Osztályok és objektumok, Öröklés és Példányosítás

Question 1

Mi az OOP fogalma?

Answer 1

Olyan programozási technika, amely a programokat objektumokból építi fel. A program működése tulajdonképpen objektumok (minden objektumnak megvan a jól meghatározott feladata) kommunikációját jelenti. Legfontosabb alapelvei: egységbezárás, öröklődés, polimorfizmus.

Question 2

mi az osztály?

Answer 2

Osztály (Class): Az osztály egy felhasználói típus, amelynek alapján példányok (objektumok) hozhatók létre. Az osztály alapvetően adat és metódus (művelet) definíciókat tartalmaz.

Question 3

Mi az objektum?

Answer 3

Objektum (példány): Információt (adatokat) tárol és kérésre műveleteket végez. Van állapota, viselkedése és futásidőben azonosítható. Egy osztály példánya.

Question 4

Mi az osztálydeklaráció kulcsszava

Answer 4

class

Question 5

mutass példát egy osztályra

Answer 5

class Person
{
    // Access specifier
    public:
    Person(string inputName){
    name = inputName;
    }
    // Data Members
    string name;

    // Member Functions()
    void printname()
    {
       cout << "Name is: " << name;
    }
};

Question 6

Az osztály tagjai.

Mik a mezők?

Answer 6

mezők: az objektum aktuális állapotát tárolják

Question 7

Mik a metódusok?

Answer 7

metódusok: valamilyen művelet végeznek el, ez lehet mezők értékének lekérdezése vagy megváltoztatása az adott objektumon

Question 8

Mik a konstruktorok?

Answer 8

konstruktorok: az objektum létrehozásakor végzi a mezők beállítását általában, de bármilyen logikát lehet benne implementálni, legtöbbször tényleg mezők kezdőértékének beállítását végzi.

Question 9

Mezők

Mik a mezők jellemzői?

Answer 9

Definiáláskor meg kell adni a mezőben tárolandó adat típusát – Nevet kell kapjon a mező, mivel ezen a néven lehet rá hivatkozni később – A definícióban van lehetőség kezdőérték beállításra is – Kezdőértéket még konstruktorban vagy inicializáló blokkban is meg lehet adni.

Question 10

Metódusok

egy metódus definiálásakor mire kell figyelni?

Answer 10

Minden metódus/ függvény – Definiáláskor meg kell adni a visszaadott érték típusát – Visszaadott érték hiányában – ekkor eljárásról beszélünk – a definícióban a void kulcsszót kell megadni

Question 11

Mire kell figyelni ha egy metódusnak adtunk visszatérési értéket?

Answer 11

Ha van visszaadott érték, akkor kötelezően kell paraméteres return utasításnak is szerepelnie a metódusban (több is szerepelhet), és a vezérlésnek mindenképpen el kell érnie

Question 12

Eljárásnál miért nem szükséges a return?

Answer 12

Eljárásnál nem szükséges kiírni a return utasítást, a fordító automatikusan elhelyez egyet a metódus utolsó végrehajtott utasítása és a blokkzáró zárójel közé

Question 13

Mit lehet csinálni a metódusokkal ugyanazon a néven?

Answer 13

Ugyanazon a néven, de más paraméterezéssel (paraméterek típusa, darabszáma) lehet egyszerre több metódust is definiálni (metódusok túlterhelése)

Question 14

Mi jellemző a private típusú metódusokra?

Answer 14

private minősítésű metódust más típusú objektumból kívülről nem lehet elérni, csak az adott, vagy azonos típusú objektumok metódusai tudnak hozzáférni, meghívni.

Question 15

Hatáskör:

Mit tudsz a hatáskörről az osztályokkal kapcsolatban?

Answer 15

Minden osztály egy önálló osztály-hatáskört definiál. (Egységbezárás alapelve!) A meződeklarációk lokálisak az osztályhatáskörre nézve. A tagfüggvények egy hatáskörben vannak az adattagokkal => használhatják azokat!

Question 16

Osztály használata:

hogyan zajlik egy osztály használata?

Answer 16

Az osztálynév típusnévként viselkedik, és minden eddig ismert deklarációs konstrukcióban használható. Objektum: az osztály egy előfordulása. Például: osztály típusú változó

Question 17

Hogy lehet a tagra hivatkozni?

Answer 17

Hivatkozás a tagokra Analóg a struktúrák kezelésével. Tehát: objektumnév.mező vagy objektum_pointer->mező A mező lehet adattagra való hivatkozás (pontosan úgy, mint a struktúránál), tagfüggvény neve és aktuális paraméter-listája

Question 18

Mik az osztály Hozzáférést szabályozó módosítói 1.?

Answer 18

public: a mező írható/olvasható bármelyik másik objektumpéldányból

Question 19

Mik az osztály Hozzáférést szabályozó módosítói 2.?

Answer 19

private: a mező közvetlenül csak az adott osztályból, vagy csak metódusokon keresztül (get/set metódusok) érhető el

Question 20

Mik az osztály Hozzáférést szabályozó módosítói 3.?

Answer 20

protected: a mező csak a leszármazott osztályokban látható, illetve az osztályt tartalmazó csomagban

Question 21

Objektum létrehozása:

Mi a folyamata egy objektum létrehozásának?

Answer 21

: • helyfoglalás az adattagoknak • konstruktor automatikus meghívása.

Question 22

írj egy példát az objektum létrehozására.

Answer 22

Person person(“Bob”);

Question 23

Konstruktorok.

Mi a konstruktor neve?

Answer 23

Neve egyezik az őt tartalmazó osztály nevével.

Question 24

Mi a konstruktor visszaadott értéke?

Answer 24

Nincs jelzett visszaadott értéke, még void sem

Question 25

Mit nevezünk implicit konstruktornak?

Answer 25

A publikus, paraméter nélküli, üres törzsű konstruktort implicit konstruktornak nevezzük

Question 26

MI történik ha nem írunk konstruktort az osztályba?

Answer 26

Ha nem írunk implicit konstruktort, és nincs paraméteres változat sem, akkor a fordító létrehoz egyet

Question 27

Hányszor fut le a konstruktor?

Answer 27

A konstuktorok pontosan egyszer futnak le a használat során

Question 28

Mi történik, ha több konstruktort definiálunk?

Answer 28

Ugyanazon a néven, de más paraméterezéssel (paraméterek típusa, darabszáma) lehet egyszerre több konstruktort is definiálni (konstruktorok túlterhelése) Ezek közül a példányosításkor az osztály neve után írt paraméterlistával tudunk választani.

Question 29

Destruktor:

Mi a Destruktor?

Answer 29

neve ~osztálynév. Nem lehet visszatérési értéke (még void sem!) Nincs paraméterlistája, nem hívható meg közvetlenül, nem öröklődik. Automatikusan meghívódik egy objektum megszűnésekor. Erőforrásfelszabadítási logikát tartalmaz általában.

Question 30

Mutass példát a konstruktor destruktorra.

Answer 30

include

class Pelda
{
public:
    Pelda()
    {
        std::cout << ( void* )this << ": Pelda()" << std::endl;
    }
    ~Pelda()
    {
        std::cout << ( void* )this << ": ~Pelda()" << std::endl;
    }
};

int main()
{
    Pelda tomb[ 3 ];
}
Kimenete egy konkrét rendszeren egy futtatáskor (a kettőspont előtt az objektum virtuális címe olvasható):

0x7fffffffbeb0: Pelda()
0x7fffffffbeb1: Pelda()
0x7fffffffbeb2: Pelda()
0x7fffffffbeb2: ~Pelda()
0x7fffffffbeb1: ~Pelda()
0x7fffffffbeb0: ~Pelda()

Question 31

A megszüntetés sorrendje a létrehozás sorrendjének a fordítottja, miért?

Answer 31

Mert képzeljük el, hogy létrehozunk két objektumot úgy hogy a másodikban hivatkozást helyezünk el az elsőre (például egy mutatóval mutatunk rá). Ha a megszüntetés sorrendje nem lenne fordított, akkor egy instabil állapoton haladna keresztül a program látókörből való kilépéskor.

Question 32

Mi a this c++-ban?

Answer 32

A “this” egy kulcsszó, amely az osztály aktuális példányára utal.

Question 33

Példával szemléltesd a this használatát.

Answer 33

Person(string inputName, int age){
this ->age = age;
name = inputName; }

Question 34

Öröklés.

Mi az öröklés fogalma?

Answer 34

olyan alapvető programozási technika, amely lehetővé teszi, hogy a már meglévő osztályainkból újakat tudunk származtatni, valamint az egymással kapcsolatban álló osztályokat hierarchiába tudjuk rendezni.

Question 35

mi az ősosztály?

Answer 35

Az az osztály, amiből kiindulunk, azaz melynek tulajdonságai tovább vannak örökítve.

Question 36

mi a leszármazott osztály?

Answer 36

Az az osztály, amiben felhasználjuk az ősosztályt, azaz amely örökli a tulajdonságokat.

Question 37

mutass Példát az öröklésre.

Answer 37

class Person
{
    // Access specifier
    public:
    Person(string inputName, int age){
        this ->age = age;
    name = inputName;
    }
    ~Person() {
    cout << "Object Deleted!"<< endl;
    }
    // Data Members
    string name;
    int age;

    // Member Functions()
    void printname()
    {
       cout << "Geekname is: " << name << endl;
    }

    void printAge() {
    cout << age << endl;
    }
};

class Student : public Person {
public:
Student(string inputName, int age, string occupation): Person(inputName, age) {
cout<

Question 38

Példányosítás.

Mi a példányosítás?

Answer 38

A példányosítás nem más, mint az osztály által meghatározott struktúrából és viselkedésből (változók, metódusok és operátorok) képzett objektum létrejötte.

Question 39

Egy osztályból hány objektum képezhető?

Answer 39

Akárhány.

Question 40

az objektumok viselkedését mi alakítja?

Answer 40

Ezek viselkedését az objektum mezők értéke és a függvényekben implementált logika alakítja.

Question 41

Milyen objektum az osztály milye?

Answer 41

A példányosított objektum az osztály leképezése, megvalósítása.

Question 41

Milyen objektum az osztály milye?

Question 42

A példányosítás során mire van lehetőségünk? Ha ezt nem tesszük meg mi történik?

Answer 42

Példányosítás során lehetőségünk van a kezdőértékeket a konstruktor(ok) segítségével beállítani. Hanem választunk ki értékbeállításra való konstruktort, akkor az alapértelmezett konstruktor fog működésbe lépni.

Question 43

Mutass példát a példányosításra.

Answer 43

Person person("Bob", 15);
Student student("Joe", 16, "Student");

Question 44

Meddig léteznek ezek a példányok?

Answer 44

Ezek a példányok a memóriába kerülnek és addig léteznek, amíg az adott hatókör létezik. Ha egy függvényben hozzuk létre, akkor a függvény lefutása után a destruktor felszabadítja az általuk foglalt memóriát. Mivel a main is egy függvény, így a main függvény lefutása után, azaz a program utolsó futtatott utasítása után is a destruktor lefut minden memóriában lévő objektumra.