13–20. tételek Flashcards
A jogalkalmazás fogalma
Általánosan kötelező magatartási normákat tartalmazó jogszabályok rendelkezéseinek konkrét egyedi esetekben való alkalmazását jelenti, mindenkire kiterjedő kötelező érvényű hatással.
Az igazságszoltatás és a végrehajtó hatalmi ágak feladata.
Közigazgatási hatósági jogalkalmazás
A hatósági jogkörrel rendelkező közigazgatási szervek egyedi közigazgatási hatósági ügyekben döntéseikkel az ügyfél jogát, vagy kötelezettségét megállapítják, a jogvitát eldöntik, a jogsértést megállapítják, tényt, állapotot, adatot igazolnak, vagy nyilvántartást végeznek, illetve az ezeket érintő döntéseket érvényesítik, valamint hatósági ellenőrzést végeznek.
- Cél: közigazgatási feladatok megvalósítása, a társadalmi életviszonyok aktív alakítása
- Alkalmazott jog: közigazgatási és pénzügyi anyagi jog
- A döntés tartalma: főszabályként konstitutív
- A döntés hatálya: ex nunc
- Az eljárás indulása, indítása: hivatalból és kérelemre egyaránt
- Az eljárás jellege: nemperes, officialitás elve
A közigazgatási hatósági eljárás jellege
- alapvetően iratokra támaszkodik
- officialitás elve: lényeges eljárási cselekményről, bizonyítékról, adatokról stb. okirat készül, és ezek alapján kerül sor a tényállásmegállapítására, döntések meghozatalára
- ügyintéző nem független, a felettese utasításait köteles végrehajtani
- közigazgatási szerv vezetője az ügyet bármikor magához vonhatja
- szigorú és rövid határidők
A közigazgatási hatóságok rendszere
Közigazgatási hatósági jogkört törvény vagy kormányrendelet, önkormányzati hatósági ügyben helyi önkormányzati rendelet telepíthet.
A közigazgatási hatósági jogköröket szervre, szervezetre és személyre lehet telepíteni.
Garanciális jelentősége van annak, hogy a hatáskört telepítő jogszabály a lehető legpontosabban határozza meg:
- a hatósági hatáskör tárgyát
- a hatáskör szintjét
- azt a felettes szervet, melyhez a döntés ellen jogorvoslattal lehet fordulni
- az általános eljárási szabályoktól történő esetleges eltéréseket
Elsőfokú hatóság: az ügyek jelentős hányadában a járási hivatalok/kerületi hivatalok, a települési önkormányzatok jegyzői
Másodfokú hatóság: jellemzően a fővárosi/megyei kormányhivatalok
Közigazgatási aktus
A közigazgatási szerveknek a közigazgatási jog által szabályozott és közigazgatási jogi hatású cselekményei
Szűk értelemben:
- a közigazgatási szerveknek vagy közigazgatási jogkörrel felruházott nem közigazgatási szerveknek
- a közigazgatási hatáskörében kiadott,
- a közigazgatási jogot alkalmazó,
- egyedi ügyekben közvetlen joghatást kiváltó,
- rendszerint egyoldalú aktusa
A közigazgatási aktusok fajtái
- Hatósági aktusok
- Irányítási aktusok
- Közintézeti aktusok
- Közigazgatási szerződések
Hatósági aktusok
I. Hatósági határozatok:a közigazgatási szerv hatósági jogalkalmazó tevékenysége során bocsátja ki, jogot vagy kötelezettséget állapít meg, adatot igazol, nyilvántartást vezet és az önkéntes teljesítés elmaradása esetén kikényszeríthető döntést tartalmaz.
- határozat vagy végzés
- konstitutív hatály ex nunc
- deklaratív hatály ex tunc
- előző kettő keveredése: konstatáló aktus
II. Szakhatósági hozzájárulás: egy hatósági határozatban több hatóság döntése jelenik meg
- Szakhatóság aktusának igénybevételére az alaphatóságot jogszabály kötelezi, ennek következtében kötve van a szakhatóság döntésében foglaltakhoz is.
- A szakhatósági hozzájárulás nélkül a döntés nem érvényes
III. Hatósági intézkedés:
- szóban, esetenként fizikai ráhatással közvetlenül realizál egy jogszabályban vagy egyedi határozatban biztosított jogot vagy előírt közelezettséget
IV. Közigazgatási hatósági eljárást kezdeményező aktus:
- valamely közigazgatási szerv olyan cselekményről szerez tudomást, mely alapján a hatósági eljárás hivatalból történő megindításának lenne helye, azonban hatáskör vagy illetékesség hiánya miatt arra nem jogosult, ezért a hatáskörrel rendelkező és illetékes szervnél (ez lehet közigazgatási hatóság vagy bíróság, egyéb szerv) a szükséges eljárás megindítását kezdeményezi
Irányítási aktusok
Szervezetrendszeren belüli egyedi aktusok
A szervek közötti irányítás, felügyelet, ellenőrzés funkcióját valósítják meg
Irányítás:
* A hierarchia magasabb fokán levő szerv az alatta levő, általa irányított szerv (vezetői) tevékenységét ezen aktusokkal képes meghatározóan és átfogó módon befolyásolni.
* A hierarchián kívüli irányítás esetén a fent említett komplex irányítási jogosítványok több szerv között oszlanak meg és képesek befolyásolni az aktus
Felügyelet:
- Felügyelet alatt értjük az alárendelt szervre vonatkozó különböző döntési jogköröket (például vezető kinevezése, felmentése, egyéb munkáltatói jogok gyakorlása), a felügyelt szerv által hozott döntések felülvizsgálatának a jogát (aktus-felülvizsgálati jog), valamint az irányított szerv működésének ellenőrzését (a tevékenység törvényességi, szakszerűségi, hatékonysági és pénzügyi ellenőrzése)
- A felügyelet (hierarchikus, törvényességi, hatósági) különböző fajtái között az ellenőrzés tárgya, eszközei, szempontja (csak törvényességi, vagy szakszerűségi/célszerűségi is), valamint a korrekciós eszköztár (aktus-felülvizsgálat, felelősségre vonás vagy annak kezdeményezése, szankcionálás) tekintetében van eltérés.
Közintézeti aktusok
A központi állami szervek vagy a helyi önkormányzatok által létrehozott közintézetek bocsátják ki az általuk biztosított, a közigazgatási jog által szabályozott közszolgáltatásokkal összefüggésben
Közigazgatási szerződések
„magyar közigazgatási szervek között közfeladat ellátására kötött szerződés vagy megállapodás, továbbá az a szerződés, amelyet törvény vagy kormányrendelet annak minősít.”
A közigazgatási aktusok érvényességi kellékei
- Felhatalmazás
- Hatáskör
- Illetékesség
- Jogszerűség
- Akarat
- Eredmény
+ Speciális: szakhatósági hozzájárulás
A közigazgatási eljárás fogalma
a közigazgatási szervek hatósági eljárására vonatkozó általános és speciális eljárási jogszabályok összessége.
A közigazgatási hatósági eljárás tagozódása
Alapeljárás: az eljárás megindításától, vagy megindulásától az elsőfokú érdemi határozat meghozataláig tart
Jogorvoslati szakasz:
- Alaptörvényben rögzített alapvető jog
- a jogorvoslati eszközök nem merülnek ki az ügyfelek jogait és jogos érdekeit védő eszközökben, hanem vannak más, alapvetően a közérdeket védő eszközök is, melyek célja a törvényesség biztosítása esetenként az ügyfél érdekei ellenébe is
Végrehajtási eljárás:
- csak a kötelezést tartalmazó hatósági döntésekhez kapcsolódhat, ha a végrehajtás önkéntes jogkövetéssel nem valósul meg
- rövidebb határidők és sajátos jogorvoslati lehetőségek
A közigazgatási hatósági eljárás kialakulásának folyamata
Modellek
A történetileg kialakult modellek főbb csoportjai a következők:
- egyes közigazgatási ügycsoportokra speciális eljárási szabályokat állapít meg a jogszabály, de nem az összes eljárási szakaszra, hanem azok közül csak valamelyikre.
- egyes ügycsoportokra részletes és különös eljárási szabályokat állapít meg jogszabály, mely azonban átfogja az eljárás több, vagy az összes szakaszát,
- egyes ügycsoportokban alkalmazott különös eljárási szabályokból minden ügycsoportban egyaránt alkalmazható általános eljárási szabályokat alkotnak az eljárás egyes szakaszaira, de nem az összesre,
- az úgynevezett általános eljárásjogi szabályozást követő országok olyan megoldást alkalmaznak, amikor főszabályként minden közigazgatási hatósági ügyben és az eljárás összes szakaszára alkalmazható általános eljárási szabályok kerülnek megalkotásra és alkalmazásra, ma még idetartozik a magyar megoldás is.
Az Ákr. részei
Alapeljárás
Jogorvoslat
Végrehajtás
Az Ákr. alapelvei
Egy részük magából az Alaptörvényből vezethető le és nem kizárólagosan csak a közigazgatási hatósági eljárás – illetve általános hatósági eljárás – sajátja.
Egy részük pedig az eljárás egészén keresztül érvényesülő olyan jogot vagy kötelezettséget fogalmaz meg, amelyek sokkal inkább a közigazgatási hatósági eljárás sajátosságaihoz igazodnak
Alapelvek:
- Jogszerűség elve
- A hivatalbóliság elve
- A hatékonyság elve
- Az ügyfélre vonatkozó alapelvek
- A jóhiszeműség elve és a bizalmi elv
A jogszerűség elve
(1) A közigazgatási hatóság (a továbbiakban: hatóság) jogszabály felhatalmazása alapján, hatáskörét a jogszabály keretei között, rendeltetésszerűen gyakorolva jár el.
(2) A hatóság a hatásköre gyakorlása során
a) a szakszerűség, az egyszerűség, az ügyféllel való együttműködés és a jóhiszeműség követelményeinek megfelelően,
b) a törvény előtti egyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményét megtartva, indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül,
c) a jogszabályban meghatározott határidőn belül, észszerű időben
jár el.
A hivatalbóliság elve
A hatóság a kizárólag kérelemre indítható eljárások kivételével hivatalból eljárást indíthat, a kérelemre indult eljárást jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén folytathatja. Hivatalból állapítja meg a tényállást, határozza meg a bizonyítás módját és terjedelmét, valamint e törvény keretei között felülvizsgálhatja a saját és a felügyelete alá tartozó hatóság döntését és eljárását.
A hatékonyság elve
A hatóság a hatékonyság érdekében úgy szervezi meg a tevékenységét, hogy az az eljárás valamennyi résztvevőjének a legkevesebb költséget okozza, és – a tényállás tisztázására vonatkozó követelmények sérelme nélkül, a fejlett technológiák alkalmazásával – az eljárás a lehető leggyorsabban lezárható legyen.
Az ügyfélre vonatkozó alapelvek
(1) Az ügyfél az eljárás során bármikor nyilatkozatot, észrevételt tehet.
(2) A hatóság biztosítja
a) az ügyfél, továbbá
b) a tanú, a hatósági tanú, a szakértő, a tolmács, a szemletárgy birtokosa és az ügyfél képviselője (a továbbiakban együtt: eljárás egyéb résztvevője)
számára, hogy jogaikat és kötelezettségeiket megismerhessék, és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását.
A jóhiszeműség elve és a bizalmi elv
(1) Az eljárás valamennyi résztvevője köteles jóhiszeműen eljárni és a többi résztvevővel együttműködni.
(2) Senkinek a magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére.
(3) Az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell. A rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli.
Az Ákr. hatálya
Szervi hatály: körülírja, hogy mely (közigazgatási és nem közigazgatási) szervek fogják tevékenységük során a jogszabályt alkalmazni
Személyi hatály: megmutatja, a jogszabály rendelkezéseit mely természetes/jogi személyekre kell alkalmazni
Tárgyi hatály: lényege, hogy meghatározza mi minősül közigazgatási hatósági ügynek
Időbeli hatály: a rendelkezések alkalmazásának kezdeti/végső időpontjára világít rá
A közigazgatási hatósági ügy
- amelynek intézése során a hatóság döntésével az ügyfél jogát vagy kötelezettségét megállapítja,
- jogvitáját eldönti,
- jogsértését megállapítja,
- tényt, állapotot, adatot (a továbbiakban együtt: adat) igazol vagy nyilvántartást vezet, illetve
- az ezeket érintő döntését érvényesíti.
Mire nem terjed ki az Ákr.?
- a szabálysértési eljárásra
- a választási eljárásra, a népszavazás kezdeményezésére és a népszavazási eljárásra
- az adó-, valamint vámigazgatási eljárásra
- a menekültügyi és idegenrendészeti, valamint – az állampolgársági bizonyítvány kiadásának kivételével – az állampolgársági eljárásra
- a versenyfelügyeleti eljárásra
- a Magyar Nemzeti Banknak a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (2) és (5)–(9) bekezdéseiben, valamint a bizalmi vagyonkezelőkről és a tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvényben meghatározott feladatköreivel összefüggő hatósági eljárásokra
Zárt felsorolás
Kivett eljárások, azaz esetükben az Ákr. semmilyen rendelkezése nem alkalmazandó
A hatóság
Az a szerv, szervezet vagy személy, amelyet (akit) törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet hatósági hatáskör gyakorlására jogosít fel vagy jogszabály hatósági hatáskör gyakorlására jelöl ki. A hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el.
Ügyfél
Az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, vagy akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak.
Törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyfajtában megállapíthatja azon személyek és szervezetek körét, akik (amelyek) a jogszabály erejénél fogva ügyfélnek minősülnek
Az ügyfél mellett az eljárásnak vannak/lehetnek további résztvevői is. Ilyenek pl. a tanú, a hatósági tanú, a szakértő, a tolmács, a szemletárgy birtokosa és az ügyfél képviselője.
Jogutódlás a hatósági eljárásban
(1) Ha az ügy személyes jellege vagy a kötelezettség tartalma nem zárja ki, a kieső ügyfél helyébe a polgári jog szabályai szerinti jogutódja lép.
(2) Ha az ügy tárgya dologi jogot érint, a kieső ügyfél helyébe az üggyel érintett dologi jog új jogosultja lép.
Az eljárási képesség
A természetes személy ügyfél akkor rendelkezik eljárási képességgel, ha az ügy tárgyára tekintettel cselekvőképesnek minősül.
Képviselet
(1) Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását,
a) helyette törvényes képviselője, vagy az általa, illetve törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá
b) az ügyfél és képviselője együtt
is eljárhat.
(2) Jogi személy törvényes képviselőjének eljárása személyes eljárásnak minősül.
(3) Az ellenérdekű ügyfelek képviseletét nem láthatja el ugyanaz a személy.
Ügygondnok
A természetes személy ügyfél részére, akinek nincs képviselője és
a) ismeretlen helyen tartózkodik, vagy
b) nem tud az ügyben eljárni,
az eljáró hatóság gondoskodik ügygondnok kirendeléséről.
Az eljárási kötelezettség
(1) A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén vagy kijelölés alapján köteles eljárni.
(2) Ha a hatóság – a jogszerű hallgatás esetét kivéve – eljárási kötelességének az ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget, a jogszabályban meghatározott felügyeleti szerve (a továbbiakban: felügyeleti szerv) az eljárás lefolytatására utasítja. Ha nincs felügyeleti szerv, vagy az nem intézkedik, az eljárás lefolytatására a közigazgatási perben eljáró bíróság (a továbbiakban: közigazgatási bíróság) kötelezi a hatóságot.
Az illetékesség
(1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az azonos hatáskörű hatóságok közül az jár el, amelynek illetékességi területén
a) az ügy tárgyát képező ingatlan fekszik, ennek hiányában
b) a tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni kívánják, ennek hiányában
c) a jogellenes magatartást elkövették.
(2) Ha az (1) bekezdés alapján nem állapítható meg az illetékes hatóság, a kérelmező ügyfél választása szerint lakóhelye vagy tartózkodási helye (a továbbiakban együtt: lakcím), illetve székhelye, telephelye vagy fióktelepe (a továbbiakban együtt: székhely) szerint illetékes hatóság jár el.
A hatáskör és az illetékesség vizsgálata
A hatóság a hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálja. Ha valamelyik hiányát észleli, és kétséget kizáróan megállapítható az ügyben illetékességgel rendelkező hatóság, az ügyet átteszi, ennek hiányában a kérelmet visszautasítja vagy az eljárást megszünteti.
A hatásköri és az illetékességi vita
(1) Ha ugyanabban az ügyben
a) több hatóság állapította meg hatáskörét és illetékességét,
b) több hatóság állapította meg hatáskörének és illetékességének hiányát, és emiatt az eljárás nem indulhat meg vagy nincs folyamatban, vagy
c) több illetékes hatóság előtt indult az eljárás, és a megelőzés alapján nem lehet eldönteni, hogy melyik hatóság jogosult az eljárásra,
az érdekelt hatóságok kötelesek egymás között azonnal, de legfeljebb három napon belül megkísérelni a vita eldöntését.
Ha az (1) bekezdés szerinti eljárás nem vezetett eredményre, az eljáró hatóságot
a) illetékességi összeütközés esetén a legközelebbi közös felügyeleti szerv, ennek hiányában a vita eldöntését kérő hatóság működési területe szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal öt napon belül,
b) hatásköri összeütközés esetén a közigazgatási bíróság
Eljárás az illetékességi területen kívül
A hatóság az illetékességi területén kívül is végezhet eljárási cselekményt, ennek keretében ideiglenes biztosítási intézkedést is hozhat.
A kizárás
Az ügy elintézésében nem vehet részt az a személy, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.
Kizárási okok:
- akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, az eljárás egyéb résztvevője és a támogató
- az ügy elintézésében első fokon részt vett
- az a hatóság, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti
- a jegyző kizárt annak az ügynek az elintézéséből, amelyben az illetékességi területének az önkormányzata, annak szerve vagy a polgármester ügyfél
- az a hatóság, amelynek vezetőjével szemben kizárási ok merül fel
Megkeresés a hatósági eljárásban
A hatóság – legalább ötnapos határidő tűzésével – más szervet vagy személyt kereshet meg, ha
a) az ügyben a megkereső hatóság illetékességi területén kívül kell eljárási cselekményt végezni, vagy
b) az eljárás során szükséges adattal vagy irattal más rendelkezik.
Kapcsolattartás az Ákr. alapján
- írásban
- elektronikus úton
- személyesen
- írásbelinek nem minősülő elektronikus úton
Ha törvény másként nem rendelkezik, a kapcsolattartás formáját a hatóság tájékoztatása alapján az ügyfél választja meg.
Sajátos helyzetben levő ügyfelek a hatósági eljárásban
A kiskorút, a cselekvőképtelen és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorút, valamint a fogyatékossággal élő személyt a közigazgatási hatósági eljárásban fokozott védelem illeti meg, ezért
a) tárgyaláson történő meghallgatására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az eljárásban részt vevő más személyek jelenlétében történő meghallgatása az érdekeit nem sérti,
b) lehetőség szerint lakcímén kell meghallgatni,
c) akkor hívható fel személyes nyilatkozattételre és akkor hallgatható meg tanúként, ha ezt állapota megengedi és személyes nyilatkozata vagy tanúvallomása más módon nem pótolható, valamint
d) az egyenlő esélyű hozzáférést számára biztosítani kell.
A támogató
A cselekvőképességet nem érintő támogatott döntéshozatal elősegítése érdekében a gyámhatóság által kirendelt, a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti támogató
a) a támogatott személlyel egyidejűleg az eljárás során valamennyi eljárási cselekménynél – ideértve a nyilvánosság kizárásával megtartott tárgyalást is – jelen lehet, távolléte azonban az eljárási cselekmény teljesítésének, valamint az eljárás folytatásának nem akadálya,
b) a nyilatkozat, adatszolgáltatás megtételének elősegítése érdekében a támogatott személlyel – az eljárási cselekmény rendjét meg nem zavaró módon – egyeztethet.
A kérelem
A kérelemre induló hatósági eljárás
(1) A kérelem az ügyfél olyan nyilatkozata, amellyel hatósági eljárás lefolytatását, illetve a hatóság döntését kéri jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében.
(2) Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a kérelmet a hatósághoz írásban vagy személyesen lehet előterjeszteni.
(3) Ha törvény vagy kormányrendelet későbbi időpontot nem állapít meg, az ügyfél kérelmével addig az időpontig rendelkezhet, amíg a tárgyában hozott döntés közlése iránt a hatóság nem intézkedik.
A kérelem tartalma
A kérelemre induló hatósági eljárás
(1) Ha jogszabály további követelményt nem állapít meg, a kérelem tartalmazza az ügyfél és képviselője azonosításához szükséges adatokat és elérhetőségét.
(2) Nem kérhető az ügyféltől szakhatósági állásfoglalás vagy előzetes szakhatósági állásfoglalás csatolása, és az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével olyan adat, amely nyilvános, vagy amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia kell.
A kérelem előterjesztése és elbírálása
A kérelemre induló hatósági eljárás
Előterjesztés: hatóságnál vagy kormányablaknál
Az eljárás a kérelemnek az eljáró hatósághoz történő megérkezésének időpontjában indul.
A kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel.
Automatikus döntéshozatal
Automatikus döntéshozatalnak van helye, ha
a) a Dáptv. szerinti automatikus döntéshozatali eljárás feltételei fennállnak és nincs ellenérdekű ügyfél, vagy
b) a kérelem tekintetében
ba) törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi,
bb) a hatóság részére a benyújtásakor minden adat rendelkezésére áll,
bc) a döntés meghozatala mérlegelést nem igényel, és
bd) nincs ellenérdekű ügyfél.
Sommás eljárás
(1) Sommás eljárásnak van helye, ha
a) a hiánytalanul előterjesztett kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott és
b) nincs ellenérdekű ügyfél.
Kérelem teljes eljárásban való elbírálása
Ha az automatikus döntéshozatali eljárásban és a sommás eljárásban hozott döntéssel szemben fellebbezésnek nincs helye, a döntés közlését követő öt napon belül az ügyfél kérheti, hogy a hatóság a kérelmét ismételten, teljes eljárásban bírálja el.
Teljes eljárásra történő áttérés
(1) A hatóság az eljárás megindításától számított nyolc napon belül
a) a kérelmet visszautasítja, az eljárást megszünteti vagy érdemben dönt,
b) az eljárás felfüggesztése vagy szünetelése iránt intézkedik, vagy
c) – szükség esetén – szakhatóságot keres meg, rendelkezik a tényállás tisztázásához szükséges előre látható eljárási cselekményekről, hiánypótlásra hív fel.
Hiánypótlás az Ákr.-ben
Ha a kérelem a jogszabályban foglalt követelményeknek nem felel meg, az eljáró hatóság határidő megjelölésével, a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – egy ízben hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt.
Az ún. kapcsolódó eljárás konstrukciója
Lényege az, hogy ha a hatóság döntése valamely más hatósági eljárásban meghozható döntésnek feltétele, a hatóság tájékoztatja az ügyfelet, hogy a kapcsolódó eljárásban eljáró hatósághoz benyújtandó kérelmet nála is előterjesztheti. A kapcsolódó eljárás során tehát az ügyfél csak egy hatósággal kerül kapcsolatba, és ez lesz az, amelyik a többi hatóság felé „közvetít”.
A kérelem visszautasításának esetei
(1) A hatóság a kérelmet visszautasítja, ha
a) az eljárás megindításának jogszabályban meghatározott feltétele hiányzik, és e törvény ahhoz más jogkövetkezményt nem fűz, vagy
b) az ugyanazon jog érvényesítésére irányuló kérelmet a bíróság vagy a hatóság érdemben már elbírálta, és a kérelem tartalma, valamint az irányadó jogi szabályozás nem változott.
(2) A hatóság a kérelmet visszautasíthatja, ha azt nem az előírt formában terjesztették elő. Ha a kérelmező a kérelmét öt napon belül az előírt formában ismételten előterjeszti, a hatóság az eljárást teljes eljárásban folytatja le, azzal, hogy a kérelmet az eredeti benyújtáskor előterjesztettnek kell tekinteni, de az ügyintézési határidőt az ismételt benyújtást követő naptól kell számítani.
Az eljárás megszüntetése
(1) A hatóság az eljárást megszünteti, ha
a) a kérelem visszautasításának lett volna helye, annak oka azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására,
b) a kérelmező ügyfél a hatóság felhívására nem nyilatkozik, és ennek hiányában a kérelem nem bírálható el, és az eljárást hivatalból nem folytatja,
c) az eljárás okafogyottá vált,
d) az ügyfél nem tesz eleget eljárási költség előlegezési kötelezettségének,
e) az eljárás kérelemre indult, és valamennyi kérelmező ügyfél kérelmét visszavonta, illetve ahhoz az ellenérdekű ügyfelek az ellenérdekű ügyféllel szemben, kérelemre indított eljárásban (a továbbiakban: jogvitás eljárás) hozzájárultak, és az eljárás hivatalból nem folytatható,
f) a hatóság megállapítja, hogy az ügyben más hatóság már eljárt, vagy más hatóság kijelölésére került sor, vagy
g) az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ (a továbbiakban: előkérdés), amely bíróság vagy más szerv hatáskörébe tartozik, és az ügyfél a hatóságnak az eljárás megindítására vonatkozó felhívásának nem tesz eleget.
Az eljárás felfüggesztése
(1) A hatóság felfüggeszti az eljárást, ha
a) az előkérdés bíróság hatáskörébe tartozik,
b) az ügyben külföldi szervet kell megkeresni, vagy
c) az ügyben az Európai Unió intézményeivel vagy más nemzetközi szervezettel egyeztetni szükséges.
Az eljárás szünetelése
(1) Az eljárás szünetel, ha azt – jogszabály kizáró rendelkezésének hiányában – az ügyfél kéri, több ügyfél esetén az ügyfelek együttesen kérik.
(2) Az eljárást bármelyik ügyfél kérelmére folytatni kell. Hat hónapi szünetelés után a csak kérelemre folytatható eljárás megszűnik. A megszűnés tényéről a hatóság értesíti azokat, akikkel a határozatot közölné.
Az ügyintézési határidő
(1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő az eljárás megindulásának napján kezdődik.
(2) Az ügyintézési határidő
a) automatikus döntéshozatal esetén 24 óra,
b) sommás eljárásban 8 nap,
c) teljes eljárásban 60 nap.
(3) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott ügyintézési határidőnél hosszabb határidőt törvény, rövidebb határidőt jogszabály állapíthat meg.
A határidő számítása
(1) A napokban megállapított határidőbe nem számít bele a határidő kezdetére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének, a közlésnek, a kézbesítésnek, a hirdetmény honlapon történő közzétételének és levételének, valamint a közhírré tétel napja.
(2) A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.
(3) Az órákban megállapított határidő az okot adó cselekményt követő óra első percében kezdődik.
(4) Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, a határidő – az ügyintézési határidő kivételével – a következő munkanapon jár le.
(5) A postán küldött beadvány és megkeresés előterjesztési ideje a postára adás napja. A határozott naphoz kötött jogszerzés a nap kezdetén következik be. A határidő elmulasztása vagy a késedelem jogkövetkezménye a határidő utolsó napjának elteltével áll be.
Az igazolási kérelem intézménye
Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő.
Ha a hatóság az igazolási kérelemnek helyt ad, az elmulasztott határnapot vagy határidőt megtartottnak tekinti, ezért, ha szükséges, a döntését módosítja vagy visszavonja, illetve egyes eljárási cselekményeket megismétel.
A szakhatósági eljárás
Törvény vagy a szakhatóságok kijelöléséről szóló kormányrendelet közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság számára előírhatja, hogy az ott meghatározott szakkérdésben és határidőben más hatóság (a továbbiakban: szakhatóság) kötelező állásfoglalását kell beszereznie.
Idézés az eljárás során
Azt, akinek személyes meghallgatása az eljárás során szükséges, a hatóság kötelezi, hogy a megjelölt helyen és időpontban jelenjen meg.
Ha az idézett személy kora, egészségi állapota vagy más méltányolható ok miatt a hatóság előtt nem képes megjelenni, az idézett személyt a tartózkodási helyén is meg lehet hallgatni.
Értesítés eljárási cselekményről
Ha nem szükséges az ügyfél idézése, a hatóság az ügyfelet a tanú és a szakértő meghallgatásáról, a szemléről és a tárgyalásról értesíti azzal a tájékoztatással, hogy az eljárási cselekményen részt vehet, de megjelenése nem kötelező. Az értesítést – ha az ügy körülményeiből más nem következik – úgy kell közölni, hogy azt az ügyfél legalább öt nappal korábban megkapja.
Szakhatóságot szintén öt nappal előtte.
A tényállás tisztázásának szabályai és eszközei az Ákr.-ben
A hatóság akkor folytat le bizonyítási eljárást, ha a döntéshozatalhoz nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok.
A hatósági eljárásban minden olyan bizonyíték felhasználható, amely a tényállás tisztázására alkalmas.
Szabad bizonyítási rendszer: a hatóság szabadon választja meg a bizonyítás módját, a bizonyítékokat szabad meggyőződése szerint értékeli
Bizonyítási eszközök:
- Az ügyfél nyilatkozata
- Irat
- Tanú
- Szemle
- Szakértő
Az eljárás akadályozásának következményei
Többletköltség megtérítése, illetve eljárási bírság.:
- 10 ezer forinttól 50 ezer forintig (természetes személy), illetve 1 millió forintig (jogi személy, egyéb szervezet)
A hatóság döntései
- Határozat: ügy érdemében
- Végzés: egyéb döntés
Egyezség jóváhagyása
Ha:
- az egyezség megfelel az Alaptörvénynek és a jogszabályoknak
- az kiterjed a teljesítési határidőre, valamint
- az eljárási költség viselésére is
a hatóság azt jóváhagyja és határozatba foglalja
A döntés véglegessége
A hatóság döntése végleges, ha azt a hatóság már – az e törvényben meghatározott kivételekkel – nem változtathatja meg. A véglegesség a döntés közlésével áll be.
Ha az adott ügytípusban törvény megengedi a fellebbezést, a hatóság döntése véglegessé válik, ha
a) ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt,
b) a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták, vagy
c) a másodfokú hatóság az elsőfokú hatóság döntését helybenhagyta, a másodfokú döntés közlésével
Azonnali végrehajthatóság
A hatóság a döntést azonnal végrehajthatónak nyilvánítja, ha
a) életveszéllyel, súlyos kárral vagy a személyiségi jogok jelentős sérelmével fenyegető, illetve védelmi helyzet elrendelésének alapjául szolgáló ok következtében kialakuló helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése miatt szükséges,
b) nemzetbiztonsági, honvédelmi, védelmi és biztonsági vagy közbiztonsági érdekből, illetve a közérdek védelme miatt szükséges,
c) a döntés valakinek a tartásáról vagy gondozásáról rendelkezik, vagy
d) a hatósági nyilvántartásba történő haladéktalan bejegyzést törvény írja elő.
A döntés közlése és kézbesítése
Határozatot:
- ügyféllel
- azzal, akire nézve az rendelkezést tartalmaz
- szakhatósággal
Végzést:
- azzal, akire nézve az rendelkezést tartalmaz
- akinek a jogát vagy jogos érdekét érinti
A hatóság a döntést írásbeli kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy a Dáptv.-ben meghatározott elektronikus úton kézbesíti.
A kézbesítési meghatalmazott
(1) Az ügyfél köteles az első kapcsolatfelvétel alkalmával – a kézbesítési meghatalmazás előterjesztésével együtt – kézbesítési meghatalmazottat megnevezni, ha
a) magyarországi lakcímmel vagy székhellyel nem rendelkezik,
b) képviselőt nem nevezett meg, és
c) elektronikus kapcsolattartásnak nincs helye.
A kézbesítési ügygondnok
Ha hirdetményi közlésnek lenne helye, és a döntés az ügyfél számára kötelezettséget állapít meg, vagy alapvető jogát vonja el vagy korlátozza, a döntés közlésének megkísérlése érdekében kézbesítési ügygondnok rendelhető ki, aki gondoskodik az ügyfél tartózkodási helyének megállapításáról és a döntés kézbesítéséről.
Hirdetményi közlés
(1) A közlést hirdetmény útján kell teljesíteni, ha
a) az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik,
b) a kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik, vagy annak megkísérlése már előre is eredménytelennek mutatkozik, vagy
c) azt törvény vagy kormányrendelet előírja.
(2) A hirdetmény tartalmazza
a) a honlapon történő közzététel esetén a közzététel napját,
b) az eljáró hatóság megnevezését,
c) az ügy számát és tárgyát,
d) az ügyfél nevét és utolsó ismert lakcímét (székhelyét), továbbá
e) azt a figyelemfelhívást, hogy a hatóság az ügyben döntést hozott, de annak kézbesítése akadályba ütközött, ezért az ügyfél vagy képviselője a döntést a hatóságnál átveheti.
(3) A hirdetményt a hatóság a honlapján helyezi el.
Közhírré tétel
Ha az ügyfelek köre pontosan nem megállapítható, vagy ha törvény vagy kormányrendelet azt előírja, a hatóság a döntéséről készült közleményt közhírré teszi. A hirdetmény tartalma mellett tartalmazza:
- a döntés rendelkező részét és indokolásának kivonatát, valamint
- azt a figyelemfelhívást, hogy a döntés a hatóságnál megtekinthető.
A közleményt a hatóság a honlapján helyezi el.
A hatóság közhírré teszi azt a véglegessé vált vagy azonnal végrehajthatóvá nyilvánított döntést,
a) amelyet közérdekű keresettel lehet megtámadni,
b) amelyet személyek széles vagy pontosan meg nem határozható köre számára életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető, illetve védelmi helyzet elrendelésének alapjául szolgáló ok következtében kialakuló helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése érdekében hozott, vagy
c) amelyet a közbiztonság fenntartása érdekében vagy fontos közrendvédelmi, környezet- vagy természetvédelmi okból hozott.
A hatóság közhírré teszi azt a véglegessé vált vagy azonnal végrehajthatóvá nyilvánított határozatot, amelyet több mint ötven ügyfél részvételével zajló eljárásban hozott.
A döntés kijavítása és kiegészítése
[A döntés kijavítása]
(1) Ha a döntésben elírás, illetve számítási hiba van, és az nem hat ki az ügy érdemére, a hatóság a döntést kijavítja.
(3) A döntés kijavítással érintett része ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint az eredeti döntés ellen volt.
[A döntés kiegészítése]
(1) Ha döntésből jogszabály által előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem született döntés, a hatóság a döntést kiegészíti.
(2) Nincs helye a döntés kiegészítésének, ha a döntés véglegessé válásától számított egy év eltelt.
(4) A kiegészítés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint az eredeti döntés ellen volt.
Hatósági szerződés
Jogszabály lehetővé teheti vagy előírhatja, hogy a hatóság a hatáskörébe tartozó ügynek a közérdek és az ügyfél szempontjából is előnyös rendezése érdekében határozathozatal helyett az ügyféllel írásban hatósági szerződést kössön. A hatósági szerződés közigazgatási szerződés.
Hatósági bizonyítvány
A hatóság a jogszabályban meghatározott esetekben az ügyfél kérelmére – a felhasználás céljának feltüntetésével – adat igazolására hatósági bizonyítványt ad ki.
Hatósági igazolvány
A hatóság – jogszabályban meghatározott esetben és adattartalommal – az ügyfél adatainak vagy jogainak rendszeres igazolására hatósági igazolványt ad ki.
Hatósági nyilvántartás
A hatóság a jogszabályban meghatározott adatokról hatósági nyilvántartást vezet, ha
a) a nyilvántartásba történő bejegyzés, annak módosítása és a nyilvántartásból való törlés az ügyfél jogait és kötelezettségeit keletkezteti, módosítja vagy szünteti meg, vagy
b) a nyilvántartás vezetésének célja a benne foglalt adatok közhitelű igazolására, bizonyítására szolgál
(közhiteles hatósági nyilvántartás).
Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a hatósági nyilvántartás közhitelessége alapján az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a hatósági nyilvántartásban szereplő adatokban bízva szerez jogot. Az ellenkező bizonyításáig a hatósági nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, és a hatósági nyilvántartásból törölt adatról vélelmezni kell, hogy nem áll fenn.
Az eljárási költségek, azok viselése és előlegzés
Eljárási költség mindaz a költség, ami az eljárás során felmerül.
Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az eljárás költségeit az viseli, akinél azok felmerültek.
Kérelemre indult eljárásban az eljárási költséget – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a kérelmező ügyfél előlegezi.
Hatósági ellenőrzés
Az eljárást megelőző cselekménysor, amelynek következményeként hatósági eljárás indulhat meg.
Tárgya:
- jogszabályban foglalt rendelkezések betartása
- végrehajtandó döntésben foglaltak teljesítése
Jellemzően hivatalból indul. Az ügyfél is kérheti, kivéve, ha
a) a kérelem benyújtásának időpontjában a hatóság előtt arra vonatkozóan hatósági ellenőrzés, vagy az alapján eljárás van folyamatban,
b) a hatóság az ügyfélnél egyébként folyamatosan lát el ellenőrzési feladatot,
c) törvény kizárja, vagy
d) a hatóság ugyanazon ügyfél kérelmére az újabb kérelem benyújtását megelőző egy éven belül lefolytatott ellenőrzése során jogsértést nem tárt fel, kivéve, ha a kérelem benyújtására az ellenőrzés lefolytatását követően felmerült ok vagy körülmény miatt kerül sor.
Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés során jogsértést tapasztal,
a) megindítja az eljárást, vagy
b) ha a feltárt jogsértés miatt az eljárás más szerv illetékességébe tartozik, annak eljárását kezdeményezi.
A hivatalbóli eljárás
A hatóság az illetékességi területén hivatalból megindítja az eljárást, ha
a) az eljárás megindítására okot adó körülmény jut a tudomására,
b) erre bíróság kötelezte,
c) erre felügyeleti szerve utasította,
d) életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetről szerez tudomást, vagy
e) ezt egyébként jogszabály előírja.
Az ideiglenes intézkedés
A hatóság – tekintet nélkül a hatáskörére és az illetékességére – hivatalból köteles megtenni azt az ideiglenes intézkedést, amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral, veszéllyel vagy a személyiségi jogok elháríthatatlan sérelmével járna. A hatóság haladéktalanul értesíti a megtett intézkedésről az illetékes hatóságot.
A biztosítási intézkedések
Ha az eljárás tárgyát képező kötelezettség későbbi teljesítése veszélyben van, a teljesítési határidő lejárta előtt, az erre okot adó körülmény felmerülésétől számított öt napon belül a hatóság biztosítási intézkedésként pénzkövetelés biztosítását rendeli el, vagy a meghatározott dolgot zár alá veszi, vagy lefoglalja.
A zár alá vétel és lefoglalás általános szabályai
Ha a tényállás másként nem tisztázható vagy az jelentős késedelemmel járna, vagy a zár alá vétel mellőzése a tényállás tisztázásának sikerét veszélyeztetné, a hatóság jogosult valamely dolog birtokának a birtokos rendelkezése alóli elvonására (a továbbiakban: zár alá vétel). Az ilyen dolgot a hatóság lefoglalja, és a birtokos őrizetében hagyja, aki azt rendeltetésszerűen használhatja.
A zár alá vételt és a lefoglalást a hatóság megszünteti, ha
a) az elrendelésének oka megszűnt,
b) a hatóság az eljárást megszüntette, vagy
c) az ügy érdemében döntést hozott.
(1) A zár alá vett dolgot – a romlandó dolgok kivételével – nem lehet előzetesen értékesíteni.
(2) Ha a hatóság felhívását követő három hónapon belül a dolog kiadása iránt nem jelentettek be jogos igényt, a zár alá vett dolog értékesíthető.
A jogorvoslathoz való jog
A hatóság határozata ellen önálló jogorvoslatnak van helye.
A hatóság végzése ellen önálló jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt törvény megengedi, egyéb esetben a végzés elleni jogorvoslati jog a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.
Önálló jogorvoslattal támadható végzések az Ákr-ben
Önálló jogorvoslatnak van helye
a) a biztosítási intézkedésről és az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló,
b) az ügyféli jogállásról vagy jogutódlásról rendelkező,
c) a kérelmet visszautasító,
d) az eljárást megszüntető,
e) az eljárás felfüggesztése vagy szünetelése tárgyában hozott,
f) az eljárási bírságot kiszabó,
g) a fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító,
h) a zár alá vételt vagy lefoglalást elrendelő, valamint ezek megszüntetése iránti kérelmet elutasító,
i) az iratbetekintési jog gyakorlására irányuló kérelem tárgyában hozott elutasító,
j) az iratbetekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott,
k) az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos, a költségmentesség iránti kérelmet elutasító, a költségmentesség módosításáról vagy visszavonásáról szóló, valamint
l) a végrehajtást elrendelő
végzés ellen.
Jogorvoslati eljárások
(1) Kérelemre induló jogorvoslati eljárások
a) a közigazgatási per,
b) a fellebbezési eljárás.
(2) Hivatalból induló jogorvoslati eljárások
a) a döntés módosítása vagy visszavonása a hatóság saját hatáskörében,
b) a felügyeleti eljárás,
c) az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívás és fellépés nyomán indított eljárás.
A közigazgatási per lehetősége
(1) Az ügyfél – az önálló jogorvoslattal nem támadható végzések kivételével – a véglegessé vált döntés ellen közigazgatási pert indíthat. Fellebbezéssel támadható döntés esetén közigazgatási per akkor indítható, ha az arra jogosultak valamelyike fellebbezett és a fellebbezést elbírálták.
(2) Ha a jogsértés megszüntetésére felszólító ügyészi felhívásban megállapított határidő eredménytelenül eltelt, az ügyész közigazgatási pert indíthat a hatóság véglegessé vált döntése ellen, vagy a hatóság eljárási kötelezettségének elmulasztása esetén a hatóság eljárásra kötelezése iránt.
A döntés módosítása vagy visszavonása a keresetlevél alapján: Ha a keresetlevél alapján a hatóság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, azt módosítja vagy visszavonja.
A fellebbezési eljárás
- egyetlen rendes jogorvoslati eljárás
- közigazgatás szervezetrendszerén belüli
- halasztó hatállyal bír
- főszabály szerint devolutív jellegű, tehát átszármaztató
- alapvetően a felettes szerv bírálja el
- az elsőfokú határozat ellen csak akkor áll rendelkezésre, ha azt törvény megengedi
A fellebbezés általános szabályai
(1) Az ügyfél, vagy akire a döntés rendelkezést tartalmaz, az elsőfokú döntés ellen akkor fellebbezhet, ha azt törvény kifejezetten megengedi.
(2) Fellebbezésnek van helye, ha a határozatot
a) – a képviselő testület kivételével – helyi önkormányzat szerve, vagy
b) rendvédelmi szerv helyi szerve
hozta.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt esetekben sincs helye fellebbezésnek
a) ha az elsőfokú döntést – a központi hivatal kivételével – központi államigazgatási szerv vezetője hozta,
b) ha a képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott döntést,
c) a másodfokú hatóság által hozott önálló jogorvoslattal támadható végzés esetén,
d) ha nincs kijelölt másodfokú hatóság,
e) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított ügyben, kivéve, ha kormányrendelet a fellebbezést nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított ügyben is lehetővé teszi,
f) ha a hatósági szerződés alapján végrehajtást rendeltek el.
A fellebbezés előterjesztése
- csak olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyről az elsőfokú eljárásban az ügyfélnek nem volt tudomása, vagy
- arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott
- 15 napos határidő
- fellebezési jogról le lehet mondani
A fellebbezés különös szabályai
(1) Ha a fellebbezés alapján a hatóság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, azt módosítja vagy visszavonja.
(2) Ha a fellebbezésben foglaltakkal egyetért, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, a hatóság a nem jogszabálysértő döntését is visszavonhatja, illetve a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően módosíthatja.
(3) Ha a hatóság a megtámadott döntést nem vonja vissza, illetve a fellebbezésnek megfelelően azt nem módosítja, javítja vagy egészíti ki, a fellebbezést a hatóság az ügy összes iratával, a fellebbezési határidő leteltét követően felterjeszti a – jogszabályban kijelölt – másodfokú hatósághoz.
(5) A másodfokú hatóság a döntést helybenhagyja, a fellebbezésben hivatkozott érdeksérelem miatt, vagy jogszabálysértés esetén azt megváltoztatja vagy megsemmisíti.
Az alkotmányjogi panasz intézménye
Három típusú alkotmányjogi panasz vehető igénybe:
- bírósági eljárásában alkalmazott jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására, illetve az alaptörvény-ellenes jogszabályi rendelkezés és a bírói döntés megsemmisítése érdekében,
- ún. közvetlen panasz valamely jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére,
- ún. valódi alkotmányjogi panasz a bírósági ügy érdemében hozott vagy a bírósági eljárást egyébként befejező döntés megsemmisítése érdekében,
A döntés módosítása vagy visszavonása
Hivatalból döntés-felülvizsgálati eljárások
Ha a hatóság megállapítja, hogy a másodfokú hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését annak közlésétől számított egy éven belül, legfeljebb egy ízben módosítja vagy visszavonja.
A felügyeleti eljárás
Hivatalból döntés-felülvizsgálati eljárások
(1) A felügyeleti szerv hivatalból megvizsgálhatja az ügyben eljáró hatóság eljárását, illetve döntését, és ennek alapján
a) megteszi a szükséges intézkedést a jogszabálysértő mulasztás felszámolására, illetve
b) gyakorolja a (2) bekezdésben szabályozott felügyeleti jogkört.
(2) Ha a hatóság döntése jogszabályt sért, a felügyeleti szerv legfeljebb egy ízben azt megváltoztatja vagy megsemmisíti, és szükség esetén a döntést hozó hatóságot új eljárásra utasítja.
(3) A hatóság döntése nem változtatható meg és nem semmisíthető meg, ha
a) azt a közigazgatási bíróság érdemben elbírálta,
b) semmisségi ok esetén a 123. §-ban foglalt idő eltelt,
c) semmisségi ok hiányában az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené, vagy
d) a kötelezettséget megállapító döntés véglegessé válásától, vagy, ha az hosszabb, a teljesítési határidő utolsó napjától számított öt év eltelt.
(4) A felügyeleti eljárásban hozott döntés közigazgatási bíróság előtt támadható meg.
Az ügyészi felhívás és fellépés
Hivatalból döntés-felülvizsgálati eljárások
Az ügyészségi törvény alapján az ügyész jogosult arra, hogy ellenőrizze a közigazgatási hatóságoknak a bíróság által felül nem bírált jogerős vagy végrehajtható döntéseit, valamint hatósági intézkedéseket. Az ellenőrzés csak törvényességi szempontú lehet, amelyre az ügyészségi törvény határidőt szab.
- a közigazgatási hatósági döntés érdemére kiható törvénysértés esetén a jogerőre emelkedéstől vagy a végrehajtás elrendelésétől számított legfeljebb egy éven belül
- a kötelezettséget megállapító, jogot elvonó vagy korlátozó döntés esetén a végrehajtáshoz való jog elévüléséig
- követelés biztosítását vagy dolog zárlatát elrendelő döntéssel szemben amíg ez az állapot fennáll.
A felhívásban az ügyész indítványozhatja a törvénysértő döntés végrehajtásának felfüggesztését.
Ha a felhívás címzettje az ügyész által megadott határidőn belül a felhívásban foglaltaknak nem tesz eleget, nem válaszol, vagy a felhívásban foglaltakkal nem ért egyet, akkor az ügyész 30 napon belül fellép, vagy megszünteti az eljárását.
A közigazgatási cselekvések bírósági felülvizsgálatának három nagy rendszere
- Angolszász rendszer: a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatát a rendes bíróságok végzik
- Francia rendszer: a közigazgatási cselekvések bírói típusú felülvizsgálatát a közigazgatáson belül megszervezett kvázi bíróságok, mint közigazgatási bíróságok végzik. Az igazságszolgáltatás funkcióját a végrehajtó hatalmi ágon belül relatív önállósággal bíró, minden más közigazgatási szervtől elkülönített közigazgatási bíróság végzi.
- Osztrák-német rendszer: elkülönült közigazgatási bíróságok rendszere, az előző két főirány közti egyensúlyt próbálja érvényesíteni: a közigazgatási határozatok felülvizsgálatát nem a rendes bíróságokra bízza, hanem arra különbíróságokat hoz létre
Közigazgatási bíráskodás magyar szabályozásának története
- 1986. évi XXVI. törvénycikkely: osztrák-német modell
- 1949. II. törvény: a közigazgatási döntések bírósági felülvizsgálatát kivételesen tette lehetővé, és azokban az ügyekben a rendes bíróságok jártak el
- Rendszerváltást követően: Alkotmánybíróság döntései alapján olyan megoldás alakult ki, mely általánossá tette a közigazgatási határozatok jogszabálysértésen alapuló rendes bíróságok előtt megtámadhatóságát, és melyben a bíróságok érdemi döntéseket hozhattak
- Alaptörvény: lehetővé tette a közigazgatási bíróságok, mint különbíróságok létrehozását. Az Országgyűlés elfogadta a közigazgatási bíróságokról szóló 2018. évi CXXX. törvényt, amely azonban csak 2020. január 1-jével lépett volna hatályba, azonban erre mégsem került sor
A közigazgatási bíráskodás hatályos magyar szabályozásának jellemzői
- A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.)
- feltétele a közigazgatási úton rendelkezésre álló jogorvoslat kimerítése vagy a jogorvoslat hiánya
- főszabály szerint egyfokú
- nem háttérjogszabálya a polgári perrendtartás (max a Kp-vel összhangban)
A közigazgatási bírói útra tartozó ügyek
Közigazgatási bírói útra tartozik
- egyrészt a közigazgatási jogvita elbírálása,
- másrészt a döntés azon közjogi jogvitában, amelynek elbírálását törvény a közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatáskörébe utalja,
- harmadrészt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló, valamint a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárás.
Ezek közül a legszélesebb kört a közigazgatási jogvita fogja át, amely fogalmi körébe három pertípus tartozik:
1. a közigazgatási tevékenység jogszerűségének bírósági kontrollja
2. a közigazgatási szerződéssel kapcsolatos jogvita
3. a közszolgálati jogvita.
A közigazgatási ügyben eljáró bíróságok
(1) Elsőfokon ítélkezik
a) a közigazgatási kollégiummal működő törvényszék (a továbbiakban: törvényszék),
b) törvényben meghatározott esetben a Kúria.
(2) Másodfokon ítélkezik:
a) a törvényszékhez tartozó ügyekben a közigazgatási kollégiummal rendelkező ítélőtábla (a továbbiakban: ítélőtábla),
b) az ítélőtáblához tartozó ügyekben a Kúria.
(3) Felülvizsgálati ügyekben a Kúria jár el.
A közigazgatási bíróság összetétele
(1) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.
(2) A bíróság tanácsa az előkészítő tanácsülésen elrendelheti, hogy a tanács tagja egyesbíróként járjon el, ha az ügy mind ténybeli, mind jogi szempontból egyszerű megítélésű.
(3) Egyesbíró jár el elsőfokon
a) a kétfokú közigazgatási eljárásban hozott közigazgatási cselekmény vizsgálatára indított perben,
b) a tízmillió forintot meg nem haladó alapösszegű fizetési kötelezettséget vitató kereset alapján indult perben,
c) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásával és tartózkodásával, valamint a menedékjoggal kapcsolatos perben,
d) a járási (kerületi) hivatal vezetője vagy helyi önkormányzat szerve által megvalósított közigazgatási tevékenységgel kapcsolatos perben,
e) a hatósági igazolvánnyal, hatósági bizonyítvánnyal, illetve hatósági nyilvántartás vezetésével kapcsolatos perben,
f) a hatósági határozattal szemben kizárólag a hatósági eljárás egyéb résztvevőjének keresete alapján indult perben,
g) járulékos közigazgatási cselekménnyel, valamint a kérelmet visszautasító vagy az eljárást megszüntető döntéssel kapcsolatos perben,
h) a mulasztási perben,
i) a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben,
j) a közigazgatási nemperes eljárásban.
(4) Ha az ügy különös bonyolultsága indokolja, az egyesbíró a (3) bekezdés szerinti perben a tárgyalás megkezdése előtt elrendelheti, hogy az ügyben három hivatásos bíróból álló tanács járjon el. A tanács elé utalt ügyben utóbb egyesbíró nem járhat el.
(5) A másodfokon eljáró bírósági tanács három hivatásos bíróból áll.
(6) A Kúria öt hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.
A közigazgatási perek általános szabályainak lényeges rendelkezései
Véglegessé vált döntés ellen indítható
Alperes az a közigazgatási szer, amely a jogvita tárgyát képező közigazgatási tevékenységet megvalósította
Keresetlevelet a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozva kell a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervhez benyújtani
Bíróság ítélete ellen fellebbezésnek főszabályként nincs helye
* kivételesen – a közléstől számított tizenöt napon belül – ha a törvény lehetővé teszi
* másodfokú bíróság tárgyaláson kívül, de kérelemre tárgyalást tart
* kivételesen igénybe vehető a Kúria hatáskörébe tartozó felülvizsgálat, mint rendkívüli perorvoslat
Egyes különleges közigazgatási perek
- § Egyszerűsített per
- § Mulasztási per
- § Marasztalási per alapja
- § Köztestületi felügyeleti per
- § Az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló, valamint a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárások
- § Közigazgatási nemperes eljárások
- § A közigazgatási szerv kijelölésére irányuló eljárás
