9. Sejt-sejt kapcsolatok Flashcards
fibronektin
Heterodimer szerkezetű multiadhéziós mátrix fehérjék. Főleg a kötőszövet extracelluláris
mátrix jellemző komponensei. Elsődleges feladatuk a sejtek kihorgonyzása az extracelluláris
mátrix elemeihez. Ezzel szabályozzák a sejtek alakját, a citoszkeleton szerveződését és fontos
szerepet töltenek be a sejtek migrációjában, differenciációjában az embrionális fejlődés során.
Megkülönböztetünk sejtfelszíni fibronektint, ill. plazma fibronektin (a vérben keringő oldható
formája). A fibronektin az RGD (arginin-glicin-aszpartát) motívumán keresztül kötődik az
integrinhez.
integrin
Heterodimer szerkezetű (α- és β-alegység) sejtfelszíni receptorok, amelyek sejt-sejt, és sejtmátrix kapcsolatok kialakításában vesznek részt, multiadhéziós mátrixfehérjék megkötésére
képesek. A jelátvitelben is fontos szerepük van. Az extracellulárisan található ligandkötőhely a
ligand molekula egy meghatározott ún. RGD szekvenciájára (arginin-glicin-aszpartát) sepecifikus. Heterofil (más molekulát kötő) interakciókat alakítanak ki. A hatékony kötődéshez
két vegyértékű kation szükséges (amely elsősorban Ca2+
, de lehet Mg2+ is).
RGD prezentáció
Az integrinek ligandumaira jellemző, arginin-glicin-aszparaginsav aminosavakból felépülő
tripeptid motívum, amit az integrinek extracellulárisan található kötőhelye felismer. Ezek a
kötőhelyek csak az integrin aktivációja során válnak hozzáférhetővé, a szükséges konformáció
változást intracelluláris foszforiláció idézi elő. Az RGD megtalálható az ECM
makromolekulákban (kollagén, laminin, fibronektin, vitronektin), plazmafehérjékben
(szolubilis fibronektin, fibrinogén, von Willebrand faktor) és sejtfelszíni proteinekben is (pl.
számos hormon- és neurotranszmitter-receptorban).
szelektinek
A több transzmembrán doménnel rendelkező szelektinek a szomszédos sejtek felszínén
expresszálódó glikoproteinek és glikolipidek szénhidrátcsoportjaihoz kötődnek. A Ca2+
-függő
kötés kialakításában a fehérjemolekula végén található lektin domén tölt be kulcsfontosságú
szerepet. A létrejövő kapcsolat heterofil: a szelektin a másik sejt felszíni proteinjének vagy
lipidjének szénhidrát oldalláncához kapcsolódik specifikusan. E-, P- és L-szelektineket
(endoteliális, vérlemezke/platelet, és limfocita) különböztetünk meg.
extravazáció
A fehérvérsejtek ép kapillárisfalakon való átlépése. Lényege, hogy sérülés vagy fertőzés
következtében fokozódik a P-szelektin kihelyeződése az ér endotél sejtjeinek felszínére a
citoplazmából, ahol granulumokban tárolódnak. A felszínre került szelektinek gyenge
kölcsönhatásba lépnek a fehérvérsejtekkel, lassítva azokat, majd a fehérvérsejtek aktiválása
után azok aktivált integrinjei kötődnek az endotél sejtek ICAM-1 és ICAM-2 molekuláihoz,
egy szorosabb kötődést kialakítva. Az endotél felszínhez kihorgonyzott fehérvérsejtek
ellaposodnak, majd a szomszédos sejtek között átjutnak az szövetbe, hozzájárulva a lokalizált
gyulladásos reakció kialakulásához.
kadherin
Egy Ca2+
-dependens protein család tagja, amely állati szövetekben két sejt összekapcsolódását
segíti elő, junkciót alakítva ki közöttük. A kadherinek homofil interakciókat alakítanak ki. Pl.
N-kadherint tartalmazó sejtek hajlamosak más N-kadherint expresszáló sejtekkel kapcsolódni.
A sejten belül a kadherin molekulák aktin filamentumokhoz (adherens junkcióban, zonula
adherensben), vagy citokeratin intermedier filamentumokhoz (dezmoszómákban)
horgonyzódik ki linker proteineken keresztül.
adhéziós öv (zonula adherens)
Főleg a hámsejtek körül, általában a szoros kapcsolatok alatt elhelyezkedő, övszerű zóna és a
belülről hozzákapcsolt aktinfonalak összessége. A kialakításában fontos szerepet játszó
transzmembrán fehérje az E-kadherin. A homofil kötést kialakító molekula citoplazmába nyúló
C-terminális szakasza közvetítő fehérjéken (katenineken) keresztül kötődik az aktinvázhoz. Ez
a kalcium-függő-adhézió mechanikai stabilitást kölcsönöz az összekapcsolt sejtpopulációnak.
dezmoszóma (macula adherens)
Sejtek közötti foltszerű kapcsoló struktúra, amely mechanikusan kapcsolja össze a sejteket
egymással. A sejt-sejt kapcsolódást speciális kadherinek (dezmoglein és dezmokollin
molekulák) biztosítják. A sejten belül a folt intermedier filamentumokhoz kapcsolódik.
hemidezmoszóma
A hámsejtekben gyakori, aszimmetrikus kapcsolószerkezetek. Feladatuk a sejt rögzítése az
extracelluláris mátrixhoz: a sejtek bazális felszínét kötik a bazális laminához. Ebben a
kihorgonyzó junkcióban integrin molekulák kapcsolják a citoszkeleton intermedier
filamentumait az extracelluláris mátrix fehérjéihez.
fokális adhézió
A fokális adhéziós plakkok a sejt mikorofilamentumait kötik össze integrin molekulán keresztül
az extracelluláris mátrix molekuláival. Az integrinek intracelluláris részének és az
aktinfilamentum kapcsolódásában vinkulin-, talin- és α-aktinin molekulák vesznek részt.
szoros kapcsolat (zonula occludens)
A szomszédos epiteliális sejteket szorosan összekötő, a sejttestet az apikális részhez közel
övszerűen körülvevő sejt-sejt kapcsolat, melyet claudin és occludin molekulák kettős rétege
alakít ki. Megakadályozza. hogy a legtöbb oldott molekula átkerüljön az epiteliális réteg másik
oldalára. Ezenkívül megakadályozza bizonyos fehérjék apikális és a bazolaterális
membránrészek közötti keveredését, ami az irányított transzcelluláris transzport feltétele.
