Munkaügyi kapcsolatok Flashcards
A kollektív alku domináns szintje
A felek ezen a szinten folytatnak le leggyakrabban tárgyalásokat. A domináns szint alapján lehet megállapítani egy ország centralizáltsági fokát, vagyis:
-centralizált: amikor az országos, központi tárgyalások a meghatározóak
-közepesen centralizált: amikor az ágazati kollektív szerződések a jellemzőek
-decentralizált: ha a helyi, vállalati kollektív alku dominál
A kollektív alku intézményesített szintjei
Az adott ország nemzeti jogi szabályozása vagy egyéb megállapodás alapján a kollektív tárgyalások folyhatnak (mikro- és a mezoszint)
A kollektív szerződés kötelmi része
Kizárólag az aláíró felekre terjed ki, tehát a munkáltatóra (több munkáltatóra, munkáltatói szövetségre, stb.) valamint a szakszervezetre.
● Külső harmadik személy(ek)re NEM!
A kollektív szerződés normatív része
A munkáltatónál foglalkoztatott valamennyi munkavállalóra kiterjed. A munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket tartalmazza, a munkafeltételekkel közvetlenül és közvetetten kapcsolatos kérdéseket rendezi; ebben az egyéni munkaszerződéssel szemben is elsőbbséget élvez.
ADR/ AVR
Alternatív vitarendezés, amelynek célja jogviták megoldása. A vitában álló felek választott vagy általuk kölcsönösen elfogadott pártatlan személyt vagy testületet kérnek fel. Alternatívát jelentenek a bíróság előtti peres eljárás és a választott bíráskodás lassú, rugalmatlan és költséges procedúráival szemben
Békéltetés
Az egyéni vagy kollektív jogviták bírói útra terelése előtt (perelkerülő) ún. autonóm egyeztetés, amikor a vitában lévő felek, megtartva döntési kompetenciájukat, saját maguk tesznek kísérletet vitájuk rendezésére. A felek bevonhatnak egy harmadik, semleges felet. Aki adhat megoldási javaslatot, de az semmilyen formában nem köti a feleket.
Bipartit kapcsolatok/intézmények
Kétoldalú (bipartit) tárgyalásról beszélünk:
-A munkavállalók (szakszervezet)
-A munkáltató(k) (mttó-i érdekképviselet)
Döntőbíráskodás (arbitrálás)
- Döntőbíró végzi
- Megpróbálja a feleket a megállapodás felé terelni
- Nem csak megoldási javaslatot ad, hanem döntési jogkörrel is rendelkezik
- A felek előzetesen kijelentik, hogy az ő döntését kötelezően elfogadják
- Egyszerre több döntőbíró munkája is igénybe vehető
Egyeztetés
A felek megtartva döntési kompetenciájukat, saját maguk tesznek kísérletet a vitájuk rendezésére. AVR eszköz, mely a vitában érintett felek által egymás között, külső személy vagy szerv bevonása nélkül lefolytatott eljárást jelent.
Érdekképviseleti szerv
Az egyesülési és a szervezkedési jog alapján önkéntesen létrehozott szervezet. Rendeltetése a tagjai gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme. A koalíciók nem látnak el semmilyen közjogi feladatot. Ideiglenes és tartós koalíciókra oszlanak. Léteznek munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek.
Figyelmeztető sztrájk
A kötelező egyeztetés alatt egyszer, legfeljebb 2 órányi időre tartott kollektív munkabeszüntetés, amely egyrészt a szakszervezet erejét mutatja meg, másrészt nyomásgyakorlással segíti a munkavállalói oldalt a tárgyalások során (a magyar szabályozás szerint)
Individuális (egyéni) jogok
Olyan jogok csoportja, amelyek az egyéneket illetik meg, gyakorlásuk egyénenként valósul meg.
Kamara
Gazdasági vagy szakmai érdekképviseletek, amelyek sem munkaadói, sem munkavállalói érdekképviseletet nem látnak el
Kamarák lehetnek:
- önszerveződő gazdasági érdekképviseletek
- gazdasági és/vagy szakmai életet segítő köztestületek
- munkáltatói lobbi-szervezetek
Képviseleti szerv
Felhatalmazás alapján cselekszik mások nevében vagy érdekében. Képviseli és védi az érdekeket, döntéseket hoz, vagy tevékenységeket végez az általa képviselt csoport vagy személy nevében.
Kollektív alku
Az érdekellentét feloldásával megelőzi a munkaügyi viták kialakulását.
A kollektív tárgyalás (collective bargaining) elődjét, a „közös alkuvás” kifejezést, először Beatrice Potter (későbbi nevén Mrs. Sidney Webb) alkalmazta
Kollektív alku koordináció
A szereplők szándéka-e, és ha igen, milyen mértékben, hogy az egyes kollektív tárgyalások céljait, a szerződések tartalmát összehangolják, akár azonos, akár eltérő szintek között.
Kollektív jogok
Egy csoport képviseletében/nevében gyakorlok jogokat és kötelezettségeket. Individuális jogtól elkülönítjük. Pl. sztrájkjog vagy szervezetalapítás joga
Kollektív szerződés
A munkáltató és a munkavállalói érdekképviseleti szervezet között, vagy egy vagy több munkáltató és egy vagy több munkavállalói érdekképviseleti szervezet között létrejövő szerződés, amelyben a munkaviszony összes jogi kérdését általános jelleggel megállapítják.
Kollektív tárgyalás
A munkavállalók (szakszervezet) és munkáltatók közötti együttműködés fenntartásának, a konfliktusok megelőzésének és megoldásának intézményesült formája.
A Webb házaspár szerint: a kollektív tárgyalás a munkavállalók tartós koalíciója
Konfliktus
Ellentétes erők összeütközése, bonyodalma, nézeteltérése. Valamilyen okból elkerülhetetlen. Ha az egymással kölcsönösen függő kapcsolatban lévő szereplőket, egymást kizáró, vagy egymással nehezen összeegyeztethető célok vezérlik
Konzultáció
Két vagy több autonóm és független szereplő között olyan önkéntes együttműködés, amelynek célja, hogy a felek megismerjék egymás véleményét, álláspontját, esetleg befolyást gyakoroljanak egymásra, illetve további felekre.
Közalkalmazotti tanács
A közalkalmazotti részvételi jog gyakorlásának szervezeti formája. Elsősorban a közalkalmazottak jóléti, szociális érdekeivel összefüggő kérdésekben játszik jelentős szerepet.
Közvetítés (mediálás)
-Egy harmadik, semleges fél bevonása
-A közvetítő a saját megoldási (vitarendezési) javaslatát a felek elé terjeszti
-A közvetítő nem hozhat önálló döntést a vita megoldására, kivéve, ha a felek erre előzetesen felhatalmazzák
-Érdekviták megoldására
Lock-out
A munkaügyi viták munkáltatók általi megoldásának egyik drasztikus módszere, amikor a munkavállalókat kizárják a munkavégzésből, az üzem területéről.
Makroszint
Országos szint, ahol jellemzően a keretszabályozás kerül kötelező megállapításra, melyet az alacsonyabb szinteken tovább lehet finomítani, részletezni.
Mezoszint
Ágazati szint, mely azonos vagy hasonló profilú vállalatok, egyazon termelési/ szolgáltatási ágazat alá tartozók közös tárgyalásait teszi lehetővé.
Mikroszint
A vállalati szint, a helyi alkuk, a vállalaton belül történő egyeztetések színterét határozza meg.
Multipartit kapcsolatok/ intézmények
Többszereplős, többoldalú kapcsolatok/ intézmények, melybe a bipartit vagy tripartit feleken túl a civil szervezetek, a tudomány vagy adott esetben a vallás képviselői is bekapcsolódnak önálló oldalt képviselve.
Munkahelyi („üzemi”) demokrácia
Gazdasági-társadalmi eszme. A munkáltató egyoldalú döntéshozatala helyett, a döntések részben vagy egészben a munkavállalók bevonásával születnek.
Munkaügyi kapcsolatok
A munkavállaló(k), a munkáltató(k), illetve érdekképviseleti szervezeteik egymás közötti, valamint az állammal (kormányzati szervekkel) való intézményes kapcsolatainak rendszere.
Munkavédelmi képviselő
A munkavállalók által választott személy, aki a munkáltatóval való együttműködés során képviseli az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő munkavállalói jogokat és érdekeket.
Nyomásgyakorló eszközök
Legismertebb formája a sztrájk, de léteznek “egyszerű” figyelemfelkeltő eszközök is (tüntetés, petíció vagy nyílt levél), amelyek károkozás nélkül jelzik a munkáltató felé a rendellenes helyzetet.
Participáció
Munkavállalói részvétel a vállalati vezetés/döntéshozatal folyamatában. Már a döntés-előkészítés folyamatában beleszólásuk van a szervezet működésébe.
Szakszervezet
Önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely meghatározott céllal alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik és céljainak elérése érdekében szervezi tagjai tevékenységét
Szociális párbeszéd
Szociális partnerek között megvalósuló interakció (különböző fórumokon és különböző témákról)
Szociális partnerek
A vállalatvezetés és a munkavállalók szervezeteinek összefoglaló megnevezése.
Szolidaritási sztrájk (szimpátia sztrájk)
Az „idegen cél” érdekében szervezett munkabeszüntetés. Olyan munkáltatónál, amelyiknek a sztrájkkövetelés orvoslására nincs lehetősége, így az előzetes egyeztetés mellőzhető.
Sztrájk
A sztrájk a legerőteljesebb direkt akció. Több munkavállaló vagy szakszervezet által kezdeményezett ideiglenes, kollektív munkabeszüntetés, a munkáltatóra történő nyomásgyakorlás céljából, hogy a munkavállalók távol maradnak munkaposztjuktól (nem feltétlenül a munkahelyüktől)
Sztrájkalap
A szakszervezet a sztrájk finanszírozására használja, amely állhat központi és helyi sztrájkalapból. A forrását a szakszervezeti tagdíj és egyéb befizetések képezik. Leggyakoribb kiadás a sztrájksegély, amivel szemben nem alkalmazható semmilyen levonás.
Sztrájkfelhívás
A sztrájk céljának végső megfogalmazása. Kiadása a sztrájkbizottság feladata, funkciója az álláspontokról való tájékoztatás és a sztrájk támogatásának megnyerése. Legyen pontos és egyértelmű a követelések terén, illetőleg a helyszín(ek) és időpont(ok) tekintetében.
Sztrájkőrség
A sztrájk idejére a sztrájkbizottság sztrájkőröket bízhat meg. A sztrájkőrt önkéntességi alapon választják, viszont kritériumok alapján (megfelelő személy, megfelelő fizikum, képesség, stb.)
Szupranacionális kapcsolatok/ intézmények
Nemzetek feletti kapcsolatok/ intézmények, melyek szabályai a nemzeti (tagállami) szabályok felett állnak, az előírások ütközése esetén a tagállami előírásokkal szemben elsőbbséget élveznek.
Tárgyalás
A felek célja a megegyezés, megállapodás megkötése adott kérdésben.
A tárgyalás szereplői általában egymással ellentétes vagy egymástól részben eltérő érdekeket képviselnek.
Transznacionális kapcsolatok/ intézmények
Nemzeteken átívelő kapcsolatok/intézmények. Nem a nemzeti szabályozások kerülnek összehangolásra, hanem az érintett intézményeken belüli résztvevőkre vonatkozó feltételrendszerek.
Tripartit kapcsolatok/ intézmények
Háromszereplős, háromoldalú kapcsolatok/ intézmények, melyekbe a bipartit feleken túl az állam is bekapcsolódik.
Üzemi megbízott
Ha a jogszabályi mértéket nem éri el az üzemi tanács választásához szükséges munkavállalók létszáma, de a tizenöt főt meghaladja, üzemi tanács helyett üzemi megbízott választandó (1 fő). Feladata, jogai és kötelezettségei az üzemi tanácséval megegyeznek
Üzemi tanács
Nem tagjaik személyes érdekeiért harcolnak. A közös vállalati érdekeket és a hosszú távú együttműködést képviselik a munkavállalói reprezentativitással. Választás útján jön létre 5 évre.
Véleménynyilvánításhoz való jog
A jog által meghatározott keretek között - mindenki szabadon kinyilváníthatja véleményét, változatos formában. Gyakorlása nem irányulhat mások jogainak vagy emberi méltóságának megsértésére.
Vita
A konfliktus intézményesült formája, feloldásához alkalmazhatók a vitarendezés eszközei.
A munkaviszonnyal (közvetlenül vagy közvetetten) összefüggő intézményesített konfliktusok, amelyek egyrészről a munkáltató(k), ill. érdekképviseleteik, másrészről a munkavállaló(k), ill. érdekképviseleteik között keletkeznek
Vitarendezés
Az intézményesült konfliktus intézményes formában (bírói eljáráson, alternatív vitarendezésen, vagy nyomásgyakorló eszközökön keresztül) történő megoldása.
