Szóképek ¡! Flashcards
Mint héj az almát, borít a magány.
Hasonlat
Él bennem is mindez, mint tünde álom.
Hasonlat
Csomókban hull már a napfény
s aranymedveként nyalja a tüzes pocsolyákat.
Hasonlat
Patak módra folyt a sárgalé a sáncban.
Hasonlat
Áll, mintha gyökereket vert volna a lába.
Hasonlat
Majd ég dörrent, felhő repedt,
hosszúhajú zápor esett
és csattogva szerteszállt.
Metafora
Hálót fon az est, a nagy barna pók.
Teljes metafora
Vígan élem világom,
Ne ítélj meg, virágom!
Csonka metafora
Milyen szépen lépegetnek itt, a fejükön árhajló fűzfák szellő alagútján.
Főnévi metafora
Őrzöm is, szinte mind a költeményeket, azokat a rügyező napokat, amikor együtt vágtuk ketten a rendet.
Melléknévi metafora
Éjjel szelíden csőszködött a hold.
Igei metafora
Valami titkot súg a végtelenség.
Megszemélyesítés
Mosolygó és síró pillantások alatt
biztatgatják egymást cihelődő szavak.
Megszemélyesítés
Játszik a szél a Balaton homokos partjával.
Megszemélyesítés
Hull a sötét, de ne félj!
megszólal a néma, ezüst éj.
Szinesztézia
Toldi IV. éneke
Majd az édes álom pillangó képében…
Allegória
Elvadult tájon gázolok:
Ős, buja földön dudva, muhar.
Ezt a vad mezőt ismerem,
Ez a magyar Ugar.
Szimbólum
Édes anyám asszony, ne féljen kegyelmed,
Nem hozok a házra semmi veszedelmet!
Metonímia (Térbeli érintkezés)
Visszajő tavaszra, rózsavirágzáskor,
Ha akkora sem jő, búzaaratáskor,
ha akkorra sem jő, szilvaaszaláskor.
Metonímia (Időbeli érintkezés)
Tegnap este jöttem meg a csatából,
Leesett a vas a lovam lábáról.
Metonímia (Anyagnév)
Előtte sivár halom mered,
Két szegény diák szeméből a bánat ered.
Metonímia (Ok és okozat)
Itthon vagyunk, pata és küllő
a tanyaház előtt megállnak.
Szinekdoché (Rész-egész)
Halott kikeletkor az sok szép madár szól,
kivel ember ugyan él.
Szinekdoché (Nemfogalom-fajfogalom)
Már búcsúzott az élet,
eltávozott a szerelmem,
fáradt sugár mosolygott
a gyér, pirosló levelen.
Szinekdoché (Egyes számú szó-többes számú szó)
