I/8. Az idegrendszer fejlődési zavarai Flashcards
Értelmi fogyatékosság (értelmi fejlődés zavara). Legfőbb hasonlóságok és különbségek BNO-10 és DSM-5 között.
Hogyan jellemezhető az értelmi fogyatékosság?
Két fő jellemző: szubnormális intellektuális szint (IQ 70-nél alacsonyabb) és az adaptív funkciók deficitje.
Definiálásában eddig 3 szempont bizonyult maradandónak:
1)Az értelmi fogyatékosság az egyéni fejlődés alatt alakul ki.
2)Az értelmi fogyatékosság az adaptív magatartás elégtelenségével jár.
3)Az értelmi fogyatékosság fennállása az értelem mérhető csökkentségével igazolható.
életkorának megfelelő szinten nem képezhető, teljesítménye az életkorához képest elmarad, emiatt nem rendelkezik olyan képességekkel, amik lehetővé tennék az önálló életvezetést.
Hogyan mérjük az intelligenciát gyermekkorban?
●3 év alatt fejlődési teszttel (Bayley II) - fejlődési skála- mentális kor meghatározása
oBayley III - ( 1 hónaptól- 3,5 évig)
●3 év felett IQ teszttel (verbális és non-verbális)
oWPPSI IV. (2,6 évtől- 7,7 évig)
oWISC-IV (6- 16 évig)
oWAIS- IV. (16 évtől- 90 évig)
Adaptív készségek mérése: Vineland Szociális Érettség Teszt
A felmérésnél mindig a meglévő képességeket nézzük, a fejlesztés is ezekből indul ki.
Értelmi fogyatékosság szempontjából releváns készségek: fogalmi gondolkodás, szociális kompetencia.
Hogyan határozza meg a BNO-10 az idegrendszer fejlődési zavarait?
BNO-10: Mentális retardáció külön csoport (F70-F79)
●Abbamaradt, vagy nem teljes szellemi fejlődés, melyre különböző készségek romlása jellemző. Olyan készségeké, melyek a fejlődés során jelennek meg, és melyek az intellektus minden szintjét érintik (pl. kognitív, nyelvi, mozgásbeli, szociális).
●A retardáció létrejöhet minden más mentális vagy fizikai állapotától függetlenül is.
●Mértékét hagyományosan IQ tesztekkel határozzuk meg, ezeket kiegészíthetik tájékozódó skálák az adott környezethez való szociális adaptációról.
●Az intellektuális képességek és a szociális adaptáció változhatnak idővel. Még az alacsony mentális teljesítményt is javíthatja rehabilitáció és tréning. A diagnózis az adott pillanatban megfigyelhető működési szinten alapul.
Formái:
●enyhe IQ: 50-69 között
●közepes IQ: 35-49 között
●súlyos IQ: 20-34 között
●igen súlyos IQ: 20 alatt
Hogyan határozza meg a DSM-5 az idegrendszer fejlődési zavarait?
Intellektuális képességzavarnak nevezi
kritériumok:
A.értelmi képességek hiányai, melyet klinikai vizsgálat és standardizált IQ teszt erősít meg
B.alkalmazkodási funkciók hiányosságai, melyek miatt függetlensége és felelőssége elmarad az életkorban elvártaktól
C.intellektuális és adaptív működés hiányai a fejlődési időszakban jelennek meg
Jelölni:
●enyhe
●mérsékelten súlyos
●súlyos
●igen súlyos
Súlyossági fok meghatározásának szempontjai:
●elvont gondolkodás
●társas élet
●gyakorlati élet
Globális fejlődési késés
●5 éves kor alatt
●súlyosság foka valamilyen okból ég nem mérhető megbízhatóan
●nem éri el az elvárható fejlődési szintet az értelmi működés számos területén
Nem meghatározott értelmi fogyatékosság
Hogyan alakulnak ezek a fejlődési zavarok ki és milyen rizikótényezőket ismerünk?
●Elsődleges
ogenetikai
⮚monogén ártalom
⮚kromoszóma-rendellenesség
okörnyezeti-fizikai
⮚prenatális környezeti ártalom
⮚perinatális környezeti ártalom
⮚posztnatális környezeti ártalom
●Másodlagos
oszociokulturális okok
ooktatás hiánya
Hogyan zajlik az intellektuális képességzavarban szenvedők ellátása?
●Felismerés
●Kivizsgálás
●Szülők számára érzelmi támasz nyújtása
●Fejlesztő, oktató programok, terápiák monitorizálása
●Sérüléssel járó specifikus egészségügyi problémák ellátása
●Tanácsadás a gyakori viselkedés problémákban
Mi a habilitáció, kezelés célja?
●közösségbe való integrálás,
●képességeknek megfelelő munkavégzés,
●biztonságos, elfogadó környezet biztosítása.
A korai fejlesztő programok 3 éves kortól alkalmazhatók. A speciális kisegítő iskolai oktatás 16 éves korig történik.
