Genetika fogalmak Flashcards
A DNS elsődleges szerkezete
Két komplementer szálat tartalmaz, antiparallel irányultságú, minden bázispár egy purint, (A vagy G) és egy pirimidint, (T vagy C) tartalmaz. Az A-T párt 2, a G-C párt 3 hidrogénhíd stabilizálja.
replikáció
a DNS megkettőződése az S fázisban. Az új szál mindig 5’ 3’ irányban szintetizálódik. A replikációs villában az egyik szál a villa irányába, a másik attól távolodó irányba íródik
centrális dogma
a genetikai információ áramlás DNS-RNS-Fehérje irányba történik
templát szál
az RNS szintézis során a NEM kódoló szál szolgál templátul
kódoló szál
a DNS azon szála, amely kódol (RNS-t vagy fehérjét). A transzkripció során a kódoló szállal megegyező szekvenciájú mRNS íródik át a templát szálról.
alternatív splicing
Az a folyamat, amikor egyetlen elsődleges mRNS transzkriptumból az RNS érése során többféle
különböző érett mRNS képződhet, mivel az intronok többféleképpen vágódhatnak ki. Ilyenkor az átíródó fehérjék szekvenciája is különbözik, így azok eltérő funkciót láthatnak el, és a különböző formák szövetspecifikusan
fejeződhetnek ki.
exon
a genomikus szekvencia érett mRNS-ben megjelenő része, csak ez kódol fehérjét.
intron
eukarióták mRNS-ének fehérje kódoló szakaszait megszakító DNS szakasz. Az mRNS érése során (splicing) az intronok kivágódnak.
genom
Az adott faj kromoszómakészletének (= nukleáris genom) és a mitokondrium/kloroplaszt (=extranukleáris genom) együttes genetikai anyaga. Ide tartoznak az episzómák is.
lókusz
A gén helye a kromoszómán. Gyakran a “gén” szinonimájaként is használatos
fenotípus
Egy egyed megnyilvánuló tulajdonságainak összessége, vagy bármely ezek közül önkényesen kiválasztott megfigyelhető jellege
genotípus
Adott gének allélösszetétele, melyek az egyed vagy sejt vizsgált fenotípusos jellegét meghatározzák.
tiszta vonal
A vizsgált génre nézve homozigóta egyedek csoportja, melyek beltenyésztve ugyanazt a fenotípust adják
az utódokban.
vad típus
Az a geno- vagy fenotípus, amely a természetben, vagy az adott organizmus szabványos laboratóriumi
törzsében fellelhető. Mivel a gének a természetben polimorfok, ezért megegyezés kérdése, hogy mit tartanak “vad” típusnak
genetikai boncolás (analízis)
Egy biológiai folyamat lépéseinek azonosítása és jellemzése genetikai módszerrel. Úgy működik, hogy a folyamatot elrontó összes mutációt (telítési mutagenezissel) egyenként azonosítják és jellemzik.
genetikai markerek
Egy jól azonosítható fenotípusú mutáns allélt akkor használnak markerként, ha a mutáció által érintett folyamat mellékes, azt csupán az allélt hordozó egyedek, szövetek, sejtek, sejtmagvak, kromoszómák vagy gének nyomon követésére (azonosítására) használják a generációk során
genetikai polimorfizmus
Két vagy több normális (vad típusnak tekinthető) allél előfordulása a természetes populációban. Bár egy egyedben egy génnek csupán két allélja létezhet, de a populációban többnyire kettőnél több allél kering. A polimorfizmus teljesen általános a természetes populációkban és a DNS szintjén is megfigyelhető
homológ kromoszómák
A meiózis során egymással párosodó kromoszómák, melyeknek géntartalma és génelrendeződése megegyező. Ugyan azon a lókuszon az adott gén alléljai különbözhetnek a homológ kromoszómák esetén
testvérkromatida
A kromoszómák replikációja során képződő és az osztódásig egymással szorosan összetapadva együtt maradó két megegyező kromoszómapéldány neve, melyek az osztódás során a két különböző utódsejtbe kerülnek.
rekombináció
Leggyakrabban a homológ kromoszómák között lejátszódó kromoszóma darabok cseréjét értjük alatta a meiózis profázisában, amely új allélkombinációkat eredményez. Általános értelemben ide tartozik a Mendel 2. törvénye szerinti szabad kromoszóma kombinálódás is, mert az is új allélkombinációt eredményez.
génmutáció
Pontmutáció, melyet a gén szerkezetének (nukleotid sorrendjének) megváltozása okoz. A génmutáció nem okoz látható kromoszóma szerkezeti változást.
csíravonal (germ line)
A soksejtű, eukarióták ivarsejtvonala. Az a sejtcsoport amely el van kötelezve arra, hogy belőle
ivarsejtek alakuljanak ki
csíravonal (germinális) mutációk
A gamétákat létrehozó sejtekben megjelenő mutációk. Mivel az utódgenerációk minden sejtjében örökletesen megjelennek ezek a mutációk, a genetika legfőképp ezeket tanulmányozza.
testi (szomatikus) sejt
Olyan sejt, amelyből nem lesz gaméta; a “test” sejtje, amelynek génjei nem adódnak tovább a következő generációknak. Mutációja a szomatikus mutáció.
fluktuációs teszt
A mutációk random természetének kimutatására és a mutációs ráta becslésére használt teszt,
bakteriofágok és baktériumok használatával
forward mutáció
Mutáció, amely átalakítja a vad típusú allélt mutáns alléllá.
csendes (silent) mutáció
Olyan pontmutáció, amelynek eredményeként a megváltozott kódon ugyanazt az aminosavat
kódolja. Pl: AGG (Arg) – CGG (Arg), ahol A változott C-re (transzverzió)
funkciónyeréses (gain of function) mutáció
Domináns mutáció, amely azzal jár, hogy a génről átírt fehérjének új
funkcionális sajátságai lesznek. Pl. ugyanaz a fehérje más időben vagy helyen fejti ki hatását mint normálisan, vagy ugyanazon sejtekben teljesen más reakciókban vesz részt, így a fenotípus már heterozigótákban is megjelenik.
mutációs forrópont
(hot spot) Egy génnek azon része, amely nagy valószínűséggel válik mutáns hellyé akár spontán módon, akár egy bizonyos mutagén hatására.
mutációs ráta
Mutációs sebesség. A mutációs események száma génenként időegység alatt. Az időegységet általában
generációkban mérik
back mutáció vagy reverzió
Vad típusú allél létrejötte mutáns allélból egy véletlenszerű, ugyanazon a helyen bekövetkező (“második”) mutációs esemény révén.
kereteltolódási (frameshift) mutáció
Egy vagy több nukleotid inszerciója vagy deléciója egy kódoló régióban, ami a
transzlációs leolvasási keret eltolódását okozza. Emiatt a mutációs pont után következő kodonok más fehérje szekvenciát határoznak meg mint az eredeti szekvencia
nonsense mutáció
(Nonszensz = értelem nélküli) Ha a mutáció következtében a kódoló régióban egy aminosav kódja stopkodonná változik.
semleges (neutrális) mutáció
Olyan pontmutáció, ahol megváltozott egy kodon jelentése, aminek következtében más
aminosav épül be az adott helyre a transzláció során, de a változásnak nincs kihatása a fenotípusra mivel a keletkező
fehérje funkcióképes
missense mutáció
Olyan mutáció, amely egy génen belüli kodont egy másik, a fehérjében nem funkcióképes aminosav
kodonjává változtat. Következtében a gén funkciója sérül
spontán mutációk
Mutációk, amelyek mutagén hiányában jelennek meg, rendszerint a sejt enzimeinek normális
működése közben bekövetkező hibák vagy mozgó genetikai elemek mozgása következtében.
bázisanalóg
Vegyület, amely a DNS bázisokhoz hasonló molekuláris szerkezete miatt beépülhet a DNS-be, és ezzel többnyire mutációt okoz
interkaláló ágens
Vegyület, amely beékelődik a DNS kettős hélix belső részében elhelyezkedő bázisok közé, gyakran
frameshift mutációkat okozva. pl.: etídium bromid, akridin orange
karcinogén
Olyan anyag (kémiai, biológiai vagy sugárzás), amely rákot okoz
transzverzió
A pontmutáció egy fajtája, ahol purin-pirimidin vagy pirimidin-purin csere következett be
tranzíció
A pontmutáció egy fajtája, ahol purin-purin vagy pirimidin-pirimidin csere következett be
mutagenezis
Az indukált mutációk valamilyen mutagén kezelés hatására jönnek létre
génen belüli (intragénikus) szuppresszió
Amikor egy mutációs esemény a fenotípus szintjén kijavítódik
(revertálódik), de ennek oka egy ugyanazon génen belül bekövetkező második független mutáció, miközben az eredeti mutációs esemény változatlan marad
génen kívüli (extragénikus) szuppresszió
Amikor egy mutációs esemény a fenotípus szintjén kijavítódik
(revertálódik), de ennek oka egy másik génben bekövetkező független másodlagos mutáció, miközben az eredeti
génben bekövetkezett mutáció változatlan marad (pl. Amber szuppresszió).
indukálószer (inducer)
Olyan környezetből származó és a sejtbe jutó kémiai anyag, amely egy operonról transzkripciót vált ki.
instabil mutáció
Olyan mutáció, amely gyakran revertál; pl. ha egy mozgó genetikai elem okozza a mutációt, amelynek kilépése után helyreállhat a vad típusú génszerkezet.
szupresszor mutáció
mikor egy adott mutáció fenotípusát egy második, az elsőtől független helyen bekövetkező mutáció a vad típus irányába tolja el, akkor a második mutációt szupresszornak hívjuk. A szupresszor lehet ugyanabban a génben más ponton (génen belüli szupresszió), vagy egy független lókuszban (génen kívüli szupresszió). A szupresszorok hatásmechanizmusa különböző. Extrém esetben hatására teljesen helyreállhat a vad fenotípus, ezért első megközelítésben “reverzió”-ként értékelhetjük, és csak a további genetikai elemzésnél derül ki,
hogy a mutáció más pontba térképeződik.
tautomér átalakulás
Egy bázis spontán izomerizációja egy másfajta hidrogénhíd kötési mintázatot kialakítani képes
formává (enol-keto vagy amino-imino átalakulás). Gyakran okoz mutációt.
DNS hibajavítás (repair)
A sérült bázisok hibáinak közvetlen kémiai javítása. A sérült DNS szakasz eltávolítása és
komplementer templát felhasználásával a normális sorrend visszaállítása. Ezzel megakadályozza, hogy a hiba
rögzülésével mutáció alakuljon ki.
Ames teszt
a mutagén, karcinogén anyagok vizsgálatára alkalmas módszer. Az auxtrotróf Salmonella baktériumoknak
a vizsgált anyag hatására bekövetkező reverziós hatékonyságát, a mutációs rátát méri.
autoszóma
Bármely kromoszóma, amely nem nemi kromoszóma
cikkcakk (crisscross) öröklődés
Egy gén átvitele a hím szülőből a nőstény utódba majd a fiú unokába. (pl. X-hez
kötött öröklődés).
kromoszómaelmélet
Az az elmélet amely azt állítja, hogy az öröklődő tulajdonságokat meghatározó gének a
kromoszómákon találhatók
kromoszómamutáció
Bármely változás a kromoszómák számában vagy szerkezetében.