VIII. Deliktuális felelősség

Question 1

Hogyan alakul a bizonyítási teher a deliktuális felelősség általános szabályánál?

Answer 1

• A kárt és a károkozó magatartást, valamint a közöttük lévő okozati összefüggést a károsultnak
  kell bizonyítania.
• A jogellenesség hiányát és a kimentést – a felróhatóság hiányát – a károkozónak kell
  bizonyítania.

Question 2

Deliktuális felelősség esetén melyek a jogellenességet kizáró körülmények?

Answer 2

• a károsult beleegyezése;
• a jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása a
  szükséges mértékig;
• a szükséghelyzetben arányos mértékig okozott kár;
• jogszabály által megengedett magatartás, ha az más személy jogilag védett érdekét nem sérti,
  vagy a jogszabály a károkozót kártalanításra kötelezi

Question 3

Mit jelent az osztott és a hipotetikus okozatosság?

Answer 3

• osztott okozatosság: a károkozó magatartásától független körülmény – jellemzően természeti
  esemény –, amelyért senki sem felel, a kár mértékét növeli
• hipotetikus okozatosság: a károsító folyamat megkezdődik vagy be is fejeződik, de egy másik
  körülmény miatt a kár egyébként is bekövetkezett volna

Question 4

Mit a kumulatív és az alternatív okozatosság?

Answer 4

• kumulatív okozatosság: ha a kárt több, egyidejűleg kifejtett magatartás közül bármelyik
  önmagában is előidézte volna
• alternatív okozatosság: nem állapítható meg, hogy több egyidejűleg kifejtett magatartás közül
  melyik volt az, amelyik a kárt okozta

Question 5

Mely feltételek fennállása szükséges a közös károkozás megállapításához?

Answer 5

• a közös károkozás feltételei:
  a) mindegyik károkozó tekintetében valósuljon meg a kártérítési felelősség valamennyi
  feltétele
  b) a károkozók együtt egy kárt okozzanak, vagyis az okfolyamatban valamennyi károkozó
  magatartása szükséges legyen a kár bekövetkezéséhez és abban adekvát mértékben hasson
  közre

Question 6

Mely feltételek fennállása nem szükséges a közös károkozás megállapításához?

Answer 6

a) akarategység
b) hogy a károkozók azonos felelősségi alakzat alapján feleljenek
c) hogy egyforma legyen a felelősségi fok – pl. szándékosság vagy gondatlanság – vagy a
károkozási forma: tevőleges magatartás vagy mulasztás

Question 7

Hogyan alakul a kármegosztás károsulti közrehatás esetén?

Answer 7

• A károkozó és a károsult között a kárt magatartásuk felróhatósága arányában, ha ez nem
  megállapítható, közrehatásuk arányában kell megosztani. Ha a közrehatás arányát sem lehet
  megállapítani, a kárt a károkozó és a károsult között egyenlő arányban kell megosztani.

Question 8

Melyek a kár megtérítésének elvei?

Answer 8

• teljes kártérítés elve
• káronszerzés tilalma
• pénzben való kártérítés elve

Question 9

Mik a kár elemei?

Answer 9

• a kár elemei:
  a) a vagyonban bekövetkezett értékcsökkenés – azaz damnum emergens
  b) elmaradt haszon – azaz lucrum cessans
  c) vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentésének költsége

Question 10

Melyek a kártérítés mértékét csökkentő tényezők?

Answer 10

• a károsulti közrehatás
• a kártérítési felelősség korlátozása, illetve kizárása
• a károsultnál jelentkező vagyoni előnyök
• a kártérítés méltányosságból való mérséklése

Question 11

Mi a jövedelempótló járadék funkciója?

Answer 11

A károsult károkozás miatti munkaképesség-csökkenéséből bekövetkező
jövedelemkiesésének kompenzálására szolgál.

Question 11

Károsodás veszélye esetén mit kérhet a veszélyeztetett a bíróságtól?

Answer 11

• veszélyeztető magatartástól való eltiltást;
• a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére való kötelezést;
• megfelelő biztosítékot

Question 12

Mi a tartást pótló járadék funkciója?

Answer 12

A károkozás folytán meghalt személy mint tartásra kötelezett által nyújtott tartás elmaradása
miatt a tartásra jogosultakat érő bevételkiesés kompenzálására szolgál.

Question 12

Mi a kártérítési járadék?

Answer 12

• A jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítését szolgáló, időszakonként visszatérően
  előre fizetendő, meghatározott pénzösszeg.

Question 13

Mi a költségpótló járadék funkciója?

Answer 13

A jövedelem- és a tartást pótló járadékkal szemben nem elmaradó bevételek, hanem a
károkozás miatt felmerülő jövőbeli kiadások kompenzálására szolgál.

Question 14

Mi az általános kártérítés?

Answer 14

Ha a kár biztosan bekövetkezett, de a kár mértéke nem állapítható meg, a károkozásért felelős
személy olyan összegű kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult kárának a
kiegyenlítésére alkalmas.

Question 15

Mi a veszélyes üzem?

Answer 15

Az a tevékenység minősül veszélyes üzemi tevékenységnek, amelynél kisebb üzemzavar
vagy csekélyebb mulasztás is súlyos, akár több személyt vagy jelentősebb vagyontömeget
veszélyeztető helyzetet idézhet elő, mert a következményeket gépi vagy természeti folyamatok
felerősítik.

Question 16

Ki minősül elsősorban üzembentartónak?

Answer 16

Üzembentartónak az minősül, akinek érdekében a veszélyes üzem működik. Így elsősorban:
a) a veszélyes üzem fenntartója, aki azzal rendelkezik – ez általában a tulajdonos;
b) aki a veszélyes üzemet rendszerint működteti, felügyeli, irányítja, a vonatkozó döntéseket
meghozza.

Question 17

Mi a kimentés szabálya veszélyes üzem esetén?

Answer 17

Az üzembentartó mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan
ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik.

Question 18

Hogyan alakul a kártérítési felelősség veszélyes üzemek találkozása esetén?

Answer 18

Ha veszélyes üzemek egymásnak okoznak kárt, az üzembentartók felróhatóságuk arányában
kötelesek a másiknak okozott kárt megtéríteni.
- Ha a károkozás egyik félnek sem róható fel, a kárt az köteles megtéríteni, akinek fokozott
veszéllyel járó tevékenysége körében a kár bekövetkezéséhez vezető rendellenesség merült fel.
- Ha a fenti körülmények alapján a felek helyzetének megítélése azonos, akkor mindegyik fél
a maga kárát viseli.

Question 19

Mi a közös az alkalmazottért és a megbízottért való felelősségben?

Answer 19

Mindkettő a másért való felelősség esete, tehát a károkozásért elsősorban az a személy felel,
akinek érdekében a tényleges károkozó eljár. A tényleges károkozó sikeres kimentése esetén
viszont nincs mögöttes felelősség.

Question 20

Miben tér el a munkáltató és a megbízó kimentésére vonatkozó szabályozás?

Answer 20

A munkáltató a saját magatartása alapján nem mentesülhet, a megbízó mentesül a felelősség
alól, ha bizonyítja, hogy őt a megbízott megválasztásában, utasításokkal való ellátásában és
felügyeletében felróhatóság nem terheli.

Question 21

Miben tér el az alkalmazott és a megbízott felelősségére vonatkozó szabályozás?

Answer 21

A megbízott a megbízóval egyetemlegesen felel az általa okozott kárért, az alkalmazott
viszont csak akkor felel – és ilyenkor a munkáltatóval egyetemlegesen –, ha a kárt szándékosan
okozta. A kapcsolóelv tágabb az alkalmazottért való felelősség esetén.

Question 22

Ki minősül vétőképtelen személynek?

Answer 22

Az a személy vétőképtelen, akinek belátási képessége oly mértékben korlátozott, hogy a
károkozással kapcsolatos magatartása következményeit nem képes felmérni.

Question 23

Ki felel a vétőképtelen által okozott kárért?

Answer 23

• A vétőképtelen által okozott kárért a gondozója felel:
  a) az a személy, akit jogszabály a vétőképtelen gondozójának minősít: az állandó nevelést
  végző személy
  b) az is gondozónak minősül, aki a vétőképtelen személy felügyeletét a károkozáskor ellátta: a
  felügyeletet ellátó személy.