Neuroanatómia 2. Flashcards
Központi és perifériás idegrendszer kialakulása
A központi idegrendszer az embrionális velőcsőből, a perifériás idegrendszer nagy része pedig a velőlécből alakul ki.
Az idegrendszer felosztása
Központi idegrendszer: agyból és a gerincvelőből. Itt történik a beérkező információ feldolgozása, és a kimenő parancsok, válaszreakciók indítása.
Környéki idegrendszer: a gerincvelői idegek és agyidegek alkotják. Itt történik az ingerek ingerületté alakítása, központba szállítása és a központból induló parancsok és válaszreakciók végrehajtása.
Szomatikus idegrendszer: A belső és külső környezettel történő kommunikációért felelős. akarattal irányítható
Vegetatív idegrendszer: a belső környezettel történő kommunikációért felelős. akatratunktól független
Dura mater
Kemény agyhártya
Kompakt rostos szerkezetű
Két rétegből áll:
-külső perioszteális réteg, amely erősen tapad a koponyavcsontok belső felszínéhez, nyúlványai betrejednek a koponyacsontokba.
-belső meningeális réteg, amely a gerincvelőt is burkolja.
A két réteg között dura sinusok találhatók, melyekben vénás vér kering.
Helyenként lemezeket képez egyes agyterületek között.
Az agy dura lemezei
Agysarló (falx cerebri): sarló alakú dura léemez a két nagyagy félteke között, mely mélyen benyúlék az agyféltekék közötti hasadékba a fissula longitudinalisba.
Agysátor (tentorium cerebelli): a nagyagy és a kisagy közötti kemény elválasztóréteg.
Pókhálóhárty
Arachnoidea:
Finom erek nélküli hárty, amely hozzátapad a felette lévő durához. A subduralis rés szűk.
A hártya alatt van a szűk subarachnoidealis tér, ahol az agy-gerincvelői folyadék nagy része található.
Belső felszínét a piával sok helyen arachnoidea gerendák kötik össze.
Nem hatol be az agyfelszín árkaiba, barázdáiba, azokat áthidalja, kivéve a nagy duralemezek területén.
Helyenként tágas ciszternákat képez, amelyek az agykamrákkal közlekednek.
Számos arachnoidea-granulációt képeznek, amelyek sinusokba, vénás öblökbe nyomulnak, itt szívódik fel a liquor.
A granulációk száma a korral nő.
Lágy agyhártya
Pia mater:
az agy felszínét közvetlenül beborító vékony hártya.
Benyomul az árkokba és barázdákba, valamint az erek körül az agy állományába (perivascularis tér)
Részt vesz a III. kmara és az oldalkamrák plexus chorioideusának kialakításában az ependymával a chorioidea-erekkel együtt.
Agykamrák
Az agy idegszövet állományában kamrák találhatók, amelyek az embrionális velőcső üregéből fejlődnek.
A kamrák egymással összefüggő kamrarendszert alkotnak
Az üregeket az agy-gerincvelői folyadék (liquor cerebrospinalis) tölti ki.
Az üreget ependyma sejtek bélelik.
az üregek:
I. és II. agykamra- az előagy üregei
III. agykamra- a közti agy ürege
IV agykamra- a nyúltvelő ürege
Elhelyezkedésük az ábrán, a diákban
Oldalkamrák
A legnagyobb méretű kamrák, melyek szimmetrikusan helyezkednek el, a Monro-nyílás (foramen interventriculare) köti össze őket egymással és a III. agykamrával.
Testből (atrium) és három nyúlványból (szarvak) áll
A test az oldalkamra központi része, a Monro-nyílástól hátrafelé helyezkedik el.
Az elülső szarv (conru anterior): nagyrészt az előagy homloklebenyében található. A monro-nyílástól előre.
A hátsó szarv (conru posterior) az előagy nyakszirti lebenyébe nyúlik.
Az alsó szarv (conru inferior) az előagy halántéklebenyében, harántirányba húzódik.
III. agykamra
A köztiagy (diencephalon) két fele között húzódó keskeny hasadék.
Az I-II. kamrával a Monro-nyílás, a IV. kamrával az aquaeductus cerebri köti össze.
Több nyúlványa van, amelyek benyúlnak a látóideg-kereszteződés felé, a hypophisis nyelébe és a tobozmirigy fölé.
IV. agykamra
Piramis alakú üreg a nyúltvelő-híd és a kisagy között.
A piramis alapját a rombuszárok alkotja. (foramen rhomboidea)
A harmadik agykamrával az aqueductus cerebri köti össze.
Posterior irányban a gerinccsatornában folytatódik.
Plexus chorioideus
A plexus chorioideus az oldalkamrák testébe és alsó szarvába, valamint a III. és IV. agykamrába benyúló, gazdag kapillárishálózatból álló érfonat.
Feladata az agy-gerincvelői folyadék termelése.
Az agy-gerincvelői folyadék képződése
A liquor az érfonat kapillárisainak falán, majd az őket körülvevő kötőszövetes rétegen és a módosult ependymasejtekből álló chorionhámon átszűrődve kerül a kamrák üregébe.
Liquor cerebrospinalis
Víztiszta színtelen folyadék, amely glükózt, ionokat, fehérjéket, kis számú limfocitát tartalmaz. Naponta kb 4-500 ml termelődik, de ennek egy része folyamatosan visszajut a keringésbe, így egyszerre kb 150 ml van jelen. Nyomása 70-180 (ml vízoszlop, változhat a szívműködéssel és a légzéssel.
Mechanikai védelmet biztosít az agy és a gerincvelő számára.
Bizonyos fokig véd a nyomásváltozás ellen.
Szabályozható ionösszetétele révén befolyásolhatja a neuronok ingerlékenységét.
Részt vesz az idegszövet táplálásában és az anyagcseretermékek, valamint transzmitterek eliminációjában.
A liquor elhelyezkedése
Körülveszi az agyat és a gerincvelőt, kitölti az agykamrák és a gerinccsatorna üregeit.
Legnagyobb részét az oldalkamrák plexus chorioideusa termeli. Az oldalkamrákból a Monro-nyíláson át a III. kamrába folyik.
A III. kamrából az aqueductuson keresztül a IV. kamrába áramlik.
A IV. kamrából kiáramolva jut az agyat és a gerincvelőt körülvevő subarachnoideális térbne.
Innen visszaszívódik az agyhártyába és a kamrák falán található kis erekbe, valamint az arachnoidea-granuláción keresztül a vénás keringésbe.
Lumbálpunkció
Két lumbális csigolya közt a subarachnoideális térbe vezetett tűvel mintát vesznek a liquorból.
Célja, hogy kiszűrjék a fertőzéseket, gyulladásokat és tumorokat.
Ezzel az eljárással gyógyszereket is be lehet juttatni, illetve csökkenteni lehet a nyomást.
Az agy vérellátása
Az agy igen érzékeny az oxigénhiányra (hipoxia), 15 mp agyi vérellátás kiesés eszméletvesztéssel járhat. 4-5 percet meghaladó oxigénhiány irreverzibilis károsodást okozhat.
A vértérfogat 18%-a kering az agyban.
A tüdőben felvett oxigén 20%-át használja fel az agy.
Agyi artériák
Az artériás ért az agyban két nagy ér szállítja.
arteria carotis interna: a jobb és a bal belső fejverőér. Az aortából illetve a subclaviából ágaznak el. Az agy elülső felének vérellátását biztosítják. Egymással az elülső agyi verőerek, illetve az elülső összekötő verőerek révén kapcsolódnak.
arteria vertebralis: jobb és bal gerinci verőér. A köztiagy egy részét és az agy hátső részét látják el vérrel. A koponyalapon összeolvadnak, az arteria basilarisban folytatódnak. A belső fejverőérrel a hátsó agyi verőér és a hátsó összekötő verőér révén vannak kapcsolatban.
A két pár egymással összekötött artéria hozza létre az agyalapi artériás érgyűrűt. (circulus, arteriosus Willisii) amely biztosítja, hogy az agy vérellátása a négy artéria valamelyikén elzáródás esetén is zavartalan legyen.
Agy vénás keringése
Az agy vénás elfolyását az agy állományában futó vénák, a két dura lemez közti vénás sinusok, a dura vénái és a koponya csontok vénái biztosítják.
A többi vénától eltérően az agyi vénákban nincsenek billentyűk és ritkán kísérik szorosan az azonos területet ellátó artériát.
Az agyi keringés zavarai
Stroke: az agyterületek károsodása a vérellátást biztosító artéria elzáródása vagy intracerebrális vérzés okozhatja. 3. leggyakoribb halálozási ok.
Tranziens ischaemiás roham: Egy agyterület vérellátásának átmeneti zavara.
Intracerebrális vérzés: magasvérnyomás esetén a kisebb agyi artériák kitágulnak (aneurizma) és megrepedhetnek.
Vérzés az felszínén: lehet epiduralis, subduralis vagy subarachnoidealis.
Az agy fő részei
Agytörzs: nyúltvelő (medulla oblongata), híd (pons), középagy (mesenchephalon)
Kisagy (cerebellum)
Köztiagy (diencephalon)
Nagyagy (telencephalon)
Ábra a diákon
Agytörzs
Részei: nyúltvelő, híd, középagy
Agytörzsi hálózatos állomány (foramen reticularis): az agytörzs teljes hosszán végighúzódó neuronhálózat, amely a létfentartó reflexeket szabályozza, szűri a bejövő szenzoros információkat, szabályozza az izomtónust és az agykérgi aktivitást.
Itt találhatóak az agyidegek érző és motoros magjai. Főként a fejhez kapcsolódó érzékelő és motoros funkciók központja.
Mozgásszabályozó központok. pl.: testtartás reflexek.
Myelencephalon
Nyúltvelő
Az agyat a gerincvelővel összekötő terület. Két részre különíthető
alsó, zárt: nagyon hasonló a gerincvelőhöz, ürege a canalis centralis
felső, nyílt: ürege a IV. kamra
Régi neve bulbus.
Ventralis képletei:
piramis: itt futnak az agykérgi mozgató neuronok gerincvelőbe leszálló rostjai
oliva inferior: a piramistól laterálisan elhelyezkedő páros mag. a kisaggyal összeköttetésben álló mozgást szabályozó központ.
Dorsalis képletei:
nucleus gracilis és cuneatus: felszálló érzőpályák átkapcsoló állomása
cochleáris mag: hallópályák egyik állomása
vestibuláris magok: egyensúlyozó pályák állomása.
agyidegek: a nyúltvelőből 4 pár agyideg lép ki. (n. IX-XII). A nyúltvelő-híd határról pedig 3 (n. VI.-VIII)
Pons
A nyúltvelő és középagy között a kisagytól ventrálisan helyezkedik el.
Felülről IV. agykamra határolja
Ventrális felszínén fut az arteria basilaris
a kisaggyal a középső kisagykar köti össze.
magok, központok:
pneumotaxiás központ a be és kilégzést szabályozó központ.
oldalsó részén halló és egyensúlyozó központok.
locus coeruleus: kékes színű mag, az alvás ébrenlét egyik szabályozója
hídi tekintési központ: a vízszintes szemmozgást vezérlő központ.
Agyidegek: IV. és V.
A középagy
Az előagyat az utóaggyal összekötő terület. Ürege az aquaeductus cerebri.
Részei:
Agykocsány: (pedunculus cerebri)
- agyszárak:(crus cerebri) a kéregből az agytörzs és gerincvelő felé leszálló rostköteg.
- tegmantum: Vörösmag (nucleus ruber) és fekete mag (nucleus nigra) mozgásszabályozó központok.
Középagytető: (tectum) két páros kiemelkedés található rajta
- colliculus superior: látópálya része
- colliculus inferior: hallópálya része
Az aqueductus cerebrit körülvevő periaqueductalis szürkeállomány részei:
- két szemmozgató agyideg magja
- pupillaszűkítő reflexet szabályozó mag
- endogén fájdalomcsillapító pályák kiindulóhelye
