Verbalizmusok Flashcards
Szubjektív reakció
A vizsgálati személy személyes vonatkozásokat fűz a válaszhoz. Ezek nem tartoznak a tábla vagy táblarészlet értelmezéséhez, de arról jutottak az eszébe.
(VI.) Olyan, mint egy faragott székláb (14). Van egy ismerősöm, azoknál ilyen bútor van. Mindig irigyeltem őket.
+ Más esetekben a személyes vonatkozás nem konkrét válaszhoz, hanem leíráshoz fűződik.
(VII.) Ha nem tudnám, mi az a szürrealizmus, meglepődnék, de mióta azt megismertem, másképp látom az ilyen alakzatokat.
+ Kivételes esetekben a vizsgálati személy nem a táblából indul ki, hanem két válasz közt a táblától függetlenül tesz valamilyen személyes megjegyzést.
Ma reggel levelet is kaptam. Nagyon örültem… régen nem jött.
Kitérő verbalizálás
A vizsgálati személy letér az értelmezés asszociatív fonaláról, elszakad a képtől, mint szemléletes ingerforrástól.
(V.) Darvak, szállnak a darvak. Ezt a filmet is láttam… igazán szép nő játszotta…
Bizarr verbalizmus
Így jelöljük a furcsa, szokatlan szófűzéseket, különös megfogalmazásokat, a pszichotikusok jegyzőkönyvében gyakori, egyébként ritka, modoros, bizarr fordulatokat.
- Naiv és fölösleges szempont-meghatározás
A vizsgálati személy valamilyen bizonytalan választ ad, és ezt a sovány teljesítményt bővíti, vastagítja magyarázkodással.
(VIII.) Én a művészeti részről beszélek inkább, míg aki természettudományos beállítottságú, az inkább anatómiai képzeteket fűzne hozzá. Képzőművészeti szempontból nézve ez egyszerű színgyakorlat. - Bizarr tudálékosság
Fölösleges magyarázkodás, amely körülményességével mintha a vizsgálati személy biztonságát növelné.
(VI.) Egy állat belseje, kifejezetten mikroszkopikusan tanulmányozták. - Egyazon tartalmi elem megismétlése más szavakkal/enyhe változtatásokkal
(IV.) Valami állat kifeszített bundája, illetve bőrös része, ami lejön a testéről - Abszurd fabulációk
A vizsgálati személy olyan elemeket iktat a válaszába, amelyeknek a táblán nincsen tárgyi támpontjuk.
(V.) Itt egy bomba szétcsapta az állatot. Itt megmaradt a hátgerince és valami húsa. A húst a levegőnyomás szétnyomta. Felfújta az atom. - A vizsgálati személynek az az élménye, hogy válaszainak nincs személetes támpontja
Mintha a válasz a táblától független asszociatív folyamatból eredne, és semmi köze sem lenne a táblához.
(I.) Lepkeszárny (8). Azért hasonlítom ahhoz, mert most kint búg a repülő.
Konkretizálás
A vizsgálati személy egy átvitt értelemben használatos képes kifejezést konkrét értelmében fog fel, és ezt látja a táblán.
(III.) Két ember (a hézagra mutat), tudathasadásuk van.
Autisztikus magyarázat
A vizsgálati személy a valóságos összefüggésektől elszakadt magyarázatot fűz a jelentéshez. Ezeket a „mert”, vagy ahhoz hasonló kötőszavakkal kapcsolja össze. Az összefüggés csak a személy számára érvényes.
(III.) Gólya (6), ezek pedig békák (3), mert a gólya békákat eszik.
(III.) Két nő főz (4,6,8), ez pedig edény (1), mert abban szokták főzni a paprikást. \forma\
Gyanakvó reakció
A vizsgálati személy megjegyzéseket tesz a táblák készítéséről, a készítő, ill. a tervező rosszhiszeműségét feltételezi.
Szerinte a kép fondorlatosan van megszerkesztve, becsapják vele a vizsgáltakat.
(VIII.) Az emberi törzsre hasonlít (mutatja magán) (2,4,5). Ez a két patkány (1) csak azért van itt, hogy a figyelmet elterelje.
Neologizma
A vizsgálati személy nem létező, jelentéssel nem bíró szavakat mond, vagy létező szavakból szokatlan kapcsolással új kifejezéseket szerkeszt.
Példa az önkényes szóképzésre:
(VIII.) Patkányagy, szviampatkányé.
Példa az önkényes szókapcsolásra:
(IV.) Agytüdőhöz hasonlít.
Absztrakt szóhasználat
Vulgáris vagy a vulgaritást megközelítő gyakoriságú válasz, de a szokásostól eltérő módon fogalmazza meg (elvontabb szavak, absztraktabb). Válasza verbálisán tartalmatlanabb, mint szemléletesen.
(V.) „Denevér” helyett „szárnyas jószág„.
Gépies fordulat
Parazita szavak és beszédfordulatok többszörös megismétlése. Nem a válaszok szövegének, hanem az „összekötő szöveg” egy részének a visszatérése.
A harmadik előfordulástól kezdve jelöljük.
Hasonlít a bizarr verbalizálásra, de hiányzik belőle a bizarrság, a visszatérő fordulatok hétköznapiak, semmitmondóak.
„Mások talán többet mondanának, de én csak ennyit…„
Értékelő reakció
A vizsgálati személy értékelő jelzőt sző a válaszba, vagy magára a táblára tesz értékelő megjegyzést.
Értékelést nem jelöljük Színdícséret vagy Színkritika mellett.
(VII.) (3) Egy csúnya lepke.
(I.) (0) Egy szép fekete madár.
Vélemény a vizsgálatról
A vizsgálati személy nem ad a feladatnak megfelelő választ, hanem magáról a vizsgálatról mond elemző és értékelő véleményt. A vizsgálat értelméről mond véleményt, megjegyzése a vizsgálat elvére, módszerére vonatkozik.
Pl: „Az egész vizsgálat hülyeség, csak a türelmemet teszi próbára és nem a gondolkodásomat.„
Énes verbalizáció
A vizsgálati személy összekötő szövegként beleszövi önmaga jellemzését a jelentésadási folyamatba, a jellemzés egyes szám első személyben történik.
Azok a fordulatok is, ahol a vizsgálati személy az egyes szám első személyt hangsúlyozva használja.
Pl: „Tudja, doktor úr, én olyan ember vagyok, aki megmondja azt, ami a szívén fekszik.”
Feltételes verbalizálás
A vizsgálati személy jelentést ad a foltnak vagy egy részletének, de a jelentés érvényét feltételhez - percepciós feltételhez - köti, s ezt meg is fogalmazza. Ez a feltétel általában a tábla állása, az expozíció módja.
„Ha egy kicsit elfordítom és oldalról nézem, akkor ez…”
(X.) Ha az egyik szemem behunyom, akkor olyan, mintha az eget sok kis színes fény világítaná meg (0).
Fabuláció
Egy adott tartalomhoz kapcsolódó szabad és parttalan verbális szöveg. Mellébeszélés, sok üres és parazita szóval. A vizsgálati személy a jelentésadás során eltér a tárgytól, nem csatlakozik ahhoz, amiből kiindult.
(V.) Ez egy denevér, de azt szeretném én látni, mikor a denevérek repülnek, ahogy a hullámok alapján tájékozódnak.
(X.) Ez egy feltört tojás sárgája (7,15). De kár, hogy feltörték, pedig a kiscsirkék annyira aranyosak, szívesen tartanék én is otthon néhányat. \forma, szín\
