SZERVEZETI JOG Flashcards
1
Q
MAGYARORSZÁG legfőbb népképviseleti szerve?
A
az Országgyűlés.
2
Q
az ogy feladat- és hatáskörei az Alaptörvény alapján?
A
(2) Az Országgyűlés
a) megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét;
b) törvényeket alkot;
c) elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását;
d) felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére;
e) * megválasztja
- a köztársasági elnököt, az
- Alkotmánybíróság tagjait és elnökét,
- a Kúria elnökét,
- az Országos Bírósági Hivatal elnökét,
- a legfőbb ügyészt,
- az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, valamint
- az Állami Számvevőszék elnökét;
f) megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésről;
g) feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet;
h) határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésről;
i) különleges jogrendet érintő, valamint katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos döntéseket hoz;
j) közkegyelmet gyakorol;
k) az Alaptörvényben és törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
3
Q
Az Országgyűlés megbízatása mikor kezdődik?
A
az alakuló ülésével kezdődik, és a következő Országgyűlés alakuló üléséig tart. Az alakuló ülést - a választást követő 30 napon belüli időpontra - a köztársasági elnök hívja össze.
4
Q
Országgyűlés feloszlatása hogy történhet?
A
(3) A köztársasági elnök a választások egyidejű kitűzésével feloszlathatja az Országgyűlést, ha
a) a Kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg, vagy
b) az Országgyűlés az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el.
(4) Az Országgyűlés feloszlatása előtt a köztársasági elnök köteles kikérni a miniszterelnöknek, az Országgyűlés elnökének és az országgyűlési képviselőcsoportok vezetőinek véleményét.
(5) A köztársasági elnök a (3) bekezdés a) pontja szerinti jogát addig gyakorolhatja, amíg az Országgyűlés meg nem választja a miniszterelnököt. A köztársasági elnök a (3) bekezdés b) pontja szerinti jogát addig gyakorolhatja, amíg az Országgyűlés a központi költségvetést nem fogadja el.
5
Q
ÖNÁLLÓ SZABÁLYOZÓ SZERVEK JELENLEG?
A
a) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,
b) * a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal,
c) * a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága és
d) * az Országos Atomenergia Hivatal.
6
Q
Az Országgyűlés feloszlásától vagy feloszlatásától számított hány napon belül kell új Országgyűlést választani?
A
kilencven
7
Q
ogy képviselők jogai és kötelezettségei?
A
(1) Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók.
(2) Az országgyűlési képviselőt mentelmi jog és a függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg. Sarkalatos törvény meghatározza azokat a közhivatalokat, amelyeket országgyűlési képviselő nem tölthet be, valamint más összeférhetetlenségi eseteket is megállapíthat. *
(4) Az országgyűlési képviselő megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról, az összeférhetetlenség kimondásáról, valamint annak megállapításáról, hogy az országgyűlési képviselő egy éven keresztül nem vett részt az Országgyűlés munkájában, az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz.
- ÜLÉSEN VALÓ MEGJELENÉS ÉS RÉSZVÉTEL JOGA ÉS KÖTELEZETTSÉGE
- BESZÉDJOG
- JAVASLATTÉTELI JOG
- SZAVAZÁSHOZ VALÓ JOG
- PARLAMENTI TISZTSÉG VISELÉSÉNEK JOGA
- KÉRDÉS, INTERPELLÁCIÓ, INFOKÉRÉS
(5) Az országgyűlési képviselők jogállására és javadalmazására vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. *
(1) Az országgyűlési képviselő kérdést intézhet az alapvető jogok biztosához, az Állami Számvevőszék elnökéhez, a legfőbb ügyészhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben.
(2) Az országgyűlési képviselő interpellációt és kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormány tagjához a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben.
8
Q
Az országgyűlési képviselő megbízatása megszűnik, ha? (6)
A
(3) Az országgyűlési képviselő megbízatása megszűnik
a) az Országgyűlés megbízatásának megszűnésével;
b) halálával;
c) összeférhetetlenség kimondásával;
d) lemondásával;
e) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn;
f) ha 1 ÉVEN keresztül nem vesz részt az Országgyűlés munkájában.
9
Q
nyilvánosak-e az OGY ülései?
A
Az Országgyűlés ülései nyilvánosak. A Kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kérelmére az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával zárt ülés tartásáról határozhat.
10
Q
OGY szervezete?
A
(2) Az Országgyűlés tagjai sorából elnököt, alelnököket és jegyzőket választ.
(3) Az Országgyűlés országgyűlési képviselőkből álló állandó bizottságokat alakít.
(4) * Az országgyűlési képviselők tevékenységük összehangolására a házszabályi rendelkezésekben meghatározott feltételek szerint országgyűlési képviselőcsoportot alakíthatnak. *
11
Q
OGY mikor határozatképes?
A
Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen az országgyűlési képviselőknek több mint a fele jelen van.
12
Q
OGY határozatait milyen szavazati aránnyal hozza?
A
Ha az Alaptörvény eltérően nem rendelkezik, az Országgyűlés határozatait a jelen lévő országgyűlési képviselők több mint a felének szavazatával hozza meg. A házszabályi rendelkezések egyes döntések meghozatalát minősített többséghez köthetik.
13
Q
OGY miben állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét?
A
(7) * Az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott HÁZSZABÁLYI RENDELKEZÉSEKBEN állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét.
14
Q
MI BIZTOSÍTJA AZ OGY ZAVARTALAN MŰKÖDÉSÉT, BIZTONSÁGÁT?
A
Az Országgyűlés zavartalan működésének biztosítása és méltóságának megőrzése érdekében az Országgyűlés elnöke a házszabályi rendelkezésekben meghatározott rendészeti és fegyelmi jogkört gyakorol.
Az Országgyűlés rendszeres ülésezését biztosító rendelkezéseket sarkalatos törvény határozza meg. *
(9) * Az Országgyűlés biztonságáról országgyűlési őrség gondoskodik. Az országgyűlési őrség működését az Országgyűlés elnöke irányítja.
15
Q
KE JOGÁLLÁSA?
A
(1) Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.
(2) A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka.
(1) A köztársasági elnök személye sérthetetlen.
(1) A köztársasági elnök ellen büntetőeljárást csak megbízatásának megszűnése után lehet indítani.
(2) A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység kivételével - díjazást nem fogadhat el.
(5) * A köztársasági elnök és a volt köztársasági elnök jogállásának részletes szabályait és javadalmazását sarkalatos törvény határozza meg. *
16
Q
KE FELADAT ÉS HATÁSKÖREI?
A
A köztársasági elnök
a) képviseli Magyarországot;
b) részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein;
c) törvényt kezdeményezhet;
d) országos népszavazást kezdeményezhet;
e) kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás és az országos népszavazás időpontját;
f) különleges jogrendet érintő döntéseket hoz;
g) összehívja az Országgyűlés alakuló ülését;
h) feloszlathatja az Országgyűlést;
i) * az elfogadott Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását a megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményekkel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek;
j) * javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa személyére;
k) kinevezi a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét;
l) * megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét és a Magyar Művészeti Akadémia elnökét;
m) kialakítja hivatala szervezetét.
17
Q
KE KORMÁNY ELLENJEGYZÉSE MELLETTI FELADAT ÉS HATKÖREI?
A
a) az Országgyűlés felhatalmazása alapján elismeri a nemzetközi szerződés kötelező hatályát;
b) megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket;
c) kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, az önálló szabályozó szerv vezetőjét és az egyetemi tanárokat;
d) megbízza az egyetemek rektorait;
e) kinevezi és előlépteti a tábornokokat;
f) törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz, valamint engedélyezi külföldi állami kitüntetések viselését;
g) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát;
h) dönt a feladat- és hatáskörébe tartozó területszervezési kérdésekben;
i) dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben;
j) dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.
18
Q
KE MEGBÍZÁS, KINEVEZÉS, ELŐLÉPTETÉS ESETÉN MELY ESETEKBEN TAGADHATJ MEG A TELJESÍTÉST? DÍJAK, KITÜNTETÉSEK ÁTADÁSÁT MIKOR TAGADHATJA MEG?
A
KINEVEZÉSEK
A köztársasági elnök a (4) bekezdés b)-e) pontjában foglaltak teljesítését megtagadja,
- ha a JOGSZAB FELTÉTELEK hiányoznak, vagy
alapos okkal arra következtet, hogy az az államszervezet demokratikus MŰKÖDÉSÉNEK SÚLYOS ZAVARÁT eredményezné.
KITÜNTETÉSEK
A köztársasági elnök a (4) bekezdés f) pontjában foglaltak teljesítését megtagadja, ha az az Alaptörvény ÉRTÉKRENDJÉT sértené.
19
Q
HÁNY ÉVRE VÁLASZTUNK KE-T? KI VÁLASZTHATÓ?
A
(1) A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja.
(2) Köztársasági elnökké megválasztható bármely magyar állampolgár, aki a harmincötödik életévét betöltötte.
(3) A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.
20
Q
KE MEGVÁLASZTÁSA HOGY TÖRTÉNIK?
A
(1) A köztársasági elnököt a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejárta előtt legalább 30, legfeljebb 60 nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított harminc napon belül kell megválasztani. A köztársasági elnök választását az OGY ELNÖK tűzi ki. Az Országgyűlés a köztársasági elnököt TITKOS szavazással választja.
(2) A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább 1/5 ÍRÁSBELI AJÁNLÁSA szükséges. A jelölést az Országgyűlés elnökéhez a szavazás ELRENDELÉSE ELŐTT kell benyújtani. Minden országgyűlési képviselő EGY JELÖLTET ajánlhat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen.
(3) Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgyűlési képviselők 2/3-ÁNAK szavazatát megkapta.
(4) Ha az első szavazás eredménytelen volt, második szavazást kell tartani. A második szavazás során a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni. Ha az első szavazáskor az első helyen szavazategyenlőség alakul ki, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a legmagasabb számú szavazatot kapták. Ha az első szavazáskor csak a második helyen áll elő szavazategyenlőség, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a két legmagasabb számú szavazatot kapták. A második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki - tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára - a LEGTÖBB ÉRVÉNYES szavazatot kapta. Ha a második szavazás is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani.
(5) A szavazási eljárást legfeljebb két egymást követő nap alatt be kell fejezni.
(6) A megválasztott köztársasági elnök a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejártakor, a megbízatás idő előtti megszűnése esetén a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba, hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz.
21
Q
A köztársasági elnök megbízatása megszűnik, HA? (7 ESET)
A
(3) A köztársasági elnök megbízatása megszűnik
a) megbízatási idejének lejártával;
b) halálával;
c) ha 90 napot meghaladó időn át képtelen feladatköreinek ellátására;
d) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn;
e) összeférhetetlenség kimondásával;
f) lemondásával;
g) a köztársasági elnöki tisztségtől való megfosztással.
(4) A köztársasági elnök feladatkörei ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapotának és a megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról, valamint az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz.
22
Q
MELY ESETBEN ÉS HOGY TÖRTÉNIK A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK TISZTSÉGÉTŐL VALÓ MEGFOSZTÁSA?
A
(2) *
- Az Alaptörvényt,
vagy tisztsége gyakorlásával Öf valamely törvényt SZÁNDÉKOSAN megsértő,
- illetve a SZÁNDÉKOS bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők 1/5-E indítványozhatja a tisztségtől való megfosztást.
(3) A megfosztási eljárás megindításához az országgyűlési képviselők 2/3 szavazata szükséges. A szavazás TITKOS.
(4) Az Országgyűlés határozatának meghozatalától kezdődően a megfosztási eljárás befejezéséig a köztársasági elnök nem gyakorolhatja hatásköreit.
(5) A megfosztási eljárás lefolytatása az AB hatáskörébe tartozik.
(6) Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a köztársasági elnök KÖZJOGI FELELŐSSÉGÉT megállapítja (TELJES ÜLÉS 2/3-A), a köztársasági elnököt tisztségétől megfosztHATJA.
23
Q
A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén KI LÁTJA EL FELADATAIT?
A
az akadályoztatás megszűnéséig vagy a köztársasági elnök megbízatásának megszűnése esetén az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit az OGY ELNÖKe gyakorolja.
(2) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásának tényét a köztársasági elnök, a Kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kezdeményezésére az OGY ÁLLAPÍTJA MEG.
(3) A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyűlés elnöke országgyűlési képviselői jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyűlés elnökének feladatait az OGY ÁLTAL KIJELÖLT ALELNÖK látja el.
24
Q
KORMÁNY JOGÁLLÁSA
A
(1) A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A Kormány az Országgyűlésnek felelős.
(2) A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat létre.
25
KORMÁNYRENDELET JELLEMZŐI?
(3)
- Feladatkörében eljárva a Kormány törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve
- törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkot.
(4) A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes.
26
KORMÁNY MEGALAKULÁSÁNAK MÓDJA?
(1) A Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek.
(2) A miniszterelnök rendeletben a miniszterek közül egy vagy több miniszterelnök-helyettest jelöl ki.
(3) A miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg.
(4) A miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők TÖBB MINT FELÉNEK a szavazata szükséges. A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép.
(5) A köztársasági elnök a (3) bekezdés szerinti javaslatát,
a) ha a miniszterelnök megbízatása az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával szűnt meg, az új Országgyűlés alakuló ülésén teszi meg;
b) ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával, halálával, összeférhetetlenség kimondásával, a megválasztásához szükséges feltételek hiánya miatt vagy azért szűnt meg, mert az Országgyűlés a bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezte ki, a miniszterelnök megbízatása megszűnésétől számított 15 NAPON belül teszi meg.
(6) Ha az (5) bekezdés szerint miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés nem választotta meg, a köztársasági elnök az új javaslatát tizenöt napon belül teszi meg.
(7) A minisztert a MINELNÖK JAVASLAT a KE nevezi ki. A miniszter a kinevezésében MEGJELÖLT IDŐPONTBAN, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép.
(8) A Kormány a MINISZTEREK KINEVEZÉSÉVEL alakul meg.
(9) A Kormány tagja az Országgyűlés előtt esküt tesz.
27
KORMÁNY SZERVEZETE?
(1) A minisztériumok felsorolásáról törvény rendelkezik.
(2) Tárca nélküli miniszter a Kormány által meghatározott feladatkör ellátására nevezhető ki.
(3) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a fővárosi és megyei kormányhivatal.
(4) Sarkalatos törvény minisztérium, miniszter vagy közigazgatási szerv megjelölésére vonatkozó rendelkezését törvény módosíthatja.
(5) A kormánytisztviselők jogállását törvény szabályozza.
28
MINISZTÉRIUMOK FELSOROLÁSA?
1. § Magyarország minisztériumai a következők:
a) Agrárminisztérium,
b) Belügyminisztérium,
c) Emberi Erőforrások Minisztériuma,
d) Honvédelmi Minisztérium,
e) Igazságügyi Minisztérium,
f) Innovációs és Technológiai Minisztérium,
g) Külgazdasági és Külügyminisztérium,
h) Miniszterelnöki Kabinetiroda,
i) Miniszterelnökség,
j) Pénzügyminisztérium.
2. § (1) A miniszterelnök politikai munkaszervezeteként működik a Miniszterelnöki Kabinetiroda.
(2) A miniszterelnök kormányzati igazgatási munkaszervezeteként Miniszterelnöki Kormányiroda működik.
29
KORMÁNY TAGJAINAK FELADAT ÉS HATKÖRE
(1) A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját.
(2) A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között önállóan irányítja az államigazgatásnak a feladatkörébe tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket, valamint ellátja a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott feladatokat.
(3) A Kormány tagja TÖRVÉNYBEN VAGY KORMRENDELETBEN kapott FELHATALMAZÁS alapján, FELADATKÖRÉBEN eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot, amely törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes.
(4) A Kormány tagja tevékenységéért FELELŐS az Országgyűlésnek, valamint a miniszter a miniszterelnöknek. A Kormány tagja RÉSZT VEHET ÉS FELSZÓLALHAT az Országgyűlés ülésein. Az Országgyűlés és az országgyűlési bizottság az ülésén való megjelenésre KÖTELEZHETI a Kormány tagját.
(5) A Kormány tagja jogállásának részletes szabályait, javadalmazását, valamint a miniszterek helyettesítésének rendjét törvény határozza meg.
30
A miniszterelnök megbízatásának megszűnésével a Kormány megbízatása IS megszűnik?
IGEN
31
A miniszterelnök megbízatása HOGY SZŰNHET MEG?
A miniszterelnök megbízatása megszűnik
a) az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával;
b) ha az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, és új miniszterelnököt választ;
c) ha az Országgyűlés a miniszterelnök által kezdeményezett bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki;
d) lemondásával;
e) halálával;
f) összeférhetetlenség kimondásával;
g) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn.
32
A miniszter megbízatása megszűnik (4ESET)
(3) A miniszter megbízatása megszűnik
a) a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével;
b) a miniszter lemondásával;
c) felmentésével;
d) halálával.
33
A miniszterelnök megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról és az összeférhetetlenség kimondásáról KI ÉS HOGY HATÁROZ?
az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz.
34
MI AZ A BIZALMATLANSÁGI INDÍTVÁNY?
(1) Az országgyűlési képviselők 1/5-E a miniszterelnökkel szemben írásban - a miniszterelnöki tisztségre javasolt személy megjelölésével - bizalmatlansági indítványt nyújthat be.
(2) Ha az Országgyűlés a bizalmatlansági indítványt támogatja, ezzel bizalmatlanságát fejezi ki a miniszterelnökkel szemben, egyben miniszterelnöknek megválasztja a bizalmatlansági indítványban miniszterelnöki tisztségre javasolt személyt. Az Országgyűlés döntéséhez az országgyűlési képviselők TÖBB MINT FELÉNEK szavazata szükséges.
(3) A miniszterelnök bizalmi szavazást indítványozhat. Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a miniszterelnök javaslatára tartott bizalmi szavazáson az országgyűlési képviselők több mint a fele nem támogatja a miniszterelnököt.
(4) A miniszterelnök indítványozhatja, hogy a Kormány által benyújtott ELŐTERJESZTÉS FELETTI SZAVAZÁS egyben bizalmi szavazás legyen. Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a Kormány által benyújtott előterjesztést nem támogatja.
(5) Az Országgyűlés bizalmi kérdésről való döntését a bizalmatlansági indítvány vagy a miniszterelnöknek a (3) és (4) bekezdés szerinti indítványa beterjesztésétől számított három nap után, de legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül hozza meg.
35
MI AZ AZ ÜGYVEZETŐ MINISZTERELNÖK?
Ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával vagy az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával szűnik meg, a miniszterelnök az új miniszterelnök megválasztásáig ügyvezető miniszterelnökként gyakorolja hatáskörét, miniszter felmentésére vagy új miniszter kinevezésére azonban javaslatot nem tehet, rendeletet csak TV FELHAT ALAPJÁN, HALASZTHATATLAN esetben alkothat.
36
ÖNÁLLÓ SZABÁLYOZÓ SZERVEK SZABÁLYAI AZ ALAPTÖRVÉNYBEN?
(1) Az Országgyűlés SARKALATOS törvényben a VH HATALOM körébe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátására és gyakorlására önálló szabályozó szerveket hozhat létre.
(2) Az önálló szabályozó szerv VEZETŐJÉT a ME vagy - a ME javaslatára - a KE nevezi ki sarkalatos törvényben meghatározott időtartamra. Az önálló szabályozó szerv vezetője kinevezi helyettesét vagy helyetteseit.
(3) Az önálló szabályozó szerv vezetője az önálló szabályozó szerv tevékenységéről évente BESZÁMOL az Országgyűlésnek.
(4) Az önálló szabályozó szerv vezetője TVBEN kapott FELHATALMAZÁS alapján, sarkalatos törvényben meghatározott FELADATKÖRÉBEN rendeletet ad ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. Az önálló szabályozó szerv vezetőjét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt helyettese helyettesítheti. *
37
KI AZ ALAPTÖRVÉNY VÉDELMÉNEK LEGFŐBB SZERVE?
Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve.
3. § Az Alkotmánybíróság székhelye Budapest.
Az Alkotmánybíróság költségvetését úgy kell megállapítani, hogy ne legyen kevesebb az előző évi központi költségvetésben megállapított összegnél.
38
AB FELADATAI AZ ALAPTÖRVÉNYBEN
(2) Az Alkotmánybíróság
a) az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket;
b) * bírói kezdeményezésre soron kívül, de legkésőbb kilencven napon belül felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját;
c) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját;
d) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját;
e) * (1) a Kormány, (2) az országgyűlési képviselők egynegyede, (3) a Kúria elnöke, a (4) legfőbb ügyész vagy (5) az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját;
f) vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését;
g) az Alaptörvényben, illetve sarkalatos törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
39
AB FELADATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGRÓL SZ TÖRVÉNYBEN?
- A köztársasági elnök tisztségtől való megfosztása
- A hatásköri összeütközés feloldása ÁLLAMI ÉS ÖNK SZERVEK KÖZÖTT
- Az önkormányzati rendelet, a közjogi szervezetszabályozó eszközök és jogegységi határozatok vizsgálata
- Az Alaptörvény értelmezése
- Alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testület feloszlatásával összefüggő vélemény
- A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség alaptörvény-ellenes működésével összefüggő véleméNY
- Az Országgyűlés népszavazás elrendelésével összefüggő határozatának vizsgálata
40
AB SZERVEZETE
Az Alkotmánybíróság tizenöt tagból álló testület, amelynek tagjait ÉS ELNÖKÉT az Országgyűlés az országgyűlési képviselők 2/3-ADÉNAK szavazatávaL 12 évre választja.
Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
41
BÍRÓSÁGOK TEVÉKENYSÉGE AZ ALAPTÖRVÉNY SZERINT
(1) * A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. A legfőbb bírósági szerv a Kúria.
(2) * A bíróság dönt
- büntetőügyben,
- magánjogi jogvitában,
- a közigazgatási határozatok törvényességéről,
- az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről,
- a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról
- és törvényben meghatározott egyéb ügyben.
(3) * A Kúria a (2) bekezdésben meghatározottak mellett biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.
(4) * A bírósági szervezet többszintű.
42
HOL ISMERHETŐEK MEG AZ ORSZÁGGYŰLÉS BELSŐ MŰKÖDÉSI SZABÁLYAI?
- OGYTV
- HATÁROZATI HÁZSZABÁLY
AB A házszabályi rendelkezések normakontrollját is ellátja.
43
MELYEK AZ ORSZÁGGYŰLÉS TEVÉKENYSÉGÉNEK KÖZJOGI KORLÁTAI (TEVÉKENYSÉGÉT KORLÁTOZZA BEFOLYÁSOLJA)?
- ALAPTÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI
- KÖZVETLEN DEMOKRÁCIA: NÉPSZAVAZÁS DÖNTÉSÉT KÖTELES FIGYELEMBE VENNI, KIVÉVE KIZÁRÓLAGOS TÖRVÉNYHOZÁSI TÁRGYAK ÉS HATKÖRÖK
- ÁLLAMFŐ: JOGOSULT A PARLAMENT ÁLTAL ELFOGADOTT TV ELŐZETES ALKOTMÁNYOSSÁGI VIZSGÁLATÁT KEZDEMÉNYEZNI, MEGHATÁROZOTT ESETEKBEN FEL IS OSZLATHATJA A PARLAMENTET.
- AB: TV MEGSEMMISÍTÉS, MULASZTÁSBAN MEGNYILVÁNULÓ ALKOTMÁNYELLENESSÉG KIMONDÁSA.
- NKI JOG: MEGKÖTÖTT SZERZŐDÉSEKRE, EU JSZ-OKRA FIGYELEMMEL KELL LENNI.
44
HOGY ELLENŐRZI AZ OGY A KORMÁNY MUNKÁJÁT?
ELŐZETES ELLENŐRZÉS: JELÖLTEK MEGHALLGATÁSA KINEVEZÉS ELŐTT
UTÓLAGOS: BESZÁMOLÓ, JELENTÉS, TÁJÉKOZTATÓ
PLÉNUMON: INTERPELLÁCIÓ, KÉRDÉS, POLITIKAI VITA
PLÉNUMON KÍVÜL (BIZOTTSÁGOKBAN)
az országgyűlési képviselő interpellációt és kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormány tagjához a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben.
45
MI AZ A VIZSGÁLÓBIZOTTSÁG ÉS MIKOR HOZHATÓ LÉTRE?
4. § (1) Az Országgyűlés - az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdésével összhangban - bármely, az Országgyűlés ELLENŐRZÉSI FELADATKÖRÉBEN felmerülő, KÖZÉRDEKŰ, interpellációval, kérdéssel (azonnali kérdéssel) NEM TISZTÁZHATÓ ÜGY megvizsgálására vizsgálóbizottságot küldhet ki. Nem hozható létre vizsgálóbizottság EGYEDI JOGI FELELŐSSÉG megállapítására, továbbá olyan ügyben, amely az AB, az ÁSZ, illetve az ÖNK hatáskörébe tartozik. Nem terjedhet ki a vizsgálat olyan ügyre, amely a döntés előkészítésének szakaszában van. Nem terjedhet ki a vizsgálat továbbá olyan ügy megvizsgálására, amely folyamatban lévő büntető-, szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárás tárgya.
(2) * Vizsgálóbizottság létrehozását a képviselők 1/5-E kezdeményezheti.
(4) A vizsgálóbizottság tagja csak képviselő lehet.
(5) A vizsgálóbizottság PARITÁSOS bizottság.
46
INTERPELLÁCIÓ ÉS KÉRDÉS, MI A KÜLÖNBSÉG?
42. § (1) * Az Országgyűlés ülésének napirendjében feltüntetett időpontban interpelláció és kérdés, illetve interpelláció vagy kérdés tárgyalására minden olyan héten, amikor az Országgyűlés ülést tart, legalább a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott időtartamot kell biztosítani. Valamennyi képviselőcsoport számára lehetővé kell tenni, hogy az ülésen legalább egy általa benyújtott interpelláció és kérdés tárgyalására sor kerüljön. A Házbizottság a független képviselők létszámát figyelembe véve biztosítja számukra az interpellációk és kérdések feltételének lehetőségét. A nemzetiségi képviselő - a Házbizottság által a független képviselők számára biztosított lehetőségen felül − rendes ülésszakonként további egy, a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő interpelláció elmondására is jogosult, amelynek tárgyalására olyan ülésen van lehetőség, amelyen független képviselő által benyújtott interpelláció elhangzására nem kerül sor.
(2) Akihez az Alaptörvény szerint interpelláció vagy kérdés intézhető, köteles az interpellációt vagy kérdést személyesen, kivételesen helyettese útján megválaszolni.
(3) Ha az interpelláció vagy kérdés az egész Kormány működését érinti, a miniszterelnök válaszol, ha több minisztert érint vagy az érintett miniszter személye kérdéses, a miniszterelnök jelöli ki a válaszadó minisztert.
(4) Minden interpellációra az Országgyűlés ülésén kell választ adni. Az interpellált megindokolt kérésére az Országgyűlés - vita nélküli szavazással - engedélyezheti, hogy harminc napon belül írásban válaszoljon.
(5) Az írásban megadott választ az interpelláló képviselőnek és a házelnöknek kell eljuttatni. A válasz benyújtását követő ülésen az interpellációt tárgyalni kell.
(6) * A válasz után - az írásban adott válasz esetében is - az interpelláló képviselőnek viszonválaszra van joga, amely nem terjedhet túl az interpellációra adott válasz értékelésén, illetve az értékelés indokolásán. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról az Országgyűlés dönt.
(7) * Ha az Országgyűlés a választ elutasította, az interpellációra adott választ a feladatkörrel rendelkező állandó bizottságnak kell kiadni. Az interpellált az interpellációra adott szóbeli válaszát írásban kiegészíti, amelyről a feladatkörrel rendelkező állandó bizottság jelentésében állást foglal. Az interpellációra adott válasz tárgyalását az Országgyűlés a bizottsági jelentés beérkezését követően a következő ülésén napirendre tűzi.
(7a) * A (7) bekezdés szerinti országgyűlési bizottság javaslata alapján az Országgyűlés
a) utólag helyesnek ítéli az interpellációra adott választ,
b) elfogadja az országgyűlési bizottság ülésén az interpellált által kiegészített választ, vagy
c) megerősíti korábbi elutasító döntését, és az országgyűlési bizottságot intézkedési javaslat kidolgozására kéri fel.
(8) * Kérdés esetén meg kell jelölni, hogy a kérdező a választ az Országgyűlés ülésén szóban vagy ülésen kívül, írásban kéri. Kérdés esetén a képviselőnek viszonválaszra nincs joga, és az Országgyűlés a válasz elfogadásáról nem határoz.
(9) * Az írásbeli választ igénylő kérdésre a kérdezett 11 munkanapon belül ad választ. A határidő kezdőnapja a házelnökhöz történt benyújtást követő nap. A válaszadás napja az, amikor a választ postára adták vagy a házelnökhöz megérkezett.
47
MI AZ A POLITIKAI VITA?
A képviselők legalább 1/5-ÉNEK írásbeli indítványára – az indítványban megjelölt átfogó politikai témakörben – az Országgyűlés vitát tart. Minden képviselő ülésszakonként legfeljebb két politikai vita tartására irányuló indítványt támogathat.
HHSZ
48
OGY ÜLÉSSZAKOK?
Az Országgyűlés évente két rendes ülésszakot tart:
február 1-jétől június 15-ig és
szeptember 1-jétől december 15-éig.
Az Országgyűlés az ülésszakok alatt rendszeresen ülésezik. Az üléseket az Országgyűlés elnöke hívja össze. Napirendjére a Házbizottság vagy – ha a frakciók között ebben nincs egyetértés – az Országgyűlés elnöke tesz javaslatot. A napirend elfogadásáról az Országgyűlés dönt.
Az ülések napirendjén az Országgyűlés előtt lévő indítványok (így különösen: törvényjavaslatok, határozati javaslatok, beszámolók, interpellációk és kérdések) vitái, illetve szavazásai szerepelnek.
Rendkívüli ülésszakot vagy ülést kell összehívni a KE, a KORMÁNY vagy a képviselők 1/5-E kérelmére.
49
KÉPVISELŐI HIVATALI ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG
Sarkalatos törvény meghatározza azokat a közhivatalokat, amelyeket országgyűlési képviselő nem tölthet be, valamint más összeférhetetlenségi eseteket is megállapíthat.
A képviselői megbízatás összeegyeztethetetlen minden más ÁLLAMI, ÖNK-I és GAZDASÁGI tisztséggel vagy megbízatással. A képviselő a tudományos, egyetemi oktatói, főiskolai oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve más keresőfoglalkozást nem folytathat és egyéb tevékenységéért - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében végzett tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el. A képviselőnek a mezőgazdasági őstermelőként folytatott tevékenysége nem minősül kereső foglalkozásnak vagy díjazás ellenében folytatott egyéb tevékenységnek.
(2) A képviselő miniszterelnöki, miniszteri, államtitkári, kormánybiztosi, miniszterelnöki biztosi, miniszterelnöki megbízotti vagy miniszteri biztosi tisztséget láthat el, illetve az Országgyűlés tisztségviselője lehet.
(2a) * A képviselő közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány KURATÓRIUMÁBAN és FELÜGYELŐBIZOTTSÁGÁBAN tag lehet, valamint közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványban vagyonellenőri tisztséget betölthet.
(3) A miniszterelnök, miniszter, államtitkár nem lehet az Országgyűlés tisztségviselője és országgyűlési bizottság tagja.
50
KÉPVISELŐ GAZDASÁGI ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGE
84. § Képviselő nem lehet
a)-g) *
h) a tőkepiacról szóló törvény szerinti pénzügyi ágazatban működő pénzügyi szervezet kizárólagos vagy többségi tulajdonosa, vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója,
i) olyan gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkező tag vagy részvényes, amely a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint nem minősül átlátható szervezetnek,
j) az államháztartás alrendszeréből, európai uniós forrásokból vagy nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján az államháztartáson kívüli természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek - ide nem értve a társasházat - számára nyújtott támogatások odaítélése céljából létrehozott szerv vezetője, tagja, illetve a szerv döntésének előkészítésében vagy meghozatalában közreműködő személy.
85. § * A képviselő a megválasztása napjától, a képviselői megbízatása megszűnését követő két évig nem köthet vételi megállapodást olyan gazdálkodó szervezet részesedésének megszerzésére, amelyben a magyar vagy külföldi állam, helyi önkormányzat, helyi önkormányzati társulás vagy külföldi helyhatóság, párt, belföldi vagy külföldi vallási közösség közvetlen vagy közvetett kizárólagos vagy többségi befolyással rendelkezik.
51
KÉPVISELŐ EGYÉB MÉLTATLANSÁGI ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGE
86. § (1) *
(2) A képviselő SZAKMAI VAGY ÜZLETI ÜGYBEN képviselői minőségére nem hivatkozhat.
(3) A képviselő a képviselői megbízatásának felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információkat nem szerezhet, illetve nem használhat fel.
87. § (1) * A képviselő képviselői megbízatásával összefüggésben nem fogadhat el olyan AJÁNDÉKOT VAGY JUTTATÁST, amely a 104. § (1) bekezdése szerinti képviselői tiszteletdíj egyhavi összegét meghaladja. A 104. § (1) bekezdés szerinti képviselői tiszteletdíj 1/12-ed részének megfelelő értékhatárt meghaladó értékű ajándékokról és ingyenes juttatásokról a képviselő - a vagyonnyilatkozata részeként - kimutatást köteles vezetni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik a képviselőnek az Országgyűléstől, saját pártjától vagy képviselőcsoportjától, a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványtól, a képviselői munkájának ellátásához szükséges vagy azzal szoros összefüggésben lévő juttatásokra és ingyenes használatba kapott dolgokra. E juttatásokról és ingyenes használatba kapott dolgokról a képviselő - a vagyonnyilatkozata részeként - kimutatást köteles vezetni. Az ingyenesen használatba kapott dolgok a megbízatás megszűnését követően nem kerülhetnek ingyenesen a képviselő vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója (a továbbiakban: közeli hozzátartozó) tulajdonába vagy további használatába.
88. § Ki kell mondani az összeférhetetlenségét annak a képviselőnek,
a) akit - képviselői megbízatásának ideje alatt - bűntett miatt jogerősen elítéltek, kivéve ha a közügyek gyakorlásától eltiltották,
b) akinek az állammal szemben - a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követően - köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül - részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek megfelelően - nem rendezi.
52
KI MONDJA KI A KÉPVISELŐ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGÉT, HA AZ OKOT NEM SZÜNTETI MEG.
MENTELMI, ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI ÉS MANDÁTUMVIZSGÁLATI BIZOTTSÁG JAVASLATA ALAPJÁN AZ OGY KÉPVISELŐK KÉTHARMAD
53
MI AZ A KLOTŰR
FELSZÓLALÁSOK IDŐKERETHEZ VALÓ KÖTÉSE
54
MI AZ AZ IMMUNITÁS AZ OGY KÉPVISELŐKNÉL?
73. § (1) * A képviselő bíróság vagy hatóság előtt - megválasztása napjától képviselői megbízatásának ideje alatt és azt követően - nem vonható felelősségre leadott szavazata, továbbá a képviselői megbízatásának gyakorlása során a képviselői megbízatásával összefüggésben általa közölt tény vagy vélemény miatt.
(2) * Az (1) bekezdésben meghatározott mentesség nem vonatkozik a képviselők polgári jogi felelősségére
- közösség elleni izgatás, nemzeti jelkép megsértése,
- a nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása,
- visszaélés BIZALMAS adattal,
55
MI AZ A SÉRTHETETLENSÉG AZ OGY KÉPVISELŐKNÉL?
74. § (1) * A képviselő ellen csak az Országgyűlés ELŐZETES HOZZÁJÁRULÁSÁVAL lehet BÜNTETŐELJ, valamint - a mentelmi jogról az adott ügyre vonatkozó önkéntes lemondás hiányában - SZABÁLYSÉRTÉSI ELJ indítani vagy folytatni, továbbá büntető eljárásjogi KÉNYSZERINT alkalmazni
(2) A képviselőt csak
a) bűncselekmény elkövetésének tettenérésekor lehet őrizetbe venni, vagy vele szemben más büntetőeljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni,
b) szabálysértés elkövetésének tettenérésekor lehet - ha a szabálysértési őrizet elrendelésének törvényben meghatározott feltételei fennállnak - szabálysértési őrizetbe venni, vagy vele szemben más szabálysértési kényszerintézkedést alkalmazni.
(3) * A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a vádemelés előtt a legfőbb ügyész, azt követően, illetve magánvádas, pótmagánvádas ügyben a bíróság terjeszti elő a házelnökhöz. Az indítványt a képviselő tettenérése esetén haladéktalanul elő kell terjeszteni.
(4) Szabálysértési ügyben a szabálysértési hatóság közvetlenül a képviselőt keresi meg azzal, hogy mentelmi jogáról önként lemondhat. A képviselő mentelmi jogáról történő nyolc napon belüli önkéntes lemondása esetén a szabálysértési hatóság az eljárás jogerős befejezésekor a mentelmi jogról történt lemondás tényéről, valamint az eljárás eredményéről a legfőbb ügyész útján tájékoztatja a házelnököt. A tájékoztatást a házelnök a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság részére megküldi. A Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke a tájékoztatást a bizottság soron következő ülésén ismerteti. Ha a képviselő a szabálysértési ügyben a megkeresés kézhezvételétől számított nyolc napon belül mentelmi jogáról nem mond le, a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt - a szabálysértési hatóság megkeresése alapján - a legfőbb ügyész terjeszti elő a házelnökhöz. Az eljárás lefolytatása alatt a képviselő bármelyik eljáró hatóság előtt, bármikor - legkésőbb az országgyűlési határozat meghozataláig - lemondhat mentelmi jogáról.
56
KÉPVISELŐK MENTELMI JOGÁNAK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI
76. § * A képviselő köteles mentelmi jogának megsértését a HÁZELNÖKNEK BEJELENTI.
77. § (1) HÁZELNÖK ÁTADJA megvizsgálásra a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságnak.
(3) * A mentelmi jog felfüggesztéséről az OGY dönt.
(4) A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntés csak arra az ügyre vonatkozik, amelyre az indítványt előterjesztették.
78. § A képviselő mentelmi jogáról - a szabálysértési eljárás kivételével - nem mondhat le. E jogát mindenki köteles tiszteletben tartani.
79. § * (1) A mentelmi jog a képviselőt a megválasztása napjától illeti meg.
57
VONATKOZIK-E A MENTELMI JOG A KÉPVISELŐ JELÖLTEKRE? ILYENKOR KI HATÁROZ ADOTT ESETBEN A MENTELMI JOG FELFÜGGESZTÉSÉRŐL?
(2) * A képviselők választásán jelöltként jogerősen nyilvántartásba vett személyt a választás EREDMÉNYÉNEK JOGERŐRE EMELKEDÉSÉIG a képviselőkkel azonos mentelmi jog illeti meg azzal az eltéréssel, hogy a mentelmi jog felfüggesztéséről a NVB határoz, és a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a Nemzeti Választási Bizottság elnökéhez kell benyújtani.
58
KIK A TISZTSÉGVISELŐK AZ OGY-BEN?
1. § Az Országgyűlés tisztségviselője (2022.)
a) az Országgyűlés elnöke: KÉPVISELETI JOGKÖR, ÜLÉS VEZETÉSE ÉS RENDFENNTARTÁS, BIZOTTSÁGOKKAL KAPCS JOGKÖRÖK, KINEVEZÉSEK (Kövér László)
b) az Országgyűlés alelnöke: ELNÖK MUNKÁJÁT SEGÍTI (Jakab István, Lezsák Sándor)
c) az Országgyűlés háznagya: ELNÖK POLITIKAI HELYETTESE (Mátrai Marta)
d) az Országgyűlés jegyzője: JK HITELESÍTÉS, SZAVAZATSZÁMLÁLÓ BIZOTTSÁG. (Gelencsér Attila, Szűcs Lajos)
59
MI AZ A HÁZBIZOTTSÁG ÉS KIK A TAGJAI
OGY MŰKÖDÉSÉVEL KAPCS LEGFONTOSABB KÉRDÉSEK FORUMA, OGY DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTŐ TESTÜLETE
- OGY ELNÖKE ÉS ALELNÖKEI
- KÉPVISELETTEL REND POLITIKAI PÁRTOK FRAKCIÓVEZETŐI
- HÁZNAGY
- KORMÁNY KÉPVISELŐJE TANÁCSKOZÁSI JOGGAL
60
MILYEN BIZOTTSÁGOKAT LEHET LÉTREHOZNI AZ OGY-BEN?
14. § * (1) Az Országgyűlés országgyűlési bizottságként
a) állandó bizottságokat (kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerv) , törvényalkotási bizottságot és a nemzetiségeket képviselő bizottságot hoz, *
b) eseti bizottságot és vizsgálóbizottságot hozhat
létre.
61
BIZOTTSÁGOKBAN KÉPVISELŐCSOPORTOK ARÁNYA
Az állandó bizottság munkájában bizottsági tagként lehetőség szerint minden képviselőcsoportból annyi képviselő vehet részt, amennyi a képviselőcsoportok közötti létszámaránynak megfelel.
Az Országgyűlés úgy is határozhat, hogy valamely állandó bizottságba mind a kormánypárti képviselőcsoportok, mind az ellenzéki képviselőcsoportok együttesen ugyanannyi képviselőt jelölhetnek (a továbbiakban: paritásos bizottság). A Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság paritásos bizottság.
Az állandó bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, képviselőcsoporthoz tartozó és független képviselő tagjainak számára a (1) képviselőcsoport-vezetők megállapodása szerint, (2) ennek hiányában a képviselőcsoport-vezetők indítványaira figyelemmel a HÁZELNÖK tesz javaslatot az Országgyűlésnek.
62
MINISZTERELNÖKI KORMÁNYZÁS JELLEMZŐI
- OGY CSAK A KORMÁNYFŐT VÁLASZTJA MEG
KORMÁNYFŐ MEGHATÁROZÓ SZEREPE A KORMÁNY SZEMÉLYI ÖSSZETÉTELÉNEK MEGHATÁROZÁSÁBAN, MIND A KORMÁNY ÁLTALÁNOS POLITIKÁJÁNAK MEGHATÁROZÁSÁT ILLETŐEN
- FELADATOKAT HATÁROZHAT MEG A MINISZTEREK ÉS A KORMÁYN SZÁMÁRA, MINISZTEREK IRÁNYÍTÁSA ALATT ÁLLÓ SZERVEK SZÁMÁRA
- TV-BEN V KORMRENDELETBEN KAPOTT FELHAT ALAPJÁN RENDELETET ALKOTHAT
- VEZETI A KORMÁNYÜLÉST, SZAVAZATEGYENLŐSÉG ESETÉN AZ Ő SZAVAZATA DÖNT
- KORMÁNYNAK AZ OGY-VEL SZEMBENI POLITIKAI FELELŐSSÉGE AZ Ő SZEMÉLYÉN KERESZTÜL ÉRVÉNYESÜL, A MINISZTEREK NEKI TARTOZNAK KÖZVETLEN FELELŐSSÉGGEL.
- MINISZTERELNÖK MEGBÍZATÁSA MEGSZŰNIK, HA A KORMÁNY MEGBÍZATÁSA MEGSZŰNIK.
- BIZALMATLANSÁGI INDÍTVÁNY ESETÉN MIN ELNÖK MEGBÍZATÁSA MEGSZŰNIK, VELE A KORMÁNY IS LEMONDÁSRA KÉNYSZERÜL.
63
KORMÁNY MŰKÖDÉSE
1. * A Kormány a feladat- és hatáskörét a miniszterelnök VEZETÉSÉVEL, testületként gyakorolja.
2. * (1) A kormányzati döntéshozatal általános hatáskörű szakmai döntés-előkészítő fóruma a KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁRI ÉRTEKEZLET.
(2) A kormányzati döntéshozatal különös hatáskörű szakmai döntés-előkészítő fóruma
a) a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság,
b) a Nemzetbiztonsági Munkacsoport.
(3) A kormányzati döntéshozatal általános hatáskörű politikai döntéshozó fóruma a KORMÁNY.
(4) A kormányzati döntéshozatal különös hatáskörű politikai döntéshozó fóruma
a) a Stratégiai és Családügyi Kabinet,
b) a Gazdasági Kabinet,
c) a Nemzetbiztonsági Kabinet, valamint
d) a Nemzetpolitikai Kabinet.
3. * A Kormány rendszeresen tart ülést.
4. * A Kormány törvényalkotási programja és a Kormány féléves időtartamra szóló, havi ütemezésű munkaterve egymással összehangolt tervezetét a miniszterelnök a Kormány társadalompolitikai célkitűzéseihez illeszkedve -
- a miniszterek,
- a kormánybiztosok,
- a kormánybizottságok,
- a kormányhivatalok,
- az autonóm államigazgatási szervek, valamint
- az önálló szabályozó szervek vezetői javaslatainak figyelembevételével - készíti el.
5. * A Kormány törvényalkotási programját és a munkatervét a Kormány döntése előtt a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet áttekinti.
64
KORMÁNYFORMÁK
A különböző felfogások egységesek abban, hogy a fogalom meghatározás orientáló pontjának a hatalommegosztásos rendszert tekintik. A kérdést a törvényhozás – végrehajtás – (esetleg) igazságszolgáltatás koordináta rendszerében vizsgálják határozzák meg.
Kormányformán értjük, hogy a hatalommegosztás rendjében létrejövő állami szervek – törvényhozás, végrehajtás és gyakran az igazságszolgáltatás – milyen struktúrával működnek és milyen viszonyban állnak egymással. A kormányforma tehát az államszervezet központi kérdésköre, amely az állami berendezkedés jellegét határozza meg. E kérdés tehát szorosan összefügg a hatalommegosztással. A hatalmi ágak elválasztása arra keresi a választ, hogy milyen hatalmi ágak vannak, illetve ezeknek mi a szerepe a közhatalom gyakorlásában. Amíg a hatalommegosztás az államszervezet statikáját határozza meg, addig a kormányforma jelöli az állami berendezkedés dinamikáját: azt, hogy a politikai jellegű hatalmi ágak egymással milyen viszonyban állnak. Az egyes államok kormányformájának meghatározása áttekintő képet ad arról, hogy az adott államban hogyan épül fel, illetve működik a közhatalom gyakorlása. Ennek keretében a kormányforma alapvetően két kérdésre ad választ:
a) Milyen a törvényhozó és a végrehajtó hatalom viszonya?
b) Ki gyakorolja a végrehajtó hatalmat?
1. PRezidenciális kormányforma
2. félprezidenciális kormányforma
3. parlamentarizmus
a. parlamentáris köztársaság
b. parlamentáris monarchia
4. kollegiális kormányforma
5. alkotmányos monarchia
6. szocialista kormányzati rendszerek
65
kIK AZOK A KÉPVISELŐCSOPORTOK (FRAKCIÓK)?
AZONOS PÁRTHOZ TARTOZÓ KÉPVISELŐK ORSZÁGGYŰLÉSI TEVÉKENYSÉGÜK ÖSSZEHANGOLÁSÁRA FRAKCIÓKAT ALAKÍTANAK, HA A PÁT VÁLASZTÁSON INDULT ÉS ORSZÁGOS LISTÁN MANDÁTUMOT SZERZETT.
A FRAKCIÓHOZ NEM CSATLAKOZÓK A FÜGGETLEN KÉPVISELŐK.
A KÉPVISELŐK A FRAKCIÓK DELEGÁLTJAIKÉNT VESZNEK RÉSZT A BIZOTTSÁGOK MUNKÁJÁBAN A FRAKCIÓVEZETŐK TAGJAI A HÁZBIZOTTSÁGNAK, MEGILLETI ŐKET A NAPIREND ELŐTTI FELSZÓLALÁS JOGA.
Az ugyanazon párthoz tartozó képviselők csak egy képviselőcsoportot alakíthatnak.
(1) Képviselőcsoportot legalább öt képviselő alakíthat.
(2) Képviselőcsoportot alkothat az ugyanazon párthoz tartozó legalább három képviselő akkor is, ha mandátumukat ugyanazon önálló országos pártlistáról szerezték.
(3) A képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja.
(4) A képviselő a képviselőcsoportból kiléphet. A képviselőcsoport a tagját kizárhatja.
(5) Ha valamely képviselő képviselőcsoport-tagsága megszűnik, a képviselő – tekintet
nélkül a tagság megszűnésének módjára – függetlenné válik.
(6) A független és a függetlenné vált képviselő megbízatása alatt képviselőcsoport megalakításában nem vehet részt és képviselőcsoporthoz nem csatlakozhat
66
OGY KÉPVISELŐK JOGÁLLÁSA, JOGAIK?
KÉPVISELŐK JOGÁLLÁSA EGYENLŐ, JOGAIK ÉS KÖTELEZETTSÉGEIK AZONOSAK.
MINDEN KÉPVISELŐ SZÁMÁRA BIZTOSÍTANI KELL A PLENÁRIS ÜLÉSEN VALÓ VÉLEMÉNYNYILV LEHETŐSÉGÉT, OGY BIZOTTSÁGOK MUNKÁJÁBAN VALÓ TELJES JOGÚ RÉSZVÉTELT, CSOPORTALAKÍTÁS LEHETŐSÉGÉT.
aZ 5%-OS KÜSZÖBÖT ELÉRT PÁRTOK KÉPVISELŐIT A FRAKCIÓALAPÍTÁSI JOG MINDENKÉPP MEGILLETI, FÜGGELTENÜL A HÁZSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK ESETLEGES MEGSZORÍTÓBB SZABÁLYAITÓL.
67
ÜGYVEZETŐ KORMÁNY ALKOTMÁNYBAN LÉVŐ SZABÁLYAI?
(1) A Kormány a megbízatása megszűnésétől az új Kormány megalakulásáig ügyvezető kormányként gyakorolja hatáskörét, nemzetközi szerződés KÖTELEZŐ HATÁLYÁT azonban nem ismerheti el, RENDELETET csak törvény felhatalmazása alapján, HALASZTHATATLAN ESETBEN alkothat.
(2) Ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával vagy az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával szűnik meg, a miniszterelnök az új miniszterelnök megválasztásáig ügyvezető miniszterelnökként gyakorolja hatáskörét, miniszter felmentésére vagy új miniszter kinevezésére azonban javaslatot nem tehet, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.
(3) Ha a miniszterelnök megbízatása halálával, összeférhetetlenség kimondásával, a megválasztásához szükséges feltételek hiánya miatt vagy azért szűnt meg, mert az Országgyűlés bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezte ki, az új miniszterelnök megválasztásáig a miniszterelnök hatáskörét a (2) bekezdésben meghatározott korlátozásokkal a miniszterelnök-HELYETTES vagy - több miniszterelnök-helyettes esetén - az első helyen kijelölt miniszterelnök-helyettes gyakorolja.
(4) A miniszter a miniszterelnök megbízatásának megszűnésétől az új miniszter kinevezéséig vagy az új Kormány más tagjának a miniszteri feladatok ideiglenes ellátásával való megbízásáig ügyvezető miniszterként gyakorolja hatáskörét, rendeletet azonban csak halaszthatatlan esetben alkothat.
68
KORMÁNY ELLENŐRZÉSÉT BIZTOSÍTÓ PARLAMENTI ESZKÖZÖK?
INTERPELLÁCIÓ
KÉRDÉS
POLITIKAI VITA
BIZALMATLANSÁGI INDÍTVÁNY
69
KONSTRUKTÍV BIZALMATLANSÁGI INDÍTVÁNY A MINISZTERELNÖK ELLEN?
KÉPVISELŐK INDÍTVÁNYOZZÁK
(1) Az országgyűlési képviselők 1/5-E a miniszterelnökkel szemben írásban - a miniszterelnöki tisztségre javasolt SZEMÉLY megjelölésével - bizalmatlansági indítványt nyújthat be.
(2) Ha az Országgyűlés a bizalmatlansági indítványt támogatja, ezzel bizalmatlanságát fejezi ki a miniszterelnökkel szemben, egyben miniszterelnöknek megválasztja a bizalmatlansági indítványban miniszterelnöki tisztségre javasolt személyt. Az Országgyűlés döntéséhez az országgyűlési képviselők TÖBB MINT A FELÉNEK szavazata szükséges.
MINELNÖK INDÍTVÁNYOZZA
A miniszterelnök bizalmi szavazást indítványozhat. Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a miniszterelnök javaslatára tartott bizalmi szavazáson az országgyűlési képviselők TÖBB MINT FELE nem támogatja a miniszterelnököt.
(4) A miniszterelnök indítványozhatja, hogy a KORMÁNY által benyújtott ELŐTERJESZTÉS FELETTI SZAVAZÁS egyben bizalmi szavazás legyen. Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a Kormány által benyújtott előterjesztést NEM TÁMOGATJA. ELŐTERJESZTÉS ELFOGADÁSÁHOZ SZÜKSÉGES TÖBBSÉG DÖNT.
70
(4) Autonóm államigazgatási szerv
a) a Közbeszerzési Hatóság,
c) a Gazdasági Versenyhivatal,
d) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, és
e) a Nemzeti Választási Iroda.
71
Önálló szabályozó szerv (4)
a) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,
b) * a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal,
c) * a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága és
d) * az Országos Atomenergia Hivatal.
72
Központi államigazgatási szerv
a) a központi kormányzati igazgatási szerv,
b) az önálló szabályozó szerv,
c) az autonóm államigazgatási szerv, és
d) a rendvédelmi szerv és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat.
73
Politikai felsővezető:
a) a miniszterelnök,
b) a miniszter és
c) az államtitkár.
Politikai vezető a kormánymegbízott.
74
(7) Szakmai felsővezető:
a) a Miniszterelnöki Kormányiroda és a minisztérium közigazgatási államtitkára,
b) a Miniszterelnöki Kormányiroda és a minisztérium helyettes államtitkára,
c) a kormányzati főhivatal és a központi hivatal vezetője és vezetőjének helyettese és
d) a kormányhivatal főigazgatója (a továbbiakban: főigazgató).
75
Kormányzati igazgatási szerv:
a) a központi kormányzati igazgatási szervek és ezek területi, helyi (a továbbiakban együtt: területi) szervei, és
b) a területi kormányzati igazgatási szervek.
(2) Központi kormányzati igazgatási szerv:
a) a Kormány,
b) a Miniszterelnöki Kormányiroda,
c) a minisztérium,
d) a kormányzati főhivatal, és
e) a központi hivatal.
(3) Kormányzati főhivatal:
a) a Központi Statisztikai Hivatal,
c) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, és
(4) Területi kormányzati igazgatási szervek a fővárosi és megyei kormányhivatalok (a továbbiakban együtt: kormányhivatal).
76
MINISZTERELNÖK FELADATKÖRE
(1) A miniszterelnök az Alaptörvényben meghatározott feladatkörében eljárva a Kormány IRÁNYÍTÁSA alatt álló, illetve a miniszter IRÁNYÍTÁSA VAGY FELÜGYELETE alá tartozó szervek vezetői számára feladatokat határozhat meg, továbbá tőlük tájékoztatást kérhet. A feladatmeghatározásról, illetve a tájékoztatáskérésről a szerv vezetője az irányító vagy felügyelő minisztert tájékoztatja.
(2) A miniszterelnök az Alaptörvényben meghatározott feladatkörében eljárva más politikai felsővezető, a KÖZIG államtitkár és a helyettes államtitkár számára feladatot határozhat meg, valamint e tisztségviselőket a feladat- és hatáskörükbe tartozó kérdésekről JELENTÉSTÉTELRE VAGY BESZÁMOLÓRA kötelezheti.
77
KABINET
(1) A Kormány KIEMELT FONTOSSÁGÚ társadalompolitikai, gazdaságpolitikai vagy nemzetbiztonsági ÜGYEKBEN a Kormány ülései előtti ÁLLÁSFOGLALÁSRA kabinetet hozhat létre.
(2) A kabinet tagjai a feladatkörükben érintett miniszterek, valamint a miniszterelnök által kijelölt személyek. A kabinet ülésére állandó jelleggel meghívott személyek körét, a kabinettag miniszterek helyettesítésére jogosult tisztségviselőket, valamint a további kabinettagok és az állandó meghívottak helyettesítésére jogosult személyeket a kabinetet létrehozó NORMATÍV KORMÁNYHATÁROZAT jelöli ki.
78
A kormánybizottság]
(1) A Kormány a hatáskörébe tartozó jelentős, TÖBB MINISZTER FELADATKÖRÉT ÉRINTŐ FELADATOK összehangolt megoldásának IRÁNYÍTÁSÁRA kormánybizottságot hozhat létre.
(2) A kormánybizottság tagjai a FELADATKÖRÜKBEN ÉRITNETT MINISZTEREK. A kormánybizottság ülésére állandó jelleggel meghívott személyek körét, valamint a bizottsági tagok helyettesítésére jogosult tisztségviselőket és az állandó meghívottak helyettesítésére jogosult személyeket a kormánybizottságot létrehozó NORMATÍV KORMHATÁROZAT jelöli ki.
79
10. § [A testületek]
(1) A Kormány egyéb JAVASLATTEVŐ, VÉLEMÉNYEZŐ, TANÁCSADÓI tevékenységet végző testületet hozhat létre. A testület tagjai tevékenységükért tiszteletdíjban részesülhetnek. *
80
12. § [A kormánybiztos]
(1) A Kormány normatív határozatával a Kormány FELADATKÖRÉBE tartozó - miniszter vagy kormányzati főhivatal hatáskörébe nem utalt -,vagy KIEMELT FONTOSSÁGÚ FELADAT ellátására kormánybiztost nevezhet ki. *
(2) A kormánybiztos tevékenységét a MINDELNÖK, illetve a Kormány által határozatban kijelölt MINISZTER IRÁNYÍTJA. Az irányító személye a kormánybiztos által ellátandó egyes feladatok tekintetében eltérő lehet.
81
14. § [A miniszterelnöki biztos]
(1) A miniszterelnök - NORMATÍV UTASÍTÁS - a feladatkörébe tartozó feladat ellátására miniszterelnöki biztost nevezhet ki.
(2) A miniszterelnöki biztos tevékenységét a MINELNÖK IRÁNYÍTJA.
(4) A miniszterelnöki biztost tevékenységének ellátásában - az (1) bekezdés szerinti normatív utasításban meghatározottak szerint - a miniszterelnök által kijelölt minisztériumban vagy a Miniszterelnöki Kormányirodán működő titkárság segíti, amelyre az államtitkár titkárságának szabályai az irányadóak.
82
15. § [A miniszterelnöki megbízott]
(2) * A 3. § (9) bekezdésében meghatározott tilalom nem akadálya annak, hogy a miniszterelnök eseti jellegű feladat miniszterelnöki megbízottként történő ellátására megbízást adjon. A miniszterelnök a miniszterelnöki megbízottat feljogosíthatja a miniszterelnöki főtanácsadói megnevezés használatára.
(3) A megbízás legfeljebb a miniszterelnök megbízatásának idejére szólhat.
83
13. § [A kormánybiztos titkársága]
(1) A kormánybiztost tevékenységének ellátásában - a 12. § (1) bekezdése szerinti normatív határozatban meghatározottak szerint - a Kormány által kijelölt minisztériumban vagy a Miniszterelnöki Kormányirodán működő titkárság segíti, amelyre az államtitkár titkárságának szabályai az irányadóak. A 12. § (1) bekezdése szerinti normatív határozat úgy is rendelkezhet, hogy a kormánybiztos tevékenységét titkárság nem segíti.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a kormánybiztossá kinevezett személy a minisztérium vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda politikai vagy szakmai felsővezetője, a tevékenységének ellátásában
a) a kinevezése szerinti minisztériumban, a miniszter irányítása alatt működő titkárság, vagy
b) a kinevezése szerinti Miniszterelnöki Kormányirodán működő titkárság
segíti, amelyre az államtitkár titkárságának szabályai az irányadóak.
(3) * A kormánybiztos biztosi jogviszonyából származó jogok és kötelezettségek érvényesítéséért, valamint a jogviszonyával kapcsolatos kiadások költségvetési fedezetéért a kinevezéséről szóló kormányhatározatban megjelölt minisztérium vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda a felelős.
84
16. § [A Miniszterelnöki Kormányiroda jogállása]
(1) A Miniszterelnöki Kormányiroda a miniszterelnök KORMÁNYZATI IGAZGATÁSI MUNKASZER működő KÜLÖNÖS HATÁSKÖRŰ központi kormányzati igazgatási szerv.
(2) A Miniszterelnöki Kormányirodát a miniszterelnök KÖZVETLENÜL irányítja.
A Miniszterelnöki Kormányirodát a miniszterelnök közvetlen irányítása alatt álló KÖZIG ÁLLAMTITKÁR VEZETI, a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően.
85
19. § [A minisztérium jogállása és vezetője]
(1) A minisztérium a miniszter MUNKASZERVEKÉNT működő, a Kormány IRÁNYÍTÁSA alatt álló KÜLÖNS HATKÖRŰ központi kormányzati igazgatási szerv.
(2) Az általános politikai koordinációt ellátó Miniszterelnöki Kabinetirodát a miniszterelnök kabinetfőnöke miniszterként vezeti.
A miniszter vezeti a minisztériumot, e feladatkörében IRÁNYÍTJA az államtitkár és a közigazgatási államtitkár tevékenységét. A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter, valamint az általános politikai koordinációért felelős miniszter közvetlenül irányíthatja az általa vezetett minisztérium helyettes államtitkárának tevékenységét.
(5) A miniszter részletes feladat- és hatáskörét a Kormány EREDETI JOGALKOTÓI HATÁSKÖRBEN kiadott rendeletben állapítja meg.
86
Az Alkotmánybíróság FŐ FELADATA
az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve.
2. § Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve.
3. § Az Alkotmánybíróság székhelye Budapest.
4. § Az Alkotmánybíróság költségvetése a központi költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezet.
87
AB HATÁSKÖREI AZ ALAPTÖRVÉNY SZERINT
a) az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket; ELŐZETES NORMAKONTROLL
b) * bírói kezdeményezésre soron kívül, de legkésőbb kilencven napon belül felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját; BÍRÓI KEZDEMÉNYEZÉS - KONKRÉT UTÓLAGOS NORMAKONTROLL
c) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját;
d) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját;
e) * a Kormány, az országgyűlési képviselők 1/4-E, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját; UTÓLAGOS NORMAKONTROLL
f) vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését;
g) az Alaptörvényben, illetve sarkalatos törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
88
ALAPTÖRVÉNY MÓDOSÍTÁS AB-I FELÜLVIZSGÁLATA
Az Alkotmánybíróság az Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül. E vizsgálatot
a) az elfogadott, de még ki nem hirdetett Alaptörvény és Alaptörvény-módosítás tekintetében a köztársasági elnök,
b) * a kihirdetéstől számított 30 NAPON belül
- a Kormány,
- az országgyűlési képviselők egynegyede,
- a Kúria elnöke,
- a legfőbb ügyész
- vagy az alapvető jogok biztosa
kezdeményezheti. *
89
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG TAGJAINAK ÉS ELNÖKÉNEK MEGVÁLASZTÁSA
Az Alkotmánybíróság 15 tagból álló testület, amelynek tagjait az Országgyűlés az országgyűlési képviselők 2/3-ÁNAK szavazatával 12 évre választja.
Az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával az Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt választ, az elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart. Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai PÁRTNAK, és nem folytathatnak POLITIKAI TEVÉKENYSÉGET.
(9) * Az Alkotmánybíróság hatáskörének, szervezetének, működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg. *
90
Az Alkotmánybíróság tagjának jogállása
5. § Az Alkotmánybíróság tagja független, csak az Alaptörvénynek és a törvényeknek van alárendelve
6. § (1) Az Alkotmánybíróság tagjává megválasztható minden olyan büntetlen előéletű, és az országgyűlési képviselők választásán választható magyar állampolgár, aki
a) jogász végzettséggel rendelkezik,
b) * 45. életévét betöltötte, de 70. életévét még nem töltötte be, és
c) kiemelkedő tudású elméleti jogász (egyetemi tanár vagy a Magyar Tudományos Akadémia doktora), vagy legalább húszévi, jogi területen folytatott szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogi szakmai gyakorlatot olyan munkakörben kell eltölteni, amely betöltésének feltétele a jogász végzettség.
(3) Az Alkotmánybíróság tagjának megbízatási ideje tizenkét év. Az Alkotmánybíróság tagja nem választható újra.
(4) * Az Alkotmánybíróságnak nem lehet tagja az, aki a megválasztása napját megelőző négy éven belül a Kormány tagja, valamely párt vezető tisztségviselője volt, vagy politikai és szakmai felsővezetői tisztséget töltött be.
91
alkotmánybíráskodás fogalma
- alkotmány rendelkezéseinek autentikus értelmezése és alkalmazása
- jog normák alkotmányossági vizsgálata
- alkotmányellenes norma megsemmisítése
92
AB határozatai kötelező erejűek-e, van-e jogorvoslat?
mindenkire nézve kötelező
megfellebbezhetetlen
93
AB tanácsai
- teljes ülés (összes tagból álló legfőbb testületi szerv, határozatképes, ha kétharmad jelen van, köztük az elnök v elnökhelyettes, nyílt szavazás, szótöbbség, tartózkodás nélkül)
- tanács (legalább 5 bíró esetén többséggel, kevesebb bíró esetén egyhangúan hozza határozatait)
- egyesbíró
94
AB hatáskörei
Alaptörvény 24 cikk
Abtv kiegészíti (közvetlen alkjogi panasszal, Alaptörvény értelmezéssel)
- ELŐZETES NORMAKONTROLL
- UTÓLAGOS NORMAKONTROLL
- ALKJOGI PANASZ
- BÍRÓI KEZDEMÉNYEZÉS
- NKI SZERZŐDÉSBE ÜTKÖZÉS VIZSGÁLATA
- EGYÉB HATKÖRÖK
95
AB hatásköre és az államadósság kapcsolata
Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék FELÉT MEGHALADJA, az Alkotmánybíróság a 24. cikk (2) bekezdés b)-e) pontjában foglalt hatáskörében a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló TÖRVÉNYEK Alaptörvénnyel való összhangját kizárólag az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó JOGOKKAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN vizsgálhatja felül, és ezek sérelme miatt semmisítheti meg. Az Alkotmánybíróság az e tárgykörbe tartozó törvényeket is korlátozás nélkül jogosult megsemmisíteni, ha a törvény megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt ELJÁRÁSI KÖVETELMÉNYEK nem teljesültek.
(5) * A (4) bekezdést azon törvényi rendelkezések esetében, amelyek abban az időszakban léptek hatályba, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladta, ezen időszak tekintetében akkor is alkalmazni kell, ha az államadósság a teljes hazai össztermék felét már nem haladja meg.
96
ELŐZETES NORMAKONTROLL ELJÁRÁSA AZ AB-NAK
1. ELFOGADOTT, DE MÉG KI NEM HIRDETETT TÖRVÉNY
Az Országgyűlés - a (1) törvény kezdeményezője, (2) a Kormány, illetve az (2) Országgyűlés elnöke zárószavazás előtt megtett indítványára - az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak. Az Országgyűlés az indítványról a zárószavazást követően határoz. Az indítvány elfogadása esetén az Országgyűlés elnöke az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára haladéktalanul megküldi az Alkotmánybíróságnak.
2. KE TARTJA ALKOTMÁNYELLENESNEK A KI NEM HIRDETETT TÖRVÉNYT
Ha a köztársasági elnök a törvényt vagy annak valamely rendelkezését az Alaptörvénnyel ellentétesnek tartja - és AZ OGY ÁLTAL KEZDEMÉNYEZETT ELŐZETES NORMAKONTROLL ELJÁRÁSRA nem került sor -, a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak megküldi. OGY ELNÖK SZÁMÁRA VALÓ MEGKÜLDÉST KÖVETŐEN.
3. ALAPTÖRVÉNY MÓDOSÍTÁS KÖZJOGI ÉRVÉNYTELENSÉGE MIATT
Ha a köztársasági elnök úgy ítéli meg, hogy az Alaptörvénynek vagy az Alaptörvény módosításának a megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményeket nem tartották meg, ennek vizsgálatát kéri az Alkotmánybíróságtól.
97
KI KEZDEMÉNYEZHETI AZ ELFOGADOTT, DE MÉG KI NEM HIRDETETT TÖRVÉNY ELŐZETES NORMAKONTROLLJÁT AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGNÁL?
- (1) törvény kezdeményezője, (2) a Kormány, illetve az (2) Országgyűlés elnöke zárószavazás előtt megtett indítványára
- OGY a zárószavazást követően határoz
- OGY ELNÖKE megküldni az AB-nak
98
AB UTÓLAGOS NORMAKONTROLL ELJÁRÁSA
1. JSZ ALAPTÖRVÉNNYEL VALÓ ÖSSZHANG VIZSGÁLATA (JOGEGYSÉGI HATÁROZAT IS)
Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját;
99
ALKOTMÁNYJOGI PANASZ (KONKRÉT, UTÓLAGOS NORMAKONTROLL)
JOGSZAB FELÜLVIZSG
alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját; ha jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
Ki indít:
- ügyben érintett személy vagy szervezet, ha az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be,
- legfőbb ügyész, ha a jogosult maga nem képes jogainak védelmére, vagy a jogsérelem a személyek nagyobb csoportját érinti.
BÍRÓI DÖNTÉS FELÜLVIZSG
alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját; ha jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
ki indítja:
- az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet, ha az alaptörvényben biztosított jogát sérti vagy hatáskörét az Alaptörvénybe ütközően korlátozza,
BÍRÓI DÖNTÉS NÉLKÜL BEKÖVETKEZETT JOGSÉRELEM
Alaptv-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlen bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem
és nincs a jogsérelem orvoslására szolg jogorvoslati eljárás vagy lehetőségeit az indítványozó már kimerítette.
100
alkotmányjogi panasz eljárás
- befogadási eljáráson megy keresztül, melynek során az AB főszabályként öttagú tanácsa formai és tartalmi szempontból vizsgálja a kérelmet, alkalmas-e az eljárásra.
- érdemi vizsgálat, ha törvény megsemmisítésére kerülne sor, ügyet a teljes ülés elé terjeszti.
101
mi a határideje az alkjogi panasz benyújtásának?
- a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított 60 napon belül,
- alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított 180 napon belül lehet írásban benyújtani.
102
AB ELJÁRÁS BÍRÓI KEZDEMÉNYEZÉSRE
bírói kezdeményezésre soron kívül, de legkésőbb kilencven napon belül felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak (KÖZJOGI SZERVEZETSZABÁLYOZÓ ESZKÖZ, JOGEGYSÉGI HATÁROZAT) az Alaptörvénnyel való összhangját;
103
NKI SZERZŐDÉSBE ÜTKÖZÉS VIZSGÁLATA
vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését;
az indítványozók kezdeményezésére, illetve bármely eljárása során hivatalból végzi.
Az eljárást az (1) országgyűlési képviselők egynegyede, (2) a Kormány, (3) a Kúria elnöke, (4) a legfőbb ügyész, valamint (5) az alapvető jogok biztosa indítványozhatja. (6) A bíró - a bírósági eljárás felfüggesztése mellett - az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi, ha az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni, amelynek nemzetközi szerződésbe ütközését észleli.
104
AB TOVÁBBI HATÁSKÖREI
- OGY NÉPSZAV ELRENDELÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ HATÁROZAT VIZSGÁLATA
- ALAPTÖRVÉNY-ELLENESEN MŰKÖDŐ KT FELOSZTALÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ VÉLEMÉNY
- KE TISZTSÉGBŐL VALÓ MEGFOSZTÁS
- HATÁSKÖR ÖSSZEÜTK FELOLDÁSA
- Az Alkotmánybíróság a jogi személyiséggel rendelkező VALLÁSI KÖZÖSSÉG alaptörvény-ellenes működésére vonatkozóan a) a bevett egyház esetén a KORMÁNY, b) a vallási egyesület, a nyilvántartásba vett egyház és a bejegyzett egyház esetén a BÍRÓSÁG indítványa alapján elvi véleményt nyilvánít.
- ALAPTÖRVÉNY ÉRTELMEZÉSE
105
BÍRÓSÁGOK MELY ÜGYEKBEN DÖNTHETNEK?
A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el.
A bíróság dönt
- büntetőügyben,
- magánjogi jogvitában,
- a közigazgatási határozatok törvényességéről,
- az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről,
- a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról és (5 BÍRÓBÓL ÁLLÓ ÖNK TANÁCS A KÚRIÁN)
- törvényben meghatározott egyéb ügyben.
106
BÍRÓSÁGI SZERVEZETRENDSZER MAGYARORSZÁGON
A bírósági szervezet többszintű.
a) a Kúria,
b) az ítélőtábla,
c) a törvényszék,
d) a járásbíróság és a kerületi bíróság (a továbbiakban együtt: járásbíróság).
(2) A bíróságok - a járásbíróság kivételével - gazdasági szervezettel rendelkeznek.
107
JÁRÁSBÍRÓSÁG JELLEMZŐI
18. § (1) A járásbíróság első fokon jár el.
(2) * A járásbíróságot az elnök vezeti.
(3) A járásbíróság nem jogi személy
(4) A járásbíróságon meghatározott jellegű ügyek intézésére CSOPORTOK létesíthetők.
108
TÖRVÉNYSZÉK JELLEMZŐI
21. § * (1) A törvényszék - törvényben meghatározott ügyekben - első fokon jár el, és másodfokon elbírálja a járásbíróságok határozatai elleni fellebbezéseket.
(2) A törvényszéket az elnök vezeti.
(3) A törvényszék jogi személy.
(4) A törvényszéken tanácsok, csoportok és büntető, polgári, gazdasági, valamint munkaügyi kollégiumok működnek. A Fővárosi Törvényszéken, a Budapest Környéki Törvényszéken, a Debreceni Törvényszéken, a Győri Törvényszéken, a Miskolci Törvényszéken, a Pécsi Törvényszéken, a Szegedi Törvényszéken és a Veszprémi Törvényszéken közigazgatási kollégium is működik. A közigazgatási kollégium kivételével a kollégiumok összevontan is működhetnek.
(5) Törvény által meghatározott ügyekben első fokon katonai tanácsok járnak el.
(6) Közigazgatási jogvitákban a törvényszék hatáskörébe tartozó ügyekben első fokon a közigazgatási kollégiummal rendelkező törvényszékek törvényben meghatározott illetékességi területtel járnak el.
109
ÍTÉLŐTÁBLA JELLEMZŐI
22. § (1) Az ítélőtábla elbírálja - törvényben meghatározott ügyekben - a járásbíróság és a törvényszék határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot, továbbá eljár a hatáskörébe utalt egyéb ügyekben.
(2) Az ítélőtáblát az elnök vezeti.
(3) * Az ítélőtábla jogi személy.
(4) * Az ítélőtáblán tanácsok, büntető, polgári, valamint munkaügyi kollégiumok működnek. A Fővárosi Ítélőtáblán közigazgatási kollégium is működik.
(5) A katonai tanács által első fokon elbírált, katonai büntetőeljárásra tartozó ügyekben másodfokon a külön törvényben meghatározott ítélőtáblán működő katonai tanács jár el.
110
KÚRIA JELLEMZŐI
23. § (1) A legfőbb bírói szerv a Kúria.
(2) A Kúriát az elnök vezeti.
(3) A Kúria jogi személy.
24. § (1) * A Kúria
a) elbírálja - törvényben meghatározott ügyekben - a törvényszék, továbbá az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot,
b) elbírálja a felülvizsgálati kérelmet,
c) a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz,
d) elbírálja a jogegységi panaszokat,
e) joggyakorlat-elemzést folytat a jogerős vagy véglegessé vált határozattal befejezett ügyekben, ennek keretében feltárja és vizsgálja a bíróságok ítélkezési gyakorlatát,
f) dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről,
g) dönt a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról, és
h) eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben.
(2) * A Kúrián ítélkező, önkormányzati, valamint jogegységi panaszt elbíráló tanács (a továbbiakban: jogegységi panasz tanács), büntető, polgári, valamint közigazgatási kollégiumok, továbbá bírósági joggyakorlat-elemző csoportok működnek.
111
MI AZ A KOLLÉGIUM?
MEGHATÁROZOTT ÜGYSZAKRA BEOSZTOTT BÍRÁK TESTÜLETE
KOLLÉGIUMVEZETŐ VEZETI
TAGJAI TÖRVÉNYSZÉK BÍRÁI + JÁRÁSBÍRÓSÁG BÍRÁI
VÉLEMÉNYT NYILVÁNÍT BÍRÓI ÁLLÁSPÁLYÁZATRÓL, ÜGYELOSZTÁSI TERV, BÍRÓ SZAKMA TEV ÉRTÉKELÉS
112
MI AZ A BÍRÓI TANÁCS?
VÉLEMÉNYEZŐ SZERV
TAGJAIT ÖSSZBÍRÓI ÉRTEKEZLET VÁLASZTJA 6 ÉVRE
ELNÖKÉT ÉS ELNÖKHELYETTESEIT TAGJAI KÖZÜL VÁLASZTJA
113
MI AZ AZ ÖSSZBÍRÓI ÉRTEKEZLET?
RÉSZTVEVŐI A TVSZÉKRE ÉS TVSZÉK TERÜLETÉN MŰKÖDŐ JÁRÁSBÍRÓSGOKRA BEOSZTOTT BÍRÁK
MEGVÁLASZTJA A BÍRÓI TANÁCSOT, TAGJA FELMENTÉSÉRŐL DÖNT
OBT NAPIRENDRE VÉTEL KEZDEMÉNYEZ
BÍRÓSÁGI VEZETŐK PÁLYÁZATÁRÓL VÉLEMÉNYT NYILV
114
KÚRIA ELNÖKÉNEK VÁLASZTÁSA
A Kúria elnökét a bírák közül 9 évre a KE elnök javaslatára az OGY választja. A Kúria elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők 2/3 szavazata szükséges.
A Kúria elnökét az Országgyűlés a határozatlan időre kinevezett és legalább 5 bírói szolgálati viszonnyal rendelkező bírák közül választja az Alaptörvény 26. cikk (3) bekezdésében foglaltak szerint. A bírói szolgálati jogviszony számításakor a nemzetközi igazságszolgáltatási szervezetben bíróként, főtanácsadóként, valamint az alkotmánybíróként, illetve az Alkotmánybíróság Hivatalában főtanácsadói munkakörben szerzett tapasztalatot is figyelembe kell venni.
115
Nem választható a Kúria elnökévé az, AKI
2) Nem választható a Kúria elnökévé az,
a) * aki fegyelmi vagy − a magánvádas és pótmagánvádas eljárást kivéve − büntetőeljárás hatálya alatt áll,
b) aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
c) akivel szemben eljárás van folyamatban az alkalmatlanságának megállapítása iránt vagy
d) akinek a bírói szolgálati viszonya törvény alapján szünetel.
116
KI KEZDEMÉNYEZHETI A KÚRIA ELNÖKÉNEK TISZTSÉGTŐL VALÓ MEGFOSZTÁSÁT?
KIZÁRÓLAG A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK
117
BÍRÓSÁG KPI IGAZGATÁSÁNAK SZERVEI
- ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL ELNÖKE (SENYEI GYÖRGY BARNA)
- ORSZÁGOS BÍRÓI TANÁCS
118
OBH ELNÖK FELADATAI ÉS MEGVÁLASZTÁSA
A bíróságok igazgatásának központi feladatait az Országos Bírósági Hivatal elnöke végzi.
Az OBH elnöke a bírói függetlenség alkotmányos elvének megtartásával ellátja a bíróságok igazgatásának központi feladatait, valamint a költségvetési törvény bíróságokról szóló fejezete tekintetében a fejezet irányító hatásköreit, és felügyeletet gyakorol az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökeinek igazgatási tevékenysége felett.
Az Országos Bírósági Hivatal elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
Az OBH elnökét az Országgyűlés a határozatlan időre kinevezett és legalább 5 éves bírói szolgálati viszonnyal rendelkező bírák közül választja az Alaptörvény 25. cikk (6) bekezdésében foglaltak szerint. Az OBH elnöke nem választható újra.
119
ORSZÁGOS BÍRÓI TANÁCS FELADATA ÉS
Az Országos Bírói Tanács felügyeli a bíróságok központi igazgatását. Az Országos Bírói Tanács és más bírói önkormányzati szervek közreműködnek a bíróságok igazgatásában.
Az Országos Bírói Tanács tagja a Kúria elnöke, további tagjait sarkalatos törvényben meghatározottak szerint a bírák választják.
120
BÍRÁK JOGÁLLÁSA
- BÍRÓI FÜGGETLENSÉG (SZAKMAI ÉS SZEMÉLYI)
- SZOLGÁLATI VISZONYA
121
BÍRÓI FÜGGETLENSÉG GARANCIÁI
SZAKMAI FÜGGETLENSÉG
- A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.
- ügyelvonás tilalma
- ítélkezési tevékenység törvényi alávetettsége
SZEMÉLYI FÜGGETLENSÉG
- A bírákat tisztségükből csak sarkalatos törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani. (áthelyezni)
- összeférhetetlenségi szabályok (foglalkozási, gazdasági és hivatásbeli, együttalk tilalma)
- felelősségi szabályok
- mentelmi jog (ogy képviselők szerinti)
- javadalmazás
122
Együttalkalmazás tilalma bírósági vezetőknél?
A bírósági vezetők hozzátartozója a bírósági vezető által vezetett bíróságon vagy bírósági szervezeti egységben bíróként nem működhet. E § alkalmazásában bírósági vezetőnek minősül a Kúria elnöke is.
123
bíró szolgálati viszonya
A bíró szolgálati viszonya kinevezéssel jön létre.
(2) A bírót a köztársasági elnök nevezi ki. bíró a bírósági szervezet tagjaként szolgálatot teljesít.
4. § (1) Magyarországon bíróvá az a harmincadik életévét betöltött személy nevezhető ki, aki
a) magyar állampolgár,
b) * nem áll a cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt,
c) egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik,
d) a jogi szakvizsgát letette,
e) vállalja, hogy e törvény rendelkezéseinek megfelelően vagyonnyilatkozatot tesz,
f) legalább egy évig
fa) bírósági titkárként, alügyészként, ügyvédként, közjegyzőként, jogtanácsosként dolgozott,
fb) kormánytisztviselőként, illetve köztisztviselőként központi közigazgatási szervnél közigazgatási, illetve jogi szakvizsgához kötött munkakörben dolgozott,
fc) korábban alkotmánybíróként, bíróként, katonai bíróként, ügyészként működött,
fd) nemzetközi szervezetnél vagy az Európai Unió valamely szervénél ítélkezett, vagy az igazságszolgáltatással összefüggő tevékenységet folytatott,
g) a pályaalkalmassági vizsgálat eredménye alapján a bírói hivatás gyakorlására alkalmas.
124
A bíró szolgálati viszonya megszűnik
89. § A bíró szolgálati viszonya megszűnik:
a) a bíró halálával,
b) HATÁROZATLAN KINEVEZÉST NEM KÉRTE VAGY ARRA NEM ALKALMAS,
c) * a köztársasági elnök általi felmentéssel.
125
ügyészség feladat és hatáskörei
(1) * A legfőbb ügyész és az ügyészség független, az igazságszolgáltatás KÖZREMŰKÖDŐJEKÉNT mint KÖZVÁDLÓ az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését
(2) * A legfőbb ügyész és az ügyészség
a) * törvényben meghatározottak szerint jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben;
b) képviseli a közvádat a bírósági eljárásban;
c) felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett;
d) * a közérdek védelmezőjeként az Alaptörvény vagy törvény által meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
1. § (1) * Az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint érvényesíti az állam büntetőigényét, felügyeli és végzi az előkészítő eljárást, irányítja, felügyeli, illetve végzi a nyomozást, képviseli a közvádat a bírósági eljárásban, valamint felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett.
(2) Az ügyészség a közérdek védelme érdekében közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki betartsa a törvényeket. A jogszabályok megsértése esetén - törvényben meghatározott esetekben és módon - fellép a törvényesség érdekében. Ha törvény másként nem rendelkezik, fellépésre akkor köteles, ha a törvénysértés megszüntetésére hivatott szerv az Alaptörvényben, valamint törvényben és más jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott kötelezettsége ellenére a szükséges intézkedést nem teszi meg, vagy ha a törvénysértésből eredő jogsérelem elhárítása érdekében azonnali ügyészi intézkedésre van szükség.
126
ÜGYÉSZI SZERVEZET
(3) Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész VEZETI ÉS IRÁNYÍTJA, kinevezi az ügyészeket. A legfőbb ügyész kivételével az ügyész szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn.
8. § (1) Magyarország ügyészi szervei:
a) a Legfőbb Ügyészség,
b) a fellebbviteli főügyészségek,
c) a főügyészségek,
d) a járási ügyészségek.
(2) Az ügyészségi nyomozás, továbbá indokolt esetben más ügyészségi feladatok ellátására önálló főügyészség, illetve járási szintű ügyészség létesíthető.
(3) Az ügyészség szervezetét, működését és illetékességét - törvényi keretek között - a legfőbb ügyész UTASÍTÁSSAL szabályozza. *
(4) A legfőbb ügyészi utasítást az ügyészség hivatalos lapjában, az Ügyészségi Közlönyben, valamint a Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni.
(2) Az ügyészi szervek közül
a) a Legfőbb Ügyészség a fellebbviteli főügyészségeket és a főügyészségeket,
b) a főügyészség a járási és a járási szintű ügyészségeket
irányítja.
127
ki választja meg és mennyi időre a legfőbb ügyészt?
(4) A legfőbb ügyészt az ügyészek közül a KE javaslatára az OGY választja 9 évre. A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők 2/3 szavazata szükséges.
(5) A legfőbb ügyész évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek.
(6) Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
128
ÜGYÉSZSÉG JOGÁLLÁSA
3. § (1) Az ügyészség FÜGGETLEN, csak a törvényeknek alárendelt ÖNÁLLÓ ALKOTMÁNYOS szervezet.
(2) Az ügyészség az Alaptörvényben és a törvényekben meghatározott feladatait a döntésért felelős ügyészségi alkalmazott személyének megállapítását biztosító, alá-fölérendeltségen alapuló szervezeti rendben végzi.
(3) A legfőbb ügyész sem közvetlenül, sem közvetve NEM UTASÍTHATÓ valamely meghatározott tartalmú EGYEDI DÖNTÉS meghozatalára vagy megváltoztatására.
(4) Az ügyészi tevékenységgel összefüggésben az ügyész jogait és kötelességeit CSAK TÖRVÉNY állapíthatja meg.
(5) A legfőbb ügyészt és az ügyészeket az országgyűlési képviselővel AZONOS MENTELMI JOG illeti meg.
(6) * A legfőbb ügyészre az országgyűlési képviselők mentelmi jogával kapcsolatos eljárási szabályokat kell alkalmazni. A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában az Országgyűlés dönt, a mentelmi jog megsértése esetén a szükséges intézkedést az Országgyűlés elnöke teszi meg.
(7) Az ügyész mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában a legfőbb ügyész dönt, mentelmi jogának megsértése esetén a szükséges intézkedést a legfőbb ügyész teszi meg.
129
ÜGYÉSZ JOGÁLLÁSA
Ügyésszé azt az egyetemi jogi végzettséggel és jogi szakvizsgával rendelkező magyar állampolgárt lehet kinevezni, aki nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt.
+ ALKALMASSÁGI VIZSGA
kinevezéssel és elfogadással jön létre
130
legfőbb ügyész országgyűléssel szembeni felelősségének keretei
beszámolási kötelezettség: legfőbb ügyész évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek.
kérdezhetőség: Az országgyűlési képviselő kérdést intézhet a legfőbb ügyészhez a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben.
nem kérhető rajta számon döntés tartalma
nem utasítható meghatározott tartalmú döntés meghozatalára sem
131
Legfőbb ügyész hivatalvesztése
A KE javaslatára az Országgyűlés határozatával kimondja a legfőbb ügyész hivatalvesztését, ha a legfőbb ügyész
- neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, illetve
- jogerős ügydöntő határozatban megállapított bűntettet követett el,
- vagy más módon tisztségére méltatlanná vált.
132
LEGFŐBB ÜGYÉSZ MOST
DR POLT PÉTER
133
ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁNAK TISZTSÉGE KIALAKULÁSA
- korábbi Alkotmány: állampolgári jogok ogy biztosa és nemzeti és etnikai kisebbségi jogok ogy biztosa
- adatvédelmi biztos intézménye
- jövő nemzedékek ogy biztosa
- Alaptörvény - általános hatáskörű alapvető jogok biztosa (Kozma Ákos), helyettesei: MAGYARORSZÁGON ÉLŐ NEMZETISÉGEK JOGAINAK VÉDELMÉT ELLÁTÓ BIZTOSHELYETTES, jővő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes
+ Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóság
134
AJB ÉS HELYETTESEINEK JOGÁLLÁSA
- FÜGGETLENSÉG
- PARLAMENT ÁLTALI VÁLASZTÁS
- JOGVÉDELMI SZEREP A KÖZZIG MŰK HIBÁIVAL SZEMBEN
- SZÉLES ÉS KÖTETLEN VIZSGÁLATI JOGOSULTSÁG
- AJÁNLÁSTÉTELI JOG
(1) Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti.
(2) Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.
Az alapvető jogok biztosa és helyettesei nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. nem utasítható
független
csak törvénynek alárendelve
(4) Az alapvető jogok biztosa évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek.
(5) Az alapvető jogok biztosára és helyetteseire vonatkozó részletes szabályokat törvény határozza meg.
135
KI VÁLASZTJA ÉS HÁNY ÉVRE AZ AJB-T ÉS HELYETTESEIT?
(3) Az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés az országgyűlési képviselők 2/3 szavazatával 6 ÉVRE választja. A helyettesek a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el.
136
AJB VÁLASZTÁS FELTÉTELEI
POZITÍV
5. § (1) Alapvető jogok biztosának és helyettesének minden olyan jogász végzettségű, az országgyűlési képviselők választásán választható magyar állampolgár megválasztható, aki az e szakaszban előírt követelményeknek megfelel.
(2) Az Országgyűlés az alapvető jogok biztosát azok közül a kiemelkedő tudású elméleti vagy legalább tízévi szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok közül választja meg, akik harmincötödik életévüket betöltötték, és az alapvető jogokat érintő eljárások lefolytatásában, felügyeletében vagy tudományos elméletében jelentős tapasztalatokkal rendelkeznek.
NEGATÍV
kizáró és összeférhetetlenségi szabályok, tisztsége megszűnésére vonatkozó szabályok
137
AJB FELADAT ÉS HATKÖRE
- Az alapvető jogok biztosa áttekinti és elemzi az alapvető jogok magyarországi helyzetét, statisztikai kimutatást készít.
- Az alapvető jogok biztosa véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok tervezetét, Jogszabályok módosítására, megalkotására, illetve nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére.
- Az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát, az Alaptörvény értelmezését, valamint a kihirdetéstől számított harminc napon belül az Alaptörvény és az Alaptörvény módosítása megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények megtartásának vizsgálatát.
- Az alapvető jogok biztosa közreműködik a feladat- és hatáskörét érintő nemzetközi szerződések alapján készülő nemzeti jelentések előkészítésében, figyelemmel kíséri és értékeli e szerződések magyar joghatóság alá tartozó érvényesülését.
- Az alapvető jogok biztosa elősegíti az emberi jogok érvényesülését és védelmét.
- Az alapvető jogok biztosa ellátja a 2011. évi CXLIII. törvénnyel kihirdetett, a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyve 3. cikke szerinti nemzeti megelőző mechanizmus feladatait.
- Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogok tiszteletben tartása és hatékonyabb védelme érdekében javaslatot tehet az országos rendőrfőkapitánynak, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatójának, a terrorizmust elhárító szerv főigazgatójának, illetve az idegenrendészeti szerv főigazgatójának utasítás kiadására, módosítására vagy hatályon kívül helyezésére.
- Az alapvető jogok biztosa ellátja az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: Ebktv.) meghatározott feladatokat.
138
KITERJED-E AZ AJB TEVÉKENYSÉGE A PARLAMENT KÖZHATALMI TEVÉKENYSÉGÉNEK VIZSGÁLATÁRA?
AZ OGY SZERVE, ÍGY NEM TERJED KI AZ ÁLTALA ALKOTOTT NORMÁK VIZSGÁLATÁRA SEM.
139
AJB ELJÁRÁSA
KÉRELEMRE
18. § (1) Az alapvető jogok biztosához bárki fordulhat, ha megítélése szerint
a) közigazgatási szerv, b) helyi önkormányzat, c) nemzetiségi önkormányzat d) kötelező tagság alapján működő köztestület, e) a Magyar Honvédség, f) rendvédelmi szerv, g) közigazgatási jogkörben eljáró egyéb szerv e jogkörében, h) nyomozó hatóság vagy az ügyészség nyomozást végző szerve,I) közjegyző, k) önálló bírósági végrehajtó vagy l) közszolgáltatást végző szerv
(a továbbiakban együtt: hatóság) tevékenysége vagy mulasztása a beadványt tevő személy ALAPVETŐ JOGÁT SÉRTI vagy annak KÖZVETLEN VESZÉLYÉVEL jár (a továbbiakban együtt: visszásság), feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket - ide nem értve a közigazgatási pert - MÁR KIMERÍTETTE, vagy jogorvoslati lehetőség NINCS számára biztosítva. *
HIVATALBÓL
Az alapvető jogok biztosa a hatóságok tevékenysége során felmerült, az alapvető jogokkal kapcsolatos visszásság megszüntetése érdekében hivatalból eljárást folytathat. A hivatalból indított eljárás természetes személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érintő visszásság kivizsgálására vagy egy alapvető jog érvényesülésének átfogó vizsgálatára irányulhat.
140
Az alapvető jogok biztosa nem vizsgálhatja
(3) Az alapvető jogok biztosa nem vizsgálhatja
a) * - a 2. § (3) bekezdésében foglaltakat ide nem értve - az Országgyűlés,
b) a köztársasági elnök,
c) az Alkotmánybíróság,
d) az Állami Számvevőszék,
e) a bíróság, valamint
f) az ügyészség nyomozást végző szerve kivételével az ügyészség
tevékenységét.
141
AJB VIZSGÁLATA
21. § (1) Az alapvető jogok biztosa vizsgálata során
a) a vizsgált hatóságtól az általa lefolytatott eljárással, illetve az eljárás elmulasztásával kapcsolatban adatokat és felvilágosítást kérhet, valamint a keletkezett iratokról másolat készítését kérheti,
b) vizsgálat lefolytatására kérheti fel a vizsgált hatóság vezetőjét, felügyeleti szervének vezetőjét, vagy az annak lefolytatására a jogszabály által egyébként feljogosított szerv vezetőjét,
c) közmeghallgatáson részt vehet, valamint
d) helyszíni ellenőrzést folytathat.
142
HA EGYÉB INTÉZKEDÉSEK EREDMÉNYTELENNEK BIZONYULNAK, JAVASOLHAT-E JOGALKOTÁST?
IGEN
Ha az alapvető jogok biztosa álláspontja szerint a visszásság valamely jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz felesleges, nem egyértelmű vagy nem megfelelő rendelkezésére, illetve az adott kérdés jogi szabályozásának hiányára vagy hiányosságára vezethető vissza, a visszásság jövőbeni elkerülése érdekében javasolhatja a jogalkotásra vagy a közjogi szervezetszabályozó eszköz kiadására jogosult szervnél jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz módosítását, hatályon kívül helyezését vagy kiadását, illetve a jogszabály előkészítőjénél jogszabály előkészítését. A megkeresett szerv állásfoglalásáról, illetve esetleges intézkedéséről hatvan napon belül értesíti az alapvető jogok biztosát.
143
AJB INTÉZKEDÉSEI
FŐSZABÁLY SZERINT
31. § (1) Ha az alapvető jogok biztosa a lefolytatott vizsgálat alapján arra a megállapításra jut, hogy az alapvető jogokkal kapcsolatos visszásság fennáll, annak orvoslására - a vizsgált hatóság egyidejű tájékoztatása mellett - AJÁNLÁST tehet a vizsgált hatóság felügyeleti szervének. A felügyeleti szerv az ajánlás tekintetében kialakított érdemi állásfoglalásáról, illetve a megtett intézkedésről az ajánlás kézhezvételétől számított 30 napon belül értesíti az alapvető jogok biztosát.
(2) Ha a felügyeleti szerv az ajánlásban foglaltakkal nem értett egyet, az erre vonatkozó közlés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az alapvető jogok biztosa tájékoztatja a felügyeleti szervet az ajánlás fenntartásáról, módosításáról vagy visszavonásáról.
(3) Ha az alapvető jogok biztosa az ajánlást módosítja, azt a megteendő intézkedések szempontjából új ajánlásnak kell tekinteni.
(4) Ha a vizsgált hatóságnak nincs felügyeleti szerve, az alapvető jogok biztosa a vizsgált hatóság számára tesz ajánlást.
144
NAIH JOGÁLLÁSA
38. § (1) A Hatóság autonóm államigazgatási szerv.
(2) * A Hatóság feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése, továbbá a személyes adatok Európai Unión belüli szabad áramlásának elősegítése.
(2a) * Az általános adatvédelmi rendeletben a felügyeleti hatóság részére megállapított feladat- és hatásköröket a Magyarország joghatósága alá tartozó jogalanyok tekintetében az általános adatvédelmi rendeletben és e törvényben meghatározottak szerint a Hatóság gyakorolja.
A Hatóság FÜGGETLEN, csak a TÖRVÉNYNEK VAN ALÁRENDELVE, feladatkörében NEM UTASÍTHATÓ, a feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el. A Hatóság számára feladatot csak törvény állapíthat meg.
145
NAIH ELNÖKÉNEK KINEVEZÉSE
A Hatóságot elnök vezeti. A Hatóság elnökét a ME javaslatára a KE nevezi ki, azok közül a jogász végzettségű, az országgyűlési képviselők választásán választható, magyar állampolgárok közül, akik az adatvédelmet vagy az információszabadságot érintő eljárások ellenőrzésében legalább tíz év szakmai tapasztalattal rendelkeznek, vagy e területek valamelyikén tudományos fokozatot szereztek. *
(2) * A Hatóság elnökének nem nevezhető ki az, aki a kinevezésre irányuló javaslat megtételének időpontját megelőző négy évben országgyűlési képviselő, nemzetiségi szószóló, európai parlamenti képviselő, köztársasági elnök, a Kormány tagja, államtitkár, helyi önkormányzati képviselő, polgármester, alpolgármester, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, megyei közgyűlés elnöke vagy alelnöke, nemzetiségi önkormányzat tagja, illetve párt tisztségviselője vagy alkalmazottja volt.
(3) * A köztársasági elnök a Hatóság elnökét 9 évre nevezi ki. A Hatóság elnöke a megbízatásának megszűnését követően a Hatóság elnökének egy alkalommal újra kinevezhető.
(4) A Hatóság elnöke a kinevezését követően a köztársasági elnök előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti tartalommal esküt tesz.
146
NAIH ELJÁRÁSAI
- A Hatóság vizsgálata
- HATÓSÁG JELENTÉSE
- ADATVÉDELMI HATÓSÁGI ELJÁRÁS
- Titokfelügyeleti hatósági eljárás
- A Hatóság által indítható per
- Az adatkezelési engedélyezési eljárás
- NKI EGYÜTTMŰKÖDÉS
- TANÚSÍTÁS
- Büntető-, szabálysértési és fegyelmi eljárás kezdeményezése
147
NAIH VIZSGÁLATA
Hatóságnál bejelentéssel bárki vizsgálatot kezdeményezhet arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével, illetve a közérdekű adatok vagy a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll. *
A Hatóság vizsgálata nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak.
Ha jogsérelem, vagy annak közvetlen veszélye fennállását megalapozottnak tartja, adatkezelőt a jogsérelem orvoslására, annak közvetlen veszélye megszüntetésére hívja fel.
JELENTÉS
lefolytatott vizsgálatról jelentést készíthet, ha az ügyben a hatóság által hatósági eljárás vagy bírósági eljárás megindítására nem került sor. Nem támadható meg.
148
NAIH ADATVÉDELMI HATÓSÁGI ELJÁRÁSA
- A személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a Hatóság az érintett erre irányuló kérelmére adatvédelmi hatósági eljárást indít és hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indíthat (személyek széles körét érinti, nagy érdeksérelem vagy kárveszély).
- ügyintézési határidő százötven nap
- határozatában a Hatóság
ba) megállapíthatja a személyes adatok jogellenes kezelésének tényét,
bb) elrendelheti a valóságnak nem megfelelő személyes adat helyesbítését,
bc) elrendelheti a jogellenesen kezelt személyes adatok zárolását, törlését vagy megsemmisítését,
bd) megtilthatja a személyes adatok jogellenes kezelését,
be) megtilthatja a személyes adatok külföldre történő továbbítását vagy átadását,
bf) * elrendelheti az érintett tájékoztatását, ha azt az adatkezelő jogellenesen mellőzte vagy tagadta meg, valamint
bg) bírságot szabhat ki,
Bírság 100.000,- től 20M-ig
149
titokfelügyeleti eljárás - NAIH
- Ha a Hatóság vizsgálata alapján vagy egyébként valószínűsíthető, hogy a nemzeti minősített adat minősítése jogellenes, a Hatóság titokfelügyeleti hatósági eljárást indíthat.
- KIZÁRÓLAG HIVATALBÓL INDÍTHATÓ
- titokfelügyeleti hatósági eljárásban hozott határozatában a Hatóság
a) a nemzeti minősített adat minősítésére vonatkozó jogszabályok megsértésének megállapítása esetén a minősítőt a nemzeti minősített adat minősítési szintjének, illetve érvényességi idejének a jogszabályoknak megfelelő megváltoztatására vagy a minősítés megszüntetésére hívja fel, vagy
b) megállapítja, hogy a minősítő a nemzeti minősített adat minősítésére vonatkozó jogszabályoknak megfelelően járt el.
150
ADATVÉDELMI RENDELET
NAIH A FŐ FELÜGYELETI HATÓSÁG M.O-ON
FÜGGETLENÜL JÁR EL
ADATVÉDELMI INCIDENS KIVIZSGÁLÁSA
SZANKCIÓRENDSZER SZIGORODÁS 20.000.0000 EURO
151
ÖNÁLLÓ SZABÁLYOZÓ SZERVEK az alaptörvényben
(1) Az Országgyűlés sarkalatos törvényben a végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátására és gyakorlására önálló szabályozó szerveket hozhat létre.
(2) Az önálló szabályozó szerv vezetőjét a miniszterelnök vagy - a miniszterelnök javaslatára - a köztársasági elnök nevezi ki sarkalatos törvényben meghatározott időtartamra. Az önálló szabályozó szerv vezetője kinevezi helyettesét vagy helyetteseit.
(3) Az önálló szabályozó szerv vezetője az önálló szabályozó szerv tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek.
(4) Az önálló szabályozó szerv vezetője törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. Az önálló szabályozó szerv vezetőjét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt helyettese helyettesítheti. *
152
általános gyülekezési tilalom veszélyhelyzet idején
Általánosságban kijelenthető: a koronavírus-járvány leküzdése, ezen belül az egészségügyi, társadalmi és gazdasági hatásainak a csökkentése, a károk enyhítése olyan célok, amelyek alkotmányosan igazolják az alapjogok korlátozását, így a gyülekezés szabadságának a korlátozását is. Az alapjog korlátozásának tehát alkotmányosan igazolható, legitim célja van
Az alapjog-korlátozás szükségessége tekintetében az Alkotmánybíróság álláspontja a következő: A koronavírusjárvánnyal szembeni védekezés számos alapjog gyakorlásának a korlátozásával jár.
Elsődlegesen célszerűségi kérdés annak megítélése, hogy milyen intézkedések szükségesek a koronavírusjárvány leküzdéséhez. Ezeknek felülvizsgálatára az Alkotmánybíróságnak sem hatásköre, sem eszköztára nincsen. Az egészségügyi, társadalmi és gazdasági kockázatok mérlegelésével a Kormány hatásköre és felelőssége a szükséges rendkívüli intézkedések bevezetése, amelyre veszélyhelyzet idején közvetlenül az Alaptörvény ad felhatalmazást. A Kormány rendkívüli intézkedési jogköre ugyanakkor nem korlátlan
Alaptörvény célja annak biztosítása, hogy a különleges jogrendi intézkedések is alkotmányos kontroll alá essenek.
Az Alkotmánybíróságnak a vizsgálat keretében meg kell győződnie arról, hogy a támadott szabályozás alkalmas-e a különleges jogrend bevezetésére okot adó körülmények elhárítására, enyhítésére
Jelen ügyben tehát nem az volt az Alkotmánybíróság feladata, hogy eldöntse: van-e járványügyi kockázata annak, hogy politikai véleménynyilvánítás céljából a résztvevők egymás melletti autóban ülnek. Az indítvány keretei között az Alkotmánybíróság arról dönthetett, hogy az adott körülmények között a gyülekezéseket általánosan tiltó szabály megmaradt-e az Alaptörvény keretei között.
Nem állapítható meg, hogy ebben az időszakban, a járvány újabb hullámának felfutó szakaszában alaptörvény-ellenes lett volna az a szabály, amely a gyülekezéseket általánosan kizárta. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az Abtv. 26. § (1) bekezdésére alapított panaszt elutasította.
Nem a veszélyhelyzet kihirdetése, hanem a veszélyhelyzetre okot adó különös körülmény igazolja alapjogok korlátozását. Valamely alapjog gyakorlásának teljes kizárása nem igazolható önmagában a veszélyhelyzettel, hanem visszatérően dönteni kell arról, hogy valóban indokolják-e a körülmények az alapjog felfüggesztését.
ha a járványügyi célok engedik, legalább részlegesen teret kell engednie az alapjog gyakorlásának.
minél hosszabb ideig tart egy alapjog gyakorlásának felfüggesztése, annál erősebb indokra van szükség a korlátozás fenntartásához.
153
ÖNÁLLÓ SZABÁLYOZÓ SZERVEK SZABÁLYOZÁSA AZ ALAPTÖRVÉNYBEN
(1) Az Országgyűlés sarkalatos törvényben a végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátására és gyakorlására önálló szabályozó szerveket hozhat létre.
(2) Az önálló szabályozó szerv vezetőjét a miniszterelnök vagy - a miniszterelnök javaslatára - a köztársasági elnök nevezi ki sarkalatos törvényben meghatározott időtartamra. Az önálló szabályozó szerv vezetője kinevezi helyettesét vagy helyetteseit.
(3) Az önálló szabályozó szerv vezetője az önálló szabályozó szerv tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek.
(4) Az önálló szabályozó szerv vezetője TÖRVÉNYBEN kapott FELHATALMAZÁS alapján, sarkalatos törvényben meghatározott FELADATKÖRÉBEN rendeletet ad ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. Az önálló szabályozó szerv vezetőjét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt helyettese helyettesítheti. *
154
JOGSZABÁLY AZ ALAPTÖRVÉNY SZERINT
Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.
155
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Általános szabályok
109. § (1) * A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) önálló szabályozó szerv, amely kizárólag a törvénynek van alárendelve.
(2) A Hatóság a FREKVENCIAGAZDÁLKODÁS és a HÍRKÖZLÉS területén részt vesz a Kormány - jogszabályokban meghatározott - politikájának végrehajtásában. A Hatóság számára feladatot CSAK TÖRVÉNY, vagy törvény FELHAT ALAPJÁN kiadott jogszabály írhat elő.
(3) A Hatóság önálló hatáskörrel rendelkező szervei: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke (a továbbiakban: Elnök), a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala.
(4) * A Hatóság elnöke évente beszámol a Hatóság tevékenységéről az Országgyűlésnek.
(5) A hírközlési ágazat tekintetében a Hatóság feladata - különösen az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott céloknak és alapelveknek megfelelően - a hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének és fejlődésének, a hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei védelmének, továbbá a tisztességes, hatékony verseny kialakulásának, illetve fenntartásának elősegítése az elektronikus hírközlési ágazatban, valamint a hírközlési tevékenységet végző szervezetek és személyek jogszabályoknak megfelelő magatartásának felügyelete.
(6) A Hatóság a feladatát és a hatáskörét önállóan, a jogszabályoknak megfelelően gyakorolja.
(7) Hírközlési hatósági hatáskört a Hatóságtól elvonni nem lehet.
(8) * A Kormány nem polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatos közigazgatási feladatait a Hivatal látja el.
110. § A Hatóság a hírközlési ágazat tekintetében külön törvényben foglaltak szerint:
a) nyilatkozik a hatáskörével összefüggő jogszabályalkotási és -módosítási igényekről és javaslatokról,
b) felméri és folyamatosan elemzi a hírközlési és az ezekhez kapcsolódó informatikai piac működését,
c) folyamatosan értékeli a hírközlési piac helyzetét, és arról összehasonlító elemzéseket készít,
d) piacelemzést végez,
e) eljár a kötelezett szolgáltató számára megállapított egyes kötelezettségek teljesítésével, illetve megszegésével összefüggésben,
f) eljár a hírközlésre vonatkozó szabály megsértése miatt, illetve szerződéskötéssel kapcsolatos jogviták esetén indított eljárásokban,
g) ellátja az egyéb jogszabályban foglalt elektronikus hírközlési és postai hatósági feladatokat,
h) * a gazdálkodás körében - e törvényben és más jogszabályokban foglaltak szerint - gyakorolja a rádiófrekvenciákra és azonosítókra vonatkozó állami tulajdonosi jogokat, gazdálkodást folytat a rádiófrekvenciák és azonosítók vonatkozásában,
i) ellátja az egyéb jogszabályban foglalt hatósági és nem hatósági feladatokat.
156
NMHH ELNÖKE
1) Az Elnököt a ME javaslatára a KE nevezi ki 9 évre. Az Elnök a megbízatásának megszűnése után nem nevezhető ki újra.
(2) Elnöknek olyan személy nevezhető ki, aki az országgyűlési képviselők választásán választható, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik felsőfokú végzettséggel és *
a) legalább ötéves, a médiaszolgáltatások vagy a sajtótermékek hatósági felügyeletével vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő gyakorlattal, vagy
b) * a médiára vagy a hírközlésre vonatkozó tárgyban
ba) Magyarországon elismert tudományos fokozattal, vagy
bb) legalább tízéves oktatói gyakorlattal felsőoktatási intézményben.Az Elnököt nem lehet utasítani feladatkörének ellátásával és hatáskörének gyakorlásával kapcsolatos eljárása és döntése vonatkozásában. Az Elnök - a Hivatal törvényben meghatározott hatósági ügyei tekintetében - egyedi döntésre a Hivatalnak utasítást nem adhat.
157
NMHH ELNÖKÉNEK MEGBÍZATÁSA MEGSZŰNHET
113. § (1) * Az Elnök megbízatása megszűnik, ha
a) a megbízatás időtartama lejár,
b) lemond,
c) meghal,
d) * a köztársasági elnök a (2) bekezdés szerint felmenti,
e) az Országgyűlés a kinevezésétől számítva 30 napon belül - amennyiben olyan időpontban történik a kinevezés, amely az Országgyűlés ülésszakán kívül esik, úgy a következő ülésszak kezdetétől számított 15 napon belül - nem választja meg a Médiatanács elnökévé.
158
NMHH HIVATALA
114. § (1) A Hivatal élén az Elnök által határozatlan időre kinevezett főigazgató áll.
(2) A Hivatal gyakorolja a 110. § szerint meghatározott hatáskörökből a külön jogszabály alapján a Hivatalt megillető hatásköröket, továbbá ellátja a jogszabály, illetve az Elnök által e törvény és más jogszabályok keretei között ráruházott feladatokat.
(3) A Hivatal az Elnök, az elnökhelyettesek, a Médiatanács, illetve a Médiatanács tagjai részére szakmai támogatást nyújt feladataik ellátásához.
159
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének beszámolója *
119. § (1) A Hatóság elnöke minden év május 31-ig beszámolót terjeszt az Országgyűlés elé a Hatóság előző évi tevékenységéről.
160
A Médiatanács jogállása és szervezete
123. § (1) A Médiatanács a Hatóság önálló hatáskörű, az Országgyűlés felügyelete alatt álló, jogi személyiséggel rendelkező szerve. A Médiatanács az Országos Rádió és Televízió Testület jogutódja.
(2) A Médiatanács és tagjai csak a törvénynek vannak alárendelve, és tevékenységük körében nem utasíthatók.
(3) A Médiatanács székhelye Budapest.
(4) A Hivatal a Médiatanács hivatali szerve.
161
MÉDIATANÁCS VÁLASZTÁSA
124. § (1) * A Médiatanács elnökét és 4 tagját az Országgyűlés 9 évre választja egyidejű, listás szavazással.
(2) * A Médiatanács elnöke és tagja olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán választható, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik felsőfokú végzettséggel és összefüggő gyakorlattal,
A Médiatanács elnöke és tagja nem választható újra.
162
MÉDIATANÁCS FELADATAI
a) ellenőrzi és biztosítja a SAJTÓSZABADSÁG érvényesülését e törvény és az Smtv. keretei között,
b) ellátja az állami tulajdonban lévő, médiaszolgáltatás céljára biztosított KORLÁTOS ERŐFORRÁSOKAT használó médiaszolgáltatási jogosultságok pályáztatásának és a pályázat elbírálásának feladatát,
c) ellátja a törvényben előírt felügyeleti és ellenőrzési feladatokat - a műsor vagy műsorszám rögzítése vagy a médiaszolgáltató által rögzített műsor vizsgálata, továbbá hatósági megkeresés útján,
d) a Hivatalon keresztül műsorfigyelő és -elemző szolgálatot működtet,
e) véleményt nyilvánít a médiával és a hírközléssel kapcsolatos jogszabályok tervezetéről,
f) rendszeresen ellenőrzi a vele kötött hatósági szerződések megtartását;
g) állásfoglalásokat, javaslatokat dolgoz ki a magyar médiaszolgáltatási rendszer fejlesztésének elvi kérdéseire vonatkozóan,
h) kezdeményezi a fogyasztóvédelemmel és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmával kapcsolatos eljárásokat,
i) beszámolót készít a műsorkvótákra vonatkozó kötelezettségek teljesítéséről az Európai Bizottság részére,
j) szükség esetén kezdeményezheti az audiovizuális politikáért felelős miniszternél e törvény módosítását,
k) kezdeményező szerepet vállal a médiaműveltség, a médiatudatosság magyarországi fejlesztésében, ennek keretében összehangolja más állami szereplők médiaműveltséghez kapcsolódó tevékenységét, segíti a kormányt az Európai Unió felé e tárgyban esedékes időszakos beszámoló elkészítésében,
l) ellátja e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott más jogszabályban meghatározott egyéb feladatait.
163
Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal jogállása
1. § (1) A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) az állam villamosenergia-, földgáz- és távhőellátással, víziközmű-szolgáltatással, valamint hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjszabályozásának előkészítésével kapcsolatos feladatait ellátó, önálló szabályozó szerv, amely csak jogszabálynak van alárendelve.
(2) A Hivatal székhelye Budapest.
(3) A Hivatal fejezetet irányító szervi jogállással bíró központi költségvetési szerv, amelynek költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez. A Hivatal költségvetésének kiadási és bevételi főösszegei kizárólag az Országgyűlés által csökkenthetők.
2. § (1) A Hivatal számára feladatot csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály írhat elő.
(3) A Hivatal a tárgykörben hatáskörrel rendelkező miniszter részére javaslatot tehet jogszabály megalkotására és módosítására, továbbá véleményezési joggal rendelkezik a 3. § (2) bekezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó személyt, szervezetet, valamint a feladat- és hatáskörét érintő döntések és jogszabályok előkészítése során.
(4) A Hivatal elnöke a Hivatal tevékenységéről a tárgyévet követő év május 31. napjáig számol be az Országgyűlésnek, illetve külön felkérésre tájékoztatást ad az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságának.
164
Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal FELADATAI
3. § (1) A Hivatal ellátja mindazt a feladatot, amelyet törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a hatáskörébe utal.
(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a Hivatal látja el
a) a földgázellátásról szóló törvény,
b) a földgáz biztonsági készletezéséről szóló törvény,
c) a villamos energiáról szóló törvény,
d) a távhőszolgáltatásról szóló törvény,
e) a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény, valamint
f) a hulladékról szóló törvény
és az e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetek, személyek ezen jogszabályok szerinti tevékenységének felügyeletét.
(3) A Hivatal látja el a (2) bekezdésben meghatározott feladatkörében az általános hatályú közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban, az uniós jogi rendelkezésben, az ezek alapján kiadott kötelező erejű határozatban foglaltak végrehajtását.
(4) * A Hivatal a hivatalos statisztikáról szóló törvényben foglaltak szerint látja el az energiastatisztika előállításával kapcsolatos feladatokat, valamint az ahhoz kapcsolódó nemzetközi adatszolgáltatási tevékenységet.
165
Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal ELNÖKEI ÉS ELNÖKHELYETTESEI
6. § (1) * A Hivatal elnökét a ME javaslatára a KE 7 évre nevezi ki. Az elnök egy alkalommal ISMÉTELTEN kinevezhető.
(2) A Hivatal legfeljebb 5 elnökhelyettesét a Hivatal elnöke hét évre nevezi ki. Az elnökhelyettes ismételten kinevezhető.
(3) A Hivatal elnökhelyettese felett a munkáltatói jogokat a Hivatal elnöke gyakorolja.
(4) Az elnökhelyettesek feladatkörét a Hivatal szervezeti és működési szabályzata állapítja meg.
166
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága jogállása
1. § (1) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság)
a) a dohánytermék-kiskereskedelem engedélyezésével, hatósági ellenőrzésével, felügyeletével és szabályozásával, a dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenység és a dohánytermék-nagykereskedők egyes tevékenységei hatósági ellenőrzésével, felügyeletével és szabályozásával,
b) az önálló bírósági végrehajtói szervezetrendszer, illetve a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (a továbbiakban: Kar) feletti felügyelet gyakorlásával és szabályozásával,
c) a szerencsejáték-szervezés engedélyezésével, hatósági ellenőrzésével, felügyeletével és szabályozásával, és
d) a felszámolói névjegyzék, valamint a felszámoló szervezetek más hatósági nyilvántartásainak vezetésével, a felszámolók egyes tevékenységeinek szabályozásával, a felszámolói szervezetrendszer feletti hatósági felügyelet és hatósági ellenőrzés gyakorlásával és szabályozásával
kapcsolatos feladatokat ellátó, önálló szabályozó szerv, amely csak jogszabálynak van alárendelve.
(1a) * A Hatóság a bányafelügyeleti és állami földtani feladatokat ellátó szerv.
(2) A Hatóság ellátja az állam nevében lefolytatandó, koncessziós szerződés megkötésére irányuló eljárásokkal (a továbbiakban: koncessziós eljárás) és a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos egyes, e törvényben meghatározott feladatokat.
(3) A Hatóság székhelye Budapest.
(4) A Hatóság fejezetet irányító szervi jogállással bíró központi költségvetési szerv, amelynek költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez. A Hatóság költségvetésének kiadási és bevételi főösszegei kizárólag az Országgyűlés által csökkenthetők.
(5) A Hatóság a koncessziós eljárásokkal, koncessziós szerződésekkel összefüggő jogviták rendezése érdekében, a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény (a továbbiakban: Vbt.) rendelkezéseivel összhangban működteti a Koncessziós Állandó Választottbíróságot (a továbbiakban: Választottbíróság).
2. § (1) A Hatóság számára feladatot csak törvény vagy - önkormányzati rendelet kivételével - törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály írhat elő.
(2) * A Hatóság az 1. § (1)-(2) bekezdésében, valamint a 3. § (1) bekezdésében meghatározott tárgykörökben hatáskörrel rendelkező miniszter részére javaslatot tehet jogszabály megalkotására és módosítására, továbbá véleményezési joggal rendelkezik a 3. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó személy, szervezet, valamint a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok előkészítése során.
(3) A Hatóság elnöke a Hatóság tevékenységéről a tárgyévet követő év május 31. napjáig számol be az Országgyűlésnek.
167
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága FELADATAI
3. § (1) * A Hatóság látja el
a) a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény,
b) a bírósági végrehajtásról szóló törvény,
c) a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény,
d) a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény, és
e) a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.)
és az e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetek, személyek ezen jogszabályok szerinti tevékenységének felügyeletét, valamint az e jogszabályokban meghatározott, a Hatóság feladat és hatáskörébe tartozó feladatokat.
168
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága ELNÖKE ÉS ELNÖKHELYETTESEI
7. § (1) * A Hatóság elnökét a ME javaslatára a KE 9 évre nevezi ki. Az elnök a megbízatási idejének lejártát követően egy alkalommal ISMÉTELTEN kinevezhető.
(2) A Hatóság legfeljebb 4 elnökhelyettesét a Hatóság elnöke 9 évre nevezi ki. Az elnökhelyettes megbízatási idejének lejártát követően ismételten kinevezhető.
(3) A Hatóság elnökhelyettese felett a munkáltatói jogokat a Hatóság elnöke gyakorolja.
8. § (1) A Hatóság elnökének és elnökhelyettesének tisztségére nem kell pályázatot kiírni.
169
ORSZÁGOS ATOMENERGIA HIVATAL
6. § (1) * Az e törvényben foglalt feladatok végrehajtásáról az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: atomenergia-felügyeleti szerv), valamint a 20. §-ban, a 22-26. §-ban és a 28. §-ban meghatározott miniszterek gondoskodnak.
(2) * Az atomenergia-felügyeleti szerv önálló szabályozó szerv, amely ellátja az e törvényben és más jogszabályban meghatározott feladatokat.
(3) * Az atomenergia-felügyeleti szerv feladatai ellátása során csak jogszabálynak van alárendelve. A feladatkörében nem utasítható, feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el.
(4) * Az atomenergia-felügyeleti szerv illetékessége kiterjed az ország területére.
(5) * Az atomenergia-felügyeleti szerv székhelye Budapest.
(6) * Az atomenergia-felügyeleti szerv fejezetet irányító szervi jogállással bíró központi költségvetési szerv, amelynek költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez. A költségvetésének kiadási és bevételi főösszegei kizárólag az Országgyűlés által csökkenthetők.
6/A. § * (1) Az atomenergia-felügyeleti szerv élén az elnök áll. Az elnököt a ME 9 évre nevezi ki. Az elnök egy alkalommal ISMÉTELTEN kinevezhető.
(2) Az atomenergia-felügyeleti szerv két elnökhelyettesét az elnök kilenc évre nevezi ki. Az elnökhelyettes ismételten kinevezhető. Az elnökhelyettes felett a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.
(3) Az atomenergia-felügyeleti szerv elnöke (a továbbiakban: elnök) és elnökhelyettese (a továbbiakban: elnökhelyettes) a kinevezésében megjelölt időpontban lép munkába, ennek hiányában a munkába lépés napja a kinevezés közlését követő nap.
(4) Az atomenergia-felügyeleti szerv elnökének, elnökhelyettesének és köztisztviselőinek közszolgálati jogviszonyára - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
6/B. § * (1) Az elnök és elnökhelyettes tisztségére nem kell pályázatot kiírni.
