intertextualitás ¡! Flashcards
Mi az intertextualitás?
Különböző szövegek közötti kapcsolat létrejötte egy, az eredeti szövegre történő utalással vagy az eredeti szövegből kiragadott idézettel, amely az új szövegkörnyezetben új jelentést kap.
Milyen példa van intertextualitásra?
Márai Sándor: Halotti beszéd
Idéz az 1192-es “Halotti beszéd és könyörgés” c. verséből és Vörösmarty Mihály “Szózat” c. verséből is.
Mik az intertextualitás okai?
A költő egy irodalmi hagyományhoz csatlakozik, követi az előadót. Korok és kultúrák kerülnek kapcsolatba. Lehet, hogy jólesik a költőnek eljátszani a korábbi költő versével, lehet a humoros hatáskeltés eszköze is.
Mi az adaptáció?
Valamely mű átdolgozása egy másik műfaj, művészeti ág, kulturális közeg vagy célközönség számára.
Mik a példák adaptációra?
Benedek Elen például “csendes folyó prózára” írta át Zrínyi Miklós “Szigeti Veszedelem” c. eposzát. Filmes adaptáció például a “Harry Potter” vagy “A Gyűrűk Ura”.
Mi a médiaszöveg?
Minden olyan film, kép, műsor, honlap stb., amelyet a tömegkommunikáció eszközei hordoznak, illetve továbbítanak.
Mik a példák médiaszövegre?
Vannak felhasználók áltál létrehozott elemek, ez a “user generated content”, röviden UGC.
Mi a mém?
Egyet jelent az interneten terjedő bármely képes-szöveges-hangos tartalommal.
Mik a példák mémre?
Lehet egy dallam, egy gondolat, egy jelszó, ruhadivat, edények készítésének vagy boltívek építésének módja. Manapság ez már lehet a “holdjárócipő”, a hátrafordított baseball sapka, vagy a “gangnam style”.
Mi a szövegtípus?
A szövegvilág hasonló jellemzői alapján keletkező hagyományos szövegcsoportok, szövegformák.
Mi a szövegtípusok haszna?
Például egy iskolai kiselőadás megtartása megköveteli, hogy tekintettel legyünk a szövegvilág tényezőire: kikhez szólunk, mi célból, hogyan építsük fel az előadásunkat, vagy éppen milyen stílusban adjuk azt elő.
Mi a nyelvi norma?
A szövegek megértését és alkotását határozza meg.
Mik a példák nyelvi normára?
Általában a társadalom egésze számára érvényes, társadalmi megegyezésen alapuló nyelvi és nyelvhasználati szabályokat, szokásokat nevezzük így.
Mi a monologikus szöveg?
Azok a szövegek, amelyekre egyirányú kommunikáció jellemző.
Mi a dialogikus szöveg?
Olyan szöveg, amire kétirányu kommunikáció jellemző.
Mi a fontos a dialogikus szövegben?
Legjellegzetesebb mozzanata a szerepváltás: a szövegalkotóból befogadó lesz, a befogadóból szövegalkotó, majd újra szerepet cserélnek.
Mi a polilogikus szöveg?
Amikor ugyanarról a témáról kettőnél többen beszélnek.
Mi a dialogikus szövegek és a párbeszédes szövegek közös sajátosságuk?
Az, hogy többszemélyes és a partnerek együttműködésén alapuló, többirányú folyamatban jönnek létre.
Mik a szóbeli üzenetváltás egységei?
A kommunikáció kezdeményezése, a válasz, majd az értékelés, a kommunikáció továbblendítése.
Mik a példák dialogikus szövegre?
Társalgás, telefonbeszélgetés, vita, riport, interjú, stb.
Mik a példák monologikus szövegre?
Előadás, ismertetés, hozzászólás, levél, stb.
Mik a példák polilogikus szövegre?
Beszélgetés csoportmunkában, vita (pl. lakógyűlésen), stb.
Mi az elbeszélő szöveg?
Olyan szöveg, amely célja elsősorban a tájékoztatás, valamely eseménysor elbeszélése.
Hogy néz ki egy elbeszélő szöveg?
Többnyire időbeliségre épülnek, láncszerű (lineáris) szerkezetűek. Folyamatosan előrehaladva bontakozik ki bennük a cselekmény.
Miért fontos egy elbeszélés nézőpontja?
Ettől függ az alkalmazott igék ideje és személye. Az elbeszélő tekinthet külső szemlélőként vagy résztvevőként az eseményekre.
Mik a példák elbeszélő szövegre?
Például elbeszélést fogalmazunk otthon, amikor elmondjuk, mi történt velünk aznap, illetve az iskolában irodalomórán, amikor valamelyik irodalmi hős kalandjait meséljük el.
Mi a leíró szöveg?
Olyan szöveg, amiben körbeírunk egy adott dolgot. Leírást készíthetünk egy személyről, a személy jelleméről, egy tárgyról, egy növényről, egy állatról vagy egy vidékről, de leírhatunk egy munkafolyamatot is.
Hogy néz ki egy leírás?
Általában térbeliségre épülő, láncszerű vagy mozaikszerű szerkezetűek.
Mi az érvelő szöveg?
Olyan szöveg, aminek a célja nem a tájékoztatás, hanem a meggyőzés, a hallgatóra vagy az olvasóra gyakorolt hatás.
Mik a példák érvelésre?
Például amikor meg akarjuk győzni szüleinket, hogy engedjenek el minket a kajaktúrára, vagy osztálytársainknak tartunk kiselőadást a helyes étkezési szokásokról.
Hogy néz ki egy érvelés?
Általában logikai rendre, ok-okozati kapcsolatra épülő, láncszerű szerkezetű szövegek.
Milyen egy szóbeli szöveg?
Általában kevesebb igényességgel fogalmazunk, lazábbak a mondatkapcsolatok, szabálytalanabb a szövegszerkesztésünk, pongyolábbak a mondataink.
Mik a példák szóbeli szövegtípusokra?
A társalgás, a meghívás, a köszöntés, az előadás, a szónoki beszéd, stb.
Milyen az írott szöveg?
Nem csak nyelvi jelekkel, szavakkal és mondatokkal hatnak ránk, hanem egész formájukkal, szövegképükkel, a színekkel, a betűformákkal, a tagolással és az egyéb nem nyelvi jelekkel.
Milyen egy folyamatos szöveg?
Amikor például egy esszében, a filmismertetőben vagy a magánlevélben lineárisan következnek egymás után a mondatok. Kommunikációs, grammatikai és jelentésbeli kapcsolatok hálózzák be a szöveget.
Milyen egy nem folyamatos szöveg?
Olyan, mint például egy névfa vagy egy pontokba szedett használati utasítás, aminek részeit általában csak a kommunikációs és a jelentésbeli kapcsolatok fűzik össze szöveggé.
Mik a példák írásbeli szövegtípusokra?
A feljegyzés, a levél, a dolgozat, az önéletrajz, a kérvény, a hirdetés, az értekezés, a novella, stb.
Mik a példák írott beszélt nyelvi szövegtípusokra?
Az SMS, az e-mail, a blog, a chat, stb.
Mik a szövegtípusok a kommunikációs színterek szerint?
Magánéleti (pl. vicc, levél, falfirka)
Közéleti (pl. felszólalás, hozzászólás)
Hivatalos (pl. kérvény, rendelet, tárgyalás)
Tudományos (pl. előadás, értekezés)
Publicisztikai (pl. hirdetés, riport)
Szépirodalmi (pl. regény, epigramma, komédia)
Mi a spontán szöveg?
Amikor élőszóban, Skype-on és Facebookon is gyakran fogalmazunk mindenféle előkészület nélkül, rögtönözve.
Mik a példák spontán szövegre?
A telefonbeszélgetés, a hozzászólás, a megjegyzés.
Mi a tervezett szöveg?
Amikor a szövegszerkeztést előkészületek előzik meg: anyaggyűjtés, jegyzetelés, a vázlatírás, a szöveg vázának felépítése.
Mik a példák tervezett szövegre?
Az irodalmi dolgozat, a tudományos értekezés, a peres ügyirat, az írásban megjelenő riport.
Hogyan csoportosíthatjuk a szövegeket?
Kommunikáció iránya szerint (dialogikus, monologikus, polilogikus), kommunikációs funkciók szerint (elbeszélő, leíró, érvelő), kommunikációs kapcsolat fajtája szerint (szóbeli, írásbeli, írott beszélt), kommunikációs eszközök és színterek, valamint a szövegalkotás módja szerint (tervezett, spontán)
Mi a mondat szerepe a szöveg szerkezetében?
Egy írásban rögzített szöveg legkisebb alkotóeleme.
Mi a szerepe a tételmondatnak a szöveg szerkezetében?
Összefoglalja a teljes szöveg vagy egy-egy bekezdés fő gondolatát.
Mi a szerepe a fókuszmondatnak a szöveg szerkezetében?
Olyan egység, ami a mondandó lényegét ragadja meg, ettől lehet jól átgondolt egy szövegszerkezet.
Mi a mondattömb?
A többmondatos szövegekben a téma szerint szorosabban összetartozó mondatok tömbösödése.
Mi a bekezdés?
Jelezni lehet vele a mondatok tömbösödését.
Mik a prózai szövegek nagyobb szerkezeti egységei?
Már az ókor óta használt bevezetés, a tárgyalás és a befejezés.
Mikor használjuk a láncszerű szerkezetet felváltó párhuzamosságot?
Ha ugyanarról a kérdésről két ellentétes véleményt akarunk bemutatni.
Mi a képzettársítás?
Amikor a szövegeknek a fölépítését a szövegalkotónak a témával összefüggő gondolatai irányítják.
