anyagcsere ¡!

Question 1

Mik az anyagcsere részfolyamatai?

Answer 1

Anyagforgalom, energiaáramlás és információáramlás.

Question 2

Mik az energiaigényes folyamatok?

Answer 2

Elsősorban felépítő feladatok, például egy idegi folyamat vagy minden olyan folyamat, amihez enzimeket használunk.

Question 3

Mik az energiatermelő folyamatok?

Answer 3

A lebontó folyamatok, amik közben kémiai kötésekben lévő energiák szabadulnak fel.

Question 4

Mi az enzim feladata?

Answer 4

Valamilyen folyamat végbemenetelét segíti, biokatalizátor.

Question 5

Mi a biokatalizátor feladata?

Answer 5

A szubsztrát reagenseket magasabb energiaszintre kell emelni, ez az aktiválási energia. Az enzim ezt az energiát csökkenti, ezzel megvédi a szervezetet a túlzott hőhatástól. A végtermék energiaszintje így alacsonyabb, mint a kiinduló reagenseké.

Question 6

Hol kapcsolódik be a szubsztrát?

Answer 6

Az enzim aktív centrumában.

Question 7

Mi az enzim-szubsztrát komplex?

Answer 7

Amikor be tud kapcsolódni a szubsztrát.

Question 8

Mi az enzim-végtermék komplex?

Answer 8

Amikor az enzim felületén végbemegy az enzimhatás mechanizmusa.

Question 9

Mi az enzimhatás mechanizmusának folyamata?

Answer 9

Először a szubsztrá becsatlakozik az enzimhez, majd az enzim felületén végbemegy a folyamat. A folyamat végén elengedi a végterméket, így újabb szubsztrátokat tud befogadni.

Question 10

Mik az enzimek tulajdonságai?

Answer 10

Jellemző a fajlagosság és érzékenyek a környezet változásaira, mert fehérjék.

Question 11

Mi a szubsztrát-specifikusság?

Answer 11

Amikor egy enzim egyféle szubsztrát megkötésére alkalmas.

Question 12

Mi a reakció-specifikusság?

Answer 12

Amikor egy enzim csak egyféle reakciót tud lefolytatni.

Question 13

Hogyan épülhet fel egy enzim?

Answer 13

Egyszerűen, összetetten, prosztetikusan vagy koenzimesen.

Question 14

Mi a sejtmag feladata?

Answer 14

Legfőbb feladata az örökítőanyag védelme.

Question 15

Milyen a sejtmag felépítése?

Answer 15

Van sejtmaghártyája, középen egy sejtmagvacska, ami körül sejtmagplazma állomány van.

Question 16

Milyen a sejtmaghártya?

Answer 16

Pórusokat tartalmaz, amelyek mérete akkora, hogy a makromolekulák átférnek rajtuk. Kívülrők kapcsolódik hozzá az endoplazmás retikulum, ezen egy riboszóma található.

Question 17

Mi a sejtmagvacska feladata?

Answer 17

RNS-eket szintetizál, itt képződnek a sejt RNS-ei.

Question 18

Milyen a sejtplazma állomány?

Answer 18

Itt található a kroatin állomány.

Question 19

Milyen a kroatin állomány?

Answer 19

DNS-eket és krisztonfehérjéket tartalmaz. A sejt nyugalmi állapotában nincs jellemző szakasza. Itt keletkezik a kromoszóma a sejtosztódásakor, aminek kár van szerkezete, de az alkotói ugyanazok. A DNS rátekeredik a krisztonfehérjékre.

Question 20

Mik a kromoszómák száma a sejtben?

Answer 20

Ez fajtól függ. Egy embernek 23 pár található a diploid sejtekben, ide tartoznak a testi sejtek. A haploid sejtben 23 db található, ilyen például az ivarsejt. 23 db-ból 22 testi kromoszóma, másnéven autoszóma, amik mindkét nemnél egyformák. A maradék egy a nemikromoszóma, ami a két nemben különböző.

Question 21

Miért van kettős szerepe a DNS-nek?

Answer 21

Mert képes szemikonzervatív replikációra és génexpresszióra is.

Question 22

Mit jelent az, hogy szemikonzervatív?

Answer 22

Félig mergamaradó, megtartó a DNS. A lemásolt DNS egyik fele régi, a másik új.

Question 23

Mi a szemikonzervatív replikáció folyamata?

Answer 23

A DNS lánc széttekeredik, kettéválik, ezek után létrejön a replikációs villa. Ez a villa áll egy vezető szálból és egy követő vagy elmaradó szálból. A folyamat végén összetekeredik a régi és az új szál, majd felveszik a kettős hélix térszerkezetet.

Question 24

Mi a vezető szál?

Answer 24

Amikor egy primer kezdi el a másolást, ami beépül a vezető szál mellé. Mivel az 5’-től a 3’-ig tart, ezért a DNS nukleotidok folyamatosan tudnak másolódni.

Question 25

Mi a követő vagy elmaradó szál?

Answer 25

Amikor az irány miatt, ami 3’-től 5’-ig tart, csak szakaszosan tud másolódni a DNS.

Question 26

Hogyan működik a primer?

Answer 26

A villa nyílásából érkezik a primer, mivel csak onnan tud íródni. Ahogy nyúlódik tovább a villa, úgy tud folyamatosan és szakaszonként haladni, itt az irány miatt szakaszos, mivel az 5’-től a 3’-ig megy.

Question 27

Mi a génexpresszió?

Answer 27

A genetikai információ megnyilvánulása, másnéven génkifejezés.

Question 28

Mi a gén feladata?

Answer 28

A gének határoznak meg minket úgy, hogy azokat a fehérjéket fogják legyártani, amik kellenek nekünk.

Question 29

Mi a gén?

Answer 29

Egy tulajdonságot meghatározó DNS szakasz és egy fehérjét kódoló DNS szakasz.

Question 30

Mik a génexpresszió lépései?

Answer 30

Először a DNS-röl egy RNS iródik, ezt nevezzük transzkripciónak, majd az RNS-ről iródik egy fehérje, ez a fehérje szintézis.

Question 31

Mik az RNS szintézis, masnéven transzkripció lépései?

Answer 31

Az RNS szettekeredik egy kis szakaszra, ez a primer. Az RNS csak az egyik DNS szálról tud íródni, ez a DNS aktív szála, a másik pedig a néma szála. A primer után az mRNS-szintézis történik.

Question 32

Mi az mRNS-szintézis folyamata?

Answer 32

Az RNS szintézis után a DNS összetekeredik, majd az mRNS kijut a sejtmagból a pórusokon keresztül.

Question 33

Mik a DNS bázispárjai?

Answer 33

Az adenin a timinnel, a citozin a guaninnal kapcsolódik össze.

Question 34

Mik az RNS bázispárjai?

Answer 34

Az adenin az uracillal, a citozin a guaninnal kapcsolódik össze.

Question 35

Mi a fehérje-szintézis?

Answer 35

A génexpresszió második lépése.

Question 36

Mik a fehérje-szintézis szakaszai?

Answer 36

A transzkripció, ami az ismétlés vagy előzmény, majd az aminosavak aktiválása, a transzláció, azaz a fordítás, majd a posztszintetikus módosítások.

Question 37

Hogyan működik az aminosavak aktiválása?

Answer 37

A transzkripcióval párhuzamosan zajlik, az aminosavak hozzákapcsolódnak a transzfer RNS-ekhez, amik majd szállítják őket. Ez egy enzimatikus folyamat, mivel kell hozzá egy aktiváló enzim és egy energia is szükséges ATP formájában.

Question 38

Mi a transzláció?

Answer 38

Amikor a DNS nyelve lefordítódik a fehérjék nyelvére.

Question 39

Hogyan működik a transzláció?

Answer 39

A folyamat a riboszímák felszínén történik, ennek az egyik alegysége az rRNS, a másik a fehérje. Az mRNS megkötődik a riboszómán, a tRNS pedig megkötődik két darab szállított aminosavval, ekkor alakul ki közöttük a peptidkötés. A tRNS elhagyja a riboszómát, a riboszóma pedig egyel arrébb csúszik az mRNS-en, hogy újabb tRNS kötődjön meg és újabb aminosav kapcsolódjon a lánchoz.

Question 40

Mi a metionin?

Answer 40

Mindig az elsőként beépülő aminosav.

Question 41

Mi a STOP kodon?

Answer 41

Az aminosav nélkül érkező tRNS, ami mindig a lánc végén van.

Question 42

Mik a genetikai kód tulajdonságai?

Answer 42

A DNS aktív lánca a kód, az mRNS a kodon, a tRNS pedig az antikodon, mivel bázispárosodáskor a kodonnal szemben lévő bázisokat tartalmazza.

Question 43

Mit jelent a Triplet?

Answer 43

Azt, hogy egy aminosavat három bázis kódol.

Question 44

Mit jelent az, hogy univerzális?

Answer 44

Azt, hogy a Földön minden élőlényben megtalálható, ugyanaz a triplet ugyanazt az aminosavat kódolja.

Question 45

Mi az átfedésmentesség?

Answer 45

Az, hogy egy bázis csak egy triplet tagja lehet, például egy citotin nem lehet az AGC-ben, és az ennek végén található C nem lóghat át a CGA-ba.

Question 46

Mi a kihagyásmentesség?

Answer 46

Az, hogy nem lehet olyan bázis, ami nem tagja valamelyik tripletnek, például az ACG és a GCA között nem lehet egy egyedüli T

Question 47

Mi a degeneráltság?

Answer 47

Amikor egy aminosavat több bázishármas is kódolhat. Erre használjuk a kodonszótárat, ami mindig az mRNS aminosavait tartalmazza.