Csokonai Vitéz Mihály Flashcards
Miért ,,toldalékos” vers Az estve c. mű?
Leíró és elmélkedő részből álló gondolati verseinek leíró részéhez Csokonai gyakran használta fel korábban írt, önálló verseit.
Tartózkodó kérelem c. vers
Virágének, amely eleganciával és könnyed játékossággal jeleníti meg az udvarlás helyzetét. Ezt a rokokó játékosságot a cím két szava is megteremti: a ,,kérelem” beteljesülésre váró vágyakozást fejez ki, a ,,tartózkodó” jelző visszafogottságra, illendőségre, bátortalanságra utal. A visszafogottság egyre inkább feloldódik; a megszólaló szövege a megszólított testbeszédét követi: a szemek ragyogása, ajkak harmatozása a beszélő számára jelentéssel bíró válaszként is értelmezhetők. A beszélő körülírással ad hangot vágyakozásának, majd a nő szépségét magasztalja. Ezután a jövő felől teszi meg szerelmi ígéretét.
Jellemezd Az estve c. vers leíró részét!
Jellemző élménye a természetben megélhető harmónia. A látványt képszerű poétikai eszközök teremtik meg. A perspektíva a lemenő nap látványától a természet apró jelentései felé közelít. A természet idealizálását mutatja a vadságot megszelídítő megszépítés: a farkasok szenderedve ülnek, a medve barlangjába húzódik vissza.
Jellemezd Az estve c. vers elmélkedő részét!
A beszélőben felmerülő társadalmiság tematikája együtt jár a harmónia megbomlásával. Előtérbe kerülnek az általános emberi kérdések; a szemlélődés helyét a meditáció, a rokokó leíró szöveget a klasszicista retorikus érvelés váltja fel. A rousseau-i tetmészeti állapotot szembesíti a jelen természetellenesnel tartott társadalmiságával. A természetes egyenlőség eszménye mellett tesz hitet. A vers a szép, harmonikus természet és a csúf, diszharmonikus civilizáció ellentétére épül.
A tihanyi Ekhóhoz c. vers
A Lilla-dalok közé tartozik. Formája a reneszánszban népszerű ekhós vers átalakított változata. Művében a görög mitológia nimfája a természet és a társadalom szembeállításának eszköze. Az ekhós sorpárok szerepe a beszélő érzéseinek, gondolatainak megerősítése. A költemény retorikus felépítése az ódát és a himnuszt idézi. Alapérzései a csalódottság, fájdalom, magányosság. Ez az elégia irányába mozdítja a műfajt, így a verset elégiko-ódaként nevezhetjük meg. A lelki folyamatok középpontba állítása szentimentalista vonás.
Jellemezd Csokonai költészetét!
Csokonai a magyar felvilágosodás irodalmának egyik legjelentősebb költője. Művelt, tudós, tudatos, poétikailag rendkívül felkészült alkotó. A rokokó életeszmény és boldogságfilozófia mintáját Anakreón költészetében találta meg. Felfogása szerint a teljes boldogság magába foglalja mindenki boldogságát.
Lilla-költészet
A Lilla-költészet központi kérdése a harmónia és a teljesség megélésének vágya, a boldogság törékenységének, mulandóságának tudata. E versek tárgya a szerelem és a boldogság maga.
Lilla-szerelem kudarcát követő időszak
Alkotásai a teljes boldogtalanság állapotát tematizálják. A költői én saját belső világába szorul vissza. Otthonává a magány válik. A boldogságfilozófia összeomlása egy élhető életterv kialakítására készteti Csokonait. Az életcélok és a lehetőségek egymást kizáró ellentéte központi kérdéssé válik. A művekre jellemző komikum egyfajta felülemelkedést tesz lehetővé.
Új költői program
Csokonai költészetében megerősödtek az összegző, bölcseleti jellegű tartalmak. Összeállítja a Lilla-ciklust és az Anakreóni dalokat. Új költői programjának alapja az a gondolat, hogy az ember erkölcsi választásai által létező lény.
Gondolati költemények
Csokonai legnevezetesebb versei azok, amelyek a felvilágosodás eszmeiségét szólaltatják meg. A Rousseau, Voltaire és Holbach hatásár mutató gondolati költemények érzékletességre törekvő leíró és tanítú célzatú, retorikusan elmélkedő szövegrészek összekapcsolásával keletkeztek.
Egymás mellett élő stílusok
A rokokó, a klasszicizmus, a szentimentalizmus és a népiesség jegyei egymás mellett léteznek Csokonai költészetében.
