3. A szociálpszichológiában alkalmazott kutatási stratégiák, kísérleti tervek, módszerek és eszközök

Question 1

Miért kell kutatni?

Answer 1

• Elmélet alkalmazhatósága
• Gyakori kérdések megoldása
• Adott módszer, eljárás alkalmazhatósága, adaptálása- specifikus kulturális feltételek mellett
• Elméleteket gyártunk, melyekkel előre tudunk jelezni adott viselkedési formákat
  Már meglévő módszerek vizsgálata pl. kulturális különbségekkel

Question 2

Pszichológiai elv

Answer 2

 Mindenki egyedi akar lenni s tulajdonképpen az is, de a tudomány ezzel nem tud mit kezdeni- nem konkrét egyedek kellenek, hanem elvek
 Pszichológiai elv: bizonyos viselkedésformák milyen feltételek mellett jelennek meg
 Fizika területén általános igazságok, de a pszichológia területén nem alkalmazhatóak, nem nagyon van ilyen
 Elvből lesz az elmélet
 A jó elmélet oksági viszonyokat ír le, általános érvényűek kell legyenek, jól összefoglalják a megfigyeléseket, további kutatásokra is ösztönözhet.

Question 3

Milyen validitás típusok vannak?

Answer 3

 Szerkezeti –azt írja le, amire szánták – a FV és FTV változók arra vonatkoznak, amire kell
 Belső – tényleg a FTV-tól változik a FV
 Külső – általánosítani lehet, reprezentatív

Question 4

Mik a kutatási módszerek?

Answer 4

• olyan eljárások, amelyeket a kutatók annak érdekében követnek, hogy olyan információkat gyűjtsenek, amelyek segítik őket a kutatás kérdéseinek a megválaszolásában.
• A módszertan kifejezést az ezen módszerek alkalmazásával kapcsolatos valamennyi aspektusra használjuk.
• Hogy egy adott kutató milyen módszert alkalmaz, az nagyrészt azon múlik, hogy milyen kérdést próbál megválaszolni.

Question 5

Validitás típusai

Answer 5

A validitás az érvényességet jelenti, azaz hogy van-e jogunk következtetést levonni a kutatásból.
¾ Szerkezeti –azt írja le, amire szánták – a FV és FTV változók arra vonatkoznak, amire kell
¾ Belső – tényleg a FTV-tól változik a FV
¾ Külső – általánosítani lehet

Question 6

Kutatások típusai

Answer 6

Leíró, korrelációs és kísérleti jellegűek.
¾ Alapkutatás – kíváncsiság és szándék arra, hogy megmagyarázzunk jelenségeket és kiterjesszük tudásunkat pl. öröklés vs. környezet
¾ Alkalmazott kutatás – egy specifikus kérdésre adott válasz, mely azonnal alkalmazható pl. miért konformálódunk
¾ Kvantitatív kutatás – számadatok – pszichológia a kvantitatív kutatásokat részesíti előnyben
¾ Kvalitatív kutatások – minőségi – szavak erejével írjuk le a jelenségeket- minőségileg írja le az embereket, ezekből a minőségi adatokból következtetünk
¾ Feuerstein – nincs miért emberi adatokat számokká alakítani, mert a számokat vissza kell alakítani információkká
¾ Kvalitatív és kvantitatív kutatások kiegészítik egymást

• A szociálpszichológiai kutatás jellemző módon korrelációs vagy kísérleti.
• A leíró kutatás a vizsgált jelenség pontos leírásáig terjed, összefüggésekre, okokozati viszonyokra többnyire nem világít rá, a „miért van így?” kérdésekre nem válaszol.
• A korrelációs kutatások az összefüggéseket, együttjárásokat kimutatják, de az oksági összefüggéseket viszont nem igazolják.

Question 7

Adatgyűjtési módszerek

Answer 7

¾ Megfigyelés – nem nagyon fogadják el, mégis a szociálpszichológiában ez lenne a legjobb módszer, viszont kevésbé alkalmazzuk
¾ Archív adatok (nomenclatura profesiilor)(mit kérnek, mi változott)
¾ Kérdőív
¾ Teszt
¾ Kísérlet
¾ Kvázi-kísérlet
¾ Indirekt módszer

Question 8

Honnan indulunk ki a kutatások esetén?

Answer 8

• Úgy indulunk el, hogy megfigyeljük a környezetet.
• Lehetnek diszfunkcionális történések vagy paradox történések, stb.
• Probléma után lényeges dolog, hogy hipotéziseket állítsunk fel – a jelenség hogyan is történik, ha kísérletet végeznek, akkor milyen ok-okozati összefüggések vannak
• konceptualizálás
• elméleti fogalmak
• operacionalizálás
• változók - mérhető forma
• Leíró kutatás- valós helyzet
• Korrelációs kutatás- összefüggések bizonyos konstruktumok között- van valami közös a két változóban, de nem ad ok-okozati összefüggést
• Korreláció és kauzalitás – mi vezet mihez? Más tényezőtől is függhet két konstruktum magas együtt járása
• Kísérlet – ok-okozati kapcsolat, hipotézis, FTV, FV, rejtett változók (kísérletvezető, placebo, Hawthorn effektus, sorrend), kísérleti csoport, kontroll csoport

Question 9

Hogyan választunk kutatási módszereket?

Answer 9

• Mindazon módszerek összessége, melyekkel az adatokhoz jutunk, amelyekről következtetést tudunk levonni
• Fontos, hogy kik a résztvevők
• Kérdés pontos megfogalmazása
• Kutatási design, változók, változók mérése, résztvevők, hozzárendelése a feltételekhez

Question 10

A szociálpszichológiai kutatások etikája

Answer 10

 Fájdalom elkerülése (pl. elektrosokk, verés)
 Magánszféra biztosítása (anonimitás, konfidencialitás)
 A megtévesztés használata (50-75%-a a kísérleteknek használja)
 Informált hozzájárulás (bármikor kiléphet)
 Informálás ( a teljes kísérlet megmagyarázása)
 Etika: személyeskedés kikerülése, plagizálás kiküszöbölése, tájékoztatás, beleegyezés kérése, utólagos tájékoztatás, megbeszélés

Question 11

Hawthorne effektus

Answer 11

Hawthorne-effektus, a megfigyelés hatása, befolyása a megfigyelt viselkedésre. Festinger, Reicken és Schachter (1956): néha a megfigyelés kötetlenül és strukturálatlanul történik, úgy hogy a kutató beépül csoporttagként.
o Arra voltak kíváncsiak: milyen következményekkel jár az erőteljesen vallott viselkedések megcáfolása.
o Azonosítottak egy vallásos szektát, amely azt jósolta, hogy az északi féltekét egy bizonyos időpontban árvíz fogja elpusztítani. Csatlakoztak a kutatók a szektához, és így megtudták, figyelni mi történt, amikor a jósolt esemény nem következett be. Ilyenkor a megfigyelés rejtett és kötetlen. Ha a tagok gyanítják ezt, a megfigyelés elvész. A megfigyelésnek ezt a fajtáját nevezzük: résztvevő megfigyelésnek. (részt vesz a megfigyelt csop. tevékenységében).
o A megfigyelést nem nagyon fogadják el, de a szociálpszichológia lehet ez lenne a legjobb viszont kevésbé alkalmazzuk (Tanárnő véleménye).