5–7. tételek Flashcards
Közigazgatási intézmény
Intézmény: minden olyan emberek közötti kapcsolat körülírására alkalmazható, ami stabil, tartós és valamilyen szabályrendszer által rendezett
Közigazgatási intézmény:
* egy közigazgatási szerv, vagy közigazgatási feladatot ellátó nem közigazgatási szerv
* a rá vonatkozó közigazgatási jogi (anyagi, alaki, szervezeti) szabályozással
* és közigazgatási személyi állománnyal
Közigazgatási intézményrendszer: a közigazgatási intézményeknek és jogintézményeknek a szisztematikus összessége.
Az intézményrendszert meghatározó főbb tényezők
- Demokratizmus kiteljesedése, fejlődése
- Kooperáció
- Jogfejlődés
- Jogszerűség biztosítása
- Depolitizáltság követelménye
- Szakmai, technikai követelmények
A közigazgatási intézményrendszer szűk és tág megközelítése
Szűk megközelítés: a közigazgatás intézményrendszere csak azokat az intézményeket foglalja magában, amelyeket az arra feljogosított állami szerv, az előírt jogrendben, kifejezetten, mint közigazgatási szervet hozott létre. Ide tartoznak:
* Civil közigazgatás alrendszerei
* Rendészeti igazgatás szervei
Tág megközelítés: a közigazgatás intézményrendszerének a közigazgatás szervezetrendszerén túl részét képezik azok a megoldások is, amikor az állam nem közvetlenül, saját szervein keresztül valósítja meg a feladatokat, hanem egyéb más szereplők bevonásával.
- közintézetek
- köztestületek
- közcélú (közhasznú) alapítványok
- közvállalatok
- magánszemélyek felhatalmazása közfeladatok ellátására
Közigazgatási szerv
A közigazgatási feladatok ellátása elsősorban az állam kifejezetten erre a célra létrehozott szervei útján zajlik. Valamennyi közigazgatási szerv rendelkezik elkülönült szervezettel, önálló feladat- és hatáskörrel, bizonyos terjedelmű gazdasági autonómiával, illetve nem szükségszerű, de rendelkezhetnek jogi személyiséggel.
A közigazgatási szerv akkor jogképes, ha:
- előírt jogrendben hozták létre (tehát az arra feljogosított állami szerv, megfelelő eljárási rendben, megfelelő döntési formában),
- feladatát és hatáskörét megállapították,
- meghatározták működési területét (azaz illetékességét).
Közigazgatási szervet az Országgyűlés és a Kormány létesíthet.
A testületi formában működő, választás alapján összeálló szerveknél a létesítést követően szükséges a megalakulás aktusa is (pl.: képviselő-testület alakulóülése)
Központi államigazgatás részei
Kormány
Minisztériumok
Kormányzati főhivatalok (pl.: KSH)
Központi hivatalok (MÁK)
Autonóm államigazgatási szervek (Közbeszerzési Hatóság, GVH)
Önálló szabályozó szervek (NMHH; MEKH; SZTFH)
Helyi önkormányzatok típusai
Települési önkormányzatok:
- községek, városok, megyei jogú városok, fővárosi kerületek, járásszékhely városok
Területi önkormányzatok:
- vármegyei önkormányzatok
Budapest:
- kétszintű önkormányzati rendszere van (egyik szintet az 1 db fővárosi önkormányzat, másik szintet a 23 db kerületi önkormányzat jelenti)
- Területi és települési feladatokat is ellát
Rendvédelmi (rendészeti) szervek
Rendvédelmi (rendészeti szervek):
- rendőrség
- büntetés-végrehajtási szervezet
- hivatásos katasztrófavédelmi szervezet
- polgári nemzetbiztonsági szolgálat
A rendvédelmi (rendészeti) szervek tevékenysége a közbiztonság és a belső rend megzavarásának megakadályozására, esetenként megelőzésére, valamint a megzavart rend helyreállítására irányul.
Közigazgatási feladatot ellátó nem közigazgatási szervek
Közintézetek
Köztestületek
Közcélú (közhasznú) alapítványok
Közvállalatok
Természetes személyek
Közintézezetek
Olyan humánközszolgáltatást nyújtó állami, vagy önkormányzati költségvetési szervek, amelyek szolgáltatásai vagy ingyenesek, vagy kedvezményesek
osztott irányítás: elválik egymástól a szakmai és szervi tevékenységek irányítása
- szakmai kérdések rendezése országosan egységes szempontok alapján történik és a közintézetet mindig valamelyik szaktárcával kapcsolja össze
- a szervi kérdések a létesítésre, átszervezésre, megszüntetésre, költségvetés megállapítására, munkáltatói jogok gyakorlására irányulnak és mindig az ún. fenntartóhoz kötődnek
Köztestületek
Önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, melynek létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a tagságához, illetve a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. A köztestület jogi személy.
Fajtái:
- Kamarák (orvosi, ügyvédi, vadász stb.)
- Magyar Tudományos Akadémia
- Azok a szervezetek, amelyek valamilyen gazdasági igazgatással kapcsolatos feladatot vesznek át részben, vagy egészben az államigazgatástól (Magyar Szabványügyi Testület, hegyközségek)
Közcélú (közhasznú) alapítványok
Közhasznú minősítést azok az alapítványok kaphatnak, amelyek a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló tevékenységet (pl.: műemlék-, természet-, vagy fogyasztóvédelem) fejtenek ki profitérdekeltség nélkül
Központi közigazgatási szervek
Központi kormányzati igazgatási szerv:
- Kormány
- Miniszterelnöki Kormányiroda
- Minisztérium
- Kormányzati főhivatal (KSH, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala)
- Központi hivatal
Önálló szabályozó szerv:
- NMHH
- MEKH
- SZTFH
- Országos Atomenergia Hivatal
Autonóm államigazgatási szerv:
- Közbeszerzési Hatóság
- Gazdasági Versenyhivatal
- Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság
- Nemzeti Választási Iroda
Rendvédelmi szerv és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat
- rendőrség
- büntetés-végrehajtási szervezet
- hivatásos katasztrófavédelmi szerv
- polgári nemzetbiztonsági szolgálatok
A Kormány
A központi közigazgatás testületi formában működő, általános hatáskörű irányító szerve
* illetékessége kiterjed az ország egész területére
* a miniszterelnökből és a miniszterekből áll
* hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe
* irányító szerv, mint a közigazgatás legfőbb szerve, bár irányítási jogokat csak a neki alárendelt államigazgatási szervek felé gyakorol, a többi közigazgatási alrendszerrel kapcsolatban differenciált eszközökkel bír
Kormányzás
Szűk értelemben: a Kormány által végzett végrehajtó hatalmi ági funkciók gyakorlásának összessége
Tág értelemben: az állami szervek (ideértve a helyi önkormányzatokat is) összessége által végzett tevékenység, ami viszont tágabb, mint a közigazgatási jog által szabályozott társadalmi viszonyok köre
A Kormány feladat- és hatáskörei
A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A Kormány az Országgyűlésnek felelős.
A közigazgatás legfőbb szerve, törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat létre.
Törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkot.
Kormánytípusok
- Minisztertanácsi
- Kabinet
- Kancellári
- Félprezidenciális
- Prezidenciális
- Parlamentáris monarchia
A Kormány működése
A Kormány testületként működik, mert az a miniszterelnökből és a miniszterekből áll. Általános politikáját a miniszterelnök határozza meg.
- A miniszterelnököt az Országgyűlés – a képviselők több mint felének szavazatával – a köztársasági elnök javaslatára választja meg.
A Kormányt alkotó miniszterek a Kormány általános politikájának keretei között irányítják az államigazgatás feladatkörükbe tartozó ágazatait és látják el a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott feladatokat.
- tárcaminiszterek és tárca nélküli miniszterek
A kormányzati döntéselőkészítés fórumai
A kormányzati döntéshozatal általános hatáskörű szakmai döntés-előkészítő fóruma a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet (KÁT)
A kormányzati döntéshozatal különös hatáskörű szakmai döntés-előkészítő fóruma pedig a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság, valamint a Nemzetbiztonsági Munkacsoport és a Honvédelmi és Rendészeti Munkacsoport.
A kormányzati döntéshozatal általános hatáskörű politikai döntéshozó fóruma a Kormány.
A kormányzati döntéshozatal különös hatáskörű politikai döntéshozó fóruma a Stratégiai és Családügyi Kabinet, a Gazdasági Kabinet, a Növekedési és Versenyképességi Kabinet, a Védelmi Tanács, valamint a Nemzetpolitikai Kabinet.
Közigazgatási Államtitkári Értekezlet
A Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára hívja össze, szervezi és vezeti, tagjai pedig a minisztériumok közigazgatási államtitkárai.
Feladata alapvetően a Kormány üléseinek szakmai és jogi előkészítése
A Kormány ülése és döntései
Az előterjesztés vagy jelentés a kormányülés napirendjére akkor vehető fel, ha a közigazgatási államtitkári értekezlet megtárgyalta és napirendre tűzését javasolta.
Résztvevők:
- a kormány tagjai
- tanácskozási joggal: állandó meghívottak, előterjesztők, miniszterelnök által meghívott személyek
A Kormány feladatkörében rendeletet bocsát ki, határozatot hoz, irányelvet vagy elvi állásfoglalást fogad el.
A miniszter jogállása
A miniszter vezeti a minisztériumot, e feladatkörében irányítja az államtitkár és a közigazgatási államtitkár tevékenységét.
Miniszterré kinevezhető minden büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választható személy.
- a miniszter a Kormány tagja
- a minisztert a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki
- a Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg
- a Kormány általános politikájának keretei között önállóan irányítja az államigazgatás feladatkörébe tartozó ágait és az alárendelt szerveket
- ellátja a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott feladatokat
- törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján feladatkörében eljárva rendeletet alkothat
- tevékenységéért az Országgyűlésnek, valamint a miniszterelnöknek felelős
A minisztérium szervezete
A minisztérium miniszteri kabinetre, főosztályokra és titkárságokra tagozódik, a főosztály, továbbá a titkárság – ha főosztályvezető vezetése alatt áll – osztályokra tagozódhat.
A minisztériumi struktúra politikai (ún. politikai változó) és szakmai (ún. szakmai állandó) részre oszlik.
- A kormányzati igazgatás tisztviselői közül a politikai részbe tartoznak a politikai szerepkört ellátó és politikai szolgálati jogviszonyban álló politikai kinevezettek, így a miniszter, az államtitkár, a politikai tanácsadók stb., míg
- a szakmai részbe a közigazgatási szakfeladatokat ellátó tisztviselők, akik a központi államigazgatási szerveknél, így a minisztériumoknál is kormányzati szolgálati jogviszonyban állnak
Politikai változó struktúrába tartozik és politikai szolgálati jogviszonyban állnak:
- a miniszter,
- az államtitkár(ok) és
- politikai segítőikként a politikai tanácsadók, főtanácsadók, a kabinetfőnök
Szakmai állandó struktúrába tartoznak a kormányzati szolgálati jogviszonyban:
- a közigazgatási államtitkár,
- a helyettes államtitkárok,
- a főosztályvezetők, osztályvezetők,
- a kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselők.
A miniszter feladatai
A Kormány tagja törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján, feladatkörében eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot, amely törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes.
A minisztérium a miniszter munkaszerveként a következő főbb feladatok ellátásában vesz részt:
* ágazati irányító jogkör,
* a Kormány döntéseinek előkészítése,
* jogalkotási feladatkör,
* az alárendelt szervek irányítása,
* nemzetközi tevékenység,
* európai integrációs feladatkörök,
* ágazati információs feladatok,
* honvédelmi feladatkörök,
* társadalmi- és civilkapcsolatok,
* az egyedi operatív vagy hatósági ügyekben való döntés.
A nem minisztériumi formában működő központi közigazgatási szervek
Ide tartoznak:
- autonóm államigazgatási szervek,
- önálló szabályozó szervek,
- kormányzati főhivatalok
- központi hivatalok,
- Miniszterelnöki Kormányiroda
Csak szakmai állandó struktúrával bírnak, élükön szakmai képesítési előírásoknak megfelelő kormányzati szolgálati jogviszonyban álló tisztviselővel.
