Munkajog

Question 1

Hatály

Answer 1

Alkalmazhatóságot jelenti
● Személyi hatály (kikre alkalmazzuk):
○ Munkáltató
○ Munkavállaló
○ Munkáltatói érdekképviseleti szerv
○ Üzemi tanács
○ Szakszervezet
○ Speciális eset: Munkaerő-kölcsönzés (minden alanyra kiterjed)
● Tárgyi hatály (milyen jogviszonyra terjed ki):
○ A magánszféra munkajogi kódexe, munkajogviszonyokra terjed ki
○ Speciális területe: 18. éven aluliak (fiatal munkavállalók) más jogviszony alapján történő munkavégzése esetén az Mt. a háttérjogszabály
○ kollektív munkaviszonyok
● Területi hatály: (Mt.) milyen földrajzi területen váltja ki a benne foglalt jogkövetkezményeket.
○ Mo-on végzett munkára terjed ki jogköre; ha külföldön is történik a munkavégzés➡️jogválasztás elve (felek választják ki mely ország munkajogát alkalmazzák)
● Időbeli hatály (mettől meddig kell alkalmazni): 2012. július 1-től (2012.évi I. tv. Mt.)

Question 2

Értelmezési alapelvek

Answer 2

Az Mt. rendelkezéseit az Eu és Mo. jogrendjével összhangban kell értelmezni. Jogról lemondó vagy abból engedő nyilatkozatot nem szabad kiterjesztően értelmezni

Question 3

Joggal való visszaélés tilalma

Answer 3

Nem rendeltetésszerű a joggyakorlás, ha mások:
● Jogos érdekének csorbítására
● Érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására
● Zaklatására
● Véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy erre vezet
A bíróság a jognyilatkozatot ítéletével pótolja, ha a joggal való visszaélés munkaviszonyra vonatkozó szabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.

Question 4

Együttműködés elve

Answer 4

Jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség követelményei szerint kell eljárni, kölcsönösen együttműködni, és olyan magatartást tanúsítani, ami nem sérti a másik fél jogát, jogos érdekét.
Minden jogalanyra kiterjed. Egy nevesített eleme a tájékoztatási kötelezettség.

Question 5

Egyenlő bánásmód követelménye

Answer 5

A munkaviszonnyal, így különösen a munkadíjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E követelmény megsértésének orvoslása nem járhat más munkavállaló jogának megsértésével vagy csorbításával.
Az alapvető jogok mindenkit, megkülönböztetés nélkül megilletnek, nevezetesen: nem, életkor, nemi identitás, faji hovatartozás, bőrszín, anyanyelv, vallási és politikai nézet stb.
Megsértése 5+1 esetben történhet:
● Közvetlen hátrányos megkülönböztetés
● Közvetett hátrányos megkülönböztetés (Az intézkedés látszólag semleges)
● Jogellenes elkülönítés (szegregáció)
● Zaklatás
● Megtorlás
● +1 az ezekre adott utasítás

Question 6

Esélyegyenlőség

Answer 6

Foglalkoztatáspolitikai eszköz.
Léteznek olyan társadalmi csoportok, amelyek helyzete eredendően hátrányosabb más csoportokhoz képest (fogyatékkal élők, fiatalok, nők, várandós nők, kisebbség). Bizonyos pozitív intézkedésekkel előnyt biztosítanak a hátrányosabb társadalmi csoportoknak, így azonos szintre kerülnek a többi társadalmi csoporttal

Question 7

Munkaviszonyra vonatkozó szabály

Answer 7

Összes jogszabály, kollektív szerződés, üzemi megállapodás, egyeztető bizottságok kötelező határozata.

Question 8

Munkáltató

Answer 8

Az a jogképes személy, aki munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat. Munkáltató lehet:
● Természetes személy (egyéni vállalkozó)
● Gazdasági társaság: betéti (bt.), részvénytársaság (rt.), korlátolt felelősségű (kft.), közkereseti (kkt.)
● Szövetkezet: iskolaszöv., nyugdíjas, agrárgazdasági
● Civil szervezet: alapítvány, egyesület
● Állami intézmények (közigazgatás)

Question 9

Munkavállaló

Answer 9

Az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez. Életkorból eredő speciális feltételek (lapon)

Question 10

Vezető állású munkavállaló

Answer 10

A munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészben – helyettesítésére jogosított más munkavállaló. A munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be, és alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér 7x-ét.

Question 11

Munkaszerződés

Answer 11

A munkáltató és a munkavállaló kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozatával létrejövő olyan kétoldalú jogügylet, amely a munkaviszony létrehozására és tartalmának megállapítására irányul. A munkaszerződés alapján a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, a munkáltató pedig köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni.
Tartalmi elemei: kötelező, természetes, lehetséges

Question 12

Munkaköri leírás

Answer 12

Nem a munkaszerződés része, csupán külön dokumentum. Több oldalnyi is lehet, viszont nem kötelező kiadni. Munkáltató egyoldalúan adja ki.
Módosítás: munkáltató egyoldalúan megteheti, amíg a munkaszerződésben feltüntetett munkakört nem befolyásolja.

Question 13

Átirányítás

Answer 13

Eltérő munkakörben történő foglalkoztatás. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő munkaidőre jött létre. Munkabére nem lehet kevesebb az eredeti munkakörében kapottnál. Naptári évenként a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát nem haladhatja meg. Nem minősül a munkaszerződés módosításának.

Question 14

Kiküldetés

Answer 14

Eltérő a munkavégzés helye a szokásoshoz képest. Munkabére nem lehet kevesebb az eredeti munkakörében kapottnál. Naptári évenként a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát nem haladhatja meg. Nem minősül a munkaszerződés módosításának

Question 15

Kirendelés

Answer 15

Másik munkáltatónál végez munkát a munkavállaló. Naptári évenként a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát nem haladhatja meg. Nem minősül a munkaszerződés módosításának. Két mttó írásbeli megegyezése, ami szerint meghatározott időtartamra átengedik egymásnak a mvót. Munkabére nem lehet kevesebb az eredeti munkakörében kapottnál.

Question 16

Részmunkaidős munkaviszony

Answer 16

Az adott munkakörre létesített teljes munkaidős foglalkoztatásnál rövidebb időre létesített munkaviszony. Ugyanúgy megilleti az alap-és pótszabadság.
Speciális munkaidő és pihenőidő szabályok:
● A beosztás szerinti napi munkaidő 4 óránál kevesebb is lehet.
● Kizárólag hétvégén foglalkoztatott részmunkaidős munkavállaló esetén nem kell a havi egy vasárnapi pihenőnapot biztosítani.
Egyenlő bánásmód: őket is megilleti a munkabéren felüli juttatás (lehet arányosítani)

Question 17

Határozott idejű munkaviszony

Answer 17

A munkaviszony vége (a szerződés lejárta) megfelelően meghatározott.
● Max. 5 évre köthető: Ideértve a meghosszabbítását vagy a megszűnését követő 6 hónapon belüli újabb határozott idejű munkaviszony létesítését
● Meghosszabbítását vagy megszűnését követő 6 hónapon belüli ismételt létesítése csak a munkáltatói jogos érdek fennállása esetén. A megállapodás nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekének csorbítására.
● Legfeljebb 12 hónapra létesített munkaviszony esetén a próbaidő tartamát arányosítjuk

Question 18

Munkaviszony megszűnése és megszüntetése

Answer 18

Megszűnés: a felek akaratán kívül álló objektív tény a munkaviszony lezárulásához vezet (automatikusan történik, külön jognyilatkozat nélkül)
Esetkörei:
● Határozott időtartamú szerződés lejárta
● Munkavállaló halála
● Munkáltató jogutód nélküli megszűnése
● Jogállás változása (más törvény hatálya alá kerül a mttó)
● Törvényben meghatározott egyéb eset
Megszüntetés: mindkét fél akaratából és jognyilatkozatával, vagy egyik fél akaratából és jognyilatkozatával történik
Esetkörei:
● Közös megegyezés
● Felmondás
● Azonnali hatályú felmondás
○ Indokoláshoz kötött azonnali hatályú felmondás
○ Indokolás nélküli próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás
○ Megváltásos megszüntetés (határozott idejű munkaviszony esetében)

Question 19

Felmondás

Answer 19

A munkaviszony egyik alanyának a másik félhez címzett olyan egyoldalú jognyilatkozata, amely a jogviszonyt a másik fél hozzájárulása nélkül, felmondási idő közbeiktatásával megszünteti.
Érvényességi feltételek:
● Írásba foglalás
● Indokolási kötelezettség (kivétel: mvó nyugdíjas vagy vezető állású)
○ Munkavállaló képességével összefüggő ok
○ Munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő magatartása
○ Munkáltató működésével összefüggő ok
● Szabályszerű közlés: személyesen vagy tértivevényesen

Question 20

Azonnali hatályú felmondás

Answer 20

A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél:
● A munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
● Olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi

Question 21

Felmondási idő

Answer 21

A felmondás közlése és a munkaviszony megszüntetése közé eső idő, amely alatt a feleket továbbra is megilletik, illetve terhelik a munkaviszonnyal összefüggő jogok és kötelezettségek.
● Felmondás közlését követő naptól kezdődik.
● Tartama: 30 nap, amely munkáltatói felmondás esetén a munkaviszonyban töltött évek múltával növekszik (Mt.-ben)
● Legfeljebb 6 havi felmondási idő
● Közös megegyezéssel a felmondási idő munkával töltött része csökkenthető (mvó-nak kell kifizetnie a le nem dolgozott napokat)

Question 22

Felmentési idő

Answer 22

Munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, miközben távolléti díj illeti meg. Legalább a felmondási idő felére jár. Célja, hogy a mvó találjon munkát (időt és anyagi fedezetet kap hozzá)
● Nem adható ki szabadság (csakis a felmondás ledolgozandó részére)
● Munkavállaló az előírtnál hosszabb időre is mentesíthető a munkavégzés alól
● Munkavállalói felmondásnál nincs felmentési idő

Question 23

Végkielégítés

Answer 23

Egyszeri pénzbeli juttatás, amely a munkavállalót a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő után, az alábbi megszüntetési és megszűnési jogcímek esetén illeti meg:
● Munkáltató felmondása
● Munkáltató jogutód nélküli megszűnése
● Munkáltató személyében bekövetkező változás, ha a gazdasági egységet átvevő mttó jogügylet vagy jogszabály rendelkezése alapján nem e törvény hatálya alá tartozik.
Feltétel, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában legalább 3 éve fennálljon.
Nem jár végkielégítés, ha:
● Nyugdíjasnak minősül a munkavállaló
● A felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége.

Question 24

Felmondási védelem

Answer 24

Felmondási tilalom: a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a jogviszonyt. Esetei:
● Emberi reprodukciós eljárás
● Várandósság
● Szülési szabadság
● Apasági szabadság
● Szülői szabadság
● Gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság
● Tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat
● Súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás
● + Felek megállapodása esetén (legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított 1 évig)
Felmondási korlát: a munkáltató felmondását lehetővé tevő, de annak meghatározott feltételt állító akadály.

Question 25

Hátrányos jogkövetkezmény

Answer 25

● A munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetén a KSZ vagy - ha a mttó vagy a mvó nem áll KSZ hatálya alatt - a munkaszerződés a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket állapíthat meg.
● A munkavállaló személyiségi jogát és emberi méltóságát nem sértheti. A vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a mvó egyhavi alapbére összegét.
● Nem állapítható meg olyan kötelezettségszegés miatt, amelyet a munkáltató a munkaviszony megszüntetésének indokaként is megjelöl
● Kötelező az írásba foglalás és az indokolás

Question 26

Munkaidő

Answer 26

A munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, amibe beszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama.
● Előkészítő vagy befejező tevékenység: a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni.
Nem számít bele: munkaközi szünet (kiv. készenléti jellegű munkakör), úti idő

Question 27

Munkaidőkeret

Answer 27

Egy hosszabb időszakra eső munkaidő-mennyiség, amelyet a munkáltató az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is eloszthat.
Számolásához 3 adat kell:
● Munkaidőkeret hossza
● Napi teljes munkaidő (8 óra)
● Általános munkarend (heti 5 nap munkavégzés)
TÁBLÁZAT

Question 28

Megszakítás nélkül üzemelő munkáltató

Answer 28

Ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és
● Társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul, vagy
● A termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható.

Question 29

Kötött munkarend

Answer 29

Általános: A munkáltató a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig osztja be.
Általánostól eltérő, egyenlőtlen munkaidő-beosztás: A munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható. (munkaidőkeret, elszámolási időszak)

Question 30

Kötetlen munkarend

Answer 30

A munkaidő beosztását a munkavállaló maga határozza meg. Előnye, hogy a munkáltató csak határidőket határoz meg a teljesítésre, nincs túlmunka, nem kell figyelni a pihenőidők kiadására sem.

Question 31

Rugalmas munkaidő-beosztás

Answer 31

Törzsidő-peremidő rendszer. Peremidőben a munkavállaló rugalmasan oszthatja be a munkaidejét. A munkaidő mérése szükséges (heti 40 óra). Az Mt. nem nevesíti; jogilag kötött munkarendnek minősül.

Question 32

Készenlét

Answer 32

A munkavállaló határozza meg, hol áll rendelkezésre (pl. otthon) és ha a munkáltató behívja, meghatározott időn belül munkára jelentkezik. Tényleges munkavégzés ideje számít rendkívüli munkavégzésnek. Bérpótlék mértéke: 20 %

Question 33

Ügyelet

Answer 33

A munkáltató határozza meg az ügyelet tartama alatt hol áll rendelkezésre a munkavállaló. Teljes tartama rendkívüli munkaidő. Bérpótlék mértéke: 40 %

Question 34

Munkabér

Answer 34

A munkaviszonyban végzett munkáért (kivételesen munkavégzés hiányában) a munkáltatótól a munkavállalónak alanyi jogon járó, a végzett munka mennyiségével és minőségével arányos díjazás. A munkavállalónak a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetetten adott, pénzbeli vagy természetbeni juttatás.

Question 35

Időbér-teljesítménybér

Answer 35

Időbér: a munkaidő tartamától függően járó bér.
Teljesítménybér: a munkavállalót a kizárólag számára előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg. Teljesítménykövetelmény: a munkáltató határozza meg úgy, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló rendes munkaidőben 100%-osan teljesíteni tudja (objektív mérés az alapja).

Question 36

Minimálbér

Answer 36

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló alapbérének kötelező legkisebb összege (2024. 01. 01-től 266 800 Ft)

Question 37

Garantált bérminimum

Answer 37

Legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén (2024. 01. 01-től 326 000 Ft)

Question 38

Bérpótlék

Answer 38

● A szokásostól eltérő, nehezebb munkavégzési körülmények esetén jár
● A rendes munkaidőre járó munkabéren felül illeti meg a munkavállalót
● Mt. (kötelező), ksz., munkáltató egyoldalú intézkedéssel határozhatja meg
● Számítási alapja a munkavállaló egy órára járó alapbére
● Beépíthetők az alapbérbe: éjszakai, műszak-, vasárnapi, munkaszüneti napi pótlék
● Havi átalány: Bérpótlék helyett (ill. készenlét, ügyelet esetén) az alapbért és a bérpótlékot is magába foglaló díjazás
TÁBLÁZAT

Question 39

Prémium

Answer 39

A munkáltató által előre meghatározott többletteljesítmény esetén az alapbéren felül járó juttatás
● Feltétele: az előzetes prémiumkitűzés
● A teljesítés megkezdése előtt visszavonható
● Részbeni teljesítés esetén főszabály szerint nem jár

Question 40

Jutalom

Answer 40

A munkavállaló munkájának utólagos elismeréseként vagy meghatározott alkalomból a munkáltató szabad mérlegelése alapján adott pénzbeli juttatás
● Nem szükséges többletteljesítmény elérése
● Ha a munkáltató rögzíti a jutalmazás eljárási szabályait, akkor megszegése esetén perelhető

Question 41

Versenytilalmi megállapodás

Answer 41

A felek megállapodása alapján a munkavállaló – legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné.
● Általában a jogviszony létrejöttekor vagy a munkakörbe kerüléskor kötik
● A munkáltató ellenértéket fizet a mvó-nak (a vállalt kötelezettségért), amely min. az alapbér 1/3-a havonta
● Ha a munkavállaló megsérti a szerződésben foglaltakat kötbért fizet

Question 42

Tanulmányi szerződés

Answer 42

A munkáltató a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – max öt éven – keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg.
Munkáltató számára megfelelő szakember-állományt biztosít.

Question 43

Felróhatóság

Answer 43

Ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Objektivizált mérce, de nem teljesen általános: megvizsgáljuk, hogy az adott munkakörben a meglévő szakértelemmel rendelkező munkavállalótól mi várható el.
● Bizonyítási teher a munkáltatón
● A felelősség fennállásánál vizsgáljuk
● A személyi körülmények nem vizsgálhatóak ebben a körben

Question 44

Vétkesség

Answer 44

A kár okozása kötelezettségszegés esetén is csak akkor róható fel a munkavállalónak, ha vétkes volt. Vétkesség fokozatai:
Gondatlanság
● Enyhe gondatlanság (hanyagság): aki nem úgy járt el, ahogy elvárható lett volna, mert a szükséges körültekintést elmulasztotta
● Súlyos gondatlanság (tudatos): a következményekkel tisztában volt, de bízott azok elmaradásában.
Szándékosság
● Eshetőleges: előre látja cselekményének káros következményeit, bár nem kívánja, de abba belenyugszik
● Egyenes: előre látja cselekményének káros következményeit és azokat kívánja is

Question 45

Megőrzési felelősség

Answer 45

A munkavállaló köteles megtéríteni a kárt a megőrzésére átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dologban bekövetkezett hiány esetén, amelyet állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel.
● Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt részéről elháríthatatlan ok idézte elő.
● A munkavállalót kártérítés terheli, ha a dolgot jegyzék / elismervény alapján, aláírásával igazoltan vette át.
● A pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt jegyzék vagy elismervény nélkül is terheli a felelősség

Question 46

Leltárhiány

Answer 46

Leltári készletben ismeretlen okból keletkezett, a forgalmazási veszteség mértékét meghaladó hiány.
Leltári készlet: értékesítésre, forgalmazásra, kezelésre szabályszerűen átadott-átvett anyag, áru.
Forgalmazási veszteség (káló): természetes mennyiségű csökkenés, kezeléssel együtt járó veszteség.

Question 47

Egyéni munkaügyi vita - kollektív munkaügyi vita

Answer 47

Egyéni munkaügyi vita: egy munkavállaló és a munkáltatója között merül fel.
Kollektív munkaügyi vita: munkavállalók csoportját, illetve az üzemi tanácsot, szakszervezetet érinti + mttó-t (?)

Question 48

Jogvita - érdekvita

Answer 48

Jogvita: már létezik a felek jogait, illetve kötelezettségeit megállapító szabályozás, amelynek érvényesülését (vagy nem érvényesülését) a vitában állók egyike sérelmezi.
Érdekvita: a vita éppen a felek jogait, illetve kötelezettségeit megállapító szabályozás megalkotása során merül fel. Még nincs előzetes szabály, amelynek tartalma kötné a feleket.

Question 49

Fizetési felszólítás

Answer 49

A munkavállaló és a munkáltató a munkaviszonyból, az Mt.-ből, kollektív szerződésből vagy üzemi megállapodásból származó igényét bíróság előtt érvényesítheti.
A pénzkövetelés iránti igénnyel, csak akkor élhet a munkáltató, ha a követelés legalább a minimálbér 3x-a. A fizetési felszólítást írásba kell foglalni.
A fizetési felszólítással szemben a munkavállaló 30 napon belül élhet jogorvoslattal a törvényszék előtt.

Question 50

Elévülési idő

Answer 50

A követelés meghatározott idő elmúlása miatt bírósági úton már nem érvényesíthető.
Az elévülési idő a munkajogban főszabály szerint 3 év, a bűncselekménnyel okozott kárért fennálló felelősség 5 év.