III. Az érvénytelenség és a hatálytalanság Flashcards
Mi az érvénytelenség fogalma?
- A szerződés érvénytelen, ha törvényben meghatározott, a szerződés megkötésekor fennálló oknál fogva nem alkalmas a célzott joghatás kiváltására.
Mikor beszélünk nemlétező szerződésről, melyek a legfontosabb esetei?
- Nemlétező szerződésnél hiányzik a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata. A legfontosabb esetei az álképviselet, a hamis aláírás és a lényeges feltételekben való megegyezés hiánya.
Mi a semmisség fogalma?
- A semmisség az érvénytelenség feltétlen megjelenési formája, ebben az esetben a szerződés a törvény erejénél fogva – azaz ipso iure – a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő, azaz ex tunc hatállyal érvénytelen. A bíróság a nyilvánvaló semmisséget hivatalból vizsgálja, az egyéb esetekben csak kérelemre.
Mi a megtámadhatóság fogalma?
- A megtámadhatóság az érvénytelenség feltételes formája, a szerződés csak a sikeres megtámadás hatására válik érvénytelenné, de akkor a semmiséghez hasonlóan a megkötésének időpontjától, azaz visszamenőlegesen, ex tunc hatállyal. A megtámadhatóság miatti érvénytelenséget a bíróság csak kérelemre vizsgálja.
Mikor támadható meg tévedés miatt a visszterhes szerződés?
- Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, a
szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette.
Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést.
Melyek a tilos szerződések és mikor minősülnek semmisnek?
- Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Más jogkövetkezmény mellett is semmis a szerződés akkor, ha a jogszabály ezt külön kimondja, vagy ha a jogszabály célja a szerződéssel elérni kívánt joghatás megtiltása.
Melyek az uzsorás szerződés megállapíthatóságának feltételei?
- a hátrányt szenvedő fél szorult helyzete a szerződés megkötésekor
- feltűnően aránytalan előny kikötése a szerződésben
- a hátrányt szenvedő fél helyzetének másik fél általi ismerete és célzatos kihasználása
Mikor támadható meg a szerződés feltűnő értékaránytalanság miatt?
Ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értéke között anélkül, hogy az egyik felet az ingyenes juttatás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az aránytalanság, a sérelmet szenvedett fél a szerződést megtámadhatja.
Melyek az érvénytelen fiduciárius hitelbiztosítékok?
Semmis az a kikötés, amelyben fogyasztó követelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására vagy vételi jog alapítására vállal kötelezettséget – a faktoring kivételével.
Mikor tisztességtelen egy ÁSZF?
Tisztességtelen az az általános szerződési feltétel, amely a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg.
Az érvénytelenség általános jogkövetkezményének alkalmazása mennyiben kapcsolódik a fél kérelméhez?
Az általános jogkövetkezményt – az érvénytelen ügyletre nem lehet jogot alapítani, sem a teljesítést követelni – a bíróság semmisség esetén hivatalból és határidő nélkül, megtámadhatóság esetén viszont csak határidőben előterjesztett kérelem esetén alkalmazza.
Az érvénytelenség további jogkövetkezményeinek alkalmazása mennyiben kapcsolódik a fél kérelméhez?
A további jogkövetkezményeket a bíróság mind semmisség, mind megtámadhatóság esetén csak kérelemre alkalmazhatja, de a bíróság az érvénytelenség jogkövetkezményeiről a fél kérelmétől eltérő módon is rendelkezhet; nem alkalmazhat azonban olyan megoldást, amely ellen mindegyik fél tiltakozik.
Mikor nyilváníthatja érvényessé a szerződést a bíróság?
- Az érvénytelen szerződést a bíróság a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő
hatállyal érvényessé nyilváníthatja, ha
a) az érvénytelenség miatti érdeksérelem a szerződés megfelelő módosításával kiküszöbölhető;
vagy
b) az érvénytelenség oka utóbb megszűnt.
Hogyan válhat érvényessé a szerződés a felek akaratából?
A szerződés a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha az érvénytelenségi okot a felek utólag kiküszöbölik – de ebben az esetben a felek ex nunc hatályban is megállapodhatnak –, vagy annak más okból való megszűnése esetén a szerződési akaratukat megerősítik.
Mikor van lehetőség az eredeti állapot helyreállítására a szerződés érvénytelensége esetén?
Az eredeti állapot helyreállítása – in integrum restitutio – csak akkor alkalmazható, ha az mindkét fél részéről természetben lehetséges: tehát egyik fél sem nyújtott eredetileg irreverzibilis szolgáltatást, és a szolgáltatás utóbb sem vált azzá.
Mi az alaptalan gazdagodás pénzbeni megtérítése?
Az alaptalan gazdagodás pénzbeni megtérítése érvénytelen szerződés esetén akkor alkalmazandó jogkövetkezmény, ha a szerződés nem nyilvánítható érvényessé, és az eredeti állapot helyreállítására sincs lehetőség. Az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítését jelenti.
Mi a részleges érvénytelenség, és mikor kerülhet sor az alkalmazására?
Részleges érvénytelenség áll fenn, ha az érvénytelenségi ok a szerződés meghatározott részét érinti, feltéve, hogy az nem a szerződés lényeges tartalmi eleme. Ha az érvénytelenségi ok a szerződés meghatározott részét érinti, az érvénytelenség jogkövetkezményeit a szerződésnek erre a részére kell alkalmazni.
Mikor dől meg az egész szerződés, ha csak egy része érvénytelen?
- Főszabály szerint akkor, ha feltehető, hogy a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg.
- Fogyasztói szerződés esetén csak akkor, ha a szerződés az érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető.
Mit jelent az abszolút – azaz időbeli – hatálytalanság?
- Egy szerződés akkor hatálytalan, ha a szerződés érvényesen létrejött, de valamilyen, a hatályossághoz szükséges körülmény hiánya vagy a hatályosságot kizáró körülmény fennállása megakadályozza, hogy az adott időpontban, az adott személyekkel szemben kiváltsa a célzott joghatást.
Mit jelent a relatív hatálytalanság?
Egyes olyan szerződések vagy szerződési kikötések, amelyek harmadik személyek törvényes jogát sértik, jogszabály rendelkezése alapján nem váltják ki a hozzájuk kapcsolódó, jellemzően dologi jogi joghatásukat e harmadik személyek vonatkozásában.
Melyek az abszolút – azaz időbeli – és a relatív hatálytalanság legfontosabb esetei?
- Időbeli hatálytalanság: a felfüggesztő és bontó feltétel, az időhatározás, valamint a harmadik személy beleegyezésétől vagy hatósági jóváhagyástól függő szerződés.
- Relatív hatálytalanság: a fedezetelvonó szerződés és a dologi hatályú elővásárlási jogot sértő szerződés.
Mi a felfüggesztő és a bontó feltétel fogalma?
- Felfüggesztő feltétel: a szerződés „hatályának bekövetkezéséhez” szükséges bizonytalan
jövőbeni esemény - Bontó feltétel: a szerződés „hatályának megszűntét” kiváltó bizonytalan jövőbeni esemény
Mi az abszolút – azaz időbeli – hatálytalanság jogkövetkezménye?
A szerződés teljesítése nem követelhető, és a hatálytalan szerződés alapján történt teljesítésekre az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeit kell megfelelően alkalmazni.
Mi a fedezetelvonó szerződés és mi a jogkövetkezménye?
Az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan, ha a szerző fél rosszhiszemű volt, vagy rá nézve a szerződésből ingyenes előny származott.
