I. Cím - Általános rendelkezések Flashcards
A kötelem
(1) A kötelem KÖTELEZETTSÉG a szolgáltatás teljesítésére és JOGOSULTSÁG a szolgáltatás teljesítésének követelésére.
(2) A kötelem valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől való tartózkodásra vagy más magatartásra irányulhat.
(3) A kötelmeknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó közös szabályaitól a felek egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja.
A kötelemkeletkeztető tények
(1) Kötelem keletkezhet különösen
1. szerződésből,
2. károkozásból,
3. személyiségi, dologi vagy más jog megsértéséből,
4. egyoldalú jognyilatkozatból,
5. értékpapírból,
6. jogalap nélküli gazdagodásból,
7. megbízás nélküli ügyvitelből és
8. utaló magatartásból.
(2) Egyoldalú jognyilatkozatból jogszabályban meghatározott esetekben keletkezik kötelem. Ezekre a kötelmekre a kötelmek közös és a szerződés általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(3) Kötelem jogszabályból, bírósági vagy hatósági határozatból akkor keletkezik, ha a jogszabály, a bírósági vagy a hatósági határozat így rendelkezik, és a kötelezettet, a jogosultat és a szolgáltatást meghatározza. Ezekre a kötelmekre a kötelmek közös és a szerződés általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A kötelem megszűnése
A kötelem megszűnik
a) * a szolgáltatás teljesítésével, ha e törvény eltérően nem rendelkezik;
b) abban az esetben, ha ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett, ha e törvény eltérően nem rendelkezik;
c) a kötelezett halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, ha kötelezettsége személyesen teljesíthető szolgáltatás nyújtására irányult;
d) a jogosult halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, ha a szolgáltatást – annak jellegénél fogva – kifejezetten részére kellett nyújtani;
e) a feleknek a kötelem megszüntetésére irányuló megállapodásával;
f) jogszabályban vagy bírósági vagy hatósági határozatban meghatározott egyéb okból.
A jognyilatkozat
(1) A jognyilatkozat joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat.
(2) Jognyilatkozat szóban, írásban vagy ráutaló magatartással tehető.
(3) Ha a fél jognyilatkozatát ráutaló magatartással fejezi ki, a jognyilatkozat megtételének a ráutaló magatartás tanúsítása minősül.
(4) A hallgatás vagy valamilyen magatartástól tartózkodás a felek kifejezett rendelkezése alapján minősül jognyilatkozatnak.
A jognyilatkozat hatályosulása
(1) A jelenlevők között tett jognyilatkozat nyomban hatályossá válik. Jelenlévők között tett a jognyilatkozat abban az esetben, ha a jognyilatkozat tartalmáról a címzett annak megtételével egyidejűleg tudomást szerez.
(2) A távollevők között tett jognyilatkozat a címzetthez való megérkezéssel válik hatályossá.
(3) A ráutaló magatartással tett jognyilatkozat a címzett tudomásszerzésével válik hatályossá.
(4) A nem címzett jognyilatkozat megtételével válik hatályossá.
Alakisághoz kötött jognyilatkozat
(1) Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a jognyilatkozatra meghatározott alakot rendel, a jognyilatkozat ebben az alakban érvényes.
(2) Ha a jognyilatkozat meghatározott alakban tehető meg érvényesen, a jognyilatkozat módosítása, megerősítése, visszavonása, megtámadása, valamint a jognyilatkozat alapján létrejött jogviszony módosítása és megszüntetése is a meghatározott alakban érvényes.
Írásbeli alakhoz kötött jognyilatkozat
(1) Ha a jognyilatkozatot írásban kell megtenni, az akkor érvényes, ha legalább a LÉNYEGES TARTALMÁT írásba foglalták.
(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a jognyilatkozat akkor minősül ÍRÁSBA FOGLALTnak, ha jognyilatkozatát a nyilatkozó fél aláírta.
(3) ÍRÁSBA FOGLALTnak kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor.
(3a) * Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ingatlannal kapcsolatos, valamint az öröklési jogi, családjogi, társasági jogi, illetve pénzügyi szolgáltatási jogviszonnyal összefüggésben ELEKTRONIKUS ÚTON tett jognyilatkozat kizárólag akkor minősül írásba foglaltnak, ha annak tartalma írásjegyekkel rögzített és eleget tesz az elektronikus okirat létrehozására irányadó jogszabályi követelményeknek.
(4) ÍRNI NEM TUDÓ vagy nem képes személy írásbeli jognyilatkozata abban az esetben ÉRVÉNYES, HA azt közokirat vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokirat tartalmazza, amelyen a nyilatkozó fél aláírását vagy kézjegyét bíróság vagy közjegyző hitelesíti, vagy amelyen ügyvéd ellenjegyzéssel vagy két tanú aláírással igazolja, hogy a nyilatkozó fél a nem általa írt okiratot előttük írta alá vagy látta el kézjegyével, vagy az okiraton lévő aláírást vagy kézjegyet előttük saját aláírásának vagy kézjegyének ismerte el. Az OLVASNI NEM TUDÓ, továbbá az olyan személy esetén, aki nem érti azt a nyelvet, amelyen az írásbeli nyilatkozatát tartalmazó okirat készült, az írásbeli jognyilatkozat érvényességének további feltétele, hogy magából az okiratból kitűnjön, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a nyilatkozó félnek megmagyarázta.
(5) * A (4) bekezdésen alapuló érvénytelenségre csak a nyilatkozattevő személy érdekében lehet hivatkozni.
A jognyilatkozat értelmezése
(1) A JOGNYILATKOZATOT vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a címzettnek a
1. nyilatkozó feltehető akaratára és
2. az eset körülményeire tekintettel
3. a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett.
(2) A NEM CÍMZETT JOGNYILATKOZATOT vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a
1. nyilatkozó feltehető akaratára és
2. az eset körülményeire tekintettel
3. a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint érteni kell.
(3) Jogról lemondani vagy abból engedni KIFEJEZETT jognyilatkozattal lehet. Ha valaki jogáról lemond vagy abból enged, jognyilatkozatát NEM LEHET KITERJESZTŐEN értelmezni.
A szerződés szabályainak megfelelő alkalmazása
A jognyilatkozat hatályára, érvénytelenségére és hatálytalanságára – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a szerződés általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A jognyilatkozatra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazása
A jognyilatkozatra vonatkozó szabályokat – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a nem kötelmi jogi jognyilatkozatokra megfelelően alkalmazni kell.
A képviselet
(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni. A képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi.
(2) A képviseleti jog
1. jogszabályon,
2. bírósági vagy hatósági határozaton,
3. létesítő okiraton vagy
4. meghatalmazáson alapulhat.
A képviseleti jog korlátozása
A képviselő jogkörének korlátozása jóhiszemű harmadik személlyel szemben hatálytalan, ha e törvény eltérően nem rendelkezik.
Érdekellentét
(1) Ha a képviselő és a képviselt között érdekellentét van, a képviselő által tett jognyilatkozatot a képviselt MEGTÁMADHATJA.
(2) VÉLELMEZETT AZ ÉRDEKELLENTÉT, ha a képviselő az ellenérdekű fél vagy annak képviselője.
(3) A képviselt NEM TÁMADHATJA MEG a jognyilatkozatot, ha a képviseleti jog alapításakor az érdekellentétről tudott.
Álképviselet
(1) Aki képviseleti jog nélkül vagy képviseleti jogkörét túllépve más nevében jognyilatkozatot tesz, nyilatkozata a képviselt JÓVÁHAGYÁSÁVAL vált ki joghatást.
(2) Ha a képviselt a nevében tett jognyilatkozatot NEM HAGYJA JÓVÁ,
– a jóhiszemű álképviselő a harmadik személynek a jognyilatkozat megtételéből eredő kárát, a
– rosszhiszemű álképviselő a harmadik személynek a teljes kárát köteles megtéríteni.
Ügyleti képviselet - Meghatalmazása
(1) A meghatalmazás képviseleti JOGOT LÉTESÍTŐ EGYOLDALÚ JOGNYILATKOZAT. A meghatalmazást a képviselőhöz, az érdekelt hatósághoz, bírósághoz vagy ahhoz a személyhez kell intézni, akihez a meghatalmazás alapján a képviselő jognyilatkozatot jogosult tenni.
(2) A meghatalmazáshoz olyan ALAKSZERŰSÉGEK szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatra előír.
(3) A meghatalmazás visszavonásig érvényes.
(4) A meghatalmazás korlátozásának és visszavonásának jogáról való lemondás SEMMIS. A meghatalmazás korlátozása és visszavonása harmadik személy irányában akkor hatályos, ha arról tudott vagy tudnia kellett.
(5) Meghatalmazás alapján cselekvőképes személyt korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy is képviselhet.
