Munkaügyi kapcsolatok

Question 1

A kollektív alku domináns szintje

Answer 1

A felek ezen a szinten folytatnak le leggyakrabban tárgyalásokat. A domináns szint alapján lehet megállapítani egy ország centralizáltsági fokát, vagyis:
-centralizált: amikor az országos, központi tárgyalások a meghatározóak
-közepesen centralizált: amikor az ágazati kollektív szerződések a jellemzőek
-decentralizált: ha a helyi, vállalati kollektív alku dominál

Question 2

A kollektív alku intézményesített szintjei

Answer 2

Az adott ország nemzeti jogi szabályozása vagy egyéb megállapodás alapján a kollektív tárgyalások folyhatnak (mikro- és a mezoszint)

Question 3

A kollektív szerződés kötelmi része

Answer 3

Kizárólag az aláíró felekre terjed ki, tehát a munkáltatóra (több munkáltatóra, munkáltatói szövetségre, stb.) valamint a szakszervezetre.
● Külső harmadik személy(ek)re NEM!

Question 4

A kollektív szerződés normatív része

Answer 4

A munkáltatónál foglalkoztatott valamennyi munkavállalóra kiterjed. A munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket tartalmazza, a munkafeltételekkel közvetlenül és közvetetten kapcsolatos kérdéseket rendezi; ebben az egyéni munkaszerződéssel szemben is elsőbbséget élvez.

Question 5

ADR/ AVR

Answer 5

Alternatív vitarendezés, amelynek célja jogviták megoldása. A vitában álló felek választott vagy általuk kölcsönösen elfogadott pártatlan személyt vagy testületet kérnek fel. Alternatívát jelentenek a bíróság előtti peres eljárás és a választott bíráskodás lassú, rugalmatlan és költséges procedúráival szemben

Question 6

Békéltetés

Answer 6

Az egyéni vagy kollektív jogviták bírói útra terelése előtt (perelkerülő) ún. autonóm egyeztetés, amikor a vitában lévő felek, megtartva döntési kompetenciájukat, saját maguk tesznek kísérletet vitájuk rendezésére. A felek bevonhatnak egy harmadik, semleges felet. Aki adhat megoldási javaslatot, de az semmilyen formában nem köti a feleket.

Question 7

Bipartit kapcsolatok/intézmények

Answer 7

Kétoldalú (bipartit) tárgyalásról beszélünk:
-A munkavállalók (szakszervezet)
-A munkáltató(k) (mttó-i érdekképviselet)

Question 8

Döntőbíráskodás (arbitrálás)

Answer 8

• Döntőbíró végzi
• Megpróbálja a feleket a megállapodás felé terelni
• Nem csak megoldási javaslatot ad, hanem döntési jogkörrel is rendelkezik
• A felek előzetesen kijelentik, hogy az ő döntését kötelezően elfogadják
• Egyszerre több döntőbíró munkája is igénybe vehető

Question 9

Egyeztetés

Answer 9

A felek megtartva döntési kompetenciájukat, saját maguk tesznek kísérletet a vitájuk rendezésére. AVR eszköz, mely a vitában érintett felek által egymás között, külső személy vagy szerv bevonása nélkül lefolytatott eljárást jelent.

Question 10

Érdekképviseleti szerv

Answer 10

Az egyesülési és a szervezkedési jog alapján önkéntesen létrehozott szervezet. Rendeltetése a tagjai gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme. A koalíciók nem látnak el semmilyen közjogi feladatot. Ideiglenes és tartós koalíciókra oszlanak. Léteznek munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek.

Question 11

Figyelmeztető sztrájk

Answer 11

A kötelező egyeztetés alatt egyszer, legfeljebb 2 órányi időre tartott kollektív munkabeszüntetés, amely egyrészt a szakszervezet erejét mutatja meg, másrészt nyomásgyakorlással segíti a munkavállalói oldalt a tárgyalások során (a magyar szabályozás szerint)

Question 12

Individuális (egyéni) jogok

Answer 12

Olyan jogok csoportja, amelyek az egyéneket illetik meg, gyakorlásuk egyénenként valósul meg.

Question 13

Kamara

Answer 13

Gazdasági vagy szakmai érdekképviseletek, amelyek sem munkaadói, sem munkavállalói érdekképviseletet nem látnak el
Kamarák lehetnek:
- önszerveződő gazdasági érdekképviseletek
- gazdasági és/vagy szakmai életet segítő köztestületek
- munkáltatói lobbi-szervezetek

Question 14

Képviseleti szerv

Answer 14

Felhatalmazás alapján cselekszik mások nevében vagy érdekében. Képviseli és védi az érdekeket, döntéseket hoz, vagy tevékenységeket végez az általa képviselt csoport vagy személy nevében.

Question 15

Kollektív alku

Answer 15

Az érdekellentét feloldásával megelőzi a munkaügyi viták kialakulását.
A kollektív tárgyalás (collective bargaining) elődjét, a „közös alkuvás” kifejezést, először Beatrice Potter (későbbi nevén Mrs. Sidney Webb) alkalmazta

Question 16

Kollektív alku koordináció

Answer 16

A szereplők szándéka-e, és ha igen, milyen mértékben, hogy az egyes kollektív tárgyalások céljait, a szerződések tartalmát összehangolják, akár azonos, akár eltérő szintek között.

Question 17

Kollektív jogok

Answer 17

Egy csoport képviseletében/nevében gyakorlok jogokat és kötelezettségeket. Individuális jogtól elkülönítjük. Pl. sztrájkjog vagy szervezetalapítás joga

Question 18

Kollektív szerződés

Answer 18

A munkáltató és a munkavállalói érdekképviseleti szervezet között, vagy egy vagy több munkáltató és egy vagy több munkavállalói érdekképviseleti szervezet között létrejövő szerződés, amelyben a munkaviszony összes jogi kérdését általános jelleggel megállapítják.

Question 19

Kollektív tárgyalás

Answer 19

A munkavállalók (szakszervezet) és munkáltatók közötti együttműködés fenntartásának, a konfliktusok megelőzésének és megoldásának intézményesült formája.
A Webb házaspár szerint: a kollektív tárgyalás a munkavállalók tartós koalíciója

Question 20

Konfliktus

Answer 20

Ellentétes erők összeütközése, bonyodalma, nézeteltérése. Valamilyen okból elkerülhetetlen. Ha az egymással kölcsönösen függő kapcsolatban lévő szereplőket, egymást kizáró, vagy egymással nehezen összeegyeztethető célok vezérlik

Question 21

Konzultáció

Answer 21

Két vagy több autonóm és független szereplő között olyan önkéntes együttműködés, amelynek célja, hogy a felek megismerjék egymás véleményét, álláspontját, esetleg befolyást gyakoroljanak egymásra, illetve további felekre.

Question 22

Közalkalmazotti tanács

Answer 22

A közalkalmazotti részvételi jog gyakorlásának szervezeti formája. Elsősorban a közalkalmazottak jóléti, szociális érdekeivel összefüggő kérdésekben játszik jelentős szerepet.

Question 23

Közvetítés (mediálás)

Answer 23

-Egy harmadik, semleges fél bevonása
-A közvetítő a saját megoldási (vitarendezési) javaslatát a felek elé terjeszti
-A közvetítő nem hozhat önálló döntést a vita megoldására, kivéve, ha a felek erre előzetesen felhatalmazzák
-Érdekviták megoldására

Question 24

Lock-out

Answer 24

A munkaügyi viták munkáltatók általi megoldásának egyik drasztikus módszere, amikor a munkavállalókat kizárják a munkavégzésből, az üzem területéről.

Question 25

Makroszint

Answer 25

Országos szint, ahol jellemzően a keretszabályozás kerül kötelező megállapításra, melyet az alacsonyabb szinteken tovább lehet finomítani, részletezni.

Question 26

Mezoszint

Answer 26

Ágazati szint, mely azonos vagy hasonló profilú vállalatok, egyazon termelési/ szolgáltatási ágazat alá tartozók közös tárgyalásait teszi lehetővé.

Question 27

Mikroszint

Answer 27

A vállalati szint, a helyi alkuk, a vállalaton belül történő egyeztetések színterét határozza meg.

Question 28

Multipartit kapcsolatok/ intézmények

Answer 28

Többszereplős, többoldalú kapcsolatok/ intézmények, melybe a bipartit vagy tripartit feleken túl a civil szervezetek, a tudomány vagy adott esetben a vallás képviselői is bekapcsolódnak önálló oldalt képviselve.

Question 29

Munkahelyi („üzemi”) demokrácia

Answer 29

Gazdasági-társadalmi eszme. A munkáltató egyoldalú döntéshozatala helyett, a döntések részben vagy egészben a munkavállalók bevonásával születnek.

Question 30

Munkaügyi kapcsolatok

Answer 30

A munkavállaló(k), a munkáltató(k), illetve érdekképviseleti szervezeteik egymás közötti, valamint az állammal (kormányzati szervekkel) való intézményes kapcsolatainak rendszere.

Question 31

Munkavédelmi képviselő

Answer 31

A munkavállalók által választott személy, aki a munkáltatóval való együttműködés során képviseli az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő munkavállalói jogokat és érdekeket.

Question 32

Nyomásgyakorló eszközök

Answer 32

Legismertebb formája a sztrájk, de léteznek “egyszerű” figyelemfelkeltő eszközök is (tüntetés, petíció vagy nyílt levél), amelyek károkozás nélkül jelzik a munkáltató felé a rendellenes helyzetet.

Question 33

Participáció

Answer 33

Munkavállalói részvétel a vállalati vezetés/döntéshozatal folyamatában. Már a döntés-előkészítés folyamatában beleszólásuk van a szervezet működésébe.

Question 34

Szakszervezet

Answer 34

Önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely meghatározott céllal alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik és céljainak elérése érdekében szervezi tagjai tevékenységét

Question 35

Szociális párbeszéd

Answer 35

Szociális partnerek között megvalósuló interakció (különböző fórumokon és különböző témákról)

Question 36

Szociális partnerek

Answer 36

A vállalatvezetés és a munkavállalók szervezeteinek összefoglaló megnevezése.

Question 37

Szolidaritási sztrájk (szimpátia sztrájk)

Answer 37

Az „idegen cél” érdekében szervezett munkabeszüntetés. Olyan munkáltatónál, amelyiknek a sztrájkkövetelés orvoslására nincs lehetősége, így az előzetes egyeztetés mellőzhető.

Question 38

Sztrájk

Answer 38

A sztrájk a legerőteljesebb direkt akció. Több munkavállaló vagy szakszervezet által kezdeményezett ideiglenes, kollektív munkabeszüntetés, a munkáltatóra történő nyomásgyakorlás céljából, hogy a munkavállalók távol maradnak munkaposztjuktól (nem feltétlenül a munkahelyüktől)

Question 39

Sztrájkalap

Answer 39

A szakszervezet a sztrájk finanszírozására használja, amely állhat központi és helyi sztrájkalapból. A forrását a szakszervezeti tagdíj és egyéb befizetések képezik. Leggyakoribb kiadás a sztrájksegély, amivel szemben nem alkalmazható semmilyen levonás.

Question 40

Sztrájkfelhívás

Answer 40

A sztrájk céljának végső megfogalmazása. Kiadása a sztrájkbizottság feladata, funkciója az álláspontokról való tájékoztatás és a sztrájk támogatásának megnyerése. Legyen pontos és egyértelmű a követelések terén, illetőleg a helyszín(ek) és időpont(ok) tekintetében.

Question 41

Sztrájkőrség

Answer 41

A sztrájk idejére a sztrájkbizottság sztrájkőröket bízhat meg. A sztrájkőrt önkéntességi alapon választják, viszont kritériumok alapján (megfelelő személy, megfelelő fizikum, képesség, stb.)

Question 42

Szupranacionális kapcsolatok/ intézmények

Answer 42

Nemzetek feletti kapcsolatok/ intézmények, melyek szabályai a nemzeti (tagállami) szabályok felett állnak, az előírások ütközése esetén a tagállami előírásokkal szemben elsőbbséget élveznek.

Question 43

Tárgyalás

Answer 43

A felek célja a megegyezés, megállapodás megkötése adott kérdésben.
A tárgyalás szereplői általában egymással ellentétes vagy egymástól részben eltérő érdekeket képviselnek.

Question 44

Transznacionális kapcsolatok/ intézmények

Answer 44

Nemzeteken átívelő kapcsolatok/intézmények. Nem a nemzeti szabályozások kerülnek összehangolásra, hanem az érintett intézményeken belüli résztvevőkre vonatkozó feltételrendszerek.

Question 45

Tripartit kapcsolatok/ intézmények

Answer 45

Háromszereplős, háromoldalú kapcsolatok/ intézmények, melyekbe a bipartit feleken túl az állam is bekapcsolódik.

Question 46

Üzemi megbízott

Answer 46

Ha a jogszabályi mértéket nem éri el az üzemi tanács választásához szükséges munkavállalók létszáma, de a tizenöt főt meghaladja, üzemi tanács helyett üzemi megbízott választandó (1 fő). Feladata, jogai és kötelezettségei az üzemi tanácséval megegyeznek

Question 47

Üzemi tanács

Answer 47

Nem tagjaik személyes érdekeiért harcolnak. A közös vállalati érdekeket és a hosszú távú együttműködést képviselik a munkavállalói reprezentativitással. Választás útján jön létre 5 évre.

Question 48

Véleménynyilvánításhoz való jog

Answer 48

A jog által meghatározott keretek között - mindenki szabadon kinyilváníthatja véleményét, változatos formában. Gyakorlása nem irányulhat mások jogainak vagy emberi méltóságának megsértésére.

Question 49

Vita

Answer 49

A konfliktus intézményesült formája, feloldásához alkalmazhatók a vitarendezés eszközei.
A munkaviszonnyal (közvetlenül vagy közvetetten) összefüggő intézményesített konfliktusok, amelyek egyrészről a munkáltató(k), ill. érdekképviseleteik, másrészről a munkavállaló(k), ill. érdekképviseleteik között keletkeznek

Question 50

Vitarendezés

Answer 50

Az intézményesült konfliktus intézményes formában (bírói eljáráson, alternatív vitarendezésen, vagy nyomásgyakorló eszközökön keresztül) történő megoldása.