Jelátviteli alapfogalmak

Question 1

Hogyan jöhet létre a sejtkommunikáció?

Answer 1

Létrejöhet sejtek és szövetek között, és egy másodlagos hírvivő molekula segítségével is.

Question 2

Milyenek lehetnek a jelátviteli formák?

Answer 2

Lehet lokális, például autokrin, ekkor a sejt saját magának küldi az információt, szoros kapcsolatokon például gap junctionokon keresztül, vagy lehet parakrin, ekkor közeli információ áramlás történik.
Távolabbra történhet például véráramon keresztül.

Question 3

Mik Sutherland által meghatározott jelátviteli fogalmak? Mi lehet az előnye a többlépéses folyamatnak?

Answer 3

Először megtörténik a jel, majd erre kialakul egy jelátvitel (transzdukció) majd egy válasz. A többlépéses reakció előnye az, hogy ekkor a jel felerősödik és sokkal specifikusabban hat.

Question 4

Hogyan lesz a jelből kimenet? Mondd el az alábbi jelátvitel kulcsfontosságú elemk jelentését, mit takarnak? (ligandum, állványfehérje, adapter, jelerősítő, másodlagos hírvivő, integrátor, átalakító vagy transzducer, horgonyefhérje, hírvivő, effektor, célfehérje)

Answer 4

Létrejön a jel, majd receptorhoz kapcsolódik, létrejön egy másodlagos hírvivő, effectorokhoz kötődik majd a célba beérkezvén kifejti a hatását.
A ligandum elsődleges hírvivő molekula, amely a jelet hozza létre.
Állványfehérje: Létrehozza a hírvivő molekula komplexet, így azok egy komplexet alkotnak.
Adapter: Két vagy több jelátviteli molekulát köt össze, a jelet nem változtatja meg.
Jelerősítő: Másodlagos hírvivő molekula
Integrátor: Többféle jelet alakít ki eggyé
Átalakító: Kémiai jelekké alakítja a jeleket.
Horgonyfehérje: kihorgonyozza ezeket a jelátviteli alkotókat.
Hírvivő: Olyan alkotó amely a jelet egyik helyről a másikra viszi.
Effector: Másodlagos hírvivőket képző enzimaktivitással rendelkező alkotó
Célfehérje: Ahova a jel érkezik, és kifejti a hatását.

Question 5

Mi a Kd, és miért van szükség erre?

Answer 5

Ez a disszociációs állandó, minél kisebb ennek az értéke annál nagyobb az affinitása a ligandumnak a receptorhoz, ez a gyógyszerekhez szükséges.

Question 6

Mi az agonista és antagonista? Hogyan működnek a receptorok, milyen típusait ismered?

Answer 6

Az agonista olyan molekula, amely a receptorhoz kötődik és kifejti a hatását.
Antagonista: Olyan anyag amely a receptorhoz kötődik, meggátolja hogy ehhez a ligandumok hozzákötődjenek, de nem vált ki választ.
A receptorhoz a ligandum konformációváltozást indít be, és létrehoz egy választ. Receptorok típusa: Ioncsatorna, tirozin-kináz receptor, G-fehérje kötött, és intracelluláris receptor.

Question 7

Mi jellemzi az ioncsatorna receptorokat?

Answer 7

Több alegységből álló transzmembrán receptorok, ligandkapuzottak nytásra és zárásra képesek intracelluláris ionkoncentrációt tartják fenn, specifikusak és gyorsak.

Question 8

Mi jellemzi a receptor tirozin kinázokat?

Answer 8

Ezek általában olyan fehérjék amelyek a tirozil oldallánc foszforilálását teszik lehetővé, képesek oligomerizációra és autofoszforilálásra is, de ehhez ligandum kötődésre van szükségük.

Question 9

Mi jellemző a G-fehérje kapcsolt receptorokra?

Answer 9

7 transzmembrán doménnel rendelkeznek, GTP megkötése és a ligandum kötése szükséges az aktivációjukhoz.

Question 10

Mit tudsz elmondani az intracelluláris receptorokról?

Answer 10

Olyan kis hidrofób ligandumok váltják ki, amelyek a receptorok konformációváltozását okozzák a sejtmagban vagy annak membránjának felszínén, és a célgén transzkripcióját segítik elő.

Question 11

Mi jellemző az adapter fehérjékre?

Answer 11

Ezeknek több doménjuk egy jelátvitelhez szükséges fehérjéket kapcsol össze, nincs enzimatikus aktivitásuk a jeleket nem változtatják meg.

Question 12

Mik az állványfehérjék?

Answer 12

Olyan fehérjék, amelyek egy jelátviteli pályához tartozó jelátviteli fehérjéket, molekulákat egy adott térrészre rendezi és szabályozza annak a működését, és lehetővé tesz egyes molekulák koncentrációjának a növelését, és hatékonyabbá teszi a folyamatokat.

Question 13

Milyen osztályai vannak a G-fehérjéknek? Milyen kapcsolt fehérjéi vannak?

Answer 13

Lehetnek kicsik, ide tartoznak a monomer, Ras.
Nagyok,amelyek heterotrimer szerkezettel rendelkeznek.
GEF:A GDP/GTP-T CSERÉLI LE
GAP: GTP-áz aktivitással rendelkezik

Question 14

Mit tudsz elmondani cAMP-ről?

Answer 14

Adenilát-cikláz termeli ATP-szubsztrát segítségével.

Question 15

Mit tudsz elmondani a nitrogén-monoxidról?

Answer 15

Ez egy másodlagos hírvivő, amely a simaizomsejtekre hat, és az acetilkolinra, serkenti a cGMP termelését.

Question 16

Mit tudsz elmondani a lipidekből származó másodlagos hírvivőkről?

Answer 16

Bizonyos foszfolipidekből képződnek, és jönnek létre ezek a hírvivő molekulák. Például a foszafitidilinozitolból pip majd pip2 és abból DAG és Ip3. Foszfatidilkonból arachidonsav és DAG.

Question 17

Hogy történik a kalcium jel aktiválása?

Answer 17

ElőszöR A GCPR receptorhoz kötődik a ligandum, majd aktiválódik a G-fehérje, különbőző másodlagos hírvivő molekulák kezdenek el termelődni, IP3 és DAG, ezek növelni fogják az intracelluláris Ca ion koncentrációt.

Question 18

Milyen jelátviteli elemek a protein kinázok és foszfatázok?

Answer 18

A kinázok foszforilációra képesek, míg a foszfatázok teszik lehetővé az előbbé folyamat irreverzibilitását. Általában foszfo treonin/szerin vagy tirozin oldalláncaira hatnak (lehetnek kettős specifitású enzimek). Ezek ATP-függő folyamatok.