V. Szerződésszegés Flashcards
Mi a szerződésszegés fogalma?
- A szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása.
Mi a részleges szerződésszegés lényege?
- Részleges szerződésszegés osztható szolgáltatás esetén következhet be.
- Ekkor a szerződésszegés jogkövetkezményei csak a szolgáltatásnak az azzal érintett részére
következnek be, kivéve, ha a jogkövetkezmények részleges alkalmazása a jogosult lényeges
jogi érdekét sértené.
Mi a közbenső szerződésszegés lényege és jogkövetkezménye?
- Közbenső szerződésszegést a fél akkor követ el, ha elmulasztja megtenni azokat az
intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a másik fél a
szerződésből eredő kötelezettségeit megfelelően teljesíthesse. E kötelezettségek megszegését
kizárja a közbenső szerződésszegés.
Mi az előzetes szerződésszegés lényege és jogkövetkezménye?
Előzetes szerződésszegés akkor következik be, ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a kötelezett a szolgáltatását az esedékességkor nem vagy hibásan tudja teljesíteni:
a) ha a teljesítés a késedelem miatt a jogosultnak már nem áll érdekében, a jogosult
gyakorolhatja a késedelemből eredő jogokat;
b) a jogosult a hiba kijavítására vagy kicserélésre tűzött határidő eredménytelen eltelte után
gyakorolhatja a hibás teljesítésből eredő jogokat.
Mi a különbség a felelősség és a helytállás között?
- Helytállás esetén a jogsértés bekövetkezése kiváltja a szankciót, nincs lehetőség kimentésre
– ez az objektív szankció. - Felelősség esetén a jogsértés bekövetkezése önmagában még nem jár szankcióval, mert a
jogsértőnek lehetősége van a kimentésre – ez a szubjektív szankció.
Csoportosítsa a szerződésszegéshez kapcsolódó általános szankciókat!
- Objektív – azaz kimentést nem engedő –, de esetenként speciális feltételekhez kötött
szankciók: teljesítés követeléséhez való jog, visszatartási jog, elállás vagy felmondás joga, fedezeti szerződés megkötésének joga - Szubjektív – azaz kimentést engedő – szankció: kártérítés
Ha az egyik fél visszterhes szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, mikor mentesül a kár megtérítésére vonatkozó kötelezettség alól?
- Ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést
a) ellenőrzési körén kívül eső,
b) a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta,
c) és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.
Hogyan alakul a kártérítés mértéke visszterhes szerződés megszegése esetén?
- A teljes kár megtérítendő:
a) ha az a szerződés tárgyában keletkezett – ez a tapadó kár
b) és szándékos szerződésszegés esetén. - Ha a szerződésszegés nem szándékos, a szerződésszegés következményeként a jogosult
vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell
megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár mint a szerződésszegés
lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt.
Mit jelent a párhuzamos kártérítési igények kizárása?
- A szerződésszegéssel okozott károkat nem érvényesítheti a szerződéses fél deliktuális – azaz
a szerződésen kívüli okozott kárért való felelősségi – alapon a másik szerződéses féllel
szemben.
Hogyan alakul a kontraktuális felelősség ingyenes szerződéseknél?
- A szolgáltatás tárgyában bekövetkezett kárért akkor felel a kötelezett, ha a jogosult bizonyítja,
hogy a kötelezett a kárt szándékos szerződésszegéssel okozta, vagy elmulasztotta a
tájékoztatást a szolgáltatás olyan lényeges tulajdonságáról, amelyet a jogosult nem ismert. - A jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkért a kötelezett nem felel, ha bizonyítja, hogy
magatartása nem volt felróható. Az elmaradt haszon megtérítését a jogosult nem követelheti.
Hogyan felel a kötelezett a közreműködőért?
- A kötelezett a jogszerűen igénybevett közreműködő magatartásáért úgy felel, mintha maga
járt volna el. - A kötelezett a közreműködő jogellenes igénybevétele esetén felelős mindazokért a károkért
is, amelyek e személy igénybevétele nélkül nem következtek volna be.
Sorolja fel a nevesített szerződésszegéseket!
- kötelezetti késedelem és a jogosult átvételi késedelme
- hibás teljesítés
- a teljesítés lehetetlenné válása
- a teljesítés megtagadása
- a jognyilatkozat tételének elmulasztása
Mi a kötelezetti késedelem fogalma és jogkövetkezményei?
- A kötelezett késedelembe esik, ha a szolgáltatást annak esedékességekor nem teljesíti.
- A késedelem objektív – azaz kimentést nem engedő – jogkövetkezményei: a jogosult
a) teljesítést követelhet
b) elállhat a szerződéstől érdekmúlás miatt
c) pénztartozás esetén késedelmi kamatot követelhet. - A késedelem szubjektív – azaz kimentést engedő – jogkövetkezménye a kártérítés.
A jogosult elállásához mikor nincs szükség a teljesítéshez fűződő érdek megszűnésének
bizonyítására a kötelezett késedelme esetén?
- Ha a szerződést a felek megállapodása szerint vagy a szolgáltatás felismerhető rendeltetésénél
fogva a meghatározott teljesítési időben – és nem máskor – kellett volna teljesíteni: ez a fix
határidő; vagy a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelő póthatáridőt tűzött, és a póthatáridő
eredménytelenül telt el.
Mi a jogosulti késedelem?
- A jogosult késedelembe esik, ha a felajánlott szerződésszerű teljesítést nem fogadja el.
