ALKOTMÁNYOSSÁG ELVEI

Question 1

Alkotmányosság elvei az Alaptörvényben hogy szólnak?

Answer 1

Állami hatalom szervezésének a köövetelménye a jogállamiság
(1) Magyarország független, demokratikus jogállam.

Elv tartalmát az AB határozataira alapozva lehet megadni:

Question 2

Jogállamiság elvének tartalma?

Answer 2

A jogállamiság elvének tartalmát az AB határozataira alapozva lehet megadni.
- hatalommegosztás
- TÖRVÉNYHEZ KÖTÖTTSÉG
- jogbiztonság
- visszaható hatályú jogalkotás tilalma
- anyagi igazság érvényre juttatását ellehetetlenítő szabályozás tilalma
- büntetőhatalom alkotmányos korlátai
- ELJÁRÁSJOGI GARANCIÁK (tisztességes eljáráshoz való jog)

Question 3

Hatalommegosztás elve mit jelent?

Answer 3

A jogállam és az alkotmányosság fogalmának egyaránt meghatározó eleme az ÁLLAMHATALMI ÁGAK ELVÁLASZTÁSÁNAK ELVE. A klasszikus megfogalmazásra támaszkodva az államhatalmi ágak elválasztásának fogalma úgy határozható meg, hogy a JOGALKOTÁS (eredetileg törvényhozás), a VÉGREHAJTÁS és az IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS (eredetileg bírói hatalom, ma inkább ellenőrző hatalom)
egymástól SZEMÉLYILEG ÉS SZERVEZETILEG ELVÁLASZTOTT keretek között kell, hogy működjön.
A hatalommegosztás elve ugyan ókori eredetű, meghatározó alkotmányos elvként azonban a felvilágosodás jogelméletének részként jelent meg, célja az állami önkény, az önkényuralom kizárása volt, vagyis annak biztosítása, hogy egyetlen személy vagy szervezet se birtokolhassa az állami hatalom egészét. Ennek feltétlenül szükséges eszköze a jog uralmának biztosítása, más megfogalmazásban az állami hatalomgyakorlás jogszabályokhoz
kötöttségének garantálása, végső soron ezeknek a garanciáknak önálló jogszabályba foglalása.

az Alkotmánybíróság a hármas felosztást
(triászt) tekinti érvényesnek kiegészítve azt a köztársasági elnök SEMLEGES HATALMÁVAL, vagyis lényegében a constant-i értelmezést alkalmazza.

Question 4

Mit jelent a jogbiztonság és milyen részszabályai vannak?

Answer 4

a jogbiztonság az állam (jogalkotó) kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára.
Egyes jogintézmények működésének kiszámíthatósága is.
Hatálybalépés időpontjának meghatározása úgy, hogy maradjon kellő idő áttanulmányozni, felkészülni, miként alkalmazkodjon.

• FORMALIZÁLT ELJÁRÁSI REND BETARTÁSA
• NORMAVILÁGOSSÁG
• ELŐRELÁTHATÓSÁG
• MEGISMERHETŐSÉG
• MGFELELŐ FELKÉSZÜLÉSI IDŐ
• LEZÁRT JOGVISZONYOK VÉDELME

Question 5

ANTISZEMITIZMUS DEFINÍCIÓJA?

Answer 5

A ZSIDÓK OLYAN MEGÍTÉLÉSE,
AMELY VELÜK SZEMBEN gyűlölet kifejezéseként NYILVÁNULHAT MEG.
VERBÁLIS ÉS FIZIKAI MEGNYILVÁNULÁS
ZSIDÓ ÉS NEM ZSIDÓ SZEMÉLYEKRE
ÉS VAGY E SZEMÉLYEK VAGYONÁRA
A ZSIDÓ KÖZÖSSÉGI INTÉZMÉNYEKRE ÉS VALLÁSI LÉTESÍTMÉNYEKRE IRÁNYULNAK

Question 6

Visszaható hatályú jogalkotás tilalma mit jelent

Answer 6

Jsz a kihirdetést megelőző időre nem állapíthat meg KÖTELEZETTSÉGET és nem nyilváníthat vmely magatartást JOGELLENESSÉ.

Question 7

Melyek a büntetőhatalom alkotmányos korlátai?

Answer 7

• államnak nincs és nem lehet KORLÁTLAN BÜNTETŐ HATALMA
• közhatalom csak alkotmányos FELHATALMAZÁS, alkotmányos INDOKKAL avatkozhat be az egyén jogaiba és szabadságába.
• alkotmányos elvek és garanciák

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ELLENE EMELT BÁRMELY VÁDAT vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.

(2) Senki NEM TEKINTHETŐ BŰNÖSNEK mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.

(3) A büntetőeljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a VÉDELEMHEZ. A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt.

(4) Senki nem nyilvánítható bűnösnek, és nem sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog vagy - nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben - más állam joga szerint NEM VOLT BŰNCSELEKMÉNY.

(5) A (4) bekezdés nem zárja ki valamely személy büntetőeljárás alá vonását és elítélését olyan cselekményért, amely elkövetése idején a nemzetközi jog ÁLT ELISMERT SZABÁLYAI szerint bűncselekmény volt.

(6) A jogorvoslat törvényben meghatározott rendkívüli esetei kivételével senki nem vonható büntetőeljárás alá, és nem ítélhető el olyan bűncselekményért, amely miatt Magyarországon vagy - nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben - más államban törvénynek megfelelően már jogerősen felmentették vagy elítélték.

(7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.

Question 8

Mit jelent a népszuverenitás elve? Mi az a demokratikus legitimáció?

Answer 8

B) cikk
(3) A közhatalom forrása a nép.
Minden közhatalmi aktusnak, döntésnek, közhatalom-gyakorlásnak az állampolgárok akaratára visszavezethetőnek kell lennie. Közvetlen demokrácia intézményeinek érvényesülése: névszavazás, népi kezdeményezés.
követelményének LEKÉPZŐDÉSE a demokratikus legitimáció, megszakítatlan legitimációs kapcsolat. Közhatalom gyakorlás láncolaton keresztül visszavezethető az állampolgárok akaratára.

Question 9

Emberi jogok az Alaptörvényben?

Answer 9

Alaptörvény a Szabadság és Felelősség terminológiát alkalmazza, alapvető jogok érvényesülése biztosítékai kiemelt jelentőségű, alapvetően meghatározza állam és egyén viszonyát.
Állam kettős kötelezettsége

SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG
I. cikk
(1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait TISZTELETBEN kell tartani. VÉDELMÜK az állam elsőrendű kötelezettsége.

(2) Magyarország ELISMERI az ember alapvető egyéni és közösségi jogait.

(3) Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat TÖRVÉNY állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a FELTÉTLEN SZÜKS MÉRTÉKBEN, az elérni kívánt CÉLLAL ARÁNYOSAN, az alapvető jog LÉNYEGES TARTALMÁNAK tiszteletben tartásával korlátozható.

(4) A törvény alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapvető jogok, valamint őket is terhelik azok a kötelezettségek, amelyek természetüknél fogva nem csak az emberre vonatkoznak.

Question 10

MIK IS AZOK JOGVÉDELMI MECHANIZMUSOK?

Answer 10

AZOK A JOGI ESZKÖZÖK, AMELYEK GARANTÁLJÁK, HOGY a közhatalom gyakorlása AZ ALAPJOGOK ÁLTAL KIJELÖLT határok között MOZOGJON.

Question 11

jelenlegi jogvédelmi mechanizumusok?

Answer 11

• AB eljárása (régi típusú, valódi és közvetlen alkotmányjogi panasz)
• bírói alapjogvédelem (alapjogi igény érvényesítésére irányuló jogvita)
• ombudsmani típusú jogvédelem (hatóság tevékenysége v mulasztása alapvető jogát sérti
• hatósági típusú jogvédelem (NAIH, Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóság)
• nki védelem Emberi Jogok Európai Bírósága, Alapjogi Charta

Question 12

Belső jog és Eu jog viszonya?

Answer 12

E) cikk *
(1) Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében.

(2) * Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján - az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja. Az e bekezdés szerinti hatáskörgyakorlásnak összhangban kell állnia az Alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.

(3) Az Európai Unió joga - a (2) bekezdés keretei között - megállapíthat általánosan kötelező magatartási szabályt.

(4) A (2) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazáshoz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. *

Question 13

Belső jog és nki jog viszonyA

Answer 13

Q) cikk
(1) Magyarország a béke és a biztonság megteremtése és megőrzése, valamint az emberiség fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.

(2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját.

(3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.

Question 14

NKI SZERZŐDÉS TÖRVÉNY SZERINTI FOGALMA

Answer 14

nemzetközi szerződés:
- más állammal vagy a nemzetközi jog szerződéskötési képességgel bíró egyéb alanyával kötött,
- Magyarország számára nemzetközi jogi jogokat és kötelezettségeket létesítő, módosító vagy megszüntető,
- a nemzetközi jog által szabályozott,
- bármilyen elnevezéssel vagy címmel rendelkező írásbeli megállapodás,
- tekintet nélkül arra, hogy egyetlen, kettő vagy több egymással összefüggő okmányba foglalták-e;

Question 15

nemzetközi szerződés előkészítése:

Answer 15

a szerződés tárgya szerint hatáskörrel rendelkező szervnek a szerződéssel kapcsolatos magyar álláspont kialakítására, valamint a szerződés koncepciójának, tervezetének kidolgozására irányuló tevékenysége, valamint a magyar fél szerződéskötési szándékának a másik (többi) szerződő féllel való közlése, így különösen a szerződés koncepciójának vagy tervezetének átadása, javaslattétel tárgyalások folytatására, illetőleg a másik (többi) fél hasonló kezdeményezésének elfogadása;

Question 16

felhatalmazás nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére:

Answer 16

az Országgyűlésnek az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés d) pontja szerinti, valamint az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe nem tartozó nemzetközi szerződés esetében a Kormánynak azon belső jogi cselekménye, amellyel az Országgyűlés felhatalmazza a KE-ÖT, illetve amellyel a Kormány felhatalmazza a KE-ÖT, a MINELNÖKÖT vagy a külpolitikáért felelős MINISZTERT arra, hogy a nemzetközi szerződést Magyarországra nézve kötelezőnek ismerje el;

Question 17

nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerése:

Answer 17

a köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek és a külpolitikáért felelős miniszternek azon nemzetközi jogi cselekménye, amellyel az e) pont szerinti felhatalmazás alapján nemzetközi síkon a nemzetközi szerződést Magyarországra nézve kötelezőnek ismeri el;

Question 18

nemzetközi szerződés létrehozása:

Answer 18

az erre felhatalmazott szerveknek vagy személyeknek az a tevékenysége, amellyel a szerződés tartalmát a másik (többi) féllel folytatandó két- vagy többoldalú tárgyalások útján vagy más megfelelő módon megállapítják, ideértve a megkötendő szerződés szövegének vagy az aláírásra megnyíló szerződés szövegét tartalmazó záróokmánynak kézjegyükkel történő ellátását (parafálást);

Question 19

nemzetközi szerződés szövegének végleges megállapítása:

Answer 19

az erre felhatalmazott szerveknek vagy személyeknek az a tevékenysége, amelynek során a szerződés SZÖVEGÉT aláírással vagy egyéb, a leendő szerződés tartalmára vonatkozó közös akaratuk rögzítésére alkalmas eszközzel VÉGLEGESEN ELFOGADJÁK, ANÉLKÜL HOGY ez a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerését jelentené;

Question 20

NEMZETKÖZI SZERZŐDÉS ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK MENETE

Answer 20

4. § (1) * A nemzetközi szerződés előkészítéséről a szerződés tárgya szerint hatáskörrel rendelkező miniszter (a továbbiakban: miniszter) az Országgyűlés és a Kormány által meghatározott KÜLPOLITIKAI ELVEK figyelembevételével, a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben dönt. A miniszter az előkészítésbe érdekképviseleteket, szakmai szervezeteket és egyesületeket, valamint más intézményeket is bevonhat.

(3) * A nemzetközi szerződés előkészítésétől kezdődően folyamatosan vizsgálni kell, hogy a szerződés az Alaptörvénnyel, a jogszabályokkal, az európai uniós jogi, és az egyéb nemzetközi jogi kötelezettségekkel összhangban áll-e. Az összhang megteremtését a szerződés tartalmának megfelelő alakításával, a jogszabályok módosításával vagy hatályon kívül helyezésével, illetve az európai uniós jogi és az egyéb nemzetközi jogi kötelezettségek lehetőség szerinti módosításával vagy megszüntetésével biztosítani kell.

(4) * A nemzetközi szerződés előkészítésétől kezdődően - a szerződésből fakadó közvetlen jogi és politikai következmények értékelésén túl - figyelembe kell venni azokat a hatásokat, amelyeket a jogszabályok előzetes hatásvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint vizsgálni kell.

Question 21

A nemzetközi szerződés létrehozása és szövegének végleges megállapítása

Answer 21

5. § (1) * A MINELNÖK a miniszternek a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben tett előterjesztése alapján AD FELHATALMAZÁST nemzetközi szerződés LÉTREHOZÁSÁRA, továbbá a tárgyalásokkal megbízott személy kijelölésére. *

(2) * A KORMÁNY - kivételesen indokolt esetben, a Kormány két ülése között a miniszterelnök - a miniszternek a külpolitikáért felelős miniszterrel és az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben tett előterjesztése alapján, a létrehozott nemzetközi szerződés szövegének vagy ennek hiányában a szerződés részletes tartalmi elemeinek ismeretében ad FELHATALMAZÁST a nemzetközi szerződés SZÖVEGÉNEK VÉGLEGES MEGÁLLAPÍTÁSÁRA, továbbá az ennek során eljáró személy kijelölésére, valamint határoz a szerződés és a belső jog ÖSSZHANGJÁNAK megteremtéséhez szükséges FELADATOKRÓL.

(3) * Ha a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlés adhat felhatalmazást, az Országgyűlés a szerződés tárgya szerint feladatkörrel rendelkező BIZOTTSÁGÁNAK a miniszter megküldi a szerződés szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról szóló határozatot, valamint a szerződés rendelkezésre álló szövegét.

Question 22

Felhatalmazás nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére

Answer 22

7. § (1) A nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére akkor kerülhet sor, ha a szerződés szövegének ismeretében

a) * az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés esetében az Országgyűlés,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó nemzetközi szerződés esetében a Kormány

erre felhatalmazást ad.

(2) A nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazást a nemzetközi szerződést kihirdető törvény vagy kormányrendelet (a továbbiakban: kihirdető jogszabály) tartalmazza.

Question 23

NKI SZERZŐDÉS KIHIRDETÉSÉNEK MÓDJA

Answer 23

9. § * (1) Az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződést - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - törvényben kell kihirdetni. Egyéb esetben a nemzetközi szerződést kormányrendeletben kell kihirdetni. *

Question 24

NEMZETKÖZI SZERZŐDÉS ÉS AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG KAPCSOLATA

Answer 24

ELŐZETES NORMAKONTROLL ELJÁRÁS
Az Alkotmánybíróság hatásköre - az (1) bekezdésben foglaltakat nem érintve - kiterjed a nemzetközi szerződés vagy annak valamely rendelkezése … Alaptörvénnyel való összhangjának előzetes vizsgálatára.
A nemzetközi szerződés kötelező hatályának köztársasági elnök általi elismerését megelőzően a köztársasági elnök, illetve ha a nemzetközi szerződést kormányrendelet hirdeti ki, a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerését megelőzően a Kormány kérheti az Alkotmánybíróságtól a nemzetközi szerződés vagy annak valamely rendelkezése Alaptörvénnyel való összhangjának előzetes vizsgálatát.

Ha az Alkotmánybíróság a 23. §-ban meghatározott eljárásában a nemzetközi szerződés rendelkezésének alaptörvény-ellenességét megállapítja, a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére addig nem kerülhet sor, amíg a nemzetközi szerződést létrehozó államok vagy a nemzetközi jog szerződéskötési képességgel rendelkező egyéb alanyai az alaptörvény-ellenességet meg nem szüntetik, vagy ameddig fenntartás megtételével - ha ezt az adott nemzetközi szerződés lehetővé teszi - vagy a nemzetközi jog által elismert egyéb jogintézménnyel élve Magyarország nem zárja ki a nemzetközi szerződés és az Alaptörvény összeütközését.

UTÓLAGOS NORMAKONTROLL
32. § (1) Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés f) pontja alapján a jogszabályok vizsgálatát az indítványozók kezdeményezésére, illetve bármely eljárása során hivatalból végzi. (2) Az eljárást az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kormány, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, valamint az alapvető jogok biztosa indítványozhatja.

EGYEDI NORMAKONTROLL ELJÁRÁS
A bíró - a bírósági eljárás felfüggesztése mellett - az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi, ha az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni,
amelynek nemzetközi szerződésbe ütközését észleli.

KÖZGJOGI SZERVEZETSZABÁLYOZÓ ESZKÖZ, JOGEGYSÉGI HATÁROZAT
Az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll eljárásban, bírói kezdeményezés alapján folytatott egyedi normakontroll eljárásban, alkotmányjogi panasz alapján, vagy nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata során felülvizsgálja a közjogi szervezetszabályozó eszközöknek, valamint az Alaptörvény 25. cikk (3) bekezdésében meghatározott jogegységi határozatoknak az Alaptörvénnyel, illetve nemzetközi szerződéssel való összhangját. Az indítványozókra, az eljárásra és a jogkövetkezményekre a jogszabályok felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Question 25

Ha az Alkotmánybíróság olyan jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközését állapítja meg, amely a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabállyal az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes, MIT TEHET?

Answer 25

Ha az Alkotmánybíróság olyan jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközését állapítja meg, amely a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabállyal az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes, a nemzetközi szerződéssel ellentétes jogszabályt teljesen vagy részben megsemmisíti. (2) Ha az Alkotmánybíróság olyan jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközését állapítja meg, amellyel a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes, az ellentét feloldása érdekében - a körülmények mérlegelése alapján, határidő megjelölésével - felhívja a Kormányt, illetve a jogalkotót, hogy a megjelölt határidőben tegye meg az ellentét feloldása érdekében szükséges intézkedéseket.

Question 26

ESHET-E UNIÓS JOG ALKOTMÁNYOSSÁGI VIZSGÁLAT ALÁ?

Answer 26

NEM ESHET, NINCS AZ AB-NAK HATKÖRE UNIÓS JSZ ÉS ALAPTÖRVÉNY ÖSSZHANGJÁNAK VIZSGÁLATÁRA.

Question 27

KÖTELES-E AZ ÁLLAM ÖSSZHANGBA HOZNI NKI KÖTELEZETTSÉGEIT AZ ALKOTMÁNYÁVAL ÉS BELSŐ JOGSZABÁLYOKKAL?

Answer 27

IGEN, NINCS AKADÁLYA ANNAK, HOGY AZ AB UTÓLAGOS NORMAKONTROLL KERETÉBEN VIZSGÁLJA A NKI SZERZŐDÉST KIHIRDETŐ JSZ ALKOTMÁNYOSSÁGÁT. HA ALKOTMÁNYELLENES RENDELKEZÉS TALÁLHATÓ, NINCS KIHATÁSSAL AZ ÁLLAM KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSÁRA. NEM HIVATKOZHAT SAJÁT ALKOTMÁNYÁRA, HOGY KIVONJA MAGÁT A KÖTELEZETTSÉG ALÓL. kÖTELES ÖSSZHANGBA HOZNI ALKOTMÁNYÁT ÉS BELSŐ JOGSZABÁLYAIT.

Question 28

MIT ÉRTÜNK EMBERI JOGOK ALATT?

Answer 28

LÉTEZNEK JOGOSULTSÁGOK, AMELY AZ EMBEREKET EMBERI MIVOLTUKNÁL FOGVA ILLETI MEG, AMELYEKET NEM AZ ÁLLAM TEREMT, DE KÖTELES ELISMERNI ÉS TISZTELETBEN TARTANI ÉS AMELY JOGOK MINDEN EMBERT EGYENLŐEN ILLETNEK MEG. ELSŐDLEGES SZEREPE, HOGY VÉDELMET BIZTOSÍTSANAK AZ EGYÉNEK SZÁMÁRA AZ ÁLLAMI BEAVATKOZÁSSAL SZEMBEN. DEMOKRATIKUS, ALKOTMÁNYOS ÁLLAMOK JELLEMZŐJE, HOGY AZ EMBERI JOGOKAT ELISMERIK ÉS BEEMELIK A JOGRENDSZRBE, ÍGY AZOK A TÖRVÉNYES JOGOK KÖZÉ TARTOZNAK.

Question 29

MIKOR LESZNEK AZ EMBERI JOGOK ALAPVETŐ JOGOK, VAGY ALAPJOGOK?

Answer 29

EGYES ÁLLAMOK ALKOTMÁNYAIKBAN ÉS A KÜLÖNBÖZŐ NKI EMBERI JOGI EGYEZMÉNYEKBEN FELSOROLT ÉS EZÁLTAL A TÉTELES JOG RÉSZÉRE TETT EMBERI JOGOK EZEK.

Question 30

MELY JOGOK AZ ALKOTMÁNYOS JOGOK?

Answer 30

MINDEN, AZ ALKOTMÁNYON ALAPULÓ ALANYI JOG, AZ IS, AMELYEK NEM AZ EMBERI JOGOK ALKOTMÁNYBELI MEGFOGALMAZÁSAI, PL OGY KÉPVISELŐK JOGOSULTSÁGAI.

Question 31

alapjogok csoportosítása? Objektív és szubjektív oldala az alapjogvédelemnek?

Answer 31

egyéni jogk kollektív jogok elős generációs klasszikus politikai szabadságjogok: lelkiismereti, vallásszab, gyülekezés második generációs gazdasági, szociális és kulturális jogok harmadik generációs jogok: infor szabadság, egészséges környezethez való jog szubjektív oldal: egyén jogait biztosítja az állammal szemben. Államot negatív magatartás, tartózkodási kötelezettség terheli Objektív olda: államnak pozitív magatartást feltételező intézményvédelmet kell megteremtenie.

Question 32

Alapjogok korlátozása hogy történhet?

Answer 32

- Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat (1) TÖRVÉNY állapítja meg. (FORMAI FELTÉTEL) - Alapvető jog (2) más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében (legitim cél), (3) a feltétlenül szükséges mértékben, (4) az elérni kívánt céllal arányosan, (5) az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. (TARTALMI FELTÉTEL) Egyes alapjogok esetében z Alaptörvény mag állapít meg eltérő szabályokat Pl tulajdonvédelem rendszerénél közérdekűségi teszt. Pozitív diszkrimináció esélyegyenlőség megteremtésére.

Question 33

MIT ÉRTÜNK AZ ALAPJOG LÉNYEGES TARTALMA ALATT?

Answer 33

azt, hogy az egyes alapjogok esetében mi minősül lényeges tartalomnak, az alaptörvény nem határozza meg. AB-ra hárul a feladat. Az ember életének, érinthetetlen lényegének bármely mértékű korlátozása alkotmányellenes. Büntetőjog emberi jogi garanciái (ártatlanság vélelme, nullum crimen sine lege) már mérlegelés eredményeképp jöttek létre, így ezekkel szemben sem alkalmazható a teszt. Ide érte a tisztességes tárgyaláshoz való jogot is.

Question 34

Mi a közérdekűségi teszt és hol alkalmazzák?

Answer 34

Tulajdonvédelem rendszere esetében a kisajátításnál. Tulajdont kisajátítani csak - kivételesen és - közérdekből, - törvényben meghatározott esetekben és módon, - teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.

Question 35

Mi az az államcél?

Answer 35

- konkrét tartalmú jogot teremtő szabályozási kötelezettség - más konkrét közhatalmi aktus eszközlésének kötelezettsége nem keletkezik - államon nem kérhető számon - állam számára hosszú távon megvalósítandó tevékenységi irányokat, stratégiát jelöl meg - kikényszeríthetőségre nincs lehetőség - TÖREKSZIK TÁMOGATJA, SEGÍTI fogyasztók jogainak védelme - KÖTELESSÉG IS "Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait." szociális jogok - TÖREKVÉS "Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson."

Question 36

EMBERI MÉLTÓSÁGHOZ VALÓ JOG AZ AB GYAKORLATÁBAN

Answer 36

II. cikk Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. - alapjogok hierarchiájában a legmagasabb fokon - emberi élet és emberi méltóság elválaszthatatlan egység - kettős funkciója van, an egy abszolút határ amelyen sem az állam, sem már emberek kényszerítő hatalma sem terjedhet túl, egyén autonómiájának, egyéni önrendelkezéséne egy mindeni más rendelkezése alól kivont madga amelynél fogva ember marad és nem válik eszközzé. Másik funkciója az emberek egyenlő méltóságának biztosítása. - általános személyiségi jog, anyajog szubszidiárius alapjog, AB, bíróságok minden esetben felhívhatnak az egyén autonómiájának védelmére, ha az adott tényállásra konkrét, nevesített alapjogok egyike sem alkalmazható. - jogi személyektől az ember elhatárolható - csak az emberi státus meghatározójaként, az élethez való joggal fennálló egységben korlátozhatatlan - belőle levezetett részjogosultságok korlátozhatóak - hátrányos megkülönböztetés tilalmának mércéje, emberi életek közötti egyenlőség

Question 37

mi az az oszthatatlansági elv az emberi élethez és emberi méltósághoz való jog kapcsán

Answer 37

emberi élet és emberi méltóság elválaszthatatlan egységet alkot és minden mást megelőző legnagyobb érték. Az emberi élethez és emberi méltósághoz való jog ugyancsak olyan oszthatatlan és korlátozhatatlan alapjog, amely számos egyéb alapjognak a forrása és feltétele. ezen jogok csak visszafordíthatatlanul vehetőek el, minden más jog is megszűnik.

Question 38

mit értünk emberi méltóság alatt?

Answer 38

egyén testi-lelki integritása, szellemi erkölcsi személyiség integritása, emberek alapvető jogegyenlőségének, megélhetésének létminimuma.

Question 39

emberi méltósághoz való jog korlátozása

Answer 39

- csak az élethez való joggal fennálló egységben korlátozhatatlan - belőle levezethető részjogosultságok korlátozhatóak - rendkívüli esetben korlátozható: cselekvőképesség korlátozása, helyette ő szempontjai szerint döntsön a gondnok. - magyar jogban a cselekvőképesség hiányát kell bizonyítani, nem a meglétét. Egügyi tv. cselekvőképes beteg későbbi cselekvőképtelensége esetén csak akkor utasíthatott vissza egyes vizsgálatokat ha szakorvos igazolta és két évente meg kellett újítani. Aránytalan rendelkezés volt. - névhez való jog abszolút szerkezetű alapjog részjogosítványaira nem vonatkozik. Szükségesség- arányosság teszt névmódosítás, névviselés, névváltoztatás.

Question 40

élethez való jog az AB gyakorlatában

Answer 40

- jog objektív oldala az életvédelmi kötelezettsége jogalk + szervezési int. útján. általában az emberi élet létfeltételei, keletkezőben lévő emberi életre is, jövendő generációk biztosítása, nem abszolút. - szubjektív oldal az állami intézmények, közhatalmat gyakorló szervek nem foszthatnak meg senki az élettől.

Question 41

Terhességmegszakítás TV-I szabályozása

Answer 41

6. § (1) A terhesség a 12. hetéig szakítható meg, ha a) azt az állapotos nő egészségét SÚLYOSAN VESZÉLYEZTETŐ ok indokolja; b) a magzat orvosilag valószínűsíthetően SÚLYOS FOGYATÉKOSSÁGBAN vagy egyéb károsodásban szenved; c) a terhesség BCS következménye, valamint d) az állapotos nő SÚLYOS VÁLSÁGHELYZETE esetén. (2) A terhesség az (1) bekezdésben foglalt feltételek esetén a 18. hetéig szakítható meg, ha az állapotos nő a) korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen; b) terhességét neki FEL NEM RÓHATÓ egészségi ok, illetve ORVOSI TÉVEDÉS miatt nem ismeri fel korábban, vagy az egészségügyi intézmény, illetve valamely hatóság MULASZTÁSA miatt haladta meg a terhessége az (1) bekezdésben foglalt időtartamot. (3) A terhesség a 20. hetéig - a diagnosztikus eljárás elhúzódása esetén 24. hetéig - szakítható meg, ha a magzat genetikai, teratológiai ártalmának valószínűsége az 50%-ot eléri. (4) A terhesség az időtartamától függetlenül szakítható meg a) az állapotos nő ÉLETÉT VESZÉLYEZTETŐ egészségi ok miatt, illetve b) a magzatnál a szülés utáni ÉLETTEL ÖSSZEEGYEZTETHETETLEN rendellenesség fennállása esetén.

Question 42

Terhességmegszakítás esetén mely alapjogok ütköznek

Answer 42

anya egészséghez való joga, anya élethez való joga, önrendelkezési joga méhmagzat élethez való joga az állam megfelelő indok nélkül nem engedheti meg az abortuszt az élet védelmére vonatkozó objektív kötelezettsége miatt, de a törvényalkotó szabdsága, hogy eldöntse, a méhmagzat ember-e?

Question 43

MÉHMAGZAT JOGALANYISÁGA alk BÍRÓSÁGI DÖNTÉSEKBEN

Answer 43

- rendeleti szintű szabályozás megsemmisítése, törvényi útra tartozi - törvényhozó rendelkezzen az előkérdésről, hogy méhmagzat jogalanynak minősül-e. - magzat az új törvény szerint nem rendelkezik jogalanyisággal, így nincs joga a születéshez sem. - egyensúlyban kell lennie a szabályozásban a nők önrendelkezését biztosító és az állam életvédelmi kötelezettségét érvényre juttató rendelkezéseknek - súlyos válsághelyzetet nem kell bizonyítania a nőknek, ez alkotmányos, vizsgálatról lemondni csak megfelelő ellensúlyt képező rendelkezésekkel. - megelőző tanácsadás, két alkalommal megjelenés, kérelem aláírása. Családvédelmi szolgálatnál.

Question 44

Halálbüntetés hazánkban lehetséges-e?

Answer 44

- hazánkban a halálbüntetés alkalmazása nki szerződésben vállalt kötelezettség alapján kizárt: ENSZ 1966 Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezményt. - alkotmányellenességét az AB is megállapította: emberi élethez és méltósághoz való jog mint abszolút értékhez való jog korlátot jelent az állam büntetőhatalmával szemben. - nem lehet népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről; Alaptv. módosítására irányuló kérdésről.

Question 45

Eutanázia típusai?

Answer 45

Gyógyíthatatlan beteg halálánk meggyorsítása. aktív eutanázia: tevőleges cselekmény passzív eutanázia: nincs szükség aktív közreműködésre, orvos vagy beteg döntése alapján. Ellátás visszautasításának két esetköre: 1. beavatkozás elmaradása esetén egészségi állapotban várhatóan súlyos v maradandó károsodás beköv 2. életfenntartó vagy életmentő beavatk visszautasítása.

Question 46

Eutanázia helyzete M.o-on

Answer 46

- semleges alkotmányos alapokon álló jogrendszer - aktív eutanázia büntetendő - passzív eutanázia nem alkotmányellenes, önrendelkezési jogának a része, emberi méltóságból fakd.

Question 47

Eutanázia magyar törvényi szabályozása (ellátás visszautasítás és életmentő v életfenntartó beavatkozás visszautasítása)

Answer 47

A cselekvőképes beteget megilleti az ELLÁTÁS VISSZAUTASÍTÁSÁNAK joga, kivéve, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné. (2) A beteg minden olyan ellátást, amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan SÚLYOS V MARADANDÓ KÁROSODÁS következne be, csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében utasíthat vissza. (3) A betegség természetes lefolyását lehetővé téve az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség, ha a beteg olyan SÚLYOS BETEGSÉGBEN szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint RÖVID IDŐN BELÜL - megfelelő egészségügyi ellátás mellett is - HALÁLHOZ VEZET és GYÓGYÍTHATATLAN. Az életfenntartó, illetve életmentő beavatkozás visszautasítása a (2) bekezdés szerinti alaki előírások betartásával történhet. (4) A (3) bekezdés szerinti visszautasítás csak akkor érvényes, ha egy HÁROMTAGÚ ORVOSI BIZOTTSÁG a beteget megvizsgálja és egybehangzóan, írásban nyilatkozik arról, hogy a beteg döntését annak KÖVETKEZMÉNYEI TUDATÁBAN hozta meg, illetve, hogy a (3) bekezdés szerinti feltételek fennállnak, továbbá a beteg az orvosi bizottság nyilatkozatát KÖVETŐ 3. NAPON- két tanú előtt - ismételten kinyilvánítja a visszautasításra irányuló szándékát. Amennyiben a beteg nem járul hozzá az orvosi bizottság vizsgálatához, a kezelés visszautasítására vonatkozó nyilatkozata nem vehető figyelembe. (5) A (4) bekezdés szerinti bizottság tagjai a beteg kezelőorvosa, egy - a beteg gyógykezelésében részt nem vevő -, a betegség jellegének megfelelő szakorvos, valamint egy pszichiáter szakorvos. (6) A beteg nem utasíthatja vissza az életfenntartó vagy életmentő beavatkozást, ha várandós és előre láthatóan képes a gyermek kihordására. (8) A beteg a visszautasításra vonatkozó nyilatkozatát bármikor, alaki kötöttség nélkül visszavonhatja.

Question 48

ÉLETHEZ VALÓ JOG KORLÁTAI AZ AB HATÁROZATOK ALAPJÁN?

Answer 48

- jogos védelem - honvédelem, rendőrség (önként választott élethivatás) - fegyverhasználat joga - elkövető bcs elkövetésével magára vonja a kockázatot, hogy vele szemben alkalmazható jogszerű lőfegyverhasználat miatt saját élete veszélybe kerül.

Question 49

MI AZ A PARAFÁLÁS?

Answer 49

megkötendő szerződés szövegének vagy az aláírásra megnyíló szerződés szövegét tartalmazó záróokmánynak kézjegyükkel történő ellátását

Question 50

KIK INDÍTVÁNYOZHATJÁK EGY JSZ NKI SZERZŐDÉSBE ÜTKÖZÉSÉNEK UTÓLAGOS VIZSGÁLATÁT AZ AB-NÁL?

Answer 50

Az eljárást az országgyűlési KÉPVISELŐK EGYNEGYEDE, a Kormány, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, valamint az alapvető jogok biztosa indítványozhatja.

Question 51

magánélet védelme mit takar az Alaptörvényben?

Answer 51

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy - magán- és családi életét, - otthonát, - kapcsolattartását és - jó hírnevét TISZTELETBEN TARTSÁK. A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának SÉRELMÉVEL. (2) Az állam jogi védelemben részesíti az otthon NYUGALMÁT.

Question 52

melyek a közérdekű adatok az alaptörvény szerint?

Answer 52

A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.

Question 53

törvény a magánélet védelméről

Answer 53

1. § Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását (a továbbiakban együtt: magánélethez való jog) tiszteletben tartsák. 2. § (1) A magánélethez való jog a személyiség szabad kibontakoztatásához való jog része, amelynek értelmében az egyént szabadság illeti meg élete felelősségteljes, önálló alakítására, család, otthon és emberi kapcsolatok létesítésére és megóvására. (2) A magánszféra fokozott védelmét szolgáló alapvető szabályokat törvény állapítja meg. E jog csak más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, a magánélethez való jog lényeges tartalmának és az emberi méltóságnak a tiszteletben tartásával korlátozható. (3) A magánélethez való jog lényege, hogy azt - külön törvényben meghatározott kivételekkel - az egyén akarata ellenére mások ne sérthessék meg. (4) A magánélethez való jog gyakorlása során mindenki köteles mások jogait tiszteletben tartani. 3. § Az állam elősegíti és támogatja a magánszféra tiszteletben tartását előtérbe helyező szemlélet kialakulását és fenntartását a társadalmi és a gazdasági élet valamennyi területén. 4. § A magánélethez való jogot ÉRINTŐ JOGSZABÁLYOKAT az Alaptörvénnyel, valamint a magánélet hatékonyabb védelme céljából e törvény rendelkezéseivel összhangban kell értelmezni. 5. § A magánélethez való joga megsértése esetén mindenki - külön törvényben meghatározott módon - hatósághoz vagy bírósághoz fordulhat. 6. § A magánélethez való jog védelmének részletes szabályait külön törvények, különösen a Polgári Törvénykönyv, a Büntető Törvénykönyv és az információs önrendelkezésről szóló törvény rendezik.

Question 54

mi az a magánélethez való jog? MI AZ A MAGÁNÉLET TISZTELETBEN TARTÁSÁHOZ VALÓ JOG?

Answer 54

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását (a továbbiakban együtt: magánélethez való jog) tiszteletben tartsák.

Question 55

7. A magánélethez való jog megsértésének személyiségi jogi jogkövetkezményei

Answer 55

12. § Akit magánélethez való jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján - az elévülési időn belül - az eset körülményeihez képest a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint követelheti a) a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; b) a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől; c) azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot; d) a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását; e) azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint. 13. § (1) Akit magánélethez való jogában megsértenek, a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. (2) Aki a magánélethez való jogának megsértéséből eredően kárt szenved, a 12. §-ban foglalt igényeken kívül a Polgári Törvénykönyvnek a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését, valamint külön törvényben meghatározottak szerint egyéb igényeket is érvényesíthet.

Question 56

KÖZÉRDEKBŐL NYILVÁNOS ADAT FOGALMA?

Answer 56

6. közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli;

Question 57

KÖZÉRDEKŰ ADAT FOGALMA?

Answer 57

5. közérdekű adat: az ÁLLAMI VAGY HELYI önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott EGYÉB KÖZFELADATOT ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és TEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓ vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat;

Question 58

A közérdekű adat megismerése iránti igény

Answer 58

A közérdekű adat megismerése iránt szóban, írásban vagy elektronikus úton BÁRKI igényt nyújthat be. A közérdekből nyilvános adatok megismerésére a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. * A közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv az igény beérkezését követő LEGRÖVIDEBB IDŐ ALATT, legfeljebb azonban 15 NAPON BELÜL tesz eleget. * Ha az adatigénylés jelentős terjedelmű, illetve nagyszámú adatra vonatkozik, vagy az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár, az (1) bekezdésben meghatározott határidő egy alkalommal 15 nappal meghosszabbítható. Erről az igénylőt az igény beérkezését követő 15 napon belül tájékoztatni kell. * (1a) * Az adatigénylésnek az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv nem köteles eleget tenni abban a részben, amelyben az azonos igénylő által egy éven belül benyújtott, azonos adatkörre irányuló adatigényléssel megegyezik, feltéve, hogy az azonos adatkörbe tartozó adatokban változás nem állt be.

Question 59

MINŐSÍTETT ADAT FOGALMA

Answer 59

a) nemzeti minősített adat: a minősítéssel védhető közérdekek körébe tartozó, a minősítési jelölést az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott formai követelményeknek megfelelően tartalmazó olyan adat, amelyről - a megjelenési formájától függetlenül - a minősítő a minősítési eljárás során megállapította, hogy az érvényességi időn belüli nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele a minősítéssel VÉDHETŐ KÖZÉRDEKEK közül bármelyiket KÖZVETLENÜL SÉRTI VAGY VESZÉLYEZTETI (a továbbiakban együtt: károsítja), és tartalmára tekintettel annak nyilvánosságát és MEGISMERHETŐSÉGÉT KORLÁTOZZA a minősítés keretében korlátozza;

Question 60

Minősítéssel védhető közérdek Magyarország

Answer 60

a) szuverenitása, területi integritása, b) alkotmányos rendje, c) honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési és bűnmegelőzési tevékenysége, d) igazságszolgáltatási, központi pénzügyi, gazdasági tevékenysége, e) külügyi vagy nemzetközi kapcsolatai, f) állami szerve illetéktelen külső befolyástól mentes, zavartalan működésének biztosítása.

Question 61

adat minősítéssel csak akkor védhető, ha

Answer 61

(2) Az adat minősítéssel csak akkor védhető, ha a) a keletkezett adat az (1) bekezdésben meghatározott minősítéssel VÉDHETŐ KÖZÉRDEKEk körébe tartozik, b) az adat nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele KÁROSÍTJA a minősítéssel védhető közérdeket, és c) az adat nyilvánosságát és arra feljogosított személyen kívüli megismerhetőségét meghatározott ideig KORLÁTOZNI SZÜKSÉGES. (3) Az adat minősítéssel csak valamennyi törvényi feltétel fennállása esetén és csak a legszükségesebb ideig védhető.

Question 62

MINŐSÍTÉS IDŐTARTAMA

Answer 62

a) „Szigorúan titkos!” és „Titkos!” minősítési szintű adat esetén legfeljebb 30 év, b) „Bizalmas!” minősítési szintű adat esetén legfeljebb 20 év, c) „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szintű adat esetén legfeljebb 10 év NEMZETI BIZTONSÁGI FELÜGYELET ENGEDÉLYE ALAPJÁN

Question 63

LELKIISMERETI ÉS VALLÁSSZABADSÁG AZ ALAPTÖRVÉNYBEN

Answer 63

(1) Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa. (2) * Az azonos hitelveket követők vallásuk gyakorlása céljából sarkalatos törvényben meghatározott szervezeti formában működő vallási közösséget hozhatnak létre. (3) * Az állam és a vallási közösségek különváltan működnek. A vallási közösségek önállóak. (4) * Az állam és a vallási közösségek a közösségi célok elérése érdekében együttműködhetnek. Az együttműködésről a vallási közösség kérelme alapján az Országgyűlés dönt. Az együttműködésben részt vevő vallási közösségek bevett egyházként működnek. A bevett egyházaknak a közösségi célok elérését szolgáló feladatokban való részvételükre tekintettel az állam sajátos jogosultságokat biztosít. (5) * A vallási közösségekre vonatkozó közös szabályokat, valamint az együttműködés feltételeit, a bevett egyházakat és a rájuk vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

Question 64

VALLÁSSZABADSÁG HAGYOMÁNYOS TARTALMA AZ AB SZERINT

Answer 64

- HIT (MEGGYŐZŐDÉS) SZABADSÁGA - VALLÁSGYAKORLÁS SZABADSÁGA - VALLÁSI GYÜLEKEZÉSI ÉS EGYESÜLÉSI SZABADSÁG

Question 65

LELKIISMERETI ÉS VALLÁSSZABADSÁG JOGA A TÖRVÉNY SZERINT

Answer 65

1. § (1) * A lelkiismereti és a vallásszabadság mindenkit megillető alapvető jog, amely nem köthető semmilyen jogi formához. (2) A lelkiismereti és vallásszabadság joga magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa. (3) A lelkiismereti vagy vallási meggyőződés megválasztása, elfogadása, kinyilvánítása és megvallása, továbbá annak megváltoztatása, illetve gyakorlása miatt senkit előny vagy hátrány nem érhet. (4) * 2. § A szülőnek, gyámnak joga van ahhoz, hogy a kiskorú gyermek erkölcsi, vallási neveléséről, vallásos oktatásáról döntsön és arról megfelelően gondoskodjék. 3. § (1) A lelkiismereti és vallásszabadság gyakorlását az oktatási, egészségügyi, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben ellátott, valamint a büntetés-végrehajtási intézetben fogva tartott számára egyéni és közösségi szinten is lehetővé kell tenni. (2) * A lelkiismereti és vallásszabadság joga a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti jogviszonyban, valamint a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti jogviszonyban állók számára szolgálatteljesítésük során - a szervezet működési rendjével és a honvédelmi kötelezettség teljesítésével összhangban - szabadon gyakorolható. 4. § A lelkiismereti és vallásszabadság joga kommunikációs eszköz útján is kifejezésre juttatható. 5. § (1) A lelkiismereti és vallásszabadság jogával összefüggésben állami hatóság által különleges adat nem gyűjthető. Állami hatóság által a lelkiismereti és vallásszabadsággal összefüggésben e törvény hatálybalépésekor nyilvántartott különleges adat kizárólag az érintett hozzájárulásával - halála esetén leszármazója hozzájárulásával - továbbítható és hozható nyilvánosságra. (2) A lelkiismereti és vallásszabadság jogával összefüggésben a népszámlálás során nem kötelező jelleggel, azonosításra alkalmatlan módon gyűjthető adat.

Question 66

VALLÁSI KÖZÖSSÉG FOGALMA

Answer 66

Vallási közösség a természetes személyek minden olyan közössége, szervezeti formától, jogi személyiségtől vagy elnevezéstől függetlenül, amely vallás gyakorlására alakult, és elsődlegesen vallási tevékenységet végez. 7. § * (1) Vallási közösség működhet jogi személyiség nélkül, valamint jogi személyiséggel rendelkező szervezeti formában. A vallási közösség olyan világnézethez kapcsolódó tevékenységet folytat, amely természetfelettire irányul, rendszerbe foglalt hitelvekkel rendelkezik, tanai a valóság egészére vonatkoznak, valamint sajátos magatartáskövetelményekkel az emberi személyiség egészét átfogja (a továbbiakban: vallási tevékenység). A vallási közösség kizárólag olyan vallási tevékenységet gyakorolhat, amely az Alaptörvénnyel nem ellentétes, jogszabályba nem ütközik, és nem sérti más közösségek jogait és szabadságát.

Question 67

Jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség LEHET (4)

Answer 67

(2) Jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség a) a vallási egyesület, b) a nyilvántartásba vett egyház, c) a bejegyzett egyház és d) a bevett egyház. (3) A bevett egyház, a bejegyzett egyház, a nyilvántartásba vett egyház, illetve a vallási egyesület azonos hitelveket valló, természetes személyekből álló, önkormányzattal rendelkező autonóm szervezet.

Question 68

NYILVÁNTARTÁSBA VETT EGYHÁZ

Answer 68

(1) A vallási egyesületet - kérelmére - nyilvántartásba vett egyházként kell nyilvántartásba venni, ha a) részére a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtását megelőző 3 év átlagában legalább 1000 magánszemély ajánlotta fel befizetett személyi jövedelemadójának külön törvény szerint meghatározott részét, és b) legalább ba) 5 éve vallási egyesületként működik, vagy bb) 100 éves szervezett formában történő önálló nemzetközi működéssel rendelkezik. a) legalább ezer, Magyarországon lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező nyilvántartott tagja van, b) legalább 5 éve vallási egyesületként működik, és c) nyilatkozik arról, hogy hitéleti tevékenysége vagy közcélú tevékenysége érdekében az államháztartás alrendszereiből, európai uniós forrásokból vagy nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott programokból, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül, egyedi döntés alapján támogatást a kérelem benyújtását követően nem vesz igénybe. ELŐNY: A nyilvántartásba vett egyházzal az állam határozott időre - legfeljebb 10 ÉVRE - szóló megállapodást köthet közcélú tevékenység ellátására, illetve a hitéleti tevékenység támogatására. A megállapodás - esetenként legfeljebb az eredeti időtartamnak megfelelő mértékben - meghosszabbítható. A megállapodás alapján a nyilvántartásba vett egyház külön törvény szerinti adó-, illetve azzal egy tekintet alá eső más kedvezményben részesülhet.

Question 69

BEJEGYZETT EGYHÁZ ELŐNYE

Answer 69

A bejegyzett egyházzal az állam határozott időre - legfeljebb 15 évre - megállapodást köthet közcélú tevékenység ellátására, illetve a hitéleti tevékenység támogatására. A megállapodás - esetenként legfeljebb az eredeti időtartamnak megfelelő mértékben - meghosszabbítható. A megállapodás alapján a bejegyzett egyház külön törvény szerinti adó-, illetve azzal egy tekintet alá eső más kedvezményben részesülhet. A bevett egyház az olyan bejegyzett egyház, amellyel az állam a közösségi célok érdekében történő együttműködésről átfogó megállapodást kötött. Az átfogó megállapodás megkötése, illetve annak módosítása során az állam nevében az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) jár el. A bevett egyház - a közösségi célok érdekében történő együttműködésre tekintettel - adó-, illetve azzal egy tekintet alá eső más kedvezményben, valamint költségvetési támogatásban részesül. E támogatásokkal kapcsolatos részletes szabályokat törvény állapítja meg.

Question 70

KI AZ AZ EGYHÁZI JOGI SZEMÉLY?

Answer 70

Egyházi jogi személy a bevett egyház, a bejegyzett egyház és a nyilvántartásba vett egyház, továbbá azok belső egyházi jogi személye.

Question 71

BEJEGYZETT EGYHÁZ FELTÉTELEI

Answer 71

A nagy társadalmi elfogadottsággal bíró, legalább 10.000 magyarországi lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező tagot magában foglaló (vagy 5 év átlagában legalább 4000 egyházi 1%-os szja felajánlással rendelkező), és hosszú ideje jogszerűen működő vallási közösségeket a bíróság bejegyzett egyházként veszi nyilvántartásba. Az elvárt működési időtartam legalább 20 éves magyarországi, vagy legalább 100 éves szervezett nemzetközi működés.

Question 72

GYÜLEKEZÉSI JOG AZ ALAPTÖRVÉNYBEN

Answer 72

Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez. A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy engedély vagy - az e törvényben meghatározott kivételekkel - előzetes bejelentés nélkül, békésen és FEGYVERTELENÜL, másokkal közösen FELVONULÁSOKAT és TÜNTETÉSEKET (a továbbiakban együtt: gyűlés) szervezzen, és azokon részt vegyen. (2) Közterületnek nem minősülő helyszínen csak az ingatlan tulajdonosának és használójának hozzájárulásával szervezhető gyűlés.

Question 73

GYŰLÉS FOGALMA A GYÜLEKEZÉSI TÖRVÉNY SZERINT

Answer 73

E törvény alkalmazása során gyűlés - a legalább két személy részvételével - közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott - nyilvános összejövetel. A gyűlés nyilvános, ha ahhoz bárki szabadon csatlakozhat.

Question 74

A gyűlés szervezője lehet

Answer 74

a) magyar állampolgár, b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt, illetve letelepedett jogállású, vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, vagy d) olyan magyarországi jogi személy vagy egyéb szervezet, amelynek törvényes képviselője megfelel az a)-c) pontokban meghatározott feltételeknek.

Question 75

GYŰLÉS BEJELENTÉSE

Answer 75

Aki közterületen nyilvános gyűlést szervez, a gyűlést annak megtartását megelőzően legfeljebb három hónappal, és a felhívás előtt legalább 48 órával köteles bejelenteni az illetékes rendőrkapitányságnak - Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak - (a továbbiakban: gyülekezési hatóság).

Question 76

SÜRGŐS GYŰLÉS FOGALMA

Answer 76

Ha a bejelentési határidő megtartása VESZÉLYEZTETNÉ a gyűlés CÉLJÁT, a gyűlést az arra OKOT ADÓ ESEMÉNYT követően haladéktalanul, a felhívás megküldésével kell bejelenteni a gyülekezési hatóságnál.

Question 77

SPONTÁN GYŰLÉS FOGALMA

Answer 77

Nem kell a gyűlést bejelenteni, ha a gyülekezés egy, azt közvetlenül megelőző indokból, TERVEZÉS ÉS SZERVEZŐ NÉLKÜL alakul ki.

Question 78

GYŰLÉS MEGTILTÁSÁNAK OKAI

Answer 78

(1) A gyülekezési hatóság a bejelentés beérkezésétől számított 48 órán belül a gyűlésnek a bejelentésben megjelölt helyszínen vagy időpontban való megtartását megtiltja, ha az egyeztetést követően rendelkezésre álló információk alapján MEGALAPOZOTTAN FELTEHETŐ, hogy a gyűlés a - KÖZBIZTONSÁGOT vagy a KÖZRENDET - közvetlenül, - szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti, illetve -mások JOGAINAK ÉS SZABADSÁGAINAK - szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár, és a közbiztonság, a közrend vagy mások jogainak és szabadságának védelme az (5) bekezdés szerinti ENYHÉBB KORLÁTOZÁSSAL nem biztosítható. A gyülekezési hatóság a gyűlés megtartását akkor is megtiltja, ha a) a gyülekezés helyszíne olyan országos jelentőségű történelmi emlékhely vagy időpontja olyan nap, ami a NEMZETISZOCIALISTA VAGY KOMMUNISTA diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök áldozataira emlékeztet, és b) a bejelentéskor rendelkezésre álló körülmények alapján FENNÁLL A KÖZVETLEN VESZÉLYE ANNAK, hogy a gyűlés a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra által elkövetett embertelen bűnök tényét tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tünteti fel, vagy azokat igazolni törekszik, és ezáltal a gyűlés alkalmas a KÖZNYUGALOM MEGZAVARÁSÁRA.

Question 79

GYŰLÉS MEGTILTÁSÁNAK KONKRÉT FELSOROLT OKAI

Answer 79

KÖZBIZTONSÁGOT VESZÉLYEZTETI különösen, ha a felhívás vagy a gyűlés bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást valósít meg. KÖZRENDET veszélyezteti az is, ha a felhívás, illetve a gyűlés a) a diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvező, Magyarországon tartózkodó személy vonatkozásában VÁLLALT KÖTELEZETTSÉG teljesítését akadályozza, b) alkalmas arra, hogy a bíróságok MŰKÖDÉSÉT MEGZAVARJA, vagy c) a közlekedés RENDJÉNEK SÉRELMÉVEL jár. (4) Mások jogainak és SZABADSÁGÁNAK sérelme különösen, ha a felhívás, illetve a gyűlés - az alkalmazott technikai eszközök, időtartama miatt - alkalmas mások magán- és családi életének védelméhez való jogának, otthonának, emberi méltóságának, a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási KÖZÖSSÉGEK méltóságának a megsértésére, vagy szabad mozgáshoz, tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogának korlátozására.

Question 80

A gyülekezési hatóság határozatával szembeni jogorvoslat

Answer 80

TILTÁS MIATTI JOGORVOSLAT (1) A gyülekezési hatóság határozatát haladéktalanul írásban közli a szervezővel, és azt közhírré teszi. Kétség esetén a közlés időpontjának a közhírré tétel időpontját kell tekinteni. (2) A gyülekezési hatóság határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat közlésétől számított HÁROM NAPON BELÜL a szervező azt közigazgatási perben megtámadhatja . A kérelemhez csatolni kell a gyülekezési hatóság határozatát. A kérelmet a gyülekezési hatóság három napon belül továbbítja a bírósághoz. (3) A (2) bekezdés szerinti perben érdekeltkénti perbelépésnek nincs helye. (4) A bíróság a kérelem beérkezésétől számított három napon belül határoz. FELOSZLATÁS MIATTI JOGORVOSLAT Ha a gyűlést a rendőrség feloszlatta, a gyűlés résztvevője a feloszlatástól számított tizenöt napon belül közigazgatási pert indíthat a feloszlatás jogellenességének megállapítására.

Question 81

GYŰLÉS BEJELENTÉSÉT KÖVETŐ EGYEZTETÉS

Answer 81

11. § [A bejelentést követő egyeztetés] (1) A bejelentés elintézésére a közigazgatási eljárások általános szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A bejelentés alapján - ha annak elbírálásához a szervező, a vezető vagy más személy meghallgatása szükséges - a gyülekezési hatóság a tárgyalás szabályai szerint egyeztetést tart, amelyre a szervezőt vagy vezetőt, az általa a bejelentésben megadott elérhetőségen, rövid úton idézi. (3) Ha a gyülekezési hatóság az egyeztetés során észleli, hogy a gyűlés a bejelentett helyszínen és időpontban nem tartható meg, felhívja a szervező figyelmét arra, hogy más helyszíneken az megtartható. (4) Ha a szervező, illetve képviselője az egyeztetésen nem jelent meg, továbbá ha az egyeztetés nem vezetett eredményre, a gyülekezési hatóság a gyűlés rendjének fenntartása, valamint a közrend biztosítása érdekében határozatot hoz.

Question 82

gyűlés rendőrség általi feloszlatása

Answer 82

(1) A rendőrség a gyűlést feloszlatja, ha a) azt megtiltó határozat ellenére tartják meg, b) a vezető a 17. § szerinti kötelezettségének, a rendőrség képviselőjének felhívása ellenére nem tesz eleget - ideértve azt is, ha a rendőrség a felhívást a vezetővel személyesen, vagy a bejelentésben, illetve a 11. § (4) bekezdése szerinti határozatban megjelölt elérhetőségen nem tudta közölni, c) azt a tudomásul vett bejelentésben megjelölt helyszíntől, útvonaltól, időponttól, vagy időtartamtól eltérően úgy tartják meg, hogy a gyűlés megtiltásának lett volna helye, vagy d) a gyűlés megtiltásának lett volna helye, de azt a bejelentés hiánya miatt nem tiltotta meg.

Question 83

EGYESÜLÉSI JOG AZ ALAPTÖRVÉNYBEN

Answer 83

Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni. (3) Pártok az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. A pártok közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában. A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. (4) A pártok működésének és gazdálkodásának részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg. * (5) Szakszervezetek és más érdek-képviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek.

Question 84

EGYESÜLÉSI JOG TÖRVÉNYBEN

Answer 84

3. § (1) Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelynek alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy másokkal szervezeteket, illetve közösségeket hozzon létre vagy azokhoz csatlakozzon. (2) Az egyesülési jog alapján a természetes személyek, valamint tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei szervezeteket hozhatnak létre és működtethetnek. (3) Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az Alaptörvény C) cikk (2) bekezdését, nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. (4) Az egyesülési jog alapján szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az Alaptörvénnyel, és amelyet törvény nem tilt. (5) Az egyesülési jog alapján fegyveres szervezet nem hozható létre, valamint törvény alapján kizárólag állami szerv saját hatáskörében ellátható közfeladat megvalósítására irányuló tevékenység nem végezhető

Question 85

CIVIL TÖRVÉNY HATÁLYA

Answer 85

(1) E törvény hatálya a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti - alapítványokra, - egyesületekre, valamint - a közhasznú szervezetekre, illetve az - egyesülési jog alapján létrejött egyéb szervezetekre terjed ki.

Question 86

EGYESÜLET FOGALMA

Answer 86

A TAGOK KÖZÖS, TARTÓS, ALAPSZABÁLYBAN MEGHATÁROZOTT CÉLJÁNAK FOLYAMATOS MEGVALÓSÍTÁSÁRA LÉTESÍTETT, NYILVÁNTARTOTT TAGSÁGGAL RENDELKEZŐ JOGI SZEMÉLY. NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELLEL JÖN LÉTRE. Az egyesület az egyesülési jog alapján létrehozott szervezet, amelynek különös formáira: a szövetségre, a pártra, a szakszervezetre, továbbá a külön törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző egyesületekre törvény az egyesületre vonatkozó rendelkezésektől eltérő szabályokat állapíthat meg. Az egyesület (különös formájú egyesület) nevében nem kell feltüntetni az egyesület típusára vagy formájára vonatkozó elnevezést; egyesület (különös formájú egyesület) létrehozható és működtethető olyan elnevezéssel is, melyben a szövetség vagy az egyesülési jog gyakorlására utaló egyéb kifejezés szerepel. (2) * Az egyesület jogi személy, amely a nyilvántartásba vétellel jön létre. NEM ALAPÍTHATÓ GAZD-I TEVÉKENYSÉG CÉLJÁRA, DE AZ EGYESÜLETI CÉL MEGVALÓSÍTÁSÁVAL KÖZVETLENÜL ÖSSZEFÜGGŐ GAZDASÁGI TEV VÉGZÉSÉRE JOGOSULT. EGYESÜLET LÉTREHOZÁSÁHOZ ALAPSZABÁLY ELFOGADÁSA, LEGALÁBB 10 SZEMÉLY EGYBEHANGZÓ AKARATNYIL SZÜKSÉGES. DÖNTÉSHOZÓ SZERVE A KÖZGYŰLÉS ÜGYVEZETÉSÉT AZ EGYESÜLET ÜGYVEZETŐJE VAGY AZ ELNÖKSÉG LÁTJA EL. kÖTELEZŐ FB LÉTREHOZNI, HA A TAGOK TÖBB MINT FELE NEM TERMÉSZETES SZEMÉLY V MEGHALADJA A 100 FŐT.

Question 87

EGYESÜLÉSI JOG ALAPJÁN LÉTREHOZOTT SZERVEZETEK FORMÁI

Answer 87

SZÖVETSÉG, PÁRT, SZAKSZERVEZET Pártok az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. A pártok közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában. A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. (4) A pártok működésének és gazdálkodásának részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg. * Pártnak csak természetes személy lehet a tagja. (3) * Párt alapítója és tisztségviselője csak olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán vagy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választható.

Question 88

CIVIL TÁRSASÁG

Answer 88

(1) Természetes személyek nem gazdasági érdekű közös céljaik elérése és közösségi célú tevékenységük összehangolására polgári jogi társasági szerződéssel létrehozhatnak társaságot (civil társaság). (2) A civil társaság jogi személyiséggel nem rendelkezik, vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozható. (3) A civil társaságot alapító szerződésre a polgári jogi társasági szerződésre vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződést az ügyek vitelére feljogosított tag kivételével bármely tag azonnali hatállyal, bármely okból, indokolás nélkül felmondhatja, a tag halála, illetve felmondása esetén pedig a szerződés a többi taggal mindaddig hatályban marad, amíg a tagok száma egy főre nem csökken. (4) A civil társaság gazdasági-vállalkozási tevékenységet nem végezhet.

Question 89

CIVIL SZERVEZET

Answer 89

- CIVIL TÁRSASÁG - M. NYILVÁNTARTÁSBA VETT EGYESÜLET (KIV. PÁRT, SZAKSZERVEZET, KÖLCSÖNÖS BIZTOSÍTÓ EGYESÜLET) - ALAPÍTVÁNY (KIV KÖZALAPÍTVÁNY ÉS PÁRTALAPÍTVÁNY) TVSZÉK VESZI NYILVÁNTARTÁSBA A civil szervezet a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható. (2) A civil szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel. A civil szervezet alapítója, tagja - a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl - a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel. (3) * A civil szervezet a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (a továbbiakban: alapcél szerinti tevékenység) - ideértve a közhasznú tevékenységet is - folytathat és - célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.

Question 90

ALAPÍTVÁNY

Answer 90

Az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott TARTÓS CÉL folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy. Az alapító az alapító okiratban meghatározza az alapítványnak juttatott vagyont és az alapítvány szervezetét. Alapítvány létrehozásának célja nem szükséges az, hogy közérdekű legyen, de tartós célra kell létrehozni. Alapító lehet magánszemély, lehet több személy együttesen, vagy jogi személy is. Az alapító saját elhatározása alapján, alapító okiratban hozza létre az alapítványt, melyben meghatározza többek közt az alapítvány nevét, székhelyét, az alapítás célját, az alapítvány kezelő / döntéshozó szervét. A létrehozáshoz alapító vagyon szükséges, amelyet az alapító bocsát a szervezet rendelkezésére. A kuratórium vagy egyszemélyi kurátor irányítja a szervezet működését. A kuratórium (kurátor) az alapítvány ügyvezető szerve. A kuratórium tagjai az alapítvány vezető tisztségviselői. Az alapítvány megszűnik, ha a célját megvalósította, ha céljának megvalósítása lehetetlenné vált, vagy ha az alapítvány három éven át a célja megvalósítása érdekében nem folytat tevékenységet.

Question 91

PÁRT ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK ÁLTALI TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSE

Answer 91

A párt gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék jogosult. (2) Államigazgatási szerv a párt gazdasági-pénzügyi ellenőrzésére nem jogosult. (3) * Az Állami Számvevőszék kétévenként ellenőrzi azoknak a pártoknak a gazdálkodását, amelyek a központi költségvetésből rendszeres támogatásban részesültek. (4) * Ha az Állami Számvevőszék azt észleli, hogy a párt gazdálkodása körében jogellenesen járt el, felhívja a törvényes állapot helyreállítására. Súlyosabb törvénysértés esetén, vagy ha a párt nem tesz eleget a felhívásnak, az Állami Számvevőszék elnöke az ügyész Ectv. 11. § (3) bekezdésének megfelelő eljárását indítványozza.

Question 92

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD KÖVETELMÉNYÉT KINEK KELL BETARTANIA AZ ÁLLAMI SZERVEKEN KÍVÜL?

Answer 92

5. § Az egyenlő bánásmód követelményét a 4. §-ban foglaltakon túl az adott jogviszony tekintetében köteles megtartani, a) aki előre meg nem határozott személyek számára szerződés kötésére ajánlatot tesz vagy ajánlattételre felhív, b) aki az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben szolgáltatást nyújt vagy árut forgalmaz, c) az állami támogatás felhasználása során létrejövő jogviszonyai tekintetében az állami támogatásban részesülő egyéni vállalkozó, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az állami támogatás igénybevételétől kezdődően mindaddig, amíg az állami támogatás felhasználását az arra jogosult szerv a rá vonatkozó szabályok szerint ellenőrizheti, valamint d) a munkáltató a foglalkoztatási jogviszony, az utasításadásra jogosult személy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, illetve az ezekkel közvetlenül összefüggő jogviszonyok tekintetében.

Question 93

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD KÖVETELMÉNYÉT MEG KELL TARTANIA EZEKNEK

Answer 93

4. § Az egyenlő bánásmód követelményét a) a magyar állam, b) * a helyi és nemzetiségi önkormányzatok, ezek szervei, c) a hatósági jogkört gyakorló szervezetek, d) * a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, e) * a közalapítványok, köztestületek, valamint munkavállalók és munkáltatók érdekképviseleti szervezetei, f) a közszolgáltatást végző szervezetek, g) * a köznevelési intézmények, a szakképző intézmények és a felsőoktatási intézmények (a továbbiakban együtt: oktatási intézmény), h) a szociális, gyermekvédelmi gondoskodást, valamint gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó személyek és intézmények, i) a muzeális intézmények, a könyvtárak, a közművelődési intézmények, j) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, a magánnyugdíj pénztárak, k) az egészségügyi ellátást nyújtó szolgáltatók, l) a pártok, valamint m) az a)-l) pontok alá nem tartozó költségvetési szervek jogviszonyaik létesítése során, jogviszonyaikban, eljárásaik és intézkedéseik során (a továbbiakban együtt: jogviszony) kötelesek megtartani.

Question 94

z egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti (5)

Answer 94

Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti - különösen a III. fejezetben meghatározottak szerint - - a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, - a közvetett hátrányos megkülönböztetés, - a zaklatás, - a jogellenes elkülönítés, - a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás.

Question 95

HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS TILALMA NEM ABSZOLÚT. MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ALKOTMÁNYOSSÁGÁRA VONATKOZÓ KÉT TESZT

Answer 95

Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az olyan magatartás, intézkedés, feltétel, mulasztás, utasítás vagy gyakorlat (a továbbiakban együtt: rendelkezés) nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, a) amely a hátrányt szenvedő fél alapvető jogát másik alapvető jog érvényesülése érdekében, elkerülhetetlen esetben korlátozza, feltéve, hogy a korlátozás a cél elérésére alkalmas és azzal arányos, (SZÜKSÉGESSÉG-ARÁNYOSSÁG) b) amelynek az a) pont hatálya alá nem tartozó esetekben tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van. (ÉSSZERŰSÉGI TESZT)

Question 96

Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül

Answer 96

az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt tulajdonsága miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne.

Question 97

Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül

Answer 97

Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a 8. §-ban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne.

Question 98

zaklatás, jogellenes elkülönítés és megtorlás fogalma

Answer 98

Zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek a 8. §-ban meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. (2) * Jogellenes elkülönítésnek minősül az a rendelkezés, amely a 8. §-ban meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját a velük összehasonlítható helyzetben lévő személyektől vagy személyek csoportjától - anélkül, hogy azt törvény kifejezetten megengedné - elkülönít. (3) Megtorlásnak minősül az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban közreműködő személlyel szemben ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul vagy azzal fenyeget.

Question 99

egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatti igények érvényesítése

Answer 99

Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatti igények az e fejezetben, valamint külön jogszabályokban meghatározott eljárások során - így különösen személyiségi jog érvényesítése iránti per, munkaügyi per, közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos per, valamint fogyasztóvédelmi, foglalkoztatás-felügyeleti hatóság vagy szabálysértési hatóság eljárása során - érvényesíthetőek.

Question 100

Egyenlő bánásmód megsértése miatti közig hatósági eljárás kinek a döntéseit nem vizsgálhatja?

Answer 100

A hatóság nem vizsgálhatja az Országgyűlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, valamint a bíróságok és az ügyészség közhatalmi döntéseit és intézkedéseit.

Question 101

Ha a hatóság megállapította az egyenlő bánásmód követelményének megsértését, milyen jogkövetkezményeket alkalmazhat?

Answer 101

17. § * Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését vizsgáló hatósági eljárás akkor indítható meg, ha a jogsértésről való tudomásszerzéstől számított egy év, és a jogsértés bekövetkezésétől számított három év még nem telt el. 17/A. § * (1) Ha a hatóság megállapította az egyenlő bánásmód követelményének megsértését, a) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, b) megtilthatja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását, c) * elrendelheti a véglegessé vált határozatának - a jogsértő közérdekből nyilvános adatainak kivételével személyazonosításra alkalmatlan módon - közérdekből nyilvános közzétételét, d) bírságot szabhat ki, e) külön törvényben meghatározott jogkövetkezményt alkalmazhat. A bírság összege ötvenezer forinttól hatmillió forintig terjedhet.

Question 102

vélemény és sajtószabadság az Alaptörvényben

Answer 102

(1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. (2) Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. (3) * A demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatás érdekében politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító, sarkalatos törvényben meghatározott feltételek mellett közölhető. * (4) * A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére. (5) * A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. Az ilyen közösséghez tartozó személyek - törvényben meghatározottak szerint - jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíteni. (6) * A sajtószabadságra, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

Question 103

véleménynyilvánítás szabadsága milyen alapjog?

Answer 103

- több szabadságjogot foglal magában (szólás- és sajtószabadság, informáltsághoz való jog, információk megszerzésének szabadsága) - kommunikációs szabadságok anyajoga - tágabb értelemben a művészeti és tudományos alkotás terjesztésének a szabadsága, tudományos ismeretek tanításának szabadsága is - élethez és emberi méltósághoz való jog után a hierarchiában a második helye - önkifejezés, önmegvalósítás - demokratikus társadalom működésének nélkülözhetetlen feltétele - egyéni jog + intézményvédelmi oldal - nem korlátozhatatlan, nem abszolút alapjog, de fokozott alkotmányos védelmet élvez. Korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni. - korlátozó törvénynek nagyobb a súlya, ha közvetllen másik alapjog érvényesülése vagy védelme a cél, kisebb ha ilyen jogokat csakis mögöttes intézmény közvetítésével, legkisebb, ha csupán valamely elvont érték és önmagában a tárgya (pl köznyugalom) - érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi a jog a véleményt.

Question 104

értékítélet vagy tényállítás, mi a jelentősége a véleménynyilvánítás szabadsága körében?

Answer 104

Alaptörvény nem tesz különbséget. A véleménynyilvánítás határainak megvonásánál e különbségtétel indokolt. Értékítélet - egyén személyes véleménye védett, fokozott alkotmányos védelem illeti meg a közügyekre vonatkozó vélemények. Bírálat, jellemzés, nézet és kritika szabadsága. Szintén határt jelent mások személyhez fűződő jogainak védelme. Közszereplők esetében az értékítéletet kifejező véleménynyilvánítás alkotmányosan nem büntethető. (becüsletsértés, rágalmazás) Tényállítások - nem feltétlen a véleménynyilvánítás szabadsága. Nem terjed ki becsületsértésre alkalmas valótlan tények közlésére akkor, ha a személy kifejezetten tudatában van a közlés valótlanságának vagy foglalkozása, hivatása miatt elvárható lenne tőle a valóságtartalom vizsgálata. Tények meghamisítására nem vonatkozik a védelem. Becsület csorbítására alkalmas tényállítás ha tudta vagy tudnia kellett volna a valótlanságot. Közszereplők esetében a kritika megengedhetőségének határai tágabbak.

Question 105

Véleménynyilvánítás nevesített korlátai, "gyűlöletbeszéd határozatok"

Answer 105

első gyűlöletbeszéd határozat - közösség elleni izgatás bcs alkotmányosságát vizsgálta. "Gyűlöletre uszítás" alkotmányos, mert lázító, gyűlölettel teli beszéd, ami ösztönökre és érzelmekre hat és ezáltal az erőszak beköv KÖZVETLEN ÉS NYILVÁNVALÓ veszélyét idézi elő, bcs-nek minősülhet. - "lealacsonyító kifejezés használata", "gyalázkodás" szükségtelenül-aránytalanul korlátozza a véleménynyilv való jogot. 2. gyűlöletbeszéd határozat - "gyülölet keltésére alkalmas egyéb cselekmény" - szüks-aránytalan korlátoz 3. gyűlöletbeszéd - legveszélyesebb magatartások esetében korlátozható a véleménynyilv szabadsága, nagyobb tömegekben szenvedélyt kelt, köznyugalom megzavarásához vezet. 4. gyűlöletbeszéd közérdekű keresetindítási jog jogvédő társadalmi szervezeteknek nemzeti jelképek megsértése, demokrácia értékei mellett elkötelezett közösségek méltóságát sértve veszélyezteti a köznyugalmat jelképhasználat általában büntetni rendeli - alkotmányellenes rémhírterjesztés büntetés - szükségtelen, aránytalan + határozatlanság

Question 106

Sajtóhelyreigazítási jog szabályai

Answer 106

12. § (1) Ha valakiről BÁRMELY MÉDIATARTALOMBAN valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan HELYREIGAZÍTÓ KÖZLEMÉNY közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények. (2) A helyreigazító közleményt napilap, internetes sajtótermék és hírügynökség esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő 5 NAPON BELÜL a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben, lekérhető médiaszolgáltatás esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő 8 NB a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben, más időszaki lap esetében az igény kézhezvételétől számított 8 NAPOT követően a legközelebbi számban a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben, lineáris médiaszolgáltatás esetében pedig ugyancsak 8 NB, a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és azzal azonos napszakban kell közölni.

Question 107

sajtószabadság mit jelent

Answer 107

- véleménynyilv szabadság anyajog fogalma alá tartozik - vélemény kinyilvánításának szervezettsége - cenzúra tilalma - közérdeklődés kielégítésének és a közvélemény kialakításának jelentős eszköze - társadalmi ellenőrzés megvalósítása - mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák helyi országos és európai közélet ügyeiről, magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről. - sajtó-helyreigazítási jog

Question 108

Sajtószabadság korlátja lehet

Answer 108

- gyakorlása nem valósíthat meg bcs, bcs elkövetésére felbújtást - nem sérthet közerkölcsöt - nem járhat mások személyiségi jogainak sérelmével - emberi méltóság tiszteletben tartása a sajtó által - megalázó helyzetben lévők öncélú bemutatásának tilalma - médiatartalom nem lehet alkalmas vmely nemzet, közösség, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbség vagy bármely többség, továbbá vallási közösség elleni gyűlölet keltésére. - médiaszolg-ban nem tehető közzé olyan tartalom, amely súlyosan károsíthatja a kiskorúak szellemi, erkölcsi, lelki vagy fizikai fejlődését médiaszolgáltatás és sajtóermék kiadás bejelentés és a NMHH általi hatósági nyilvtartásba vétel után végezhető. - A demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatás érdekében politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító, sarkalatos törvényben meghatározott feltételek mellett közölhető. *

Question 109

Médiahatározatok az AB döntései között?

Answer 109

ELSŐ MÉDIAHATÁROZAT - sajtószabadságot az állam elsősorban be nem avatkozással biztosítja - cenzúra tilalma + szabad lapalapítás lehetősége - rádió és televízió alkotmányos működése feltételeként biztosítani kell azok függetlenségét az állami szervektől egyes társadalmi csoportoktól - kiegyensúlyozottság vizsgálandó a közszolgálati műsorszolgáltatók, illetve olyan médiumok esetében, amelyek véleményformáló ereje jelentős. MÁSODIK MÉDIAHATÁROZAT -

Question 110

TULAJDON ALKOTMÁNYJOGI VÉDELME

Answer 110

TULAJDON, MIT AZ EGYÉNI CSELEKVÉSI AUTONOMIA HAGYOMÁNYOS ANYAGI ALAPJA RÉSZESÜL ALAPJOGI VÉDELEMBEN ALKOTMÁNYOS VÉDELEM TÁRGYA ELSŐSORBAN A TULAJDONI TÁRGY, A TULAJDON ÁLLAGA. (1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalmi felelősséggel jár. (2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet. (1) A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a KULTURÁLIS ÉRTÉKEK a nemzet KÖZÖS ÖRÖKSÉGÉT képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való MEGŐRZÉSE az állam és mindenki kötelessége. * (2) * A TERMŐFÖLD ÉS ERŐK TULJOGÁNAK megszerzése, valamint hasznosítása (1) bekezdés szerinti célok eléréséhez szükséges korlátait és feltételeit, valamint az integrált mezőgazdasági termelésszervezésre és a családi gazdaságokra, továbbá más mezőgazdasági üzemekre vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. *

Question 111

TULAJDON KORLÁTOZÁSÁRA MELY TESZT HASZNÁLATOS?

Answer 111

KÖZÉRDEKŰSÉGI TESZT. NEM ELÉGSÉGES, HA EGY JSZ ÁLTALÁNOSSÁGBAN HIVATKOZIK A KORLÁTOZÁST SZÜKSÉGESSÉ TEVŐ KÖZÉRDEKRE, SZABAD HATÓSÁGI MÉRLEGELÉSI JOGKÖRBEN HAGYVA ANNAK MEGHATÁROZÁSÁT, HOGY MILYEN TULAJDONI TÁRGYAKRA KELL A KORLÁTOZÁST KONKRÉTAN ALKALMAZNI. KÖZÉRDEKET ÚGY KELL MEGHATÁROZNI, HOGY KONKRÉT ÜGYBEN A KÖZÉRDEKBŐL VALÓ KORLÁTOZÁS SZÜKSÉGESSÉGÉT A BÍRÓSÁG ELLENŐRIZHESSE.

Question 112

MIT JELENT A JOGEGYENLŐSÉG

Answer 112

MINDENKIRE UGYANAZ A JOGREND ÉRVÉNYESÜLJÖN

Question 113

ESÉLYEGYENLŐSÉG JELENTÉSE

Answer 113

VMILYEN SZEMPONTBÓL HÁTRÁNYOS HELYZETBEN LÉVŐKET HIVATOTT ARRA A SZINTRE HOZNI, HOGY A TÖBBSÉGGEL AZONOS SZINTRŐL INDULHASSANAK.

Question 114

HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS TILALMA ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉG AZ ALAPTÖRVÉNYBEN

Answer 114

(1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (3) A nők és a férfiak egyenjogúak. (4) * Magyarország az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. (5) * Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.

Question 115

MI AZ A JÁRULÉKOS ALAPJOGI TESZT?

Answer 115

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG A MEGKÜLÖNBÖZTETÉS TILALMÁT AZ EGÉSZ JOGRENDSZERRE VONATKOZTATVA, KITERJESZTŐEN ÉRTELMEZTE: - NEM KELL H ALAPVETŐ ÁLLAMPOLGÁRI JOG VAGY EMBERI JOG LEGYEN - AMENNYIBEN A KÜLÖNBSÉGTÉTEL SÉRTI AZ EMBERI MÉLTÓSÁGHOZ VALÓ JOGOT

Question 116

NEM MINDEN MEGKÜLÖNBÖZTETÉS TILTOTT

Answer 116

NEM BIZONYOS ESETEKBEN AZ ÁLLAMNAK KÖTELESSÉGE POZITÍV DISZKR ALKALMAZNI. JOGNAK MINDENKIT EGYENLŐKÉNT KELL KEZELNIE, AZ EGYÉNI SZEMPONTOK AZONOS MÉRTÉKŰ FIGYELEMBEVÉTELÉVEL.

Question 117

POZITÍV DISZKRIMINÁCIÓ KORLÁTAI

Answer 117

- SZEMÉLYEK EGYENLŐ MÉLTÓSÁGA - ALAPJOGOK ÉRVÉNYESÜLÉSE - ÖNKÉNYES, ÉSSZERŰ INDOK NÉLKÜLI MEGKÜLÖNBÖZTETÉS SÉRTI AZ EMBERI MÉLTÓSÁG ALAPJOGÁT

Question 118

KÖZÉRDEKŰ IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉS

Answer 118

munkaügyi pert, valamint közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos pert indíthat a) az ügyész, b) a hatóság, c) a civil és érdekképviseleti szervezet, ha az egyenlő bánásmód követelményének megsértése vagy annak közvetlen veszélye olyan, a 8. §-ban meghatározott valamely tulajdonságon alapult, amely az egyes ember személyiségének lényegi vonása, és a jogsértés vagy annak közvetlen veszélye személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érinti. (2) * A hatóság haladéktalanul törli azokat a személyes és különleges adatokat, amelyek kezelése az (1) bekezdés szerinti hatásköre gyakorlásához nem elengedhetetlenül szükséges.

Question 119

Az alapvető jogok biztosa (a továbbiakban: hatóság) közigazgatási hatósági eljárás keretében jár el az EGYENLŐ BÁNÁSMÓD törvényben meghatározott ügyekben. MELYEK A FELADATAI? (2) A hatóság e törvény szerinti döntéseivel szemben indított közigazgatási perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A perben kötelező a jogi képviselet.

Answer 119

a) kérelem alapján, illetve az e törvényben meghatározott esetekben hivatalból vizsgálatot folytat annak megállapítására, hogy megsértették-e az egyenlő bánásmód követelményét, valamint kérelem alapján vizsgálatot folytat, hogy az arra kötelezett munkáltatók elfogadtak-e esélyegyenlőségi tervet, a vizsgálat alapján döntést hoz; b) a közérdekű igényérvényesítés joga alapján pert indíthat a jogaikban sértett személyek és csoportok jogainak védelmében; c) véleményezi az egyenlő bánásmódot érintő jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök és jelentések tervezeteit; d) javaslatot tesz az egyenlő bánásmódot érintő kormányzati döntésekre, jogi szabályozásra; e) rendszeresen tájékoztatja a közvéleményt és az Országgyűlést az egyenlő bánásmód érvényesülésével kapcsolatos helyzetről; f) feladatainak ellátása során együttműködik a civil és érdekképviseleti szervezetekkel, valamint az érintett állami szervekkel; g) az érintettek számára folyamatos tájékoztatást ad és segítséget nyújt az egyenlő bánásmód megsértése elleni fellépéshez; h) közreműködik az egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatban nemzetközi szervezetek, így különösen az Európa Tanács számára készülő kormányzati jelentések elkészítésében; i) közreműködik az Európai Unió Bizottsága számára az egyenlő bánásmódra vonatkozó irányelvek harmonizációjáról szóló jelentések elkészítésében; j) - kormányrendeletben meghatározott kivétellel - ellátja a légijárműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogairól szóló, 2006. július 5-i 1107/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikkében meghatározott végrehajtó szerv feladatait.

Question 120

Hátrányos megkülönböztetés…

Answer 120

1. LÉPÉS CSOPORTKÉPZÉS - MEGKÜLÖNBÖZTETÉS KIZÁRÓLAG ÖSSZEHASONLÍTHATÓ HELYZETBEN LÉVŐ SZEMÉLYEK KÖZÖTT MERÜLHET FEL 2. LÉPÉS HOMOGÉN CSOPORTBAN LÉVŐKET ELTÉRŐEN, KÜLÖNBÖZŐ HOMOGÉN CSOPORTBAN LÉVŐKET AZONOSAN KEZELNEK, AKKOR KÜLÖNBSÉGTÉTEL 3. LÉPÉS ALKOTMÁNYSÉRTŐ A MEGKÜLÖNBÖZTETÉS, HA EMBERI MÉLTÓSÁGHOZ VALÓ JOGOT VAGY EGYENLŐ SZEMÉLYKÉNT KEZELÉS KÖVETELMÉNYÉT SÉRTI, HA NEM ALAPJOGOKRA VONATKOZIK A MEGKÜLÖNBÖZTETÉS. 4. LÉPÉS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ÖNKÉNYES? INDOKOLATLAN?

Question 121

DISZKRIMINÁCIÓTILALOM EGYES TERÜLETEI

Answer 121

- FAJI MEGKÜLÖNBÖZTETÉS (JOGVÉDELEM - NEMZETISÉGI BIZTOSHELYETTES) - NEMEK KÖZÖTTI MEGKÜLÖNBÖZTETÉS - SZEXUÁLIS IRÁNYULTSÁGON ALAPULÓ - ALAPTÖRVÉNY ÁLTAL KIEMELT EGYÉB HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK

Question 122

HÁZASSÁG ÉS CSALÁD ALKOTMÁNYOS VÉDELME

Answer 122

Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az anya nő, az apa férfi. (2) Magyarország támogatja a gyermekvállalást. (3) A családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza. * (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét TISZTELETBEN TARTSÁK. A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. (2) Az állam JOGI VÉDELEMBEN részesíti az otthon nyugalmát.

Question 123

AZONOS NEMŰEK HÁZASSÁGKÖTÉSHEZ VALÓ JOGA

Answer 123

- NEM ISMERTE EL, ÉLETTÁRSI VISZONYUKAT IGEN - ÉLETTÁRSI KAPCSOLATOT NEM ISMERI EL CSALÁDKÉNT, MÉG AKKOR SEM HA GYEREK SZÜLETIK. - KIEMELT VÉDELEM A HÁZASSÁGNAK - TÖRVÉNYI SZINTŰ VÉDELEM AZ EGYÉB EGYÜTTÉLÉSI FORMÁKNAK IS

Question 124

HÁZASSÁGKÖTÉSHEZ VALÓ JOG KORLÁTAI

Answer 124

BIZONYOS HIVATÁSOKNÁL CSAK AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI OKKÉNT KORLÁTOZHATÓ ÖNRENDELKEZÉSI JOG RÉSZE, ALKOTMÁNYOS OLTALOM ALATT ÁLLÓ ALAPJOG, TÖRVÉNYHOZÁSI ÚTON ÉS MEGFELELŐ GARANCIÁK KIÉPÍTÉSÉVEL KORLÁTOZHATÓ, BELÜGYMIN RENDELETÉNEK MELLÉKLETEKÉNT KIBOCSÁTOTT SZOLGÁLATI SZABÁLYZAT ENNEK NEM FELEL MEG.

Question 125

TÖRVÉNY SZERINTI CSALÁDI JOGÁLLÁS, FŐBB KÖTELEZETTSÉGEK ÉS JOGOK

Answer 125

Az állam védi a család és a házasság intézményét, különös tekintettel a családi kapcsolat alapját képező szülő-gyermek viszonyra, melyben az anya nő, az apa férfi. SZÜLŐI KÖTELEZETTSÉGEK ÉS JOGOK 9. § (1) A családban az anya és az apa a szülői felelősség alapján - külön törvényben foglalt eltéréssel - azonos kötelezettségekkel és jogokkal bír. (2) A szülő köteles és jogosult arra, hogy kiskorú gyermekét családban gondozza, felelősen nevelje, és a gyermeke testi, szellemi, lelki és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket, valamint az oktatásához és az egészségügyi ellátásához való hozzájutását biztosítsa. (3) A kiskorú gyermek szülője köteles különösen a) gyermeke emberi méltóságát tiszteletben tartani, b) gyermekével együttműködni, c) gyermekét az őt érintő kérdésekről - korának és fejlettségének megfelelően - tájékoztatni, véleményét figyelembe venni, d) gyermekének jogai gyakorlásához iránymutatást, tanácsot és segítséget adni, e) gyermeke jogainak érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni, f) a gyermeke ellátásában közreműködő személyekkel és szervekkel, továbbá a hatóságokkal együttműködni, g) gyermeke felügyeletéről külön jogszabályban foglaltak szerint gondoskodni, amikor a gyermek éjszaka közterületen, szórakozóhelyen tartózkodik. (4) A szülő köteles a gyermekre tekintettel kapott támogatást a gyermek gondozására, nevelésére fordítani. (5) A kiskorú gyermek szülője jogosult arra, hogy a gyermeke felelős nevelését segítő ellátásokról tájékoztatást, neveléséhez segítséget kapjon. 10. § A szülő külön törvényben meghatározott módon és kivételekkel - kiskorú gyermek esetén a saját szükséges tartásának korlátozásával is - köteles a gyermek tartására. 11. § A házasság érvénytelenítése, valamint érvényességének, létezésének vagy nemlétezésének megállapítása, továbbá a házasság felbontása külön törvényben meghatározottak szerint a bíróság hatáskörébe tartozik.

Question 126

A családban élő gyermek kötelezettségei és jogai

Answer 126

12. § (1) A külön törvényben foglaltak szerint tanköteles korú gyermek kötelessége, hogy képességeinek megfelelően eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének. (2) A kiskorú gyermek kötelessége, hogy - korának és fejlettségének megfelelően - tartózkodjék az egészségét károsító életmódtól, valamint gondozása és nevelése érdekében szülőjével együttműködjön. 13. § (1) A kiskorú gyermeknek joga van a testi, szellemi, lelki és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez. (2) A kiskorú gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a családban történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez. (3) A kiskorú gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját testi, lelki és szellemi fejlődése érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. (4) A kiskorú gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani. Az állam kötelessége, hogy ilyen esetben a kiskorú gyermek családon belüli ellátásának feltételeit szükség szerint biztosítsa. (5) A családjától elválasztott kiskorú gyermeknek a legrövidebb időn belül vissza kell kerülnie családjához, ha ennek törvényben meghatározott feltételei teljesülnek. Ennek érdekében az állam minden szükséges intézkedést megtesz. 14. § A nagykorú gyermeknek külön törvényben foglaltak szerint tartási kötelezettsége áll fenn azon szülőjével szemben, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani.

Question 127

egészséges környezethez való jog tulajdonságai

Answer 127

harmadik generációs jog - globális jellegű - egyetlen állam erőfeszítése nem elegendő - megsértése nem érzékelhető közvetlenül - nem hoz létre azonnali orvoslási kényszert a jogsérelem - OBJEKTÍV, INTÉZMÉNYVÉDELMI OLDAL A MEGHATÁROZÓ (1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. (2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt - törvényben meghatározottak szerint - helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni. (3) Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni. (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.

Question 128

környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény SZERINTI ALAPFOGALMAK

Answer 128

környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete; 4. * környezet igénybevétele: a környezetben változás előidézése, a környezetnek vagy elemének természeti erőforráskénti használata; 6. * környezetterhelés: valamely anyag vagy energia közvetlen vagy közvetett kibocsátása a környezetbe; 7. * környezetszennyezés: a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése; 9. * környezethasználat: a környezetnek vagy valamely elemének igénybevételével, illetőleg terhelésével járó tevékenység; 10. * környezetveszélyeztetés: a környezetkárosodás bekövetkezésének közvetlen veszélye; 11. * környezetveszélyeztető magatartás: környezetveszélyeztetést előidéző tevékenység vagy mulasztás; 12. * környezetkárosítás: az a tevékenység vagy mulasztás, amelynek hatására környezetkárosodás következik be; 13. * környezetkárosodás: a környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás, illetve valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető, jelentős romlása;

Question 129

környezet védelmének alapelvei

Answer 129

- ELŐVIGYÁZATOSSÁG, MEGELŐZÉS, HELYREÁLLÍTÁS ELVE - FELELŐSSÉG ELVE - EGYÜTTMŰKÖDÉS ELVE - TÁJÉKOZÓDÁS, TÁJÉKOZTATÁS, NYILVÁNOSSÁG ELVE

Question 130

VÉDELMI SZINT CSÖKKENTÉSÉNEK TILALMA

Answer 130

- KÖRNYEZETVÉDELMET ELLÁTÓ SZERVEZETRENDSZERBEN BEKÖV VÁLTOZÁS NEM JÁRHAT A VÉDELMI SZINT CSÖKKENÉSÉVEL. - SZERVEZETALAKÍTÁSI SZABÁLYOZÁS, MELY KEVÉSBÉ HATÉKONY VÉDELMES EREDMÉNYEZ, ALAPTÖRVÉNY ELLENES. - ÁLLAM A TERMÉSZETVÉDELEM JSZ-OKKAL BIZTOSÍTOTT SZINTJÉT NEM CSÖKKENTHETI, KIVÉVE HA EZ MÁS ALAPJOG VAGY ALKOTMÁNYOS ÉRTÉK ÉRVÉNYESÜLÉSÉHEZ ELKERÜLHETETLEN. AKKOR SEM LEHET ARÁNYTALAN. - VÉGES VOLTA, EMBERI ÉLET FENNMARADÁSÁNAK FELTÉTELEI. - VÉDELEM FOKOZOTTAN SZIGORÚ VOLTÁT KÖVETELI MEG. - TÖRVÉNYI ÉS SZERVEZETI GARANCIÁK NYÚJTÁSÁVAL KELL ELLÁTNI.

Question 131

ÁLLAM KÖRNYEZETVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATAIT

Answer 131

a) a környezetvédelmi KÖVETELMÉNYEK ÉRVÉNYESÍTÉSE b) a környezet igénybevételének, megóvásának, károsodása megelőzésének, veszélyeztetése megszüntetésének, helyreállításának, illetve állapota fokozatos javításának IRÁNYÍTÁSA; c) a környezetvédelem KIEMELT FELADATAINAK meghatározása; d) a környezetvédelmi célok elérését szolgáló jogi, gazdasági és műszaki SZABÁLYOZÓRENDSZER MEGÁLLAPÍTÁSA; e) a környezetvédelmi ÁLLIG FELADATOK ellátása; f) a feladatok végrehajtását megalapozó, a környezet állapotát és az arra gyakorolt hatásokat mérő-, megfigyelő-, ellenőrző-, értékelő- és INFORMÁCIÓSRENDSZER kiépítése, fenntartása és működtetése; g) a környezet állapotának, mennyiségi és minőségi jellemzőinek FELTÁRÁSA, terhelhetősége és igénybevétele mértékének, továbbá elérendő állapotának (célállapot) meghatározása, figyelembe véve a népesség egészségi állapotának mutatóit is; h) a környezetvédelem kutatási, műszaki-fejlesztési, nevelési-képzési és művelődési, tájékoztatási, valamint a környezetvédelmi termék- és technológia-minősítési feladatok meghatározása, és ellátásuk biztosítása; i) a környezetvédelem GAZDASÁGI-PÉNZÜGYI alapjainak biztosítása.

Question 132

Az Országgyűlés környezetvédelmi tevékenysége

Answer 132

a) érvényesíti törvényalkotó munkájában a környezetvédelmi érdekeket; b) elfogadja a NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMOT (6 ÉVENTE MEGÚJÍTANDÓ), és kétévente értékeli annak végrehajtását; c) dönt a Kormánynak a környezet állapotáról szóló beszámolójáról; e) meghatározza a Kormány és a HELYI ÖNK környezetvédelmi feladatait; f) jóváhagyja a környezetvédelmi feladatok megoldását szolgáló forrásokat, és ellenőrzi felhasználásukat

Question 133

Országos Környezetvédelmi Tanács

Answer 133

45. § (1) A környezetvédelem széles körű társadalmi és tudományos, szakmai megalapozása érdekében - legfeljebb 22 tagú - Országos Környezetvédelmi Tanács (a továbbiakban: Tanács) működik. (2) * A Tanács a Kormány javaslattevő, tanácsadó, véleményező szerve

Question 134

A környezet használata után fizetendő díjak

Answer 134

59. § (1) A környezet terhelését, igénybevételét csökkentő intézkedések fedezetét megteremtő díjak: a) környezetterhelési díjak, b) igénybevételi járulékok, c) termékdíjak, d) betétdíjak (a továbbiakban együtt: díjak). (2) A díjak mértékét úgy kell megállapítani, hogy azok ösztönözzék a környezethasználót a környezet igénybevételének és terhelésének csökkentésére.

Question 135

KÖZÉRDEKŰ KERESETINDÍTÁS JOGA A KÖRNYEZETHEZ VALÓ JOG KAPCSÁN?T

Answer 135

HATÓSÁG FELHÍVÁSA Mindenkinek joga, hogy környezetveszélyeztetés, környezetkárosítás vagy környezetszennyezés esetén a környezethasználó és a hatóságok figyelmét erre felhívja. Az erre vonatkozóan írásban tett felhívásra a hatáskörrel rendelkező szerv intézkedésének megtétele mellett a törvényben előírt határidőn belül érdemi választ köteles adni. ÜGYFÉLKÉPESSÉG EGYESÜLETEKNEK A környezetvédelmi érdekek képviseletére létrehozott politikai pártnak és érdekképviseletnek nem minősülő, A HATÁSTERÜLETEN MŰKÖDŐ egyesületeket (a továbbiakban: szervezet) a környezetvédelmi közigazgatási hatósági eljárásokban a működési területükön az ügyfél jogállása illeti meg. Környezetveszélyeztetés, környezetszennyezés vagy környezetkárosítás esetén a szervezet a környezet védelme érdekében jogosult fellépni, és a) állami szervtől, helyi önkormányzattól a megfelelő, hatáskörébe tartozó INTÉZKEDÉS MEGTÉTELÉT KÉRNI, vagy a b) környezethasználó ellen PERT INDÍTANI.

Question 136

TÁJÉKOZÓDÁSHOZ VALÓ JOG A KÖRNYEZETVÉDELEM TERÜLETÉN

Answer 136

(1) A környezet védelmével kapcsolatos állampolgári jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése céljából a közfeladatot ellátó szervek mindenki számára lehetővé teszik a környezet és az egészség lényeges összefüggéseinek, a környezetkárosító tevékenységek és azok fontosságának megismerését. (2) Mindenkinek joga van a külön jogszabályban meghatározott környezeti információkat - mint közérdekű adatokat - megismerni.

Question 137

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ALAPELVEI

Answer 137

- EGYÉNI FELELŐSSÉG - TÁRSADALMI SZOLIDARITÁS - TB-BAN VALÓ RÉSZVÉTEL KÖTELEZŐ - JÁRULÉK ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ JÖVEDELEM ÉS TB ELLÁTÁS ÖSSZEGE ARÁNYBAN - BIZTOSÍTÁS TÖRVÉNY EREJÉNÉL FOGVA JÖN LÉTRE, ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ JOGVISZONNYAL EGYIDEJŰLEG. - TB TÁRSADALMI SZINTŰ KOCKÁZATKÖZÖSSÉG M.ÁP +M.O MUNKÁT VÉGZŐ. - JÁRULÉKFIZ KÖTELEZETTSÉG ALAPJÁN SZEREZHETŐ JOG SAJÁT ÉS HOZZÁTARTOZÓ JAVÁRA EGYES TB ELLÁTÁSOKRA. Mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni. Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult. Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg. Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja. Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.

Question 138

BIZTOSÍTÁS NEM TERJED KI

Answer 138

- DIPLOMÁCIAI ÉS KONZULI KÉPVISELET SZEMÉLYZETÉNEK KÜLFÖLDI ÁP TAGJA - NEMZETKÖZI SZERVEZET NEMZETKÖZI SZERZŐDÉS ALAPJÁN MENTESSÉGET ÉLVEZŐ TISZTVISELŐ ÉS CSALÁDTAG - EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐ - KÜLFÖLDI ILLETÉKESSÉGŰ ELŐADÓMŰVÉSZ

Question 139

Egyenlő Bánásmód Hatóság

Answer 139

A hátrányos megkülönböztetés tilalmának es az esélyegyenlőség érvényesítésének ellenőrzését az esélyegyenlőségi tv alapján ellátó autonóm államigazgatási szerv.

Question 140

Egyenlő Bánásmód Hatóság tevékenysége

Answer 140

1.) kérelem alapján/hivatalból vizsgálatot folytat h megsértették e az egyenlő bánásmód követelményét 2.) közérdekű igenyérvényesítés joga alapjan pert indíthat a jogaikban sértett személyek es csoportok jogainak védelmében 3.) véleményezi az egyenlő bánásmódot érintő jsz-ok, közjogi szervezet szabályzó eszközök es jelentések tervezetét 4.) javaslatot tesz az =ő bm t érintő kormányzati döntésekre 5.) tájékoztatja a közvéleményt es az ogy t az =ő bm érvényesülése el kapcs. 6.) segítséget nyújt az =ő bm megsértése elleni fellépéshez Ügyintézési határidő 75 nap (kiskorú soron kívül, de max 45 nap).

Question 141

Bizonyítás az =ő bm követelményének megsértése miatti eljárásokban

Answer 141

A jogsérelmet szenvedett félnek, a közérdekű igenyervenyesitesre jogosultnak kell VALóSZÍNŰSÍTENIE, h - a jogsérelmet szenvedő személyt/csoportot hátrány érte vagy ennek közvetlen veszélye all fenn - a jogsérelmet szenvedő személy/csoport a jogsértés kor rendelkezett vmelyik tulajdonsággal —> ha valószínűsítette a masik félnek kell BIZONYÍTANIA, h - a valószínűsített körülmények nem állnak fenn - az =ő bm követelményét megtartotta/ az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani.