I.7. A mentális zavarok osztályozása a BNO-10, DSM-5 szerint: hasonlóságok, különbségek. Kategoriális osztályozás, dimenzionális szemlélet Flashcards
Hogyan alakítunk ki egy diagnózist?
●a klinikai kép és a tünetek alapján
●MO.-on: BNO-10 (vagy újabban BNO-11), DSM-V alapján adott csoportokba soroljuk.
Milyen alapkoncepció alapján adunk diagnózist?
●tüneteket osztályozni lehet (nagyobb kategóriákat létrehozása)
●lecsökkentjük a kezelendő információmennyiséget - > információ veszteség
●kiváltó okokat, kezelést, és lefolyást tudunk hozzárendelni.
A diagnózisadásnak mik az előnyei?
●összehasonlíthatóvá válnak a személyek (kutatás, statisztika)
●lecsökkentjük a kezelendő információmennyiséget
●kiváltó okokat, kezelést, és lefolyást tudunk hozzárendelni
●gyorsítja a diagnosztikai és kezelési folyamatokat
●segítség az oktatásban, kutatásban, kezelésben
●lényegkiemelés
A diagnózisadásnak mik a hátrányai?
●információveszteség
●elvész a szubjektum
●minden betegség/ állapot/ személy egyedi
●nem mindig jók/érvényesek/megbízhatók a diagnosztikai kategóriák
Milyen két eltérő paradigma uralkodott a pszichiátriai nozológiai rendszerekben?
1.A nagy professzor elve (régebbi):
●nagy tudós megfigyelései, kutatásai alapján klasszifikál ((pl. Kraepelin, Bleuler)
●alkotóik személyes tekintélyén alapul.
●gyakran egy országra, egy nyelvre korlátozódik érvényessége.
2.A szakértői konszenzus elve (újabb):
●ténylegesen adatokon alapul
●szükséges a fogalmak és módszerek tisztázása
●nem véleményen alapul, nem „dogmatikus”
●1950-es évektől
Klasszifikáció létrejöttének okai
▪azonos kritériumrendszerre
▪adatokon és ne véleményen alapuljon
▪szakértői konszenzus kell
klasszifikáció létrejöttének céljai
- információsűrítés
- közös nyelv
- oktatás, kutatás
- adatok statisztikai rendezése és értékelése
Mi jellemző a mai klasszifikációs rendszerekre?
- klinikai tesztelhetőség
- explicit kritériumok alkalmazása
- széles körű szakmai egyeztetés (szakmai konszenzus elve)
- a diagnosztikai kategóriák megbízhatóságának és validálásának igénye
- tények és következtetések különválasztása
- nem betegségegységek, hanem tünetcsoportok, amelyek között átfedések lehetnek
- nyitottak és korreláltathatóak
- újra és újra revideálják őket (BNO és DSM)
Eredmény: egységes pszichiátriai nozológia
A DSM rendszer története
DSM-I. (1952) - egységpszichózis tanára és BNO-6-ra épül.
DSM-II. (1968) - tárgyilagosabb leírások, organikus/funkcionális csoprtosítás
DSM-III. (1980) - konszenzuson alapuló, operacionalizálható diagnosztikus kritériumok; tengelyek megjelenése; organikus - funkcionális felosztás megmaradt.
DSM-IV. (1994) - konszenzus + kutatási adatok!; megszűnt az organikus-funkcionális kategória; megjelentek etnikai sajátosságok;BNO-10 kódoknak megfeleltetés
DSM-V. (2013) - multiaxiális helyett dimenzionális rendszer; a zavarokat fenomenológiai és patológiai jellemzők alapján rendszerezi; kulturális különbségek; jelölők és dimenzionális szemlélet lehetővé teszi a súlyosság mérését. csökkennek a többes diagnózisok.
Mi volt a probléma a személyiségzavarok kategoriális szemléletével?
sok komorbiditás, egy betegnek több diagnózisa lehetett.
Milyen a DM-5 személyiségzavarkoról alkotott dimenzionális szemlélete?
kategórián (vonáson) és dimenzión (súlyosságon) alapul
személyre szabottabb
személyiségvonások és funkcionális károsodás mértékét meg tudjuk határozni
csökkenti a heterogenitást
*diffúz határokat enged a normalitás/rendellenesség között
*jobban kezeli a klinikai gyakorlatban megjelenő komplexitást
*lehetővé teszi különböző cutoff használatát pl. a kulturális különbségekre tekintettel
*lehetőséget ad a páciens finomabb jellemzésére
*a komorbiditást jobban kezeli (a vonások kombinációja, nem a kategóriáké)
A DSM-5 személyiségzavarokkal kapcsolatos kritikája
*túl bonyolult, inkoherens
*heterogén PD kategóriákat hoz létre (főleg borderline)
*a korábbi kutatási eredmények a kategóriákon alapultak
*a kutatási eredmények alapján nem egyértelmű, miért csak 6 kategória maradt, és miért pont ez a 6
*a szakmai konszenzus hiánya
A BNO rendszer története
Betegségek Nemzetközi Osztályozása – BNO vagy International Classification of Diseases (ICD)
- kiadás – 1948: a mentális zavarok rövid mellékfejezetben szerepelnek.
- kiadás – 1968: a puszta megnevezéseken túl néhány mondatos jellemzések a pszichiátriai tünetcsoportokról. Két D-s szemlélet: organikus / funkcionális, pszichotikus / neurotikus dichotómia szerint osztályozták.
- kiadás – 1979: megjelennek a 4 számjegyű kódok. Eltűnik néhány elavult kategória (involúciós pszichózis, laktációs pszichózis, stb).
- kiadás – 1992:
BNO-10 jellemzése
▪Statisztikai-kódolási kézikönyv, leíró diagnózisokkal.
▪Nőtt a kódolható dg-k száma.
▪Minden számjegynek külön jelentése van, ezért alcsoportok meghatározása
▪Amerikai nozológiai kategóriák átvétele, pl. pánikzavar, szomatoform zavarok.
▪Néhány régi kategória megmaradt, (pl. neurotikus, neuraszténia, akut polimorf pszichózis).
▪Nincs több tengely, nincsenek tételes, explicit dg kritériumok.
BNO-10 és DSM-5 összehasonlítása
BNO-10:
európai hagyomány
statisztikán alapszik
egytengelyű
csekély empírikus megalapozottság
kevésbé precíz
DSM-V:
amerikai eredet
kutatáson alapszik
egytengelyű? kiegészítve biopszichoszociális értékeléssel
erős empírikus megalapozottság
jól körülhatárolható kategóriák, közös fenomenológia alapján
