V. Cím - A szerződés megkötése és értelmezése Flashcards
A szerződés létrejötte és tartalma
(1) A szerződés a felek akaratának KÖLCSÖNÖS ÉS EGYBEHANGZÓ kifejezésével jön létre.
(2) A szerződés létrejöttéhez a feleknek a LÉNYEGES és a bármelyikük által lényegesnek minősített KÉRDÉSEKBEN való megállapodása szükséges. A lényegesnek minősített kérdésben való megállapodás akkor feltétele a szerződés létrejöttének, ha a fél egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy az adott kérdésben való megállapodás hiányában a szerződést nem kívánja megkötni.
(3) Ha a szerződés létrejött, de a felek az ELLENSZOLGÁLTATÁS MÉRTÉKÉT nem határozták meg egyértelműen, vagy ellenszolgáltatásként piaci árat kötöttek ki, a teljesítési helynek megfelelő piacon a teljesítési időben kialakult középárat kell megfizetni.
(4) NEM KELL a feleknek MEGÁLLAPODNIUK olyan kérdésben, amelyet jogszabály rendez.
(5) A szerződés TARTALMÁVÁ VÁLIK minden SZOKÁS, amelynek alkalmazásában a felek korábbi üzleti kapcsolatukban megegyeztek, és minden GYAKORLAT, amelyet egymás között kialakítottak. A szerződés tartalmává válik továbbá minden, az adott üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által SZÉLES KÖRBEN ISMERT ÉS RENDSZERESEN ALKALMAZOTT SZOKÁS, kivéve, ha annak alkalmazása a felek között – korábbi kapcsolatukra is figyelemmel – indokolatlan volna.
Ajánlati kötöttség
(1) Aki szerződés megkötésére irányuló szándékát EGYÉRTELMŰEN KIFEJEZŐ és a LÉNYEGES KÉRDÉSEKRE KITERJEDŐ JOGNYILATKOZATOT tesz, nyilatkozatához kötve marad. Az ajánlattevő kötöttségének idejét meghatározhatja.
(2) Az ajánlati kötöttség ideje az ajánlat hatályossá válásával veszi kezdetét.
Az ajánlati kötöttség megszűnése
(1) Ha az ajánlattevő KÖTÖTTSÉGÉNEK IDEJÉT NEM HATÁROZTA MEG, az ajánlati kötöttség megszűnik
a) JELENLEVŐK KÖZÖTT tett ajánlat esetén, ha a másik fél az ajánlatot késedelem nélkül el nem fogadja;
b) TÁVOLLEVŐK KÖZÖTT tett ajánlat esetén annak az időnek az elteltével, amelyen belül az ajánlattevő – az ajánlatban megjelölt szolgáltatás jellegére és az ajánlat megtételének módjára tekintettel – a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta;
c) a másik fél általi VISSZAUTASÍTÁSSAL.
(2) MEGSZŰNIK AZ AJÁNLATI KÖTÖTTSÉG, ha az ajánlattevő ajánlatát a másik fél elfogadó jognyilatkozatának elküldését megelőzően a másik félhez intézett jognyilatkozatával VISSZAVONJA.
(3) Az írásbeli ajánlat írásban vonható vissza.
(4) A hatályossá vált ajánlat NEM VONHATÓ VISSZA, ha az ajánlat tartalmazza, hogy visszavonhatatlan, vagy az ajánlat az elfogadásra határidőt állapít meg.
Az ajánlat elfogadása
Az ajánlatot az azzal való egyetértést kifejező jognyilatkozattal lehet elfogadni.
Új ajánlat, módosított elfogadás
(1) Az ajánlattól LÉNYEGES kérdésben eltérő tartalmú elfogadást ÚJ AJÁNLATNAK KELL TEKINTENI.
(2) Az ajánlattal való egyetértést kifejező jognyilatkozat ELFOGADÁSNAK MINŐSÜL akkor is, ha lényeges kérdésnek nem minősülő, azt nem érintő KIEGÉSZÍTŐ VAGY ELTÉRŐ FELTÉTELT tartalmaz. A kiegészítő vagy eltérő feltételek ebben az esetben a szerződés részévé válnak, kivéve, ha
a) az ajánlat az elfogadás lehetőségét kifejezetten az ajánlatban szereplő feltételekre korlátozta; vagy
b) az ajánlattevő késedelem nélkül tiltakozik a kiegészítő vagy eltérő feltételekkel szemben.
(3) Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, és azt az egyik fél a szerződéskötést követően késedelem nélkül lényegesnek nem minősülő feltételekkel kiegészítve vagy módosítva írásba foglalja, és megküldi a másik félnek, e feltételek a szerződés tartalmává válnak, ha a másik fél azok ellen késedelem nélkül nem tiltakozik.
Késedelmes elfogadás
(1) Késedelmesen megtett elfogadó jognyilatkozat esetén a SZERZŐDÉS NEM JÖN LÉTRE.
(2) Az elfogadó jognyilatkozat késedelmes megtétele ellenére LÉTREJÖN A SZERZŐDÉS, ha az ajánlattevő erről késedelem nélkül tájékoztatja az elfogadó felet.
(3) Az időben elküldött, de az ajánlattevőhöz elkésetten érkezett elfogadó jognyilatkozat esetén létrejön a szerződés, ha a jognyilatkozatot olyan módon tették, hogy rendes körülmények szerinti továbbítás esetén kellő időben megérkezett volna az ajánlattevőhöz, kivéve, ha az ajánlattevő késedelem nélkül tájékoztatja az elfogadó felet arról, hogy jognyilatkozata késve érkezett, és ezért azt nem tekinti hatályosnak. A szerződés ebben az esetben akkor jön létre, amikor az elfogadó jognyilatkozat rendes körülmények szerinti továbbítás esetén megérkezett volna az ajánlattevőhöz.
A szerződés létrejöttének időpontja és helye
(1) A szerződés akkor jön létre, amikor az elfogadó jognyilatkozat hatályossá válik.
(2) Ha az ajánlat megtételére és az elfogadásra UGYANAZON a helyen kerül sor, a szerződéskötés helye a JOGNYILATKOZATOK MEGTÉTELÉNEK HELYE. A szerződéskötés helye egyebekben az AJÁNLATTEVŐ SZÉKHELYE, természetes személy esetén lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye.
Írásbeli alakhoz kötött szerződés
(1) Írásbeli alakhoz kötött szerződés megkötésére ajánlatot és elfogadó nyilatkozatot ÍRÁSBAN lehet tenni.
(2) A szerződést ÍRÁSBA FOGLALTNAK KELL TEKINTENI akkor is, ha nem ugyanaz az okirat tartalmazza valamennyi fél jognyilatkozatát, hanem a szerződő felek külön okiratba foglalt jognyilatkozatai együttesen tartalmazzák a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánítását.
(3) A szerződést ÍRÁSBA FOGLALTNAK KELL TEKINTENI akkor is, ha a több példányban kiállított okiratok közül mindegyik fél a másik félnek szánt példányt írja alá.
Szerződéskötési kötelezettség jogszabály alapján
(1) Ha jogszabály szerződéskötési kötelezettséget ír elő, és a felek a szerződést nem kötik meg, a bíróság a szerződést LÉTREHOZHATJA, és annak tartalmát MEGHATÁROZHATJA.
(2) A JOGOSULT a szükséges adatok közlésével és a szükséges okiratok megküldésével ajánlattételre FELHÍVHATJA azt, akit szerződéskötési kötelezettség terhel. A kötelezettnek a felhívás hatályossá válásától számított 30 napon belül kell az ajánlatát megtennie.
(3) Ha az ajánlattételi felhívás NEM tartalmazza az ajánlattételhez szükséges adatokat vagy okiratokat, a kötelezett a felhívás hatályossá válásától számított 15 napon belül köteles kérni azok pótlását. Ebben az esetben az ajánlattételi határidő a hiányok pótlásától kezdődik.
(4) A szerződés MEGKÖTÉSE AKKOR TAGADHATÓ MEG, ha a kötelezett bizonyítja, hogy
- a szerződés teljesítésére nem lenne képes, vagy
- a szerződéstől való elállásnak vagy felmondásnak lenne helye.
Elzárkózás szerződéskötéstől gazdasági erőfölénnyel visszaélve
Azzal a féllel szemben, aki gazdasági erőfölényével visszaélve indokolatlanul elzárkózik szerződés létrehozásától vagy fenntartásától, a másik fél követelheti, hogy a szerződést közöttük a bíróság a törvényen alapuló szerződéskötési kötelezettség szabályainak alkalmazásával hozza létre.
Előszerződés
(1) Ha a felek abban állapodnak meg, hogy
1. későbbi időpontban egymással szerződést kötnek, 2. és megállapítják e szerződés lényeges feltételeit, a BÍRÓSÁG e feltételek szerint a szerződést bármelyik fél kérelmére LÉTREHOZHATJA.
(2) Az előszerződést a szerződésre előírt alakban kell megkötni. Az előszerződésre az annak alapján megkötendő szerződés szabályai megfelelően irányadóak.
(3) A szerződés megkötését bármelyik fél MEGTAGADHATJA, ha bizonyítja, hogy
a) az előszerződés megkötését követően előállott körülmény következtében az előszerződés változatlan feltételek melletti teljesítése LÉNYEGES JOGI ÉRDEKÉT SÉRTENÉ;
b) a körülmények megváltozásának lehetősége az előszerződés megkötésének időpontjában NEM VOLT ELŐRELÁTHATÓ;
c) a körülmények megváltozását NEM Ő IDÉZTE ELŐ; és
d) a körülmények változása NEM TARTOZIK A RENDES ÜZLETI KOCKÁZAT KÖRÉBE.
SZERZŐDÉSKÖTÉS VERSENYEZTETÉSI ELJÁRÁSBAN - Felhívás ajánlattételre versenyeztetési eljárásban
(1) Ha a fél olyan ajánlati felhívást tesz, amelyben TÖBB SZEMÉLYTŐL KÉRI AJÁNLAT BENYÚJTÁSÁT, azzal, hogy a beérkezett ajánlatok közül a felhívásban foglaltaknak megfelelő, legkedvezőbb ajánlatot benyújtó ajánlattevővel köti meg a szerződést, a felhívást tevő felet SZERZŐDÉSKÖTÉSI KÖTELEZETTSÉG terheli.
(2) A felhívást tevő fél a felhívásban foglaltaknak megfelelő, legkedvezőbb ajánlatot benyújtó ajánlattevővel szemben a szerződés megkötését AKKOR TAGADHATJA MEG, ha a felhívásban ezt a jogot kikötötte.
(3) A felhívást tevő fél a felhívásban megjelölt határidő lejártáig FELHÍVÁSÁT VISSZAVONHATJA.
Ajánlati kötöttség versenyeztetési eljárásban
(1) Az ajánlati kötöttség a FELHÍVÁSBAN MEGJELÖLT HATÁRIDŐ lejártával kezdődik. Az ajánlattevő ajánlatát e határidő lejártáig módosíthatja vagy visszavonhatja.
(2) Az ajánlattevő a felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontot követő 30 napig marad kötve ajánlatához.
(3) Ha az ajánlattevő az ajánlattétel során BIZTOSÍTÉKOT ADOTT, és ajánlatát az ajánlati kötöttség ideje alatt visszavonja, a letett biztosítékot elveszti; egyébként a biztosíték a versenyeztetés lezárása után visszajár.
Árra vonatkozó versenyeztetési eljárás
(1) Ha a versenyeztetési eljárás KIZÁRÓLAG az ellenszolgáltatás mértékére vonatkozik és az ajánlattevők egymás ajánlatát ismerve tesznek ajánlatot, a szerződés a nyertes kihirdetésével az elért áron létrejön.
(2) Az ajánlat hatálya megszűnik, ha más ajánlattevő kedvezőbb árat ajánl, vagy ha a versenyeztetési eljárás nyertes kihirdetése nélkül fejeződik be.
Szerződéskötés általános szerződési feltételekkel - Általános szerződési feltétel
(1) Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet
1. az alkalmazója több szerződés megkötése céljából 2. egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és
3. amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.
(2) Az általános szerződési feltételt alkalmazó felet terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták.
