1–4. tételek Flashcards
A közigazgatás fogalmának negatív és pozitív irányzatai
Negatív irányzat: közigazgatás alatt minden olyan tevékenységet ért, mely nem tartozik más állami szerv tevékenységi körébe. Nem tartja lehetségesnek a közigazgatás fogalmának egyértelmű meghatározását.
Pozitív irányzat: A pozitív megközelítés ezt elveti és lehetségesnek, egyben szükségesnek is tartja a közigazgatás fogalmi meghatározását. Csakhogy ez a fogalom aszerint különbözik egymástól, hogy az irányzaton belül milyen tudományági megközelítést alkalmaznak és milyen módszerekkel. Lehet:
* alanyi (melyik hatalmi ág látja el a közigazgatási funkciókat)
* materiális (tartalmilag mit végez a közigazgatás)
* vegyes, komplex
Magyary Zoltán fogalommeghatározása
„a közigazgatás az állam adminisztrációja…”
„az állam szervezete, a közfeladatoknak ezek természete által megszabott módszerrel a jogrend keretében való eredményes megoldása.”
A közigazgatás fogalma
- állami tevékenység, mely alapvetően a végrehajtó hatalmi ági funkciókat valósítja meg,
- előkészíti és végrehajtja elsősorban a törvényhozás döntéseit, de a közigazgatás e tevékenysége, bár különböző mértékben, szükséges minden más állami szerv működéséhez is,
- a közhatalom birtokában végzett végrehajtó-rendelkező tevékenysége során feladat- és hatáskörein belül mindenkire nézve kötelező döntéseket hozhat, melyek végrehajtását szükséges esetben legitim állami kényszerrel is realizálhatja,
- a társadalomszervező tevékenysége során közszolgáltatásokat szervez és biztosít,
- a legitim politikának alárendelt tevékenység,
- a jognak alárendelt és más állami szervek által ellenőrzött tevékenység,
- feladatait alapvetően az erre a célra létrehozott, sajátosan felépülő és speciális alapelvek szerint működő közigazgatási szervek végzik,
- tevékenységüket élethivatás-szerűen végző, szakmai tudás birtokában lévő, a mindenkori legitim politikához lojális, működésükben pártatlan köztisztviselők látják el a feladatokat.
A közigazgatás sajátosságai
- A végrehajtó hatalmi ági funkciókat látja el: állami döntések előkészítése, végrehajtása (az állam cselekvése)
- A legitim politikának alárendelt tevékenység
- A társadalmi életviszonyok legszélesebb körét fogja át
- Tevékenysége a közérdeket kifejező és szolgáló tevékenység, melynek jelentős részéhez közhatalom járul
- Törvényeknek való alárendeltség
- Közigazgatási döntések más államhatalmi ágak általi ellenőrzése, felülvizsgálata
- A közigazgatás más jogágak jogi normáit is alkalmazza
A hatalommegosztás hagyományos elméletei
John Locke; Charles Montesquieu; Jean-Jacques Rousseau; Concha Győző; Bibó István
John Locke (1632-1704)
- az emberi szabadság megóvása érdekében a szervezeti és funkcionális megosztottságot kell megvalósítani a törvényhozás és a végrehajtás között
Charles Montesquieu (1689-1755)
- A törvények szelleméről című munkája: törvényhozó, végrehajtó és igazságszolgáltató hatalmat különböztethetünk meg (hatalmi ágak szétválasztása)
- a hatalom megosztásával az államhatalom kölcsönösen ellenőrzötté válik e rendszerben az emberi szabadságjogok is jobban biztosítottak
Jean-Jacques Rousseau (1712-1778)
- a hatalom társadalmi ellenőrzésének igényét fogalmazta meg
- rámutatott, a végrehajtó hatalom a törvényhozó alá van rendelve, hiszen feladata a képviselők által alkotott törvények végrehajtása
Concha Győzőt (1846-1933) és Bibó Istvánt (1911-1979)
- a hatalommegosztás nem elsősorban kormányzati technikát jelent, hanem annak garantálását, hogy a hatalom ellenőrizetlenül ne legyen gyakorolható
A hatalommegosztás új dimenziói
Felsorolás
- Államfő
- A közigazgatási szervezet
- Helyi önkormányzatok
- Közigazgatási bíróságok
- Ombudsmanok
- Népszavazás
- Alkotmánybíróságok
Hatalommegosztás a magyar jogszabályokban
Alkotmány: jogállamiság (Alkotmánybíróság ebből vezette le)
Alaptörvény: Alapvetés C) cikk (1) bekezdésében expressis verbis arról rendelkezik, hogy a magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.
A közigazgatás a hatalommegosztás rendszerében
A közigazgatás a végrehajtó hatalmi ág része és annak funkcióit látja el.
A közigazgatás és a törvényhozás kapcsolata
- a parlament a törvények által kötelezi a közigazgatás egészét
- kormányfői tisztség (megbízatása a köztársasági elnök jelölésével és a parlament többségi döntése által keletkezik)
- Országgyűlési ellenőrzés
- A közigazgatás egésze ellátja a klasszikus végrehajtó jellegű tevékenységeket
A közigazgatás és az igazságszolgáltatás kapcsolata
- A bíróságok ellenőrzik a közigazgatási döntések törvényességét, valamint a bírósági döntések teljes terjedelmükben kötelezőek a közigazgatási szervekre nézve
- a bíróságok is végeznek esetenként közigazgatási jellegű tevékenységet, a közigazgatási szervek pedig bíróságit (cégbíróság & szabálysértés)
A közigazgatás és az államfő kapcsolata
- a miniszteri ellenjegyzés intézménye miatt a legtöbb kérdésben a köztársasági elnök döntése akkor hatályosul, ha valamelyik miniszter vagy a miniszterelnök azt ellenjegyzi vagy a gyakorlatban inkább előterjeszti
- a közigazgatás által előterjesztett kinevezések vagy kitüntetések megtagadása
A közigazgatási jog fogalma
A közigazgatás felépítésére, működésére, feladat- és hatáskörére, valamint személyzetére vonatkozó jogi szabályozás összessége.
- közjogi jogterület
- általános rész, különös rész és eljárásjog részekre bontható
- önálló jogág
Jogrendszer fogalma
- Tágan értelmezve: nem csupán a hatályos (tehát létező, funkcionáló) jogszabályok összességét értjük, hanem az azok megalkotásának, értelmezésének és érvényesítésének rendszerét is
- Szűken értelmezve: egy adott helyen az adott időben hatályos jogi normák összessége
A közigazgatási jog sajátosságai
- relatíve fiatal jogág
- heterogén
- kodifikációja nehézkes
- módszerei sokrétűek: kógens jellegű szabályok, hierarchikus viszonyok gyakori szabályozása
- magában foglalja a közigazgatás felépítésére, működésére, feladat- és hatáskörére, valamint személyzetére vonatkozó jogi szabályozás összességét
A közigazgatási jog és más jogágak kapcsolata
a) polgári jog: a polgári jogban a főszabály az autonómia, a diszpozitivitás, valamint az egyenjogúság, a közigazgatási jogban alapvetően a hierarchia, a (korábban már jelzett) kógens szabályok és a jogviszonyokban sokszor bizonyos többletjogosítványok
b) alkotmányjog: az alkotmányjogi szabályok gyakorlatban történő érvényre juttatása sokszor a közigazgatás feladata, ami viszont részletezőbb szabályozást kíván és a közigazgatás különböző nagy szakigazgatási területein keresztül realizálódik (pl.: versenyjog, egészségügyi igazgatás stb.)
c) büntetőjog: a két terület leginkább abban tér el egymástól, hogy amíg a büntetőjog alapvető funkciója a jogvédelem, és ennek érdekében igyekszik egy zárt, következetes rendszert működtetni, addig a közigazgatási jog a jogvédelem mellett markáns jogalakító funkcióval is rendelkezik (jogviszonyokat hoz létre, módosít, illetve szüntet meg)
A közigazgatási jog forrásai
Jogszabályok:
* törvények
* rendeletek
Érvényes: az arra feljogosított szervek a számukra előírt rendben alkották meg
Hatályos: érvényes jogszabály alkalmazhatósága a jogalkotó által megjelölt körben
* szervi
* személyi
* tárgyi
* időbeli
* területi
Közjogi szervezetszabályozó eszközök: az igazgatás szerveit érintő feladatokat állapítanak meg, jogszabállyal nem lehetnek ellentétesek és jogszabályok rendelkezése nem ismételhető meg bennük
- Normatív határozat: minden olyan szervezetszabályozó eszköz, amelyet testületi formában működő szervek bocsátanak ki. Az irányított szervek, valamint a kibocsátó szerv tevékenységét, működését és szervezetét, továbbá saját cselekvési programját szabályozza
- Normatív utasítás: főszabály szerint egyszemélyi vezető bocsájtja ki. Normatív utasításban szabályozhatja a vezetése, az irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek szervezetét és működését, valamint tevékenységét
A közigazgatási jogi norma
Jogi normának tekintünk minden olyan rendelkezést, ami az általánosság (ismétlődés) igényével megfogalmazott magatartási szabályt tartalmaz.
* A közigazgatási jogban a normák szabályozási céljukat általában nem egymagukban, hanem sokkal inkább összefüggő normacsoportokban kívánják elérni
A közigazgatási jogi normák csoportosítása
I. Rendeltetés, funkció szerinti csoportosítás
* Kötelező és jogosító normák
* Cselekvésre bíró és tiltó normák
* Naturális és statuáló normák
II. Tartalom szerinti csoportosítás
* Anyagi jogi normák (feladatkitűző, hatáskört megállapító, közigazgatási alanyi jogokat és kötelezettségeket rögzítő szankcionáló)
* Alaki (eljárási) normák (hatósági eljárást szabályozó, belső eljárást szabályozó, ügyviteli és ügyrendi normák)
* Szervezeti jogi normák
III. Szerkezet szerinti csoportosítás
* hipotézis (hipotetikus, kategorikus, mérlegelésre lehetőséget nyújtó)
* diszpozíció (parancsoló, megengedő)
* egyszerű vagy összetett
* szankció (vagy jogkövetkezmény)
IV. Érvényesülésüket tekintve különbség tehető
(i) önkéntes jogkövetésen alapuló,
(ii) végrehajtással érvényesülő,
(iii) jogalkalmazáson, esetleg jogérvényesítésen alapuló, valamint
(iv) ellenőrzés útján történő normaérvényesülés között.
A közigazgatási jogviszony
Olyan konkrét jogalanyok közötti társadalmi viszony, amelyet a közigazgatási jog szabályoz.
A közigazgatási jogviszonyban közigazgatási jogi normák realizálódnak, ezek határozzák meg a jogalanyok körét, a jogviszony tárgyát és tartalmát.
A közigazgatási jogviszony alanyai, tárgya és tartalma
Alanya: egyik alanya mindenképpen közigazgatási szerv vagy közigazgatási jogkörrel felruházott nem közigazgatási szerv
Tárgya: mindig valamilyen emberi magatartás
Tartalma: jogok és kötelezettségek összessége, amit jogszabályok és/vagy közigazgatási szervek egyedi aktusai határoznak meg
Közigazgatási szerv vagy közigazgatási jogkörrel felruházott nem közigazgatási szerv
- közjogi jogképességgel kell rendelkeznie
- előírt jogrendben kerüljön létrehozásra, jogszabályban meghatározott feladat- és hatásköre legyen, melyet szintén jogszabályban meghatározott illetékességi területén gyakorol
- A jogviszony másik oldalán természetes személy, illetve szervezet egyaránt állhat, ha jogképességgel rendelkezik, vagyis jogok és kötelezettségek alanya lehet
A közigazgatási jogviszony típusai
Alanyok közötti kapcsolat alapján
1. hatalmi vagy szuprematív jogviszony
2. irányítás-felügyeleti jogviszony
3. mellérendeltségi jogviszony
Tárgy szerint
1. Hatósági jogviszonytípus
2. Irányítási-felügyeleti jogviszonyok
3. Együttműködési-koordinációs jogviszonyok
Realizálódó normák alapján
1. Anyagi, alaki vagy szervezeti norma
2. Időtartam alapján (egyszeri, időleges vagy ismétlődő, folyamatos)
