SZERVEZETI JOG Flashcards
MAGYARORSZÁG legfőbb népképviseleti szerve?
az Országgyűlés.
az ogy feladat- és hatáskörei az Alaptörvény alapján?
(2) Az Országgyűlés
a) megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét;
b) törvényeket alkot;
c) elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását;
d) felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére;
e) * megválasztja
- a köztársasági elnököt, az
- Alkotmánybíróság tagjait és elnökét,
- a Kúria elnökét,
- az Országos Bírósági Hivatal elnökét,
- a legfőbb ügyészt,
- az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, valamint
- az Állami Számvevőszék elnökét;
f) megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésről;
g) feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet;
h) határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésről;
i) különleges jogrendet érintő, valamint katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos döntéseket hoz;
j) közkegyelmet gyakorol;
k) az Alaptörvényben és törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
Az Országgyűlés megbízatása mikor kezdődik?
az alakuló ülésével kezdődik, és a következő Országgyűlés alakuló üléséig tart. Az alakuló ülést - a választást követő 30 napon belüli időpontra - a köztársasági elnök hívja össze.
Országgyűlés feloszlatása hogy történhet?
(3) A köztársasági elnök a választások egyidejű kitűzésével feloszlathatja az Országgyűlést, ha
a) a Kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg, vagy
b) az Országgyűlés az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el.
(4) Az Országgyűlés feloszlatása előtt a köztársasági elnök köteles kikérni a miniszterelnöknek, az Országgyűlés elnökének és az országgyűlési képviselőcsoportok vezetőinek véleményét.
(5) A köztársasági elnök a (3) bekezdés a) pontja szerinti jogát addig gyakorolhatja, amíg az Országgyűlés meg nem választja a miniszterelnököt. A köztársasági elnök a (3) bekezdés b) pontja szerinti jogát addig gyakorolhatja, amíg az Országgyűlés a központi költségvetést nem fogadja el.
ÖNÁLLÓ SZABÁLYOZÓ SZERVEK JELENLEG?
a) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,
b) * a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal,
c) * a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága és
d) * az Országos Atomenergia Hivatal.
Az Országgyűlés feloszlásától vagy feloszlatásától számított hány napon belül kell új Országgyűlést választani?
kilencven
ogy képviselők jogai és kötelezettségei?
(1) Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók.
(2) Az országgyűlési képviselőt mentelmi jog és a függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg. Sarkalatos törvény meghatározza azokat a közhivatalokat, amelyeket országgyűlési képviselő nem tölthet be, valamint más összeférhetetlenségi eseteket is megállapíthat. *
(4) Az országgyűlési képviselő megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról, az összeférhetetlenség kimondásáról, valamint annak megállapításáról, hogy az országgyűlési képviselő egy éven keresztül nem vett részt az Országgyűlés munkájában, az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz.
- ÜLÉSEN VALÓ MEGJELENÉS ÉS RÉSZVÉTEL JOGA ÉS KÖTELEZETTSÉGE
- BESZÉDJOG
- JAVASLATTÉTELI JOG
- SZAVAZÁSHOZ VALÓ JOG
- PARLAMENTI TISZTSÉG VISELÉSÉNEK JOGA
- KÉRDÉS, INTERPELLÁCIÓ, INFOKÉRÉS
(5) Az országgyűlési képviselők jogállására és javadalmazására vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. *
(1) Az országgyűlési képviselő kérdést intézhet az alapvető jogok biztosához, az Állami Számvevőszék elnökéhez, a legfőbb ügyészhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben.
(2) Az országgyűlési képviselő interpellációt és kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormány tagjához a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben.
Az országgyűlési képviselő megbízatása megszűnik, ha? (6)
(3) Az országgyűlési képviselő megbízatása megszűnik
a) az Országgyűlés megbízatásának megszűnésével;
b) halálával;
c) összeférhetetlenség kimondásával;
d) lemondásával;
e) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn;
f) ha 1 ÉVEN keresztül nem vesz részt az Országgyűlés munkájában.
nyilvánosak-e az OGY ülései?
Az Országgyűlés ülései nyilvánosak. A Kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kérelmére az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával zárt ülés tartásáról határozhat.
OGY szervezete?
(2) Az Országgyűlés tagjai sorából elnököt, alelnököket és jegyzőket választ.
(3) Az Országgyűlés országgyűlési képviselőkből álló állandó bizottságokat alakít.
(4) * Az országgyűlési képviselők tevékenységük összehangolására a házszabályi rendelkezésekben meghatározott feltételek szerint országgyűlési képviselőcsoportot alakíthatnak. *
OGY mikor határozatképes?
Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen az országgyűlési képviselőknek több mint a fele jelen van.
OGY határozatait milyen szavazati aránnyal hozza?
Ha az Alaptörvény eltérően nem rendelkezik, az Országgyűlés határozatait a jelen lévő országgyűlési képviselők több mint a felének szavazatával hozza meg. A házszabályi rendelkezések egyes döntések meghozatalát minősített többséghez köthetik.
OGY miben állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét?
(7) * Az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott HÁZSZABÁLYI RENDELKEZÉSEKBEN állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét.
MI BIZTOSÍTJA AZ OGY ZAVARTALAN MŰKÖDÉSÉT, BIZTONSÁGÁT?
Az Országgyűlés zavartalan működésének biztosítása és méltóságának megőrzése érdekében az Országgyűlés elnöke a házszabályi rendelkezésekben meghatározott rendészeti és fegyelmi jogkört gyakorol.
Az Országgyűlés rendszeres ülésezését biztosító rendelkezéseket sarkalatos törvény határozza meg. *
(9) * Az Országgyűlés biztonságáról országgyűlési őrség gondoskodik. Az országgyűlési őrség működését az Országgyűlés elnöke irányítja.
KE JOGÁLLÁSA?
(1) Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.
(2) A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka.
(1) A köztársasági elnök személye sérthetetlen.
(1) A köztársasági elnök ellen büntetőeljárást csak megbízatásának megszűnése után lehet indítani.
(2) A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység kivételével - díjazást nem fogadhat el.
(5) * A köztársasági elnök és a volt köztársasági elnök jogállásának részletes szabályait és javadalmazását sarkalatos törvény határozza meg. *
KE FELADAT ÉS HATÁSKÖREI?
A köztársasági elnök
a) képviseli Magyarországot;
b) részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein;
c) törvényt kezdeményezhet;
d) országos népszavazást kezdeményezhet;
e) kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás és az országos népszavazás időpontját;
f) különleges jogrendet érintő döntéseket hoz;
g) összehívja az Országgyűlés alakuló ülését;
h) feloszlathatja az Országgyűlést;
i) * az elfogadott Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását a megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményekkel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek;
j) * javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa személyére;
k) kinevezi a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét;
l) * megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét és a Magyar Művészeti Akadémia elnökét;
m) kialakítja hivatala szervezetét.
KE KORMÁNY ELLENJEGYZÉSE MELLETTI FELADAT ÉS HATKÖREI?
a) az Országgyűlés felhatalmazása alapján elismeri a nemzetközi szerződés kötelező hatályát;
b) megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket;
c) kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, az önálló szabályozó szerv vezetőjét és az egyetemi tanárokat;
d) megbízza az egyetemek rektorait;
e) kinevezi és előlépteti a tábornokokat;
f) törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz, valamint engedélyezi külföldi állami kitüntetések viselését;
g) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát;
h) dönt a feladat- és hatáskörébe tartozó területszervezési kérdésekben;
i) dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben;
j) dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.
KE MEGBÍZÁS, KINEVEZÉS, ELŐLÉPTETÉS ESETÉN MELY ESETEKBEN TAGADHATJ MEG A TELJESÍTÉST? DÍJAK, KITÜNTETÉSEK ÁTADÁSÁT MIKOR TAGADHATJA MEG?
KINEVEZÉSEK
A köztársasági elnök a (4) bekezdés b)-e) pontjában foglaltak teljesítését megtagadja,
- ha a JOGSZAB FELTÉTELEK hiányoznak, vagy
alapos okkal arra következtet, hogy az az államszervezet demokratikus MŰKÖDÉSÉNEK SÚLYOS ZAVARÁT eredményezné.
KITÜNTETÉSEK
A köztársasági elnök a (4) bekezdés f) pontjában foglaltak teljesítését megtagadja, ha az az Alaptörvény ÉRTÉKRENDJÉT sértené.
HÁNY ÉVRE VÁLASZTUNK KE-T? KI VÁLASZTHATÓ?
(1) A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja.
(2) Köztársasági elnökké megválasztható bármely magyar állampolgár, aki a harmincötödik életévét betöltötte.
(3) A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.
KE MEGVÁLASZTÁSA HOGY TÖRTÉNIK?
(1) A köztársasági elnököt a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejárta előtt legalább 30, legfeljebb 60 nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított harminc napon belül kell megválasztani. A köztársasági elnök választását az OGY ELNÖK tűzi ki. Az Országgyűlés a köztársasági elnököt TITKOS szavazással választja.
(2) A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább 1/5 ÍRÁSBELI AJÁNLÁSA szükséges. A jelölést az Országgyűlés elnökéhez a szavazás ELRENDELÉSE ELŐTT kell benyújtani. Minden országgyűlési képviselő EGY JELÖLTET ajánlhat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen.
(3) Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgyűlési képviselők 2/3-ÁNAK szavazatát megkapta.
(4) Ha az első szavazás eredménytelen volt, második szavazást kell tartani. A második szavazás során a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni. Ha az első szavazáskor az első helyen szavazategyenlőség alakul ki, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a legmagasabb számú szavazatot kapták. Ha az első szavazáskor csak a második helyen áll elő szavazategyenlőség, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a két legmagasabb számú szavazatot kapták. A második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki - tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára - a LEGTÖBB ÉRVÉNYES szavazatot kapta. Ha a második szavazás is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani.
(5) A szavazási eljárást legfeljebb két egymást követő nap alatt be kell fejezni.
(6) A megválasztott köztársasági elnök a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejártakor, a megbízatás idő előtti megszűnése esetén a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba, hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz.
A köztársasági elnök megbízatása megszűnik, HA? (7 ESET)
(3) A köztársasági elnök megbízatása megszűnik
a) megbízatási idejének lejártával;
b) halálával;
c) ha 90 napot meghaladó időn át képtelen feladatköreinek ellátására;
d) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn;
e) összeférhetetlenség kimondásával;
f) lemondásával;
g) a köztársasági elnöki tisztségtől való megfosztással.
(4) A köztársasági elnök feladatkörei ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapotának és a megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról, valamint az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz.
MELY ESETBEN ÉS HOGY TÖRTÉNIK A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK TISZTSÉGÉTŐL VALÓ MEGFOSZTÁSA?
(2) *
- Az Alaptörvényt,
vagy tisztsége gyakorlásával Öf valamely törvényt SZÁNDÉKOSAN megsértő,
- illetve a SZÁNDÉKOS bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők 1/5-E indítványozhatja a tisztségtől való megfosztást.
(3) A megfosztási eljárás megindításához az országgyűlési képviselők 2/3 szavazata szükséges. A szavazás TITKOS.
(4) Az Országgyűlés határozatának meghozatalától kezdődően a megfosztási eljárás befejezéséig a köztársasági elnök nem gyakorolhatja hatásköreit.
(5) A megfosztási eljárás lefolytatása az AB hatáskörébe tartozik.
(6) Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a köztársasági elnök KÖZJOGI FELELŐSSÉGÉT megállapítja (TELJES ÜLÉS 2/3-A), a köztársasági elnököt tisztségétől megfosztHATJA.
A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén KI LÁTJA EL FELADATAIT?
az akadályoztatás megszűnéséig vagy a köztársasági elnök megbízatásának megszűnése esetén az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit az OGY ELNÖKe gyakorolja.
(2) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásának tényét a köztársasági elnök, a Kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kezdeményezésére az OGY ÁLLAPÍTJA MEG.
(3) A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyűlés elnöke országgyűlési képviselői jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyűlés elnökének feladatait az OGY ÁLTAL KIJELÖLT ALELNÖK látja el.
KORMÁNY JOGÁLLÁSA
(1) A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A Kormány az Országgyűlésnek felelős.
(2) A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat létre.
KORMÁNYRENDELET JELLEMZŐI?
(3)
- Feladatkörében eljárva a Kormány törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve
- törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkot.
(4) A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes.
KORMÁNY MEGALAKULÁSÁNAK MÓDJA?
(1) A Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek.
(2) A miniszterelnök rendeletben a miniszterek közül egy vagy több miniszterelnök-helyettest jelöl ki.
(3) A miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg.
(4) A miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők TÖBB MINT FELÉNEK a szavazata szükséges. A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép.
(5) A köztársasági elnök a (3) bekezdés szerinti javaslatát,
a) ha a miniszterelnök megbízatása az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával szűnt meg, az új Országgyűlés alakuló ülésén teszi meg;
b) ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával, halálával, összeférhetetlenség kimondásával, a megválasztásához szükséges feltételek hiánya miatt vagy azért szűnt meg, mert az Országgyűlés a bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezte ki, a miniszterelnök megbízatása megszűnésétől számított 15 NAPON belül teszi meg.
(6) Ha az (5) bekezdés szerint miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés nem választotta meg, a köztársasági elnök az új javaslatát tizenöt napon belül teszi meg.
(7) A minisztert a MINELNÖK JAVASLAT a KE nevezi ki. A miniszter a kinevezésében MEGJELÖLT IDŐPONTBAN, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép.
(8) A Kormány a MINISZTEREK KINEVEZÉSÉVEL alakul meg.
(9) A Kormány tagja az Országgyűlés előtt esküt tesz.
KORMÁNY SZERVEZETE?
(1) A minisztériumok felsorolásáról törvény rendelkezik.
(2) Tárca nélküli miniszter a Kormány által meghatározott feladatkör ellátására nevezhető ki.
(3) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a fővárosi és megyei kormányhivatal.
(4) Sarkalatos törvény minisztérium, miniszter vagy közigazgatási szerv megjelölésére vonatkozó rendelkezését törvény módosíthatja.
(5) A kormánytisztviselők jogállását törvény szabályozza.
MINISZTÉRIUMOK FELSOROLÁSA?
- § Magyarország minisztériumai a következők:
a) Agrárminisztérium,
b) Belügyminisztérium,
c) Emberi Erőforrások Minisztériuma,
d) Honvédelmi Minisztérium,
e) Igazságügyi Minisztérium,
f) Innovációs és Technológiai Minisztérium,
g) Külgazdasági és Külügyminisztérium,
h) Miniszterelnöki Kabinetiroda,
i) Miniszterelnökség,
j) Pénzügyminisztérium.
- § (1) A miniszterelnök politikai munkaszervezeteként működik a Miniszterelnöki Kabinetiroda.
(2) A miniszterelnök kormányzati igazgatási munkaszervezeteként Miniszterelnöki Kormányiroda működik.
KORMÁNY TAGJAINAK FELADAT ÉS HATKÖRE
(1) A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját.
(2) A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között önállóan irányítja az államigazgatásnak a feladatkörébe tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket, valamint ellátja a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott feladatokat.
(3) A Kormány tagja TÖRVÉNYBEN VAGY KORMRENDELETBEN kapott FELHATALMAZÁS alapján, FELADATKÖRÉBEN eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot, amely törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes.
(4) A Kormány tagja tevékenységéért FELELŐS az Országgyűlésnek, valamint a miniszter a miniszterelnöknek. A Kormány tagja RÉSZT VEHET ÉS FELSZÓLALHAT az Országgyűlés ülésein. Az Országgyűlés és az országgyűlési bizottság az ülésén való megjelenésre KÖTELEZHETI a Kormány tagját.
(5) A Kormány tagja jogállásának részletes szabályait, javadalmazását, valamint a miniszterek helyettesítésének rendjét törvény határozza meg.
A miniszterelnök megbízatásának megszűnésével a Kormány megbízatása IS megszűnik?
IGEN
A miniszterelnök megbízatása HOGY SZŰNHET MEG?
A miniszterelnök megbízatása megszűnik
a) az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával;
b) ha az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, és új miniszterelnököt választ;
c) ha az Országgyűlés a miniszterelnök által kezdeményezett bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki;
d) lemondásával;
e) halálával;
f) összeférhetetlenség kimondásával;
g) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn.
A miniszter megbízatása megszűnik (4ESET)
(3) A miniszter megbízatása megszűnik
a) a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével;
b) a miniszter lemondásával;
c) felmentésével;
d) halálával.
A miniszterelnök megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról és az összeférhetetlenség kimondásáról KI ÉS HOGY HATÁROZ?
az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz.
MI AZ A BIZALMATLANSÁGI INDÍTVÁNY?
(1) Az országgyűlési képviselők 1/5-E a miniszterelnökkel szemben írásban - a miniszterelnöki tisztségre javasolt személy megjelölésével - bizalmatlansági indítványt nyújthat be.
(2) Ha az Országgyűlés a bizalmatlansági indítványt támogatja, ezzel bizalmatlanságát fejezi ki a miniszterelnökkel szemben, egyben miniszterelnöknek megválasztja a bizalmatlansági indítványban miniszterelnöki tisztségre javasolt személyt. Az Országgyűlés döntéséhez az országgyűlési képviselők TÖBB MINT FELÉNEK szavazata szükséges.
(3) A miniszterelnök bizalmi szavazást indítványozhat. Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a miniszterelnök javaslatára tartott bizalmi szavazáson az országgyűlési képviselők több mint a fele nem támogatja a miniszterelnököt.
(4) A miniszterelnök indítványozhatja, hogy a Kormány által benyújtott ELŐTERJESZTÉS FELETTI SZAVAZÁS egyben bizalmi szavazás legyen. Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a Kormány által benyújtott előterjesztést nem támogatja.
(5) Az Országgyűlés bizalmi kérdésről való döntését a bizalmatlansági indítvány vagy a miniszterelnöknek a (3) és (4) bekezdés szerinti indítványa beterjesztésétől számított három nap után, de legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül hozza meg.
MI AZ AZ ÜGYVEZETŐ MINISZTERELNÖK?
Ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával vagy az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával szűnik meg, a miniszterelnök az új miniszterelnök megválasztásáig ügyvezető miniszterelnökként gyakorolja hatáskörét, miniszter felmentésére vagy új miniszter kinevezésére azonban javaslatot nem tehet, rendeletet csak TV FELHAT ALAPJÁN, HALASZTHATATLAN esetben alkothat.
ÖNÁLLÓ SZABÁLYOZÓ SZERVEK SZABÁLYAI AZ ALAPTÖRVÉNYBEN?
(1) Az Országgyűlés SARKALATOS törvényben a VH HATALOM körébe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátására és gyakorlására önálló szabályozó szerveket hozhat létre.
(2) Az önálló szabályozó szerv VEZETŐJÉT a ME vagy - a ME javaslatára - a KE nevezi ki sarkalatos törvényben meghatározott időtartamra. Az önálló szabályozó szerv vezetője kinevezi helyettesét vagy helyetteseit.
(3) Az önálló szabályozó szerv vezetője az önálló szabályozó szerv tevékenységéről évente BESZÁMOL az Országgyűlésnek.
(4) Az önálló szabályozó szerv vezetője TVBEN kapott FELHATALMAZÁS alapján, sarkalatos törvényben meghatározott FELADATKÖRÉBEN rendeletet ad ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. Az önálló szabályozó szerv vezetőjét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt helyettese helyettesítheti. *
KI AZ ALAPTÖRVÉNY VÉDELMÉNEK LEGFŐBB SZERVE?
Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve.
- § Az Alkotmánybíróság székhelye Budapest.
Az Alkotmánybíróság költségvetését úgy kell megállapítani, hogy ne legyen kevesebb az előző évi központi költségvetésben megállapított összegnél.
AB FELADATAI AZ ALAPTÖRVÉNYBEN
(2) Az Alkotmánybíróság
a) az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket;
b) * bírói kezdeményezésre soron kívül, de legkésőbb kilencven napon belül felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját;
c) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját;
d) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját;
e) * (1) a Kormány, (2) az országgyűlési képviselők egynegyede, (3) a Kúria elnöke, a (4) legfőbb ügyész vagy (5) az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját;
f) vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését;
g) az Alaptörvényben, illetve sarkalatos törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
AB FELADATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGRÓL SZ TÖRVÉNYBEN?
- A köztársasági elnök tisztségtől való megfosztása
- A hatásköri összeütközés feloldása ÁLLAMI ÉS ÖNK SZERVEK KÖZÖTT
- Az önkormányzati rendelet, a közjogi szervezetszabályozó eszközök és jogegységi határozatok vizsgálata
- Az Alaptörvény értelmezése
- Alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testület feloszlatásával összefüggő vélemény
- A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség alaptörvény-ellenes működésével összefüggő véleméNY
- Az Országgyűlés népszavazás elrendelésével összefüggő határozatának vizsgálata
AB SZERVEZETE
Az Alkotmánybíróság tizenöt tagból álló testület, amelynek tagjait ÉS ELNÖKÉT az Országgyűlés az országgyűlési képviselők 2/3-ADÉNAK szavazatávaL 12 évre választja.
Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
BÍRÓSÁGOK TEVÉKENYSÉGE AZ ALAPTÖRVÉNY SZERINT
(1) * A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. A legfőbb bírósági szerv a Kúria.
(2) * A bíróság dönt
- büntetőügyben,
- magánjogi jogvitában,
- a közigazgatási határozatok törvényességéről,
- az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről,
- a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról
- és törvényben meghatározott egyéb ügyben.
(3) * A Kúria a (2) bekezdésben meghatározottak mellett biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.
(4) * A bírósági szervezet többszintű.
HOL ISMERHETŐEK MEG AZ ORSZÁGGYŰLÉS BELSŐ MŰKÖDÉSI SZABÁLYAI?
- OGYTV
- HATÁROZATI HÁZSZABÁLY
AB A házszabályi rendelkezések normakontrollját is ellátja.
MELYEK AZ ORSZÁGGYŰLÉS TEVÉKENYSÉGÉNEK KÖZJOGI KORLÁTAI (TEVÉKENYSÉGÉT KORLÁTOZZA BEFOLYÁSOLJA)?
- ALAPTÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI
- KÖZVETLEN DEMOKRÁCIA: NÉPSZAVAZÁS DÖNTÉSÉT KÖTELES FIGYELEMBE VENNI, KIVÉVE KIZÁRÓLAGOS TÖRVÉNYHOZÁSI TÁRGYAK ÉS HATKÖRÖK
- ÁLLAMFŐ: JOGOSULT A PARLAMENT ÁLTAL ELFOGADOTT TV ELŐZETES ALKOTMÁNYOSSÁGI VIZSGÁLATÁT KEZDEMÉNYEZNI, MEGHATÁROZOTT ESETEKBEN FEL IS OSZLATHATJA A PARLAMENTET.
- AB: TV MEGSEMMISÍTÉS, MULASZTÁSBAN MEGNYILVÁNULÓ ALKOTMÁNYELLENESSÉG KIMONDÁSA.
- NKI JOG: MEGKÖTÖTT SZERZŐDÉSEKRE, EU JSZ-OKRA FIGYELEMMEL KELL LENNI.
HOGY ELLENŐRZI AZ OGY A KORMÁNY MUNKÁJÁT?
ELŐZETES ELLENŐRZÉS: JELÖLTEK MEGHALLGATÁSA KINEVEZÉS ELŐTT
UTÓLAGOS: BESZÁMOLÓ, JELENTÉS, TÁJÉKOZTATÓ
PLÉNUMON: INTERPELLÁCIÓ, KÉRDÉS, POLITIKAI VITA
PLÉNUMON KÍVÜL (BIZOTTSÁGOKBAN)
az országgyűlési képviselő interpellációt és kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormány tagjához a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben.
MI AZ A VIZSGÁLÓBIZOTTSÁG ÉS MIKOR HOZHATÓ LÉTRE?
- § (1) Az Országgyűlés - az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdésével összhangban - bármely, az Országgyűlés ELLENŐRZÉSI FELADATKÖRÉBEN felmerülő, KÖZÉRDEKŰ, interpellációval, kérdéssel (azonnali kérdéssel) NEM TISZTÁZHATÓ ÜGY megvizsgálására vizsgálóbizottságot küldhet ki. Nem hozható létre vizsgálóbizottság EGYEDI JOGI FELELŐSSÉG megállapítására, továbbá olyan ügyben, amely az AB, az ÁSZ, illetve az ÖNK hatáskörébe tartozik. Nem terjedhet ki a vizsgálat olyan ügyre, amely a döntés előkészítésének szakaszában van. Nem terjedhet ki a vizsgálat továbbá olyan ügy megvizsgálására, amely folyamatban lévő büntető-, szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárás tárgya.
(2) * Vizsgálóbizottság létrehozását a képviselők 1/5-E kezdeményezheti.
(4) A vizsgálóbizottság tagja csak képviselő lehet.
(5) A vizsgálóbizottság PARITÁSOS bizottság.
INTERPELLÁCIÓ ÉS KÉRDÉS, MI A KÜLÖNBSÉG?
- § (1) * Az Országgyűlés ülésének napirendjében feltüntetett időpontban interpelláció és kérdés, illetve interpelláció vagy kérdés tárgyalására minden olyan héten, amikor az Országgyűlés ülést tart, legalább a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott időtartamot kell biztosítani. Valamennyi képviselőcsoport számára lehetővé kell tenni, hogy az ülésen legalább egy általa benyújtott interpelláció és kérdés tárgyalására sor kerüljön. A Házbizottság a független képviselők létszámát figyelembe véve biztosítja számukra az interpellációk és kérdések feltételének lehetőségét. A nemzetiségi képviselő - a Házbizottság által a független képviselők számára biztosított lehetőségen felül − rendes ülésszakonként további egy, a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő interpelláció elmondására is jogosult, amelynek tárgyalására olyan ülésen van lehetőség, amelyen független képviselő által benyújtott interpelláció elhangzására nem kerül sor.
(2) Akihez az Alaptörvény szerint interpelláció vagy kérdés intézhető, köteles az interpellációt vagy kérdést személyesen, kivételesen helyettese útján megválaszolni.
(3) Ha az interpelláció vagy kérdés az egész Kormány működését érinti, a miniszterelnök válaszol, ha több minisztert érint vagy az érintett miniszter személye kérdéses, a miniszterelnök jelöli ki a válaszadó minisztert.
(4) Minden interpellációra az Országgyűlés ülésén kell választ adni. Az interpellált megindokolt kérésére az Országgyűlés - vita nélküli szavazással - engedélyezheti, hogy harminc napon belül írásban válaszoljon.
(5) Az írásban megadott választ az interpelláló képviselőnek és a házelnöknek kell eljuttatni. A válasz benyújtását követő ülésen az interpellációt tárgyalni kell.
(6) * A válasz után - az írásban adott válasz esetében is - az interpelláló képviselőnek viszonválaszra van joga, amely nem terjedhet túl az interpellációra adott válasz értékelésén, illetve az értékelés indokolásán. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról az Országgyűlés dönt.
(7) * Ha az Országgyűlés a választ elutasította, az interpellációra adott választ a feladatkörrel rendelkező állandó bizottságnak kell kiadni. Az interpellált az interpellációra adott szóbeli válaszát írásban kiegészíti, amelyről a feladatkörrel rendelkező állandó bizottság jelentésében állást foglal. Az interpellációra adott válasz tárgyalását az Országgyűlés a bizottsági jelentés beérkezését követően a következő ülésén napirendre tűzi.
(7a) * A (7) bekezdés szerinti országgyűlési bizottság javaslata alapján az Országgyűlés
a) utólag helyesnek ítéli az interpellációra adott választ,
b) elfogadja az országgyűlési bizottság ülésén az interpellált által kiegészített választ, vagy
c) megerősíti korábbi elutasító döntését, és az országgyűlési bizottságot intézkedési javaslat kidolgozására kéri fel.
(8) * Kérdés esetén meg kell jelölni, hogy a kérdező a választ az Országgyűlés ülésén szóban vagy ülésen kívül, írásban kéri. Kérdés esetén a képviselőnek viszonválaszra nincs joga, és az Országgyűlés a válasz elfogadásáról nem határoz.
(9) * Az írásbeli választ igénylő kérdésre a kérdezett 11 munkanapon belül ad választ. A határidő kezdőnapja a házelnökhöz történt benyújtást követő nap. A válaszadás napja az, amikor a választ postára adták vagy a házelnökhöz megérkezett.
MI AZ A POLITIKAI VITA?
A képviselők legalább 1/5-ÉNEK írásbeli indítványára – az indítványban megjelölt átfogó politikai témakörben – az Országgyűlés vitát tart. Minden képviselő ülésszakonként legfeljebb két politikai vita tartására irányuló indítványt támogathat.
HHSZ
OGY ÜLÉSSZAKOK?
Az Országgyűlés évente két rendes ülésszakot tart:
február 1-jétől június 15-ig és
szeptember 1-jétől december 15-éig.
Az Országgyűlés az ülésszakok alatt rendszeresen ülésezik. Az üléseket az Országgyűlés elnöke hívja össze. Napirendjére a Házbizottság vagy – ha a frakciók között ebben nincs egyetértés – az Országgyűlés elnöke tesz javaslatot. A napirend elfogadásáról az Országgyűlés dönt.
Az ülések napirendjén az Országgyűlés előtt lévő indítványok (így különösen: törvényjavaslatok, határozati javaslatok, beszámolók, interpellációk és kérdések) vitái, illetve szavazásai szerepelnek.
Rendkívüli ülésszakot vagy ülést kell összehívni a KE, a KORMÁNY vagy a képviselők 1/5-E kérelmére.
KÉPVISELŐI HIVATALI ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG
Sarkalatos törvény meghatározza azokat a közhivatalokat, amelyeket országgyűlési képviselő nem tölthet be, valamint más összeférhetetlenségi eseteket is megállapíthat.
A képviselői megbízatás összeegyeztethetetlen minden más ÁLLAMI, ÖNK-I és GAZDASÁGI tisztséggel vagy megbízatással. A képviselő a tudományos, egyetemi oktatói, főiskolai oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve más keresőfoglalkozást nem folytathat és egyéb tevékenységéért - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében végzett tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el. A képviselőnek a mezőgazdasági őstermelőként folytatott tevékenysége nem minősül kereső foglalkozásnak vagy díjazás ellenében folytatott egyéb tevékenységnek.
(2) A képviselő miniszterelnöki, miniszteri, államtitkári, kormánybiztosi, miniszterelnöki biztosi, miniszterelnöki megbízotti vagy miniszteri biztosi tisztséget láthat el, illetve az Országgyűlés tisztségviselője lehet.
(2a) * A képviselő közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány KURATÓRIUMÁBAN és FELÜGYELŐBIZOTTSÁGÁBAN tag lehet, valamint közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványban vagyonellenőri tisztséget betölthet.
(3) A miniszterelnök, miniszter, államtitkár nem lehet az Országgyűlés tisztségviselője és országgyűlési bizottság tagja.
KÉPVISELŐ GAZDASÁGI ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGE
- § Képviselő nem lehet
a)-g) *
h) a tőkepiacról szóló törvény szerinti pénzügyi ágazatban működő pénzügyi szervezet kizárólagos vagy többségi tulajdonosa, vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója,
i) olyan gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkező tag vagy részvényes, amely a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint nem minősül átlátható szervezetnek,
j) az államháztartás alrendszeréből, európai uniós forrásokból vagy nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján az államháztartáson kívüli természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek - ide nem értve a társasházat - számára nyújtott támogatások odaítélése céljából létrehozott szerv vezetője, tagja, illetve a szerv döntésének előkészítésében vagy meghozatalában közreműködő személy.
- § * A képviselő a megválasztása napjától, a képviselői megbízatása megszűnését követő két évig nem köthet vételi megállapodást olyan gazdálkodó szervezet részesedésének megszerzésére, amelyben a magyar vagy külföldi állam, helyi önkormányzat, helyi önkormányzati társulás vagy külföldi helyhatóság, párt, belföldi vagy külföldi vallási közösség közvetlen vagy közvetett kizárólagos vagy többségi befolyással rendelkezik.
KÉPVISELŐ EGYÉB MÉLTATLANSÁGI ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGE
- § (1) *
(2) A képviselő SZAKMAI VAGY ÜZLETI ÜGYBEN képviselői minőségére nem hivatkozhat.
(3) A képviselő a képviselői megbízatásának felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információkat nem szerezhet, illetve nem használhat fel.
- § (1) * A képviselő képviselői megbízatásával összefüggésben nem fogadhat el olyan AJÁNDÉKOT VAGY JUTTATÁST, amely a 104. § (1) bekezdése szerinti képviselői tiszteletdíj egyhavi összegét meghaladja. A 104. § (1) bekezdés szerinti képviselői tiszteletdíj 1/12-ed részének megfelelő értékhatárt meghaladó értékű ajándékokról és ingyenes juttatásokról a képviselő - a vagyonnyilatkozata részeként - kimutatást köteles vezetni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik a képviselőnek az Országgyűléstől, saját pártjától vagy képviselőcsoportjától, a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványtól, a képviselői munkájának ellátásához szükséges vagy azzal szoros összefüggésben lévő juttatásokra és ingyenes használatba kapott dolgokra. E juttatásokról és ingyenes használatba kapott dolgokról a képviselő - a vagyonnyilatkozata részeként - kimutatást köteles vezetni. Az ingyenesen használatba kapott dolgok a megbízatás megszűnését követően nem kerülhetnek ingyenesen a képviselő vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója (a továbbiakban: közeli hozzátartozó) tulajdonába vagy további használatába.
- § Ki kell mondani az összeférhetetlenségét annak a képviselőnek,
a) akit - képviselői megbízatásának ideje alatt - bűntett miatt jogerősen elítéltek, kivéve ha a közügyek gyakorlásától eltiltották,
b) akinek az állammal szemben - a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követően - köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül - részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek megfelelően - nem rendezi.
KI MONDJA KI A KÉPVISELŐ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGÉT, HA AZ OKOT NEM SZÜNTETI MEG.
MENTELMI, ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI ÉS MANDÁTUMVIZSGÁLATI BIZOTTSÁG JAVASLATA ALAPJÁN AZ OGY KÉPVISELŐK KÉTHARMAD
MI AZ A KLOTŰR
FELSZÓLALÁSOK IDŐKERETHEZ VALÓ KÖTÉSE
MI AZ AZ IMMUNITÁS AZ OGY KÉPVISELŐKNÉL?
- § (1) * A képviselő bíróság vagy hatóság előtt - megválasztása napjától képviselői megbízatásának ideje alatt és azt követően - nem vonható felelősségre leadott szavazata, továbbá a képviselői megbízatásának gyakorlása során a képviselői megbízatásával összefüggésben általa közölt tény vagy vélemény miatt.
(2) * Az (1) bekezdésben meghatározott mentesség nem vonatkozik a képviselők polgári jogi felelősségére
- közösség elleni izgatás, nemzeti jelkép megsértése,
- a nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása,
- visszaélés BIZALMAS adattal,
MI AZ A SÉRTHETETLENSÉG AZ OGY KÉPVISELŐKNÉL?
- § (1) * A képviselő ellen csak az Országgyűlés ELŐZETES HOZZÁJÁRULÁSÁVAL lehet BÜNTETŐELJ, valamint - a mentelmi jogról az adott ügyre vonatkozó önkéntes lemondás hiányában - SZABÁLYSÉRTÉSI ELJ indítani vagy folytatni, továbbá büntető eljárásjogi KÉNYSZERINT alkalmazni
(2) A képviselőt csak
a) bűncselekmény elkövetésének tettenérésekor lehet őrizetbe venni, vagy vele szemben más büntetőeljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni,
b) szabálysértés elkövetésének tettenérésekor lehet - ha a szabálysértési őrizet elrendelésének törvényben meghatározott feltételei fennállnak - szabálysértési őrizetbe venni, vagy vele szemben más szabálysértési kényszerintézkedést alkalmazni.
(3) * A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a vádemelés előtt a legfőbb ügyész, azt követően, illetve magánvádas, pótmagánvádas ügyben a bíróság terjeszti elő a házelnökhöz. Az indítványt a képviselő tettenérése esetén haladéktalanul elő kell terjeszteni.
(4) Szabálysértési ügyben a szabálysértési hatóság közvetlenül a képviselőt keresi meg azzal, hogy mentelmi jogáról önként lemondhat. A képviselő mentelmi jogáról történő nyolc napon belüli önkéntes lemondása esetén a szabálysértési hatóság az eljárás jogerős befejezésekor a mentelmi jogról történt lemondás tényéről, valamint az eljárás eredményéről a legfőbb ügyész útján tájékoztatja a házelnököt. A tájékoztatást a házelnök a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság részére megküldi. A Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke a tájékoztatást a bizottság soron következő ülésén ismerteti. Ha a képviselő a szabálysértési ügyben a megkeresés kézhezvételétől számított nyolc napon belül mentelmi jogáról nem mond le, a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt - a szabálysértési hatóság megkeresése alapján - a legfőbb ügyész terjeszti elő a házelnökhöz. Az eljárás lefolytatása alatt a képviselő bármelyik eljáró hatóság előtt, bármikor - legkésőbb az országgyűlési határozat meghozataláig - lemondhat mentelmi jogáról.
KÉPVISELŐK MENTELMI JOGÁNAK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI
- § * A képviselő köteles mentelmi jogának megsértését a HÁZELNÖKNEK BEJELENTI.
- § (1) HÁZELNÖK ÁTADJA megvizsgálásra a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságnak.
(3) * A mentelmi jog felfüggesztéséről az OGY dönt.
(4) A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntés csak arra az ügyre vonatkozik, amelyre az indítványt előterjesztették.
- § A képviselő mentelmi jogáról - a szabálysértési eljárás kivételével - nem mondhat le. E jogát mindenki köteles tiszteletben tartani.
- § * (1) A mentelmi jog a képviselőt a megválasztása napjától illeti meg.
VONATKOZIK-E A MENTELMI JOG A KÉPVISELŐ JELÖLTEKRE? ILYENKOR KI HATÁROZ ADOTT ESETBEN A MENTELMI JOG FELFÜGGESZTÉSÉRŐL?
(2) * A képviselők választásán jelöltként jogerősen nyilvántartásba vett személyt a választás EREDMÉNYÉNEK JOGERŐRE EMELKEDÉSÉIG a képviselőkkel azonos mentelmi jog illeti meg azzal az eltéréssel, hogy a mentelmi jog felfüggesztéséről a NVB határoz, és a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a Nemzeti Választási Bizottság elnökéhez kell benyújtani.
KIK A TISZTSÉGVISELŐK AZ OGY-BEN?
- § Az Országgyűlés tisztségviselője (2022.)
a) az Országgyűlés elnöke: KÉPVISELETI JOGKÖR, ÜLÉS VEZETÉSE ÉS RENDFENNTARTÁS, BIZOTTSÁGOKKAL KAPCS JOGKÖRÖK, KINEVEZÉSEK (Kövér László)
b) az Országgyűlés alelnöke: ELNÖK MUNKÁJÁT SEGÍTI (Jakab István, Lezsák Sándor)
c) az Országgyűlés háznagya: ELNÖK POLITIKAI HELYETTESE (Mátrai Marta)
d) az Országgyűlés jegyzője: JK HITELESÍTÉS, SZAVAZATSZÁMLÁLÓ BIZOTTSÁG. (Gelencsér Attila, Szűcs Lajos)
MI AZ A HÁZBIZOTTSÁG ÉS KIK A TAGJAI
OGY MŰKÖDÉSÉVEL KAPCS LEGFONTOSABB KÉRDÉSEK FORUMA, OGY DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTŐ TESTÜLETE
- OGY ELNÖKE ÉS ALELNÖKEI
- KÉPVISELETTEL REND POLITIKAI PÁRTOK FRAKCIÓVEZETŐI
- HÁZNAGY
- KORMÁNY KÉPVISELŐJE TANÁCSKOZÁSI JOGGAL
MILYEN BIZOTTSÁGOKAT LEHET LÉTREHOZNI AZ OGY-BEN?
- § * (1) Az Országgyűlés országgyűlési bizottságként
a) állandó bizottságokat (kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerv) , törvényalkotási bizottságot és a nemzetiségeket képviselő bizottságot hoz, *
b) eseti bizottságot és vizsgálóbizottságot hozhat
létre.
BIZOTTSÁGOKBAN KÉPVISELŐCSOPORTOK ARÁNYA
Az állandó bizottság munkájában bizottsági tagként lehetőség szerint minden képviselőcsoportból annyi képviselő vehet részt, amennyi a képviselőcsoportok közötti létszámaránynak megfelel.
Az Országgyűlés úgy is határozhat, hogy valamely állandó bizottságba mind a kormánypárti képviselőcsoportok, mind az ellenzéki képviselőcsoportok együttesen ugyanannyi képviselőt jelölhetnek (a továbbiakban: paritásos bizottság). A Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság paritásos bizottság.
Az állandó bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, képviselőcsoporthoz tartozó és független képviselő tagjainak számára a (1) képviselőcsoport-vezetők megállapodása szerint, (2) ennek hiányában a képviselőcsoport-vezetők indítványaira figyelemmel a HÁZELNÖK tesz javaslatot az Országgyűlésnek.
MINISZTERELNÖKI KORMÁNYZÁS JELLEMZŐI
- OGY CSAK A KORMÁNYFŐT VÁLASZTJA MEG
KORMÁNYFŐ MEGHATÁROZÓ SZEREPE A KORMÁNY SZEMÉLYI ÖSSZETÉTELÉNEK MEGHATÁROZÁSÁBAN, MIND A KORMÁNY ÁLTALÁNOS POLITIKÁJÁNAK MEGHATÁROZÁSÁT ILLETŐEN - FELADATOKAT HATÁROZHAT MEG A MINISZTEREK ÉS A KORMÁYN SZÁMÁRA, MINISZTEREK IRÁNYÍTÁSA ALATT ÁLLÓ SZERVEK SZÁMÁRA
- TV-BEN V KORMRENDELETBEN KAPOTT FELHAT ALAPJÁN RENDELETET ALKOTHAT
- VEZETI A KORMÁNYÜLÉST, SZAVAZATEGYENLŐSÉG ESETÉN AZ Ő SZAVAZATA DÖNT
- KORMÁNYNAK AZ OGY-VEL SZEMBENI POLITIKAI FELELŐSSÉGE AZ Ő SZEMÉLYÉN KERESZTÜL ÉRVÉNYESÜL, A MINISZTEREK NEKI TARTOZNAK KÖZVETLEN FELELŐSSÉGGEL.
- MINISZTERELNÖK MEGBÍZATÁSA MEGSZŰNIK, HA A KORMÁNY MEGBÍZATÁSA MEGSZŰNIK.
- BIZALMATLANSÁGI INDÍTVÁNY ESETÉN MIN ELNÖK MEGBÍZATÁSA MEGSZŰNIK, VELE A KORMÁNY IS LEMONDÁSRA KÉNYSZERÜL.
KORMÁNY MŰKÖDÉSE
- A Kormány a feladat- és hatáskörét a miniszterelnök VEZETÉSÉVEL, testületként gyakorolja.
- (1) A kormányzati döntéshozatal általános hatáskörű szakmai döntés-előkészítő fóruma a KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁRI ÉRTEKEZLET.
(2) A kormányzati döntéshozatal különös hatáskörű szakmai döntés-előkészítő fóruma
a) a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság,
b) a Nemzetbiztonsági Munkacsoport.
(3) A kormányzati döntéshozatal általános hatáskörű politikai döntéshozó fóruma a KORMÁNY.
(4) A kormányzati döntéshozatal különös hatáskörű politikai döntéshozó fóruma
a) a Stratégiai és Családügyi Kabinet,
b) a Gazdasági Kabinet,
c) a Nemzetbiztonsági Kabinet, valamint
d) a Nemzetpolitikai Kabinet.
- A Kormány rendszeresen tart ülést.
- A Kormány törvényalkotási programja és a Kormány féléves időtartamra szóló, havi ütemezésű munkaterve egymással összehangolt tervezetét a miniszterelnök a Kormány társadalompolitikai célkitűzéseihez illeszkedve -
- a miniszterek,
- a kormánybiztosok,
- a kormánybizottságok,
- a kormányhivatalok,
- az autonóm államigazgatási szervek, valamint
- az önálló szabályozó szervek vezetői javaslatainak figyelembevételével - készíti el.
- A Kormány törvényalkotási programja és a Kormány féléves időtartamra szóló, havi ütemezésű munkaterve egymással összehangolt tervezetét a miniszterelnök a Kormány társadalompolitikai célkitűzéseihez illeszkedve -
- A Kormány törvényalkotási programját és a munkatervét a Kormány döntése előtt a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet áttekinti.
KORMÁNYFORMÁK
A különböző felfogások egységesek abban, hogy a fogalom meghatározás orientáló pontjának a hatalommegosztásos rendszert tekintik. A kérdést a törvényhozás – végrehajtás – (esetleg) igazságszolgáltatás koordináta rendszerében vizsgálják határozzák meg.
Kormányformán értjük, hogy a hatalommegosztás rendjében létrejövő állami szervek – törvényhozás, végrehajtás és gyakran az igazságszolgáltatás – milyen struktúrával működnek és milyen viszonyban állnak egymással. A kormányforma tehát az államszervezet központi kérdésköre, amely az állami berendezkedés jellegét határozza meg. E kérdés tehát szorosan összefügg a hatalommegosztással. A hatalmi ágak elválasztása arra keresi a választ, hogy milyen hatalmi ágak vannak, illetve ezeknek mi a szerepe a közhatalom gyakorlásában. Amíg a hatalommegosztás az államszervezet statikáját határozza meg, addig a kormányforma jelöli az állami berendezkedés dinamikáját: azt, hogy a politikai jellegű hatalmi ágak egymással milyen viszonyban állnak. Az egyes államok kormányformájának meghatározása áttekintő képet ad arról, hogy az adott államban hogyan épül fel, illetve működik a közhatalom gyakorlása. Ennek keretében a kormányforma alapvetően két kérdésre ad választ:
a) Milyen a törvényhozó és a végrehajtó hatalom viszonya?
b) Ki gyakorolja a végrehajtó hatalmat?
- PRezidenciális kormányforma
- félprezidenciális kormányforma
- parlamentarizmus
a. parlamentáris köztársaság
b. parlamentáris monarchia
- kollegiális kormányforma
- alkotmányos monarchia
- szocialista kormányzati rendszerek
kIK AZOK A KÉPVISELŐCSOPORTOK (FRAKCIÓK)?
AZONOS PÁRTHOZ TARTOZÓ KÉPVISELŐK ORSZÁGGYŰLÉSI TEVÉKENYSÉGÜK ÖSSZEHANGOLÁSÁRA FRAKCIÓKAT ALAKÍTANAK, HA A PÁT VÁLASZTÁSON INDULT ÉS ORSZÁGOS LISTÁN MANDÁTUMOT SZERZETT.
A FRAKCIÓHOZ NEM CSATLAKOZÓK A FÜGGETLEN KÉPVISELŐK.
A KÉPVISELŐK A FRAKCIÓK DELEGÁLTJAIKÉNT VESZNEK RÉSZT A BIZOTTSÁGOK MUNKÁJÁBAN A FRAKCIÓVEZETŐK TAGJAI A HÁZBIZOTTSÁGNAK, MEGILLETI ŐKET A NAPIREND ELŐTTI FELSZÓLALÁS JOGA.
Az ugyanazon párthoz tartozó képviselők csak egy képviselőcsoportot alakíthatnak.
(1) Képviselőcsoportot legalább öt képviselő alakíthat.
(2) Képviselőcsoportot alkothat az ugyanazon párthoz tartozó legalább három képviselő akkor is, ha mandátumukat ugyanazon önálló országos pártlistáról szerezték.
(3) A képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja.
(4) A képviselő a képviselőcsoportból kiléphet. A képviselőcsoport a tagját kizárhatja.
(5) Ha valamely képviselő képviselőcsoport-tagsága megszűnik, a képviselő – tekintet
nélkül a tagság megszűnésének módjára – függetlenné válik.
(6) A független és a függetlenné vált képviselő megbízatása alatt képviselőcsoport megalakításában nem vehet részt és képviselőcsoporthoz nem csatlakozhat
OGY KÉPVISELŐK JOGÁLLÁSA, JOGAIK?
KÉPVISELŐK JOGÁLLÁSA EGYENLŐ, JOGAIK ÉS KÖTELEZETTSÉGEIK AZONOSAK.
MINDEN KÉPVISELŐ SZÁMÁRA BIZTOSÍTANI KELL A PLENÁRIS ÜLÉSEN VALÓ VÉLEMÉNYNYILV LEHETŐSÉGÉT, OGY BIZOTTSÁGOK MUNKÁJÁBAN VALÓ TELJES JOGÚ RÉSZVÉTELT, CSOPORTALAKÍTÁS LEHETŐSÉGÉT.
aZ 5%-OS KÜSZÖBÖT ELÉRT PÁRTOK KÉPVISELŐIT A FRAKCIÓALAPÍTÁSI JOG MINDENKÉPP MEGILLETI, FÜGGELTENÜL A HÁZSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK ESETLEGES MEGSZORÍTÓBB SZABÁLYAITÓL.
ÜGYVEZETŐ KORMÁNY ALKOTMÁNYBAN LÉVŐ SZABÁLYAI?
(1) A Kormány a megbízatása megszűnésétől az új Kormány megalakulásáig ügyvezető kormányként gyakorolja hatáskörét, nemzetközi szerződés KÖTELEZŐ HATÁLYÁT azonban nem ismerheti el, RENDELETET csak törvény felhatalmazása alapján, HALASZTHATATLAN ESETBEN alkothat.
(2) Ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával vagy az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával szűnik meg, a miniszterelnök az új miniszterelnök megválasztásáig ügyvezető miniszterelnökként gyakorolja hatáskörét, miniszter felmentésére vagy új miniszter kinevezésére azonban javaslatot nem tehet, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.
(3) Ha a miniszterelnök megbízatása halálával, összeférhetetlenség kimondásával, a megválasztásához szükséges feltételek hiánya miatt vagy azért szűnt meg, mert az Országgyűlés bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezte ki, az új miniszterelnök megválasztásáig a miniszterelnök hatáskörét a (2) bekezdésben meghatározott korlátozásokkal a miniszterelnök-HELYETTES vagy - több miniszterelnök-helyettes esetén - az első helyen kijelölt miniszterelnök-helyettes gyakorolja.
(4) A miniszter a miniszterelnök megbízatásának megszűnésétől az új miniszter kinevezéséig vagy az új Kormány más tagjának a miniszteri feladatok ideiglenes ellátásával való megbízásáig ügyvezető miniszterként gyakorolja hatáskörét, rendeletet azonban csak halaszthatatlan esetben alkothat.
