _______ összjóléti szempontból
negatív (B és D holtteherveszteség = fogyasztói veszteség)
62
Optimális vámtarifa fogalma!
• az a vámdíjszabás, ahol a nettó jóléti hatás
maximuma érhető el: cserearány nyereség meghaladja a
kereskedelem visszaesésből adódó veszteséget. (Kis nyitott
gazdaságban: zéro;)= még egy nagy gazdaság esetében sem biztos hogy nagyobb lesz a cserearány nyereség, mint a holtteher veszteség
63
Tiltó vámtarifa fogalma! (=prohibitív vám)
olyan magas vámdíjszabás, mely teljesen kizárja az importot
64
nominális vám?
a törvényileg meghatározott vámtétel nagysága
65
(a nem tényleges) vámvédelem mértéke?
értékvámnál az értékvám értéke, specifikusnál a vám előtti és utáni ár
hányadosa
66
mi az effektív vám röviden?
=tényleges vámvédelem;komplex vámszemlélet alapján egy termékre kivetett vámtétel más termékekre is hatással lehet
nagysága függ attól, hogy a késztermékek és az alkatrészek vannak-e inkább vámoltatva
=hozzáadott érték változásával tudjuk megmérni
: ez az ami GDP szempontjából is fontos
67
mikor magas az effektív vámvédelem?
ha késztermék vámja magas
| (köztes) félkész termék vámja alacsonyabb viszonylag
68
példa effektív vámvédelemre : csak elolvasni
Tfh: a világpiacon a gépkocsi ára 8000$, az őt alkotó alkatrészek ára 6000$.
2000 dollár= hozzáadott érték
„A” ország 25%-os vámot vet ki a kész autókra, így azok ára 10000-re nő. Alkatrészekre nincs semmi.Mekkora az összeszerelők valódi védelme?
Vám előtt: összeszerelés megéri, ha 2000-be kerül (hozzáadott érték); vám után: már 4000-ért
is megéri => a védelem 100%-os
képlet: 4000-2000/2000=1
(új hozzáadott érték- régi hozzáadott érték/ régi hozzáadott érték)
69
vám eszkaláció fogalma?
kész termékeket vámoltatjuk meg inkább
(mint a félkész termékeket) ezzel a hozzáadott értéke az adott terméknek nőni fog a vámoltató országban
ez a kész termékeket előállítani tudó országok rovására történik
70
elérendő gazdaság-, illetve kereskedelempolitikai cél szerint vám 2 fajtája?
1,fiskális: bevételszerzési cél
| 2,védővám: importot csökkentő indokom van
71
mi a vámvédelem mértéke ha eddig 1 kg almára 100 ft-ot kellett fizetni most pedig 140 ft-ot?
vámvédelem mértéke= 100 (régi ár)/ 140 (új ár)
72
4 piaci szerkezet melyet tanultunk tavaly?
1, tökéletes verseny
2, monopolisztikus verseny
3, oligopólium
4, tiszta monopólium
73
Tökéletes verseny jellemzői?
-sok piaci szereplő
- szabad a belépés a piacra
-egyfajta minden termék,
- piaci szereplők nem tudják meghatározni az árat= árelfogadók
MINDEN MÁS PIACI SZERKEZET ÁRMEGHATÁROZÓ CÉGEKKEL LEHET TELE
74
monopolisztikus verseny?
- szereplők száma: sok(még mindig)
- termék jelleg? differenciált
- belépés a piacra szabad
- ármeghatározó
különbség tökéleteshez képest: ármeghatározó+ differenciált termék
hasonlóság: sok szereplő, szabad belépés
75
oligopólium: piaci szerk jellemzői?
különbség tökéletes versenyhez képest?
- néhány piaci szereplő (monopolisztikusnál is)
- belépési korlátok a piacon (ez új)
- termék akármilyen lehet (ez új)
- ármeghatározás mint a monopolisztikusnál is
76
tiszta monopólium jellemzői?
- piaci szereplő: 1 (piac=az a cég)
- termék jellege: se nem homogén se nem differenciált:csak az ő termékük van
- belépési korlátok vannak a piacon
- ármeghatározó a cég
77
mit jelent a határköltség? (MR)
ha én 1 plusz munkást felveszek mennyi lesz az ő plusz outputja
78
mit jelent az árelfogadó piaci magatartás?
MR=P
piaci árnál sem olcsóbban nem tudok eladni valamit, sem drágábban; kereslet=kínálat
79
a tőkének és a munkának is van határterméke?
igen, mint minden termelési tényezőnek
80
röviden mi a Hecksher-Ohlin modell?
- egyes országok relatíve eltérő termelési tényezőmennyiséggel vannak ellátva
- ahol relatíve több adott (xy) termelési tényező van, ott az a termelési tényező olcsóbb=és a határtermék is olcsóbb
=minden ország azon termék termelésére szakosodik, melynek előállításához jobban szükséges termelési tényezőből viszonylag sok áll rendelkezésére
81
Hecksher-Ohlin modell kiindulási pontjai?
1, tökéletes verseny van: P=MR: nincs dömping, tiszta monopólium stb.
2, tökéletes verseny- a felhasznált mennyiség növelésével egyes termelési tényezők határterméke csökken (öt almaszedő nem kell 1 fára) (csökkenő hozadék elve)
3, termékek előállítási költsége függ a termelési tényezők árától
4, különböző termékek termelése különböző tényezőintenzitású
pl: autógyár =2 egység tőke, 10 egység munka
82
hogyan nevezzük azt gazdaságian hogy Bangladesh olcsó munkaerőit igénylő szektorokra fog ráállni inkább?
munkaintenzív termelést folytat majd Bangladesh
83
hogyan nevezzük azt gazdaságian, hogy USA tőkében gazdag termelésre fog szakosodni?
tőkeintenzív termelést fog folytatni USA
84
Tehát...mit kell tudni ahhoz, hogy eldöntsem xy ország melyik termék gyártására fog szakosodni? (2 dolog)
képlet erre?
1, adott ország munkában vagy tőkében RELATÍVE gazdag
2, a termék tőke vagy munkaigényesebb inkább (a termék másszóval tényezőigényességét)
```
KA= "A"ország tőkemennyisége
LA= "A"ország munkamennyisége
KB= "B" ország tőkemennyisége
LB= "B" ország munkamennyisége
```
munka és tőkemennyiség= MENNYI ÁLL RENDELKEZÉSRE
képlet: ha LA/KA nagyobb, mint LB/KB akkor
=mivel a munkát osztjuk el a tőkével ezért a munkában gazdagságot számoljuk ki (((tőkében kifejezve)))
ha LA/KA nagyobb szám lesz, akkor A ország a munkában, L-ben relatíve gazdagabb
(azért relatíve, mert: csak B országhoz viszonyítottuk és nem az egész világhoz= lehet hogy B-hez képest gazdag de világviszonylatban szegény munkában)
85
HA
| KZ/LZ=0,3 és KX/LX=1,9 akkor ki a tőkében relative gazdag ország?
hibás a feladat kérdése mert???
-X nem gazdag ország tőkében
=X relatív/viszonylag gazdag ország tőkében
86
LEGTIPICEBB HIBA H-O MODELLNÉL?
nem lehet vmi tőkegazdag ország vagy munkagazdag a számolásom után
CSAKIS: relatív tőkegazdag vagy relatív munkagazdag
87
Rybczynszky tétel
+példa
ha az egyik tényező állománynagysága nő, akkor a termelés az abban a termelési tényezőben intenzív termék javára tolódik el.
abban különbözik a H-O-tól hogy itt az állománynagyság nem nagyságáról hanem növekedéséről illetve csökkenéséről van szó
Pl: jobban megéri nagy népességű országokban munkaintenzív terméket termelni HA NAGYON MEGNŐ A MUNKAERŐ SZÁMA A DEMOGRÁFIAI FOLYAMATOK KÖVETKEZTÉBEN (munkaintenzív termék= több munkára van szükség, mint tőkére=nem azt jelenti, hogy nincs szükség tőkére)
88
Stolper-Samuelson röviden?
az eleve több termelési tényező (x) és az által előálított termék drágább lesz (kezdetben pont hogy ez volt az olcsó termék és olcsó termelési tényező)
VISZONT: amiből eleve kevesebb állt rendelkezésre(y) termelési tényező, az olcsóbb lesz!!!és annak termékei is
89
Stolper-Samuelson tétel és a tényezőár-kiegyenlítődés tételének összemosása: (nagyon tudni VG szerint fontos tétel) (MÁSNÉVEN: H-O-S tétel)
és ennek az állításnak az előfeltételei?
szakosodás hatására a tényezőárak és a tényezőjövedelmek megváltoznak egyes országokon belül, a tényezőknek az ára ki is fog egyenlítődni a két ország között, anélkül, hogy a munkaerő vagy a tőke áramolna.
előfeltevések:
- a tényezők mobilak a szektorok között- iparág elkezdi csökkenteni az outputja-fel fog szabadulni munkaerő és tőke- ez akadály nélkül át tud áramolni egy másik szektorba .
- Hosszútávon (pár hónap vagy év alatt) igaz lehet ez az átcsoportosítás (pl: munkaerő átképzése)
- másik előfeltevés: nincs munkanélküliség, nincs felesleges tőke a kiindulóállapotban-ez is egy merész előfeltevés= tényezőpiacok egyensúlyban
90
Stolper-Samuelson példa?
Anglia tőkében gazdag: textiltermelés
Portugália munkában gazdag bortermelés
kereskedelem előtt:
A: textil olcsó, bor drága
P: bor olcsó, textil drága
kereskedelem után:
elkezd növekedni Angliában a tőkének és a textilnek az ára (mert : 1, arra rendezkedtek be hogy tőkében intenzív termékeket gyártanak és eljön az a pont, hogy annyira dominálnak a tőkeintenzív termelési folymatok, hogy a tőke drágább lesz= más hanyatló (vagy kevésbé domináns)munkaintenzív szektorokból át fog áramlani a tőke de: MIVEL A MUNKAINTENZÍV "ÁTARAMLÓ" SZEKTOROKBAN ELEVE KEVÉS A TŐKE=TŐKEHIÁNY, TŐKE ÁR EMELKEDÉS)
elkezd növekedni Portugáliában a bornak és a munkának az ára (mert: annyira dominál a munkaintenzív termelés, ((amibe az textilipar kevés munkaereje is átáll idővel)) hogy a munkaerő fogyni kezd)
(a kereskedelem elindulásával az eddigi olcsó termékei Portugáliank és Angliának a világpiaci ár kialakulása miatt is emelkedni fognak árban)
= végeredmény
A: munkaerő olcsó, tőke drága
P: tőke olcsó, munkaerő drága
=azaz: megfordult a helyzet
91
hogyan nevezzük azt gazdaságian, hogy a textilipar sok tőkét igényel?
a textilipar tőkeintenzív tevékenység
92
A Stolper-Samuelson tétel alapján szektorálisan alakulnak ki nyertesek és vesztesek egy társadalmon belül? +indoklás
nem szektorálisan, =-tényezőtulajdonlás befolyásolja hogy ki nyer és ki nem (szellemi tőke pl ha felértékelődik stb)
93
mi az alapja ennek hogy a kezdetben olcsó termelési tényező és hasonlóan olcsó áruja végül drága lesz?
az hogy pl a példánkban is a tőkegazdag termelési tényezős textilipart űző Angliában, a textiliparba sok-sok tőke átvándorolt ( a valóságban ennél problémásabb a tőke és a munkaerő átáramlása)
94
problémák a komparatív előnyök modelljével (H-O modell)?
- térben és időben szűk: ha egy adott ország specializálódik, akkor a világ végéig úgy marad (sok esetben az országok fejlődnek, maguk idéznek elő változásokat)
- ideális és tökéletes körülmények feltételezése: állandó egyensúly, tényezők homogének (két munkás ugyanannyit ér- vannak munkások akik termelékenyebbek, vagy kevésbé-jobban képzettek); nemzetgazdaságon belül tényezők szabad áramlása
- a modellben nem vesszük figyelembe, hogy a tőke és a munkaerő vándorolhat el az országból, és befelé is
pl: Mao munkaerő 5-10 százaléka külföldön dolgozik
- a modell nem foglalkozik a szakosodás hatásaival
95
Balassa szerint hogyan lehet megállapítani hogy xy országnak komparatív előnye van-e vagy sem?
komparatív előny=sok exportálás
(-ez azért érdekes, mert láthatunk olyat, hogy egy ország sokat exportál valamiből, de ezt nem feltétlenül indokolnák a termelési tényezőinek a nagyságuk)
96
mi a tényezőellátottság?
a tényezőellátottság az ország tulajdonsága;
| a tényezőellátottság tőkével vagy munkával való relatív ellátottságot jelent.
97
Leontieff paradoxon példával
kiindulás: az USA tőkében gazdag ország
H-O modell alapján: tőkében intenzív termékeket kéne exportálni és munkaintenzív termékeket importálnia
paradoxon: ez fordítva történt 20.sz.2 felében
=munkaintenzív termékeket exportált főként a tőkeintenzívek helyett
lehetséges feloldás:
méretgazdaságosság=munkatermelékenység nagyobb (kevesebb ember de mégis több termék az eredmény)
98
Balassa féle komparatív előny index mit mutat meg?
hogy jól tette-e hogy szakosodott az adott ország xy termékre
99
Vernon -féle termékéletciklus hipotézis
vannak országok akik kifejlesztik a legfejlettebb technológiákat (=innovátorok) és lesznek a „követő” országok, melyek csak időben később tanulják el a technológiát
technológia terjedése 1,kereskedelmen keresztül (megpróbáljuk lemásolni xy terméket) vagy
2, tőkeáramlás segítségével : vállalat odaviszi az autóit legyártatni egy másik országba
100
Vernon -féle termékéletciklus hipotézis és a Posner: technológiai szakadék elmélete közötti hasonlóságok?
mindkét hipotézis szerint: vannak vezető és követő országok
és ezek között lesz egyfajta munkamegosztás
fejlettebb termékek: innovátoroké
egyszerűbb termékek: követőké
101
Vernon-féle termékéletciklus modell kifejtve!!!
| INNOVÁTOR ORSZÁG ESETE
1. bevezetés fázisa: a termék újdonság
keveset fogyasztanak egy termékből, keveset is termelnek (nincs export)
2. növekedés fázisa: már hasonló versenyzőtermékek is vannak, termékdifferenciálás megjelenik: már kicsivel többet termelnek=megjelenik az export, a fogyasztás még mindig kisebb ( a termelés is viszonylag)
3. érettség fázisa: már nagyon sok termék versenyez a piacon, megjelenik az árverseny (márkaverseny helyett) fázisa-költségoldali nyomás a gyártókon =a követő országok elkezdik a termelését a terméknek és egyreinkább az ő országaikban fog zajlani a termelés
fogyasztás nagyon nő
4. hanyatlás fázisa: újabb korszerű termékek megjelennek; de a fogyasztás egyre csak nő; az innovátorok innentől márcsak importálni fognak
102
termékéletciklus modell TECHNOLÓGIAKÖVETŐ ORSZÁG ESETE
1. fázis nincs: az elején nem importált lószart se az innovátortól
2. fázis: elkezd importálni egy keveset
3. fázis: kezdetét veszi a technológia lemásolás és már a technológiakövető is megkezdi az exportot amellett ,hogy a saját fogyasztása is ugrásszerűen megnő (import)
103
mit lehet elmondani a H-O modell alapfeltevéseire hogyan cáfol rá a Vernon féle termékéletciklus modell?
=változik, hogy kinek van komparatív előnye egy termék kapcsán
kezdetben a gazdag országnak is megéri
majd lepasszolja a már létrehozott tőkét és technológiát hogy olcsóbban megvegye a technológiakövető országból
=másik ellentmondás(főbb)?: nem azonos technológiával rendelkeznek az országok
=azzal is szembenáll hogy homogének lennének a termelési tényezők
104
Iparágon belüli kereskedelem miért áll szemben a komparatív előnyök modelljével?
ugyanazon termékeket exportálja és importálja is az ország(= az egyiknek kell hogy legyen a H-O szerint komparatív előnye a gyártásban=nem járhatnak egyformán jól az országok ha ugyanazt a terméket gyártják)
másik ellentmondás: azonos preferenciák az országokban
-ez az iparágon belüli kerrel nem igazolható
105
Iparágon belüli kereskedelem példa?
ha USA Ford autót ad és Honda autót importál Japánból
106
speciális iparágon belüli ker példa
ha USA Ford autót gyárt de a szélvédőjének anyagát Velencéből hozatja
107
Külső gazdaságosság/megtakarítás mikor keletkezik?
akkor keletkezik, ha nő az iparág kibocsátási szintje.
◼Externálishatások miatt (tanulás, infrastruktúra...)
◼Iparági koncentrációnak köszönhetően: svájci óra, Szilícium-völgy, Ruhr-vidék
108
Belső gazdaságosság-megtakarítás?
fő forrása a fix költségek több termék árában való megtérülése.
◼Vállalatméret növekedése –alacsonyabb költségek
◼Tökéletlen verseny –piacszerkezetek (monopólium –oligopólium–monopolisztikus verseny/sok vállalat, nem azonos termékek)
109
Prebisch-Singer tétel lényege?
A nyerstermék-termelésre való szakosodás hátrányos a nemzetközi kereskedelemben, mert:
◼Romló külkereskedelmi cserearány(ipar termékeinek az ára jobban nő)
◼A nyerstermékek világpiaci kereslete rugalmatlan (hiába nő a jövedelmem-nem fogok több kávét venni)
◼Szervezetlen munkásság a fejlődő országokban
◼Kis fejlődési potenciál (kisebb a tér a technikai fejlődésre és a méretgazdaságosságra)
110
Bhagwati és az elnyomorító növekedés tétele?
A fejlődő országok nyerstermékre szakosodása problémákat okoz
◼Cserearányromlás: több termeléssel ellensúlyozható lehetne (input vagy termelékenység növelése). Azonban a növekvő termelés tovább szorítja lefelé a világpiaci árakat
◼Növekedés tovább szegényít → elnyomorító növekedés tétele
◼Ez az eset különösen akkor áll fenn, ha az export iránti külföldi kereslet rugalmassága nagyon alacsony, és ha az exportőrország nagymértékben függ a külkereskedelemtől, és így romló cserearányok mellett is kénytelen lesz növelni exportját
111
vertikális és horizentális vállalatok?
vertikális és horizentális vállalatok= ideáltipikus példa (valóságban ezek keresztezve vannak egymással)
vertikális: kész és félkész termékek áramlása (földarabolják a termelést)
pl: Suzuki autókat gyárt itt Maon, de a motorokat amik idejönnek, azokat Japánban gyártják
+sok más beszállító, a kész gépjárműhöz egyéb alkatrészeket gyártanak pl: huzatok az ülésekre
horizontálisan integrált globális vállalat: pl: coca cola- mindenhol coca colát gyárt, mindenhol nagyjából ugyanazt a tevékenységet végzi
beruházás kereskedelem helyett: mit csinál a coca-cola: felhúzza egy másik gyárát, ahol pontosan ugyanaz történik, mint az összes többiben
112
mi a kompetitív előny?
globális termelés: nem komparatív hanem kompetitív előnyökről van szó; versenyképességi előnyök, sokszor nem függ össze egy ország adottságaival, a kormányzat szerepe nagyobb;
113
Porter gyémánt modellje szerint mi adja a kompetitív előnyöket, mikor egy vállalat kiválasztja hogy hova fog létesíteni anyavállalatot stb?
1, tényezőellátottság (pl: milyen az infrastruktúra MAOn; nagy az olcsó munkaerő?)
2, kapcsolódó ágazatok, beszállító ágazatok ( könyvelőt milyen könnyen találok magamnak, vagy beszállítót)
3, keresleti viszonyok (milyenek a magyar piac igényei, én azokat tudnám teljesíteni stb )
4, vállalati stratégia: pl mennyi a versenytárs az országban
...
114
Porter modellje miben áll szemben a H-O modellel?
H-O: nincs tőke és munkaerő áramlás országok között
115
termelés feldarabolása más néven:
értéklánc feldarabolódása (értéklánc: hogyan lesz inputból output)
116
mi teszi lehetővé a termelés feldarabolását?
| elég kb tudni
• Technológiai fejlődés: a tömeges kereskedelem lehetővé tétele(gőzhajóval és vasúttal)-bérkülönbségek kialakulása a világgazdaságban-fejlettségbeli különbségek létrejönnek a világban-fejlett országok és fejlődő országok-kettéválás
a termék globális megszervezésének a lehetősége (számítógépen utasítunk a világ másik felén lévő alkalmazottakat stb)
odaszervezzük ki a termelést, ahol olcsóbb a munkaerő
• vertikálisan integrált vállalatok kialakulása-vállalatokon belül zajló kereskedelem ezzel kialakul
• de vállalatokon kívüli is: beszállítók pl: Adidas nem kebelezi be a Bangladeshi kiscéget, aki gyártja a felirat nélküli pólókat (mielőtt rányomnák a márkajelzést) csak szerződésben állnak egymással
• globális értékláncok alakulnak ki:
117
hogyan lehetséges az, hogy az ország többet exportál, mint amekkora az egész GDP-je?
GDP=hozzáadott értték
export: többször számoljuk a részértékeket
termék x értéke, beleolvad y eredeti értékébe= egyszerre a kettőt exportálom
118
HA Kx/Lx= 1.6 azt hogyan értelmezzük?
X orszagrol van szo
Ahol
1 egysegnyi L-re jut 1,6 db K
1 munkasra jut 1.6dollárnyi tőke
A tőke munkában kifejezett nagysága
-mindig arra a termelési tényezőre értelmezzük a végső számot amelyik felül van
119
Mit jelent az a tenyezoar kiegyenlitodes elmeletenel hogy a "tenyezoarak" kiegyenlitodnek?
Azt hogy a munkaerő és a tőke ára kiegyenlítődnek a külkereskedelem nyomán.
120
Közömbösségi görbe?
Olyan görbe melyen ha megjelölök bármilyen pontot ugyanaz a hasznossági szintem. Ugyanolyan hasznos számomra a rajta lévő összes termékkombináció.
121
Mi a klaszteresedés es hogyan kapcsolódik a külső gazdaságossághoz?
Klaszteresedés: földrajzilag koncentráltan tömörülő cégek, melyek sokkal tobbet tudnak eladni egymásnak, igy hogy a szallitas koltsegeit megsporoljak (plusz rogton tudnak helybenn egyeztetni, nem kell meetinggelni a vilag masik felevel)stb.
-kulso gazdaságossag: mert hatekonysagnoveles tortenik, de ez nem csak 1 cégen múlt : externális ok
122
Mi a különbség az iparágak közötti kereskedelem és az ipárágon belüli kereskedelem között?
Iparagok kozotti: vagy csak szakosodom egy termekre vagy teljesen exportalom azt
Fuggok usa autoiparanak minden termeketol es kozben ö is fugg az en elelmiszeriparomtol
Iparagon beluli ker: az is annak szamithat ha pl mao autoalkatreszeket ad Usa-nak cserbe pedig keszautot kap,
De az is ha bmwt akar nemetbol es ladát visz ki németbe
123
Mi szamit a Prebisch tetelben nyerstermeknek?
Agrartermekek-buza, kave
| Ércek
124
Prebisch tetelenek ellentmondva miert nem szegenyek a csakis koolajat exportalo orszagok?
Mert az o nyersterméküknek a kereslete az nem rugalmatlan.
125
Termek kereslete rugalmatlan, ez mit jelent?
Ha a kave ara megno akkor visszafogom a fogyasztasom vagy ugyanannyit iszok, de ha a kave ara csokken akkor NEM fogok tobbet venni belole.
126
negatív külkereskedelmi mérleg?
export-import negatív (több az importra a kiadás)
127
összefoglalva: vám; kvóta és exporttám esetén kis vagy nagy ország jár jobban?
vám: nagy (csererány pozitív)
kvóta: nagy (cserearány pozitív)
exporttám: kicsi (cserea negatív)
128
nemzetközi kereskedelemről csak mióta beszélhetünk?
: a tőkés piacgazdaságok, illetve nemzetállamok kialakulása óta beszélhetünk (róla)
(főleg a 18. sz. végétől)
129
mikor vált a nemzetközi kereskedelem tömegessé, és miért tudott?
tömegesen csak a 19.sz.elejétől(előtte sokáig nem volt veszélytelen a kereskedelmi útvonal, rengeteg ideig tartott az adás-vétel= ez az átlagembert nem érintette)
130
hogyan alakul ki egy terméknek a világpiaci ára?
addig fog zajlani az árak változása, amíg ki nem alakul egy világpiaci ár, ami mindkét országban azonos, a külföldön lévő túlkínálat egyenlő mértékű lesz a belföldi túlkereslettel
131
a kereskedelem kialakulásának alapvető oka?
a piacok közötti árkülönbség
132
kockázat nélküli profit (pl kvótajáradék más néven)?
arbitrázs
133
AS a merkantilistáknak ellentmondva, mit vallott, mikor nő egy ország jóléte?
ha tudnak fogyasztani az emberek (Dagobert bácsi jóléte sem nőtt azzal hogy csak nőtt a pénze, és nem költötte el semmire)
134
abszolút előnyök elmélete?
Ha minden ország azokat a termékeket termeli és exportálja, amelyek előállításában abszolút előnnyel rendelkezik és import útján szerzi be azokat, amelyek előállításában más országnak van abszolút előnye, akkor minden ország minden termékből többet fogyaszthat (mint csere–külkereskedelem és szakosodás–nélkül)
135
komparatív előnyök elmélete? (Ricardoi modell)
Az elmélet arra az esetre világít rá, amikor két azonos terméket termelő országok közül az egyik ország mindkét terméket hatékonyabban tudja előállítani, mint a másik, a másik pedig mindkét terméket kevésbé hatékonyan.
Ebben az esetben akkor érhetik el a legnagyobb kibocsátást, ha a hatékonyabban termelő ország azt a terméket állítja elő, amelyikben nagyobb az előnye.(A RELATÍV TERMELÉKENYSÉGI ELŐNYE nagyobb)
A másik pedig amiben kisebb a lemaradása. (A RELATÍV TERMELÉKENYSÉGI LEMARADÁSA KISEBB)
136
Igaz, hogy egy zárt piacon mindig kialakul egy egyensúlyi ár?
így van (bármilyen fura is ez)
| következésképp:nincs se túlkereslet, se túlkínálat
137
mit nevezünk világpiacnak?
A világpiac a nemzetközi forgalomba kerülő áruk és szolgáltatások, valamint a résztvevő tényleges és potenciális szereplők, és a működésüket meghatározó törvények, szokások és viselkedésmódok összessége.Egységes világpiacról azonban nem beszélhetünk, bár a történelmi fejlődés és a globalizáció ennek az irányba mutatnak. Jelenleg három nagy piaci egység köré tömörül a világ gazdasága: USA,Kelet-Ázsia, valamint az EU.
A nemzetközi piacokat két részre tagolhatjuk az eltérő szabályok és lehetőségek miatt:
uniós piacok és a világpiac.
138
létezik világpiaci ár?
az elemzéseinkben szükséges, számolunk vele
de egyébként ez egy absztrakció
pl: romlandó termékeknek biztosan nincs világpiaca- ételek: míg átszállítom a világ másik felére addig megrohad
139
alternatív költség?
Az adott X termék Y termékben kifejezett alternatív költsége azon Y-ok száma, amelyeket azokkal az erőforrásokkal lehetett volna előállítani, amelyekre adott számú X-hez lett volna szükség.
140
transzformációs görbe?
a termelési lehetőségek határát jelző görbe=max mennyit tudok gyártani
141
transzformációs görbe három típusa?
1, konstans-ez az egyértelmű lefelé vonal
alternatív költség=meredekség
2, növekvő-ez a takaró szerű, púpos
(3, csökkenő)
142
a konstans transzformációs görbéről mit mondhatunk el az alternatív költségek terén?
transzformációs görbe határrátája=alternatív költség
konstans transzformációs görbénél az alternatív költség egységesen változik
pl: 2 narancsről ha lemondok kapok 1 paprikát
ebből következve
2:1 arányban kapok majd meg minden további mennyiséget
143
ha konstans az alternatív költségem a transzformációs görbén akkor ________ specializáció történik
teljes
144
állandó alternatív költség mit jelent a gyakorlatban egy cég számára?
minden termelési tényező egyforma
(egy programozó ugyanannyit ér, mint a másik programozóm)
(a 2 termék melyet összehasonlítunk és kifejezünk ugy mint 1 paprika=2 narancs
azt feltételezi továbbá hogy,
az 1 narancshoz és 2 paprikához ugyanakkora egységnyi tőke és munka (és föld) kell)
ÍGY: 1, állandó a költség
2, teljes szakosodás
145
az alternatív költségem változó(növekvő) lehet ha....
csökkenő hozadék elve fennáll
pl azt az almafát párhuzamosan csak 4 ember tudja szedni
növekvő alternatív költségem lesz, ha felveszek egy 5.-ik munkást is
146
hogy néz ki grafikusan a növekvő alternatív költség transzformációs görbéje?
mint egy negyed pizzaszelet
147
ha egy normál transzformációs görbénél (állandó alternatív költségnél) a meredekségem 1/4 azt hogyan értelmezem?
x-nek az ára 1/4-nyi y
148
a növekvő alternatív költség a csökkenő hozadék alapján hogyan variálja meg a kereskedelmet, ahhoz képest, amit a konstans alternatív költségnél láttunk?
1, nincs teljes specializáció
| 2, mert változó a költség
149
a tanultak alapján az a valószínű, hogy teljes lesz a specializáció vagy az hogy nem?
az hogy nem
nem egyenletes módon nő a termelésem, változnak a költségeim, csökkenő hozadék elve stb.
