4. A szociális észlelés meghatározása – automatikus és kontrollált gondolkodás, példák. Első benyomások összetevői, hatásai. Flashcards

1
Q

A szociális kogníció

A
  • Ember- bio-pszicho-szociális lény
  • A kogníció feldolgozza, értelemmel látja el és tárolja a perceptuális információt- mechanizmus
  • Megtervezi, megszervezi, hogy mit tegyünk, mondjunk
  • A társas világ, másokról és szociális helyzetekről kialakított benyomások szerveződése
  • Nem megfigyelhető tulajdonságokra vonatkozik- problémák: az ember változik, a helyzet változik, nincs objektív eszköz
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
2
Q

Lewin (1950) - viselkedésről

A

A viselkedés a személyek helyzeti észlelésének, ezek manipulációjának és mentális reprezentációkkal való összefüggésének függvénye

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
3
Q

Kognitív konzisztencia

A

1960-as évek. Arra vonatkozik, hogy ne legyenek ellentétes tudattartalmak. A viselkedés és kogníció között ne legyen ellentmondás

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
4
Q

Naiv tudós az ember (attribúció)

A
  • 1970-es évek- naiv tudós az ember- hipotéziseket állít föl, ok-okozati összefüggéseket keres, próbálja hipotéziseit alátámasztani.
  • Később azt feltételezték, hogy rossz tudós az ember- korlátozott racionalitás, limitált információfeldolgozási kapacitás, irracionális, önérdekvezérelt- maximális haszon- minimális erőbefektetés.
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
5
Q

Kognitív fösvénység

A

1980- Nisbett és Ross. Nem gondolkodunk arról, ami nem fontos, gyors ítéleteket hozunk pl.: minden roma egyforma. Amikor valami fontos számunkra, akkor használjuk a kogníciónkat.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
6
Q

Motivált taktikus

A

1985- Showers és Cantor. Kell legyen valami motiváció, hogy cselekedjünk.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
7
Q

Önmagunk és mások megértése

A

1991- Fiske és Taylor.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
8
Q

Szociális kogníció Hollander szerint

A
  • 1997- Hollander- a szociális kogníció nem egy individuális információ-feldolgozás, hanem strukturált és átvett információfeldolgozás, mely tükrözi a releváns társadalom normáit és értékeit. A világ megítélésében saját társadalmunk normái és értékei megjelennek és nagy szerepet játszanak.
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
9
Q

Érzelmi infúzió

A
  • 1999-2000 – Forgas és Smith – érzelmi infúzió (infúziós modell)
  • az érzelmek áthatnak mindent, kihatnak a kognícióra
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
10
Q

Mit jelent a szociális kogníció napjainkban?

A
  • a szociális kogníciót hogyan befolyásolja a szélesebb vagy szűkebb szociális kontextus és ez hogyan befolyásolja a viselkedést
  • szociális idegtudomány
  • Hollander-i elképzelés
  • nagyon fontos szerepet kap a kontextus, azaz a társadalom, amelyben vagyunk - ez kihat a viselkedésre pl.: kelet európai ember gyorsabban megtanul ott alkalmazkodni, mint egy nyugati keleten (nálunk)
    Kontextus hogy hat. meg a viselkedést? Japán cégnél egy pasas kidolgozott valami nagy dolgot, kapott dícséretet, pénzt nem és azzal megelégedett. Kiment Amerikába, átvette az ottani mentalitást és utólag beperelte a céget, hogy nem kapott a nyereségből.
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
11
Q

Hogyan valósul meg a szociális észlelés?

A
  • 2 féle gondolkodás: automatikus és kontrollált
  • Automatikus – nem tudatos, nem igényel erőfeszítést, gyakoribb
  • Kontrollált – ritkábban jelenik meg, általában retrospektív jelleggel, vagy ha a személy megismerése fontos számunkra
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
12
Q

Automatikus gondolkodás

A

Nem tudatos gondolkodás, nem szándékos, nem ígényel erőfeszítést. Különböző helyzetekben nagyon gyorsan értékeljük a helyzeteket a meglévő reprezentációink, sémáink szerint és így építjük a kogníciónkat.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
13
Q

Kontrollált gondolkodás

A

Szándékos, tudatos és erőfeszítést igényel, amit az emberek ritkán alkalmaznak, pl.: utólagos bölcsességkor: miután bekövetkezett valami, akkor azt hisszük, hogy sokkal tudatosabbak voltunk az esemény közben, mint amilyenek tényleg voltunk és így magyarázzuk meg. Akkor is ezt használjuk, amikor valamit nagyon meg akarunk érteni.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
14
Q

Szociális információ feldolgozása

A

¾ Reprezentálni kell- el kell raktározni – érzékszervi – ikonikus
¾ Legtöbbször a verbális reprezentációkat használjuk a szociális infó elraktározására
¾ A szervezett reprezentációk jelentik a kognitív struktúrák alapjait (hiedelmeket, attitűdöket és értékeket tartalmaznak)
¾ Világhoz való viszonyulást is magukba foglalják

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
15
Q

Kognitív struktúrák

A
  • olyan kategóriák, melyekbe a bejövő infókat beletesszük, rendezzük
  • ezek a struktúrák több tapasztalat alapján alakulnak ki és az új információ értelmező kereteiként szolgálnak
  • változnak
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
16
Q

Hogyan raktározzuk el az információkat?

A

Zerubavel szerint úgy történik, hogy jön ez a sok infó és a nem hasonló infókat más tárhelybe, a hasonlókat pedig ugyanabba a klaszterbe helyezzük

17
Q

Melyek a szociális megismerést elősegítő mechanizmusok?

A
  • Kognitív struktúrák (fogalmak, forgatókönyvek, sztereotípia, prototípus)
  • Sémák (oksági és heurisztikai)
  • Hitek, ismeretek, burkolt elméletek, szoc. reprezentációk
18
Q

Mik a sémák?

A

¾ Körülíró és koherens egymással összekapcsolódó kogníció szett
¾ Szerepe a jelenségek gyors értékelésében van, korlátozott mennyiségű infó mennyiség alapján is
¾ Top-down, elmélet vezérelt vagy fogalom vezérelt infó feldolgozás
¾ Optimalizálják a kompromisszumot a nagyon lassú bottom-up és nagyon szertelen top-down kogníciók között – a kulcs a fontosságban és a költségben van.

19
Q

Milyen séma típusok vannak?

A

¾ Egymással összefüggő kogníciók:

  • Emberekről – partikuláris személyekről v. embertípusokról való ismereteket szervezi, kiemelve a vonásokat és személyiség kategóriákat
  • Szerepekről – azokról a viselkedéscsoportokról, amelyek egyes szociális pozíciókhoz kötötten elvárunk, normák és elvárások ismeretrendszere
  • Én-sémák
  • Tartalom független sémák
20
Q

Mire jó a séma?

A
  • Információszerzést felgyorsítja

- Önbeteljesítő jóslatokként működnek

21
Q

Mi a kategória?

A

hasonló, de nem identikus események, személyek, információk tárolóhelye

22
Q

Mi a prototípus?

A

Legtipikusabb, legáltalánosabb, de adott esetben a legextrémebb képviselő is lehet.

23
Q

Mi befolyásolja a gyors kategorizációt?​

A
  • A szubjektíven fontos sémák​
  • A könnyen előhívható sémák (gyakoriság, éppen most használtuk)​
  • A megkülönböztető jelleg alapján​
  • A tömegből való eltérés alapján
24
Q

Metafora és séma - Tisztaságszag

A

jobbak leszünk (Helzer és Pizzaro, 2011)- lehet ezt használják ki azokban a boltokban, ahol félóránként takarítani kell

25
Q

Metafora és séma -Hideg és meleg

A

Ha forró csokit vagy hideg italt iszunk hideg vagy meleg sémák akitválódnak (Williams és Bargh, 2008)

26
Q

Metafora és séma - könnyű és nehéz táblák

A
  • Könnyű és nehéz táblához csatolt kérdőív – a „nehéz” tábla esetén a diákok sokkal komplexebb, nehezebb szavakat használtak, mert úgy gondolták, hogy ha nehéz táblára írnak, akkor a véleményüket jobban figyelembe kell venni (Jostmann, Lakens és Schubert, 2009)
27
Q

Mi befolyásolja a sémák aktivitását?

A
  • Hozzáférhetőség- a sémák és fogalmak milyen mértékben állnak az elme élén, és ezért valószínűleg felhasználásra kerülnek a társadalmi világot érintő döntések meghozatalakor (Higgins,1996, Wheeler és DeMarree, 2009)
28
Q

Automatikus gondolkodás heurisztikák

A

Heurisztika – mentális rövidítések a könnyű döntéshozatal érdekébe​
Hozzáférhetőségi heurisztika - egy esemény elképzelhető okait, bekövetkezésének valószínűségét, illetve annak gyakoriságát sokszor az alapján ítéljük vagy becsüljük meg, hogy milyen könnyen jutnak eszünkbe a hozzá kapcsolódó emlékeink tapasztalataink. (Caruso, 2008; Oppenheimer, 2004; Schwarz & Vaughn, 2002; Tversky & Kahneman, 1973

29
Q

Reprezentativitási heurisztika

A

¾ Az embereknek hajlamuk van arra, hogy inkább a hasonlóság, mint a logikusan kiszámítható valószínűségek alapján hozzanak döntéseket. Az alapján döntünk, hogy egy adott inger mennyire hasonlít sztereotip elvárásainkhoz. Például: István nagyon félénk, és visszahúzódó, rendszerető ember, a részletek megszállottja. Egy választandó listából inkább választjuk a könyvtárost, mint a mezőgazdászt, pedig az utóbbiból több van.

30
Q

Analitikus és holisztikus észlelés - Nisbett

A
  • Analitikus- tárgyak (ablakok száma közötti különbség), arc
  • Holisztikus – tárgyak közötti kapcsolatokra (az épület formája különbözik)
  • Mind a távol keletiek, mind a nyugatiak képesek holisztikusan és analitikusan is észlelni, de kultúrájuknak megfelelő észlelési mód az automatikus (Japán város - holiszitkus, Nyugati város - analitikus - japán és amerikai megítélők)
31
Q

Hogyan lehet a sémákat megváltoztatni?

A

Könyvelés​
Átalakulás​
Altípus

32
Q

Személyészlelés - fizikai világ észlelése

A
  • Fizikai tárgyakat általában közvetlen meg tudjuk figyelni, míg a személyészlelés közvetett
  • Emberekkel kapcsolatosan érdekesebb- közvetett jelenség, bizonyos jelekből, megfigyelésekből következtetnek olyan dolgokra, amelyek közvetlenül nem figyelhetőek meg, pl.: a szomszéd köszönt mindig, ezért jó embernek tűnt, közben gyilkos volt
  • Fizikai tárgy esetén kisebb hibázási lehetőség észleléskor, ha hibázunk is könnyen ki tudjuk javítani
  • Személyek esetén nagy esély van hibázásra, végleges lehet, nem lehet változtatni pl. szimpatizálás – hosszú távú következmény
  • Fizikai tárgy elfogulatlan, nincs véleménye
  • Személyészlelés elfogult
  • Fizikai tárgy egyoldalú - nem észlel viszont
  • Személyészlelés kölcsönös - problémákat okozhat, ha az embert megfigyelik, másképp fog viselkedni
  • Első benyomás meghatározza a jövőbeni kapcsolatot
  • Kontextus – ahol az észlelés történik - fizikai-szociális környezet
  • Lemerevedés – 1 tulajdonságot emelnek ki
33
Q

Első benyomás

A
  • Jó benyomáskeltés – impressziómenedzsment
  • Mi alakítja? – fizikai megjelenés (hogy néz ki), emóciók (az aktuális érzelmi állapot: pozitív hangulat- jó benyomás, elfogadás; negatív hangulat - rossz benyomás, elutasítás), non-verbális kommunikáció, a személy viselkedése
  • Mi irányítja a figyelmet? – erőfeszítés, hangerő, változatosság, újszerűség
34
Q

Hogyan értelmezzük a külvilágból érkező jeleket?

A
  • Ha emberekkel találkozunk, jeleket kapunk, ezeket megpróbáljuk értelmezni, jelekkel ellátni, amit saját tapasztalataink, sémáink alapján tudunk
  • Önmagában semminek nincs jelentősége
  • Az emberekről kialakított képünk függ az asszociációktól, hozzáférhetőségtől
35
Q

Hogyan hat a hozzáférhetőség a személyészlelésre?

A
  • Pl. Jónás takarít egy péntek este
  • Többféleképpen határozza meg a személyészlelést:
  • Elvárás- adott helyzetben milyen elvárással érkeztem, be is vonzom (önbeteljesítő jóslat)
  • Motívum – mire vagyok motivált
  • Hangulat- saját emócióink felülírhatnak sok mindent
  • Kontextus
  • Recencia – fontos tényező- utólagosan hallgatott infók is meghatároznak, még ha nem is kapcsolódnak ezekhez
  • Gyakori előhívás – infók, amik gyakran előhívódnak
36
Q

Mit mond Anderson személyészlelési modellje?

A

A személyészlelés során a személyről kapott összes információk súlyozott átlaga kerül be a reprezentációinkba.

37
Q

Összegzési-kivonási modell

A
  • valakiről úgy alakítunk ki képet, hogy azokból a tulajdonságokból, amelyek számomra fontosak kivonom azokat, amelyek nem fontosak, aztán összegzem ezeket
    • A lényeges tulajdonságok sokkal nagyobb erővel számítanak bele a másokról kialakított képeinkbe
    • Egy központi tulajdonság alapján ítéljük meg a többi tulajdonságát is egy személynek pl.: egy tanárt egyik osztálynak melegszívűnek állítottak be, míg másoknak ridegnek - meghatározta a diákok tanárhoz való viszonyulását
38
Q

Személyészlelési modell az alaklélektani megközelítés szerint

A

o központi vonás hipotézis (kontextus, mennyire kapcsolódik egy másik tulajdonsághoz, személyes konstruktumok elmélete, implicit személyiségelméletek)
o észlelés sorrendje (elsődlegesség, újdonság)
o holdudvarhatás- egyetlen tulajdonság rányomja a bélyegét a többi tulajdonság megítélésére
o asszociációs modell – gyermek iskolában buta-okos – a személy legfontosabb kategóriái szerint- ellentétpárok- asszociációs párok

39
Q

Érdekességek a személyészlelésben

A
  • vonzóság hatása (Knapp – magas férfiak, Heilman – vezetők)
    o Vonzóság kérdés: nőknél előny vagy hátrány a vonzóság? –> férfiaknál előny a magasabb társadalmi pozíció betöltése kapcsán ha vonzók, míg a nőknél ez hátrány, mert a vonzó nőket a butasággal asszociálják
  • negatív események- signal potencial
    o Sokkal több a negatív töltetű érzés, mint a pozitív - a negatív értékű érzelmeknek sokkal nagyobb a jelző értékük, jobban odafigyelünk, mert a túlélésünket szolgálja
  • túlélés biztosítás
  • mennyire vesszük figyelembe a negatív kicsengést