Fogalmak Flashcards
Eljárás megindítása
??
• Az értesítés
o célja, hogy az ügyfél tudomást szerezzen az eljárás megindításáról értesíteni KELL az ismert ügyfelet:
hivatalból indult eljárásban az első eljárási cselekmény elvégzésétől
kérelemre indult eljárásban a kérelem beérkezésétől
számított 8 napon belül, KIVÉVE a kérelmet benyújtó ügyfelet, mivel ő tud az eljárásról (őt is kell értesíteni, csak nincs 8 napos korlát)
o Az értesítés kivételesen MELLŐZHETŐ, ha
a. az veszélyeztetné az eljárás eredményességét (pl. NAV számlaadási kötelezettség vizsgálata)
b. az eljárás megindítása után a hatóság 8 napon belül érdemben dönt / a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja / az eljárást megszünteti
c. azt honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból jogszabály kizárja.
o OPCIONÁLIS lehetőség: ha törvény nem ír elő értesítési formát, a hatásterületen élő ügyfelek és az ügyfélnek minősülő szervezetek tekintetében hirdetményi úton is teljesíthető az értesítési kötelezettség. (közhírré tehető a helyben szokásos módon, helyi lapban stb.)
o Az értesítés kötelező tartalmi elemeit a törvény pontosan meghatározza:
1. ügy tárgya
2. iktatási szám
3. eljárás megindításának a napja
4. adott ügyfajtára irányadó ügyintézési határidő, ügyintézési határidőbe nem számítható időtartamok
5. ügyintéző neve, hivatali elérhetősége
6. iratbetekintés és nyilatkozattétel lehetőségéről való tájékoztatás
7. hivatalból indult eljárás esetén ennek ténye, kérelemre indult eljárás esetén a kérelmező ügyfél neve
Mivel a kérelmet benyújtó ügyfél az eljárás megindulásáról tud, kívánságára őt csak a kapcsolattartás lehetőségének részleteiről (iktatási szám, ügyintéző és elérhetősége stb.) kell tájékoztatni.
Ideiglenes biztosítási intézkedés
• akkor rendelhető el, ha az eljárás tárgyát képező kötelezettség későbbi teljesítése veszélyben van.
o célja, hogy az ügyfél minden esetben teljesítsen
• az erre okot adó körülmény felmerülésétől számított 5 napon belül rendelhető el végzés formájában
• 2 féle lehet: a) pénzkövetelés biztosítása, vagy b) meghatározott dolog zárlata
• A hatóság visszavonja, ha elrendelésének oka megszűnt, vagy ha a pénzösszeget a hatóságnál letétbe helyezték.
• hatályát veszti a határozat, vagy az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésével.
Kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása
• A hatóság 8 napon belül kérelmet elutasító végzéssel tehet ilyet, HA
o 1. az eljárásra a magyar hatóságnak nincs joghatósága
o 2. nincs hatásköre, illetékessége és a kérelem áttételének nincs helye
o 3. a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul
o 4. jogszabály a kérelem előterjesztésére határidőt vagy határnapot állapít meg, és a kérelem idő előtti vagy elkésett
o 5. a hatóság az ügyet érdemben már elbírálta, a tényállás és a jogi szabályozás változatlan, és ugyanazon jog érvényesítésére irányul a kérelem, feltéve, hogy újrafelvételnek nincs helye, és jogszabály nem zárja ki a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását
o 6. a kérelem nyilvánvalóan nem az előterjesztésre jogosulttól származik
o 7. a kérelem tartalmából megállapítható, hogy az ügy nem hatósági ügy
• E végzés önállóan fellebbezhető.
Eljárás megszüntetése
• Akkor kell, mikor a hatóság átmeneti akadály miatt nem tudja a tényállást tisztázni, vagyis nem tudja folytatni az eljárást.
• Jogkövetkezmény:
o minden határidő megszakad (felfüggesztés megszüntetésével újra pörög), KIVÉVE az ügyintézési határidő (az csak nyugszik ennek akkor van jelentősége, ha az eljárást folytatják)
o felfüggesztés alatt realizált eljárási cselekmények hatálytalannak minősülnek
• kötelező felfüggesztés esetei:
o 1. ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el
o 2. közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezi és ezzel a bírósági döntéssel szemben perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő
o 3. a kérelmező ügyfél kiesése esetén vitás a jogutód kiléte
• egy alkalommal az ügyfél kérelmére is fel lehet függeszteni
o ennek konjunktív feltételei:
1. kötelező felfüggesztés esetei első eleme nem áll fenn, ÉS
2. jogszabály nem zárja ki, ÉS
3. nincs ellenérdekű ügyfél / az ellenérdekű ügyfél a felfüggesztéshez hozzájárul / ellenérdekű ügyfél érdekét a felfüggesztés nem érinti
o Külön jogszabály az ügyfél kérelmére történő felfüggesztést további feltételekhez kötheti.
o Az ügyfél az eljárás folytatását 6 hónapon belül kérheti, ennek hiányában, ha csak kérelemre folytatható eljárásról van szó, a hatóság azt megszünteti.
• Hatóság mérlegelésétől függően felfüggesztheti az eljárást:
o a) jogutód személye miatti vita okán, ha nem a kérelmező ügyfél esett ki
o b) hatósági közvetítő kirendelésére kerül sor, és az ügyfelek száma + a közvetítés várható időtartama indokolja
Ügyintézési határidő
• Az általános ügyintézési határidő 21nap. ennél rövidebbet bármely jogszabály, hosszabbat csak törvény vagy korm. rend. állapíthat meg.
• kezdete:
o kérelem megérkezését követő nap
o hivatalból történő eljárás az első eljárási cselekmény elvégzésének napja
o fellebbezés, megismételt eljárás az adott hatósághoz az ügy összes iratának megérkezését követő nap
• Soron kívüli ügyintézés esetei:
o a) kiskorú ügyfél érdekei veszélyben vannak
o b) életveszéllyel, súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja
életveszéllyel, súlyos kárral fenyegető helyzet: Egy vagy több embert az élet elvesztésével, illetve a testi épség vagy az egészség súlyos károsításával, továbbá a természeti vagy az épített környezet, valamint az anyagi javak jelentős vagy helyrehozhatatlan károsodásával közvetlenül fenyegető rendkívüli helyzet, állapot vagy esemény, amelynek megelőzése vagy káros hatásainak elhárítása hatósági intézkedést igényel.
o c) hatóság ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el
o d) közbiztonság érdekében egyébként szükséges
• Testületi szerv, ha a 21 napot nem sikerül betartania, annak letelte utáni első ülésen, de legkésőbb 2 hónapon belül kell, hogy határozzon.
• Szakhatóság eljárására 15 nap
• Ha a Ket. adott eljárási cselekmény határidejéről külön nem rendelkezik, a hatóság haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül gondoskodik annak teljesítéséről / végzés meghozataláról
• A határidőbe nem számít bele az a tartam, amíg az ügy érdemi rendezése nem lehetséges pl. hatásköri / illetékességi vita egyeztetése, szakhatósági eljárás, eljárás felfüggesztése, hiánypótlás időtartama,jogsegély eljárás ideje,szakértői vélemény elkészítésének ideje
• Az eljáró hatóság vezetője – ha jogszabály nem zárja ki – indokolt döntésében a határidő letelte előtt,egyszer azt 21 (soron kívüli eljárás esetén 15) nappal meghosszabbíthatja.
o A 15 napos meghosszabbítás joga a szakhatóság vezetőjét is megilleti.
• ügyintézési határidő elmulasztása:
o hatóságnak illeték és díj visszafizetési kötelezettsége van, amennyiben a késedelem az ügyfélnek / eljárás egyéb résztvevőjének nem róható fel.
ha az ügyintézés a határidő 2x-esét is meghaladja a visszafizetés is 2x-es
ugyanez a jogkövetkezmény, ha fellebbezés elbírálására jogosult hatóság / felügyeleti szerv megállapítja, hogy indokolatlanul lett meghosszabbítva a határidő (sima visszafizetés) vagy a hatóság visszafizetési kötelezettségének nem tett eleget (2x-es visszafizetés).
1990. évi XCIII. tv. – az illetékekről szóló törvény határozza meg az illetékeket
o Ha az ügyfél részben vagy egészben költségmentességet élvez, a hatóság a fizetési kötelezettségét a központi költségvetés irányába teljesíti.
• A hatóság együttes eldöntés céljából elrendelheti az előtte folyamatban lévő összefüggő tárgyú eljárások egyesítését, döntéseit egybefoglalhatja. Ha egyesít, a határidő a legkorábban indult ügy ügyintézési határideje.
Határidők számítása ( ez a törvényben hátrébb van, de témáját tekintve ide kapcsolódik)
• határidő: Az eljárási cselekmény végzésére biztosított időtartam.
• A napokban, vagy munkanapokban megállapított határidőbe nem számít bele:
o a határidő kezdetére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének,
o a közlésnek,
o a kézbesítésnek,
o a hirdetmény kifüggesztésének és levételének napja.
• A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak
o ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.
• HA a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le.
• postán küldött beadvány előterjesztési ideje a postára adás napja
• elektronikus irat előterjesztésének időpontja az irat elküldésének napja, DE az ügyintézési határidő a következő munkanapon kezdődik.
• határozott naphoz kötött jogszerzés a nap kezdetén következik be.
• A határidő elmulasztása vagy a késedelem jogkövetkezményei a határidő utolsó napjának elteltével állnak be.
• A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.
Igazolási kérelem ( ez a törvényben hátrébb van, de témáját tekintve ide kapcsolódik)
• Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, a határnaptól / határidő utolsó napjától számított 8 napon belül igazolási kérelmet terjeszthet elő.
o a 8 napos határidő szubjektív a mulasztás az érintettnek való tudomására jutásától, illetve akadályoztatás esetén az akadály megszűnésének napjától kezdődik.
o objektív (jogvesztő) határidő: 6 hónap az elmulasztott határnap,határidő utolsó napjától számított
• A kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is.
• A kérelmet az a hatóság bírálja el, amelynek eljárása során a mulasztás történt.
o KIVÉVE:
fellebbezési határidő elmulasztása elsőfokú hatóság
határozat bírósági felülvizsgálatára nyitva álló keresetindítási határidő elmulasztása közigazgatási ügyekben eljáró bíróság
• Ha a hatóság az igazolási kérelemnek helyt ad, a kérelem benyújtóját eljárásjogi szempontból olyan helyzetbe kell hozni, mintha nem is mulasztott volna hatóság döntését visszavonja, módosítja, eljárást folytatja, eljárási cselekményeket megismétel ennek érdekében.
Jegyzőkönyv, egyszerűsített jegyzőkönyv, hivatalos feljegyzés
• jegyzőkönyv: Hatósági eljárás történéseinek, és a lefolytatott eljárási cselekményeknek a hiteles rekonstruálására szolgáló irat.
o készíteni kell:
1. tárgyalás, közmeghallgatás
2. lefoglalás
3. szemle lefolytatásáról, ha a hatóság hatósági tanút alkalmaz
4. biztosítási intézkedésről, ha -||-
5. más jogszabályban meghatározott eljárási cselekményekről
6. ha az ügyfél, vagy az eljárási cselekményben érintett személy kéri vagy a hatóság szükségesnek tartja, akkor a szóbeli kérelemről, ügyfél, tanú, szakértő meghallgatásáról, szemle lefolytatásáról (hatósági tanú nélkül), más bizonyítási cselekményekről
o 3 fő részből áll:
fejléc:
• eljáró hatóság megnevezése, ügyintéző neve, ügy tárgya, ügyiratszám
• eljárási cselekményben érintett neve, lakcíme, eljárásjogi helyzete, esetlegesen egyéb elérhetősége
• alkalmazott hatósági tanú neve
• annak ténye, hogy az eljárási cselekménnyel érintett személy jogaira és kötelezettségeire való figyelmeztetés megtörtént
érdemi rész:
• ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatok, megállapítások csak a releváns tényeket kell rögzíteni, azokat sem feltétlenül szó szerint (Mari néni nyomdafestéket nem tűrő nyilatkozatának töltelék-elemeire a döntésre jogosult nem kíváncsi)
• egyes eljárási cselekmények során tapasztalt, az ügy eldöntése szempontjából lényeges körülmények, megállapítások
befejező rész:
• készítés helye, ideje
• a következő személyek oldalankénti aláírása:
o érintett, vagy ha eljárási képességgel nem rendelkezik, képviselője
o hatósági tanú
o eljáró ügyintéző
o jegyzőkönyvvezető
o jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok alkalmazandók a kép- és hangfelvételekre is.
o a hatóság a költségtakarékosság, hatékonyság szempontjainak megfelelően választja ki a jegyzőkönyv formáját
ügyfél, eljárás egyéb résztvevője megjelölhet jegyzőkönyv-vezetési formát, ha fizeti az ezzel járó költségeket.
• egyszerűsített jegyzőkönyv: olyan eljárási cselekmények rögzítésére, melyekről nem készül jegyzőkönyv. tartalma:
o felvétel helye, ideje
o ügy tárgya, száma
o jogokra, kötelezettségekre való figyelmeztetés megtörténte
o eljárási cselekmény megnevezése, RÖVID összefoglalása
o eljáró ügyintéző neve, aláírása
o eljárási cselekményben érintett személy aláírása
• hivatalos feljegyzés / quasi rövidített jegyzőkönyv: bármely, az ügy megítélése szempontjából fontos, vagy egyébként az ügy természetére tekintettel lényeges minden eljárási cselekményről felvehető. tartalma:
o eljárási cselekmény rövid összefoglalása
o készítés dátuma
o készítő neve, aláírása
ilyet csinálnak pl. ügyfél általi e-mailen történő megkeresésről, ami nem minősül írásbeli kapcsolattartásnak.
Zárt adatkezelés, elveszett, megsemmisült iratok pótlása
• Zárt adatkezeléshez az kell, hogy a kérelmező valószínűsítse, hogy őt az eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti.
o kérelmezhet:
tanú
tolmács
szemletárgy birtokosa
hivatalbóli eljárást kezdeményező személy
azonosító adatai és lakcíme tekintetében
a szakértő az igazságügyi szakértői névjegyzék nyilvános adatain kívüli természetes személyazonosító adatai és lakcíme tekintetében
o Az ügy iratai közt ezek a zárt adatok elkülönítve lesznek, azokat csak jogszabályban meghatározott személyek ismerhetik meg (ügyintéző, jegyzőkönyvvezető, leíró stb.). iratbetekintési joggal való élés esetén egy zárt adatokat nem tartalmazó kivonatot kaphat csak a jogosult.
• elveszett, megsemmisült iratok pótlása a hatóság feladata
o eljárásban részt vett személyeket meghallgatja, kiadmányokat, iratmásolatokat szerez be
o iratpótlás mellőzhető, ha az elveszett / megsemmisült irat alapján hozott döntés jogerős és végrehajtható, ebben az esetben csak a döntés hiteles kiadmányát kell beszerezni.
Képviselet
• Eljárási képviselet: A képviselő a képviselt helyett / mellett eljár a hatóság előtt, és különböző jogcselekményekkel elősegíti a képviselt érdekeinek érvényesülését.
o személyes eljárási kötelezettség esetén jogilag kizárt, ha ilyen nincs, akkor járhat el az ügyfél helyett vagy vele együttesen törvényes vagy meghatalmazotti képviselője.
• Ha van képviselő, az iratokat a hatóság neki küldi meg – KIVÉVE:
o 1. személyes megjelenésre szóló idézés a megidézettnek megy a képviselője egyidejű értesítése mellett
o 2. eljárási képességgel rendelkező ügyfél egyébként kérheti, hogy képviselete ellenére a hatóság az iratokat neki kézbesítse
• Ha az ügyfél nem személyesen jár el, a hatóság minden esetben vizsgálni köteles a képviselőként eljáró személy jogosultságát, és a képviseletre való alkalmasságát.
• A képviselet fajtáit jogcímük alapján csoportosítjuk:
o törvényes képviselő:
kk személy szülője / gyámja / gondnoka;
cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezett személy gondnoka;
jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén az irányadó jogszabályokban vagy az SzMSz-ben meghatározott személy.
ezen esetekben egyben kötelező is a képviselet ellátása, állandóság, általános jelleg érvényesül
o meghatalmazott: képviseleti jogosultsága meghatalmazáson alapszik, ezt igazolnia kell a meghatalmazást írásba kell foglalni, vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. A meghatalmazás az ügyféltől vagy annak törvényes képviselőjétől származhat.
A meghatalmazott kritériuma, hogy eljárási képességgel kell rendelkezzen.
írásbeli esetén
• eredetit vagy annak hitelesített másolatát kell becsatolni
• közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni
o külföldön kiállítottat közokiratba vagy hitelesített magánokiratba felülhitelesítéssel
• ügyvédnek adott meghatalmazáshoz (ha ügyfél saját kezűleg írta alá) nem kell tanú
Okirat-fajták részletezése lentebb az Irat-nál!
a meghatalmazás a teljes hatósági eljárásra vagy egyes eljárási cselekményekre szólhat, de az együttes eljárás is megengedett.
• ellenérdekű ügyfelek képviseletét nem láthatja el ugyanaz a személy
a képviseleti jog korlátozásának ki kell tűnni a tartalomból
A hatóság visszautasítja a meghatalmazott eljárását, és felhívja az ügyfelet, hogy járjon el személyesen, vagy gondoskodjék a képviselet ellátására alkalmas személyről, ha
• az nem alkalmas az ügyben a képviselet ellátására
• képviseleti jogosultságát az erre irányuló hiánypótlási felhívás ellenére sem igazolja
kézbesítési meghatalmazott: kötelező alkalmazni, ha az ügyfélnek nincs lakóhelye, és nincs módja az elektronikus kapcsolattartásra.
o ügygondnok: A hatóság kezdeményezi kirendelését a gyámhatóságnál, ha észleli, hogy az előtte folyó eljárásban a természetes személy ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nem tud az ügyben eljárni (eljárási képessége hiányzik), és nincs törvényes képviselője vagy meghatalmazottja.
kézbesítési ügygondnok: kötelező alkalmazni, ha az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik / nincs képviselője, és a hatóság jogot von el tőle vagy kötelezettséget állapít meg számára.
Hatósági közvetítő
• más néven mediátor a hatóság veheti igénybe a hatóság és az ügyfél, valamint az ellenérdekű ügyfelek közötti vita rendezése érdekében.
• Alkalmazása MINDIG a hatóság mérlegelésétől függ.
• Feladatai:
o érintettek hiteles, szakszerű tájékoztatása az ügy kimenetelének alternatíváiról, az eljárás céljáról
o kölcsönösen előnyös megoldások felvázolása, hangsúlyozása
o ügyfelektől beérkezett iratok, észrevételek összegyűjtése, rendszerezése a hatóság számára
• ő egyébként általában egy elfogulatlan, köztiszteletben álló személy, hozzáértő kell legyen meg pártatlan
• feladatának ellátásához szükséges mértékben jogosult iratbetekintésre, köteles a védett adatok megőrzésére
• díjazásra, költségtérítésre tarthat igényt
• ha neki felróható okból mulaszt eljárási bírsággal sújtható, felmerült költségek viselésére kötelezhető
• a hatósági közvetítők névjegyzékét a fővárosi és megyei kormányhivatalok vezetik
o ez nemigen bír jelentőséggel, tekintve, hogy az uniós joggyakorlatban is viszonylag újnak számító intézményt jelenleg az országban kb. 33-an testesítik meg. (Szegeden 1 db van)
• jogi diplomával, szakvizsgával kell rendelkezzenek
részletes szabályok korm. rendeletben
Kizárás
• célja a hatósági ügyek pártatlan, objektív elintézésének biztosítása azzal, hogy kizárási ok esetén az érintett ügyintézőt vagy szervet kizárják az eljárásból
• Abszolút kizárási okok (eljárásban nem vehet részt):
o 1. az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti
o 2. aki az ügyben tanúvallomást tett
o 3. aki az ügyben hatósági közvetítőként, ügyfél képviselőjeként, hatósági tanúként, szakértőként járt el
o 4. szemletárgy birtokosa
o 5. másodfokon nem vehet részt, aki első fokon részt vett
o 6. az a hatóság, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, vagy amelyik hatóság vezetőjével szemben kizárási ok merült fel
o 7. jegyző azokban a hatósági ügyekben, amelyben az őt foglalkoztató önkormányzat ellenérdekű ügyfél, vagy a határozattal az önkormányzat / önkormányzat szerve/ polgármester jogosulttá vagy kötelezetté válhat (vagy az eljárás tárgyával összefüggő kötelezettséget vállal)
• relatív kizárási ok (hatóság vezetője mérlegel): akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése
• az ügyintéző haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított 5 napon belül köteles a hatóság vezetőjének bejelenteni a vele szemben felmerült kizárási okot
o ügyfél is bejelenheti az eljárás megindulásától / okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított 8 napon belül. ha ezt az ügyfél visszaélésszerűen gyakorolja, eljárási bírsággal sújtható
• kizárásról a hatóság vezetője dönt
o eljárás megindításáról szóló értesítést megelőzően külön végzés nélkül, azt követően végzéssel
o kizárás esetén új ügyintéző kijelölés, szükség esetén eljárási cselekmények megismétlése
• felügyeleti szerv jelöli ki az eljáró azonos hatáskörű hatóságot, ha
o a hatóságnál nincs másik megfelelő szakképzettséggel rendelkező ügyintéző
o a kizárási ok a hatáskör gyakorlójával (szerv vezetője, vagy helyette eljáró személy) vagy a hatósággal szemben merül fel
ha ezek alapján sem lehetséges a kijelölés, akkor a hatóság eljár, de határozatát és önálló jogorvoslattal megtámadható végzését közölnie kell a felügyeleti szerv vezetőjével
Szakhatóság közreműködése
• Szakhatóság: Törvényben vagy kormányrendeletben kijelölt, az ügy érdemi eldöntésére jogosult hatóság által kötelezően megkeresendő más hatóság, mely a törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szakkérdésben mind az eljáró hatóságra, mind az ügyfélre nézve kötelező állásfoglalást ad ki.
• 2 eset:
o 1. tv vagy korm. rend. kötelezővé teheti a határozat meghozatala előtt más hatóság állásfoglalásának beszerzését
ebben az esetben annak figyelmen kívül hagyása a döntés semmisségét eredményezi
o 2. egyéb esetekben a hatóság mérlegelheti, hogy ez szükséges-e, ha nem, maga dönthet szakkérdésben. Ha maga dönt, a szakkérdésre vonatkozó eljárásért illeték és díj nem kérhető.
• Az alapügyben eljáró hatóság 8 munkanapon belül köteles megállapítani, hogy mely szakhatóságok bevonása szükséges, ezzel egyidejűleg értesíti az ügyfelet az ezzel kapcsolatos díjak, illetékek esedékességéről.
• A közreműködés célja, hogy az ügyfélnek csak az „ügygazda” hatósággal kelljen kapcsolatot tartania akkor is, ha több hatóság együttműködése szükséges (ügyfélbarát szellemiség)
• a szakhatóságot az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság keresi meg (feltéve, hogy valamennyi illeték és díj megfizetésre került, ha nem, NINCS megkeresés!)
o a megkeresésre a szakhatóság:
megadhatja a hozzájárulást
egyedi előírást adhat meg
egyedi feltételt írhat elő
hozzájárulást megtagadhatja
o nem kell a szakhatóságot megkeresni, ha a hatóság 10 napon belül megállapítja, hogy a szakhatóság állásfoglalásától függetlenül a kérelmet el kell utasítani
• a szakhatósági állásfoglalást az érdemi döntésre jogosult hatóság határozatába belefoglalja, azt az ügyféllel külön nem kell közölni szakhatóság aktusai ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye.
• előzetes szakhatósági állásfoglalás: tv, korm. rend. alapján kivételesen ügyfél megkeresésére is kiadható állásfoglalás, melyet az ügyfél a későbbiekben joga érvényesítése céljából a hatóságnak becsatol. ennek felhasználhatósága időben korlátozott
• Az ügyben eljáró szakhatóságok korábbi állásfoglalásukat 1 alkalommal módosíthatják / visszavonhatják jogszabálysértésre hivatkozva.
o ha az alapügyben eljáró hatóság és a szakhatóság közt adott kérdésben ellentét alakul ki, 5 munkanapon belül kötelesek egyeztetni álláspontjaikat.
• a szakhatóság is hatóság a Ket. hatóságokra vonatkozó szabályai érvényesek rá, együttműködési kötelezettsége áll fenn minden más hatósággal
Idézésre, értesítésre vonatkozó szabályok
• Idézés: Jogkövetkezményekkel járó megjelenésre kötelezés.
o A hatóság személyes megjelenésre kötelezhet bárkit, akinek meghallgatása az eljárás során szükséges. (ez lehet tanúmeghallgatás, orvosi vizsgálat stb.) – KIVÉVE:
Az ügyfél a kérelmére indult eljárásban nem kötelezhető a megjelenésre, KIVÉVE (tehát mégis kötelezhető), ha a hatóság
• a kérelemre indult eljárást hivatalból folytatja
• tárgyalást, közmeghallgatást vagy egyezségi kísérletet tart
o idézésben a hatóság megjelöli:
megjelenés helye, ideje
milyen minőségben kívánja az idézettet meghallgatni (ügyfél, tanú stb.)
megjelenés elmulasztásának jogkövetkezményeire való figyelmeztetés
o cselekvőképesség hibája esetén:
ha az idézett korlátozottan cselekvőképes, a hatóság a törvényes képviselőjét értesíti azzal a felhívással, hogy a megjelenésről gondoskodjék.
ha cselekvőképtelen, a törvényes képviselője útján idézik (képviselőt idézik helyette gyakorlatilag)
e két módon megidézett személy, ha nem jelenik meg, és tv-es képviselője nem igazolja, hogy ez neki nem felróható, a képviselő sújtható eljárási bírsággal.
o Az idézést a hatóság végzésbe foglalja
ez írásban és szóban is közölhető, ellene önálló fellebbezésnek nincs helye
úgy kell közölni, hogy a megidézett a meghallgatást megelőzően 8 nappal megkapja
o idézés helye az idéző hatóság székhelye
o Ha az idézett személy a hatóság előtt nem képes megjelenni (kor, egészségi állapot stb.), a tartózkodási helyén kell meghallgatni.
o kötelezettségszegés jogkövetkezményei:
1. Az idézett személy eljárási bírsággal sújtható, ha
• nem tesz eleget a megjelenési kötelezettségének
• meghallgatása előtt az eljárás helyéről engedély nélkül eltávozik
• az idézésre meghallgatásra képtelen állapotban jelenik meg és ezt a körülményt nem menti ki
bírság alkalmazásának feltétele, hogy az idézés szabályszerű legyen
2. ha az idézett személy az ismételt idézésre sem jelenik meg, és távolmaradását nem menti ki, a rendőrség útján elővezettethető.
• ennek foganatosításához ügyészi jóváhagyás szükséges
ha utóbb kimenti magát, az eljárási bírságot és az elővezetést elrendelő végzést vissza kell vonni
ha jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet képviselője nem jelent meg az idézésre, és a képviselő nevét a vezető tisztségviselő a hatóság felhívására nem közli, a vezető tisztségviselő sújtható eljárási bírsággal, és vele szemben alkalmazható az elővezetés
• Értesítés
o ha a hatóság nem tartja szükségesnek az ügyfél idézését, az ügyfelet értesíti a tanú / szakértő meghallgatásáról / szemléről / tárgyalásról azzal, hogy az egyes eljárási cselekményeken részt vehet, de megjelenése nem kötelező.
ezt úgy kell intézni, hogy a cselekmények időpontja előtt 5 nappal az ügyfélhez megérkezzen
mellőzendő az értesítés, ha ezáltal sérülnek a zárt adatkezelés szabályai
o Szakhatóságot is értesíteni kell a tanú és a szakértő meghallgatásáról, a szemléről, a tárgyalásról és a közmeghallgatásról legalább 5 nappal korábban.
