ALKOTMÁNYOSSÁG ELVEI Flashcards
Alkotmányosság elvei az Alaptörvényben hogy szólnak?
Állami hatalom szervezésének a köövetelménye a jogállamiság
(1) Magyarország független, demokratikus jogállam.
Elv tartalmát az AB határozataira alapozva lehet megadni:
Jogállamiság elvének tartalma?
A jogállamiság elvének tartalmát az AB határozataira alapozva lehet megadni.
- hatalommegosztás
- TÖRVÉNYHEZ KÖTÖTTSÉG
- jogbiztonság
- visszaható hatályú jogalkotás tilalma
- anyagi igazság érvényre juttatását ellehetetlenítő szabályozás tilalma
- büntetőhatalom alkotmányos korlátai
- ELJÁRÁSJOGI GARANCIÁK (tisztességes eljáráshoz való jog)
Hatalommegosztás elve mit jelent?
A jogállam és az alkotmányosság fogalmának egyaránt meghatározó eleme az ÁLLAMHATALMI ÁGAK ELVÁLASZTÁSÁNAK ELVE. A klasszikus megfogalmazásra támaszkodva az államhatalmi ágak elválasztásának fogalma úgy határozható meg, hogy a JOGALKOTÁS (eredetileg törvényhozás), a VÉGREHAJTÁS és az IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS (eredetileg bírói hatalom, ma inkább ellenőrző hatalom)
egymástól SZEMÉLYILEG ÉS SZERVEZETILEG ELVÁLASZTOTT keretek között kell, hogy működjön.
A hatalommegosztás elve ugyan ókori eredetű, meghatározó alkotmányos elvként azonban a felvilágosodás jogelméletének részként jelent meg, célja az állami önkény, az önkényuralom kizárása volt, vagyis annak biztosítása, hogy egyetlen személy vagy szervezet se birtokolhassa az állami hatalom egészét. Ennek feltétlenül szükséges eszköze a jog uralmának biztosítása, más megfogalmazásban az állami hatalomgyakorlás jogszabályokhoz
kötöttségének garantálása, végső soron ezeknek a garanciáknak önálló jogszabályba foglalása.
az Alkotmánybíróság a hármas felosztást
(triászt) tekinti érvényesnek kiegészítve azt a köztársasági elnök SEMLEGES HATALMÁVAL, vagyis lényegében a constant-i értelmezést alkalmazza.
Mit jelent a jogbiztonság és milyen részszabályai vannak?
a jogbiztonság az állam (jogalkotó) kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára.
Egyes jogintézmények működésének kiszámíthatósága is.
Hatálybalépés időpontjának meghatározása úgy, hogy maradjon kellő idő áttanulmányozni, felkészülni, miként alkalmazkodjon.
- FORMALIZÁLT ELJÁRÁSI REND BETARTÁSA
- NORMAVILÁGOSSÁG
- ELŐRELÁTHATÓSÁG
- MEGISMERHETŐSÉG
- MGFELELŐ FELKÉSZÜLÉSI IDŐ
- LEZÁRT JOGVISZONYOK VÉDELME
ANTISZEMITIZMUS DEFINÍCIÓJA?
A ZSIDÓK OLYAN MEGÍTÉLÉSE,
AMELY VELÜK SZEMBEN gyűlölet kifejezéseként NYILVÁNULHAT MEG.
VERBÁLIS ÉS FIZIKAI MEGNYILVÁNULÁS
ZSIDÓ ÉS NEM ZSIDÓ SZEMÉLYEKRE
ÉS VAGY E SZEMÉLYEK VAGYONÁRA
A ZSIDÓ KÖZÖSSÉGI INTÉZMÉNYEKRE ÉS VALLÁSI LÉTESÍTMÉNYEKRE IRÁNYULNAK
Visszaható hatályú jogalkotás tilalma mit jelent
Jsz a kihirdetést megelőző időre nem állapíthat meg KÖTELEZETTSÉGET és nem nyilváníthat vmely magatartást JOGELLENESSÉ.
Melyek a büntetőhatalom alkotmányos korlátai?
- államnak nincs és nem lehet KORLÁTLAN BÜNTETŐ HATALMA
- közhatalom csak alkotmányos FELHATALMAZÁS, alkotmányos INDOKKAL avatkozhat be az egyén jogaiba és szabadságába.
- alkotmányos elvek és garanciák
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ELLENE EMELT BÁRMELY VÁDAT vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.
(2) Senki NEM TEKINTHETŐ BŰNÖSNEK mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.
(3) A büntetőeljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a VÉDELEMHEZ. A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt.
(4) Senki nem nyilvánítható bűnösnek, és nem sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog vagy - nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben - más állam joga szerint NEM VOLT BŰNCSELEKMÉNY.
(5) A (4) bekezdés nem zárja ki valamely személy büntetőeljárás alá vonását és elítélését olyan cselekményért, amely elkövetése idején a nemzetközi jog ÁLT ELISMERT SZABÁLYAI szerint bűncselekmény volt.
(6) A jogorvoslat törvényben meghatározott rendkívüli esetei kivételével senki nem vonható büntetőeljárás alá, és nem ítélhető el olyan bűncselekményért, amely miatt Magyarországon vagy - nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben - más államban törvénynek megfelelően már jogerősen felmentették vagy elítélték.
(7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.
Mit jelent a népszuverenitás elve? Mi az a demokratikus legitimáció?
B) cikk
(3) A közhatalom forrása a nép.
Minden közhatalmi aktusnak, döntésnek, közhatalom-gyakorlásnak az állampolgárok akaratára visszavezethetőnek kell lennie. Közvetlen demokrácia intézményeinek érvényesülése: névszavazás, népi kezdeményezés.
követelményének LEKÉPZŐDÉSE a demokratikus legitimáció, megszakítatlan legitimációs kapcsolat. Közhatalom gyakorlás láncolaton keresztül visszavezethető az állampolgárok akaratára.
Emberi jogok az Alaptörvényben?
Alaptörvény a Szabadság és Felelősség terminológiát alkalmazza, alapvető jogok érvényesülése biztosítékai kiemelt jelentőségű, alapvetően meghatározza állam és egyén viszonyát.
Állam kettős kötelezettsége
SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG
I. cikk
(1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait TISZTELETBEN kell tartani. VÉDELMÜK az állam elsőrendű kötelezettsége.
(2) Magyarország ELISMERI az ember alapvető egyéni és közösségi jogait.
(3) Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat TÖRVÉNY állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a FELTÉTLEN SZÜKS MÉRTÉKBEN, az elérni kívánt CÉLLAL ARÁNYOSAN, az alapvető jog LÉNYEGES TARTALMÁNAK tiszteletben tartásával korlátozható.
(4) A törvény alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapvető jogok, valamint őket is terhelik azok a kötelezettségek, amelyek természetüknél fogva nem csak az emberre vonatkoznak.
MIK IS AZOK JOGVÉDELMI MECHANIZMUSOK?
AZOK A JOGI ESZKÖZÖK, AMELYEK GARANTÁLJÁK, HOGY a közhatalom gyakorlása AZ ALAPJOGOK ÁLTAL KIJELÖLT határok között MOZOGJON.
jelenlegi jogvédelmi mechanizumusok?
- AB eljárása (régi típusú, valódi és közvetlen alkotmányjogi panasz)
- bírói alapjogvédelem (alapjogi igény érvényesítésére irányuló jogvita)
- ombudsmani típusú jogvédelem (hatóság tevékenysége v mulasztása alapvető jogát sérti
- hatósági típusú jogvédelem (NAIH, Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóság)
- nki védelem Emberi Jogok Európai Bírósága, Alapjogi Charta
Belső jog és Eu jog viszonya?
E) cikk *
(1) Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében.
(2) * Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján - az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja. Az e bekezdés szerinti hatáskörgyakorlásnak összhangban kell állnia az Alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.
(3) Az Európai Unió joga - a (2) bekezdés keretei között - megállapíthat általánosan kötelező magatartási szabályt.
(4) A (2) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazáshoz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. *
Belső jog és nki jog viszonyA
Q) cikk
(1) Magyarország a béke és a biztonság megteremtése és megőrzése, valamint az emberiség fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.
(2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját.
(3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.
NKI SZERZŐDÉS TÖRVÉNY SZERINTI FOGALMA
nemzetközi szerződés:
- más állammal vagy a nemzetközi jog szerződéskötési képességgel bíró egyéb alanyával kötött,
- Magyarország számára nemzetközi jogi jogokat és kötelezettségeket létesítő, módosító vagy megszüntető,
- a nemzetközi jog által szabályozott,
- bármilyen elnevezéssel vagy címmel rendelkező írásbeli megállapodás,
- tekintet nélkül arra, hogy egyetlen, kettő vagy több egymással összefüggő okmányba foglalták-e;
nemzetközi szerződés előkészítése:
a szerződés tárgya szerint hatáskörrel rendelkező szervnek a szerződéssel kapcsolatos magyar álláspont kialakítására, valamint a szerződés koncepciójának, tervezetének kidolgozására irányuló tevékenysége, valamint a magyar fél szerződéskötési szándékának a másik (többi) szerződő féllel való közlése, így különösen a szerződés koncepciójának vagy tervezetének átadása, javaslattétel tárgyalások folytatására, illetőleg a másik (többi) fél hasonló kezdeményezésének elfogadása;
felhatalmazás nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére:
az Országgyűlésnek az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés d) pontja szerinti, valamint az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe nem tartozó nemzetközi szerződés esetében a Kormánynak azon belső jogi cselekménye, amellyel az Országgyűlés felhatalmazza a KE-ÖT, illetve amellyel a Kormány felhatalmazza a KE-ÖT, a MINELNÖKÖT vagy a külpolitikáért felelős MINISZTERT arra, hogy a nemzetközi szerződést Magyarországra nézve kötelezőnek ismerje el;
nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerése:
a köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek és a külpolitikáért felelős miniszternek azon nemzetközi jogi cselekménye, amellyel az e) pont szerinti felhatalmazás alapján nemzetközi síkon a nemzetközi szerződést Magyarországra nézve kötelezőnek ismeri el;
nemzetközi szerződés létrehozása:
az erre felhatalmazott szerveknek vagy személyeknek az a tevékenysége, amellyel a szerződés tartalmát a másik (többi) féllel folytatandó két- vagy többoldalú tárgyalások útján vagy más megfelelő módon megállapítják, ideértve a megkötendő szerződés szövegének vagy az aláírásra megnyíló szerződés szövegét tartalmazó záróokmánynak kézjegyükkel történő ellátását (parafálást);
nemzetközi szerződés szövegének végleges megállapítása:
az erre felhatalmazott szerveknek vagy személyeknek az a tevékenysége, amelynek során a szerződés SZÖVEGÉT aláírással vagy egyéb, a leendő szerződés tartalmára vonatkozó közös akaratuk rögzítésére alkalmas eszközzel VÉGLEGESEN ELFOGADJÁK, ANÉLKÜL HOGY ez a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerését jelentené;
NEMZETKÖZI SZERZŐDÉS ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK MENETE
- § (1) * A nemzetközi szerződés előkészítéséről a szerződés tárgya szerint hatáskörrel rendelkező miniszter (a továbbiakban: miniszter) az Országgyűlés és a Kormány által meghatározott KÜLPOLITIKAI ELVEK figyelembevételével, a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben dönt. A miniszter az előkészítésbe érdekképviseleteket, szakmai szervezeteket és egyesületeket, valamint más intézményeket is bevonhat.
(3) * A nemzetközi szerződés előkészítésétől kezdődően folyamatosan vizsgálni kell, hogy a szerződés az Alaptörvénnyel, a jogszabályokkal, az európai uniós jogi, és az egyéb nemzetközi jogi kötelezettségekkel összhangban áll-e. Az összhang megteremtését a szerződés tartalmának megfelelő alakításával, a jogszabályok módosításával vagy hatályon kívül helyezésével, illetve az európai uniós jogi és az egyéb nemzetközi jogi kötelezettségek lehetőség szerinti módosításával vagy megszüntetésével biztosítani kell.
(4) * A nemzetközi szerződés előkészítésétől kezdődően - a szerződésből fakadó közvetlen jogi és politikai következmények értékelésén túl - figyelembe kell venni azokat a hatásokat, amelyeket a jogszabályok előzetes hatásvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint vizsgálni kell.
A nemzetközi szerződés létrehozása és szövegének végleges megállapítása
- § (1) * A MINELNÖK a miniszternek a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben tett előterjesztése alapján AD FELHATALMAZÁST nemzetközi szerződés LÉTREHOZÁSÁRA, továbbá a tárgyalásokkal megbízott személy kijelölésére. *
(2) * A KORMÁNY - kivételesen indokolt esetben, a Kormány két ülése között a miniszterelnök - a miniszternek a külpolitikáért felelős miniszterrel és az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben tett előterjesztése alapján, a létrehozott nemzetközi szerződés szövegének vagy ennek hiányában a szerződés részletes tartalmi elemeinek ismeretében ad FELHATALMAZÁST a nemzetközi szerződés SZÖVEGÉNEK VÉGLEGES MEGÁLLAPÍTÁSÁRA, továbbá az ennek során eljáró személy kijelölésére, valamint határoz a szerződés és a belső jog ÖSSZHANGJÁNAK megteremtéséhez szükséges FELADATOKRÓL.
(3) * Ha a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlés adhat felhatalmazást, az Országgyűlés a szerződés tárgya szerint feladatkörrel rendelkező BIZOTTSÁGÁNAK a miniszter megküldi a szerződés szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról szóló határozatot, valamint a szerződés rendelkezésre álló szövegét.
Felhatalmazás nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére
- § (1) A nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére akkor kerülhet sor, ha a szerződés szövegének ismeretében
a) * az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés esetében az Országgyűlés,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó nemzetközi szerződés esetében a Kormány
erre felhatalmazást ad.
(2) A nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazást a nemzetközi szerződést kihirdető törvény vagy kormányrendelet (a továbbiakban: kihirdető jogszabály) tartalmazza.
NKI SZERZŐDÉS KIHIRDETÉSÉNEK MÓDJA
- § * (1) Az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződést - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - törvényben kell kihirdetni. Egyéb esetben a nemzetközi szerződést kormányrendeletben kell kihirdetni. *
NEMZETKÖZI SZERZŐDÉS ÉS AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG KAPCSOLATA
ELŐZETES NORMAKONTROLL ELJÁRÁS
Az Alkotmánybíróság hatásköre - az (1) bekezdésben foglaltakat nem érintve - kiterjed a nemzetközi szerződés vagy annak valamely rendelkezése … Alaptörvénnyel való összhangjának előzetes vizsgálatára.
A nemzetközi szerződés kötelező hatályának köztársasági elnök általi elismerését megelőzően a köztársasági elnök, illetve ha a nemzetközi szerződést kormányrendelet hirdeti ki, a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerését megelőzően a Kormány kérheti az Alkotmánybíróságtól a nemzetközi szerződés vagy annak valamely rendelkezése Alaptörvénnyel való összhangjának előzetes vizsgálatát.
Ha az Alkotmánybíróság a 23. §-ban meghatározott eljárásában a nemzetközi szerződés rendelkezésének alaptörvény-ellenességét megállapítja, a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére addig nem kerülhet sor, amíg a nemzetközi szerződést létrehozó államok vagy a nemzetközi jog szerződéskötési képességgel rendelkező egyéb alanyai az alaptörvény-ellenességet meg nem szüntetik, vagy ameddig fenntartás megtételével - ha ezt az adott nemzetközi szerződés lehetővé teszi - vagy a nemzetközi jog által elismert egyéb jogintézménnyel élve Magyarország nem zárja ki a nemzetközi szerződés és az Alaptörvény összeütközését.
UTÓLAGOS NORMAKONTROLL
32. § (1) Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés f) pontja alapján a jogszabályok vizsgálatát az indítványozók kezdeményezésére, illetve bármely eljárása során hivatalból végzi. (2) Az eljárást az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kormány, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, valamint az alapvető jogok biztosa indítványozhatja.
EGYEDI NORMAKONTROLL ELJÁRÁS
A bíró - a bírósági eljárás felfüggesztése mellett - az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi, ha az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni,
amelynek nemzetközi szerződésbe ütközését észleli.
KÖZGJOGI SZERVEZETSZABÁLYOZÓ ESZKÖZ, JOGEGYSÉGI HATÁROZAT
Az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll eljárásban, bírói kezdeményezés alapján folytatott egyedi normakontroll eljárásban, alkotmányjogi panasz alapján, vagy nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata során felülvizsgálja a közjogi szervezetszabályozó eszközöknek, valamint az Alaptörvény 25. cikk (3) bekezdésében meghatározott jogegységi határozatoknak az Alaptörvénnyel, illetve nemzetközi szerződéssel való összhangját. Az indítványozókra, az eljárásra és a jogkövetkezményekre a jogszabályok felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Ha az Alkotmánybíróság olyan jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközését állapítja meg, amely a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabállyal az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes, MIT TEHET?
Ha az Alkotmánybíróság olyan jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközését állapítja meg, amely a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabállyal az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes, a nemzetközi szerződéssel ellentétes jogszabályt teljesen vagy részben megsemmisíti.
(2) Ha az Alkotmánybíróság olyan jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközését állapítja meg, amellyel a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes, az ellentét feloldása érdekében - a körülmények mérlegelése alapján, határidő megjelölésével - felhívja a Kormányt, illetve a jogalkotót, hogy a megjelölt határidőben tegye meg az ellentét feloldása érdekében szükséges intézkedéseket.
ESHET-E UNIÓS JOG ALKOTMÁNYOSSÁGI VIZSGÁLAT ALÁ?
NEM ESHET, NINCS AZ AB-NAK HATKÖRE UNIÓS JSZ ÉS ALAPTÖRVÉNY ÖSSZHANGJÁNAK VIZSGÁLATÁRA.
KÖTELES-E AZ ÁLLAM ÖSSZHANGBA HOZNI NKI KÖTELEZETTSÉGEIT AZ ALKOTMÁNYÁVAL ÉS BELSŐ JOGSZABÁLYOKKAL?
IGEN, NINCS AKADÁLYA ANNAK, HOGY AZ AB UTÓLAGOS NORMAKONTROLL KERETÉBEN VIZSGÁLJA A NKI SZERZŐDÉST KIHIRDETŐ JSZ ALKOTMÁNYOSSÁGÁT. HA ALKOTMÁNYELLENES RENDELKEZÉS TALÁLHATÓ, NINCS KIHATÁSSAL AZ ÁLLAM KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSÁRA. NEM HIVATKOZHAT SAJÁT ALKOTMÁNYÁRA, HOGY KIVONJA MAGÁT A KÖTELEZETTSÉG ALÓL. kÖTELES ÖSSZHANGBA HOZNI ALKOTMÁNYÁT ÉS BELSŐ JOGSZABÁLYAIT.
MIT ÉRTÜNK EMBERI JOGOK ALATT?
LÉTEZNEK JOGOSULTSÁGOK, AMELY AZ EMBEREKET EMBERI MIVOLTUKNÁL FOGVA ILLETI MEG, AMELYEKET NEM AZ ÁLLAM TEREMT, DE KÖTELES ELISMERNI ÉS TISZTELETBEN TARTANI ÉS AMELY JOGOK MINDEN EMBERT EGYENLŐEN ILLETNEK MEG.
ELSŐDLEGES SZEREPE, HOGY VÉDELMET BIZTOSÍTSANAK AZ EGYÉNEK SZÁMÁRA AZ ÁLLAMI BEAVATKOZÁSSAL SZEMBEN.
DEMOKRATIKUS, ALKOTMÁNYOS ÁLLAMOK JELLEMZŐJE, HOGY AZ EMBERI JOGOKAT ELISMERIK ÉS BEEMELIK A JOGRENDSZRBE, ÍGY AZOK A TÖRVÉNYES JOGOK KÖZÉ TARTOZNAK.
MIKOR LESZNEK AZ EMBERI JOGOK ALAPVETŐ JOGOK, VAGY ALAPJOGOK?
EGYES ÁLLAMOK ALKOTMÁNYAIKBAN ÉS A KÜLÖNBÖZŐ NKI EMBERI JOGI EGYEZMÉNYEKBEN FELSOROLT ÉS EZÁLTAL A TÉTELES JOG RÉSZÉRE TETT EMBERI JOGOK EZEK.
MELY JOGOK AZ ALKOTMÁNYOS JOGOK?
MINDEN, AZ ALKOTMÁNYON ALAPULÓ ALANYI JOG, AZ IS, AMELYEK NEM AZ EMBERI JOGOK ALKOTMÁNYBELI MEGFOGALMAZÁSAI, PL OGY KÉPVISELŐK JOGOSULTSÁGAI.
alapjogok csoportosítása? Objektív és szubjektív oldala az alapjogvédelemnek?
egyéni jogk
kollektív jogok
elős generációs klasszikus politikai szabadságjogok: lelkiismereti, vallásszab, gyülekezés
második generációs gazdasági, szociális és kulturális jogok
harmadik generációs jogok: infor szabadság, egészséges környezethez való jog
szubjektív oldal: egyén jogait biztosítja az állammal szemben. Államot negatív magatartás, tartózkodási kötelezettség terheli
Objektív olda: államnak pozitív magatartást feltételező intézményvédelmet kell megteremtenie.
Alapjogok korlátozása hogy történhet?
- Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat (1) TÖRVÉNY állapítja meg. (FORMAI FELTÉTEL)
- Alapvető jog (2) más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében (legitim cél), (3) a feltétlenül szükséges mértékben, (4) az elérni kívánt céllal arányosan, (5) az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. (TARTALMI FELTÉTEL)
Egyes alapjogok esetében z Alaptörvény mag állapít meg eltérő szabályokat
Pl tulajdonvédelem rendszerénél közérdekűségi teszt.
Pozitív diszkrimináció esélyegyenlőség megteremtésére.
MIT ÉRTÜNK AZ ALAPJOG LÉNYEGES TARTALMA ALATT?
azt, hogy az egyes alapjogok esetében mi minősül lényeges tartalomnak, az alaptörvény nem határozza meg. AB-ra hárul a feladat.
Az ember életének, érinthetetlen lényegének bármely mértékű korlátozása alkotmányellenes.
Büntetőjog emberi jogi garanciái (ártatlanság vélelme, nullum crimen sine lege) már mérlegelés eredményeképp jöttek létre, így ezekkel szemben sem alkalmazható a teszt. Ide érte a tisztességes tárgyaláshoz való jogot is.
Mi a közérdekűségi teszt és hol alkalmazzák?
Tulajdonvédelem rendszere esetében a kisajátításnál.
Tulajdont kisajátítani csak
- kivételesen és
- közérdekből,
- törvényben meghatározott esetekben és módon,
- teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.
Mi az az államcél?
- konkrét tartalmú jogot teremtő szabályozási kötelezettség
- más konkrét közhatalmi aktus eszközlésének kötelezettsége nem keletkezik
- államon nem kérhető számon
- állam számára hosszú távon megvalósítandó tevékenységi irányokat, stratégiát jelöl meg
- kikényszeríthetőségre nincs lehetőség
- TÖREKSZIK TÁMOGATJA, SEGÍTI
fogyasztók jogainak védelme - KÖTELESSÉG IS
“Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.”
szociális jogok - TÖREKVÉS
“Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson.”
EMBERI MÉLTÓSÁGHOZ VALÓ JOG AZ AB GYAKORLATÁBAN
II. cikk
Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.
- alapjogok hierarchiájában a legmagasabb fokon
- emberi élet és emberi méltóság elválaszthatatlan egység
- kettős funkciója van, an egy abszolút határ amelyen sem az állam, sem már emberek kényszerítő hatalma sem terjedhet túl, egyén autonómiájának, egyéni önrendelkezéséne egy mindeni más rendelkezése alól kivont madga amelynél fogva ember marad és nem válik eszközzé. Másik funkciója az emberek egyenlő méltóságának biztosítása.
- általános személyiségi jog, anyajog szubszidiárius alapjog, AB, bíróságok minden esetben felhívhatnak az egyén autonómiájának védelmére, ha az adott tényállásra konkrét, nevesített alapjogok egyike sem alkalmazható.
- jogi személyektől az ember elhatárolható
- csak az emberi státus meghatározójaként, az élethez való joggal fennálló egységben korlátozhatatlan
- belőle levezetett részjogosultságok korlátozhatóak
- hátrányos megkülönböztetés tilalmának mércéje, emberi életek közötti egyenlőség
mi az az oszthatatlansági elv az emberi élethez és emberi méltósághoz való jog kapcsán
emberi élet és emberi méltóság elválaszthatatlan egységet alkot és minden mást megelőző legnagyobb érték. Az emberi élethez és emberi méltósághoz való jog ugyancsak olyan oszthatatlan és korlátozhatatlan alapjog, amely számos egyéb alapjognak a forrása és feltétele. ezen jogok csak visszafordíthatatlanul vehetőek el, minden más jog is megszűnik.
mit értünk emberi méltóság alatt?
egyén testi-lelki integritása, szellemi erkölcsi személyiség integritása, emberek alapvető jogegyenlőségének, megélhetésének létminimuma.
emberi méltósághoz való jog korlátozása
- csak az élethez való joggal fennálló egységben korlátozhatatlan
- belőle levezethető részjogosultságok korlátozhatóak
- rendkívüli esetben korlátozható: cselekvőképesség korlátozása, helyette ő szempontjai szerint döntsön a gondnok.
- magyar jogban a cselekvőképesség hiányát kell bizonyítani, nem a meglétét. Egügyi tv. cselekvőképes beteg későbbi cselekvőképtelensége esetén csak akkor utasíthatott vissza egyes vizsgálatokat ha szakorvos igazolta és két évente meg kellett újítani. Aránytalan rendelkezés volt.
- névhez való jog abszolút szerkezetű alapjog részjogosítványaira nem vonatkozik. Szükségesség- arányosság teszt névmódosítás, névviselés, névváltoztatás.
élethez való jog az AB gyakorlatában
- jog objektív oldala az életvédelmi kötelezettsége jogalk + szervezési int. útján. általában az emberi élet létfeltételei, keletkezőben lévő emberi életre is, jövendő generációk biztosítása, nem abszolút.
- szubjektív oldal az állami intézmények, közhatalmat gyakorló szervek nem foszthatnak meg senki az élettől.
Terhességmegszakítás TV-I szabályozása
- § (1) A terhesség a 12. hetéig szakítható meg, ha
a) azt az állapotos nő egészségét SÚLYOSAN VESZÉLYEZTETŐ ok indokolja;
b) a magzat orvosilag valószínűsíthetően SÚLYOS FOGYATÉKOSSÁGBAN vagy egyéb károsodásban szenved;
c) a terhesség BCS következménye, valamint
d) az állapotos nő SÚLYOS VÁLSÁGHELYZETE esetén.
(2) A terhesség az (1) bekezdésben foglalt feltételek esetén a 18. hetéig szakítható meg, ha az állapotos nő
a) korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen;
b) terhességét neki FEL NEM RÓHATÓ egészségi ok, illetve ORVOSI TÉVEDÉS miatt nem ismeri fel korábban, vagy az egészségügyi intézmény, illetve valamely hatóság MULASZTÁSA miatt haladta meg a terhessége az (1) bekezdésben foglalt időtartamot.
(3) A terhesség a 20. hetéig - a diagnosztikus eljárás elhúzódása esetén 24. hetéig - szakítható meg, ha a magzat genetikai, teratológiai ártalmának valószínűsége az 50%-ot eléri.
(4) A terhesség az időtartamától függetlenül szakítható meg
a) az állapotos nő ÉLETÉT VESZÉLYEZTETŐ egészségi ok miatt, illetve
b) a magzatnál a szülés utáni ÉLETTEL ÖSSZEEGYEZTETHETETLEN rendellenesség fennállása esetén.
Terhességmegszakítás esetén mely alapjogok ütköznek
anya egészséghez való joga, anya élethez való joga, önrendelkezési joga
méhmagzat élethez való joga
az állam megfelelő indok nélkül nem engedheti meg az abortuszt az élet védelmére vonatkozó objektív kötelezettsége miatt, de a törvényalkotó szabdsága, hogy eldöntse, a méhmagzat ember-e?
MÉHMAGZAT JOGALANYISÁGA alk BÍRÓSÁGI DÖNTÉSEKBEN
- rendeleti szintű szabályozás megsemmisítése, törvényi útra tartozi
- törvényhozó rendelkezzen az előkérdésről, hogy méhmagzat jogalanynak minősül-e.
- magzat az új törvény szerint nem rendelkezik jogalanyisággal, így nincs joga a születéshez sem.
- egyensúlyban kell lennie a szabályozásban a nők önrendelkezését biztosító és az állam életvédelmi kötelezettségét érvényre juttató rendelkezéseknek
- súlyos válsághelyzetet nem kell bizonyítania a nőknek, ez alkotmányos, vizsgálatról lemondni csak megfelelő ellensúlyt képező rendelkezésekkel.
- megelőző tanácsadás, két alkalommal megjelenés, kérelem aláírása. Családvédelmi szolgálatnál.
Halálbüntetés hazánkban lehetséges-e?
- hazánkban a halálbüntetés alkalmazása nki szerződésben vállalt kötelezettség alapján kizárt: ENSZ 1966 Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezményt.
- alkotmányellenességét az AB is megállapította: emberi élethez és méltósághoz való jog mint abszolút értékhez való jog korlátot jelent az állam büntetőhatalmával szemben.
- nem lehet népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről; Alaptv. módosítására irányuló kérdésről.
Eutanázia típusai?
Gyógyíthatatlan beteg halálánk meggyorsítása.
aktív eutanázia: tevőleges cselekmény
passzív eutanázia: nincs szükség aktív közreműködésre, orvos vagy beteg döntése alapján.
Ellátás visszautasításának két esetköre:
1. beavatkozás elmaradása esetén egészségi állapotban várhatóan súlyos v maradandó károsodás beköv
2. életfenntartó vagy életmentő beavatk visszautasítása.
Eutanázia helyzete M.o-on
- semleges alkotmányos alapokon álló jogrendszer
- aktív eutanázia büntetendő
- passzív eutanázia nem alkotmányellenes, önrendelkezési jogának a része, emberi méltóságból fakd.
Eutanázia magyar törvényi szabályozása
(ellátás visszautasítás és életmentő v életfenntartó beavatkozás visszautasítása)
A cselekvőképes beteget megilleti az ELLÁTÁS VISSZAUTASÍTÁSÁNAK joga, kivéve, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné.
(2) A beteg minden olyan ellátást, amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan SÚLYOS V MARADANDÓ KÁROSODÁS következne be, csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében utasíthat vissza.
(3) A betegség természetes lefolyását lehetővé téve az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség, ha a beteg olyan SÚLYOS BETEGSÉGBEN szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint RÖVID IDŐN BELÜL - megfelelő egészségügyi ellátás mellett is - HALÁLHOZ VEZET és GYÓGYÍTHATATLAN. Az életfenntartó, illetve életmentő beavatkozás visszautasítása a (2) bekezdés szerinti alaki előírások betartásával történhet.
(4) A (3) bekezdés szerinti visszautasítás csak akkor érvényes, ha egy HÁROMTAGÚ ORVOSI BIZOTTSÁG a beteget megvizsgálja és egybehangzóan, írásban nyilatkozik arról, hogy a beteg döntését annak KÖVETKEZMÉNYEI TUDATÁBAN hozta meg, illetve, hogy a (3) bekezdés szerinti feltételek fennállnak, továbbá a beteg az orvosi bizottság nyilatkozatát KÖVETŐ 3. NAPON- két tanú előtt - ismételten kinyilvánítja a visszautasításra irányuló szándékát. Amennyiben a beteg nem járul hozzá az orvosi bizottság vizsgálatához, a kezelés visszautasítására vonatkozó nyilatkozata nem vehető figyelembe.
(5) A (4) bekezdés szerinti bizottság tagjai a beteg kezelőorvosa, egy - a beteg gyógykezelésében részt nem vevő -, a betegség jellegének megfelelő szakorvos, valamint egy pszichiáter szakorvos.
(6) A beteg nem utasíthatja vissza az életfenntartó vagy életmentő beavatkozást, ha várandós és előre láthatóan képes a gyermek kihordására.
(8) A beteg a visszautasításra vonatkozó nyilatkozatát bármikor, alaki kötöttség nélkül visszavonhatja.
ÉLETHEZ VALÓ JOG KORLÁTAI AZ AB HATÁROZATOK ALAPJÁN?
- jogos védelem
- honvédelem, rendőrség (önként választott élethivatás)
- fegyverhasználat joga
- elkövető bcs elkövetésével magára vonja a kockázatot, hogy vele szemben alkalmazható jogszerű lőfegyverhasználat miatt saját élete veszélybe kerül.
MI AZ A PARAFÁLÁS?
megkötendő szerződés szövegének vagy az aláírásra megnyíló szerződés szövegét tartalmazó záróokmánynak kézjegyükkel történő ellátását
KIK INDÍTVÁNYOZHATJÁK EGY JSZ NKI SZERZŐDÉSBE ÜTKÖZÉSÉNEK UTÓLAGOS VIZSGÁLATÁT AZ AB-NÁL?
Az eljárást az országgyűlési KÉPVISELŐK EGYNEGYEDE, a Kormány, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, valamint az alapvető jogok biztosa indítványozhatja.
magánélet védelme mit takar az Alaptörvényben?
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy
- magán- és családi életét,
- otthonát,
- kapcsolattartását és
- jó hírnevét TISZTELETBEN TARTSÁK. A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának SÉRELMÉVEL.
(2) Az állam jogi védelemben részesíti az otthon NYUGALMÁT.
melyek a közérdekű adatok az alaptörvény szerint?
A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.
törvény a magánélet védelméről
- § Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását (a továbbiakban együtt: magánélethez való jog) tiszteletben tartsák.
- § (1) A magánélethez való jog a személyiség szabad kibontakoztatásához való jog része, amelynek értelmében az egyént szabadság illeti meg élete felelősségteljes, önálló alakítására, család, otthon és emberi kapcsolatok létesítésére és megóvására.
(2) A magánszféra fokozott védelmét szolgáló alapvető szabályokat törvény állapítja meg. E jog csak más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, a magánélethez való jog lényeges tartalmának és az emberi méltóságnak a tiszteletben tartásával korlátozható.
(3) A magánélethez való jog lényege, hogy azt - külön törvényben meghatározott kivételekkel - az egyén akarata ellenére mások ne sérthessék meg.
(4) A magánélethez való jog gyakorlása során mindenki köteles mások jogait tiszteletben tartani.
- § Az állam elősegíti és támogatja a magánszféra tiszteletben tartását előtérbe helyező szemlélet kialakulását és fenntartását a társadalmi és a gazdasági élet valamennyi területén.
- § A magánélethez való jogot ÉRINTŐ JOGSZABÁLYOKAT az Alaptörvénnyel, valamint a magánélet hatékonyabb védelme céljából e törvény rendelkezéseivel összhangban kell értelmezni.
- § A magánélethez való joga megsértése esetén mindenki - külön törvényben meghatározott módon - hatósághoz vagy bírósághoz fordulhat.
- § A magánélethez való jog védelmének részletes szabályait külön törvények, különösen a Polgári Törvénykönyv, a Büntető Törvénykönyv és az információs önrendelkezésről szóló törvény rendezik.
mi az a magánélethez való jog? MI AZ A MAGÁNÉLET TISZTELETBEN TARTÁSÁHOZ VALÓ JOG?
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását (a továbbiakban együtt: magánélethez való jog) tiszteletben tartsák.
- A magánélethez való jog megsértésének személyiségi jogi jogkövetkezményei
- § Akit magánélethez való jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján - az elévülési időn belül - az eset körülményeihez képest a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint követelheti
a) a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
b) a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
c) azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot;
d) a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását;
e) azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.
- § (1) Akit magánélethez való jogában megsértenek, a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért.
(2) Aki a magánélethez való jogának megsértéséből eredően kárt szenved, a 12. §-ban foglalt igényeken kívül a Polgári Törvénykönyvnek a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését, valamint külön törvényben meghatározottak szerint egyéb igényeket is érvényesíthet.
KÖZÉRDEKBŐL NYILVÁNOS ADAT FOGALMA?
- közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli;
