III. zh fogalmak Flashcards
amfifloikus szifonosztéle
a szifonosztélének az a típusa, ahol a fagyűrűt kívülről és belülről is háncsgyűrű határolja
anatróp magkezdemény
visszafordult magkezdemény, a mikropile a placenta felé tekint, de a magkezdemény teste nem görbült
annulusz
a páfrányok sporangiumának gerincén végighúzódó, U-alakúan vastagodott falú sejtekből álló sejtsor
anterídium
hím jellegű gamétákat termelő gametangium
antipodiális sejtek / ellenlábas sejtek
az embriózsákban a petekészülékkel elentétes póluson található három sejt
apertúra
a pollenfal vékonyan maradt területe, a pollentömlő kilépési helye; két típusa a korpusz és a pórus
apikális
csúcsi, a csúcshoz kapcsolódó
apokarp termőtáj
polikarp termőtáj, melyben minden egyes termőlevél különálló termőt alkot
apoplaszt
a növény testét felépítő sejtek sejtfalainak összessége
apoplazmikus transzport
a sejtfalakban, a fibrillumok közötti kapilláritás révén megvalósuló szállítási forma
archegónium
női jellegű gamétát termelő gametangium
ataktosztéle
a központi hengerben a kollaterális nyalábok szórtan helyezkednek el
atróp magkezdemény
egyenes állású magkezdemény, a mikropile a magkezdemény funikulusszal ellentétes pontján helyezkedik el
axiális
tengelyi, tengelyhez kapcsolódó
bazális
alapi, alaphoz kapcsolódó
bazipetális
a csúccsal ellentétes irányba mutató
bibe / sztigma
a zárvatermők termőjén a pollent falfogó receptív felszín
bibeszál / sztilusz
a zárvatermők termőjén a magházat és a bibét összekapcsoló szakasz
bikollaterális nyaláb
kollaterális nyílt nyaláb, melynek háncsrésze van; a fascikuláris kambium a külső háncs- és farész között van
bipoláris embrió
a csíra mindkét tengelyvégén apikális merisztéma van. Az egyikből hajtás, a másikból gyökér alakul ki
biszexuális előtelep / homotallikus
izospórából fejlődő, mindkét gametangiumot kialakító előtelep
C3-típusú fotoszintézis
a levegő CO2-ja közvetlenül a Calvin-ciklusba lép be és szénhidráttá redukálódik
C4-típusú fotoszintézis
a levegő CO2-ja először a mezofillum sejtjeiben szerves savakhoz kötődik, majd transzportálódva a nyalábhüvely parencsimasejtjeibe szénhidrátokká redukálódik
cönokarp
polikarp termőtáj, melyben valamennyi termőlevél összenőve egyetlen termőt alkot
csatló / konnektívum
a két portokfelet összekapcsoló képlet
csésze / kalix
a kettős virágtakarójú virágok külső takaróköre, a csészelevelek összessége
csészelevél / szepalum
a kettős virágtakaró külső körét képző, a lomblevelekhez hasonló, zöld színű levél
dihotomikus / villás elágazás
kitüntetett főtengely nincs, a hajtáscsúcson két egyenrangú elágazás alakul ki
diktosztéle
a központi henger koncentrikus amfikribrális nyalábokat tartalmaz
disztális
középponttól távolabb eső
egyivarú virág / monoklin
olyan virág, amelyben vagy csak porzó-, vagy csak termőtáj alakul ki
egylaki növény / monoikus
a porzós és a termős virágok egy növényen alakulnak ki
egynemű virágtakaró
lepellevélből álló virágtakaró
ektofloikus szifonosztéle
a fagyűrűt a központi bélszövet sugarasan benyomulva kötegekre bontja, a háncsgyűrű egységes
elaterák
a zsurlók spórafalának legkülső rétegéből létrejövő hosszú nyúlványok, melyek a homoiospórák együtterjedését biztosítják
előtelep / protallium
a spórából kialakuló képlet, amelyen mitotikus osztódással gaméták képződnek
elsődleges / Caspary-csíkos / Caspary-pontos endodermisz
az endodermisz sejtek radiális falainak középső harmadába szuberin és lignin inkrusztálódik
embrió / csíra
a megtermékenyített petesejtből, a zigótából fejtődik, gyököcskére, rügyecskére, egy vagy több sziklevélre, valamint sziklevél fölötti és alatti szárra tagolódik
embriogenezis
az a folyamat, amelynek során a zigótából kifejlődik az embrió
embrionális szövet
differenciálatlan osztódó szövet
embriózsák anyasejt
a makrospóra anyasejttel homológ, redukciós osztódásának eredménye a makrospóra (primer embriózsák sejt)
embriózsák központi sejtje
az embriózsákban található dikarionos sejt, melynek egy hím ivarsejttel való egyesülése eredményezi a triploid endospermiumot
embriózsák
a zárvatermők makrospórája, mely a magkezdeményben alakul ki
endokarpium
a termésfal belső rétege
endonukleáris mitózis
a sejtmagon belül végbemenő kromoszómaszám megkettőződés
endospermium
az embriózsák központi sejtjének és egy hím ivarsejtnek az egyesülésével létrejött táplálószövet a magban
endospórás előtelep
az előtelep a spóra falán belül jön létre
endotécium
a portok falában az exotécium alatt található réteg, melynek sejtjei létrás vastagodást mutatnak
epikotil / szik feletti szár
a csíratengely sziklevelek feletti megnyúlt része
eusztéle
a központi hengerben a kollaterális nyalábokat parenchimatikus bélsugarak választják el egymástól
exokarpium
a termésfal külső rétege
exospórás előtelep
az előtelep a spóra falán kívül jön létre
exotécium
a portok falának legkülső rétege, megfelel az epidermisznek
funikulusz / kölgökzsinór
a magkezdeményt a placentához kapcsoló rövid nyél, melyben a magkezdeménybe lépő szállítónyaláb fut
gaméta
ivarsejt
gametangium
ivarszerv; két típusa az archegónium és az antérium
gametofiton szakasz
a spóra kialakulásától az ivarsejtképzésig tart
gyökér
a növény rendesen föld alatti tengelyszerve, melynek feladata a növény rögzítése valamint a víz és a benne oldott ásványi sók felvétele
gyököcske / radikula
a magvas növények magjában lévő embrió gyökérrendszert kialakító része
hajtás eredetű gyökér
a szár földközeli nóduszaiból eredő gyökér
hajtásos növény
a növény teste valódi szervekre: gyökérre, szárra, levélre tagolódik; a harasztok, nyitvatermők és zárvatermők összefoglaló neve
heterospórák
az adott faj által termelt spórák ivarilag determináltak, és a különböző ivarú spórák alakra és méretre is különbözőek
heterosztilia
az a jelenség, amikor a faj egyedein a bibék és portokok virágon belüli térbeli helyzete különbözik
heterotróf szervezetek
szerves anyagot felhasználó élőlények
heteroxil fa
a legtöbb zárvatermő fa sokféle sejttípusból (tracheák, tracheidák, faparenchimasejtek, farostok) felépülő fája
hipokotil / szik alatti szár
a csíratengely sziklevelek alatti megnyúlt része
homoiospórák / homospórák
az adott faj által termelt spórák alakra és méretre azonosak, de ivarilag determináltak
homorrhizás gyökérrendszer
egyenlő hosszúságú, hajtás eredetű gyökerekből álló gyökérzet
homoxil fa
a nyitvatermők kizárólag tracheidákból és faparenchimasejtekből álló, egyszerű és a tracheidák radiális sorokba rendeződése miatt szabályos felépítésű fája
integumentum
a magkezdemény burka
izospórák
alakjukat, méretüket és ivari jellegüket tekintve azonos spórák
kambium
a másodlagos szállítószöveteket létrehozó oldalmerisztéma; a fuziform és bélsugár iniciálisokból áll
kampilotróp magkezdemény
görbült magkezdemény, a mikropile a placenta felé tekint, oly módon, hogy a magkezdemény teste meggörbül
karpofór
az ikerkaszat termés két résztermését összekapcsoló terméstartó
kétivarú virág
olyan virág, melyben a porzó- és a termőtáj is kifejlődik
kétlaki növény / diolikus
a porzós és a termős egyivarú virágok külön egyedeken alakulnak ki
kettős megtermékenyítés
a zárvatermőkre jellemző folyamat, melynek során az egyik hímivarsejt a petesejtet, a másik az embriózsák központi sejtjét termékenyíti meg
kettős virágtakaró / heteroklamideus virágtakaró
csésze- és sziromlevelekre tagolódó virágtakaró
kocsány
a virág tengelyének alsó, rendesen hosszúra nyúlt része
koleoptil
az egyszikű embrió rügyecskéjét fedő csírahüvely
kolpusz
a zárvatermők pollenjeinek hasítékszerű apertúrája
köldök / hílum
a mag azon területe, ahol érés után leválik a köldökzsinórról
köldökpúp
a radikula kilépési helye a maghéjon
középső állású magház
a magház kissé a vacokba süllyed, illetve a vacok kehelyszerűen kiszélesedik, így a takaró- és porzólevelek a magház közepe táján látszanak eredni
Kranz-anatómia
a C4-típusú fotoszintézist végző növények leveleiben a nagy méretű nyalábhüvely parenchimasejtek koszorú alakban való elrendeződése
laterális
oldalsó
lepel / perigónium
az egynemű virágtakarót képző lepellevelek összessége
lepellevél / tepalum
az egynemű virágtakarójú virág takarólevele
mag
az embrió védelmét és táplálását biztosító szerv
magház / ovárium
a zárvatermők termő levelének alsó, üreges, zárt része
maghéj / teszta
az integumentumból fejlődő védő burok a magon
magkezdemény / ovulum
a magvas növények makrosporangiuma
magvas növények
a zigótából az embrió számára védelmet és tápanyagot biztosító magban fejlődik; a nyitvatermők és a zárvatermők összefoglaló neve
makrofillumok
először a megjelenő, a telómák ellaposodása és összenövése útján kialakult lemezszerű képletek
makrospóra
női ivarjellegű, általában a mikrospóráknál nagyobb méretű spóra
makrosporangium
a makrospórákat termelő sporangium
makrosporofillum
a makrosporangiumot hordozó levél
makrosztil virág
a bibe, a portokok szintje fölött van, a bibeszál hosszú
meiózis / redukciós sejtosztódás
kromoszómaszám felező sejtosztódás
mezokarpium
a termésfal középső része
mezóma
a telóma nem elágazó szakasza, internódiuma
mikorrhiza
magasabbrendű növény gyökere és gomba között kialakuló szimbionta kapcsolat
mikrofillumok
az első szárazföldi növények telómájának emergenciaszerű képletei, melyek vagy a kéregszövet kinövései, vagy telómaágak redukciója révén keletkeztek. Szállítószövetük levélrés nélkül kapcsolódik a szárhoz
mikropile
a magkezdemény csúcsán az integumentumok által szabadon hagyott, csatornaszerű nyílás
mikrospóra
hím ivarjellegű, általában a makrospóránál kisebb méretű spóra
mikrosporangium
a mikrospórákat termelő sporangium
mikrosporofillum
a mikrosporangiumokat hordozó levél
mikrosztil virág
a bibe a portokok szintje alatt van, a bibeszál rövid
mitokondrium
citoplazma organellum; ovális vagy hosszúkás, kettős membránnal borított testecske, a sejtlégzés, a biológiai oxidáció, az energia felszabadítás színhelye
mitózis
kromoszómaszám tartó osztódás
monokarp termőtáj
a termőtáj egyetlen termőlevélből áll
nektárium
nektárt kiválasztó képződmény
nódusz / szárcsomó
a szár azon részei, ahonnan a levelek erednek
nucellusz
a magkezdemény teste
papillák
az epidermisz sejtek külső tangenciális falának kiboltosodásával képződő felületnagyobbító trichómák
parakarp termőtáj
együregű cönokarp termőtáj
párta / korolla
a kettős virágtakarójú virágok belső takaróköre, a sziromlevelek összessége
pektin
a hemicellulózzal együtt a sejtfal alapállományát adó, alaktalan, amorf állapotú vegyület; a középlemez és az elsődleges sejtfal fő tömegét adó vegyület
peribléma
a gyökér elsődleges kérgét kialakító elsődleges merisztéma
periderma
a harmadlagosan vastagodó hajtástengely és gyökér felületén az elszakadozó bőrszövet helyen kialakuló másodlagos védőszövet, amely víz és gázok számára átjárhatatlan
perispermium
a nucelluszból fejlődő táplálószövet a magban
petesejt / ovum
női ivarsejt, a hím ivarsejttel való egyesülése eredményezi a zigótát
pikkelylevelek
a korpafüvek apró, lemezszerő képletei, melyeket a mikrofillumból vezetnek le
placenta / magléc / magtanya
a termőlevél belső oldalának azon területe, melyen a magkezdemények (makrosporangiumok) erednek
placentáció
a magkezdemények elrendeződése az ováriumban
plasztiszok / színtestek
a protoplazma részei, kettős membránnal határolt organellumok; színanyagaik és élettani funkciójuk szerint megkülönböztetjük a kloro-, a kromo- és a leukoplasztiszokat
plazmodezma
a gödörkék területén megmaradt vékony primer sejtfal finom pórusain áthaladó plazmaszálak
polikarp termőtáj
a termőtáj több termőlevélből áll
pollen
a pollenzsákban redukciós osztódással képződő mikrospóra
pollentömlő
a pollenből az aprtúrán kitüremkedő nyúlvány, amely a hím ivarsejteknek az embriózsákhoz való eljutását biztosítja
pollenzsák / lokolamentum
a portokban található mikrosporangium, benne keletkeznek redukciós osztódással a pollenek
portok / antéra
a porzólevélnek a pollenzsákokat (mikrosporangiumokat) tartalmazó része
portokfél / téka
a portok két részre, melyeket a csatló kapcsol össze
pórus
kerek nyílás, pl. a zárvatermők pollenjeinek kör alakú apertúrája
porzólevél / sztamen
a nyitva- és zárvatermők mikrosporofilluma
porzószál / filamentum
a porzólevél része, a portokot tartó hosszabb-rövidebb nyél
porzótáj / andrőceum
a virág hím jellegű tája, a porzólevelek összessége
prokambium
a tengelyszervek elsődleges szállítószöveteit kialakító elsődleges merisztéma
protosztéle
a kizárólag tracheidákból álló, központi elhelyezkedésű fatest háncsgyűrű veszi körül, bélszövet és bélsugarak nincsenek
proximális
középponthoz közelebb eső
rafe
a funikulusz maghéjra simuló szakasza, kampilotróf magkezdeményeknél jelenik meg
repítő szőrök
a magok szél általi terjesztését segítő trichómák
rexigén / szakadásos járat
intercelluláris járat, mely úgy keletkezik, hogy az egyenlőtlen növekedés következtében beálló húzófeszültség eltépi a sejteket
rügyecske / plumula
a magvas növények magjában levő embrió hajtásrendszert kialakító része
skizogén /hasadásos járat
levegővel telt intercelluláris járat, mely úgy keletkezik, hogy a fiatal parenchimatikus sejtek középlemeze az érintkezési sarkokon hasadva elválik egymástól, a sejtek legömbölyödnek
spermasejt
hím ivarsejt
spermatozoida
aktív mozgásra képes hím ivarsejt
spórák
haploid, ivartalan szaporító sejt, a sporofitonon, sporangiumokban redukciós osztódással jön létre
sporangium
sporofillumon elhelyezkedő spóratermelő képlet, benne redukciós osztódással spórák keletkeznek
sporofillum
a sporangiumokat hordozó levél
sporofiton szakasz
az ivarsejtek egyesülésétől a spóraképzésig tart
sporogén szövet
a sporangiumok belsejét kitöltő szövet, sejtjeinek redukciós osztódásával képződnek a spórák
spóragenezis
a spóra kialakulása
sporopollenin
biológiai degradációnak ellenálló biopolimer, a spórák és pollenek falanyaga
sporotrofofillum
olyan lomblevél, amely sporangiumcsoportokat hordoz
szabad sejtképződés
az anyasejt belsejében többszörös magosztódás történik, majd minden sejtmagot a körülötte levő citoplazmával együtt fal vesz körül, így különálló sejt képződik az anyasejt falán belül
szállítószövet / vaszkuláris szövet
a hajtásos növények testében a gyökerek által felvett víz és a levelek fotoszintetikus működésével készített szerves anyagok közvetítését végző szövet
szifonosztéle
a központi henger kívülről befelé haladva háncsgyűrűre, fagyűrűre és központi bélszövetre tagolódik
sziklevél / kotiledon
a magvas növények magjában lévő embrió része, feladata a csíranövény táplálása
szimplaszt
a növény testét felépítő sejtek protoplazmájának a plazmodezmák révén egységes hálózattá összekapcsolódó összessége
szimplasztikus transzport
a plazmodezmák révén összekapcsolódó plazmodezma hálózatban hálózatban koncentráció grádiensek által szabályozott szállítási forma
szinergidák / segítősejtek
az embriózsákban található két sejt, melyek a petesejttel együtt a petekészüléket alkotják
szinkarp termőtáj
többüregű cönokarp termőtáj
sziromlevél / petalum
a kettős virágtakaró belső körét képző, rendesen színes, levél
sztéle / központi henger
a tengelyszervek központi hengere, melyben sztélealapszövetbe ágyazódva helyezkednek el a szállítónyalábok
sztigmatoid szövet
a bibeszál pollentömlő növekedését segítő kiválasztó szövet
sztómium
a portok felnyílásának helye; a portok falának azon területe, ahol az endutécium sejtjeinek fala nem vastagodik másodlagosan
szulkusz
a nyitvatermők pollenjének hasítékszerű apertúrája
tapétum
a mikrosporangium falának legbelső rétege, feladata a fejlődő spórák táplálása
telóma
az első szárazföldi növények sugaras szimmetriájú, hengeres, villás elágazású, protosztélés ősszára
termés
a termőből fejlődő, a magot megérésig körülvevő és védő képlet
termésfal / perikarpium
a magok körül a magház falából kialakuló védő burok; rendesen három rétegre, exo-, mezo- és endokarpiumra tagolódik
termőlevél / karpellum
a nyitva- és zárvatermők makrosporofilluma
termőtáj / günőceum
a virág női jellegű tája, a termőlevelek összessége
unipoláris embrió
gyököcskével nem rendelkező embrió
uniszexuális előtelep / heterotollikus
homoio- vagy heterospórából fejlődő előtelep, amelyen mindig csak az egyik ivarjellegű gametangium alakul ki
virág / flos / anthos
a hajtással homológ képződmény, korlátolt növekedésű, törpe szártagú, módosult leveleket viselő, szaporító hajtás
virágtakaró / periantium
a virág ivari táját védő levelek összessége; lehet kettős vagy egynemű
zigóta
a megtermékenyített petesejt
eusporangium
fala többrétegű, általában több sejtből jön létre
leptosporangium
fala egyrétegű, egy epidermisz sejtből jön létre
mikoheterotróf
a protallium nem fotoszintetizál, gombafonalak táplálják
fotoautotróf
a protallium fotoszintetizál
sugárzó szirmok
a virágzat szélén lévő meddő virágok kifelé mutató szirma nyúlt
extraflorális nektáriumok
a virágon kívül, más növényrészeken kialakult változatos felépítésű nektáriumok
florális nektáriumok
virágban, vagy annak valamely részén kialakult nektárium. Elhelyezkedésük, alakjuk sokféle
virágképlet
virág felépítésének, viráglevelek számának, elhelyezkedésének szemléltetésére használjuk
virágdiagram
a viráglevelek egymáshoz való térbeli viszonyát szemlélteti, amire a virágképlet nem alkalmas
virágzat
összetett reproduktív tenyésztőkúpból kialakuló, virágokat és legfeljebb murvaleveleket viselő, önálló reproduktív hajtásrendszer
megporzás
a pollen megérkezik a bibére
