11–12. tételek Flashcards
Irányítás
Szociológiai értelemben: a hierarchiában magasabban lévő irányító szerv meghatározó befolyást gyakorol az irányított szerv működési viszonyai felett
Jogi értelemben: azokat a jogi eszközöket foglalja magában, melyeken keresztül ez a meghatározó befolyás legális módon megvalósulhat
Normatív jogi eszközei: a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök
Egyedi jogi eszközei: utasítási jog, aktus-felülvizsgálati jog, az irányított szerv működésének ellenőrzése
Felügyelet és ellenőrzés
Az irányítás része.
Tevékenységi vagy szakmai irányítás (hierarchián kívüli): a felettes szervek látják el az alárendelt szervek általános szervezeti irányítását és az alárendelt szerv által végzett tevékenység szakmai irányítását -> tevékenységfelügyelet
Amennyiben az ellenőrzési joghoz más jogi eszköz is kapcsolódik, akkor már felügyeletről beszélünk
A közigazgatás ellenőrzési rendszere
Célja a végrehajtó hatalmi ág működésében a jogszerűség, hatékonyság és szakszerűség folyamatos érvényesítése
Külső (közigazgatáson kívüli más állami szervek által a közigazgatáson végzett) ellenőrzés:
* A közigazgatási döntések bírósági felülvizsgálata
* Az alkotmánybírósági felülvizsgálat
* A parlament közigazgatást ellenőrző szerepe (költségvetési gazdálkodás állami számvevőszéki típusú ellenőrzése, és az országgyűlési biztosok szerepe)
* Az ügyészség közigazgatás feletti ellenőrzési eszközei
Belső ellenőrzési eszközök:
- A helyi önkormányzatok – Kormány által ellátott – törvényességi felügyelete
- A felügyeleti ellenőrzések rendszere
Államigazgatási szerv irányítási hatáskörei
Ahol jogszabály államigazgatási szerv irányítását említi, azon törvény eltérő rendelkezése hiányában a következő hatáskörök együttesét kell érteni:
1. a) az államigazgatási szerv alapítása, átalakítása, valamint megszüntetése,
2. b) az államigazgatási szerv vezetésére kinevezés, vezetői megbízás adása, az államigazgatási szerv vezetőjének felmentése, a vezetői megbízás visszavonása, és – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – az államigazgatási szerv vezetőjével kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása,
3. az államigazgatási szerv tevékenységének törvényességi, szakszerűségi, hatékonysági és pénzügyi ellenőrzése,
4. az államigazgatási szerv szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása,
5. az államigazgatási szerv döntésének megsemmisítése, szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasítás,
6. jogszabályban meghatározott esetekben az államigazgatási szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása,
7. egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására,
8. jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés,
9. az államigazgatási szerv kezelésében lévő közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok, valamint a b), c) és e)–h) pont szerinti irányítási hatáskörök gyakorlásához szükséges, törvényben meghatározott személyes adatok kezelése.
Ha törvény kivételt nem tesz, az irányítási hatáskör gyakorlója az irányított államigazgatási szerv hatáskörét nem vonhatja el és döntését nem változtathatja meg.
Felügyeleti ellenőrzés, azok típusai és módszerei
A felügyeleti ellenőrzés keretében a fővárosi és megyei kormányhivatalok törvényességi, szakszerűségi, hatékonysági és pénzügyi ellenőrzést végeznek.
* Szakszerűségi ellenőrzés: annak vizsgálata, hogy a vizsgált szerv a szakmai feladatok végrehajtását a jogszabályok és belső szabályzatok, vezetői rendelkezések megtartásával végzi.
* Hatékonysági ellenőrzés: a vizsgált rendszer működése alkalmas-e a lehető legkisebb ráfordítással a lehető legnagyobb eredményt elérni, rámutatva azokra a tervezési, szabályozási, szervezési, fejlesztési, ösztönzési intézkedésekre, amelyekkel e követelmények elérhetők.
* Pénzügyi ellenőrzés: a pénzügyi elszámolások, valamint az ezek alapjául szolgáló számviteli nyilvántartások ellenőrzése.
Az ellenőrzések típusai:
* átfogó ellenőrzés
* témaellenőrzés
* célellenőrzés
* utóellenőrzés
Az ellenőrzés alapvető módszerei
* helyszíni ellenőrzés
* adat- és információkérés
* iratellenőrzés
A közszolgálat fogalma
Tágan: az állami szervek által alkalmazottak összessége, akik javadalmazása közpénzből, rendszerint a költségvetésből történik
Szűken: a közigazgatás személyzete, mely a közigazgatási szerveknél a közigazgatás feladatait megvalósító sajátos munkavégzésre irányuló jogviszonyban alkalmazottakból áll
Asszimilációs és differenciált rendszerek
Az alkalmazott jogi szabályozás jogági hovatartozása szerint
Asszimilációs rendszerek: a közigazgatásban alkalmazottakra is a munkajogi általános szabályokat kellett alkalmazni, ám éppen a közhatalom gyakorlásában való részvétel miatt bizonyos közjogi derogációkkal.
Differenciált rendszerek: az állami közhatalom gyakorlásában résztvevőkre közjogi szabályozást vezettek be, mintegy megkülönböztetve az e szerveknél dolgozókat a munka világának más szereplőitől
Nyitott és zárt rendszerek
Nyitott: munkajog alapján szabályozott
Zárt: közjog alapján szabályozott
Karrier rendszer a zárt rendszeren belül
A kinevezés a közszolgálat meghatározott funkcionális kategóriájába és szakmai testületébe való besorolás alapján történik egy konkrét közigazgatási szerv konkrét munkakörébe formalizált toborzás, legtöbbször versenyvizsgához kötött pályázat útján
- állások betöltése jogszabályban előírt képesítési előírásokhoz vannak kötve
- esetenként szakmai gyakorlat, vizsga előfeltétel
- a munkáltató rendszerint az állam nevében az erre a célra létrehozott központi személyügyi szerv, a közszolgálati jogviszony pedig határozatlan ideig, tehát az egész szakmai életpályára történik
- az illetmény megállapítása olyan előmeneteli rendszerben történik, mely meghatározó eleme a közszolgálatban töltött idő (szenioritás elve) és a szakmai minősítés
Előnyei a magas szintű speciális szaktudás, mint szolgálati tudás a közszolgálatban, továbbá a kiszámíthatóság és stabilitás; folyamatosság egy-egy munkakör betöltésében és ez alapján az ügyek intézésében a „kollektív emlékezet” megléte, a közjót szolgáló állami és szolgálati érdekek fokozott védelme, valamint a politikai semlegesség a közfeladatok ellátásában és a lojalitás.
Hátrányai e rendszernek a merevség és rugalmatlanság, az egyéni és a szervezeti teljesítmény háttérbeszorulása, a költségvetési hatékonyság iránti érdekeltség és a motiváció hiánya az egyes köztisztviselők szintjén; folyamatosan csökkentett illetmény és juttatási rendszer nem tudja tartani a közszektor versenyképességét a munkaerőpiacon
Állás rendszer a zárt rendszeren belül
A kinevezés decentralizáltan, meghatározott közszolgálati állás, munkakör betöltésére történik az alkalmazó szerv vezetőjének döntése alapján és ez akár jogszabályban formalizált pályázati eljárás nélkül is történhet.
- Az állások betöltésénél a gyakorlati készségek, képességek vannak előnyben a képesítési előírások meglétét igazoló dokumentumok mellett (tehát ezekre itt is szükség van) és a közszektoron kívül a munka világának más területén szerzett gyakorlati idő is beszámíthat az előmenetelbe
- az illetmény megállapításának ugyan vannak jogszabályi keretei (tól-ig határos megoldással), de ezen belül az egyedileg történik, vagy esetenként közszolgálati szabályzatban rögzített szempontok alapján, ami független lehet az állást betöltő korától és közszolgálati gyakorlati idejétől egyaránt
Előnyei a rugalmasság és a feladatorientált munkakörök kialakításának lehetősége; jobban érvényesül a teljesítmény, a minőség és a hatékonyság
Hátrányai a kiszámíthatatlanság és a speciális közszolgálati tudás háttérbeszorulása; a versenyszellem, a teljesítmény és a minőség egyoldalú hajszolása megelőzheti a közérdekűséget
A hatályos magyar közszolgálati szabályozás jellemzői
differenciált, zárt rendszerű szabályozás
az állás rendszer a domináns
a szabályozás nem egységes minden közigazgatási szervre
Kit.: államigazgatás alrendszerében
Kttv: helyi önkormányzatok hivatali szervezetére
Különleges jogállású szervekre vonatkozó jogi szabályozás: autonóm államigazgatási szervekre, illetve az önálló szabályozó szervekre
NAV-alkalmazottakra szintén sajátos szabályozás
