6. Munkaügyi kapcsolatok Flashcards
Munkaügyi kapcsolatok fogalma
A munkavállalók és a munkáltatók, illetve képviseleteik részvételével működtetett intézményrendszer, amely közöttük az együttműködés fenntartására, a konfliktusok megelőzésére, illetve a kialakult konfliktusok rendezésére irányul
Munkaügyi kapcsolatok szűkebb értelmezése
- A munkáltatók és a munkavállalók, illetve érdekképviseleteik közötti kapcsolatok rendszere
- participáció (dolgozói részvétel)
Munkaügyi kapcsolatok tágabb értelmezése
- Az állam, mint harmadik szereplő bekapcsolása
- konfliktuskezelés intézményei és eljárásai
Munkaügyi kapcsolatok célja
A munka világa szereplői között az együttműködés kiépítése, fenntartása, a konfliktusok megoldása
Munkaügyi kapcsolatok lényege
Egy sajátos szemléletmód, azaz a felismerés hogy lehet és kell együttműködés ellenérdekű felek között
Munkaügyi kapcsolatok alapvető társadalmi-politikai feltételei
- működnek a parlamenti demokrácia intézményei
- a munkavállalóknak és munkáltatóknak joguk van érdekvédelmi szervezetek alakítására és ezek szabadon működhetnek
Munkaügyi kapcsolatok alapvető gazdasági feltételei
- termelőeszközök magántulajdonban vannak
- szabad piacgazdaság működik, beleértve a munkaerő szerződéses szabadságát és szabad mozgását
- a munkáltatók és a munkavállalók szabad megállapodásokat köthetnek
Munkaügyi kapcsolatok szereplői együttműködésének feltételei
- szereplők együttműködésére vonatkozó garanciák léteznek
- nyílt munkaügyi konfliktusok vállalásának lehetősége adott
- fennáll a nyomásgyakorlás kölcsönös alkalmazhatósága
- munka világát közvetetten meghatározó kérdések megoldásában való közreműködés
Munkaügyi kapcsolatok fejlődése Magyarországon 1945 előtt
- német-osztrák fejlődés mintájára indult
- első kollektív szerződés: 1848
- szakmai szakszervezetek elterjedése: 19.-20. század fordulóján
- Szaktanács - Gyáriparos Szövetség
- sajátos kitérő: 1918-1919.
- Bethlen-Peyer paktum
Munkaügyi kapcsolatok fejlődése Magyarországon 1945 után
- kísérlet a felzárkózásra: 1945-1949
- klasszikus tervgazdasági modell: 1950-1968
- liberalizált tervgazdasági modell: 1968-1988
- átalakuló munkaügyi kapcsolatok a felbomló pártállam időszakában
- a jelen
Munkavállalói érdekképviseletek
- országos szint (5db) konföderáció
- ágazati-szakmai szint
- vállalati szint
Munkáltatói érdekképviseletek
- országos szint (9db) konföderáció
- ágazati-szakmai szint
- munkáltató, érdekképviselet nélkül
Munkaadói (munkáltatói) érdekképviseletekről
- szabad szerződés elvék jöttek létre
- céljaik elsősorban gazdasági jellegűek
- fő partnerük a gazdaságirányítás
- jellemzően más féllel létrejött szervezetekből alakultak át
- nem szabályozza sajátos törvény működésüket
Munkaügyi kapcsolatok szintjei
- mikroszint: munkaszervezetek szintje (bipartit jellegű)
- mezoszint: ágazati-szakmai vagy területi szint (bipartit vagy tripartit)
- országos szint: (tripartit)
- országok feletti szint
Munkaügyi kapcsolatok intézményei, műfajok
- kollektív tárgyalások
- konzultációk
Kollektív tárgyalások
Elsődleges rendeltetés: megállapodások kötése
Konzultációk
Elsődleges rendeltetés: véleménycsere
Esetlegesek a megállapodások
Bipartit, azaz kétoldalú modell
Együttműködésben a szereplők a munkáltatók és a munkavállalók
Őket nevezzük szociális partnereknek
Tripartit modell
Az állam is belép:
- kapcsolatok szabályzójaként
- tárgyaló félként, konzultációs partnerként
- sajátos munkáltatói szerepben (közszféra)
Országos szintű fórumok, időrendben
- Országos Érdekegyeztető Tanács 1989-1990
- Érdekegyeztető Tanács 1990-1999
- Országos Munkaügyi Tanács / Gazdasági és Szociális Tanács 1999-2002
- Országos Érdekegyeztető Tanács 2002-2010
- Gazdasági és Szociális Tanács 2004-
Ágazati párbeszéd bizottságok működésének célja
- ágazati szakpolitikák érvényesítése
- lobbizás ágazati/szakmai érdekekért
- ágazati KSz-kötés
- kapcsolódás EU-ÁPB-khez
Ágazati párbeszéd bizottság tevékenysége
- minden téma, ami az ágazatot érinti
- makroszintű vélemény kialakításában való bekapcsolódás
- törvénymódosítási javaslatok
- nemzetközi kapcsolatok létesítése, ápolása
Ágazati párbeszéd bizottságok felépítése, jellemzőik
- bipartit fórumok
- kormány szerepe / a hosszútávú együttműködés-, a törvényi szabályozás biztosítása
- az u.n. Részvételt Megállapító Bizottság szerepe
