I.Közigazgatási Aktusok Flashcards
1.Mit nevezünk közig. aktusnak tágabb és szűkebb értelemeben?
A közigazgatási aktus fogalma
· tágabb értelem: közigazgatás által alkotott jogszabályok, jogi normák
· szűkebb értelem: egyedi aktusok: A közigazgatás alanyának egyedi ügyben, közfeladatok ellátása érdekében kibocsátott, rendszerint egyoldalú akaratnyilatkozata, amelynek célja jogi hatás kiváltása.
- Mik nem minősülnek egyedi aktusnak?
Egyedi aktusnak NEM minősülő kategóriák:
o tényleges cselekmények: nem aktusok, mert nincsenek jogkövetkezményeik.
§ igazgatási cselekmények: aktusok előkészítése, alternatívák felvázolása, információgyűjtés, rendszerezés, az aktusokat alapozza meg
§ nyilvántartási és regisztratív cselekmények: információk elemzése és tárolása (habár ezek egy részét a jog közigazgatási aktusnak minősítheti)
§ reálcselekmények: pl. ügyfél jogaira, kötelezettségeire történő kioktatás, irányított szervezetek tájékoztatása, tanácsadás
§ materiális cselekmények: pl. a közig szervnek a működése érdekében végzett gazdálkodói tevékenysége, anyagok beszerzése, technikai karbantartás
o közigazgatási szervek nem közigazgatási aktusai pl.:
§ polgári jogi szerződéskötés
§ munkáltatóként munkajogi aktus kibocsátása
§ feljelentés – büntetőjogi aktus
- Mik a közig aktusok osztályozási szempontjai?
!!!!!!
- közig aktusok fajtái?
Alcsoportjaik?
a közigazgatási aktusok fajtái kibocsátásuk jogalapja, lényeges tartalmi elemeik és jogkövetkezményeik alapján:
o 1. hatósági aktusok: a közigazgatás hatósági jogalkalmazó tevékenysége, 4 fajta:
§ hatósági határozat: minden olyan cselekmény, amelynek során a közigazgatási szerv az ügyfelet érintő jogot, kötelezettséget állapít meg, részére adatot igazol, vagy nyilvántartást vezet.
· lehetnek eljárási jellegűek, vagy anyagi jogi hatással bíró érdemi határozatok
· megkülönböztethető jogviszonyt keletkeztető, módosító, megszüntető, megállapító és tanúsító határozat
§ szakhatósági hozzájárulás: egy folyamatban lévő másik hatósági eljáráshoz kapcsolódó ügy érdemi eldöntésének feltétele, az ügyben érdemben döntő hatóság számára állapít meg jogokat és kötelezettségeket
· megadják vagy megtagadják
§ hatósági intézkedés: jogszabályban meghatározott tényállás megvalósulása esetén a hatóság közege a jogszabályban rögzített jogokat és kötelezettségeket realizálja azok címzettjével szemben
· pl. hatóság ellenőrzés során tárgyi bizonyítékot foglal le
§ eljárást kezdeményező aktus: a közigazgatási hatóság jogi felelősségre vonást kezdeményez az ügyben hatáskörrel rendelkező szervnél, ha ő maga erre nem jogosult
§ (ügyfél által tett nyilatkozatok): vitatott kategória, hatósági, de nem jogalkalmazó aktusnak minősülhet azáltal, hogy alkalmas lehet eljárási jogviszony létrehozására, módosítására, megszüntetésére.
· pl.: jogorvoslat iránti kérelmek; kizárólag kérelmére induló ügyben eljárás kezdeményezése
o 2. közintézeti aktusok: közintézet által kibocsátott olyan aktusok, amelyekkel meghatározzák a szolgáltatásaikat igénybe vevők jogait és kötelezettségeit, döntenek a szolgáltatásokat igénybe vevők felvételéről, elbocsátásáról (pl. egyetemnek a hallgató felvételéről hozott határozata)
o 3. közigazgatási rendszer működése során kibocsátott aktusok: az irányítási, felügyeleti, ellenőrző funkciók megvalósulása. Részben szabályozók, részben egyedi aktusok, utóbbi fajtái:
§ hierarchikus irányítási aktusok: államigazgatási rendszerben az alá- és fölérendelt szerv közti viszony során jönnek létre, megvalósulhat:
· a) szervi tevékenység körében hozott aktus: alárendelt szerv belső szervezeti rendszerének, költségvetésének meghatározása, vezetők megbízása
· b) felügyeleti aktus: az alárendelt szerv által hozott jogszerűtlen, célszerűtlen aktus megsemmisítésére, megváltoztatására, felfüggesztésére
· c) egyedi döntés: amikor az alárendelt szerv döntése a felettes szerv hozzájárulásához, engedélyéhez, jóváhagyásához kötött.
· d) konkrét utasítás: alárendelt szervet meghatározott tevékenységre, vagy attól való tartózkodásra utasítja, konkrét kötelezettséget írhat elő
§ belső vezetési aktusok: a szerv vezetője, illetve az arra feljogosított szervezeti egység vezetője által kibocsátott aktusok ß ezek a szolgálati utasítások
§ hierarchián kívüli irányítás aktusai: mellérendeltség, önkormányzatiság, autonómia jelenik meg
· a) tevékenység irányítására szolgáló aktusok: központi államigazgatási szervek által az adott ágazatban működő közig. szervek meghatározott tevékenységeinek irányítása (pl. adott ágazat tevékenysége vonatkozásában a szakminisztérium szakmai követelményeket állapít meg)
· b) szervezetirányítás: egyes államigazgatási szervek irányítási, felügyeleti, ellenőrzési joga olyan közigazgatási és nem közigazgatási szervek felett, amelyeknél az önkormányzatiság folytán a hierarchikus irányítás lehetősége kizárt.
o többnyire ez nem egyedi aktusok, hanem jogszabály útján valósul meg
o egyedi aktusok felügyeleti-ellenőrző jellegűek (pl. helyi önkormányzat felé a fővárosi és megyei kormányhivatal által kibocsátható aktus)
· c) hozzájárulást, engedélyt tartalmazó aktusok: konkrét feladatok ellátását teszik lehetővé
· d) finanszírozási aktusok: meghatározott tevékenység támogatását szolgálják (a támogatás odaítélése maga az aktus)
§ közigazgatási szervek közötti együttműködési aktusok: egymással mellérendelt pozícióban lévő szervek közti kooperáció, együttműködés tartalmát határozzák meg (pl. véleménykérés, információk rendelkezésre bocsátása)
o 4. A közigazgatási szerződések: polgári jogi szerződések, sajátos, magánjogba nem illeszthető elemekkel. ismérvek:
§ az egyik szerződő fél államigazgatási szerv, vagy közjogi jogi személy, vagy közintézmény
§ a szerződés közfeladatok ellátására irányul
§ a közigazgatási szervet többletjogosítványok illetik (nincs klasszikus mellérendeltség valójában)
§ egyes államokban az ehhez kapcsolódó jogviták a rendes bírói szervezettől elkülönült közigazgatási bíróság hatáskörébe tartoznak, nálunk 2013.01.01-től ezek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok
- Mit nevezünk hatósági határozatnak?
hatósági határozat: minden olyan cselekmény, amelynek során a közigazgatási szerv az ügyfelet érintő jogot, kötelezettséget állapít meg, részére adatot igazol, vagy nyilvántartást vezet.
- Mik a közigazgatási aktusok érvényességi kellékei?
A közigazgatási aktusok érvényességi kellékei
· alkalmassági követelmények: az aktusnak megfelelőnek kell lennie a kívánt cél elérésére (pl. világos, érthető, egyértelmű legyen)
· jogi követelmények – 2 csoport:
o általános jogi követelmények: minden aktus érvényességi kellékei
§ 1. a jogalany jogosult legyen az aktus kibocsátására – ehhez 3 dolognak kell teljesülnie:
· a közigazgatási szerv felhatalmazást kapott az adott feladat ellátására
· hatáskörrel rendelkezik, magyarul jogosult a konkrét aktus kibocsátására
· illetékességgel rendelkezik, tehát a működési területén él hatáskörével
§ 2. aktus jogszerű legyen: jogi normán alapuljon, megfeleljen a jog előírásainak (jogszabályban meghatározott feltételek esetén, annak megfelelő tartalommal bocsátható ki)
§ 3. jogszabályban meghatározott eljárási rendben kell kibocsátani (részleteit az eljárásjogi szabályok tartalmazzák)
§ 4. akarat valódisága ß ez akkor nincs meg ha akaratelhatározás birtokában nem lévő személy bocsátja ki (pl. cselekvőképtelen / tévedésben volt / megtévesztették / kényszer, fenyegetés hatása alatt volt)
§ 5. tárgyilag (ténylegesen) és jogilag lehetséges eredményre irányuljon (utóbbit a 2. pont magában foglalja lényegében)
o speciális jogi követelmények: ezek sokfélék lehetnek, pl. testületi formában hozott aktus esetén a határozatképesség; felettes szerv előzetes hozzájárulása, utólagos jóváhagyása
- Milyenek a hibás közig. aktusok?
hibás közigazgatási aktus: Olyan aktus, amely nem felel meg a jogi és alkalmassági követelményeknek.
o lényegtelen hiba à jogkövetkezmények beállnak, de a hibáért a kibocsátó felelősséggel tartozik (pl. eljárási szabályok megsértése)
o LÉNYEGES HIBAà nem alkalmas jogi következmények kiváltására, az aktus érvénytelen, ezen belül van:
§ semmis aktusok: Olyan aktusok, amelyek olyan lényeges jogi, vagy alkalmassági hibában szenvednek, amelyek nem orvosolhatóak à nem alkalmasak jogi hatás előidézésére. 2 alcsopi:
· nem létező aktus: a jogi hiba súlyossága folytán időlegesen sem váltanak ki jogi hatást (pl. bcs befolyásolta tartalmukat, kibocsátó szervnek nem volt joghatósága / hatásköre / illetékessége)
· megsemmisítendő aktus: mindaddig érvényesnek kell tekinteni, ameddig az arra jogosult szerv az aktust semmisnek nem nyilvánítja. (pl. lényeges eljárási szabálysértés; tárgyilag lehetetlen tartalom; akarat fogyatékossága tévedésen alapul)
§ orvosolható aktusok: A hiba elhárítható saját hatáskörben / felügyeleti intézkedés útján / bírói felülvizsgálat során, ennek következtében az aktus érvényes lesz.
· kijavítás, kicserélés ß ha pl. név, szám, vagy más elírás történt
· kiegészítés ß ha az érdemi döntés nem rendelkezett olyan kérdésben, amelyet jogszabály ír elő
· módosítás ß ha valamely része nem felel meg az érvényességi kellékeknek, és a hiba ily módon elhárítható
- Mi a közigazgatási eljárás fogalma szükebb és tágabb értelemben?
A közigazgatási eljárás fogalma
· Legáltalánosabb értelemben a közigazgatási aktusok és aktusnak nem minősülő közigazgatási cselekmények kibocsátásának rendje, ebbe a belső eljárás és ügyviteli rend is beletartozik.
· szűk fogalom: A közigazgatási eljárás a közigazgatási szervek hatósági eljárása, azaz az eljárásuk során kibocsátott hatósági jogalkalmazó aktusok kibocsátásának jogilag szabályozott rendje.
- Mi a közigazgatási eljárás szakaszainak a lényege?
Az eljárás szakaszai
· 1. alapeljárás - ez az eljárás szükségképpeni része
o hivatalból, vagy ügyfél kérelmére indulhat
o hatóságnak tisztáznia kell, hogy van e joghatósága, hatásköre, illetékessége, ezt követően tisztáznia kell a tényállást.
o az elsőfokú érdemi határozat meghozatalával zárul
· 2. jogorvoslati / döntés-felülvizsgálati eljárás - ez már nem szükségképpeni szakasz, 2 esete van:
o a) ügyfél jogorvoslati kérelemmel él – általa igénybe vehető eszközök:
§ (rendes) fellebbezés ß az elsőfokú döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet benyújtani a másodfokon eljáró közigazgatási hatósághoz.
§ bírósági felülvizsgálati kérelem (keresetlevél) ß csak jogerős másodfokú hatósági döntés ellen lehet benyújtani és csak jogszabálysértésre hivatkozva
§ újrafelvételi eljárás ß ezt akkor lehet, ha a jogerős határozat meghozatalát követően olyan tény, adat, egyéb bizonyíték jut az ügyfél tudomására, melyet az alapeljárásban nem bíráltak el. A tudomásszerzéstől számított 8 napon belül kezdeményezhető, jogvesztő határideje 6 hónap
§ (Alkotmánybíróság határozata nyomán indítható eljárás)
o b) hivatalból elsőfokú döntés felülvizsgálatának esetei:
§ saját hatáskörben módosítás / visszavonás
§ felügyeleti eljárás
§ ügyészi felhívás
· 3. végrehajtási szakasz: Ha a jogerős érdemi döntés valamilyen kötelezettséget ír elő az ügyfél számára, és az a döntésben foglalt feltételeket önkéntesen nem teljesíti, a döntés állami kényszer igénybevételével érvényesíthető.
