Neuroanatómia 3. Flashcards
Gerincvelő burkai
Ugyanazok a burkok veszik körül, amik az agyat.
- dura mater spinalis: Az öreglyuknál átmegy, az agyvelőt borító durába, kívülről erekkel sűrűn átszőtt zsírszövet tölti ki.
- arachnoidea
- pia mater spinalis: közvetlenül a gerincvelő felszínén fut.
Akárcsak az agy esetében a subduralis tér szűk, a subarachnoidealis tér tágabb és liquor cerebrospinalis tölti ki.
A 2. égyékicsigolya alatt a subarachnoideális tér kiszélesedik, ezt nevezzük lumbalis ciszternának. Itt már nincs gerincvelő, csak a gerincvelői idegek alkotta cauda equina, ezért innen szoktak mintát venni a liquorból.
A gerincvelő vérellátása
A gerincvelőt három nagyobb artéria látja el.
- arteria spinalis anterior: páratlan elülső gerincvelői artéria, az elülső gerincvelői hasadékba fut (fissura mediana anterior)
- aa. spinales posteriores: páros hátsó gerincvelői verőér kétoldalt a hátsó gyökerek (radix posterior) közelében futnak.
Vénái az epidurális tér felé, majd onnan a csigolyák külső felszínén futó vénás fonat felé vezetődnek.
A gerincvelő felépítése
A gerincvelő központi részén vékony csatorna (canalis centralis) fut, amelyet liquor tölt ki.
Ezt veszi körül a neuronok magjait tartalmazó szürkeállomány, kívül pedig az axonkötegeket tartalmazó fehérállomány található.
A szürkeállomány horizontális metszete pillangó alakú, 2 vagy 3 szarvra tagolható.
- mellső szarv (cornu anterius): itt található a gerincvelő motoros neuronok sejttestje, amelyek axonjai a mellső gyökéren (radix anterior) keresztül hagyják el a gerincvelőt, és a törzy és a végtagok harántcsíkolt izmahoz futnak
- hátsó szarv (cornu posterius): Ide lépnek be a gerincvelői szenzoros neuronok centrális axonjai a hátsó gyökéren (radix posterior) keresztül. A gerincvelői szenzoros neuronok sejttestje a gerincvelőn kívül , a csigolyaközti dúcban található, perifériás axonjuk a bőrből és az izmokból szállítják szállít információt.
- oldalsó szarv (cornu laterale): Csak a háti mellkasi szakaszon figyelhető meg és a vegetatív neuronok sejttestjét tartalmazza.
A fehérállományt a mellső és hátsó gyökerek mellső, oldalsó és hátsó kötegre osztják (funiculus) A kötegeket fel és leszálló axonok alkotják.
Ábra a diasorban!
A gerincvelői idegek szerveződése
A gerincvelőből szelvényenként egy pár gerincvelői idegköteg lép ki.
A gerincvelői idegekben érző afferens és motoros efferens axonok is futnak.
A gerincvelő funkciója
A központi idegrendszer legalacsonyabb szintű információ-feldolgozásának helyszíne.
Alapvető működése gerincvelői refelexek formájában velósul meg.
Szelvényezett szerveződésű, ismétlődő működési egységekből áll.
Ha a szürkeállomény sérül, a tünetek csak az adott szelvény ellátási területét érintik.
A fehérállomány sérülése viszont a sérülés alatti összes területen zavarokat okoz.
Szomatomotoros működések és szabályozásuk
A szomatomotoros működés a harántcsíkolt izmok működése és szabályozása, amely hierarchikus.
Ábra a diasorban
Alsó motoros neuronok
Közvetlenül beidegzik a vázizokat.
A felső motoneuronok irányítása alatt állnak.
Két csoportjuk: gerincvelői motoneuronok
agytörzsi motoneuronok
Felső motoros neuronok
Az alsó motoros neuronokat beidegző neuronok nincsenek közvetlen kapcsolatban a vázizmokkal.
Két csoportjuk van:
motoros kérgi neuronok: a mozgási szándékért felelősek
agytörzsi neuronok: a finommozgásokhoz szükséges hátteret biztosítják
A felső motoros neuronok működését két fő mozgásszabályozó központ képes befolyásolni:
- törzsdúci rendszer
- kisagy
Alsó motoneuronok a gerincvelőben
A törzs és a végtagok mozgásait vezérlő szomatomotoros pályák végállomásai a gerincvelő mellső szarvában elhelyezkedő alfa-motoneuronok.
Az alfa-motoneuronok önállóan nem kezdeményeznek mozgást, hanem a perifériáról beérkező ingerekre reflexesen válaszolnak. Magasabb agyi struktúrákból érkező parancsokat közvetítenek.
Motoros véglemez
A motoneuron és a vázizom közti neuromuszkuláris szinaoszis, amely mindig serkentő szinapszis. Ingerületvívő anyag az acetilkolin. Receptora ionotrop receptor, mely Na csatornaként működik.
Motoros egység
Egy alsó motoneuron és az általa beidegzett izomköteg közti funkcionális egység. Ha a motoneuron sérült, akkor az általa beidegzett izomköteg működése is zavarttá válik, vagy megszűnik.
Nagy motoros egység: 1 motoneuron axonjai 600-1000 izomrostot innerválnak
Kis motoros egység: 1 motoneuron axonjai 10-100 izomrostot innerválnak.
Izomorsók és ínorsók
A mozgások szabályozása szenzoros információkra épül, amelyek folyamatosan érkeznek a mozgásszabályozás valamennyi szintjére.
A végrehajtó izmok, ízületek állapotáról, működéséről, izomorsók, ínorsók, izületi receptorok szállítanak információt.
Ezek a receptorok proprioceptorok és a szomatoszenzoros renszer részei.
Az izomorsók a vázizomrostok között (extrafusalis), velük párhuzamosan helyezkednek el. Az izmok megnyúlását érzékelik. Belsejükben intrafusalis rostok találhatók, ezeken végződik az elsődleges érzőneuron perifériás végződése (annulospirális végkészülék) Mozgató beidegzést is kapnak a gamma-motoneuronoktól.
Az ínorsók (Golgi-féle ínorsó) az izom és az ín határán helyezkedik el. Az ín megnyúlását érzékelik. Az ínszövet kollagénrostjai kanyarogva haladnak át az ínorsón, rájuk merőlegesen foglal helyet az elsődleges érzőneuron perifériás végződése.
A reflexek
A reflex az idegrendszer működésének funkcionális egysége, amely 3 fő részből áll: afferens szár, központ, efferens szál.
Adott típusú stimulusra megfelelő választ vált ki, amely jellemzően gyors, automatikus, sztereotíp.
Az elemei refelexek központjai a gerincvelőben és az agytörzsben vannak.
A gerincvelői refelexek
- afferens szára: egy gerincvelői érzőneuron axonja-a neuron sejttestje a csigolyaközti dúcban van
- efferens szára: egy gerincvelői motoneuron axonja- a neuron sejttestje a szürkeállomány mellső szarvában van.
A reflexek típusai
Szinapszisok száma alapján lehet monoszinaptikus, amikor az afferens neuron közvetlenül szinaptizál az efferens neuronnal, illetve lehet poliszinaptikus, amikor az afferens neuron több interneuron közvetítésvel éri el az efferens neuront.
Receptorok alapján lehet proprioceptív, amikor az izom vagy ínorsóból indul ki, illetve lehet bőrreflex, amikor a bőrreceptorból indul ki.
Reflexív lefutása szerint lehet saját, amikor a végrehajtószerv ugyanaz, ahonnan az afferens információ érkezett, illetve lehet idegen, amikor a végreható szerv nem ugyanaz, mint ahonnan az efferens információ érkezett.
Funkció szerint lehet szomatikus, amikor az érzőrost az elülső szarvban lévő szomatomotoros neuront aktiválja, amely harántcsíkolt vázizomrosthoz fut, illetve lehet vegetatív amikor az érzőrost a gerincvelő oldalsó szarvában lévő vegetatív motoneuront aktiválja, amely egy vegetatív ganglionban átkapcsolva zsigeri szervekre fejt ki hatást.
Izom és íneredetű reflexek
Myotatikus reflex: Az izom nyújtásra összehúzódással válaszol. Ellentart a terhelésnek. Monoszinaptikus proprioceptív saját reflex. Receptora az izomorsó. Az izmot megnyújtjuk, ezáltal az izomorsó deformálódik és az érzőneuronban akcióspotenciál keletkezik, amely végighalad a gerincvelői érzőneuron afferenc majd centrális szárán, amely szinaptizál a gerincvelő mellső szarvában található alfa-motoneuronnal, az pedig összehúzódásra készteti az izmot.
Reciprok innervácó: Az izom megfeszülésére az antagonista izom elernyed. Poliszinaptikus, proprioceptív idegen reflex. A receptor és az afferens szár azonos a myotatikus reflexel.
A gerincvelőben az érzőneuron centrális axonja elágazik, egyik ága létrehozza a miotatikus reflexválaszt, a másik egy gátlóinterneuronnal képez szinapszist, amely pedig szinapszist képez az antagonista izomhoz futó alfa-motoneuronnal, így az elernyed.
Inverz miotatikus reflex (autogén gátlás) Túlzott mértékű összehúzódásra az izom elernyedéssel válaszol, mely az izomrostok közti egyenletes tehermegosztást segíti. Poliszinaptikus proprioceptív saját reflex. Receptora az ínorsó. Erős izomösszehúzódásra az ínorsóban akcióspotenciál keletkezik, amely a gerincvelői érzőneuronon végighaladva a gerincvelőbe jut, ahol egy gátlóneuronnal képez szinapszist, amely gátolja az izmot beidegző alfa-motoneuront, ezáltal az izom elernyed.
Bőreredetű védekező reflexek
Flexor reflex: A végtag bőrét érő fájdalmas inger hatására összehúzódnak az ingerelt végtag flexorizmai, eltávolítva a végtag az inger forrásától. Poliszinaptikus, bőreredető, idegen reflex. Receptora a fájdalomérző bőrreceptor. Reciprok gátlás kíséri.
Keresztezett extenzor reflex: Az egyik oldali támasztó végtag felxiója az ellenoldali végtag extenzióját eredményezi, segítve a test megtámasztását, az egyensúly megőrzését. Poliszinaptikus, bőreredetű, idegen reflex. Receptora és afferens szára azonos a flexor reflexével. Reciprok gátlás kíséri.
Végső soron 4 refelx zajlik párhuzamosan, amelyek afferens szára közös.
Az izomtónus szabályozása
Az izomtónus az izmok passzív mozgatással szembeni ellenállása, feszítettsége.
Feltétele az izmot alkotó motoros egységek bizonyos hányadának kontrakciója, amelyet a myotatikus reflex speciális formája, a gamma-hurok pálya szabályoz.
Gamma-motoneuronok: A gerincvelő mellső szarvában találhatók. Működésüket felsőbb agyi központok irányítják. Axonjaik az izomorsókon végződnek és az a feladatuk, hogy beállítsák az intrafusalis rostok hosszát.
Gamma-hurok pálya: Ha a munkaizomrostok összehúzódnak, az izomorsó rostjai elernyednek. a gamma-motoneuronok összehúzódásra késztetik őket, így újra érzékennyé válnak a munkaizomrostok kontrakciójára.
A gamma-hurok pályán keresztül tehát az izomtónust a felsőbb központok a testtartás, illetve a mozgás aktuális szükségleteinek megfelelően állíthatják be.
Az izomtónust szabályozó agyi központok sérülése jellegzetes izomtónus változásokat okoz. Pl.: hipotóniát vagy hipertóniát
Testtartás szabályozása
A testtartás az izomtónus differenciált eloszlása a különböző izmokban.
A test függőleges tartását a végtagok és a törzs antigravitációs izmainak foozott tónusa, tartós kontrakciója teszi lehetővé, a fejet pedig a nyakizmok tónusa tartja a törzs vonalában.
A testtartás szabályozásában gerincvelői, agytörzsi és felsőbb agyi központok egyaránt szerepet játszanak.
A szabályozáshoz szükséges szenzoros információk az izmok proprioceptoraiból, a bőrreceptorokból, az egyensúlyozóreceptorokból, valamint a látórendszerből érkeznek.
Felsőbbközpontok szerepe a testtartásban
A mozgás során az egyensúly és a testtartás kialakításához és fenntartásához felsőbb központok működésére is szükség van.
Feed-back szabályozás:a testtartási reakciók egy része az egyensúly elvesztését követően korrigálja a mozgást
Feed-forward szabályozás: egyes központok előre felmérik a mozgás során szükséges korrekciókat, és az izomműködést már ennek megfelelően állítják be.
Mindkettőre jellemző, hogy gerincvelői sztereotíp mechanizmusokra épül, de sok bennük a tanult elem, amely gyakorlás során automatizálódnak.
Helyváltoztatás kontrollja
A helyváltoztató mozgások szabályozásának legalsó szintje: a gerincvelőben lévő központi mozgásmintázat generátorok (central pattern generators)
Ezek motoneuronokból és interneuronokból álló helyi neuronhálózatok, amelyeknek saját belső aktivitási ritmusuk (pacemaker-aktivitás) van.
A központi mozgásmintázat generátorok, képesek mozgásokat indítani az afferens információ hiányában is, de aktivitásukat modulálhatják a központ és a periféria felől érkező bemenetek.
Ilyen neuronhálózatok vezérlik az ősi, automatikus, alternáló mozgásokat.
