IIZH./1 A hatóság döntései Flashcards
1.mIT NEVEZÜNK hatóság döntésnek?
hatóság döntése tartalmilag: A hatóság egyedi ügyben kibocsátott olyan egyoldalú akaratnyilatkozata, amelynek célja joghatás kiváltása, azaz anyagi jogi jogviszony keletkeztetése, módosítása, megszüntetése.
2.Milyen lehet a hatósági döntés a formája szerint?
Formája szerint:
o Alakszerű határozat
§ részletes határozat à valamennyi törvényi elemet részletesen tartalmaz vagy
§ egyszerűsített határozat à egyes tartalmi elemek mellőzhetők
o nem alakszerű határozat lehet
§ jegyzőkönyvbe foglalt
§ ügyiratra feljegyzett
§ jogszerű hallgatással született
§ határozat jelegű okirat
· Eljárásjogi értelemben: Az ügy érdemében a hatóság HATÁROZATot, az eljárás során felmerült minden más kérdésben VÉGZÉSt hoz. Törvényben ezeken kívül van egyezséget jóváhagyó határozat és hatósági szerződés.
3.Milyen lehet a döntés eljárásjogi értelemben?
Eljárásjogi értelemben: Az ügy érdemében a hatóság HATÁROZATot, az eljárás során felmerült minden más kérdésben VÉGZÉSt hoz. Törvényben ezeken kívül van egyezséget jóváhagyó határozat és hatósági szerződés.
- Mi a határozat?
· A határozat az ügy érdemében hozott döntés.
- Milyen formái vannak a határozatnak?
Alakszerű részeltes és egyszerűsitett
Alakszerűtlen
- Mik az alakszerű egyszerűsitett határozat részei?
- Az alakszerű egyszerűsített határozat
o Mellőzhető az indoklás és a jogorvoslatról szóló tájékoztatás, ha a hatóság
§ a kérelemnek teljes egészében helyt ad, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél (vagy a döntés az ő jogát, jogos érdekét nem érinti
§ kizárólag valamely eljárási cselekmény időpontját határozza meg.
o Mellőzhető az indoklás:
§ egyezséget jóváhagyó egyszerűsített döntés
§ ha késleltetné a döntés meghozatalát és ez életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet kialakulásához vezethet. ekkor a döntéshozatalt követő10 napon belül meg kell küldeni az indoklást az ügyfél részére.
8.Mik a nem alakszerű határozat részei?
Nem alakszerű határozatok
o a) Ha a döntést nem kell külön okiratban megszövegezni, akkor jegyzőkönyvbe kell foglalni, vagy az ügyiratra kell feljegyezni.
o b) hatósági hallgatás à határozat meghozatalának vélelme (konjunktív feltételek):
§ ügyfél kérelme jog megszerzésére irányul +
§ elsőfokú eljárásban nem vett részt ellenérdekű ügyfél +
§ a hatóság az előírt határidőn belül nem hoz határozatot +
§ jogszabály ezt kifejezetten lehetővé teszi
Ilyenkor az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása.
o c) hatósági bizonyítvány, hatósági igazolvány, hatósági nyilvántartásba történő bejegyzés is határozatnak minősül.
§ formai kellékeket külön jogszabály állapítja meg, de ha a hatóság megtagadja a kiállítást / bejegyzést, arról már alakszerű határozat készül.
9.Mi a végzés?
· A végzés az ügy érdemén kívül felmerült minden más kérdésben hozott döntés. Kötelező tartalmi elemeit illetően csak az érdemi és az indokolást tartalmazó részben mutat eltérést a határozatokhoz képest, így ezek ismertetésére szorítkozunk most.
- Mik a végzés fajtái?
- Alakszerű részletes végzés
o érdemi rész:
§ hatóság döntése
§ jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatás
§ kötelezettség teljesítésének határnapja / határideje, önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményei
§ megállapított fizetési kötelezettség, illetve a fellebbezési illeték / díj mértékéről, megfizetésének módjairól szóló tájékoztatás
§ fizetendő illetéknek vagy díjnak az ügyfél részére történő megfizetésre vonatkozó döntés, eljárási költség megállapítása, ennek viseléséről szóló döntés
o indokolás (részletes kell legyen):
§ megállapított tényállás, és az annak alapjául elfogadott bizonyítékok
§ mérlegelési, méltányossági szempontok
§ végzés alapjául szolgáló jogszabályhelyek
§ hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályokra történő utalás
§ ügyintézési határidőre vonatkozó (fentebb részletezett) elem, ha eljárást megszüntető végzésről van szó
· 2. Alakszerű egyszerűsített végzés (indokolás nélküli) ß akkor hozható, ha
o kizárólag valamely eljárási cselekmény időpontját határozza meg és
o ha késleltetné a döntés meghozatalát és ez életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet kialakulásához vezethet
· 3. Nem alakszerű végzés: az ügyiratra feljegyzett és a jegyzőkönyvbe foglalt végzés
11.Mikor vállik jogerősség az elsőfokú döntés?
Az elsőfokú döntés akkor válik jogerőssé, ha
o ellene nem fellebbeztek, és letelt a fellebbezésre nyitva álló határidő
o a fellebbezésről lemondtak, vagy visszavonták ß a döntés a közlésekor hatályosul
o a fellebbezésnek nincs helye ß -||-
o a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság az elsőfokú hatóság döntését helybenhagyta ß másodfokú döntés közlésekor hatályosul
12.Mi a részjogerő?
Részjogerő:
o Ha az ügyfélen kívül az eljárás egyéb résztvevője nyújt be fellebbezést a döntés őt érintő része ellen vagy
o egyes ügyfajták tekintetében lehet, ha a fellebbezéssel nem érintett rendelkezéseket a fellebbezés elbírálása sem érinti
13.Mik a döntés?? jellemzői?
Döntésekre vonatkozó közös szabályok, a hatósági döntés jogereje
· megszövegezéskor figyelemmel kell lenni a védett adatokra, csak olyan védett adatot tartalmazhat, amelyet az iratbetekintés szabályai szerint megismerhet az, akivel a döntést közlik
· Főszabály szerint külön okiratban kell megszövegezni / jegyzőkönyvbe foglalni / ügyiratra feljegyezni.
· Határozat és végzés, illetve több ilyen egybefoglalható.
- Mit nevezünk egyessség jóváhagyásának?
Egyezség jóváhagyása
· A hatóság jogszabályi előírás esetén köteles megkísérelni az ellenérdekű felek között egyezség létrehozását. Ha eredményre vezet, a hatóság határozatba foglalja és jóváhagyja az egyezséget, ha az
o megfelel a jogszabályban előírt feltételeknek
o nem sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét és
o kiterjed a teljesítési határidőre és az eljárási költség viselésére
· az egyezség a felek közös akaratát tükrözi à nincs fellebbezési, felülvizsgálati lehetőség
