Nemzetközi_jog2

Question 1

Mi az agrément? Mi a különbség az agrément és az exequatur között?

Answer 1

o Kinevezés jóváhagyásának kérdése a fogadó állam felől (akkreditáció =kinevezés fancy szóval-nagykövet és főkonzul esetében)
agrément=előzetes jóváhagyás intézménye
o Konzuli kinevezés elég utólag, míg a másik az előtte szükséges
o Az agrément (nagyköveti) és exequatur (főkonzul) csak a nagykövet és a főkonzul esetében szükséges, nem kell a misszió minden egyes tagjának
o A megtagadást, egyik esetben sem kell indokolni (leggyakoribb indok – persona non grata(nem elfogadható az ember ennyit jelent), vallás vagy, szexuális orientáció mint okok)

Question 2

Mi a többes akkreditálás?

Answer 2

• Költséghatékonyság
• 1 állam 1 nagykövetet küld és 1 diplomáciai képviseletet tart fenn több államban is
• Többes akkreditálás esetén az agrément-t minden országnak el kell fogadni
• Például: Kovács András Egyiptomba helyezi a központját, de akkreditálva van Csádban, Dél-Szudánban és Szudánban is  több országban is ellát diplomáciai képviseletet, de egy helyről

Question 3

Közös képviselet?

Answer 3

• Egy állam képviselete ad hoc vagy állandó módon ellátja egy másik állam képviseletét egy fogadó államban
• Speciális, háborús, ellenséges helyzet esetén
• Pl. 2011. Líbia Magyarország képviseletét átvállalta az USA

Question 4

Mi a különbség a diplomáciai és konzuli védelem között?

Answer 4

o Konzuli védelem – pl. megfelelő jogi képviselő – alanyi jogon jár

o A diplomáciai védelem :

 Nem alanyi jogon jár – az csak államérdek esetében van (az viszont lehet kérdés, hogy ebbe mi fér bele – esetekben újságírók is, de a konzuli mindentől függetlenül jár)
 Nem mondhat le róla a személy
 Az államok közötti kapcsolatokat szabályozza- Az állam úgy lép fel, mintha őt érte volna jogsérelem

Question 5

Melyek a diplomáciai képviseletek feladatai?

Answer 5

o 1961. évi bécsi egyezmény a diplomáciai kapcsolatok jogáról (alapján…) (tisztán kodifikációs egyezmény)
o Feladatai:
 Képviselet - A küldő államot képviseli a fogadó államban
 Tárgyalás - Szerződéskötéseknél, tárgyalási joga van, de aláírási joga nincs (megbízó levelet kapva érvényes)
 Védelem - A küldő állam saját polgárait is védheti, akik a fogadó államban tartózkodik, de az elsődleges a küldő ÁLLAM érdekeinek védelme
 Információszerzés - Minden megengedett, jogszerű eszközzel. Állami, vagy nem állami szervekkel kommunikálva.
 Nemzetközi kapcsolatok ápolása – pl: Államközi ösztöndíjak – A konzulátusok ugyanúgy elősegítik ezt (indirekt államelismerés)

Question 6

konzuli képviseletek feladatai? 8 db feladat

Answer 6

o 1963. évi bécsi egyezmény a konzuli kapcsolatok jogáról
( Hibrid természetű
 Nem csak szokásjogi kodifikáció, hanem vannak benne új normák is)

o	Feladatai:
	Érdekvédelem 
	Kapcsolatfejlesztés
	Információszerzés 
	Útlevelek, úti okmányok kiadása
	Segítségnyújtás (küldő állam honosai) 
	Közjegyzői, anyakönyvvezetői feladatok
	Kiskorú, cselekvőképtelen állampolgárok érdekeinek védelme 
	Küldő állam honosainak képviselete a fogadó állam bíróságai, hatóságai előtt

Question 7

LaGrand ügy?

Answer 7

 Konzulátusra tartozó ügy —nem elég nagy ügy, hogy a nagykövetség legyen ott

 10 éven át a német konzulátus nem tud arról, hogy két német állampolgár fogva tartva USAban- LaGrand fivérek felveszik velük a kapcsolatot pedig 10 évvel ezelőtt az arizonai hatóságoknak kellett volna ezt megtenniük–NB re kerül az ügy (63. évi 36 cikk!!!)
 miért probléma ez? kirendelt védőket kaptak a fivérek, német konzulátus védőivel lehet nem került volna sor a halálbüntetésükre
kirendelt védők mindig passzívabbak mint a meghatalmazott védők

 1963. évi Bécsi egyezmény (konzuli kapcsos) USA szerint csak államok viszonyát szabályozza, Németo ezzel szemben: állami jogok mellett egyéniek is sérültek
 ezt sikerült bebizonyítani nyelvtani értelmezés révén
 hogyan? egyezményben szófordulat: “küldő állam honosainak a joga”
 másik ponton belül pedig egyértelműen az egyén alanyi jogairól van szó (elutasíthatja a konzuli védelem által biztosított védőt az alany)

Question 8

Mit tud a diplomáciai épületek sérthetetlenségéről?

nincs a kártyán: diplomáciai menedék

Answer 8

o Diplomáciai épületek
 Sérthetetlenek: misszióvezető engedélye nélkül nincs belépés
 Pl. 1988. Moszkvai amerikai nagykövetség – Tűzeset – oda is kellett a nagyköveti engedély, engedély nélkül nem mehetnek be tűzoltók sem
 (pl nagykövetségen is) érvényesek a fogadóállam törvényei pl. kémkedés vagy tüntetéseknél  nincsen területi törvényen kívüliség
o Fogadó állam védelmi kötelezettsége —79 túszügy teherán, iráni forr-épület biztonsága nincs garantálva

kieg:
 2014, orosz nagykövetség, Rózsa Milán
• Furcsa eset, ezen aktivista beugrott a kerítésen  magyar rendőrök nem mehetnek be érte  engedélyt kellett kérni a nagykövettől, hogy bemehessenek érte

Question 9

diplomáciai menedék?

Answer 9

 De jure nem alakul ki egységes, szokásjogi norma, hogy a fogadó államnak tiszteletben kéne tartania a diplomáciai menedékjogot, csak regionálisan
 Latin-Amerika – Haya de la Torre ügy 1951.-Kolumbia vs Peru
 1954-ben született meg az a Caracasi egyezmény, ami már ezt szabályozza -egyetlen egyezm ami szabályozza a diplomáciai menedékjogot
 De facto van, hogy tiszteletben tartják
 Pl. 1956 ban Mindszenty József papot a magyarországi amerikai nagykövetségen bújtatják

vagy zsidók bújtatása – II. vh alatt
 De ezek az esetek nem elegek, hogy univerzális szokásjogi norma alakuljon ki

Question 10

• Milyen lépést tehet a fogadó állam, ha egy diplomáciai képviselő bűncselekményt követ el?

Answer 10

o Diplomata testület tagjai és családtagjaik – (alacsonyabb szintek is) immunitást élveznek
o Célja: a diplomatát ne akadályozza meg az eljárás a munkája végzésében
o Teljeskörű: nem lehet 1, büntetőeljárást indítani, 2, őrizetbe venni, 3, fogvatartani, 4, tanúvallomást sem köteles tenni DE! a fogadóállam nem fegyvertelen
o Fogadó állam jogát köteles betartani a diplomata is
o Bűnelkövetés  fogadó állam kérheti küldő államot a mentességről való lemondásra/ küldő állam vonja felelősségre a személyt/hazaküldhetik, kiutasíthatják a személyt az országukból

o Teheráni túszügy:
o kémkedés vádja miatt - 1961. és 1963. évi bécsi egyezményeknek kifejezett rendelkezései vannak arra az esetre, amikor a követséghez tartozók visszaélnek a funkcióikkal

Question 11

eredete és előnyei a nem bírói vitarendezési módoknak?

Answer 11

o Eredet – 1907 I. hágai egyezmény
 A felek szabadon mozognak, hogy kit kérnek fel, hogy közvetítsen, milyen szakértőket válasszanak
 Nyilvánosság kizárása
 Perköltség alacsonyabbak
 Viszony nem mérgesedik el olyan könnyen

Question 12

eredményes vitarendezés feltételei?

Answer 12

előnyösebb helyzet ha kormányzati szinten zajlanak, mert így azonnali döntés születésére áll fenn a lehetőség a tárgyalás során

gondos szakmai ELŐKÉSZÍTÉS tárgyalás előtt

Question 13

Tárgyalás diplomáciai úton, mint nem bírói

vitarendezés?

Answer 13

• Első lépés a vitarendezésben

• Funkciói a vitarendezésben
o Másik fél értesítése a jogvita létezéséről
o Jogvita tárgyának azonosítása, esetleges bírósági hatáskör körvonalazása
o Esély a peren kívüli megegyezésre – bírósági eljárás során is még használható eszköz

• Ideiglenes megállapodás – modus vivendi: érzékeny témánál, lehet, hogy csak ideiglenes megállapodást találnak

Question 14

Tárgyalás diplomáciai úton, mint nem bírói
vitarendezés

példa- USA?

Answer 14

• belgrádi NATO bombázás alatt megsérül a kínai nagykövetség épülete
• nem célzottan, semmilyen célpont nem volt a terület
• érzékeny kínai reakció, revans kínai területen konzulátusok ellen
• közvetlen poli érdek nem sérült, a helyzetet meg lehetett oldani bírósági eljárás nélkül is
• kártérítés révén rendeződik a helyzet (csak fizetni kellett)

Question 15

Tárgyalás diplomáciai úton, mint nem bírói
vitarendezés

példa-
• ICJ, Oroszország kontra Grúzia

Answer 15

• 2008ban Grúzia megvádolja Oroszországot az NB előtt
• pergátló kifogás az oroszok részéről: (pergátló kifogás= Nemzetközi Bíróságnak nincs joghatósága)
• 1965-ös egyezmény 22. cikk: → a felek nemzetközi bíróság elé utalhatják a jogvitát, ha tárgyalás útján vagy az egyezményben előírt módon nem rendezik
• a tárgyalásos alapú vitarendezés effektív megkísérlését megköveteli a záradék, aminek nem tett eleget Grúzia

vád: 1965-ös Nemzetközi egyezmény a faji megkülönböztetés (valamennyi formájának )kiküszöböléséről

-oroszok ezt megszegték

Question 16

Jószolgálat, mint nem bírói

vitarendezés

Answer 16

• Egymással diplomáciai kapcsolatban nem álló felek közötti kommunikáció lehetővé tétele
• Semleges harmadik állam vagy nemzetközi szervezet tisztviselője vagy NGO
• Közvetítés közötti különbség, hogy itt logisztikai segítség a tárgyalások megszervezésére
• Pl. Vöröskereszt – de ő nem akarja megoldani a konfliktust, nem ad javaslatokat, hanem egyfajta postás szerepet tölt be

Question 17

Közvetítés mint nem bírói

vitarendezés

Answer 17

• A közvetítésnél viszont a harmadik fél aktívan részt vesz, nem ítéletet alkot, de ajánlást tesz a megoldásra, érdemi ajánlást
• Sok féle entitás lehet pl. a Pápa is lehet
• Nincs önálló tényfeltárás
• Felekre nem kötelező az állásfoglalás
• Informális, bizalmas keretek
• Pl. Irán – USA 1979-81 -Algéria és Svájc- közvetítő és jószolgálati tevékenység
o Algériai javaslat, mint közvetítő, egyoldalú aktus, amit aláírtak végül a felek

Question 18

A ténymegállapítás,
mint nem bírói
vitarendezés

Answer 18

• 1899 és 1907 hágai békekonferenciák
• A ténymegállapítás nem a jogvita tényleges megoldásáról van szó
• Hanem az alapvető tények tisztázása a megoldás előtt, amihez kell egy szakértő és semleges harmadik fél
• Hűtheti kicsit a hangulatot érzékeny viták esetén

• 1977. évi genfi kiegészítő jegyzőkönyv  Nemzetközi Ténymegállapító Bizottság
o Nem kell ad hoc módon alapítani egyet, hanem fel lehet kérni őket, hogy járjon el
o Nem nagyon preferálják ezt a bizottságot, inkább az eseti jelleget részesítik előnyben

Question 19

A ténymegállapítás- milyen incidens a példa?

Answer 19

• 1904. Doggerbanki incidens
o Orosz-japán háború alatt
o Megsemmisített brit halászhajók – azt mondják az oroszok véletlen volt —-nem voltak kivilágítva, ellenséges hajóknak hitték őket

o Franciaország jelent meg mediátorként
felállítanak -öttagú vizsgálóbizottság (nem ténymegállapító bizottság!!!!)
o Végül orosz hibát állapítottak meg-kártérítés briteknek

Question 20

• Vonatkozik-e nemzetközi jogi kötelezettség a viták békés rendezésére?

Answer 20

-ENSZ Alapokmány -kógens norma
-agresszió tilalmával kéz a kézben jár
-o Nem eredmény, hanem tevési kötelezettség
 Egy államra nézve nem lehet kötelezettség, hogy rendezve is legyen a vita, és pozitívan záruljon le
 Mindenki a saját hatáskörében tegyen meg mindent, hogy békésen rendezzék a konfliktust

Question 21

Békéltetés mint nem bírói vitarendezés?

Answer 21

• A békéltetés – nem populáris eszköz, de formálisan elérhető
• 1977. évi genfi kiegészítő jegyzőkönyv
• békéltető bizottságok nem jellemzőek
• megelőzhető a vita és a konfliktus eszkalációja

Question 22

minden ami nem bírói vitarendezés? 5 db

Answer 22

1. tárgyalás diplomáciai úton
2. békéltetés
3. közvetítés
4. jószolgálat
5. ténymegállapítás

Question 23

Miért játszanak jelentős szerepet a diplomáciai tárgyalások az államok közötti jogviták békés rendezésének összefüggésében?

Answer 23

első lépés a vitarendezés során

eddig tanultak: 1. bírósági eljárás előtt— másik fél értesítése a jogvita létezéséről, 2, jogvita tárgyának azonosítása ,3, bírósági hatáskör megállapítása
4, esély a bír eljárás előtt, alatt a peren kívüli megegyezésre

Question 24

választottbíráskodás basic infók 2 példa röviden?

Answer 24

-eseti, ad hoc jellegű bíró, vagy bíróság
- közvetítőként csak javaslatot tehet vki
választott bíróként meg kell fogadni a javaslatát

nem kell feltétlen jogásznak lenni a választott bírónak lényeg: mindkét fél elfogadja személyét

-19. sz.ban nagyon népszerű (pl 70es évek Alabama-ügy)
de már sokkal korábban van ilyen:
1493. VI. Sándor pápa – spanyol, portugál érdekszféra (Tordesillasi szerződés)

Question 25

Állandó Választottbíróság?

Answer 25

-1899: Hága
- ez a testület nem úgy állandó, hogy fix tagok lennének akik állandóan üléseznek
-tagállamoknak fenntartanak egy 4 fős listát-akik szakértők vagy döntéshozókhoz közeli egyének- Ezekről a nemzeti listákról választhatják össze az államok a konkrét bíróságot
-nincs fellebbezés
-o Absztrakt létesítmény, ameddig nem aktiválódik
o Kell, hogy az államok feljogosítsák a testületet

Question 26

o Joghatóság alapja-Állandó Választottbíróság?

Answer 26

 KompromisszumOS klauzula: → a szerződés törzsszövegében kikötik a Választottbíróság joghatóságát
 Nem automatikus, hogy melyik bírói testület lesz az
 Kompromisszum: egy konkrét jogvitájukat viszik egy bíróság elé a nemzetközi szereplők

Question 27

Mire terjed ki a Nemzetközi Bíróság joghatósága és automatikus-e?

2 eset!!!!!

Answer 27

-kompromisszum → egy konkrét jogvitájukat viszik egy bíróság elé a nemzetközi szereplők
(tisztázzák a jogvita tárgyát, milyen konkrét jogi kérdéseket és igényeket támasztanak egymással szemben + milyen szerződéseket, szokásjogi normákat tekintenek alkalmazandónak + NB számára megnyitja a lehetőséget, hogy eljárjon az ügyben)

-kompromisszumos klauzula → szerződés törzsszövegében, záradékában kikötve kinek van joghatósága;

Question 28

Mire terjed ki a Nemzetközi Bíróság joghatósága és automatikus-e?

2 MÁSIK eset!!!!!

Answer 28

• alávetési nyilatkozat → állam a jövőre nézve állapítja meg, az őt érintő jogvitákban elismerni a NB joghatóságát, tehet kivételeket (bizonyos jellegű kérdésekben)
• forum prorogatum/ráutaló magatartás → formálisan nincs elismerés, de érdemi érvelést nyújt be az állam

amivel, de facto elfogadja a nemzetközi bíróság joghatóságát
pl. Korfu-szoros ügy

Question 29

• Mi az ideiglenes intézkedés funkciója a Nemzetközi Bíróság előtti eljárásban?

Answer 29

o ( modus vivendi)
o érzékenyebb kérdéseknél ideiglenes megoldás
o Az is lehet, hogy diplomáciai tárgyalás során csak ilyen minőségű döntésre képesek
o Felperes állam úgy látja, hogy ha végig várja a per lezárását, az alatt a pár év alatt, helyrehozhatatlan károk keletkeznének, emiatt kell valami haladéktalan intézkedés is
-Viszonylag gyorsan meg van, az éves eljárásokhoz képest
 Ugyanolyan kötelező érvényű, mint az érdemi ítélet

Question 30

Mi célt szolgál a tanácsadó véleményezési eljárás az NB előtt?

Answer 30

Ez nem egy alternatív megoldás az államok részére, hanem
ez egy teljesen önálló jogon működő eljárási forma és

lehetőség arra, hogy az ENSZ szervei a Nemzetközi Bíróságtól kérjék annak hiteles véleményét a nemzetközi jog értelmezésével kapcsolatban.

Question 31

Kik kezdeményezhetnek tanácsadó véleményezési eljárást az NB előtt?

Answer 31

kezdeményezők lehetnek: KGY, BT (általános hatáskör) + ENSZ szakosított szervei
KGY, BT → bármilyen nemzetközi jogi kérdést feltehetnek a NB előtt
Kgy. felhatalmazás szakosított szervek esetén
ENSZ szakosított szervei → hatáskörhöz kötöttség, csak ebben a témában fordulhatnak a NB-hoz

Question 32

tanácsadó véleményezési eljárás az NB előtt mikor nem valósulhat meg?

Answer 32

alapvetően politikai természetű kérdést joginak akarnak feltűntetni így várva megoldást
pl: Koszovó ügy 2010

Question 33

tanácsadó véleményezési eljárás az NB előtt- mikor kötelező mikor nem?

Answer 33

A tanácsadó vélemények ajánlás jellegűek
—–nagy súlyuk van a nemzetközi jog értelmezése tekintetében, de formailag nem hordoznak jogi kötelezettséget.

2 esetben kötelező:

• ENSZ-en belüli adminisztratív, munkaügyi bíróság előtt zajló perekben a fellebbvitel esete
• ha az ENSZ és a székhely állam között a székhelyegyezményekre vonatkozó jogvita alakul ki és abban kell dönteni akkor kötelezőnek kell lennie a tanácsadó véleménynek

Question 34

Tv. a nukleáris fegyverek

alkalmazásáról

Answer 34

o nem tartozik a who hatáskörébe a kérdés- nem egészségügyi aspektusokra kérdezett rá—hanem a nukleáris fegyverek alkalmazásának nemzetközi joggal való összeegyeztethetőségére

o de a Közgyűlés is feltette ezt a kérdést : 1996-ban tanácsadó vélemény.
A szokásjogot, szerződés jogot átfésülve a NB arra jutott, hogy nem lehet kizárni, nem lehet abszolút tilalmat megállapítani a nukleáris fegyverek alkalmazását nézve a nemzetközi jog jelenlegi szabályai szerint, az általános szabályok alkalmazandók. Jogos önvédelemnek egy olyan kiélezett helyzetnek kell kialakulnia hogy az állam léte legyen alapjaiban fenyegetve hogy nukleáris fegyver alkalmazása jogszerű legyen.

Question 35

Ismertesse a háború indításának korlátozására, majd tilalmára vonatkozó nemzetközi jogi normák kialakulásának lépéseit!

első 3

Answer 35

1. 1907. II. Hágai Egyezmény (Drago-Porter)
         kis mértékben korlátozta
         fegyveres erőszakkal nem lehet szerződéses kötelezettséget kikényszeríteni
         USA nyomására elfogadva
         előzmény: (gunboat diplomacy) 1902-3 UK, Németo és Olaszo. blokád alá vette Venezuelát -aki nem fizet
2. I.VH után: Népszövetség Alapokmánya
   - tilos más TAGállam területi integritása és politikai függetlensége elleni agresszió
   - DE: békés vitarendezést követő döntés után 3 hónappal már háborút lehet indítani
3. 1928. Briand-Kellogg Paktum
         háború betiltása
         USA és Franciao kötötte egymással, de valamennyi ország csatlakozott
         2 paragrafus:
         -az államok lemondanak egymás közötti viszonyaikban a háborúnak (mint) a nemzetközi politika eszközeként való igénybevételéről
         -viták rendezése kizárólag békés úton

Question 36

Ismertesse a háború indításának korlátozására, majd tilalmára vonatkozó nemzetközi jogi normák kialakulásának lépéseit!

másik 2

Answer 36

1946. Nürnbergi Törvényszék
      a Paktum megkötésével a háborúindítás jogszerűtlenné vált
      bűncselekmény

ENSZ Alapokmány
- nemzetközi egyezmény
-preambulum: „megmentjük a jövő nemzedékét a háború borzalmaitól”
az erőszak általános tilalma:
“ENSZ tagállamainak erőszakkal való fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától tartózkodniuk kell.”

Question 37

Mi minősül agressziónak a nemzetközi jog szabályai szerint?

1. kezdetek-ensz

Answer 37

ENSZ—cél:
-: békét fenyegető cselekmények megelőzése és
megszüntetése,
támadó cselekmények (acts of
aggression) vagy a béke más módon történő
megbontásának elnyomása

-gazdi téren fenyegetés nem számít agressziónak
 ius cogens norma: agresszió tilalma

Question 38

Mi minősül agressziónak a nemzetközi jog szabályai szerint?

2. 1970. évi kgy-i határozat?

Answer 38

 tilos a fennálló határok erőszakos megváltoztatása,
demarkációs vonalak erőszakos megsértése
 katonai megszállás, területszerzés (annexió)
 erőszakos represszália
 népek önrendelkezési jogát sértő erőszakos
cselekmény
 más államok területén végbemenő polgárháborús
vagy terrorcselekményben való részvétel

Question 39

Mi minősül agressziónak a nemzetközi jog szabályai szerint?

3. 1974.évi kgy-i határozat?

Answer 39

 Invázió, katonai megszállás, terület annektálása
 Bombázás
 Fegyveres blokád
 Másik állam fegyveres erőinek megtámadása
 Fegyveres erők másik állam területén szerződésben
megjelölt időszakon túl maradnak
 Terület rendelkezésre bocsátása más állam elleni
agresszió elkövetésére
 Fegyveres csoportok küldése más állam elleni fegyveres cselekmény végrehajtására (indirekt agresszió)

Question 40

• Milyen esetekben jogszerű a fegyveres erő alkalmazása az államok által az ENSZ Alapokmánya értelmében?

Answer 40

1. eset: Alapokmány 51. cikke: önvédelem
   - fegyveres támadás esetén az egyéni vagy kollektív önvédelem természetes joga fennáll

• mindaddig, amíg a Biztonsági Tanács a nemzetközi béke és biztonság fenntartására szükséges intézkedéseket meg nem tette

2. eset VII. fejezet: BT felhatalmazása alapján fegyveres akció
   - —- béke veszélyeztetése,
   - —- megszegése
   - —–vagy agresszió (támadó cselekmény) esetén

Question 41

Mi a különbség az elhárító önvédelem és a megelőző csapás között?

Answer 41

o Elhárító önvédelem: 1945 előtt létezett
 küszöbön álló támadás azonnali veszélyének megelőzése
példa: 1967. Hatnapos háború
 Nemzetközi jogászok megosztottak, aki támogatja, az is csak küszöbön álló támadással szemben!

 megelőző csapás: valamikor bekövetkező támadás, konkrét és azonnali veszély nélkül-(Bush-doktrína)

Question 42

Védelmi felelősség?

Answer 42

 2001. kanadai kormány megbízására (ICISS) dolgozta ki
 Az államoknak kötelességük, hogy háborús bűncselekmények, emberiesség elleni bűncselekmények, népirtás és etnikai tisztogatás esetén
• Megakadályozzák a bűncselekmények elkövetését
• Megfelelő választ adjanak rájuk
• Segédkezzenek az újjáépítésben
 Államok elsődleges kötelezettsége, ha ez nem valósul meg, akkor viszont a nemzetközi közösségé (ENSZ 2005 csúcstalálkozón meg lesz erősítve mindkét pont)

	Beavatkozás lehetséges, amennyiben…
•	 Megfelelő indok
•	Megfelelő szándék (nem visszaélésszerű)
•	Ultima ratio
•	Megfelelő legitimitás (nem egyoldalú)
•	Arányos
•	Ésszerű

Question 43

Humanitárius intervenció?-jogszerű amennyiben…

Answer 43

• Az állam lakosságának emberi jogait súlyosan, visszatérően és szándékosan megsértik
• A Biztonsági Tanács nem cselekszik
• Ultima ratio (nincs más eszköz a katasztrófa megakadályozására)
• Arányosság (a beavatkozás kizárólag a jogsértések megakadályozására korlátozódik)

Question 44

Humanitárius intervenció? egyéb facts

Answer 44

-szinte egyetlen állam sem ismeri el, hogy a humanitárius intervenciót az erőszak tilalma alóli kivételnek tekinti (3 kivétellel)

• Fejlődő országok: egyhangúlag elutasítják
• Ennek alapján nagyon valószínűtlen, hogy létezne ilyen szokásjogi szabály

Question 45

Korfu-szoros konkrét történtek?

Answer 45

o 1946 máj 15-én vette kezdetét a korfui-incidens – 1946 novemberében zárult le (névnap-zoli szül)
o NB első ügye volt
o sziget körül rengeteg akna (stratégiailag fontos volt Korfu 2 vh alatt)
o május: brit hadihajók áthaladtak a szoroson -albán parti őrség tüzet nyit
o albánok: tévedés volt sorry
o néhány nappal később megint albánok sajtónak: engedélyük kell az áthaladáshoz a területen
o ennek ellenére britek: áthaladnak a szoroson 2 hadihajóval októberben-aknára futottak

Question 46

Korfu-szoros—NB-s dolgok?

Answer 46

o két kérdés britek felől NB-n?
o Az első, hogy felelős-e az albán kormány az aknára futás miatt?
o -aknára futásért albánok felelősek
o A második pedig, hogy megsértették-e Albániát azzal, hogy a hajóik a szorosban tartózkodtak?
o -a kereskedelmileg fontos szorosok hajózhatóak békeidőben és ez nem sért szuverenitást

Question 47

pergátló kifogás vs Korfu (lényeg az ügynél!!!)

Answer 47

lényeg:
o BT tett ajánlást arra hogy forduljanak az NB-hez, UK szerint ez elég ahhoz hogy a per NB előtt elkezdődjön—-de: Albánia hozzájárulására külön szükség van—pergátló kifogást nyújtanak be —helyzet megoldódása: Albánia ráutaló magatartást tanúsított érdemi érvek terjesztése a bíróság elé
o end of story: albánok kártérítési kötelezettsége

Question 48

Mit takar a genfi jog?

Answer 48

o Genfi jog
 Genfi jog: emberiességi, humanitárius szabályok, a háború áldozatainak védelmére (sebesültek, hadifoglyok, polgári lakosság)
 1864. Első Genfi egyezmény (harctéri sebesültek védelme)
 1949-es Genfi egyezmények (4 db: tengeri, szárazföldi sebesültek, hadifoglyok, polgári lakosság védelme-aki nem kombattáns)
o Genfi egyezmények összessége kikre vonatkozik
 Akik (már) nem tudnak harcolni, sebesült katonák, megadott hadifoglyok polgári lakosság
 De komoly hiány, hogy mi vonatkozik azokra, akik harcolnak

Question 49

Hágai jog előzmények?

Answer 49

 Lieber szabályzat → Francis Lieber professzor Lincoln elnök kérésére dolgozza ki az északi csapatok számára az alkalmazandó hadijogi szabályokat –ez más államoknak is példaként szolgál majd
 megjelenik: 1868: Szentpétervári Nyilatkozat -400 g alatti robbanólövedékek tiltása -első fegyver betiltás !!

 konrkét fegyverek betiltása mögötti gondolat:
• A lehető legkevesebb szenvedést okozzuk, ne legyen felesleges szenvedés

Question 50

mit takar a hágai jog?

Answer 50

előzmény: Lieber szabályzat; 1868: Szentpétervári Nyilatkozat

 Hadviselés szabályai, harci eszközök, módok

1899, 1907-es hágai egyezmények

1907 IV. egyezmény: átfogóan szabályozta a szárazföldi hadviselés szabályait (Lieber szabályzat mint inspiráció)-azaz a kombattánsok kapcsán is szabályok lesznek már lefektetve !!!

probléma: si omnes klauzula (jelentés: ha mindenki) → csak akkor érvényesek, ha a harcokban részt vevő államok összessége ratifikálta az egyezményeket
nem sokkal később kitör az I. VH
nyilván nem minden állam ratifikálta közülük a hágai egyezményeket

Question 51

Mi a Nemzetközi Vöröskereszt szerepe a nemzetközi humanitárius jog érvényesítésében?

Answer 51

o Nemzetközi Vöröskereszt - ezzel indult a humanitárius tevékenység -Henri Dunant alapító

o 1859. Solferinói csata  hatalmas emberveszteség —Dunant kereskedni jött ide III. Napóleonnal ír egy könyvet ezután a háború borzalmairól
o Henri Dunant: Solferinói emlék (1862)
o Javaslat: Pártatlan humanitárius szervezet felállítása( +nemzetközi kodifikáció) -mely a csata minden sebesültjéről gondoskodna nemzetiségtől függetlenül

lényeg: nem sokkal munkája után megszületik az első genfi egyezmény (1864) ami a harctéri sebesültek védelméről fog szólni

Question 52

Melyek a nemzetközi humanitárius jog szabályait tartalmazó legfontosabb nemzetközi szerződések?

(12 ha 1949-et 1nek számoljuk)

Answer 52

 1864. Genfi egyezmény (harctéri sebesültek védelme)
 1949-es Genfi egyezmények (4 db: tengeri, szárazföldi
sebesültek, hadifoglyok, polgári lakosság védelme)
 1899 (Martensz-klauzula), 1907-es hágai egyezmények
 1907. évi IV. egyezmény: Szárazföldi hadviselés szabályzat
 1907. Dum-dum lövedék
 1977. I. Kiegészítő Jegyzőkönyv (az 1949. évi 4 genfi
egyezményhez)
 1980. Hagyományos Fegyver Egyezmény (felesleges szenvedés okozásának tilalma)

 1925. Genfi vegyifegyver jegyzőkönyv
 1993. Vegyifegyver egyezmény

 1972. Biológiai fegyver egyezmény

 1996. ICJ Nukleáris fegyverek jogszerűségéről szóló
tanácsadó vélemény

Question 53

• Hogyan különböztethetőek meg a nemzetközi és nem nemzetközi fegyveres konfliktusok, és milyen jogi következmények adódnak a minősítésből?

Answer 53

o Nemzetközi fegyveres konfliktus
 Minden tényleges államközi konfliktus, beleértve a megszállást is (akkor is, ha nincs elismert hadiállapot és /vagy ellenállás)
 Nem háborúnak hívjuk, mert a fegyveres konfliktus faktuális tényező (így nincs vita a háború beálltának tényéről
 I. Kiegészítő Jegyzőkönyv: 1 §(4) – „nemzeti felszabadító háborúk” (gyarmati elnyomás, idegen elnyomás, rasszista rezsimek)
 Joguk van függetlenedni, önrendelkezési joguk van, államnak kell tekinteni őket
 hadijog védelme megilleti (függetlenedő államokat)
 Humanitárius jog valamennyi szabálya érvényesül

o Nem nemzetközi fegyveres konfliktus
 Intenzív fegyveres erőszak, amelyben az összecsapás legalább egyik oldalán szervezett nem állami szereplő áll
 Nincs kombattáns és hadifogoly státus7
 Nem minden hadijogi szabály érvényesül

Question 54

• Melyek a nemzetközi humanitárius jog alapelvei?

1-3

Answer 54

o 1, Ius ad bellum (a háborúindításhoz való jog) és ius in bello szétválasztása
 → igazságos háború azt védte, aki igazságos okból háborúzott, de itt a kitörés oka már nincs kihatással a harcban alkalmazható szabályokra
 Reciprocitás
o 2. Korlátozás Szt. Pétervári Nyilatkozat: szükségtelen szenvedés okozásának tilalma

háborúban nem cél a másik fél elpusztítása, csak annyira gyengítsük meg, hogy ez győzelemhez vezessen
o 3. Megkülönböztetés: harcos és polgári lakos között
 Sem a kombattánsok nem jogosultak a civileket megtámadni, sem a civilek rátámadni a kombattánsra

Question 55

• Melyek a nemzetközi humanitárius jog alapelvei?

4-5

Answer 55

o 4. Szükségesség-arányosság
 Nem okozhatnak feleslegesen kárt, szenvedést
-biztosítja az egyensúlyt a katonai és humanitárius érdekek között
o 5. Humanitás -Martensz-klauzula

 1899. évi II. Hágai Konvenció preambuluma
 Belgium szeretné, ha a civil lakosságot is érintenék a németek viszont nem.
 ha nincs elfogadva szabály az adott szituációra, akkor az emberiesség szabályaiból eredően kell cselekedni.
 továbbra is vita, hogy csak a szokásjogot kell-e nézni vagy pedig külön szabályként a humanitás szabályát kell-e követni

Question 56

Miért fogalmazódtak meg éles kritikák az ENSZ ad hoc nemzetközi büntetőtörvényszékeinek felállításával kapcsolatban, és milyen érvekre támaszkodva lehet indokolni létrehozásuk jogszerűségét?

Answer 56

Alapokmány: V. Fejezet 29. cikk: A Biztonsági Tanács létesíthet kisegítő szerveket, melyek segítik munkáját.

a kisegítő szervek létrehozását leíró rész nem jogosítja fel egyértelműen a törvényszékek felállítására

 BT nem bíróság – akkor hogyan ruházhat át olyan feladatot ami nem is volt az övé?
o Ez ellen azt mondják, hogy nem az V. fejezet, hanem a 7. alapján hozták létre
o 39. cikk (VII. fejezet)
 Gyakorlatilag bármi belefér, mint pl. a bíróság létrehozása is
o Teleologikus értelmezés
 A szerződés célját kell igazán megnézni
 Az elsődleges cél a nemzetközi béke fenntartása

Question 57

kimaradt infó grúz-orosz pernél?

Answer 57

oroszok meggyőző érveléssel a francia verziójára támaszkodtak a 65ös egyezménynek —nyelvtani értelmezése a szerződésnek

Question 58

Mikor minősül háborús és mikor emberiesség elleni bűncselekménynek a kínzás?

Answer 58

o Emberiesség elleni bűncselekmény esetén a tevékenység a civil lakosság ellen elkövetett szisztematikus és széleskörű támadás keretében történik
o Háborús bűncselekmények esetében pedig maga a nemzetközi vagy nem-nemzetközi fegyveres konfliktus a kontextuális elem.

Question 59

Mely bűncselekmények esetén van joghatósága a Nemzetközi Büntetőbíróságnak? (4 db)

-milyen konferenciához kötjük?

Answer 59

o joghatóság fennáll : népirtás, háborús bűncselekmények, emberiesség elleni bűncselekmények, agresszió

esetén
(2010. Felülvizsgálati konferencia, Kampala, Uganda )

Question 60

• Hogyan indulhat el egy eljárás a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt?

Answer 60

o Három módon kerülhet ide ügy
 Tagállam utalja a helyzetet az Ügyészi Hivatalhoz (kizárólag helyzetet utalhatnak az államok, nem pedig konkrét ügyeket!) - pl. Uganda, Közép-Afrikai Köztársaság, Kongói Demokratikus Köztársaság, Palesztina
 Ügyészi Hivatal indítja a vizsgálatokat (ex officio) - pl. Kenya, Afganisztán - Jelenlegi Főügyész: Karim Khan
 ENSZ Biztonsági Tanács utalja a helyzetet az Ügyészi Hivatalhoz (az ENSZ Alapokmány VII. fejezete alapján) - pl. Szudán, Líbia –
o Miért csak helyzetet utalhatnak és nem konkrét ügyeket?
 Politikai eszközzé silányulhatna a bíróság munkája

Question 61

kérdés első fele megválaszolva, második fele?

• Hogyan indulhat el egy eljárás a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt, és mi a komplementaritás elve ebben az összefüggésben?

Answer 61

o Komplementaritás
 A verzió: A nemzeti hatóságok bonyolítják a nyomozást és folytatják le a büntetőbírói eljárást.
 B verzió: A nemzeti hatóságok NEM KÉPESEK vagy NEM KÉSZEK eljárni. Az ICC jár el.

cél: hazai hatóságok is el tudjanak járni
részes államok összhangba hozzák saját büntetőjogukat a Római Statútummal

Question 62

• Mennyiben különbözik az ENSZ két ad hoc nemzetközi büntetőtörvényszéke (ICTY, ICTR) és a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC), valamint a Biztonsági Tanács közötti kapcsolat?

a kérdés részeként: Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC), valamint a Biztonsági Tanács közötti kapcsolat

Answer 62

• USA és még pár állam
o Szorosabbnak kéne lennie a viszonynak a kettő között
o BT egzisztenciális szerepet töltött be a Bíróságok működésében

• Másik 60 fős lobbi csoport – Kanada vezetésével
o Ragaszkodni kell a Bíróság függetlenségéhez
o A BT ne legyen annyira jelen

 Helyzetet utalhat a BT az ICC elé

 BT:
kötelezheti a tagállamokat az együttműködésre
 béke és biztonság érdekében felfüggesztheti az ICC tevékenységét (pl. béke fenntartó misszióknál alkalmazta)
 BT felülbírálhatja az ügyeket

Question 63

2 ad hoc nemzetközi büntetőtörvényszék és a BT közötti kapcsolat?

Answer 63

ad hoc nemzetközi büntetőtörvényszékek és a BT:
-BT határozat hozza őket létre, eseti jelleggel, különleges intézkedéssel
pl: Nemzetközi Törvényszék ICTY -BT 827 határozat
ICTR (Ruanda) Ruandai Nemzetközi Törvényszék -BT 955. határozat
-az Alapokmány V. és VII fejezete alapján jönnek létre

Question 64

Tadic-ügy?

Answer 64

• első ICTY tárgyalás
• a boszniai Prijedor közelében lévő fogolytáborokban elkövetett emberöléssel, szexuális erőszakkal, kínzással és egyéb bűncselekményekkel vádolták
• vitatta az ICTY joghatóságát, mert szerinte a BT-nek nincs joga nemzetközi büntetőtörvényszéket létrehozni és nemzetközi konfliktusok során elkövetett bűncselekményekben döntést hozni
• 1995 októberében a Fellebbviteli Tanács elutasította a fellebbezést
• 25 év szabadságvesztésre ítélték

Question 65

Milyen céllal hozták létre az Emberi Jogi Tanácsot, és mire terjed ki a hatásköre?

basic infók -6 db infó -kérdés kiegje

Answer 65

-2006 ban jön létre
-47 tagja van
-KGY segédszerve
-titkársága: OHCHR
-Genfben szoktak találkozni
 Reflektálva korábbi kritikákra, csak olyan államokat választanak be, akiknek jó az emberi jogi bizonyítványa

Question 66

Milyen céllal hozták létre az Emberi Jogi Tanácsot, és mire terjed ki a hatásköre?

Answer 66

kulcsfontosságú kormányközi emberi jogi testület

az emberi jogok védelme és alkalmazásuk elősegítése,
az emberi jogi sértések elleni fellépés,
és ajánlások tétele,
az emberi jogi vészhelyzetek kezelése

A Tanács az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) során négyévente vizsgálja az emberi jogok helyzetét az ENSZ 193 tagállamában

hatáskör: !!

1. jogalkotásban részvétel
2. monitoring
   - tematikus és országspecifikus vizsgálatok
   - panaszeljárás
   - Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat

Question 67

• Melyek az emberi jogok védelmének normatív keretei az ENSZ-en belül?

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Answer 67

1948-ban születik meg
kgy határozat, nem kötelező erejű de nem is ez volt a cél jogok két kategóriáját tartalmazza (o Polgári és politikai jogok , o Gazdasági, szociális és kulturális jogok)

nyilatkozat az alapját képezi két, kötelező erejű ENSZ-egyezménynek (Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya; Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya)-1966ban elfogadva !!

A harminc cikk legfontosabb elemei:

jog az élethez, szabadsághoz és biztonsághoz;
jog a művelődéshez;
jog a kulturális életben való részvételhez;
jog a magántulajdonhoz;
védelem a kínzás, a kegyetlen, embertelen bánásmód és büntetés elől;
a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága;
a vélemény és kifejezése szabadsága.

dec 10- emberi jogok világnapja