VÁLASZTÁSOK, VÁLASZTÓJOG Flashcards
Választási eljárásról szóló tv rendelkezéseit mely eljárások során kell alkalmazni?
E törvényt kell alkalmazni
a) az országgyűlési képviselők választásán,
b) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán,
c) a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán,
d) az Európai Parlament tagjainak választásán,
e) abban az eljárásban, amelyre e törvény alkalmazását törvény elrendeli [az a)-e) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: választás].
VÁLASZTÁSI ELJÁRÁS ALAPELVEI
1) A választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő alapelveket:
a) a választás tisztaságának megóvása,
b) önkéntes részvétel a választási eljárásban,
c) esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között,
d) a fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítése,
e) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás,
f) a választási eljárás nyilvánossága.
(2) A választási szervek rendelkezésére álló adatok - törvényben megállapított kivétellel - nyilvánosak.
(3) * A választás kitűzése és a választás eredményének jogerőre emelkedése közötti időszakban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit a választási szervek azzal az eltéréssel alkalmazzák, hogy a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerése iránti igénynek haladéktalanul, de legfeljebb 5 munkanapon belül tesznek eleget.
(4) * A választási iroda az ajánlóíveken szereplő személyes adatok közül az érintett kérelmére csak azokról köteles tájékoztatást adni, amelyek ellenőrzését a 125. § (3) bekezdése alapján elvégezte.
JELÖLŐ SZERVEZET KI LEHET
a) az országgyűlési képviselők választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő párt, továbbá az országos nemzetiségi önkormányzat;
b) az Európai Parlament tagjainak választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő párt;
c) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő párt, valamint egyesület, a szakszervezet kivételével;
d) a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő nemzetiségi szervezet,
ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette,
VÁLASZTÁSI SZERVEK (2)
a választási bizottság és a választási iroda.
VÁLASZTÁS KITŰZÉSÉNEK SZABÁLYAI
(1) A választást úgy kell kitűzni, hogy a magyarországi szavazás napja a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé essen. * 70<>90
(2) A szavazást vasárnap kell megtartani.
(3) A szavazás napja nem eshet a munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, továbbá húsvét- vagy pünkösdvasárnapra.
- § Ha a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti a szavazást, az erről szóló határozatában az ismételt szavazást a megismételtetett szavazás napját követő harminc napon belüli időpontra tűzi ki. 30
- § (1) Az időközi választást
a) a mandátum megüresedésétől,
b) ha a választás eredménytelen vagy elegendő jelölt hiányában nem lehetett megtartani, a szavazás kitűzött napjától
számított százhúsz napon belülre kell kitűzni. 120
(2) Nem lehet kitűzni
a) az országgyűlési képviselők időközi választását az országgyűlési képviselők általános választása évének január 1. napja és az országgyűlési képviselők általános választásának napja,
b) * a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek időközi választását a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása évének április 1. napja és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napja,
c) * a nemzetiségi önkormányzati képviselők időközi választását a nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választása évének április 1. napja és a nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választásának napja
közötti napra.
KIZÁRÁS A VÁLASZTÓJOGBÓL
Alaptörvény XXIII. cikk
(6) Nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt. Nem választható az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgára, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából.
Záró és vegyes rendelkezések
- (1) Aki az Alaptörvény hatálybalépésekor jogerős ítélet alapján a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll, annak hatálya alatt választójoggal nem rendelkezik.
(2) Aki az Alaptörvény hatálybalépésekor jogerős ítélet alapján a cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, nem rendelkezik választójoggal a gondnokság megszüntetéséig, vagy amíg választójogának fennálltát a bíróság meg nem állapítja.
Ve. tv.
(1) * A bíróságnak a cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá helyezésről rendelkező, valamint a felülvizsgálati eljárás alapján hozott ítéletében rendelkeznie kell a választójogból való kizárás kérdéséről.
(2) * A bíróság azt a nagykorú személyt zárja ki a választójogból, akinek a választójog gyakorlásához szükséges belátási képessége mentális zavara következtében
a) tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, vagy
b) tartósan, teljeskörűen hiányzik.
(3) Ha a bíróság a nagykorú személyt a választójogból nem zárja ki, a gondnokság alá helyezett személy a választójogát személyesen gyakorolja, e jog gyakorlásával kapcsolatosan önállóan érvényes jognyilatkozatot tehet.
(4) A gondnokság alá helyezés megszüntetésére irányuló per megindítására jogosultak az (1) bekezdéstől függetlenül is kérhetik a gondnokság alá helyezett nagykorú személy választójogból való kizárásának megszüntetését.
Választásokkal kapcsolatos rendelkezések az Alaptörvényben
XXIII. cikk
(1) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen.
(2) Az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező minden nagykorú állampolgárának joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen.
(3) Magyarországon menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert minden nagykorú személynek joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó legyen.
(4) Sarkalatos törvény a választójogot vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti. *
(5) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a választópolgár lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén választhat. A választópolgár a szavazás jogát lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén gyakorolhatja.
(6) Nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt. Nem választható az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgára, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából.
(7) Mindenkinek joga van országos népszavazáson részt venni, aki az országgyűlési képviselők választásán választó. Mindenkinek joga van helyi népszavazáson részt venni, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó.
(8) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen. Törvény határozza meg azokat a közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be.
- cikk
(1) Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják. *
(2) A Magyarországon élő nemzetiségek részvételét az Országgyűlés munkájában sarkalatos törvény szabályozza. *
(3) Az országgyűlési képviselők általános választását - az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével - az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani. *
- cikk
(1) A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják. *
(2) * A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek előző általános választását követő ötödik év október hónapjában kell megtartani.
(3) A képviselő-testület megbízatása a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjáig tart. Jelöltek hiányában elmaradt választás esetén a képviselő-testület megbízatása meghosszabbodik az időközi választás napjáig. A polgármester megbízatása az új polgármester megválasztásáig tart.
(4) A képviselő-testület - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - kimondhatja feloszlását.
(5) Az Országgyűlés a Kormány - az Alkotmánybíróság véleményének kikérését követően előterjesztett - indítványára feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet.
(6) A feloszlás és a feloszlatás a polgármester megbízatását is megszünteti.
- (1) Aki az Alaptörvény hatálybalépésekor jogerős ítélet alapján a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll, annak hatálya alatt választójoggal nem rendelkezik.
(2) Aki az Alaptörvény hatálybalépésekor jogerős ítélet alapján a cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, nem rendelkezik választójoggal a gondnokság megszüntetéséig, vagy amíg választójogának fennálltát a bíróság meg nem állapítja.
országgyűlési képviselők választásán ki nem választható?
jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.
ogy képviselők száma
199 - 106 egyéni választókerületből, 93 pedig országos listából kerül be.
hogy kell kialakítani az egyéni választókerületeket?
- ne lépjék át a megyehatárokat, főváros határát
- összefüggő területet alkossanak
- választásra jogosultak száma megközelítően azonos legyen
- fővárosi kerület, település két vagy több egyéni választókerületre osztható.
- országos számtani átlagtól 15% térhet el, kivéve első és második kitétel miatti eseteket.
- 20%-ot túllépi, mellékletet módosítani kell. Előző év első napjától nem módosítható.
egyéni választókerületi jelölt állítása
- párt jelöltjeként
- független jelöltként indulhat
két vagy több párt közös jelöltet is indíthat
legalább 500 vP ajánlása szükséges.
országos listát hogy lehet állítani?
- pártlista vagy
- nemzetiségi lista
pártlista állításának kritériumai
- az a párt állíthat
- legalább 14 megyében és a fővárosban
- legalább 71 egyéni választókerületben
- önállóan jelöltet állított.
mi az a közös pártlista
két vagy több párt közös egyéni választókerületi jelöltek alapján, ugyanazon pártok részvételével
közös pártlistát állíthat.
nemzetiségi lista állítása hogy történik?
- országos nemzetiségi önkormányzat állítja
- névjegyzékben szereplő nemzetiségi vp legalább 1%-nak ajánlása, de legalább 1500 ajánlás.
- legalább 3 jelölt
- nincs közös nemzetiségi lista
milyen a szavazás az ogy képviselők választásán? Melyik választópolgár mire szavazhat?
- egyfordulós
- m lakóhellyel vp egyéni vk jelöltre és pártlistára szavazhat
- m lakóhellyel nemzetiség vp egyéni választókerületi jelöltre és nemzetiségének listájára, ennek hiányában pártlistára szavazhat.
- m lakóhellyel nem rend vp egy pártlistára szavazhat
ki lesz az ogy képviselő egyéni választókerületben?
aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta
mi a bejutási küszöb pártlista esetében?
pártlistákra, nemzetiségi listákra legadott érvényes szavazatok legalább 5%-át meg kell szerezni hozzá.
mi a bejutási küszöb közös pártlista esetén
két pártnál 10%, több pártnál 15%
mi az a kedvezményes kvóta
nemzetiségi listáról mandátumot lehet szerezni, ha összes országos listás szavazat elosztva 93-mal, osztva néggyel (kerekítve egészre).
az összes országos listás szavazatot el kell osztani kilencvenhárommal, és az eredményt tovább kell osztani néggyel; az így kapott hányados egész része a kedvezményes kvóta,
e) ha egy adott nemzetiségi listára jutó szavazatok száma nagyobb vagy egyenlő, mint a kedvezményes kvóta, az adott nemzetiségi lista kap egy kedvezményes mandátumot; egy nemzetiségi lista egy kedvezményes mandátumot kaphat; az országos listán megszerezhető mandátumok számát csökkenteni kell a kiosztott kedvezményes mandátumok számával,
mi az a töredékszavazat?
- egyéni választókerületben mandátumot nem szerző jelöltre leadott szavazat és
- egyéni vk-ben mandátumot szerző jelölt szavazataiból a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.
- első helyen szavazategyenlőség esetén minden egyéni választókerületi jelöltre leadott szavazat.
országos lista megszerezhető mandátumok elosztásának rendje?
- kik a mandátumszerzésre jogosult pártok?
- listás szavazataik összege
- töredékszavazatok hozzáadása
- pártlistás szavazatok összeadása
- összes országos listás szavazat eloszt 93-mal/4
- lett e kedvezményes kvóta alapján kiosztott kedvezményes nemzetiségi mandátum? 1 per nemzetiség.
- megmaradt mandátumok elosztása
