Növényszervezettan II. zh fogalmak Flashcards
aerenchima
hasadásos vagy szakadásos intercelluláris járatokban gazdag, átszellőztető parenchima
alapszövet / fundamentális szövet
a növényi test alapállományát adó szövet, amelyet a bőrszövet zár körül, és amelybe a szállítónyalábok ágyatódnak
állandósult szövet
meghatározott funkció ellátására differenciálódott szövet
allevél
a lomblevelek szintje alatt elhelyezkedő levél
allorrhizás gyökérrenszer
a gyököcskéből kialakuló főgyökeres gyökérzet
amfifloikus szifonosztéle
a szifonosztélének az a típusa, ahol a fagyűrűt kívülrűl és belülről is háncsgyűrű határolja
amfikribrális (hadrocentrikus) nyaláb
koncentrikus nyaláb, melyben a háncsrész körülveszi a farészt
amfivazális (leptocentrikus) nyaláb
koncentrikus nyaláb, melyben a farész körülveszi a háncsrészt
apikális
csúcsi, a csúcshoz kapcsolódó
apoplaszt
a növény testét felépítő sejtek sejtfalainak összessége
ataktosztéle
a központi hengerben a kollaterális nyalábok szórtan rendeződnek
áteresztősejt
a másodlagos és a harmadlagos endodermisz azon sejtjei, melyeknek sejtfala vékony marad, biztosítva az endodermiszen kívüli és belüli területek közötti tápanyag kicsrélődést
atrichoblaszt
a rizodermisz gyökérszőrt nem képző sejtje
axiális
tengelyi, a tengellyel kapcsolatos
bazális
alapi, az alaphoz kapcsolódó
bélsugár iniciálisok
nagyjából izodiametrikus, relatíve kis méretű kambiumsejtek, melyek a radiálisan futó bélsugarakat alakítják ki
bélsugár-parenchima
a kambium bélsugár iniciálisaiból keletkező, radiálisan orientált hossztengelyű, fekvő parenchimasejtek a xilémben és a floémben
bélsugár
a fatest és a háncstest sugárirányban átszelő sejtszalag
bélszövet
a sztéle közpoti részét kitöltő rendesen parenchimatikus szövet
bikollaterális nyaláb
kolletarális nyílt nyaláb, melynek két ( egy külső és egy belső) háncsrésze van; a fascikuláris kambium a külső háncs- és farész között van
bipoláris embrió
a csíra mindkét tengelyvégén apikális merisztéma van. Az egyikből a hajtás, a másikból a gyökér alakul ki
bordamerisztéma
a szár központi hengerének szöveteit létrehozó osztódó szövet
C3-típusú fotoszintézis
a levegő CO2-ja közvetlenül a Calvin-ciklusba lép be és szénhidráttá redukálódik
C4-típusú fotoszintézis
a levegő CO2-ja először a mezofillum sejtjeiben szerves savakhoz kötődik, majd transzportálódva a nyalábhüvely parenchimasejtjeibe szénhidrátokká redukálódik
cellulóz
a sejtfal vázanyagát adó, fibrilláris, ezen belül részben kristályos vegyület
centrifugális
a középponttól távolodó
centripetális
a középponthoz közeledő
csúcsrügy
a hajtástengely csúcsán elhelyezkedő, a hajtás hosszanti növekedését biztosító rügy
dermális szövet / bőrszövet
a hajtásos növények testének felületén levő sejtek összessége, a sejtek függelékeivel együtt
dermatogén
a rizodermiszt kialakító elsődleges merisztéma
dermatokaliptrogén
a rizodermiszt és a kaliptrát kialakító elsődleges merisztéma
dihotomikus (villás) elágazás
kitüntetett főtengely nincs, a hajtáscsúcson két egyenrangú elágazás alakul ki
diktosztéle
a központi henger koncentrikus amfikribrális nyalábokat tartalmaz
dipleurikus osztódás
a merisztéma kifelé (centrifugálisan) és befelé (centripetálisan) egyaránt képez elemeket
disztális
középponttól távolabb eső
egynemű virágtakaró
lepellevelekből álló virágtakaró
egyszerű nyaláb
a nyaláb vagy csak háncselemekből vagy csak faelemekből áll
ektofloikus szifonosztéle
a fagyűrűt a központi bélszövet sugarasan benyomulva kötegekre bontja, a háncsgyűrű egységes
elsődleges (Caspary-pontos, Caspary-csíkos) epidermisz
az endodermisz sejtek radiális falainak középső harmadába szuberin és lignin inkrusztálódik
elsődleges bélsugár
a bélszövetet az elsődleges kéreg parenchimával összekapcsolódó bélsugár
elsődleges floém
a prokambiumból keletkező háncsrész
elsődleges kéreg
a tengelyszervekben a bőrszövet és a központi henger közötti parenchimatikus szövettáj
elsődleges merisztéma / hisztogén
a promerisztémából kiváló, már kezdeti differenciálódást mutató merisztéma, mely a növényi test főbb szövetrendszereit fejleszti ki
elsődleges xlimém
a prokambiumból keletkező farész
emergencia
felületi képződmény, melynek kialakításában az epidermiszen kívül a mögötte lévő alapszüvet, esetleg a szállítószövet is részt vesz
endarch xilém
a faelemek centrifugális irányú differenciálódása miatt az elsődleges nyalábban a protoxilém elemek proximálisan, a metaxilém elemek disztálisan helyezkednek el
endodermisz
a gyökerekben az elsődleges kéreg legbelső, speciálisan differenciálódótt sejtsora
endonukleáris mitózis
a sejtmagon belül végbemenő kromoszómaszám megkettőződés
epidermisz
a hajtás elsődleges bprszövete
eusztéle
a központi hengerben a kollaterális nyalábokat parenchimatikus bélsugarak választják el egymástól
évgyűrű
több évig gyarapodó növények esetében az egy vegetációs időszak alatt produkált faelemek, illetve háncselemek alkotta gyűrű
évgyűrűhatár
két évgyűrű találkozási helye, vagyis a késői (őszi) fa és az utána következő korai (tavaszi) fa határvonala
exarch xilém
a faelemek cenripetális irányú differenciálódása miatt az elsődleges nyalábban a protoxilém elemek disztálisan, a metaxilém elemek proximálisan helyezkednek el
exodermisz
a rizodermisz pusztulása után az elsődleges kéreg néhány külső sejtsorából szuberin és lignin sejtfalba rakódásával létrejövő védőszövet
exrtaxiláris rostok
a farésztől független szklerenchima rostok
faparenchimasejtek
a xilém élő, plazmatartalmú eleme; két típusuk az axiális és a bélsugár-parenchimasejtek
farostok / xiláris, intraxiláris rostok
az anyagszállító faelemek támasztását, szilárdítását végző, hosszúra nyúlt, vastag falú, szűk üregű, kihegyezett végű, elhalt, fásodott falú szklerenchima sejtek
faszcikuláris kambium
a nyaláb fa- és háncsrésze között a prokambium utódaként megmaradó funkcionáló oldalmerisztéma
fellevél
a lomblevelek szintje felett elhelyezkedő levél
felloderma / paraalapszövet
a fellogén által létrehozott parenchimatikus szövet
fellogén / parakambium
másodlagos merisztéma, amely a peridermát hozza létre
fellom / paraszövet
a fellogén által által létrehozott, elparásodó falú sejtekből álló védőszövet
féludvaros gödörke
a fatestben egy vízszállítóelem és egy parenchimasejt közös falán kialakuló gödörke típus, mely a tracheális elem oldaláról udvaros, a parenchimasejt oldaláról egyszerű gödörke
floém / háncsrész
a növényi test szállítórendszerének az asszimilációs termékeket közvetítő része
fuziform iniciálisok
megnyúlt, kihegyesedő végű kambium sejtek, melyek a xilém és a floém rendszerét alakítják ki
gaméta
ivarsejt
gödörke
a sejtfal azon kis területe, mely másodlagosan nem vastagodik; a vékony primer sejtfal finom pórusain plazmodezmák hatolnak át
gödörkemező
a gödörke fenekét alkotó vékony primer sejtfal, melynek finom pórusain plazmodezmák hatolnak át
gyantajárat
skizo-lizigén úton keletkező speciális üregrendszer, amelyben balzsam akkumulálódik
gyökér
a növény rendesen föld alatti tengelyszerve, melynek feladata a növény rögzítése és a víz és a benne oldott ásványi sók felvétele
gyökérstőrök
a trichoblasztok kesztyűujjszerű kitűrődései
gyűrűlikacsú fa
évgyűrűiben a tavasszal keletkezett tracheák ürege jóval nagyobb, mint a nyár végén keletkezetteké
hadrom / vazális rész
a farész szállítóelemeinek (tracheidák és tracheák) összefoglaló neve
hajtás / kormusz
a leveles szár
hajtás eredetű gyökér
a szár föld közeli nóduszaiból eredő gyökér
hajtásos növény
a növény teste valódi szervekre: gyökérre, szárra, levélre tagolódik; a harasztok, nyitvatermők és zárvatermők összefoglaló neve
halmozott bélsugár
a bélsugarak nagyon sűrűn és szorosan sorakoznak egymás mellett, közöttük tracheális elemek nincsenek, a bélsugarakat csupán 1-2 sejt szélességben farostok választják el egymástól
háncsparenchimasejtek
a floém élő, plazmatartalmú elemei; két típusuk az axiális és a bélsugár-parenchimasejtek
háncsrostok
erősen vastagodott cellulóz falú, hosszúra nyúlt, kihegyezett végű szklerenchima rostok a floémben
háncssapka
a nyaláb háncsrészének külső oldalán kialakuló, keresztmettszetben félhold alakú szklerenchimatikus félhüvely
haránttracheida
a bélsugár felépítésében résztvevő tracheida
harmadlagos endodermisz
a másodlagos endodermiszből fejlődik oly módon, hogy a sejtek radiális és belső tangenciális falaira cellulóz rétegek rakódnak, melyek később elfásodnak
heterogén bélsugár
a bélsugár felépítésében bélsugár-parenchimasejtek és haránttracheidák vesznek részt
heterotróf szervezetek
szerves anyagot felhasználó élőlények
heteroxil fa
a zárvatermő fák sokféle sejttípusból (tracheák, tracheidák, faparenchimasejtek, farostok) felépülő fája
hipodermisz
az epidermisz alatti alapszövetből létrejövő néhány sejtsoros védőréteg
hipokotil / szik alatti szár
a csíratengely sziklevelek alatti megnyúlt része
homogén bélsugár
a bélsugarat kizárólag bélsugár-parenchimasejtek építik fel
homorrhizás gyökérrendszer
egyenlő hosszúságú, hajtás eredetű gyökerekből álló gyökérzet
homoxol fa
a nyitvatermők kizárólag tracheidákból és faparenchimasejtekből álló, egyszerű és a tracheidák radiális sorokba rendeződése miatt szabályos felépítésű fája
hónaljrügy / axiális rügy
a csúcsrügytől távolabb, a lomblevelek hónaljában keletkező rügy
hullámos kambium
a gyökér másodlagos vastagodását eredményező laterális merisztéma
ikerlikacs
két egymáshoz simuló trachea keresztmettszeti képe, alakja legtöbbször tangenciális irányban kettéosztott elipszis