VIII. Deliktuális felelősség Flashcards
Hogyan alakul a bizonyítási teher a deliktuális felelősség általános szabályánál?
- A kárt és a károkozó magatartást, valamint a közöttük lévő okozati összefüggést a károsultnak kell bizonyítania.
- A jogellenesség hiányát és a kimentést – a felróhatóság hiányát – a károkozónak kell bizonyítania.
Deliktuális felelősség esetén melyek a jogellenességet kizáró körülmények?
- a károsult beleegyezése;
- a jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása a
szükséges mértékig; - a szükséghelyzetben arányos mértékig okozott kár;
- jogszabály által megengedett magatartás, ha az más személy jogilag védett érdekét nem sérti,
vagy a jogszabály a károkozót kártalanításra kötelezi
Mit jelent az osztott és a hipotetikus okozatosság?
- osztott okozatosság: a károkozó magatartásától független körülmény – jellemzően természeti esemény –, amelyért senki sem felel, a kár mértékét növeli
- hipotetikus okozatosság: a károsító folyamat megkezdődik vagy be is fejeződik, de egy másik körülmény miatt a kár egyébként is bekövetkezett volna
Mit a kumulatív és az alternatív okozatosság?
- kumulatív okozatosság: ha a kárt több, egyidejűleg kifejtett magatartás közül bármelyik önmagában is előidézte volna
- alternatív okozatosság: nem állapítható meg, hogy több egyidejűleg kifejtett magatartás közül melyik volt az, amelyik a kárt okozta
Mely feltételek fennállása szükséges a közös károkozás megállapításához?
- a közös károkozás feltételei:
a) mindegyik károkozó tekintetében valósuljon meg a kártérítési felelősség valamennyi feltétele
b) a károkozók együtt egy kárt okozzanak, vagyis az okfolyamatban valamennyi károkozó magatartása szükséges legyen a kár bekövetkezéséhez és abban adekvát mértékben hasson közre
Mely feltételek fennállása nem szükséges a közös károkozás megállapításához?
a) akarategység
b) hogy a károkozók azonos felelősségi alakzat alapján feleljenek
c) hogy egyforma legyen a felelősségi fok – pl. szándékosság vagy gondatlanság – vagy a károkozási forma: tevőleges magatartás vagy mulasztás
Hogyan alakul a kármegosztás károsulti közrehatás esetén?
- A károkozó és a károsult között a kárt magatartásuk felróhatósága arányában, ha ez nem
megállapítható, közrehatásuk arányában kell megosztani. Ha a közrehatás arányát sem lehet
megállapítani, a kárt a károkozó és a károsult között egyenlő arányban kell megosztani.
Melyek a kár megtérítésének elvei?
- teljes kártérítés elve
- káronszerzés tilalma
- pénzben való kártérítés elve
Mik a kár elemei?
- a kár elemei:
a) a vagyonban bekövetkezett értékcsökkenés – azaz damnum emergens
b) elmaradt haszon – azaz lucrum cessans
c) vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentésének költsége
Melyek a kártérítés mértékét csökkentő tényezők?
- a károsulti közrehatás
- a kártérítési felelősség korlátozása, illetve kizárása
- a károsultnál jelentkező vagyoni előnyök
- a kártérítés méltányosságból való mérséklése
Mi a jövedelempótló járadék funkciója?
A károsult károkozás miatti munkaképesség-csökkenéséből bekövetkező jövedelemkiesésének kompenzálására szolgál.
Károsodás veszélye esetén mit kérhet a veszélyeztetett a bíróságtól?
- veszélyeztető magatartástól való eltiltást;
- a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére való kötelezést;
- megfelelő biztosítékot
Mi a tartást pótló járadék funkciója?
A károkozás folytán meghalt személy mint tartásra kötelezett által nyújtott tartás elmaradása miatt a tartásra jogosultakat érő bevételkiesés kompenzálására szolgál.
Mi a kártérítési járadék?
- A jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítését szolgáló, időszakonként visszatérően előre fizetendő, meghatározott pénzösszeg.
Mi a költségpótló járadék funkciója?
A jövedelem- és a tartást pótló járadékkal szemben nem elmaradó bevételek, hanem a károkozás miatt felmerülő jövőbeli kiadások kompenzálására szolgál.
Mi az általános kártérítés?
Ha a kár biztosan bekövetkezett, de a kár mértéke nem állapítható meg, a károkozásért felelős személy olyan összegű kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult kárának a kiegyenlítésére alkalmas.
Mi a veszélyes üzem?
Az a tevékenység minősül veszélyes üzemi tevékenységnek, amelynél kisebb üzemzavar vagy csekélyebb mulasztás is súlyos, akár több személyt vagy jelentősebb vagyontömeget veszélyeztető helyzetet idézhet elő, mert a következményeket gépi vagy természeti folyamatok felerősítik.
Ki minősül elsősorban üzembentartónak?
Üzembentartónak az minősül, akinek érdekében a veszélyes üzem működik. Így elsősorban:
a) a veszélyes üzem fenntartója, aki azzal rendelkezik – ez általában a tulajdonos;
b) aki a veszélyes üzemet rendszerint működteti, felügyeli, irányítja, a vonatkozó döntéseket meghozza.
Mi a kimentés szabálya veszélyes üzem esetén?
Az üzembentartó mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik.
Hogyan alakul a kártérítési felelősség veszélyes üzemek találkozása esetén?
Ha veszélyes üzemek egymásnak okoznak kárt, az üzembentartók felróhatóságuk arányában kötelesek a másiknak okozott kárt megtéríteni.
- Ha a károkozás egyik félnek sem róható fel, a kárt az köteles megtéríteni, akinek fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében a kár bekövetkezéséhez vezető rendellenesség merült fel.
- Ha a fenti körülmények alapján a felek helyzetének megítélése azonos, akkor mindegyik fél a maga kárát viseli.
Mi a közös az alkalmazottért és a megbízottért való felelősségben?
Mindkettő a másért való felelősség esete, tehát a károkozásért elsősorban az a személy felel, akinek érdekében a tényleges károkozó eljár. A tényleges károkozó sikeres kimentése esetén viszont nincs mögöttes felelősség.
Miben tér el a munkáltató és a megbízó kimentésére vonatkozó szabályozás?
A munkáltató a saját magatartása alapján nem mentesülhet, a megbízó mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy őt a megbízott megválasztásában, utasításokkal való ellátásában és felügyeletében felróhatóság nem terheli.
Miben tér el az alkalmazott és a megbízott felelősségére vonatkozó szabályozás?
A megbízott a megbízóval egyetemlegesen felel az általa okozott kárért, az alkalmazott viszont csak akkor felel – és ilyenkor a munkáltatóval egyetemlegesen –, ha a kárt szándékosan okozta. A kapcsolóelv tágabb az alkalmazottért való felelősség esetén.
Ki minősül vétőképtelen személynek?
Az a személy vétőképtelen, akinek belátási képessége oly mértékben korlátozott, hogy a károkozással kapcsolatos magatartása következményeit nem képes felmérni.
Ki felel a vétőképtelen által okozott kárért?
- A vétőképtelen által okozott kárért a gondozója felel:
a) az a személy, akit jogszabály a vétőképtelen gondozójának minősít: az állandó nevelést végző személy
b) az is gondozónak minősül, aki a vétőképtelen személy felügyeletét a károkozáskor ellátta: a felügyeletet ellátó személy.
