Brainscape's Knowledge GenomeTM

Browse over 1 million classes created by top students, professors, publishers, and experts.


See full index

biology 》 > témazáró ¡! > Flashcards

témazáró ¡! Flashcards

You may prefer our related Brainscape-certified flashcards:
AP® Biology flashcards Biology 101 flashcards
1
Q

Mi a vérplazma?

A

A vér sejt közötti állománya, több, mint 50%-a a vérnek.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
2
Q

Mik a vérplazma összetevői?

A
  • Fehérjék
  • Ionok
  • Kisebb sejtes vegyületek (glükoz, aminosavak, karbomidok)
  • Víz
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
3
Q

Milyen fehérjék vannak a vérplazmában?

A
  • Albuminok
  • Globulinok
  • Fibrinogén
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
4
Q

Mik az albuminok?

A
  • Egyszerű, legkisebb fehérjék
  • Lipideket/Zsírokat szállít
  • Vér ozmotikus viszonyainak beállítása a feladata, szabályozza a mozgás irányát
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
5
Q

Mik a globulinok?

A
  • Összetett fehérjék
  • Hormonokat szállít
  • Védekezés a feladata
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
6
Q

Mik a fibrinogének?

A
  • Véralvadási fehérjék
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
7
Q

Mi jellemző egy vörösvértestre?

A
  • Fánk alakú, nincs sejtmagja
  • 4-5 millió darab van belőle
  • Feladata a légzési gázok szállítása ( O2 a hemoglobinban, CO2 oldódik a plazmában)
  • Érrendszerben fordulnak elő
  • Vörös csontvelőben keletkeznek
  • Ha kevés van belőle, vérszegénység alakul ki
  • 120 nap az élettartamuk
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
8
Q

Mi jellemző egy fehérvérsejtre?

A
  • Van sejtmagja, ami amöboid módon mozog (alakot változtat)
  • 6-8 ezer darab van belőle
  • Feladata a védekezés (faló- és nyiroksejtek)
  • Ki tud jutni az érfalon, ezért az érrendszeren kívül is előfordul (itt találkozik kórokozókkal)
  • Vörös csontvelőben keletkeznek, de a nyiroksejtekben kezdenek működni
  • Túl sok éretlen fehérvérsejt fehérvérűséget (leukémia) okoz
  • 7-14 nap az élettertamuk
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
9
Q

Mi jellenző egy vérlemezkére?

A
  • Sejt töredékek, változó az alakjuk, nincs sejtmagjuk, és könnyen összeakadnak
  • 150-300 ezer darab van belőle
  • Feladata a véralvadás
  • Érrendszeren belül fordulnak elő
  • Vörös csontvelőben keletkeznek
  • Vérzékenységet okozhat
  • 10 nap az élettartamuk
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
10
Q

Mi a véralvadás?

A

Egy soklépéses folyamat, amiben véralvadási fehérjék és vérlemezkék játszanak.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
11
Q

Mik a véralvadás lépései?

A
  • A fehérjék átalalkulnak, ez egy öngerjesztő folyamat
  • A folyamat végén a fibrinogénekből fibrin lesz
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
12
Q

Mi a különbség a fibrinogének és a fibrinek között?

A
  • A fibrinogének gömb alakúak, könnyen mozognak
  • A fibrinek fibrinhálót alkotnak, amiben a vérlemezkék fennakadnak és eltömítik az érfalat
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
13
Q

Milyen kettő fázisa van annak, amikor eltömődnek az érfalak?

A
  • Vérlepény, ami egy megszilárdult rész az érfal mentén
  • Vérszérum/Vérsavó, ami egy folyékony rész és a sebből szivárog ki, távozik a szervezetből
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
14
Q

Mi jellemző a szívre?

A
  • 4 üregű
  • Kettő vérkörhöz kapcsolódik, a nagy vérkörhöz és kis vérkörhöz
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
15
Q

Hogyan műdödik a szív a nagy vérkörrel?

A
  • Ide tartoznak az egyéb szervek
  • Bal kamra -> szövetek -> jobb pitvar
  • CO2 lép be, O2 lép ki
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
16
Q

Hogyan műdödik a szív a kis vérkörrel?

A
  • Ez a tüdő vérköre
  • Jobb kamra -> tüdő -> bal pitvar
  • O2 lép be, CO2 lép ki
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
17
Q

Mi a szív felépítése?

A
  • Fővéna
  • Aortaív
  • Tüdőartéria
  • Tüdővéna
  • Koszorúerek
  • Szívcsúcs
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
18
Q

Mi a szív szöveti felépítése?

A
  1. Szívburok
  2. Szívizomzat (sokáig erősen húzodik össze)
  3. Szívbelhártya
    - Szívsövény
    - Koronaérrendszer
    - Billentyűk
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
19
Q

Milyen a szív izomzata?

A
  • A pitvarok izomzata vékonyabb, csak a kamráig pumpálják a vért
  • Bal kamra izomzata a legvastagabb, ez pumpálja legtávolabb a vért
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
20
Q

Mi a szívsövény?

A
  • Elválasztja a két szívfelet, mert nem közlekednek egymással
  • Jobb szívfél = CO2 dús vér
  • Bal szívfél = O2 dús vér
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
21
Q

Mi a koronaérrendszer?

A
  • A szív táplálását végzi kívülröl (koronáriák)
  • A nagy vérkör része
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
22
Q

Mi a billentyű?

A
  • Vitorlás billentyű van pitvarok és kamrák határán
  • Zsebes billentyű van a kamrák és a verőerek/artériák határán
  • Ez miatt áramlik csak egy irányba a vér
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
23
Q

Hogyan működik a szív?

A
  • Önálló ingerületkeltő rendszere van (nem az agy irányítja, idegrendszertől függetlenül képes összehúzodni)
  • Ciklusosan működik, nem egyszerre
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
24
Q

Hogyan működik a szív ingerületkeltő rendszere?

A

↓ Szinuszcsomó
↓ Pitvar-kamrai csomó
↓ His-köteg
↓ Tawara-szálak
↓ Purkinje-rostok

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
25
Q

Mi jellemző a csomókra?

A
  • A szinuszcsomó a fő ingerületkeltő központ, elektromos impulzusokat kelt, ennek hatására húzódik össze a szívizom
  • A pitvar-kamrai csomó továbbviszi az impulzust
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
26
Q

Mi a szívciklus?

A
  • A szív egyes részeinke egymás utáni összehúzódása
  • Pulzusszám: 72-75
  • Egy összehúzódással mekkora vérmennyiséget lök ki, azaz pulzustérfogat: 70ml
  • Keringési perc térfogat: 5l (pulzusszám szorozva pulzustérfogattal)
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
27
Q

Mi a vérnyomás?

A
  • 120/80 Hgmm (higanymiliméter)
  • A ‘120’ a kamra összehúzódásakor az artériák mentén való összehúzódás (szisztolé nyomás)
  • A ‘80’ a kamra elernyedésekor mért nyomás az artériák mentén (diasztolé nyomás)
  • Életkorral nő
28
Q

Milyen értipusok vannak?

A
  • Verőerek/Artériák, a bal kamrából kilépő az aorta, a jobb kamrából kilépő a tüdőartéria
  • Hajszélér/Kapilláris, ami az anyagok cseréjét végzi a szövetek között
  • Véna/Viszerek, ami a szívbe érkező vért szállítja, a fővéna a tesből a jobb pitvarba, a tüdővéna a tüdőből a bal pitvarba
29
Q

Milyen az artériák/vénák felépítése?

A
  • Hámszöveti rétegek között simaizmot tartalmaznak
  • Artériáknál ez vastagabb, rugalmasabb és ingadozó vérnyomást eredményez
  • A vénáknál vékonyabb, tágulékony és állandó alacsony vérnyomást eredményez, vénabillentyűt tartalmaz
30
Q

Milyen a hajszálerek felépítése?

A
  • Egyrétegű hámszövet
  • Anyagcserét folytat a környezettel, ez az anyagáramlás
31
Q

Mi a szöveti keringés?

A
  • A hajszálerek és artériák felöli oldalon nagyobb a vérnyomás, mint a szövetek ozmotikus mozgása, ezért ott kilépnek a szövetek közé az anyagok
  • A vénás oldalon az ozmózisnyomás a nagyobb, ezért a szövetekből érrednszerbe lépnek az anyagok.
32
Q

Milyen fizikai változások történnek a vérnyomásban?

A
  • Kamrától a pitvarig csökken a vérnyomás
  • Az artériás és vénás szakaszon kevésbé, a kapillárisok szakaszán hirtelen, nagy mértékben
33
Q

Milyen fizikai változások vannak az összkeresztmetszet és áramlási sebességben?

A
  • Az áramlási sebesség a kapilláris szakaszán hirtelen csökken, de nem nő vissza teljesen
  • Az erek összkeresztmetszete a kapilláris szakaszon megnő
34
Q

Milyen mechanizmusok gyorsítják a vénás keringést?

A
  • Vénabillentyűk
  • Aktív izompumpa, ami a vázizmokat mozgatja és működteti
  • Negatív mellűri nyomás, ami a szív szívóhatása és belégzéskor fokozódik
35
Q

Mik a nyirokerek feladatai?

A
  • Vékonybélben a lipidek bomlástermékei itt szívódnak fel
  • A szövetek közötti folyadékok egy részét szállítják vissza az érrendszerbe (szöveti keringés)
36
Q

Mi a nyirokkeringés feladata?

A
  • A nyirokerek vakon végződnek és billentyűket tartalmaznak
  • A keringési rendszerbe egy főeren keresztől jutnak (mellvezeték), közvetlenül a jobb pitvar előtt vannak
37
Q

Milyen az immunrendszer felépítése?

A
  1. Nyirokerek
  2. Nyirokcsomók (itt érnek a fehérvérsejtek)
  3. Nyirokszervek ( -“-)
    - Anatómiailag ugyanaz, mint a nyirokrendszer
38
Q

Milyen nyirokszervek vannak?

A
  • Csecsemőmirigy, a szegycsont mögött van és csecsemőkorban a legnagyobb
  • Lép, ahol a vörösvértestek bomlanak le és védekezik
  • Tápcsatorna nyirokszervei, mint a torokmandula, garatmandula, féregnyúlvány
39
Q

Milyen az immunrendszer működése?

A
  • Fehérvérsejtek érnek itt, a falósejt és nyiroksejt
  • A falósejt (fagocita) bekebelezi és lebontja a szervezetbe érkező káros anyagokat
  • A nyiroksejt (limfocita) konkrétan egy adott kórokozót tud hatástalanítani, specifikusan védekezik
40
Q

Milyen a nem specifikus/természetes védekezés?

A
  • Hasonló kórokozók ellen ugyanúgy hat
  • Természetes (velünk született)
  • Bekebelező sejtekhez kötött
  • A kórokozóval való első találkozáskor működésbe lép
  • Helyi és azonnali védekezés
41
Q

Milyen a specifikus/adaptív vedekezés?

A
  • Kórokozók ellen specifikus, “szeméylre szabott” hatás
  • Szerzett (tanult) tulajdonság
  • Limfocitákhoz kötött
  • A kórokozóval való első találkozás hatására fejlődik ki
  • Szervezetszintű és nem azonnal indul be
42
Q

Hogyan folyik le egy fertőzés?

A
  1. Antigén/Idegen anyag érkezik
  2. A nem specifikus rendszer jön először
  3. Jön a specifikus rendszer
43
Q

Mit csinál a nem specifikus rendszer fertőzéskor?

A
  • A falósejtek szolgálatba lépnek, bekebeleznek, de nem mindent
  • Genny keletkezik, amikor a fajósejt “meghal” a kórokozóval együtt
  • Bemutatják az antigént, a falósejt az idegen anyag egy ismertető jelét a sejthártyára tűzi
44
Q

Mit csinál a specifikus rendszer fertőzéskor?

A
  • Elkezd érni
    1. lépés - klónszelekció
    2. lépés - működőképes nyiroksejtek alakulnak ki
45
Q

Mi a klónszelekció?

A

A szervezet megtanulja szétválasztania a saját és idegen sejteket.

46
Q

Hogyan működnek a fertőzéskor kialakult nyiroksejtek?

A
  • Sejtes immunválasszal reagálnak
  • Antitestes immunválasszal reagálnak (ellenanyag)
  • Mindkettőnél memóriasejt keletkezik
47
Q

Hogyan működik a sejtes immunválasz?

A
  • Az elpusztítandó sejt sejthártyáját felsértik, így elpusztul a sejt
  • Pl.: baktérium, gomba, saját tumoros sejt ellen védekezünk így
  • T-limfocita
48
Q

Hogyan működik az antitest immunválasz?

A
  • Pl.: pollen, vírusok ellen
  • Megjelöli az idegen anyagot
  • A megjelölt anyagot valamilyen kémiai folyamattal lebontja a szervezet, antitestet képez
49
Q

Mi a memóriasejt?

A
  • Lehetővé teszi, hogy újabb fertőzés esetén a szervezet gyorsabban reagáljon
  • Csak az utolsó érési lépést kell megtennie
  • Általa védetté válik a szervezet
50
Q

Milyen a természetes immunitás?

A
  • Aktív, amikor a szervezet dolgozik, olyankor van, amikor találkozunk egy kórokozóval, memóriasejtek képződnek
  • Passzív, ha a szervezet nem dolgozik, kész ellenanyagot kapunk magzati korban méhlepényen, később anyatejen keresztül
51
Q

Milyen a mesterséges immunitás?

A
  • Aktív, amikor a legyengített kórokozót vagy a kórokozónak egy ismertető jelét juttatják a szervezetbe (mai módszer -> Louis Paster)
  • Passzív, ha kész ellenanyagot juttatnak a szervezetbe (nagytestű emlősökkel termeltették le, Edward Jenner)
52
Q

Mi jellemző az RH vércsoportra?

A
  • Egyféle antigénje van => D antigén
  • RH+-ban van D antigén, RH- -ban nincs
  • RH+ vér semmi ellen nem védekezik
  • RH- védekezik az RH+ ellen, de csak miután a kettő találkozik (bárányhimlő)
  • Csak vérazonos vért kaphatunk
53
Q

Mi az RH összeférhetetlenség?

A
  • Terhesség alatt az anya és a magzat vére nem találkozik közvetlenül, az első szülésnél nem veszélyes
  • Szüléskor viszont a sérült ereken bekerülhet a magzat vére az anya szervezetébe, antitestet termel ellene az anya, védekezik
  • Probléma a második terhességnél lép fel, ha újra RH+ magzattal terhes az anya, mert az anya vére károsítja, kicsapja a magzat vérét
  • RH- anya szülés után kap anti-D injekciót, ami hatástalanítja a termelt antitestet
54
Q

Mi a kiválasztás?

A

-Kiválasztás során a szervezet kiválogatja az anyagokat, melyekre szükség van
- Végeredménynek vizeletet kapunk

55
Q

Mi végez kiválasztást?

A
  • Máj, ami méregtelenít
  • Végbél
  • Bőr, a verejtékmirigyekkel
  • Vese
56
Q

Milyen a vesében a kiválasztás?

A
  • A kiválasztó szervrendszer felépítésekor a kiválasztó szerv a vese
  • A többi rész a húgyutakhoz tartozik (húgyvezeték, húgycső, hyúgyhólyag)
57
Q

Mi a vese?

A
  • Páros szerv
  • Hasüreg hátulsó oldalán van
  • “Bab” alakú, ökölnyi méretű
58
Q

Mi a vese felépítése?

A
  • Kéregállomány
  • Vesepiramis
  • Velőállomány
  • Veseartéria
  • Vesevéna
  • Vesemedence
  • Húgyvezető
  • Legkülső része a vestok borítja
59
Q

Mi a nefron felépítése?

A
  • Érgomolyag (8 kPa)
  • Bowman-tok
  • Vesetestecske (3 kPa, nyomáskülönbség miatt a vérből anyagok lépnek át a Bowman-tokba)
60
Q

Mi a szűrletképzés?

A
  • Fehérjementes vérplazma, mert a vérnek ez a része fért át az érfalon
  • Szűrlet napi mennyisége 180 l/nap
61
Q

Mi a visszaszívás?

A
  • Bizonyos anyagok visszakerülnek az érrendszerbe a csatornából
  • Válogatással működik, hogy mire van szükség (H2O, Na+, egyéb ionok, glükóz 100%)
  • H2O passzívan transzport folyamat, a többi aktív transzport
62
Q

Mi az aktív kiválasztás?

A

Nagyméretű anyagok, amik nem kerültek bele a szürletbe itt választódnak ki, bekerülnek a csőrendszebre (pl.: gyógyszermaradvány, hormon)

63
Q

Mi jellemző a vizeletre?

A
  • Mennyisége és összetétele változó (evés, ivás, mozgás)
  • Átlag értéke 1,5 l
  • Egészséges vizelet nem tartalmaz glükózt, ha igen, az cukorbetegség jele
64
Q

Mi jellemző a húgyvezetékre?

A
  • Páros
  • Perisztaltikus mozgással szállítja a vizeletet
  • Húgyhólyagba érkezik
65
Q

Mi jellemző a húgyhólyagra?

A
  • Raktározza a vizeletet
  • Nyomásérzékelő receptorok jelzik, ha megtelt
66
Q

Mi jellemző a húgycsőre?

A
  • Perisztaltikus mozgással vezet a külvilágba

biology 》 (5 decks)

Brainscape helps you reach your goals faster, through stronger study habits.
© 2024 Bold Learning Solutions. Terms and Conditions