Berzsenyi Dániel Flashcards
A magyarokhoz - Klasszicista forma és szerkezet
Az óda valószínűleg Berzsenyi egyik legkorábbi és leghosszabb ideig csisszolgatott ódája. Klasszikus, rímtelen alkaioszi versszakokban szólal meg. A vers beszélője tanító, erkölcsnemesítő, meggyőző szándékkal fordul a megszólítottakhoz. A szöveg központi szervezőelve az ellentét: a dicső múlt erkölcsének, valamint az erkölcseiben megromlott jelen magyarságának szembeállítása.
A magyarokhoz - Hagyományba ágyazottság
A magyarokhoz közösségi óda. Megformálásához Horatiusnak A rómaiaikhoz c. ódája adhatott ösztönzést. A dicső múlt és a romló jelen szembeállítása, valamint a magyarság sorsáért való aggodalom ebben a versben fogalmazódik meg először a magyar lírában.
A magyarokhoz - Romantikus vonások
A nemzet jövőjéért érzett aggodalom zaklatottá teszi a gondolatmenetet. A hangnem hol patetikus, hol ironikus, hol pedig elégikus. A költői képhasználat gyakran él mitizáló megszemélyesítésekkel, például a magyarság héroszként, hősként való megjelenítése.
A magyarokhoz - Beszédhelyzet, kérdésfeltevés
A vers beszélője a közösség tagjaként szólítja meg a magyarságot. Célja, hogy rámutasson a nemzet hanyatlásának okára és az ebből fakadó nemzethalál lehetséges veszélyére. A jövő iránti felelősségre inti a megszólított közösséget.
A magyarokhoz - példaszerű múlt
A nemzeti múlt példái igazolják, hogy a szilárd erkölcs lehetővé tette az ország megtartását. Ez a példaértékű erkölcsiség a magyarság honszerző és honmegtartó harcainakm megidézésével jelenik meg. A beszélő a magyar történelem kiemelkedő személyiségeit szerepelteti: Attilát, Árpádot, Hunyadi Jánost.
A magyarokhoz - A jelen állapota
A nemzeti lét szempontjából a legnagyobb veszélyt a tiszta erkölcs megromlása jelenti: puhányság, a nemzeti önazonosság elvesztése, hagyományok és az elődök értékeinek megtagadása.
A magyarokhoz - Történelemfilozófiai fordulat
Az óda záró versszakai a történelmet körforgásszerűnek, a forgandó szerencsétől függőnek, befolyásolhatatlannak láttatják. A beszélőben belső vita zajlik a nemzeti sors alakíthatóságáról.
Osztályrészem c. vers
Az ifjúkorból a férfikorba érkezés pontján szólal meg. Az arányos tagolás a verset három egységre osztja: a férfikorba érkezés tényét rögzíti, a beszélő jelenlegi léthelyzetét jellemzi, majd a költészethez való viszonyát taglalja. A hajómetafora Berzsenyinél a megállapodást, a révbe érkezést jelöli. A beszélő lezártnak tekinti múltját, kívülről tekint ifjúságára: harmadik személyben szól egykori önmagáról. Felnőttkorának legfőbb értékeként a lelki békét, a nyugalmat nevezi meg. A ,,lekötöm hajómat” metafora leszámolá a korábbi, elérhetetlennek bizonyuló vágyakkal. A múzsa, Camoena a költészetet mint létformát jelenti a beszélő számára. Az álmok megvalósítását a felnőtt férfi a költészet magasabb rendű, emelkedettebb létszférájában reméli.
A közelítő tél - Idő- és értékszembesítés
A vers a mulandóságot tematizálja. Szerkezeti felépítésének alapja az idő- és értékszembesítés. A szemlélődés tárgya az őszi táj, amelyen a beszélő a közelitől a horizontig haladva tekint végig. Az őszi táj kihaltságát, szomorúságát összekapcsolja az értéktelített tavasz és nyár megidézésével. A veszteségérzet megteremtésében részt vesznek a színhatások, a szinesztéziás képek és a hangutánzó, hangulatfestő szavak.
A közelítő tél - Címek és műegész; Klasszicizmus és romantika
Berzsenyi eredetileg Az ősz címet adta költeményének; A közelítő tél címet Kazinczy Ferenc javaslatára kapta a vers. A tél az elmúlás, a halál toposza. A versben megfigyelhető a leíró éselmélkedő rész klasszicista kettőssége.
Levéltöredék barátnémhoz - Cím és szöveg
A költeménynek műfajkijelölő címe van. Egyrész episztolát ígér, másrészt a szöveg töredékes voltát állítja. A megszólítottól egyre inkább magára a megszólítóra kerül a hangsúly. Az életképszerű elemek helyét átveszi a belső lélekállapot kifejezése; ez az elégia kifejezésmódjához közelíti a verset.
Levéltöredék barátnémhoz - Beszédhelyzet, műfajváltás
A levélíró közvetlen, tegező formában szólítja meg a címzettet. Utal a megszólítotthoz fűződő személyes érzéseire. A szüreti esték leírását ígéri, és el is kezdi az eseménysor bemutatását, azonban ezután a beszélő figyelme önmagára irányul; a belső lélekállapot kerül előtérbe. A beszédmód vallomásosra vált. A valósággal szemben a múlt örömeire való emlékezés, a képzelet és a költészet nyújt vigaszt és menedéket
Rövid pályakép - Az irodalmi élet peremén
Berzsenyi a vidéki birtokos nemesség szokványos életét élte. Titokban írt verseket. Kis János evangélikus lelkész versíráson kapta barátját. Kis Kazinczyval levelezésben állt, és elküldte neki Berzsenyi három versét. Kazinczy méltányolta a költeményeket, és az óda művelésére biztatta a költőt. Berzsenyi 77 költeményt küldött Kis Jánosnak, aki Kazinczynak átadva őket támogatást kért megjelentetésükhöz. Kazinczy ezután megírta első levelét Berzsenyinek, és levelezni kezdtek. Berzsenyi első két verseskötetének megjelenését követően Kölcsey kritikát írt róla, amelyben bírálta Berzsenyi költészetét. Berzsenyi személyes támadásnak vette, és indulatos írással válaszolt rá. Miután már alig írt verseket, esztétikai tanulmányokat folytatott, hogy a bírálatra érdemben válaszolhasson. Az Akadémia első vidéki rendes tagjává választotta. Halála után Kölcsey engesztelő beszéddel tisztelgett előtte.
