Neuroanatómai 1. Flashcards
Endokrin rendszer
A két szabályozó rendszer közül az egyik. A belső elválasztású mirigyek által termelt hormonok a véráramon keresztül eljutnak a célsejthez, ahol tartósan fejtik ki a hatásukat.
Idegrendszer
Az ingerület az idegnyúlványokon keresztül gyorsan jut el a célsejthez, hatása rövid ideig tart. Az idegnyúlványon elektromos ingerületként terjed, két ideg végződés között kémiai üzenet szállítótdik.
Az igedsejt alkotói
A neuron és a gliasejt.
Neuronok felépítése
A neuronok fogadják, integrálják és továbbítják az ingerületet. Része:
Dendritek: az ingerületet felvevő nyúlványok
Sejttest, perykarion, szóma: tartalmazza a sejtmagot és a fehérjeszintetizáló apparátust.
Axon: ingerület leadó nyúlvány, myelinhüvely borítja
Neuronok típusai funkció szerint
Szenzoros neuron: A perfériáról bejövő afferens információt fogadja a receptorvégződéseken keresztül
Inter neuron: a szenzoros és motoros neuronokat kapcsolja össze
Motoros neuron: a központból kimenő efferens információt továbbítja a motoros végződések felé
Neuronok morfológiája
Lehet unipoláris, bipoláris, multipoláris, pszeudo-unipoláris
A központi idegrendszer szövettana
A dendritek melyek a neuronok bememeti zónáját alkotják, az agy szürkeállományában találhatóak.
Az axonnyúlványok melyek az ingerület továbbító egységeként funnkcionálnak, az agyban a fehérállományt alkotják.
Az axonvégződések melyek kimeneti zónaként működnek, szintén a szürkeállományban találhatóak.
Az agy szövettani szerekezetén a szürkeállomány kívül, a fehérállomény belül található, míg a gerincvelőn fordítva.
Neuronok plazmamembránja
A neuronok plazmamembránját kettős foszfolipidréteg alkotja, amelybe különöző féle membránfehérjék épülnek.
Az ioncsatornák passzív iontranszportot végeznek.
Az ionpumpák aktív iontranszportot.
Nyugalmi potenciál
Nyugalmi állapotban az sejten belül és kívül a potenciálkülönbség -70 mV.
Az idegsejten belül és kívül jelentősen eltér a különböző ionok koncentrációja (Na+, Cl-,K+)
A Na+ koncentráció a sejten kívül, míg a K+ koncentráció a sejten belül nagyobb.
Azért nem tud kiegyenlítődni, mert a membrán nem permeábilis.
A permeabilitás iononként eltér, függ a pumpák és csatornák áteresztőképességétől.
A nyugalmi potenciál kialakulása
Az Na/K pumpa Na+ ionokat pumpál ki és K+ ionokat pumpál be.
Mivel a Na csatornák egy része zárt, így a Na+ koncentráció nem tud kiegyenlítődni.
A membrán belső felszínén a negítív töltésű fehérjék felhalmozódnak.
Ennek eredményeképp a membrán belső felszíne negaítv a külső felszínhez képest.
Membránpotenciál változás
A neuronban inger hatására megváltozik a membránpotenciál.Két féle lehet:
Depolarizáció: amikor a membránpotenciál nyugalmi értéknél pozítívabb lesz
Hiperpolarizáció: amikor a nyugalmi értéknél negatívabb lesz.
Ennek oka, hogy a kémiai, mechanikai vagy elektromos jel hatására megváltozik a membrán permeabilitása.
A neuron kétféle válasza az ingerre
Szenzoros vagy receptorválasz: Viszonylag kis potenciálváltozás, nagysága változó és gradált, vagyis minél nagyobb az inger annál nagyobb a válasz. Minden ingerlés kiválthatja, térben lokalizált.
Akciós potenciál: Nagy potenciálváltozás, mindent vagy semmit természetű, azaz, a legkissebb ingerre is ugyanakkora válasz mint a nagyobb ingerre. Fakultatív, vagyis csak küszöb feletti ingerek véltják ki. Tovaterjed, a neuron másik pólusához fut.
Az akciós potenciál folyamata
Ha az inger által keletkezett depolarizáció eléri a küszöbértéket (-55 mV) a membránpotenciál hrtelen nagy mértékben nőni kezd.
A membránpotenciál átmenetileg pozitív értéket vesz fel ( csúcspotenciál +35 mV).
Fokozatosan visszaáll az eredeti töltéseloszlás és membránpotenciál. (repolarizáció)
A membránpotenciál csökkenése túllő a célon és a nyugalmi potenciálnál is negatívabb lesz (hiperpolarizáió) és egy ideig nem váltható ki új inger (refrakter periódus)
Végül helyre áll a nyugalmi potenciál.
Feszültségfüggő na+ csatornák
Az akcióspotenciál kialakulásához Na+csatornákra van szükség
Ezek a csatornák akkor nyílnak meg, ha a membránpotenciál elér egy bizonyos küszöb értéket (-55 mV)
A küszöböt elérve egyszerre nyílik a sok Na+ csatona és egy csomó Na ion áramlik be.
A depolarizáció hatására az Na csatornák inaktiválódnak
Csak azokban a neuronokban és azok memránjának azon szakaszán jöhet ez létre, ahol van feszültségfüggő Na csatorna.
A csatona lehet zárt, nyitott vagy inaktív
Az inger erősségének kódolása az idegsejtekben
Az érzékelősejt gyenge ingerre receptorpotenciállal válaszol
Axoneredési dombon erős ingerre akcióspotenciállal válaszol
Még erősebb ingerre akciós potenciálok sorozatával, folytonos kisülésekkel válaszol.
Fázisos receptorok
Gyors adaptáló fázisos receptorokban gyorsan lecsengő membránpotenciálváltozás történik, kevés akcióspotenciál
Tónusos receptorok
Lassan adaptálódó tónusos receptorokban tartós membránpotenciél változás és akcióspotencilok sorozata történik
Akcióspotenciál myelinhüvely nélküli neuronokban
A myelinhüvely nélküli axonokban az akcióspotenciál elektrotónusosan terjed a szomszédos neuronszakaszra és azt depolarizálja.
Az ingerület terjedése mindig egyirányú a refrakterstádium miatt.
Akcióspotenciál a myelinizált neuronokban
Az axonok myelinhüvelye nem folytonos. A mielinizált szakaszok (intenodiumok) között rövid kb 0,5-1 mikrométeres csupasz szakaszok találhatóak, ezek a Ranvier féle befűződések.
Az akcióspotenciál csak a csupasz szakaszokon jöhet létre, mert a membrán csak itt érintkezik az extracelluláris mátris folyadékkal és csak itt találhatóak feszültségfüggő Na+ csatornák.
Az akcióspotenciál a teljes internódiumot egyszerre depolarizálja, így az inger ugrásszerűen, slatatorikusan terjed. ez gyorsabb mint a pontról pontra terjedés, és minél vastagabb a myelinhüvely annál gyorsabb.
Myelinizáció
A 3. trimeszterben kezdődik, az első 2 évben a legintenzívebb.
Az ingerület vezetés itánya
Az ingerületvezetés az axonban mindig egy irányú.
szenzoros neuronok esetén a perifériától a központ felé halad.
Motoros neuronok esetén a központból a periféria felé.
A szinapszis
A szinapszis morfológiai és funkcionális kapcsolat egy neuron és egy másik sejt között. A másik sejt lehet neuron, izom, vagy mirigysejt.
A preszinaptikus sejtben akciós potenciál alakul ki és a szinapszison keresztül az ingerölet átvívődik a posztszinaptikus sejtre
Lehet kémiai neurotranszmittereksegítségével, illetve elektromos, amikor az ingerület közvetlenül a másik neuronra adódik át.
Neurotranszmisszó
A preszinaptikus idegsejtben szintetizált neurotranszmitterek vezikulában tárolódnak.
Az akcióspotenciál hatására az axonterminális membránjában feszültségfüggő kalcium-csatornák kinyílnak.
A kalciumionok által aktivált fehérjék segítségével a vezikulák a preszinaptikus membránhoz vándorolnak és fúzionálnak vele, így a vezikulákból exocitózissal ürül a neurotranszmitter a szinaptikus résbe.
A neurotranszmitter a posztszinaptikus membránban lévő neurotranszmitter receptorokhoz kötődik.
Az aktivált receptor depolarizációt, vagy hiperpolarizációt idéz elő a posztszinaptikus sejtben.
A neurotranszmitter hatástalanítódik a vesicula pedig újra felhasználhatóvá válik.
A szinapszisok típusai hatásuk alapján
Serkentő: a posztszinaptikus sejt depolarizálódik
Gátló: a posztszinaptikus sejt hiperpolarizálódik
