6. Stílusrétegek és stílusárnyalatok Flashcards
Milyen stílusrétegeket különböztetünk meg?
Magánéleti, hivatalos, közeleti, egyházi, publicisztikai és tudományos stílurétegeket különböztetünk meg. Ezektől eltérő, más stílusrétegek sajátosságait ötvöző, sajátos csoportot alkotnak a szépirodalmi szövegek.
Mi a stílusárnyalat?
A stílusrétegeket átható közlésformák a stílusárnyalatok, amelyeket kompex módon befolyásol a szöveg témája, a beszédhelyzet, az idő, a beszélő és a hallgató viszonya, valamint a beszéd célja.
Mi az archaizálás?
A szöveg szándékos régiesre formálása. Önmagában is stílusértéke lehet. A szerzők a szókinccsel, az igeidők régies hadználatával vagy a régies helyesírással érhetnek el archaikus hatást.
Mi a stílusréteg?
Az egyes stílusrétegek megkülönböztetésének alapját a szövegek kommunikációs színterek szerinti osztályozása adja. Egy adott stílusrétegbe tartozó szövegekben felismerhetők olyan stílusjegyek, amelyek a szövegtípusokra általában jellemzőek.
Melyek a magánéleti szövegek?
Különféle szóbeli és írásbeli szövegtípusokat is sorolunk közéjük: pl. párbeszéd, viccmesélés, pletyka, történetmondás, telefonálás, üzenet, levél, stb. A magánéleti szövegtípusokat a kötetlen társas értekezésben használjuk. Jellemzi őket a kommunikációs funkciók változatossága, az érzelemkifejezés szabadsága.
Jellemezd a magánéleti szövegeket!
- tagolatlan mondatformák, hiányos mondatok, közbevetéses vagy félbeszakított mondatok
- változatos modalitású mondatok
- laza mondatkapcsolódás, kevésbé következetes felélítés
- különböző szövegszerkezet-típusok keveredése
- kifejtetlenség
- ismétlés, terjengősség szükséges lehet
- változatos szókincs, köznyelvi, tájnyelvi szavak használata
- gyakoriak az indulatszók, kötőszók, töltelékszók, módosítószók
- szerkezeti egységeinek elhatárolásában segítenek a szünetek, intonáció, hangsúlyozás
- a beszédfordulók hossza, kapcsolódása stílusjellemző lehet
- kiemelten fontos a közlemény jelentését kiegészítő nem nyelvi jelek használata
- közvetlen, természetes, mesterkéltségtől mentes hangnem
Melyek a hivatalos szövegek?
A hivatalos szövegeket többnyire a különféle intézmények használják maguk közt, valamint az emberekkel való érintkezésben. Pl. kérvény, pályázat, rendelet, hivatalos levél, hivatali tájékoztató, jegyzőkönyv stb. Leginkább tájékoztató céllal alkotják őket, hiányoznak belőlük az érzelemkifejező mozzanatok.
Jellemezd a hivatalos szövegek stílusát!
- nem feltétlenül törekszik világos, szemléletes mondatszerkesztésre
- gyakran tartalmaz terjedelmes, túlbonyolított, többszörösen összetett mondatokat
- a szókincs egy része a jogi szaknyelvből merít
- hivatalos kötőszók (illetve, ennélfogva, valamint, tudniillik), szaksszók, idegen szavak használata
- a pontosság érdekében gyakran túl részletező fogalmazás, sok ismétlés
- személytelen, elidegenítő hangnem
- gyakran igénytelen nyelvhasználat, nyelvi, szövegszerkesztési hibák
- nem jellemző az esztétikai hatásra való törekvés
Melyek a közéleti szövegek?
Pl. szónoki beszéd, elődadás, felszólalás, hozzászólás. Hangsúlyos szerepet kap a felhívás, a meggyőző érvelés.
Jellemezd a közéleti szövegek stílusát!
- célja a meggyőzés, ezért fontosak az érzelemkifejezés eszközei
- a különféle stíluseszközök használata a hatásosságra való törekvés szolgálatában áll
- alakzatok, szóképek,hangzó beszéd zenei eszközeinek használata
- költői kérdések, felszólítások, felkiáltások
- igényes, választékos szóhasználat; ünnepélyesség
- világos, szemléletes nyelvezet
- áttekinthető fölépítés
Jellemezd a keresztény egyházi szövegeket!
A keresztény egyházak írott és beszélt nyelvi szövegeinek szókincse és stíluseszközei jellemzően a Bibliához kötődnek. A szóbeli egyházi szövegek színtere a templomban tartott szentmise vagy istentisztelet, amelyen szentírási olvasmányok hangzanak el.
Mi a prédikáció?
Olyan hosszabb egyházi beszéd, amely általában az istentisztelet keretében hangzik el. Felépítése egy bibliai idézet magyarázatára és az abból levont következtetésekre épül. Az elbeszéléstől halad a leíró részen át az érvelés felé. Jellemző a stíluseszközök gazdag használata.
Mi az ima?
Egyrészt az Istennel való kommunikációt, másrészt az ima szövegét jelenti. Az ima mint szöveg általában rövid és tömör, leírás és elbeszélés ötvözete, kérő, hálaadó és dicsőítő funkciójú szövegrészek találhatók benne. Egyszerre dialogikus és monologikus, a hívők gyakran együtt mondják.
Mi a zsoltár?
Egyfajta verses imádság. Eredetileg az Ószövetségben található vallásos énekek gyűjteményét nevezték így. A mai keresztény miséket és istentiszteleteket jellemzően zsoltárok kísérik. Köztük vannak Istent dicsőítő énekek, panaszt vagy hálát kifejező, valamint segítségkérő gyűjtemények. Szövegeik retorikus szerkezetűek, metaforikus kifejezésekben gazdagok.
Melyek a sajtószövegek?
Általános törekvésük a hallgatók és az olvasók világos, egyértelmű tájékoztatása. Témájuk többnyire valamilyen időszerű esemény.
