genetika ¡!

Question 1

Mi a mutáció?

Answer 1

A DNS tartós megváltozása, amikor a javító enzimek nem javítják ki a másolási hibákat.

Question 2

Milyen fajta mutációk léteznek?

Answer 2

Hely szerinti, kialakulás szerinti, hatása szerinti és az érintett sejttípus szerinti.

Question 3

Milyen hely szerinti mutációk vannak?

Answer 3

Génmutáció, másnéven pontmutáció, és kromoszómamutáció.

Question 4

Mi a génmutáció?

Answer 4

Amikor csak egy bázis cserélődik ki és semmi hatással nem jár. Ha a DNS nem kódoló szakasza sérül, akkor nincs következménye. A genetikai kód degeneráltság miatt sem fejeződik ki minden pontmutáció.

Question 5

Mi a kromoszómamutáció?

Answer 5

Amikor a kromoszóma valamelyik szakasza változik meg. Fajtái a kiesés, a megkettőződés, a megfordulás és az áthelyeződés.

Question 6

Milyen kromoszómáo számbeli eltérések vannak?

Answer 6

Az aneuploidia és a poliploidia, amikor a teljes kromoszómakészlet sokszorozódik, ez a génmódosítás eredménye.

Question 7

Mikor keletkezik valakinél down-kór?

Answer 7

Amikor a kromoszóma számbeli eltérésénél az ember 21. kromoszómájából 3 darab van.

Question 8

Milyen kialakulás szerinti mutációk léteznek?

Answer 8

Spontán, amikor a másoláshiba nem javítódik ki, és indukált, amikor a mutáció külső hatásra történik, ez a mutagén hatás, például sugárzás vagy vegyi anyagok hatása.

Question 9

Milyen hatás szerinti mutációk léteznek?

Answer 9

Van előnyös, amik az evolúció mozgatórugói és a környezethez való jobb alkalmazkodást segítik. A hátrányos mutáció betegséget okoz, ilyenek a daganatos betegségek.

Question 10

Milyen érintett sejttípus szerinti mutációk vannak?

Answer 10

A testi mutációk kevésbé komoly következménnyel járnak, vagy nem vagy csak néhányszor osztódnak tovább és helyi jellegű elváltozást okoznak. Az ivarjsejti mutációkból keletkeznek majd az utódok, így minden sejt a mutálódott DNS-t tartalmazza.

Question 11

Mi a sejtciklus?

Answer 11

A sejtosztódástól sejtosztódásig tartó folyamatsor.

Question 12

Mik a sejtosztódás szakaszai?

Answer 12

G1, azaz az első nyugalmi szakasz, S, azaz a szintézisszakasz, G2, azaz a második nyugalmi szakasz, és M, azaz a sejtosztódás.

Question 13

Mi történik az első nyugalmi szakaszban?

Answer 13

A sejt születése után kezdődik meg. Ez a szakasz változó időtartamú és a szintézisszakaszra készíti fel a sejtet. A következő szakaszhoz szükséges enzimeket állítja elő.

Question 14

Mi történik a szintézisszakaszban?

Answer 14

Megkettőződik a DNS.

Question 15

Mi történik a második nyugalmi szakaszban?

Answer 15

A sejt felkészül a sejtosztódásra és elkészülnek az ehhez szükséges enzimek.

Question 16

Mi a mitózis folyamata?

Answer 16

A kromatin állomány kromoszómákká alakul, majd a sejtközpont kettéválik és a sejt két pólusa felé mozog. A hozzákapcsolódó húzófonalakkal együtt ő mozgatja a kromoszómákat és kromatidákat. Felbomlik a sejtmaghártya, majd a kromoszómákat a húzófonalak a sejt középvonalába rendezik, amiket a sejt két pólusa felé mozgatnak. Ezután kialakulnak az új maghártyák és kettéosztódik a sejt.

Question 17

Mi jellemző a mitózisra?

Answer 17

Számtartó, azaz a kiindulási és az utódsejtek kromoszómakészlete megegyezik. A testi sejtek is így osztódnak és a növények ivarsejtjei így keletkeznek.

Question 18

Mi a meiózis célja?

Answer 18

A kromoszómaszám felezése, ami a zökkenőmentes megtermékenyítést segíti, és a genetikai állomány keveredése, ami segíti az alkalmazkodást a környezeti változásokhoz.

Question 19

Mi történik a meiózis folyamat 1. főszakaszában?

Answer 19

Ez egy számfelező folyamat. A kromatin állomány kromoszómákka alakul, majd ezek a homológ kromoszómák párba rendeződnek, az azonos tulajdonságokat kódoló anyai és apai kromoszómák. A homológ kromoszómák bizonyos részei kicserélődnek egymással, ez a rekombináció. Felbomlanak a maghártyák és megkettőződik a sejtközpont, amik a pólusok felé vándorolnak. A kromoszómapárok a sejt középvonalára rendeződnek, majd a sejt különböző pólusai felé mozognak, ekkor tőrténik a számfelezés. Ezután létrejön a maghártya és különválnak a sejtek.

Question 20

Mi történik a meiózis folyamat 2. főszakaszában?

Answer 20

Ez egy számtartó folyamat, ugyanaz történik, mint a mitózisnál.

Question 21

Mi a különbség a mitózis és a meiózis osztódásainak számában?

Answer 21

A mitózisnál csak egy osztódás, a meiózisban kettő osztódás történik.

Question 22

Mi a különbség a mitózis és a meiózis utódsejtjeinek számában?

Answer 22

A mitózisnál kettő utódsejt keletkezik, a meiózisnál pedig négy.

Question 23

Miben különbözik a mitózis és a meiózis kiindulási sejtjeinek kromoszómaszáma?

Answer 23

A mitózisnál a kiindulási sejt vagy n vagy 2n, a meiózisnál pedig csak 2n lehet.

Question 24

Miben különbözik a mitózis és a meiózis utódsejtjeinek kromoszómaszáma?

Answer 24

A mitózis utódsejtjének lehet n vagy 2n, míg a meiózisnak csak n kromoszómaszáma lehet.

Question 25

Miben különbözik a mitózis és a meiózis kiindulási és utódsejt kromoszómaállománya?

Answer 25

A mitózisnál a kettő megyegyezik, de a meiózisban különböznek.

Question 26

Miben különbözik a mitózis és meiózis jelentősége?

Answer 26

A mitózis jelentősége a növekedés, a meiózisnak pedig az evolúció es az iparos szaporodás.

Question 27

Miben különböznek a mitózis és a meiózis által keletkezett dolgok?

Answer 27

Mitózissal keletkeznek az ivarsejtek és testisejtek, a meiózissal pedig csak az ivarsejt keletkezik.

Question 28

Milyen folyamati vannak a gének és génösszetételek megváltozásának?

Answer 28

Történhet mutáció során, sejtosztódásnal a rekombináció során, az első főszakaszban vagy a második főszakaszban, amikor a kromoszómák vagy kromatidák véletlenszerűen kerülnek az utódsejtbe. Ezen folyamatok eredményezik a genetikai változatosságot.

Question 29

Mi a géntechnológia története?

Answer 29

A DNS megismerésekor, a 20. század második felében kezdtek el foglalkozni vele. Az első ilyen géntechnológia a génsebészet volt.

Question 30

Mi a génsebészet?

Answer 30

Adott gén azonosítása a DNS molekulán belül, ennek kiemelése és más DNS meghatározott helyére ültetése.

Question 31

Mik a restrikációs enzimek?

Answer 31

DNS-bontó enzim, amely különböző élőlényekből származó DNS szekvenciaspecifikus vágását végzik, majd ezeken a vágási pontokon különböző DNS darabok összekapcsolhatók. Ezzel megvalósítható a gén átültetése egy másik DNS-molekulába.

Question 32

Mi a hordozó vagy vektor?

Answer 32

Olyan DNS-konstrukció, amelyhez kapcsolódva egy élőlény génke bevihető egy másik élőlénybe.

Question 33

Mi jellemző ehy hordozóra vagy vektorra?

Answer 33

Nem lehet sok génje, tartalmaznia kell egy olyan nukleotidsorrendű szakaszt, amelyet a hasító enzim felismer, képesnek kell lenniük a megkettőződésre, hogy a hozzájuk “ragasztott” DNS is velük “szaporodhasson”, erre legalkalmasabbak a vírus DNS-ek és a baktériumok plazmidjai.

Question 34

Mi a klónozás?

Answer 34

Ivartalan szaporodási forma, amely során genetikailag azonos szervezetek jönnek létre.

Question 35

Mi a klónozás folyamata?

Answer 35

A kívant genetikai tulajdonsággal rendelkező élőlényből kiveszünk egy testi sejtet, amiből eltávolítjuk a sejtmagot. A sejtmagot egy másik azonos élőlényből kivett megtermékenyített petesejt sejtmagjának a helyére ültetjük be. A megindult sejtosztódásból kialakuló embriót egy harmadik élőlénybe ültetjük.

Question 36

Mi lett Dolly sorsa?

Answer 36

Dolly volt a világ első testi sejtből klónozott emlőse. 2001-ben egy birkáknál gyakori betegséget kapott el, de immunkezeléssel sikerült meggyógyítani. 2003-ban pusztult el 6 éves korában.

Question 37

Mi a génmódosítás és a GMO?

Answer 37

Isneretlen bázissorrendű DNS szakaszokat juttatnak az élőlény örökítőanyagába. A GMO a “Genetically Modified Organisms” rővidítése, ami azt jelenti, hogy genetikailag módosított élőlények.

Question 38

Mik a géntechnológia előnyei?

Answer 38

Egy géntechnológiával módosított szervezet hasznos anyagot hozhat létre vagy képes új funkciót végrehajtani. Az élet számos különböző aspektusának javítását teszi lehetővé.

Question 39

Mik a géntechnológia hátrányai?

Answer 39

Komoly etikai és társadalmi problémákat vet fel. A módosított növények invazív vagy mérgező anyagok lehetnek a vadon élő állatok számára, és nagy pusztítást okozhatnak.