Változók

Question 1

Miket használunk változók deklarálásánál? Miért?

Answer 1

Változók deklarálásánál adattípusokat használunk annak érdekében, hogy meghatározzuk, hogy milyen típusú adatot fog tárolni a változó.

Question 2

amikor deklarálunk egy változót mi történik?

Answer 2

Amikor definiálunk egy változót, akkor a memóriában az lefoglal egy akkora helyet, mint amekkorát az adott típusú adat tárolása igényel.

Question 3

primitív adattípusok:

mi az integer?

Answer 3

4 byte memóriát foglal. Egész számok tárolásához használják.

Question 4

mi a char?

Answer 4

Karakterek tárolására használják. 1 byte memóriát foglal.

Question 5

mi a bool?

Answer 5

1 byte memóriát foglal. Igaz/Hamis értékeket tárol. C++ programban 1 vagy 0-ként jelenik meg.

Question 6

Mi a float?

Answer 6

Szimpla lebegőpontos tört értékeket tárolunk benne. 4 byte memóriát foglal.

Question 7

Mi a Double?

Answer 7

Dupla lebegőpontos tört értékeket tárolunk benne. 8 byte memóriát foglal. Pontosabb, mint a float.

Question 8

Mi a void?

Answer 8

Érték nélküliséget jelzi, voiddal jelölt függvények nem térnek vissza valamilyen értékkel.

Question 9

mi az unsigned?

Answer 9

Csak pozitív számokat tárol plusz 0-t.

Question 9

adattípus módosító szavak:

Mi a signed?

Answer 9

Pozitív és negatív értékeket is tárolhat. Tehát a legnagyobb tárolható szám méretének felét pozitív és negatív irányban plusz a 0-t.

Question 10

mi a short?

Answer 10

Csak 2 byte-ban tárol számokat.

Question 11

Mi a long?

Answer 11

4 vagy 8 byte-ban tárol számokat.

Question 12

Mik lehetnek absztrakt vagy programozó által definiált típusok?

Answer 12

Létrehozott osztályok és struct-ok.

Question 13

melyik típus nem a c++ része?

Answer 13

Fontos még megemlíteni a string típust, ami, habár nem konkrétan a c++ része, de standard library része és a legtöbb compiler támogatja ezt a típust.

Question 14

Mi a hatókör?

Answer 14

A hatókör lényegében egy határt definiál, amin belül a változókat használni/elérni tudjuk.

Question 15

Mely 2 típus létezik a változók csoportosítására hatókör szerint?

Answer 15

Az első típus a lokális változók kategóriája. A második típus a globális változók.

Question 16

mik a lokális változók?

Answer 16

Ezek azok a változók, amik egy kódblock-on belül lettek deklarálva. Egy {} kapcsoszárójel páron belül. A lokális változók nem elérhetők ezeken a blockokon kívül, mivel nem léteznek a saját blockjukon kívül.

Question 17

mik a globális változók?

Answer 17

a programon belül bárhol elérhetők. A program ’tetején’ szokás deklarálni ezeket, függvényeken (tehát a mainen is) kívül. Ezek a változók a program futása alatt végig elérhetők, tehát életciklusuk a program végéig tart.
A globális változót úgy érjük el a lokális változó mellett a függvényben, hogy a :: operátort használjuk a globális változó hivatkozásánál.

(Ha két ugyanolyan nevű változó van a programban, az egyik globális a másik egy lokális és egyszerre kellene használni a kettőt. Ha így, különböző hatókörben vannak, akkor a program nem fog fordításidejű hibát dobni. Ebben az esetben a precedencia a lokális változóé,)

Question 18

Mi a változók élettartama?

Answer 18

Élettartam (lifetime): a program végrehajtása közben az az időtartam, ameddig a változó a memóriában van (csak része a hatáskörnek, de nem mindig) VAGY az az idő, amely alatt az adott objektum a rendeltetésnek megfelelő paraméterekkel üzemel.

Question 19

Mi a lokális éllettartam?

Answer 19

akkor történik meg a memóriafoglalás, amikor a vezérlés belép az őket magába foglaló blokkba vagy függvénybe; amint a vezérlés elhagyja ezt, megszűnnek. Veremben vagy regiszterben tárolódnak.Mindig kell őket inicializálni, mert alapértelmezetten a veremműveletek során hátramaradt memóriaszemétből kapnának kezdőértéket. Blokkszintű változók ilyenek. Más változók auto vagyregister tárolási osztállyal tehetőek ilyenné.

Question 20

mi a globális éllettratam?

Answer 20

globális: a memória hozzárendelés a program indulásakor megtörténik és kitart a futás végéig; nevezik még statikusnakis. Ilyenek a fájl szintű változók és bármely függvény. Más változók static vagy extern tárolási osztállyal tehetőek ilyenné. Alapértelmezetten minden memóriabit kezdőértéke zérus.

Question 21

Mi a dinamikus éllettartam?

Answer 21

dinamikus: a felhasználó saját maga végzi a memóriafoglalást (malloc, new) és felszabadítást (free, delete) könyvtári függvények segítségével. Igazából csak a C++ nyelvben van jelen (ahol operátorok valósítják meg a memóriakezelést), mivel a C nyelvnek nem részei a könyvtári függvénye

Question 22

Mi a precedencia?

Answer 22

Ha egy olyan utasítást kell kiértékelnie a programnak, amiben több operátor van, akkor milyen sorrendben történjen az operátorok általi kiértékelés.

Question 23

Minek kell teljesülnie, hogy egyenlő precedenciával rendelkezzen két operátor? Ezen mi változtat?

Answer 23

Az ugyanolyan precendencia számmal rendelkező operátorok egyenlő precedenciával rendelkeznek, hacsak () zárójelekkel nincsen másféle kapcsolat rájuk erőltetve.

Question 24

Mi a precedencia szabály?

Answer 24

Ha egy kifejezésben különböző elsőbbségű műveletek szerepelnek, akkor mindig a magasabb precedenciával rendelkező operátort tartalmazó részkifejezés értékelődik ki először.

Question 25

Mi az asszociativitás ?

Answer 25

Az asszociativitás határozza meg, hogy az adott precedenciaszinten található műveleteket balról-jobbra vagy jobbról-balra haladva kell elvégezni.

Question 26

Mutass példát asszociativitásra.

Answer 26

Például, az értékadó utasítások csoportjában a kiértékelés jobbról-balra halad, ami lehetővé teszi, hogy több változónak egyszerre adjunk értéket:
a = b = c = 0; azonos az a = (b = (c = 0));

Question 26

Mutass példát asszociativitásra.

Answer 26

Például, az értékadó utasítások csoportjában a kiértékelés jobbról-balra halad, ami lehetővé teszi, hogy több változónak egyszerre adjunk értéket:
a = b = c = 0; azonos az a = (b = (c = 0));

Question 27

Mi történik, ha azonos precedenciájú műveletek szeepelnek egy artmetikai kifejezésben?

Answer 27

A balról-jobbra szabály lép életbe..