2. Szerves vegyületek savassága és bázikussága Flashcards
1
Q
Brönsted-Lowry elmélet
A
- savak: azok a vegyületek, melyek proton átadására képesek (protondonor)
- bázisok: azok a vegyületek, melyek proton felvételére képesek (protonakceptor)
- egyensúlyi reakció megy végbe
- termodinamikai sajátosság
- savak és bázisok erősségét a vizes oldatban mért Ka és Kb disszociációs állandóval jellemezzük (vagy ezek negatív logaritmusával)
- erősségük függ a közegtől is (ún. valódi aciditás és bázicitás gázfázisban érvényes)
2
Q
induktív effektus hatása
A
- (-I) effektussal rendelkező szubsztituensek növelik az aciditást
- pl. ecetsav és nitroecetsav
- elektronszívó szubsztituens stabilizálja az aniont és elősegíti a savból a proton leválását
- minél távolabb van az elektronszívó szubsztituens a konjugált bázis negatív töltésétől, a hatás annál kevésbé érvényesül (pl. klórecetsav és 3-klórpropionsav)
3
Q
mezomer effektus hatása
A
- (-M) effektussal rendelkező szubsztituensek növelik az acitiditást
4
Q
elektronegativitás hatása
A
- PR egy sorában balról jobbra haladva az elektronegativitás növekedésével nő a savasság is (CH4 < NH3 < H20 < HF)
- PR VI.A és VII.A oszlopaiban fentről lefele haladva a kisebb elektronegativitású atomot tartalmazó hidrogénvegyület aciditása a nagyobb (HF < HCl < HBr < HI) -> magyarázat: kisebb méretű, de nagyobb töltéssűrűségű atom jobban köti a protont
5
Q
hidrogénkötés hatása
A
- vegyük példának a a 2-hidroxibenzoesavat (szalicilsav) és 4-hidroxibenzoesavat: szalicilsav aciditása kb. harmincszorosa izomerjének, mivel intramolekuláris hidrogénkötés alakult ki
- jelenség oka: hidrogénkötés jobban stabilizálja az aniont, mint magát a karbonsavat
6
Q
hibridizáció hatása
A
- hidrogént viselő atom hibridállapota befolyásolja a savasságot
- konjugált bázis nemkötő elektronpárja annál stabilisabb, minél nagyobb az elektronpár pályájának s-hányada
- sp, sp2, sp3 sorban csökken az anionok stabilitása és növekszik a bázicitás (pl. etin > etén > etán)
- hasonló a magyarázat ketonoknál és aldehideknél is
7
Q
Lewis-elmélet
A
- bázis olyan vegyület, amely egy reaktív elektronpárral rendelkezik (elektronpár donor) -> minden nemkötő vagy pi-elektronpárral rendelkező molekula bázisként viselkedik
- ezért a Lewis- és Brönsted bázisok megegyeznek
- savak azok a vegyületek (elektronpár akceptorok), melyek Lewis-bázisokkal reagálni képesek (pl. AlCl3, BF3, ZnCl2)
- sok Lewis-sav katalizátor szerepét tölti be az elektrofil szubsztitúciókban
- ezeknek erőssége reagens függő, ezért csupán kvalitatív sorrendet szokás megadni
8
Q
Oláh-féle elmélet
A
- Oláh György bevezette a szupersavakat (Lewis-féle sav-bázis elméletet fejlesztette tovább)
- protonsavak (pl. HF, H2SO4, HClO4, FSO3, stb.) savassága Lewis-savakkal számottevően megnövelhető
- ezeket a felerősített savakat nevezzük szupersavaknak
- bázisokat aszerint osztályozzuk, hogy milyen állapotú az az elektronpár, amely a proton/Lewis-sav megkötésére alkalmas
9
Q
szupersavak
A
- Lewis savval felerősített protonsav
- pl. óleum (100%-os kénsavban kén-trioxidot oldunk, ezzel fokozzuk a kénsav protonátadó képességét)
- óleum kb. 10x erősebb sav, mint a kénsav
- szupersavak jelenlétében még az alkánok is protonálhatók