2. Történeti irányzatok a szociálpszichológiában: a néplélektan, a csoportlélektan; az első szociálpszichológiai kísérlet, társas facilitáció Flashcards
Milyen két megközelítés uralkodott az ókori görögöknél? Melyik mit vallott és ki volt a képviselőjük?
A társadalomközpontú megközelítés:
Az állam elsődleges az egyénnel szemben. Ahhoz, hogy társadalmi lénnyé váljunk, felelős nevelőmunka szükséges. A társadalmi struktúrák egyéni viselkedést meghatározó szerepére helyezi a hangsúlyt.
Platón azt fogalmazta meg, hogy „a legbölcsebb emberekből álló tömeg is irracionális csőcselékké válhat”– ezt nevezte tömegszellemnek.
Az egyénközpontú megközelítés
Arisztotelésztől ered: az ember természeténél fogva társadalmi lény, így képes személyes kapcsolatok teremtésére, együttélésre, és természetes úton alakul ki, ezáltal a család, törzs és az állam. Az egyénben zajló folyamatok határozzák meg a társadalmi rendszerek működését.
Két szemben álló felfogás: optimisták és pesszimisták.
Machiavelli és Hobbes - pesszimisták- rend csak akkor van, ha meggátoljuk az önzést és megzabolázzuk az agresszivitást- hatalom- embereket önzőnek tekintették
Locke és Rousseau – optimisták – az emberek gondolkodók, visszafogottak és kooperatívak
Mit jelent a néplélektan?
A népek pszichológiáját jelenti. Összehasonlító történelmi-társadalmi és kulturális pszichológia, a 18-20.sz. közötti időszak német szociálpszichológiai gondolkodásnak a prototípusa.
Alapgondolata: az emberi társulás gondolkodásának elsődleges formája a kulturális és nyelvi közösség, melyben az egyéni személyiség kialakulása és nevelkedése végbemegy.
Két jellegzetessége van ennek a korai néplélektannak:
• Az egyik: a kultúra jelenségeit – a német objektív idealizmus hagyományának megfelelően – az egyének feletti néplélek megnyilvánulásának tartják.
• Másrészt a néplélek szerveződését a kor asszociációs pszichológiájának megfelelően képzelik el.
Mit vall a néplélektan és kik a képviselői?
Fő képviselői
Herder, Hegel és Wilhelm von Humbolt.
• Szerintük a nyelv az a közeg, melyben a közösség a maga individuális tagjait alakítja, akik aktívan hozzájárulnak a maguk nyelvéhez. A nyelv a nemzeti és kulturális közösség lelke.
• A nép szelleme az egységes szellemi elv (Volksgeist)
• Míg ma az absztrakt “társadalom”-ra úgy tekintünk, mint, ami az élmények és viselkedés társas kontextusát alkotja, e német tudósok számára a nép nemzeti és kulturális közössége volt az, melynek lelkét vagy szellemét egységesítő lelki princípiumnak tekintették.
Kik alkották a néplélektant?
M.Lazarus és H. Steinthal (folyóirata)
Általuk 1860-ban intézményesült az új tudomány, amely szoros kapcsolatban állt a német állam irányába mutató törekvésekkel.
A múlt század közepétől német nyelvterületen már létezett mind a néplélektan, mind a pszichológiai szemlélet előtérbe helyezése kulturális jelenségek vizsgálatánál.
Wundt 1863-ban a néplélektant a kísérleti pszichológiával egyenértékűnek, illetve annak kiegészítőjének tekintette.
• A mentális tartalmak, és a kogníciók a nyelv révén nyernek kifejezést, és a nyelv formálja is ezeket.
• A lélek tanulmányozásának a néplélektan fő témáiból kell kiindulnia (nyelv, mítoszok, szokások) és magyarázatot kell adnia azok történeti és kulturális változataira.
Mit jelent a tömeglélektan?
A szociálpszichológia egyik területe, amely a csoportlélektan csoportok szerkezetével, dinamikájával, a csoporton belüli és csoportok közötti viszonyokkal foglalkozik. A csoport olyan társas alakzat, amelyben viszonzott vagy elutasított pozitív és / vagy negatív érzelmi kapcsolatok alakultak ki, szerkezete van, közös csoportlélektan értékekkel, normákkal, tevékenységgel jellemezhető, és a tagok kölcsönösen irányítják, befolyásolják egymást.
A tömeglélektan egyes vizsgálódási területei (pl.: a kollektív agresszió vizsgálata) beépültek a 20. sz. elején kialakult szociálpszichológiába.
A tömegviselkedés későbbi tanulmányozói Le Bon-t tekintették a tömeglélektan mesterének.
• A tömegpszichológia kifejlődését különböző politikai események segítették elő (francia forradalmak, gazdasági és társadalmi változások, stb).
• A tömeget az egyetemes romlás okozójának tartották, és ezért fontossá vált a tömegjelenségek és a társadalmi bajok közötti összefüggések részletek elemzése. (Hewstone, 25.old)
• LeBon a csőcseléket, esküdtszéket, a tömeges demonstrációkat, a parlamenteket, vallásos csoportokat egyaránt a „tömegek” kategóriájába sorolta, ma már ezeket eltérő módon kezeljük
A tömegpszichológia szisztematikus elmélete (LeBon, 1895)
Le Bon: “A tömegben lévő egyén fő jellemvonásai tehát a következők: a tudatos személyiség megszűnése, a tudattalan személyiség előtérbe nyomulása, az érzelmeknek és gondolatoknak a lelki infekció és szuggesztió útján egyugyanazon iránya, s a szuggerált gondolatoknak tettekké való átalakulása. Most már nem önmaga többé, hanem gép, és akarata nincs többé.”
A tömegpszichológia szisztematikus elmélete – hipnotikus állapot – úgy viselkednek, ahogy nem tennék, sok esetben hülyeségekre is képes pl. tüntetők, szurkoló táborok, tömeg nagy hatással van a viselkedésre
Szociális facilitáció (Newman Triplett, 1897)
¾ Kísérlet- szociálpszichológia születése egybeesik a sportpszichológia születésével
Első megfigyelés – Newman Triplett – 1897 – szociális facilitáció. Ha több versenyzővel együtt biciklizik, akkor jobb a teljesítménye. Kísérletbe fektette : gyerekek orsóról kellett tekerjék a damilt. Együtt gyorsabbak. Mások jelenléte fokozza az egyéni teljesítményt- társas facilitáció.
Mikor és kik jelentették meg az első szociálpszichológiai tesztkönyveket?
Ross és McDougall, 1908
Miről szólt Triplett és Ringelman kísérlete?
Mezőgazdász kísérlet társas facilitációra, ebben az esetben nem volt nagyobb a teljesítmény. Minél több ember volt a mezőn, annál kevesebbet dolgoztak. Szociális lazsálás (gátlás) - inkább olyan helyzetekben jelenik meg, ahol nem lehet követni az egyén teljesítményét.
Lewin, Lippet és White (1939) kísérlete
¾ Boss vs. Leader- vezetéspszichológia
¾ Melyik vezetői stílus eredményezi a legnagyobb elégedettséget s teljesítményt
¾ 3 vezetői stílust elemeztek
¾ Autoriter – 1 vezető, vezetetteknek csak utasítást adnak, nincs beleszólásuk semmibe
¾ Demokratikus – vezetettek is elmondhatják a véleményüket, szavaznak
¾ Ráhagyó – vezető tulajdonképpen ráruházza a döntést és kivitelezést a vezetettekre
¾ Ezek a vezetői stílusok a nevelési stílusokban is megjelennek – pl. autoriter- adott viselkedés addig van jelen a gyereknél, amíg a szülő jelen van, demokratikusnál akkor is dolgoztak, amikor nem voltak jelen a szülők, gyerekeknél a ráhagyó nem működött.
Napjainkban a ráhagyó nevelési stílus jellemző ( nem feltétlen jó). Felnőtteknél jobban működik a ráhagyó.
¾ Kísérlet – olasz vs. Svéd hajók tisztjei hajót cseréltek. Svédek nem bírták, hogy az olasz tisztek haverkodtak, olaszok nem bírták, hogy a svédek pedig parancsokat osztogatnak.
Kultúrától is függ, hogy mit szoktak meg az emberek.
Hedonizmus vs. Utilitarizmus
Hedonizmus:
Örömelvűséget jelent, az individualizmus alá tartozó fogalom. Cselekedeteink közben arra törekszünk, hogy minél inkább hozzájussunk élvezeteinkhez, és elkerüljük gyötrelmeinket.
Utilitarizmus:
Az individualizmus alá tartozó fogalom, célja a lehető legtöbb embernek a lehető legnagyobb boldogságot okozni. Megalkotója Jeremy Bentham: örömelv vagy hasznossági elv.
Kurt Lewin - mezőelmélet
¾ Kurt Lewin - mezőelmélet- a viselkedés a személy és a környezet függvénye B = f(PE)
¾ Kísérlet: II. VH –húshiány, állatok belső szerveit is meg akarták etetni az emberekkel. Arra gondoltak, hogy a témában jártas szakemberek előadásokat tartanak, elmondják, hogy milyen egészséges stb. – nem jött be
¾ Háziasszonyok között kis csoportokat alakítottak ki, a csoportokban voltak olyanok is, akik már felhasználták állatok belső szerveit étel készítésekor, olyanok is voltak, akik még nem. Akik használták már, meggyőzték a többieket
¾ Ennek az eljárásnak nagyobb hatása volt
¾ Ezeket a csoportokat sok helyen lehet hasznosítani pl. anonim alkoholisták szövetsége
Sheriff (1936) - Csoportnormák, versengés
- Arra volt kíváncsi hogyan alakulnak a normák
- Sötét szoba – embereket beültettek, volt egy világító pont, azt kellett meghatározni, hogy hogyan mozdul el, de igazából állt
- Mindenkinek eltérő érték volt a pont elmozdulásának mértéke
¾ Ha együtt ültették őket, akkor nagyon hamar kialakult egy közös érték, egy közös norma
¾ Rablóbarlang kísérlet- tábor- 2 random csoportba osztották, sokáig nem tudtak egymásról. Erős versengés volt jellemző, mikor „összeeresztették” őket. Békítés céljából kaptak egy feladatot, azt mondták nekik, hogy lerobbant a vizet szállító autó, együtt kellett tolják
Hawthorne effektus (1920)
Mylo: Gyárban dolgozó embereket figyeltek meg. Ha az emberekre odafigyelünk, törődünk velük, akkor a teljesítményük fokozódni fog.
Iskolában is megjelenik
Th. Adorno
Tekintélyelvű személyiség: vakon képesek követni egy ilyen vezetőt az emberek. Nem tudják elviselni a szabadságot az emberek, mert nem tudnak mit kezdeni, ezért keresnek valamilyen a autoritást.
E. Hoffer
Az emberek azért csatlakoznak eszmékhez, mert a jelen banalitásaitól menekülnek.
Sztereotipizálás, előítéletek
A kutatások fókuszába a sztereotipizálás, előítéletek (Gordon Allport, 1954)- alkalmazkodást segíti elő, se nem jó, se nem rossz, hogy ez van, természetes velejárója a kognitív gazdaságosságnak- az ember nem is tud és nem is akar mindig nagy erőfeszítést kifejteni. Más csoportokat homogénnek látunk, míg sajátunkat heterogénnek.
Konformizmus és személypercepció
Konformizmus és személypercepció (S. Asch) – hogyan alakítunk ki képet másokról, mik a meghatározó tényezők.
Asch kísérletében vonalak hosszúságáról nyilatkoztak az emberek és a két beépített ember ugyanazt mondta, de nem az volt a helyes válasz, és a harmadik (nem beépített) konformálódott hozzájuk. Sheriff kísérletében ez kicsit másképp volt, mivel ott szépen megegyeztek az emberek, hogy azonos elmozdulását láttak a fénynek.
Kognitív disszonancia
¾ L. Festinger nevéhez fűződik a kognitív disszonancia elmélet és a szociális összehasonlítás- az ember képtelen egymásnak ellentmondó tudattartalmakból élni.
Attribúció elmélet és egyensúlyelmélet
F. Heider: Attribúció elmélet oktulajdonítást jelent, tehát nem csak észleljük a körülöttünk lévő embereket, hanem a viselkedésük okaira is kíváncsiak vagyunk, főleg ha kirívó vagy ránk veszélyt jelent.
Meggyőzés és ráhatás
C. Hovland: hogyan lehet az embereket meggyőzni és attitűdjükön változtatni.
Szociális változások - intim kapcsolatok
J. Thibant és H. Kelley: barátság kapcsolatában az attitűdöknek és az attribúciónak nagy szerepe van.
Rosenthal hatás (1960)
Rosenthal és Rosentham: A kogníció hogyan hat vissza a társadalmi jelenségek észlelésére. Kísérlet: okos/buta egerek. Diákoknak adtak egereket és elmondták nekik, hogy okosak az egerek, illetve buták, de ez nem volt igaz. Az okos egerek tényleg jobban teljesítettek, míg a buták lassan tanultak. Az okos egerekkel jól bántak, míg a butákkal nagyon rosszul.
Kísérlet2: új intelligencia teszt, amely megmutatja, hogy kiknek ugrik meg a teljesítményük, de ez nem volt igaz. Küldtek egy random listát a kutatók.
A kogníció meghatározza a külső világ észlelését - Pygmalion effektus
