KÖZPÉNZEK Flashcards
Magyarország mely költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti? Mely szervek felelnek ezért?
N) cikk
(1) Magyarország a KIEGYENSÚLYOZOTT, ÁTLÁTHATÓ, FENNTARTHATÓ költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti elv érvényesítéséért elsődlegesen az OGY ÉS KORMÁNY felelős.
(3) Az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek feladatuk ellátása során az (1) bekezdés szerinti elvet kötelesek TISZTELETBEN TARTANI.
központi költségvetésről szóló törvény elfogadásának menete és kritériumai?
(1) Az Országgyűlés minden évre vonatkozóan törvényt alkot a központi költségvetésről és a központi költségvetés végrehajtásáról. A központi költségvetésről és a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatokat a Kormány törvényben előírt határidőben az Országgyűlés elé terjeszti.
(2) A központi költségvetésről és az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslatoknak AZONOS SZERKEZETBEN, átlátható módon és ÉSSZERŰ RÉSZLETEZETTSÉG kell tartalmazniuk az állami kiadásokat és bevételeket.
(3) A központi költségvetésről szóló törvény elfogadásával az FELHATALMAZZA A KORMÁNYT az abban meghatározott bevételek beszedésére és kiadások teljesítésére.
(4) Az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét.
(5) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság a teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza. *
(6) A (4) és (5) bekezdésben foglaltaktól csak különleges jogrend idején, az azt kiváltó körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben, vagy a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni.
(7) Ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a Kormány jogosult a jogszabályok szerinti bevételeket beszedni és az előző naptári évre a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kiadási előirányzatok keretei között a kiadásokat időarányosan teljesíteni.
központi költségvetés végrehajtására mely szabályokat tartalmazza az Alaptörvény? Kivételek akkor, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja?
(1) A Kormány a központi költségvetést törvényesen és célszerűen, a közpénzek eredményes kezelésével és az átláthatóság biztosításával köteles végrehajtani.
(2) A központi költségvetés végrehajtása során - a 36. cikk (6) bekezdésében meghatározott kivételekkel - nem vehető fel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amely azt eredményezné, hogy az államadósság meghaladja a teljes hazai össztermék felét.
(3) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja - a 36. cikk (6) bekezdésében meghatározott kivételekkel - a központi költségvetés végrehajtása során nem vehető fel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amelynek következtében az államadósságnak a teljes hazai össztermékhez viszonyított aránya a megelőző évben fennállóhoz képest növekedne.
(4) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Alkotmánybíróság a 24. cikk (2) bekezdés b)-e) pontjában foglalt hatáskörében a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények Alaptörvénnyel való összhangját kizárólag az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálhatja felül, és ezek sérelme miatt semmisítheti meg. Az Alkotmánybíróság az e tárgykörbe tartozó törvényeket is korlátozás nélkül jogosult megsemmisíteni, ha a törvény megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesültek.
(5) * A (4) bekezdést azon törvényi rendelkezések esetében, amelyek abban az időszakban léptek hatályba, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladta, ezen időszak tekintetében akkor is alkalmazni kell, ha az államadósság a teljes hazai össztermék felét már nem haladja meg.
Nemzeti vagyon fogalma és kezelésének és védelmének célja?
(1) Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a KÖZÉRDEK SZOLGÁLATA, a KÖZÖS SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTÉSE és a természeti ERŐFORRÁSOK MEGÓVÁSA, valamint a JÖVŐ NEMZEDÉKEk szükségleteinek figyelembevétele. A nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvény határozza meg. *
(3) Nemzeti vagyont csak törvényben MEGHATÁROZOTT CÉLBÓL lehet átruházni, TÖRVÉNYBEN meghatározott kivételekkel az ÉRTÉKARÁNYOSSÁG követelményének figyelembevétele mellett.
(5) Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK törvényben meghatározott módon, önállóan és felelősen gazdálkodnak a TÖRVÉNYESSÉG, CÉLSZERŰSÉG ÉS EREDMÉNYESSÉG követelményei szerint.
(6) * A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról, működéséről, megszüntetéséről, valamint közfeladata ellátásáról sarkalatos törvény rendelkezik.
Nemzeti vagyon átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés milyen szervezettel köthető?
- amelynek tulajdonosi szerkezete,
- felépítése, valamint
- az átruházott vagy hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége ÁTLÁTHATÓ.
Közpénz fogalma, azzal való elszámolás szabályai?
(2) A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a NYILVÁNOSSÁG ELŐTT ELSZÁMOLNI a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az ÁTLÁTHATÓSÁG és a KÖZÉLET TISZTASÁGÁNAK ELVE szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok KÖZÉRDEKŰ ADATOK.
(3) * Közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése.
A központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amely?
- amelynek tulajdonosi szerkezete,
- felépítése, valamint
- a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége ÁTLÁTHATÓ.
MELYIK BANK AZ ORSZÁG KÖZPONTI BANKJA? ELSŐDLEGES FELADATAI?
A Magyar Nemzeti Bank Magyarország központi bankja. A Magyar Nemzeti Bank sarkalatos törvényben meghatározott módon felelős a monetáris politikáért.
A Magyar Nemzeti Bank ellátja a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét.
KI NEVEZI KI A MNB ELNÖKÉT ÉS ALELNÖKEIT ÉS HÁNY ÉVRE?
A Magyar Nemzeti Bank elnökét és alelnökeit a KE 6 évre nevezi ki.
MILYEN ELLENŐRZÉSI JOGOSÍTVÁNYA VAN AZ ORSZÁGGYŰLÉSNEK A MNB ELNÖKE FELETT?
A Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Nemzeti Bank tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek. *
ALKOTHAT-E JOGSZABÁLYT A MNB ELNÖKE HA IGEN, MILYEN JSZ-T?
A Magyar Nemzeti Bank elnöke TÖRVÉNYBEN kapott FELHATALMAZÁS alapján, SARKALATOS törvényben meghatározott FELADATKÖRÉBEN rendeletet ad ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes. A Magyar Nemzeti Bank elnökét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt alelnök helyettesítheti. *
MELY SZERV AZ ORSZÁGGYŰLÉS PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI ELLENŐRZŐ SZERVE?
Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve.
Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladatkörében
- ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtását,
- az államháztartás gazdálkodását,
- az államháztartásból származó források felhasználását és
- a nemzeti vagyon kezelését.
Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi.
KI VÁLASZTJA MEG ÉS HÁNY ÉVRE AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK ELNÖKÉT?
Az Állami Számvevőszék elnökét az OGY az országgyűlési képviselők 2/3-ÁNAK szavazatával 12 évre választja meg.
BESZÁMOLTATJA-E AZ ORSZÁGGYŰLÉS AZ ÁSZ ELNÖKÉT?
Az Állami Számvevőszék elnöke az Állami Számvevőszék tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek.
MELYIK AZ Országgyűlés törvényhozó tevékenységét támogató szerv, amely a központi költségvetés MEGALAPOZOTTSÁGÁT vizsgálja?
(1) A Költségvetési Tanács az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét támogató szerv, amely a központi költségvetés megalapozottságát vizsgálja.
(2) A Költségvetési Tanács törvényben meghatározott módon KÖZREMŰKÖDIK a központi költségvetésről szóló törvény ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN.
(3) A központi költségvetésről szóló törvény elfogadásához a 36. cikk (4) és (5) bekezdésében foglaltak betartása érdekében a Költségvetési Tanács ELŐZETES HOZZÁJÁRULÁSA szükséges.
