12. Szókincsünk bővülése 🐦 Flashcards
Mi a belső szóalkotás?
Az ősi keletkezésű szavakat elődeink továbbképzett formában használták, pl. főz, vágat. Belső szóteremtéssel jöttek létre az indulatszók, pl, jaj, hopp; hangutánzó, hangulatfestő szavak, pl. mekeg, fecseg, loccsan.
Mi a jövevényszó?
Olyan szó, melynek eredete a mai myelvhasználó számára már nem ismerhető fel. Népünk a vándorlás során sok idegen szót átvett, pl. iráni (tehén, hús, kard), török (bika, ökör, borjú) és keleti szláv (tanya, kereszt, lengyel) népektől.
Milyen jövevényszók kerültek nyelvünkbe a honfoglalás után?
Főként szláv (ugar, parlag, kapál), latin (herceg, gróf, tánc), német (iskola, lecke, ceruza) eredetű szavak, de olasz (narancs, piac, forint) vagy francia (kilincs, lakat, szekrény) szavak is.
Hogyan gyarapodott a szókészlet a középmagyar korban?
Szóképzéssel és szóösszetétellel, valamintlatin, német és oszmán-török jövevényszókkal.
Hogyan gyarapodott szókészletünk az újmagyar korban?
A legjelentősebb szókincsbővülés a nyelvújításnak köszönhető. Keletkezetek hangutánzó, hangulatfestő szavak és német, latin jövevényazók.
Melyek voltak a nyelvújítás fő szóalkotási módjai?
🔵 idegen szavak lefordítása, pl. materia>anyag
🔵 tájszók beemelése, pl. csapat, hullám
🔵 kihalt szavak felújítása, pl. fegyelem, hős
🔵 szóképzés, pl. huzal, dereng
🔵 elvonás, pl. cikkely>cikk
🔵szóösszetétel, pl. vérszegény, bérkocsi
🔵 szóösszerántás, pl. levegő + ég > lég
🔵 mesterséges szóalkotás, pl. tanonc, érme
Hogyan változik szókincsünk napjainkban?
Egyre több idegen szö kerül nyelvünkbe, pl. internet, kalkulátor. A tükörszavak úgy keletkeznek, hogy az idegen szó elő- és utótagját szó szerint lefordítjuk, pl. Standpunkt>álláspont.
Melyek voltak az ősi szókészlet elemei?
Pl. igék (él, hal, megy), testrésznevek (kéz, láb, fej), rokonságnevek (apa, anya, fiú), természeti jelenségek (fény, hold, csillag), növénynevek (fa, gyökér, ág), állatnevek (varjú, holló, fecske), melléknevek (lassú, könnyű, fekete), számnevek (húsz, harminc, száz), névmások (én, te, ő).
