GE

Question 1

1. Geopol definíciója:

Answer 1

több már létező tudományterület ötvözete:politikatudomány, földrajztudomány

ezek léteztek miért van szükség új diszciplínára?
1870-es évek: imperializmus- hiánypótló jelleggel jött létre a geopol- mint:
tér-megalkotásának, szervezésének, felosztásának, stratégiai kihasználásnak (ezek humán és poli vonatkozásainak) összefüggéseit vizsgáló tudomány

birodalomépítési törekvések része a tud fejlődése-nem véletlen hogy a nagyhatalmaknál alakultak meg a főbb iskolák

tudománnyáválás kezdetén nagyon objektívek próbálnak maradni, deskriptíven szervezni és értelmezni a földrajzi tényeket

„A földrajz nem vitatkozik; egyszerűen létezik” Spykman (a külpoli döntéseknek összhangban kell állnia a földrajzi valósággal)

(később posztmodern gondolkodás -innen tudjuk mit kell mondani)
földrajzi tudás= egyfajta “geohatalom”;hatalmi technikák sűrítése

Question 2

1. politikai földrajz és geopol közti különbség?

Answer 2

ugyanakkor jelennek meg időben -19 sz vége- fejlődésük kezdetben összefonódik

geopol= államok térbeliségének a követelményeivel
míg a
politikai földrajz: csupán azok térbeli feltételeivel foglalkozik

más internetes forrás:
geopol= földrajzi tényezők politikára gyakorolt hatásai, geopoli entitások közötti kapcsolatok tanulmányozása, a külkapcsolatait jobban megtudom érteni államoknak ha értem a földrajzi céljaikat széndékait érdekeit

politikai földrajz: miről nem szól- arról nem hogy a földrajz hogyan befolyásolja a politikát (ez a geopol dolga) miről szól- politika hogyan formálja a földrajzot
pl_: választási földrajz, vidékfejlesztés

Question 3

1. tudományfejlődés geopol— törésvonal, első megjelenése a szónak, nemezetközi tanulmányok vs geopol

Answer 3

kezdetben komoly törés: átpolitizáltság- náci németországgal való kapcsolat -kompromittálta magát a tudományterület —tudományterület ellehetetlenül, tabuvá válik

Rudolf Kjellén: 1899-cikk: használta a geopolitika kifejezést elsőként, megalkotta a biopolitika kifejezést is (nemzetállam az élet természetes(-biológiai evolúciós magyarázatok)- kerete)

kevés próbálkozás történt a geopolitika és a nemzetközi kapcsolatok tudománya közti átjárhatóság megteremtésére

tagadhatatlan kapcsolat, rokonság : klasszikus geopol és a realista iskola között -Henry Kissinger =egyszerre tekinthető geopolitikusnak és realista teoretikusnak a nemzetközi kapcsolatok tudományterületén

(politikusok a geopol elméleteit hasznosítják gyakorlatban akár háborúk során)

Question 4

1 politikai problémák két féle vizsgálata minek mi az előnye?

Answer 4

alulnézet—pl politikusok érdekeik mentén értelmezik a jelenségeket—szerepe van a hagyományos tudásnak, a kulturális tényezőknek és a helyileg ott élő közösség tudásának

felülnézet: rendszerezett, stratégiaigényű tudás-elemzők hosszútávon felülnézetből vizsgálják a problémákat

Question 5

1. basic infók amik lemaradtak eddig geopol-

objekvív értelmezés rácáfolás, + egy kilógó dolog- miért nincs többek között egyértelmű defje a geopolnak sokáig? -már tudjuk a választ

Answer 5

sosem objketív valami, saját érzelmek, gondolatok, kulturális befolyások, történelmi kontextusok mind befolyásoló tényezők

nincs egyértelmű defje a geopolnak-sokáig feledésbe merült tudomány a nácik miatt

geopoli elemzések- hazafik írták azzal a céllal hogy előrébb vigyék a döntéshozók munkáját, nemzetüket felvirágoztassák
-ellentmondásos következtetésekre juthatnak

-fontos: milyen poli történelmi kontextusban lett megírva az elemzés ezt észben kell tartani munkáik értelmezésekor

Question 6

2. modernitás- mi ez alapvetően–milyen is ez a mozalom, mit gondol magáról
   utána: mire terelődik a hangsúly

Answer 6

történelmi korszakot jelöl- középkorban megjelenő fogalom, ellentettje az előttük lévő időknek szerintük: antikvitástól megakarták különböztetni magukat

időbeli felsőbbrendűség, haladás eszméje, az idő lineáris felfogása- minden egyre jobb lesz (ellentétben áll a realisták ahistorikus világnézetével)

hangsúly: racionalitás, egyén-pl művészetek terén; elmozdulás a transzcendenciától- spirituális magyarázatoktól és a tradicionális társtól
társ és környezet között elmozdulás!!! .eddig egységnek tekintették a kettőt

Question 7

2. hogyan befolyásolt minket a modernitás?- állam terén, és gondolkodás terén

Answer 7

megszületik a modern állam, megjelenik a centralizáció;
agrárközpontú városokból iparvárosok lesznek idővel, -gazdaság-alapvető szerkezeti átalakulás

léteznek univerzális normák-modernitás gondolata- melyek alapján egyértelműen megtudjuk állapítani mi a jó és mi a rossz tett-jogot és törvényeket kell és lehet alkotni

rendőrség féle állami hatalom megjelenése- felügyelet, lakosság menedzselése

urbanizáció megjelenik, életmód gyors változása -technológiai fejlődés miatt

gondolkodás terén:
-különbek vagyunk a természettől- ember és természet fogalma elkülönül - az ember a természet felett áll- eszméje megjelenik
-gondolkodásmódra kihat: azt tartjuk fontosnak ami ebbe a sémába beleilleszkedik
(pl konfuciánus társadalmak hangsúly a közösségen, nekünk ez idegen)

Question 8

3. 1870-es évektől imperializmus-birodalmi törekvések eltérő magyarázatai?

Answer 8

• gazdi okok: olcsó nyersanyag és munkaerő, felvevőpiacok, befektetésekért verseny-akié az ország attól kér mindenféle gazdi eszközt az elfoglalt állam,
• A területi nagyság fontos- erős állam= nagy állam (németo fájdalma)-presztízskérdéssé is vált a gyarmattartás nemzetközi porondon, és belpolitikai tőkének is megfelelt választásokkor-nemzetállamok korábban még ténylegesen sokat számított a latba egy-egy politikusnak hogy elfoglalt xy területet
• A ’nemzet’ és a nacionalizmus születése. Faji összetartozás és a fajok közti hierarchia—sokan azt gondolták hogy a területek elfoglalásával jót tesznek a helyieknek , a helyiek hálátlanok de rá kell jönniük idővel hogy ez a javukat szolgálja stb

európai felsőbbrendűségtudat is sokat lendített ezen a jelenségen kereszténység terjesztése, -európai értékek és erkölcsök exportálása fontos

Question 9

3. birodalmak fenntartásának eszközei?

Answer 9

• katonai
• adminisztrációs folyamatok ellenőrzése -tér szervezése
• gazdi eszközök -társaságok, monopóliumok
• kulturális eszközök -tudományos feltérképezés, missziók

Question 10

3. kortársak hogyan tekintettek az imperalizmusra?

Answer 10

nem marxisták: kapitalizmus vezetett az imperalizmushoz DE: egyszerű elkerülhető hiba volt ez

Hobson: imp oka nem nacionalizmus hanem poli gazdaságtani diszfunkcióról van szó, Hilferding: tőke blokkjainak szembenállása eredményezi az impet,

marxisták: kapitalizmus vezetett az imperalizmushoz DE : rendszer logikájából következett hogy ez megtörténjen valamikor

Luxemburg: eredeti tőkefelhalmozás szükségszerűen erőszakos, kizsákmányolják a határvidékeket ez a rendszer része (határvidék itt gyarmat);
Lenin- az imp a kapitalizmus egyik fejlődési foka
Kautsky-nagyhatalmak inkább felosztják egymás között a világot minthogy harcoljanak érte- tévedett

Question 11

3. A brit iskola kialakulásának kontextusa

Answer 11

70-es évek közepétől brit hegemónia hanyatlása kezdetét veszi, változás tapasztalata-mi jellemzi a brit iskolát a birodalom egybetartásának a motivációja
status quo fenntartása; brit bir fenntartásának szolgálatába kell állnia a földrajznak

Question 12

3.Az amerikai iskola kialakulásának kontextusa

Answer 12

gazdi fejlődés- emiatt az Amerika az amerikaiaké elv érvényesülni is tud a gyakorlatban
Monroe elvnek is ez volt célja

manifest destiny: jogos és szükséges az USA terjeszkedése az amerikai kontinensen 19 századi gondolkodás
Mahan befolyása: tengeri hatalom hozza el a sikert a történelem során-tengeri nagyhatalommá kell válnia az USAnak; —Panama-csatorna fontossága-keskeny sávját annektálták

Question 13

3. A német iskola kialakulásának kontextusa

Answer 13

elsődleges: német egység megteremtése, különben a sok pici német állam nem törhet nagypolitikai babérokra, —német császárság ezután versenyfutás-nemzetépítés,afrikai területek megszerzése

organikus államelmélet fontos- ezzel igazolják a német állam terjeszkedését

Question 14

3. A francia iskola kialakulásának kontextusa

Answer 14

németekkel való konfliktusból vesztesen kerültek ki,biztonság növelése a cél
relatív kis gazdi erő;
geopoli gondolkodás- filozofikusabb, kevésbé gyakorlatias jellege van;
kontinentális filozófiai alapok- egyben a kritikai gondolkodás alapjai is lesznek
legfontosabb képviselp: Vidal de la Blache; fókuszban nála: társ és term kölcsönhatásai

Question 15

3. Az orosz iskola kialakulása

Answer 15

hivatalosan nem létezett geopol- áltudománynak lett kikiáltva a németek miatt;
ennek ellenére: Molotov Ribbentrop paktum szintén geopoli művelet
küldetés: szlávok összefogása
2 főbb gondolkodás-szlavofilek, nyugatosok vitája + (eurázsianizmus megjelenése )

szlavofilek: ortodoxia felértékelése, kifejezetten jó a szláv fejlődési modell nem kell az európai fejlődési utat modellt követni. (Nagy Péteri állapotokhoz vissza kell térni) -katolicizmus terjedésének akadályozása;
erős államban gondolkodnak;a nép majd gondoskodik magáról, az állam pedig vezet

nyugatbarátok- nyugat követése, ázsiaisággal fel kell számolni, európai fejlődési modell nem egy teljesen elvetendő valami

eurázsianizmus: Alexander Dugin képviseli ma pl- orosz civ nem Ázsia vagy Európai civjeinek a része
orosz civ külön civ Eurázsián belül
eurázsianizmus sokszor magába foglal egyfajta nyugatellenességet

Question 16

3. szociáldarwinizmus?

Answer 16

darwinizmus kiterjesztése a társadalomra,
természetes szelekció lejátszódik ugyanúgy mint az állatoknál, az embercsoportok között is—-az erősebb marad életben (és ez így helyes ezen gondolkodók szerint) képviselője például: Malthus (pár gondolat mehet róla is )

Question 17

3. Hobsbawm-imperializmus könyv lényege

• kifejezés
• nem marxisták általános következtetései
• miből látjuk hogy vannak gazdi vetületei az imperializmusnak?
• antiimperialista magyarázatok 2db
• munkásréteg vs középosztály
• defje-hobsawmnak-mi az uj gyarmatosítás

Answer 17

imperialista kifejezés 90es években terjed el kezdetben sokan vallották büszkén imperialistáknak magukat, ez fokozatosan egyre negatívabb értelmet öltött mint szó

nem marxista elemzők sokszor gyökeresen mást akarnak mondani mint a marxisták -vannak akik tagadták hogy az imperializmusnak nagyon komoly gazdi gyökerei lennének (hogy gazdi hasznot huznak a gyarmattartók, lényegi fontossága a kapitalizmusnak az hogy kizsákmányol fejletlenebb régiókat

így nem marxisták inkább: pszichológiai, ideológiai, kulturális, poli vetületre koncentrálnak

H szerint: egyértelműen vannak gazdi vetületei a világ felosztásának ebben az időszakban

területek világgazdban növekvő szerepe- exporttermékek brazil kávé stb

antiimperialista magyarázatok- meggyőzőbb indokuk hogy új piacok iránti igény lehet a fő ok a terjeszkedés mögött
+státusz szimbólum- értéktől függetlenül a területszerzés

kapitalista társ= a gazdaságot és a politikát épp annyira nem lehet különválasztani mint az iszlám államban a vallást és a társadalmat

költséges reformok helyett dicsőség- mint népszerűségszerzés- megcivilizájuk afrikát, kis szelete már a miénk

-tömegpolitika korában a régi rendszereknek is szüksége volt az új legitimációra

imperializmus- nem nyilvánvaló hogy a munkásréteg is ilyen büszkén támogatta volna a feketebőrűek leigazását mint ahogy azt a középosztály tette (Britek ünnepe: birodalom napja)-intézményesíteni akarték ezt a büszkeséget a nagyhatalmak

hittérítés időszaka- papság nagyja fehér, bennszülött hívők száma ezzel szemben megnő nagyon;

periférikus területek nagyban függenek a centrumtól- kuba léte, fennmaradása múlt a cukor eladásán

britek célja nem terjeszkedés, csak másokénak a megakadályozása

az új gyarmatosítás a potekcionalizmussal megerősített versengő nemzetgazdaságok poli és gazdi rivalizálása korszakának egy mellékterméke volt

Question 18

Mackinder: A földrajz a történelem kulcsa

Answer 18

(európai tört az ázsiai tört alárendeltje)-szakít azzal az értelmezéssel hogy szárazföldi és tengeri hatalmak harcaként látjuk a világot

a világot hatalmas, egybefüggő területekre osztotta
mi szerint?
aszerint, hogy milyen szerepet töltenek be a hatalmi viszonyok alakulásában

kulcsterület (pivot) =hatalmi szempontból kiemelt övezet=Eurázsia északi része és Belső-ázsiai területek

ekörül helyezkedik el a szintén fontos: marginális vagy belső ív- szerepe: fontos a kulcsterülethez közeli elhelyezkedése miatt -kulcsterület miatti rivalizálás helyszíne =egyszerre szárazföldi és óceáni típusú

külső/szigeti ív=óceáni periferiális jellegű=Amerika, Afrika, Ausztrália

történelmi példák hoooooossszaaan lényegük: Eurázsia területe fontos

belső peremív: Kína, India, Németo, Ausztria, Töröko
külső: Nagy-Brtől minden más

Question 19

2. P. Bourdieu tér definíciója

Answer 19

Tér:
elkülönült, egyidejűleg létező, egymáshoz képest kizáró pozíciók összessége.

melyeket-- meghatároz: 
a kölcsönös kizárólagosságuk,
 egymásra vonatkoztatásuk,
 a köztük lévő távolság, valamint
 a hierarchiai (alatt, fölött, között) viszonyok 

• a térbeliség a gondolkodás alapvető része, mi is a tér egy darabját töltjük ki a létezésünkkel
• viszonylagosság: relacionalitás, távolság és hierarchia
• Kelet-Nyugat térkép: távolság érzékeltetése, Mo a nyugathoz vagy a kelethez van közelebb?, a távolság, mint alapvető viszony

Question 20

2. Bizonyítsuk be rövid példán át hogy a teret mi határozza meg? -érzékeltessük inkább

Answer 20

• a tér csak egy üres fogalom (space-absztrakt  place-hely), a benne lévő dolgok határozzák meg
• osztályterem: kiemelt pozíciójú tanár
• tárgyalóasztal: egyenrangú-kerek asztal, egymástól ülők távolsága…

Question 21

2. tér és politika viszonya

+nagyon röviden térképek miért becsapósak?

-geopol vs térbeliség

Answer 21

• ahol viszony van, ott politika is (nem semleges senki), ha minden politikai, akkor mindennek van geopolitikai vetülete is
• a geopolitika olyan szemlélet, ami a térbeliség hatalmi aspektusát vizsgálja

miért becsapósak a térképek?
két civilizáció térképén más kontinens lesz a térkép közepén, más a világ “közepe”

Question 22

2. államok területiségéről mit mondhatunk el?

Answer 22

• a modern államok sajátos térbelisége
• territorialitás: a szuverenitásuk összekapcsolódik a területükkel, a területükön belül a gazdasági és politikai hatalom egybeesik, a terület és nem az állampolgárok felett gyakorolja, a hatalma forrása is a terület
• szuverenitás: meghatározott terület feletti főhatalom
• mi különíti el azt, ami az államon belül van attól, ami az államon kívül van
• anarchia  hierarchia
• konfrontatív elemzések, a területiség a konfliktusok forrása

Question 23

2. geopol és identitás?

Answer 23

• a területhez jelentés is kapcsolódik
• esszencializálás: vélt vagy valós sajátos tulajdonság az adott csoport minden tagjára igaz (pl. a déli népek lusták)
• Blut und Boden

Question 24

2. a tér megalkotásának és szervezésének a módjai?

Answer 24

tér megalkotása és szervezése:
premodern (vallási alap, Jeruzsálemhez való közelség, a tér véges, vertikális szerveződés-pokol, föld, menny, hierarchia)

modern (megkérdőjelezhetetlen hierarchia, szekuláris hatalom, végtelen tér, horizontális szerveződés-államok, éles határok köztük)

érett modern (karteziánus perspektivizmus-Decartes nevéből jön, az ember az érzékelés középpontja, független és objektív szemlélő, mindent az egyén szempontjából vizsgálunk)

posztmodern (elvesztik a bizonyosságukat a dolgok, fontos még az állam?, globális hatalom, fluidabb térfelfogás), térképrajzolás példa a dián, feltérképezés, megismerés, új tudományos racionalitás

Question 25

2. a tér stratégiai kihasználásáról mit mondhatunk el?

Answer 25

USA-nak fontos, hogy legyen a Csendes-óceánon szigete, hogy hadsereget állomásoztathasson ott, ne a szárazföldet támadják elsődlegesen, kereskedelem biztosítása

Question 26

2. térbeliség és geopolitika kapcsolatára példa

Answer 26

• a térbeliség a létezésünknek és a politikának is egy dimenziója, geopolitikai elemzéssel vizsgáljuk
• pl. orosz-ukrán konfliktus geopolitikai elemzésének elemei: Európához való közelsége, a Krím elhelyezkedése etnikai határok, energia rendelkezésre állása (térbeli aspektusok); NATO keleti terjeszkedése, történeti kontextus, hidegháborús és világháborús narratívakhoz való viszony, szereplők politikai viszonya egymással és harmadik országgal (politikai aspektusok)

Question 27

3. Demokratikus ideák és a valóság-Mackinder -röviden

Answer 27

1919-ben íródott munka, kulcsterületet immár kissé kiszélesíti magterületre
létrehozta a Világsziget fogalmát-
=Európa, Ázsia, Afrika

,,Aki uralkodik Kelet-Európan, kormanyozza a magteriiletet, aki uralkodik a magterületen, kormanyozza a vilagszigetet, aki uralko-
dik a vilagszigeten, kormanyozza a vilagot.”

Kelet-Közép-Európa mint stratégiai kiegészítés a magterületben megjelenik

=tanulság: Mackinder esetében egy dinamikusan változó elméletről beszélhetünk mely a poli realitásokkal együtt változik, nem egy statikus világképről

harmadik módosításában már leírja: magterület SZU nyugati részére csökken: Léna vidék, Földközi tenger medencéje ellensúlyozni tudja a magterületet! magterület ura nem egyértelműen győztes és a világ ura is egyben

Question 28

2. tér felosztása

Answer 28

-poli gazdi integrációk- alapjai: etnikumok főleg, vagy közös cives értékek

vannak:
- fiziografikus határok: környi adottságok szerint határhúzás
- antropomorf határ: népesség, etnikum szerinti határ

-lehetnek mesterséges határok is abból a szempontból hogy geopoli érdekek mentén húzzák meg őket

Question 29

3. RUDOLF Kjellén, miért fontos, mire hatott? minden amit tudunk róla

Answer 29

svéd politikatudós, 1899-ben adja neki a geopolitika nevet

biopolitika; a nemzetállam az élet természetes kerete,
ugyanúgy mint a német geopolitikai gondolkodásban itt is ____
az állam kollektív alany és élő szervezet

minden társadalmi, politikai és jogi KÖTELÉK ebből ered, örök érvényűen a jót testesíti meg, ennek a fenntartása az államférfi feladata

Question 30

2. Kant és a geopoli gondolkodás

Answer 30

tudástípus Kantnál- 2 típus: priori, posteriori- érzékelésen, tapasztalaton alapuló ismeret

priori tudás: ha vki tudja mi az a kutya akkor azt is tudja hogy a kutya egy állat, és minden kutya állat.

3 priori tényező: idő, tér, kauzalitás

időbeliség, térbeliség és kauzalitás nélkül nem tudnánk értelmezni a körülöttünk lévő világot

=tényekhez szűrökön keresztül jutunk hozzá természetes módon: kritikai gondolkodás nagy gondolata
(geopoli gondolkodás terén is van ilyen szűrönk- nem közvetlen férünk hozzá a tényekhez

Question 31

4. brit geopoli iskola kontextus megalakulása

Answer 31

eddig is tudottak:
70-es évektől relatív hanyatlás, változás tapasztalata
status quo fenntartása, földrajznak a brit hegemónia fenntartása legyen a feladata -Mackinder

 világkereskedelem 1/5-e
 hanyatlik az ipari versenyképesség
 a tőkések már nem csak Londonban tartják a pénzüket, tőkekivitel
o változó világ és a változás értelmezése
 a geopolitika egy lehetséges magyarázat (művészet, kultúra??)

o angol-búr háború, (Kenya-hegyi expedíció)
 véres és az angoloknak megalázó háború a búrokkal

Question 32

4. Kulcs terület pivot area Mackinder-legeleje a bulinak

Answer 32

Heartland elmélet: Mackinder (első verzióban kulcsterület a neve)
nemcsak tébrleiség, időbeliség-3 nagy szakaszra bonjta fel a történelmet: prekol,kolumibánus, és posztkolumbiánis időszak
(Kolumbusz)
posztkolumbiánius időszak= világ fel van osztva

2 fő gesotratégiai jellemző: szárazföldi, tengeri hatalom (bizonyos civ—es tulajdonságok csoportosítása köztük)
időszakok elkülönülnek: éppen abban az időszakban melyik típusú hatalom volt nyeregben

szárazföldi hatalmak előbbsége: prekolumbiánus időszak pl: vikingekkel nem foglalkozik nem illenek bele ebbe az elméleti keretbe
kolumbiánis időszak: tengeri hatalom elsődleges fontosságú
posztkolumbiánus időszak nyitánya= mikor ő alkotni kezd, fenyegetés: tengeri hatalmak veszélyben, szárazföldi hatalmak megerősödése- pl: vasút miatt is hiszi ezt;

Question 33

4. Főfenyegetés- miután elmondtuk a 3 szakaszt amire bontja a történelmet mackinder

Answer 33

vasút: magterület erőforrásai könnyebben elérhetőek lesznek
fő fenyegetés: amit oroszo képvisel: belső perem: Kínára vagy Németora kitudja terjeszteni befolyását: nagy veszély, befolyás kiterjesztése belső peremi államokra,
1, megnövekedett erőforrások:
2, flottaépítésbe kezdhetnek
3,=tengeri és szárazföldi hatalom lenne egyszerre oroszo

Question 34

4. Mackinder elmélete- determinizmusról beszélhetünk-e?

Answer 34

Mackinder: ágencia kérdése: saját sors irányítása: nem a nagy eszmék azok melyek vezetik a világot hanem olyan állandó tényezők képesek erre mint a földrajz
nem a determinizmus formájában, helyette: földrajz arra képes hogy beindítsa az emberek kezdeményezőkészségét és erőfeszítéseiket formálja=ez nem egy klasszikusan determinista elmélet

Question 35

4. Mackinder altogether értékelése-jelentősége utókornak, miben más az elmélete az eddigiekhez képest, ázsia és európa kapcsolata
   fontos: mit mond a brit gyarmatbirről ?
   kikre volt még hatással?

Answer 35

hegemonia feltételeit nem ugy határozza meg hogy államonként külön értékel, egész világra vonatkozóan jelöl ki egy területet mely kulcsfontossággal bír (ez egy újfajta megközelítés) van egyetlen olyan hatalmas szárazföldi massza avilágon mely elsődleges fontossággal bír- mindenki számára ugyanaz a massza

ázsia és európa= cives eredetű konfliktus: köré építi ezt a geopoli elképzelést, eu és ázsia konfliktusa= mindkét felet meghatározta ez a konfliktus

demokratikus ideálok és a VALÓSÁG című mű(=Kelet-Európa szerepe itt már nagyobb lesz részéről, felismerte Mackinder: Németotól kell tartani és nem az oroszoktól )

!!!!!!!!!!! Nagy-Br: föderációva kell válni, birodalomépítés korszaka véget ért;

Mackinder jelentősége abban jelenik meg az utókor szerint: magterület elképzelés a feltartóztatás politikájának alapjául szolgálhatott

Oroszo és Kína egyesülése ebből az elméletből kifolyólag nagyon veszélyes lenne

!!!!!!!!!!!amerikai iskolára nagyon nagy hatással volt

Question 36

4. amerikai iskola kontextus megszületése?

Answer 36

eddig is tudtuk: amerika az amerikaiaké, gazdi fejlődés ezt lehetővé teszi, Monroe, Manifest destiny; Mahan

hihetetlen ipari fejlődés és gazdi fejlődés, gyarmati ipari szerkezet átalakulóban, özömlenek a munkások európából, méretgazdaságossági előnyök elkezdnek később manifesztálódni;
mezőgazd területén is forr- termésátlagok megsokszorozódnak
kiváló infrastruktúra- vasútpályák harmada USAban található a század végére

Question 37

4. miután amcsik kontextusáról beszéltünk fejtsük ki: frontier?

Answer 37

• frontier bezárulása= 20.sz legeleje, századforduló; border, frontier= határ, frontier állandóan mozgásban VOLT eddig =ÓRIÁSI TERÜLETIGYARAPODÁS-Texas, Lousiana, Florida…
• fontos identitásképző dolog ez a frontier, frontier lezárulása=nincsenek szabad területek nyugaton= nagy hatása volt ennek a tapasztalatnak, számos elmélet születik- Jackson Turner frontier elmélet atyja: 1890-es évek eleje=amerikai nép karaktere itt alakult ki

amerikai: találékonyság, individualizmus, reziliencia, optimizmus- területi növekedéshez köthető

pár évtizedig meghatározta a történészek gondolkodását is

minden alkalommal mikor kitolódott a frontier nagyobb lendületet kapott ez az amerikaiság

• bezárul a frontier: stagnálás időszakának kezdete: : gazdasági expanzióra van szükség(ha földrajzilag már nincs mit meghódítani): amerikai növekedés motorja megmaradjon : egybeesik amerikai elitcsoportok gazdi érdekeivel is;

Question 38

4. amerikai iskola- frontier- után beszélni Mahanról ?

Answer 38

Mahan is a stagnálás élményére reagál saját munkájával, Mackinder és Ratzel is hatással volt rá

könyv: Tengeri hatalom hatása történelemre -ettől hírnév

hatással a német és a japán haditengerészetre is- fejlesztési stratégiáikra

amit érdemes róla tudni: szociáldarwinista, és imperialista - klasszikus értelmiség ebben az időszakban

fő tézise a könyvnek: a tengeri hatalomnak van a legnagyobb hatása a történelem alakulására

Question 39

4. frontier után Mahan, Mahan végén de nem teljesen a végén: tanács USA-nak?

Answer 39

USA pozíciója elég jó arra, hogy izolacionsita politikát folytasson, de a nagyhatalommá válást is tudja biztosítani kedvező földrajzi helyzete

konkrét gyakorlati tanácsok:

• Panama-csatorna felügyelete- keskeny sávját tényleg annektálni fogják
• flottaépítés felpörgetése
• tengeri támaszpontok létesítése- kereskedelmi útvonalak ellenőrzése céljából a tengeren

Question 40

4. frontier után Mahan, Mahan végén de nem teljesen a végén: tanács USA-nak

MAJD: tengeri hatalom hat összetevője?

Answer 40

1. kedvező földrajzi helyzet-tengerhez viszonyítva
2. államok természetföldrajzi adottságai-tengerpart hossza, kikötők adottságai
3. állam területi nagysága
4. népesség
5. nemzeti karakter- kereskedő nép az amerikai pl vagy sem
6. kormányzati sajátosságok -pl demokratikus vagy despotikus berendezkedés

Question 41

11. tétel: Nicholas Spykman
    - miben hisz a faszi- híres idézet, külpolnak miről kéne szólnia, mit tudunk róla általánosságban mivel foglalkozott, utólag ráaggtott név

tényezők, szárazföldi és óceáni jellegről mit mondott

Answer 41

A földrajz nem vitatkozik egyszerűen csak létezik. -nagy mondása
-ez azt is akarja jelenteni, hogy a földrajzi tények adottak, azokhoz csak deskriptíven tudunk közelíteni

• poli tudósból lett geopoli gondolkodó, realista gondolkodója a nemzetközi polnak, elsősorban amcsi külpol lehetőségeivel foglalkozott
• Spykman: külpol ideálok helyett az érdekekről szóló harcról kell szólnia, ideálok nem kellenek a külpolba,

• Spykman: feltartóztatás keresztapja: mackinderi elmélet módosítása: Mackinder nyomdokait követi

!!!!földrajzi feltételeket fixnek tekinti; -többi nem állandó tényező: (személyi , intézményi hatalomnak a része )

• legfontosabb tényező szerinte is: szárazföldi vagy tengeri jelleg
• szárazföldi államok : szomszédos állam fenyegetése, szigetországok: legközelebbi tengeri nagyhatalom veszélyes, szárazföldi és tengeri jelleg: komplex biztonsági kihívások

Question 42

11. Spykamn- USA miként kezelendő, peremterület elmélet-rimland elmélet

ebből kifolyólag milyen poli integrációt akar blokkolni spkyman?
spkyman az amerikai klasszikus geopol gondolkodója vagy oda csak Mahan és Jackson Turner sorolható?

Answer 42

• USA szigetállamként kezelendő, Mexikó komoly fenyegetést nem jelent rá se Kanada történelem során

• peremterület a központban: változás Mackinder után: akié a peremterület az Eurázsiát uralja
-belső vagy marginális ív Mackindernél, azért fontos Spykmannél ez a terület: ütközőzóna tengeri és szárazföldi hatalmak között

USA-ra nézve fenyegetés: ha egy hatalmi tömb uralja az egész peremterületet, ez az amit meg kell akadályozni mindenképpen; másszóval ebben a térségben a status quo fenntartása fontos cél: geopolilag plurális status quo fenntartása=nem lehet 1 hatalomé
ez egy örök feladat

• ellenzi az európai integrációt: ez csak USA érdekeinek rovására tudna megtörténni
• ez volt a klasszikus időszak az amerikai geopoli gondolkodásban (minden előbb)

Question 43

11. jobban kifejtve miért fontos Spykmannél a rimland területe- vagy belső/marginális ívé?

Answer 43

a Rimland több kereskedelmi útvonalhoz fér hozzá könnyebben mint a kulcsterület -birodalomépítésnél ott van a tenger számukra

a több kereskedelmi útvonalhoz való hozzáférés több erőforráshoz vezetne

a több erőforrás nagyobb népességhez-így a katonaság is nagyobb lenne

Question 44

5. kontinentális iskolák- németek röviden -történeti kontextus

Answer 44

eddig tanultak: elsődleges: német egység megteremtése, különben a sok pici német állam nem törhet nagypolitikai babérokra, —német császárság ezután versenyfutás-nemzetépítés,afrikai területek megszerzése

organikus államelmélet fontos- ezzel igazolják a német állam terjeszkedését

kieg:
a német geopolitikát nagyon sokáig kizárólag a nácikkal azonosítják

aktuálpolitika itt nyilvánvalóbban van jelen mint más iskoláknál

Question 45

5. és 12. tétel: Ratzel

Answer 45

Politikai földrajz című műve megjelenik 1897-ben
Kjellének is a mestere volt, politikai földrajz címszó alatt alkotott geopoli elméleteket
-közlekedésnek nála is nagyon fontos szerepe van -vasút: politika formáló jelentőség
- emberi tényező, társadalom összefonódik a földrajzi feltételekkel

állam= földi élet elterjedésének egy sajátos formája

!!!!!!!!tökéletlen organizmus az állam- emberi testtel szemben mely irányítható
organizmus alkotói nem cselekednek olyan egységesen, ezért tökéletlen

államszervezetet nagy felelősség terheli

Question 46

5. és 12. tétel: Ratzel : organikus államelméletnél mi tekinhető organizmusnak?

Answer 46

ki tekinthető ennek az organizmusnak? az állam, vagy maga a közösség-nem egy egyértelmű dolog

államszervezet és közösség viszonya- államelméletekben rendszeresen előfordul a kettő kapcsolata:
Weber: intézményesült erőszakszervezet az állam-erőszakmonopólium
-állam alapja a közösség, ettől elkülönül az államszervezet!!!!!
hatalma: bürokratikus úton gyakorolt

Ratzel: állam a területtel szimbiózisban együtt élő társadalom
földből élet merítése, föld és rajta élő emberek szövetsége az állam

ember és a környezet viszonya: Ratzel: földrajz vagy kedvez a fejlődésnek vagy nem kedvez; vagy a föld uralkodik az ember felett vagy az ember a föld felett;

Question 47

5. és 12. tétel: Ratzel : nép, nemzet?

Answer 47

Ratzel: egy területet ölel fel az embercsoport: nemzet -nem eredet, nem nyelv, létezés alapja: föld birtoklása
nép és a földrajz összeforr: Ratzel szerint földből beleivódnak a népbe bizonyos tulajdonságok= spirituális egység?
minnél nagyobb a lakosság annál nagyobb a kötelék-furcsa miért

néger állam: poli eszme nélküli államok, puszta testként funkcionálnak
-antikvitásban osztották így fel, Arisztotelész: nem mindegy puszta test, vagy poli öntudattal rendelkező testről van szó
Ratzel: sima test a négerállam, alacsonyabbrendű valami, mint poli cselekvőképességgel bíró állam: gyengébb is lesz ebből fakadóan

Question 48

5-12: Ratzel- Lebensraum

Answer 48

cél nemcsak a területszerzés, hanem az értékesebb területek megszerzése-lehet mezőgazdilag, nyersanyagokban, energiahordozókban, lehet stratégiailag fontos az a terület: kikötők, utak;
közlekedésnek kiemelt szerep van;-kontroll szempontjából, és keri kapcsolatok ápolása szempontjából

Question 49

5-12 Raztel- Kulturprovinz?

+államok életkora?

Answer 49

Lebensraum elképzeléstől nem teljesen független, állam céljának kell legyen: azonos kultúrájú emberek összefogása: terjeszkedés is igazságossá válik
ezt a gondolatmenetet későbbiekben Haushoffer is tovább viszi-német geopoli gondolkodásra jellemző: elsősorban európán belül van egy természetes kulturális egységként értelemezett dolog

államoknak van életkora
fiatal állam- ereje teljében területekt nyer nagy potenciál

öreg állam, fennmaradása veszélyben , területeket elvesztíthet ha nem figyel

Question 50

5 -Carl Schmitt

Answer 50

nemzetközi rend- történeti ! képződmény; -szabályok alkotják

középkori rend= vallási egység
modern rend=vesztfáliai államrendszer-területi alapú rend
tér nélküli normatív univerzalizmus mint rend= Nagy Br kezdeményezésével (Népszöv)

{rend csak akkor rend ha ténylegesen érvényesülnek a szabályok (ha agresszió meg van tiltva de megtörténik mégis az nem teljes érvényesülés =nincs rend) }

mikben kell akkor gondolkozni?
Schmitt létrehoz a németeknek egyfajta saját monroe elvet- nagytér rendek! vannak,
és a nagyter rendeken belül van egy központi bir
-melynek feladata: kulturális vezetése a régiónak (németo vezesse de csak ilyen szempontból Közép-Európát- nem tetszik náci vezetőknek az elmélet)

Question 51

5- plusz 13. Haushofer

ki ő mit csinált hatása
ki hatott ő rá, mi volt a célja hogyan akarta ezt elérni
1 vh miért bukott el

Answer 51

elméleti hozzájárulásai mellett komoly tudományszervezői munkát is végzett-német geopoli gondolkos intézményesüléséhez sokat hozzátett

folyóirat megalapítása: Zeitschrift für Geopolitik: 1924 -geopol népszerűsítése a széles társadalmi közegben is
2 vh ig prominens lap volt,

fontos: Haushofer politikusokra is nagy htaással volt, népre is-rádióbeszélgetések, népművelő tevékenység- az ő tevékenységének köszönhető

az államok térbeli növekedésének törvénye, háború mint a tér iskolája- szállóigék a társadalmon belül

mély meggyőződése: geopoli műveltséget ki kell alakítania német népnek is
1 vh bukása- geopoli gondolkodás bukása -versailleson bosszú: gondolatok terjesztése által

Mackinderi, mahani hatások vannak gondolkodásában, (nemcsak ratzeli)

Question 52

5- plusz 13. Haushofer -páneszmék geopolitikája

Answer 52

Páneszmék geopolitikája: olyan eszmék melyek, KUKTURÁLIS KÜLDETÉS hordozói- nemcsak az elit de széles tömegek is magukénak éreznek-pángermán eszme
különböző stratégiák: evoluciós, revolúciós stratégiák
evolúciós: átváltoznak a viszonyok: páneszme eléri a célját
revolúció: összeomlás útján megtestesül egy páneszme
dinamizmus fontos a geopoli gondolkodásban
-itt is központi szerepe van
páneszmék nem statikuseszmék hanem dinamikusak
aktuálisan hegemón: nem akar dinamizmust, statikus dolgokat akar maga mögött látni
a páneszmék ösztönösen térbeli megtestesülésre és növekedésre törekszenek -leírtható jelenségekké válnak

Question 53

5- plusz 13. Haushofer-

A világpolitika ma:

Answer 53

ez az a szöveg melyben megvalósul a tudományosigényű munkája a harmadik birnak

német nép felsorakozik a revizionizmus mögé
igazságosság- a magasabb rendű népek, fajok joga az élettér megszerzése;

autarkia joga: önellátás joga: szintén nagyon fontos, központi gondolat németek „világában”
ez azt a jogot jelenti: minden olyan területhez joguk van mellyel gazdi igényeik kielégíthetőek

Question 54

5- plusz 13. Haushofer-A határok földrajzi és poli jelentőségéről:

Answer 54

határtudat megteremtése a cél
erős határtudat-szigetek

Német társban nincsenek ennyire egyértelmű határok, ezeket meg kell teremteni-határhoz való viszonyulást

• ezek formálható dolgok
  határokról úgy gondolkodik: természetes határ az ideális határ

német geopoli érdekek vsszavezetése a természetföldrajzra (itt is)

Question 55

Haushofer vs Ratzel -Ratzel határtudatról miként beszél?

Answer 55

Ratzelnél nem határtudat van szó szerint de megállapítja hogy a földdel való egybeforrottság érzése nemcsak akkor erős ha nagy népesség lakja

hanem akkor is ha jól megállapítható határai vannak-a föld jól körül van határolva

következtetés: szigetország jobban össze vannak forrva a földjükkel

=legtudatosabb nemzeti eszme- köv: nacionalizmus szélesebb körű jelenségnek kéne lennie a gondolatmenet alapján ha ez igaz pl Nagy Brben mint kontinentális jellegű országokban

Question 56

-Organikus államelmélet bővebben?

Answer 56

amit eddig tudunk:
államoknak van életkora, nemzet mitől lesz nemzet, miért tökéletlen organizmus az állam, néger állam mi

organizmus-életfeltétel- területszerzés és ez által táplálkozik az állam-élettér, Lebensraum
államok életkora látszik abból is hogy 1, népesség nő e vagy csökken- idős államoknál csökken a népesség
2, a kulturális identitás stabil e vagy sem-fiatal államoknál stabil

minden állam területeket akar in the same way that állatok élelemért küzdenek egymás ellen

Question 57

Ratzel határokról írt meséje?

Answer 57

-határvonal- gondolkodás megkönnyítője, képzeletünk egy támaszpontja

határvonal megértése- vizsgálni kell nyelvi, faji, gazdasági, kulturális, vallási területek határait is

határvonalat- etnikai szempontból, közlekedési, települési kulturális szempontból a határokat nem tudja átrendezni a győztes hatalom egy háb után

-valóságos határokat a fentiek alapján a háborúnak is respektálnia kell, és az absztrakt határvonalakat pedig meg kéne szüntetni

eddig is tudtuk: állam ugye a földi élet elterjedésének egy sajátos formája- van egy elterjedési terület; -ennek legtávolabbi pontjai vonallá rendeződnek és ezt nevezzük határnak

etnikai határok mozognak leginkább az emberek összevissza vándorlásával

nem biztos hogy az elterjedési területe az államnak egybefüggő —-lehetnek államhatáron kívül eső - exklávék

Question 58

Ratzel könyvében- határok mint fejlődési fokok hogyan jelennek meg?

Answer 58

határ= fejlődési fokot is jelképez- határ matematikailag pontos meghatározása, földmérések—ez mind nem jellemző a néger államra
a néger államnak nincs igénye arra hogy pontosan meghatározza határait ez szerintük nem állami szükséglet
DE még Dél-Amerikáról is azt mondja Ratzel hogy fejletlenebb ilyen tekintetben- mindenki határproblémáktól szenved szerinte

Question 59

Ratzel mit mond a britekről és határaikról?

Answer 59

eddig is tudtuk: lakosság jobban össze van forrva a földdel ha szigetországról van szó-Nagy Br csodálata Ratzel írásában- Nagy Br-a 19 sz ban egyik államnak sem sikerült határait megtartani nekik sikerült szigetországként

Question 60

Haushofer kieg?

Answer 60

őt abból a szempontból kétesélyes rasszistának nevezni egyébként hogy felesége félig zsidó volt

nácik hiányolták: rasszok fontossága, hierarchiája nem hangsúlyos elméletieben
-nácik egy rétege szerint: rendben, hogy földrajzi determinista Haushofer ugyanugy mint Ratzel de szerintük a történelem folyamán a földrajznál meghatározóbb tud lenni a rassz

fontos: Mackinder gondolata mentén Haushofer ugy gondolta hogy az Oroszokkal baráti kapcsolatot kell ápolni, nagy akadálya volt az első vhnak hogy az oroszok nem az ő oldalukon álltak- kulcsterület őrzőjével joban kell maradni

érdekesség: Haushofer fia szintén külpoli tanácsadó volt, de Hitlerből kiábrándult és merényletet tervezett ellene társaival együtt ez lett halála oka

Question 61

5 .Francia iskola történeti háttér?

Answer 61

amit eddig tudunk: németekkel való konfliktusból vesztesen kerültek ki,biztonság növelése a cél
relatív kis gazdi erő;
geopoli gondolkodás- filozofikusabb, kevésbé gyakorlatias jellege van;
kontinentális filozófiai alapok- egyben a kritikai gondolkodás alapjai is lesznek
legfontosabb képviselp: Vidal de la Blache; fókuszban nála: társ és term kölcsönhatásai

nagyhatalmi túlélés az elsődleges cél- britekhez közeledés, gyarmatbir stabilizálása és építése mint cél, németek gyengítése másik

Question 62

5. Francia iskola társi háttér?

Answer 62

intézménypolitikai mélységekbe ereszkedő vita alakul ki- földrajz maradjon egy leíró, deskriptív , objektív tudományterület vagy inkább geopolitikai irányba evezzen át

vita eredménye: geopolitikai irányt szívlelő tudósok száműzése akadémiai körökből
két száműzött gondolkodó pl: André Siegfried, és Jacques Ancel

ki a francia iskola alapítóatyja? Vidal de la Blache

Question 63

5. Fro iskola ki volt Vidal de la Blache?

Answer 63

imperialista törekvések idején hírnév
iskolaalapító
történész-ennek köszönhetően sajátos nézetrendszere lesz

+La France de l’Est: hírneve ehhez a művéhez kötődik;
-igyekezett rámutatni miért inkább francia Elzász-Lotharingia - annak ellenére hogy a német kultúra érvényesül a területen inkább -mások véleménye: ez az első geopoli mű

német determinizmus téves irány szerinte
posszibilizmus fontos elem itt:
ember is földrajzi tényező- -van ágenciája van cselekvőképessége az embernek- ezen keresztül földrajzi feltételek alakítására képes- markánsan más attól amit a németek képviseltek!!!-ez gyengíti hosszabbtávon a környezet emberre gyakorolt hatását

Annales de Géographie (ánnál dö zseográfi)-folyóirat hozzá kötődik

Question 64

5. Fro iskola-főbb gondolkodók bemutatása- Lacoste:

Answer 64

Hérodote folyóirat (érodot kiejtés), 1976: a geopol relegitimálása -ehhez a nácik utáni geopoli gondolkodás, nyitáshoz hozzájárult munkásságával -egyre komplexebbé vált a 70es években hogy mit jelent a geopol

Lacoste megakarta változatatni a hidegháborúról alkotott elképzeléseinket- szerinte túl eurocentrikusan állunk hozzá a hidegháború témájához

földrajzi tudás= stratégiai tudás, és poli jellegű tudás egyben-nem önmagáért való tudományként kell rá tekinteni, hanem stratégiai tudáshalmazként, egy olyan tudás ami pl az adminisztrációhoz, kormányzáshoz is szükséges -dominancia és az uralom kiterjesztésének eszköze

népművelési tevékenységet folytatott

amerikai bombázások vietnámban-elítéli hogy mennyi civilnek ártottak -ellengeopolitika fogalma

Question 65

5. fro iskola főbb gondolkodók? Lacoste-képzetekről vélemény

Answer 65

1. geopoli helyzetek elemzésének kulcsa, geopoli képzetek (vagy nézetek) vizsgálata

Az egymással ellentétes képzetek vizsgálata: 1. párosával kell vizsgálni a geopolitikai képzeteket, azok megalkotóival együtt

2. téregyütteseket több szinten kell tudni elemezni + kombinálni az idő többsíkú vizsgálatával

Question 66

5. fro iskola- főbb gondolkodók? -Braudel és Lucien Febvre

Answer 66

Lucien Febvre (Févr-puha r a végén alig van ott):

posszibilizmus megalkotója, Marc Bloch-munkatársa, akiknek köszönhetően ez a folyóirat az a folyóirat lett ami-Annales d’histoire - nagy hatású munka, gestapó meggyilkolja, Febvre vezette utána a folyóiratot
L.Febvre: A föld és az emberi fejlődés. Bevezetés a történeti geográfiába. 1922- a posszibilizmus ebbe születik meg

Brauel: gazdaságtörténeti fókusz, hatvanas évektől ő vezeti az Annalest
: disszertáció: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában-ez hozza meg neki a hírnevet

Question 67

7. földrajzi determinizmus

Answer 67

a természeti tényezők emberre gyakorolt hatásai
determinisztikusak
minimális mozgástér, és ágencia (ágencia= poli cselekvőképesség beszűkül)

a felvilágosodás nagy gondolkodói, német geopolitikusok többsége pl: Montesquieu: klíma determinizmusról beszél

a nagy hőség elveszi az ember erejét és bátorságát:
a hideg éghajlat alatt a testi szellemi erő olyan, hogy az embereket tartós, fáradságos, nagy merész cselekedetekre képesíti -> hideg éghajlatok népei képesek megőrizni szabadságukat

pl: kína cilivizációsan szigetként fejlődött az is a földrajznak köszönhető, leszámítva Vietnám hatásait és az hogy Indiával a 20.sz-ban háborúztak először és nagyon rövid ideig

Question 68

7. földrajzi posszibilizmus

Answer 68

a természetet érő humán eredetű hatásokkal is számol
Lucien Febvre: francia iskola -történész elnevezés tőle ered
a környezeti feltételek mint lehetőségek -> melyekhez az adott társadalom alkalmazkodhat, illetve valamelyest alakíthatja azokat
viszony kölcsönös nem egyirányú
+az hogy adott korban és adott helyen mennyire függ a társadalom és hogyan képes a természetre hatni, bonyolult társadalmi tényezők függvénye

Question 69

7. földrajzi nihilizmus:

Answer 69

természet szerepének teljes tagadása: társi és gazdi folyamatokban
miért van ez így? technológiai fejlődés
ide is sok példát lehet felsorolni
pl: űrbeni élet: pusztán technológiára van szükség
Norvégiának pl intenzív növénytermesztése: cél függetlenedni a jelenelgi mezőgazdi függő viszonyoktól
legjobb példa: Mao vas és acél országa
öbölállamok mesterséges oázisai

Question 70

8. közelség/távolság,méret tétel (ez még nem a közelség kifejtése, csak hogy általánosságban miről beszélünk)

1, ezek mint fogalmak

2, ukrajnai helyzet

3, poli percepciók

miért fontos erről tanulni

Answer 70

nemcsak térben lehet gondolkodni közelségről és távolságról

viszonylagos nem abszolút fogalmak (attól hogy Németo közel van hozzánk nem állt közel hozzánk a náci ideológia, nem befolyásolt minket annyira jelentősen)

!!! mikor önkéntelenül használjuk ezen fogalmakat akkor az összes egyéni meghatározásunkat belevihetjük ezen elemzésekbe =jelentősége annak miért tanulunk erről

érzelmi közelség, távolság, fizikai közelség távolság: több szempont alapján értékelünk egyes eseményeket
pl: Ukrajnai háború jóval nagyobb hatással van ránk mint a szomáliai helyzet
politikai percepciók válaszok: tartsd közel a barátaidat de még közelebb az ellenségeidet

Question 71

8. közelség ?

ami közel van azzal….
pszichológia szerű fogalomról tudni beszélni

Answer 71

mit feltételez a közelség?
kölcsönös függőséget lehet,
nagyobb figyelem fordítása a másik államra,
kémkedés, információszerzés- szükséges ahhoz hogy jobban informáltabbak legyünk

kognitív hierarchiába minnél tőlünk távolabbi országról beszélünk, annál kevésbé ismerjük azt az adott országot !!

közelség/távolság a birodalmak esetében: egybefüggő és széttagolt birodalmak

ami közel van azzal interakcióban állunk:
közelség:
-interakció (együttműködéses vagy konfliktusos)
-dependencia (egyoldalú vagy kölcsönös)
-fenyegetettség, veszély

Question 72

8. méret kérdésköre

Answer 72

méret kérdésköre:
torzítja az államokról a felfogásunkat az hogy mekkora az az állam
nagyobb katonai potenciált társíthatunk egy eleve területileg nagyobb államhoz
stb

pl: Ororszországnál is nehéz értelmezni egy átlagember számára hogy gdpben értelmezve körülbelül akkora mint spanyolország

Question 73

6. Carl Schmitt mi a politika? ki volt ő ? -röviden nagyon

Answer 73

(Carl Schmitt: A föld nomosza -könyv)-híresebb munka
Mi a politika? barát ellenség viszonya határozza meg azt -ezt másik könyvében fejti ki
(Schmitt)
(náci párt ideológusa volt, ma nagyon népszerű gondolkodó)-mégis megkerülhetetlen az amit alkotott: baloldaliak is gyakran hivatkoznak rá, jobboldaliak is nyilván

Question 74

6. Carl Schmitt szárazföld vs tengeri hatalom -történelmi példa nélkül!

Answer 74

föld nomosza: nomosz=törvény
=földtől nem lehet elválasztani a polt
föld magában hordozza a jogot, földön lévő határvonalakban meghúzódik
„magán viseli a rend nyilvános bélyegét”: emberi együttélés rendjei és helyei nyilvánvalóvá válnak
tengerről mit mond?
ezzel szemben nem ismeri ezenfajta rendi sajátosságokat, nem tudok határvonalakat húzni, =poli rend, jogrend kiépítése nem lehetséges
csak egy szárazföldi hatalom tudja megteremteni a politikai rendet=civilizációs, morális fölénnyel bír=jogrend
=ilyesfajta rend nem várható tengeri hatalomtól= az csak rabló kultúra lehet
=kalózkodás tere elsősorban: vedd el tűnj el: tenger lehetővé teszi ezt az eljárást ez nem fér össze a felelős politikai gondolkozással
genetikusan romlott politika= tengeri nagyhatalom =rablókultúra

Question 75

6. Carl Schmitt gondolkodására példa- tengeri és szárazföldi hatalmak közötti ellentét? -politikai fogalmával ezt hogy lehet összekapcsolni

Answer 75

pl: USA, Nagy-Br Schmitt korában is
Németonak tulajdonítja az összes pozitívumot mely a szárazföldi logikájából származik
ma is sokszor előkerül: tér nélküli univerzális rendet szeretnénk, pl globális kormányzással, vagy ragaszkodunk ahhoz hogy a mi földünkből származik a mi politikánk
=mind a mai napig nagyon érdekes kérdés
A politikai fogalma: szárazföldi és tengeri hatalom antagonisztikus ellentétével hogyan lehet ezt összekapcsolni?
politikai fogalma: minden ami más az idegen: nagy leegyszerűsítve
ellenség egzisztenciálisan valami más

Question 76

Aron háború és béke című könyvében mit mondott?

Answer 76

Háború és béke
tér= külpolitika környezete
minnél mélyebb valakinél a földrajzi tudás Aron szerint—annál kevébé determinisztikus álláspontot vesz fel az illető
Montesquieu idézete- meleg éghajlat gyávává teszi az embereket-nemcsoda hogy a mediterrán térségben sok volt a rabszolga;
hideg éghajlaton élő emberek bátrak és így szabadok maradtak
—determinizmus- manapság senki nem gondolja hogy a népek szabadsága az éghajlat által beléjük táplált tulajdonságokon múlna
nem lehet egész népcsoportokat csak negatív vagy csak pozitív tulajdonságokkal felruházni
de felhívja a figyelmet- nem szabad a földrajzot egyáltalán nem befolyásoló tényezőnek tekinti (ahogy nem szabad mindent meghatározó tényezőnek tekinteni se)
Aron:
szárazföldi birodalmak- hatalmuk a birtoklás szelleméből ered
tengeri birodalmak: hatalmuk a kereskedelem szelleméből táplálkozik

Question 77

14. Annales-iskola-fejlődése röviden, mi volt a célja.

basic adatok- alapítók, alapítás, céljuk, 2 db
milyen tudományterületeket “vegyítettek”

Answer 77

-alapítói: Lucien Febvre (Lüsz(i)jan Fév(r)) (Mark Blökk)
alapítás éve: 1929
-miattuk lett a folyóirat ennyire sikeres a kezdetektől
-cél: vidali hagyományok továbbvitele
-interdiszciplináris társtudományi irányzat megteremtése

szociológia, földrajz, közgazdaságtan kombinálása a történelemmel

politikán és diplomácián túl nagy a fókusz mikor megakarjuk érteni a történelmet, mélyebb strukturálisabb tényezők kellenek melyek hosszú időn át befolyásolták korunkat-hosszútávu trendek vizsgálata a fontos

előzmények a történetírásban: bezárkózott specializáció jellemezte, történeti tények bálványozása-

szerintük a történészeknek minden társadalomtudományt meg kéne ismerniük alapszinten

hasonló gondolkodásúak vezették az Annalest évtizedeken át majd megérkezik a folyóirat élére : Fernand Braudel (fernán bhrodell)

Question 78

14 Annales iskola-fejlődéstörténet röviden megvolt, céljai is —Braudel milyen változásokat eszközölt?

Answer 78

-60as években- a földrajz és a történelem még jobban összeforr az Annales iskola munkáiban
Fernand (fernan) Braudel(bhrodel xd) vezetése alatt

két tudomány összekapcsolása: geohistory néven fut
-disszertációjának is ez a mondanivalója: földrajz tényezők mennyire mélyen befolyásolják a történelmet

60as évekre mikor átveszi a folyóiratot addigra a strukturalizmus a francia berkekben elterjed-strukturalizmus elemeit viszi be Braudel

Braudel szerint: nem a vezetőket, döntéshozókat kell vizsgálni hanem azt hogy az átlagemberek élete hogyan változott a történelem során

politika, diplomácia mint fókusz eddig- ehelyett: klíma, demográfia, mezőgazdaság

falvakról mikrotanulmányok jelennek meg

Question 79

14 Annales iskola -Fernand Braudel- időszemlélet

Answer 79

időszemlélete: idő síkok - van egy hármas rendszer

1, hosszú időtartam (az első síkja az időnek)-struktúrák vizsgálata ezen keresztül lehetséges
2, konjunktúra ciklikus mozgások vizsgálata
3, az esemény idősíkja amire általában a legnagyobb hangsúly kerül történelemtudomány terén

nem az a feladat hogy az eseményekkel foglalkozzunk =helyette: ciklikus mozgásokat, struktúrákat ismerjen fel egy történész

Question 80

14 Annales iskola -Braudel: disszertáció vs világgazdaság:

Answer 80

• világgazd megalakulása- 1450 körül kapitalista jelleggel (kapitalizmussal is sokat foglalkozott)
• ez a kapitalista világgazd hierarchikusan van berendezkedve
• hogyan jön létre a kapitalista világgazd hierachikus rendszere? nemzetközi munkamegosztás által
• (Braudel munkája hasonló a világrendszer szemlélethez egyébként)
• lassan változó tér- teret gazdi interakciók hozzák létre- ő ezt gazdi világoknak nevezi

-pl:gazdi világ-mediterrán világ-kereskednek a tengeren át ágenciájukra támaszkodva-természetes határokon: hegy, óceán átnyúló tevékenységeket folytatnak- létrejön a mediterrán gazdasági világ- sajátos gazdi interakciókkal, üzleti kapcsolatokkal

Question 81

14 Annales iskola- Braudel-kieg—beszéltünk hatásáról az Annalesra, időszemléletéről, földrajzról, gazdi világokról mi maradt ki

mi a világgazd- van központja ezt a központot mi jellemzi 2 tény,.

milyen alterületei vannak a világgazdnak ?

Answer 81

világgazd= gazdi világok rendszere
központ: irányító városok-tőke itt koncentrálódik

• folyamatosan változik a rendszer- centralizáció és decentralizáció is zajlik- fontos hogy éppen hol helyezkednek el ezen városok
  (pl: itáliai városok irányából a németalföldi városok lesznek központok, onnan átmegy a központ Londonba stb )

van: centrum, köztes területek, periféria

 a kultúra, politika is
terjednek és formálódnak térben, a gazdaság csak az alap, ezek rárakódnak

idézet: Braudel számára a földrajztudomány több egyszerű színtérnél, tér= pol szintérje,
tér a politika tétje

Question 82

15. tétel Lacoste alaposabban —–geopoli nyitás, dekolonizáció kapcsolata-dekol hullámok később

Answer 82

Hérodote folyóirat (érodot kiejtés), 1976: a geopol relegitimálása -ehhez a nácik utáni geopoli nyitáshoz hozzájárult munkásságával -egyre komplexebbé vált a 70es években hogy mit jelent a geopol

ez a folyóirat jelentős mert a geopoli újra feltűnik a közéletben
tematikai nyitás- ami ezt megtermékenyítette
az a dekol folyamat volt, ez az időszakot nagyon jellemzi, amikor a 2 vh utáni időszak szóba kerül: az hidegháb időszaka, de nagyon keveset tudunk a dekolról – nagyon eurocentrikus megközelítés hogy hideghábról tanulunk főként
Lacoste ezt akarja megváltoztatni- ezt az új témát hozta be
dekol: a hatalom térbeli elrendeződésének megdőlése

Question 83

15. tétel Lacoste a dekolonizáció hullámai- milyen 3 fő fókusza van az “Érodot”nak ?

Answer 83

A dekol hullámai:
1. hullám: 1945-55 Nyugat és kelet-Ázsia , egyes észak-afrikai országok
2. hullám: 1955-65 Algéria elnyerte a véres háb után függetlenségét kb 15 afrikai gyarmat túlnyomóan békés függetlenedése
3. hullám: Portugál afrikai gyarmatok nagy része
a dekol geopoli jelentősége:
-1960 nyilatkozat az ENSZ-ben: Nyilatkozat a gyarmati országoknak és népeknek biztosítandó függetlenségről
-1964: a G77 alapítása

folyóirat megalapítása idején sok dekol témájú cikk
3 fő elem a fókuszban a folyóiratnál: térképek, történelem, határok problematikája- támpont a geopoli gondolkodáshoz

Question 84

15. tétel- Lacoste-földrajzi tudás, geopoli tudás alaposabban mint eddig

Answer 84

fel kell tudni ismerni, hogy nemcsak akadémiai kérdések a földrajzi kérdések,
a tömegkultúrán keresztül a földrajzról folytatott viták elérik az átlagembert is

geopoli tudás=poli tudás, tér az egy társadalmilag kontstruált tér, a tér nemcsak úgy létezik, mi magunk társi párbeszédek során formáljuk meg, tesszük azzá ami

földrajzt királyoknak, hadvezéreknek oktatták- pol csinálás, háború csinálás
földrajzi tudás= stratégiai tudás, és poli jellegű tudás egyben-nem önmagáért való tudományként kell rá tekinteni, hanem stratégiai tudáshalmazként, egy olyan tudás ami pl az adminisztrációhoz, kormányzáshoz is szükséges -dominancia és az uralom kiterjesztésének eszköze

Question 85

15. tétel- Lacoste vs Vietnám

Answer 85

73ban megjelenő munka: Illustration of Geographical Warfare című írása

72ben ellátogatott Vietnámba, tanulmányozni az amerikai bombázásokat- ezek szerinte Vörös-folyón lévő gátakat célozták folyamatosan: elérték- öntözőrendszerek totálkárosak lettek a földekre, lakóházak és földek használhatatlanná válása -ez volt a célja, -ellengeopolitika fogalma: emberek mindennapi élete szempontból milyen hatásokkal jár a nagypolitika efféle működései
-nemzetközi hírnév ezután
ezt a gyakorlatot földrajzi hadviselésnek nevezte, nagyon elítélően nyilatkozott rajta- nincs meg ez az akadémiai távolságtartás- objektív földrajzelemzés
nem akar semleges maradni a kérdésben

Question 86

15. tétel Lacoste -geopoli enciklopédia, képzetek

Answer 86

1993: Dictionnaire de géopolitique: két évtized munkája, enciklopédia jellegű dolog, szerzője és szerkesztője is ennek a dolognak-több mint 40 szerző-geopoli eszmék, helyzetek egyfajta szótára

Lacoste ebben azt mondja: geopoli helyzetek elemzésének kulcsa, geopoli képzetek (vagy nézetek) vizsgálata
azt mondja: akkoris ezen értelmezésekből kell kiindulni ha azok nyilván hamisak, mert mondjuk befolyásolva vannak polilag- pl az ukránok értékelik az éppen aktuális geopoli helyzetet- nyilván az ukrán nézőpont dominál majd benne-de ugyanúgy figyelembe kell venni az ő értékelésüket is
ezekkel is fontos foglalkozni akkoris ha nem feltétlenül nyújtanak reális képet

2. téregyütteseket több szinten kell tudni elemezni + kombinálni az idő többsíkú vizsgálatával

Question 87

16. hidegháb geopolitika- 2 vh hatása a geopolra és a hidegháború

miért mondhatjuk azt hogy az unverzális tér jellemzi a hidegháb időszakát?

Answer 87

miért mondhatjuk azt hogy az UNIVERZÁLIS tér jellemzi a hidegháb időszakát?

mert a regionális integek -nem kívánnak a globális gazdi poli rend alternatíváivá válni-abba való jobb pozíció kiharcolása a cél

(regionalizációt arra használják hogy, adott globális, kapitalista világrenden belül érjenek el jobb pozíciót )

annak ellenére hogy vannak regionális tendenciák, AZ UNVERIZALISTA SZEMLÉLET MEGHATÁROZÓ

világot továbbra is a kapitalista világrend az ami meghatározza-SZU ezenbelül működik-gyengébb pozícióban hidegháb alatt is, emiatt
SZU is kapitalista világrenden belül működött attól függetlenül hogy mást képviselt

Question 88

16. hidegháb geopolitika- 2 vh hatása a geopolra és a hidegháború;

univerzális tér jellemzi a hideghábos időszakot ezután kitérünk arra mi a különbség polföldrajz és geopol között?

-geopoli gondolkodás a hidegháború után- geopoli gondolkodás újjáélesztése
politikai földrajz kontra geopolitika

Answer 88

1, polföldrajz tovább él azt feltételezik róla hogy kevésbé átpolitizált mint a geopol-így tovább él
polföldrajz igyekszik jobban hangsúlyozni hogy objektív

2, poli földrajz sokkal kevésbé elméleti irányultságú, ténylegesen földrajzhoz közelebb eső leíró igényű tudományról van szó
pl választásiföldrajz, etnikai térképek megrajzolása- kevésbé elméleti stratégiai jellegű dolog

• tudomány inkább poli földrajznak bélyegzi amit csinál, de az USA pl a kormányzatuk maguk kezdenek geopoli stratégiákat kimunkálni-anélkül hogy feltétlenül ezt annak neveznék

-azáltal hogy kormányzati oldalról ered egyből belekerül a gyakorlatba is, egyből valósággá válik, ezáltal a geopolnak van egy önbeteljesítő jóslat jellege!

nincs meg az a bizonytalanság faktor hogy vagy valóra válik egy egyetemi tanár javaslata vagy sem

Question 89

16. hidegháb-geopol törésvonalak
    (miután beszéltünk arról hogy univerzális rendet akar usa, és a geopol-polföldrajz különbségről)

minek az időszakát éljük hidegháb alatt nemzetközi poli elméletek terén? -easy

amerikai külügyet érintő változások

Answer 89

•realizmus kora= hidegháb kora
- ha vki realista nemzetközi polt művel, az általában geopoli jellegű megfigyeléseket is tesz;

• amerikai geopoli gondolkodás: nagy intézményi fejlesztésen megy át az amerikai külügyi rendszer-elég erős lemaradásban van, a jelentőségéhez képest-háb kitörésekor: 600 alkalmazottja van a state departmentnek- ami nagyon kevés ; modenrizáció megvalósulása
41-től ; külügyi szolgálat létrejötte; .
46: ezt összevonják a state departmenttel;
47: state departmenten belül alakul egy poli tervezői csoport: Kennan is itt fog dolgozni
-47ben ezenkívül megszületik: Új nemzetbiztonsági törvény
-hírszerzés integrálása a külüggyel-létrehozza:
Nemzetbiztonsági tanácsot-meghatározó szerep a külügyi stratégiaalkotásban; korai hideghábos időszakban:

Question 90

16. hidegháb USA külpol- Kennan

Answer 90

• George Kennan fontos: A Hosszú távirat és a Mr. X cikk
• azért vált klasszikussá mert: máshova helyezi a hangsúlyt Kennan:
1, szovjet terjeszkedés oka a belső bizonytalanság-belső hatalmi struktúrák milyensége,
2, amikor megakarjuk állítani őket, nem az ideológiát kell megállítani hanem a szovjet államot- teljesen más elképzelés mint addig,

feltartóztatás: csak kifejezetten azon területeken melyek stratégiailag fontosak USA számára(nem kell mindenhol feltartóztatni) – tárgyalás is feltartóztatás fontos eszköze
• kulcsfontosságú területek:Mediterráneum, Közel-kelet, Japán és a Fülöp-szigetek: ezt a nagyon erősen katonai jellegű elgondolást Kennan- ő ezt kiterjeszti sokkal inkább humánföldrajzi elképzelésre- pl: gazdi erő is fontos szempont-ezalapján is lehet egy régió fontos, terület- pl: Németo – ezalapján is mondható el egy területről az hogy a terület fontos és ne kerüljön az ellenség kezére- Kennan hozzáadott értéke ilyen keretekben fogalmazható meg

Question 91

16. hidegháb USA- kennantól eltérő feltartóztatás ötlet

Answer 91

• másik fontos dokumentum: Nemzetbiztonsági tanács 68. cikke: 1950 Paul Nitze- Kennanhez képest új elképzelés a feltartóztatásra-
- itt csak katonai oldal kerül elemzésre -érvelés alapja az erkölcsi felelősségvállalás
-szunak mindjárt lesz atombombája cselekedni kell, biztonságát usa-nak maxima
lizálni kell amennyire lehet, hidrogénbomba fejlesztésébe kell kezdeni

különbségek eddigiekhez képest: Kennanhöz képest: nem tesz különbséget területek között utóbbi- nincsenek fontos és kevésbé fontos területek; inkább katonai komponensen van hangsúly utóbbinál

Question 92

16. hidegháb röviden mi történik Eisenhower alatt?

Answer 92

• NSC 1950 Dominó effektus megfogalmazása
• Paktománia: szocialista tömb -katonai támaszpontokkal körbekerítés
• 60as évek: Dullesi külpol: beszél de nem cselekszik-kritika alá vonják személyek pl: Brzezinski: ez a vízió hiányát volt hivatott leplezni -Dulles retorikája; az ő javaslatai (B): keleteurópai rendszereket úgy kell eflogadni ahogy vannak, de a társadalmi viszonyokba kell beavatkozni- kapcsolatok erősítse, belső reformok-nemzeti mozgalmak támogatása stb.

Question 93

16. hidegháb röviden mi történik Eisenhower után?

Answer 93

• Kennedy új irány a külpolban: Johnson és a vietnámi háb
• 1961-1981: nagy hatást gyakorolnak a következő személyek: McGeorge Bundy, Henry Kissinger, Zbigniew Brzezinski;
• Kissinger: sokat hozzátett a geopol fogalmi rekonstrukciójához -geopoli gondolkodásnak ez a cél: szuperhatalmak közti versengés elméleti alátámasztása – sok klasszikus kiindulópontot megtartanak; forradalmi újdonságokból viszonylag kevés van (tanárnő szerint alig), gondolkodásmód hasonló

Question 94

17. mi a geopolitikai kód alapvetően és milyen elemei vannak?

Answer 94

• kik az aktuális és/vagy potenciális ellenségek?
• kik az aktuális és vagy potenciális szövetségesek?
• hogyan tarthatjuk meg a szövetségeseinket és építhetünk újakat?
• hogyan szállhatunk szembe ellenségeinkkel és a potenciális veszélyekkel?
• hogyan igazoljuk a fenti kalkulációkat a közvélemény felé?

egészen máshogy lehet megválaszolni a fenti kérdéseket ha regionálisviszonylatban vagy világviszonylatban gondolkozunk-vaagy kontinensek alapján

doktrínák tartalmánál érdemes lehet összehasonlítani a fenti kérdések alapján hogy mitől különböznek egy másik doktrínától

Question 95

17. geopoli kód után

gyakorlat kontra diskurzus
mi a geopoli valóság?
-Toal a költő mit mondott?

Answer 95

mi kreálunk egy geopoli valóságot- szokás arról beszélni mintha ez csak lenne és mi elemezzük, sokszor mi maguk alkotjuk meg azt a valóságot amit aztán mi magunk elemzünk -önbeteljesítő jóslat jelleg visszaköszön

hidegháb kapcsán fő állítás: nem lehet nem jelentőséget tulajdonítani a geopoli diskurzusnak

diskurzus és gyakorlat megkülönböztetése: sokszor hamis megkülönböztetés
-ezen jelentésadási folyamatok az adott kontextushoz nagyon erősen kötődnek (társi kontextus) : Gerard Toal- gondolatai ezek: gyakorlat és diskurzus az egy hamis megkülönböztetés

• a geopol mint az államhatalmi intelligencia (=kormányzók és tanácsadók) „diszkurzív(kifejtő,következtető) gyakorlata”

Question 96

17. geopoli kód után gyakorlat kontra diskurzus-mi a diskurzus fogalma?

!!!!! ki az aki ilyen diskurzusokat alkot? ki alkotja a geopoli valóságot?

Answer 96

diskurzus: szabályszerűségek összefoglaló neve melyek értelmet kölcsönöznek- tág tudásminták melyek nélkül nem értelmezhető az amit politikáról és egyes eseményekről mondunk

ki az aki ilyen diskurzusokat alkot? ki alkotja a geopoli valóságot? poli, államivezetők központi szerepe-ez nyilvánvaló; lényeg a lényeg: tudományos elit, értelmiség szintén alkot geopoli valóságot sima újságíró is alkot- azzal hogy kiválogatja miről fontos írni miről nem

Question 97

17. Toal- mi azt államhatalmi intelligencia? -nagyon rövid válasz

Answer 97

államhatalmi intelligencia: Carter doktrínánánál nem csak Carter személye számít, mögötte levő stáb= államhatalmi intelligencia

Question 98

17. geopoli kódok diskurzusok után—–főbb tényezők a hidegháborús amerikai geopolitikai diskurzusokban

ELSŐ KÖR-amcsi mint hely, elnök, két amerika kép, geopoli valóság újratermelése

Answer 98

-elnökök speciális szerepe- övék a történetmesélés joga=reprezentáció hatalma
-• amerika mint hely reprezentációi mint hely nagyon mélyen mitologikusak: pl (Thomas) Paine írásai Noé bárkájához meg ilyen dolgokhoz van hasonlítva Amerikai mint hely, Amerika az új világ-ahol mindenki tiszta lappal indul- óvilág összes mocska megszűnik itt, emberiségnek ez milyen komoly értékeket jelent- szabadság földje stb.
-• ez miért érdekes? mert vissza vissza köszön egyes elnökök megnyilvánulásaiban- geopoli valóság újratermelésének folyamata- újratermelése- pl: Ronald Reagen sok előfeltevése-amerikai felsőbbrendűségtudat
-• a két amerika-kép közötti feszültség: univerzális Amerika kontra lehatárolt tér
mikor mit kellett hangsúlyozni

Question 99

17. geopoli kódok diskurzusok után—–főbb tényezők a hidegháborús amerikai geopolitikai diskurzusokban

MÁSODIK KÖR:

Answer 99

• manicheizmus:-EZEN EREDETILEG RÉGI VILÁGVALLÁST ÉRTÜNK MELYBEN DOMINÁL……. jó és a rossz harca- mint USA poli retorika
pl: Truman
• Nixon, Kissinger : pragmatikus irányvonal= ideológiai értelmezések félretevése- reálpolitika képviselete- ő kimondottan a hatalmi egyensúlyra helyezi a hangsúlyt- ki lehet számolni mi járul hozzá az egyensúlyhoz mi nem,

nem fontos fontos és nagyon fontos területek alapján tudjuk felosztani a világot, ezen területek összekapcsolja mind az hogy a geopoli játszmának részei

• fontos abban amit ő csinál: szcenáriókat alkot, jövőbeli forgatókönyveket-melyek előre megtervezhetőek-azok mentén lehet külpolt tervezni és végrehajtani
• manicheizmus visszatérése: Carter, Reagen

Question 100

17. geopoli kódok diskurzusok után—–főbb tényezők a hidegháborús amerikai geopolitikai diskurzusokban
    - Behemót és Leviatán hasonlat Kissingernél?

Answer 100

• szerinte: Kissinger- a geopol mint a rend védelme a káosszal szemben- status quo védelme- realizmus középpontjában
káosz szimbóluma a Behemót, a rend szimbóluma a Leviatán

Question 101

17. geopoli kódok diskurzusok után—–főbb tényezők a hidegháborús amerikai geopolitikai diskurzusokban
    - neokonzervatív fordulat?

HARMADIK KÖR

Answer 101

• Reagennél: mi a neokonzervativizmus? olyan ideológia aminek célja kifelé:1, ország domináns szerepének a növelése, 2, egyén felelősségére teszi a hangsúlyt
- pl Thatcher szociális intézkedések;
-azért szűnik meg irányzatként mert elérte céljait és beépült mind a republikánus mind a demokrata gondolkodásba;
-lényeg itt érdek és az értékek nem egymást kizáró dolgok- ezeket együttesen is lehet érvényesíteni-abból lesz a biztonság ami a legfontosabb cél
• kritizálja mindkét oldal otthon: konzervatívok és liberálisok is

Question 102

21. tétel: Kropotkin: bekategorizálni hogy ő ki–5 db

Answer 102

• antropológiai optimista
• 19 sz végén 20 sz elején születtek meg a mai radikális geopolitikák előképei, anarchista gondolkodó
• cári udvarban kezdte-katonai karrier után -Sziberiai tartózkodás kapcsán földrajzi vizsgálódásokba kezdett- elhagyta a katonaságot innen indult el bevonódott anarchista körökbe ennek okán börtönbe került, menekült lett, Oroszoba visszatér, de anarchistaként csalódik a bolsevikok által működtetett rendszerben
• földrajzi kutatások alapján mondja amit mond, tudomány és pol viszonyával kapcsolatban vizsgálódott, ezek összefüggéseire volt kíváncsi
• Mackinderrel egy időben és helyen alkottak- száműzetésében Angliába került, Mackinderrel egy tudományos körben alkottak

Question 103

21. tétel: Kropotkin: anarchizmus

Answer 103

• anarchizmus képviselője
• anarchia nem egyenlő káosszal itt se
• közösségi önrendelkezésre és decentralizációra épülő elmélet lesz
• antikapitalista irányról van szó
• poli filozófiáról
• komoly hagyományai vannak
• szocialistákkal közös gyökerei vannak -mindenki vmilyen szempontból Marx köpönyegéből bújt elő, de anarchizmus nem egyenlő szocializmussal- a kettő államról alkotott elképzelése teljesen más- anarchia: állam ellenesebb elméletet jelent

Question 104

21. tétel: Kropotkin-Mackinder-Darwin

• földrajz célja
• lamarkiánus -mi a különbség

Answer 104

Kropotkin: Mackinderhez hasonlóan Darwin gondolatai befolyásolták de nagyon más következtetéseket vont le D-ből következően- földrajz célja K szerint: nacionalista önteltség elleni fellépés eszköze kell hogy legyen a földrajz, földrajz által gyermekek megtanulhatják: minden nemzet ugyanolyan értékes, határok= barbár múltunkra mutatnak rá

darwinizmus: közös pontok vannak, de K inkább lamarkiánus- szintén evolúcióelmélettel foglalkozott Darwin előtt jóval, nem az ő elképzelései nyertek a tudományos elitben-fajok nemcsak szelektálódnak a természet által hanem adaptálódnak is hozzá;

Question 105

21. tétel: term és társ Kropotkinnál (vs Mackinder)

egység-ezt hogyan lehet tanítani

Answer 105

egész kozmosz egységéből kell kiindulni, emberek állatok növények ásványok-nagy egységet alkotnak

komplex hálózatban helyezkednek el- kortárs ökológiai gondolkodás alapja
- minden élő szervezet összefonódik

szerinte ezt az egységet a földrajzon keresztül lehet megtanítani

• gyerekek jövője máshogy nézzen ki cél, földrajznak meg kell tanítania mennyi hasonlóság van az akkori világ és a primitív népek világa között- Mackinder ezzel szemben rasszista volt- primitív nép elnevezés önmagában elmondd valamit;
  nem a különbözőségek, hanem hasonlóságok számítanak az emberek között;

Question 106

21. tétel: evolúció Mackinder (Kropotkinnel szembeni rész később)

Answer 106

Mackinder álláspontja: hierarchikus rendszerbe tagozódás-népek között

hiszen környezet termeti a fajokat olyanná amilyenek, népeket is teremti a környezet olyanná amilyenek- vki fosztogat vki nem lop környezet alakít minket
vannak környezetek amik jó népeket eredményeznek, és vannak olyan környezetek amik nem jó népeket eredményeznek

életért folytatott küzdelem 3 szint: egyedek köztti küzdeleme, fajok közötti, egyedek és természet közötti küzdelem- mindig a közdelem mint toposz kerül előtérbe

-
ez egy alapja annak hogy geopoli konfliktusokat értelmezzünk ezen alapok által- harc a túlélésért

Question 107

21. tétel: Kropotkin Mackinderrel szemben

változás-fajok túlélése, környezet, természet mint ágens

Answer 107

Kropotkin-
1, a környezet önmagában előállítja azon változásokat melyekre szükségünk van nekünk a túléléshez

2, ha ezt tételezzük fel a természetről- megad mindent a létezésünkhez- ez a harc a túlélésért szükségtelen vmi- természet biztosítja nekünk a túlélés eszközeit

3,ebben a formában természet mint evolúciós ágens -hozzájárul a társadalmak fennmaradásához

Question 108

21. tétel Kropotkin- univerzum egyensúlya

Answer 108

univerzum egyensúlyát az erők véletlen harmóniája teremti meg,

ha ez így van- statikus társi hierarchiák ( amik egyensúlyt feltételeznek sokak szerint- )nincs szükségszerű természetes alapja

• társi hierarchiák szükségesek e vagy sem? anarchista nem érvelhet amellett hogy a természet törvényei miatt ezek szükségesek lehetnek
  egyensúly nem ennek köszönhető- a hieracrhikus rend statikusságának

Question 109

21. Kropotkin történetmesélése miben más mint a sztandardebb álláspont?

Answer 109

-nem az egyén menetel a hatalomért -túlélésért folytatott harc nem egyedül zajlott hanem csoportokban

• kölcsönösen segítettük egymást így maradtunk fent
• az ember az állatvilágtól eltanulta az együttműködést

Question 110

21. tétel: Kropotkin-kölcsönös segítség fogalma-legfontosabb kropotkinnál!!!!!

Answer 110

kölcsönös segítség fogalma- filozófiája:

-természet annyira bőséges, hogy nincs miért harcolni, nem szűkösségről van szó, inkább azon kell gondolkozni: technikailag társilag hogyan oldjuk meg hogy mindenki részesülhessen a természet bőségéből

Question 111

21. tétel__miért fontos az hogy a kölcsönös segítség történetében hiszünk vagy a realista emberképben?

Answer 111

• történelmünk folyamán elfogadottabb álláspont: antropológiai pesszimizmus
• az hogy hogyan álltunk régebben hozzá az emberi természet milyenségéhez, meghatározza hogy ma hogyan állunk hozzá
• ha ma így látjuk az embereket könnyebben tudnak konfliktusok, háborúk kirobbanni- ha mindenben a fenyegetést, a túlélésért folytatott küzdelmet látjuk

Question 112

15. Lacoste röviden mi volt kötelezőben?

• def-közös hiba
• mi történik a világban
• mikor jelenik meg geopol kif megint-mikor terjed el
• imperialista viszonylatban mit mond

Answer 112

• nem lehet mindent konfliktust gazdi okra visszavezetni , hidegháb után több konfltikus mely szimbolikus, történelmi okok miatt robbant ki
• geopoli rivalizálása országokon belül is van-poli pártok
• végigvesz számos definíciót hogy miért hibásak, közös hibájuk: nem veszik észre, hogy a geopoli konfliktusok megsokszorozódtak újonnan;
• vörös khmerek és vietnámi kommunisták harca idején: ismét megjelenik a geopolitika kifejezés
• geopolitikai mozgalom: kell-e nekünk kiválni a SZU-ból- 85 körül sajtószab terjed geopol kifejezés is
• birodalom-geopoli képzet de a geopol nem imperialista tudomány—antiimperialista is—-geopoli harc a függetlenségért folytatott harc

Question 113

15. Lacoste mi volt a kötelezőben amit eddig is tudtunk csak nem volt világos hogy a könyvben is van?

Answer 113

• hamis nézetek szerepe is fontos,
• geopol nincs egyértelmű def— 2 vh után “hitleri koncepció”; sokan imperializmus miatt ítélték el-bűnös intellektuális módszer;

Question 114

15. Lacoste kötelező- újságírók vs enciklopédiák definíció?

Answer 114

-újságírók számára Lacoste szerint jogosan és ez nem valami téves értelmezés: geopol =stratégia
mégis enciklopédiákban geopol= ismerethalmaz, nem akció vagy stratégia

Question 115

18. magyar geopoli gondolkodás hagyományai

Kárpát-medence mint geopolitikai képzet-kezdetek, magyarok

Answer 115

-két vh között válik fontossá ez a képzet
-csak magyar nyelvű emberek használják
-Hunfalvy János első nagy földrajzprofesszorunknál- kiegyezés előtti könyvben a magyar birodalom egyenrangúságát hangoztatta
-HJ: magyar birodalom egy nagy medence hegyekkel körülötte
-1 vh-t lezáró béketárgyalások alatt (versailles): érvek a medence egységességéről- vörös térkép
valóságban sajnos: Mao lakosságának 48,5%-a vallotta magyarnak magát
-elcsatolt területeken nem lesznek többségben a magyarok, de a magyarok harmada mégis határon kívülre kerül

-2vh alatt kárpát medence területéről írnak általában magyarország területe helyett
- hivatalos külpolitikában dominál a revizionizmus
- Nemzetközi Földrajzi Unióból a vesztesek 1932-ig ki vannak zárva
-födrajztudósok akik próbáltak a problémás határokra rávilágítani: Princz Gyula-Kárpát med egységét akarta igazolni
és
Rónai András-államok határának a korát vizsgálta.-magyar államhatár a legrégibb

Question 116

18. magyar geopoli gondolkodás hagyományai

70es és 90es évektől- Kárpát medence mint képzet hogyan jelenik meg

Answer 116

70-es évek:
-megint elkezdik használni a Kárpát-medence fogalmát-először a földrajztudományban jelenik meg
-szélsőjobboldali könyvek megjelennek az országon belül -emigránsirodalom otthon is elterjed
-fokozatosan nő az érdeklődés a Kárpát-medence iránt
(szomszédok ezt nyilván nem nézik jó szemmel)

90es évektől:

• kialakul a Kárpát-medence diskurzus
• emlékezetpolitika felértékelődik
• zenei fesztiválokon át a kőműveseket hirdető szórólapokig a nagymagyarország rajzokkal találkozhatunk

kieg:
(időjárásjelentésben is nagymagyarország térképen mutogatnak)
-nemzeti rock is többet foglalkozik a határok problémás voltával

Question 117

18. magyar geopoli gondolkodás hagyományai

külföldi narratívák- két vh között

Answer 117

-románoknak nagyon jó kapcsolataik vannak a befolyásos franciákkal
románia alakja az 1 vh előtt harapófogó- biztonságpoli okokból jobb a koncentrikus kör- kárpátokat románia gerencének szánják gondolják

• kárpátok= szlovák nemzeti tudat középpontját alkotják; -hosszú etnikai folyamatosság figyelhető meg-szláv törzsek 8 sz óta jelen a térségben
• jugoszláv képzetek: pannon síkág (Kárpát-medencét fedi le nagyjából ez a fogalom, de szándékosan más szavakat használtak) összefonódik minden szempontból a dinári hegységgel

Question 118

18. magyar geopoli gondolkodás hagyományai

alternatív magyar térképzetek

Answer 118

Közép-európai konföderáció gondolata: Kossuth Lajos (Dunai konföderáció elképzelése-szomszéd kis nemzeteknek poli szabadságot kell garantálni és így kell együtt élni) , Bethlen Gábor elképzelése

Csaplovics János: Magyaroszág kicsiben Európa- annyi nemzetiség él itt – nem tetszett ez az elképzelés az akkori magyar elitnek
Jászi Oszkár- Duna-konföderáció javaslata

időben későn felvetett elképzelések voltak

Question 119

18. magyar geopoli gondolkodás hagyományai

regionális alternatív térképzet- 1 elképzelés!

Answer 119

Transzilvanizmus — erdély önmagában határ, önmagában egy kulturális és etnikai egység- ebből a mozgalomból se lett semmi- inkább intellektuális mozgalom — nem két ország kell hogy veszekedjen rajta

Question 120

18. magyar geopoli gondolkodás hagyományai

magyar geopoli narratívák:

Answer 120

felkerül aktuálpolitikában hogy magyarország inkább a nyugati civ keleti határa, vagy a keleti civ kezdete
-nem teljesen mesterséges ellentét

Mao mint „kompország”: Ady fogalma, Ady arra utal inkább a történelmünk során evickéltünk nyugat és kelet között, de igazából sose vált egyik vagy másik részévé sem hosszabb ideig

török támadásoknál több ország a nyugat civ védőbástyájaként definiálta magát köztük mi is -horvátok is pl

Question 121

18. magyar geopoli gondolkodás hagyományai

- turanizmus ?

Answer 121

-turáni népek közös eredetének eszméje
-Turán: eredetileg: perzsa földrajzi megnevezés
-19 sz közepe: Max Müller német-brit nyelvész teremtette meg a turáni nyelvcsoport kategóriáját
finnugor nyelvek is ide vannak besorolva

-vita volt: finnugorokkal vagy törökökkel vagyunk inkább rokonok?
turáni elmélet- praktikus olyan szempontból : összeegyezteti a kettőt- turániak vagyunk és kész

• létrejön: Turáni társaság- Teleki Pál feje
• mozgalom célja 1 vhig: magyar birodalmi tudat alapja legyen a turanizmus + imperialista törekvések, habsurg ellenesség
• mozgalom szétesik később
• II. vh – 70-es évek: tabu téma, nem összeegyeztethető a szocializmussal

Question 122

18. magyar geopoli gondolkodás hagyományai

ma mi a helyzet röviden?

Answer 122

keleti nyitás: egyik legfontosabb külpoli program: 2011 óta : 10 évvel később külker 1/3-a nem eus országok felé irányuljon
-továbbra is kereskedelem 4/5-e eu országokkal történik

vakcinapolban is látszódott kelet-nyugat közötti ingadozás, ország egyedüliként rendelt kínai és orosz vakcinákat ilyen hamar

!!!!: földrajzi narratívák sokszor akkor kerülnek előtérbe amikor a társadalom valós szükségleteit háttérbe kell tartani

Question 123

19. globalizáció

viszonya a földrajzzal
mi adja a globalizáció jelentőségét ?

Answer 123

o a természetre tekinthetünk állandóként, de a földrajzi valóságról alkotott képzetek változnak
o a globalizációs folyamat geopolitikai jelentősége a megújuló képzetekben ragadható meg
1. a territorialitás változásaiban
2. az új gazdaságföldrajzi és a geoökonómiai megközelítések megjelenésében

Question 124

19. globalizáció (már volt: viszony földrajz-glob, glob jelentősége)

kérdés? mitől más a hidegháborút követő időszak

KÖTELEZŐ OLVASMÁNYRA UTALNI MINDEGYIK GONDOLAT ABBÓL VAN

Answer 124

• hidegháborús nemzetközi rendszer végénél járunk időben- világot megosztó ideológiairendszer csata végéhez ért- addig megszokott kényelmes status quo (intellektuálisan is kényelmes időszak)
-tudományos elméletek megváltoznak- teljesen más jelenségek leírás teljesen más eszközökkel kell hogy történjen

túl sok definíciója van a hidegháború utáni korszaknak- nincsenek domináló elképzelések igazán

Brzezinski: történelem felgyorsult, nehezebb értelmezni mi történik mint a régebbi történelmi időszakokban

Question 125

19. globalizáció: —megvolt: glob-föld viszonya,
    glob jelentősége,
    mitől más a hidegháború utáni időszak

maaajd…..

késő modern attitűdjei:

Answer 125

• általános tapasztalat

1. a korábbi kiindulópontok széles körben megkérdőjeleződnek
2. a nagy narratívák széthullanak -pl dekolonizációval az egész európai hegemónia történetét újra kellett gondolni- ilyesmit értünk ezalatt =nagy intellektuális bizonytalanságot hagy maga mögött
3. az értelmezés eszközei kiszélesednek: episztemológiai-módszertani forradalmak megjelennek

Question 126

19. globalizáció: —megvolt: glob-föld viszonya,
    glob jelentősége,
    mitől más a hidegháború utáni időszak

maaajd…..

MÁSODIK KÖR: késő modern attitűdjei- modernitás vége képzeteket tápláló tendenciák?

Answer 126

• a modernitás vége képzeteket tápláló tendenciák:

1. amerikai hegemónia hanyatlása
2. gyorsuló gazdi globalizáció
3. technológiai változások
4. egyéb: transznacionális közlekedés, transznacionális médiabirodalmak, migráció—deterritorializálódás, globális tér tapasztalatának eluralkodása

hogyan értelmezzük mindezt? új térbeli reprezentációk: áramlás, hálók és hálózatok

Question 127

19. globalizáció- kritikai geopolitika megjelenése? mi ez?

Answer 127

-1980-as 90es években tűnik fel

• lacostei vonal folytatása a kritikai geopol
• (geopoli) nagy narratívák lelepleződnek- rájövünk nem örökkévalók -ember által alkotta fogalmak ezek
• történelmi és társadalmi meghatározottság nagy hangsúlyt kap
• nem akarunk univerzalisztikus igazságokat mondani
• mini narratívák megjelenése

Question 128

19. globalizáció- Tuathail szövege alapján

geopoli szédülés fogalma

alapvető probléma- bizonytalanság leírva
2 gondolkodó
mi van veszélyben?

Answer 128

túl sok definíciója van a hidegháború utáni korszaknak- nincsenek domináló elképzelések igazán – mindenki más események tart fontosnak a hidegháb után

Brzezinski: történelem felgyorsult, nehezebb értelmezni mi történik mint a régebbi történelmi időszakokban

David Harvey: teret és az időt máshogy éljük át mint régebben, máshogy érzékeljük

-ez a posztmodernitással is összefüggésbe van
értelmiségiek veszélyben, rengeteg helyről árad felénk az információk tömkelege

posztmodern teoretikusok régi érvelése: a tömegmédia társadalmában való életnek bizonyos következményei vannak a valóság felfogására és észlelésére

• nagy narratívák feloldódása!!!!
• veszélyben realitásérzékünk

Question 129

19. globalizáció- Tuathail szövege alapján geopoli szédülés fogalma

deterritorializációról mit mond?

Answer 129

posztmodernitás állapotának kialakulása egybeesett: geopolitikai világrend materialista és ideológiai deterritoralizációjával az amerikai hegemónia időszaka alatt

értsd: ez nem a határok nélküli világ elképzelésére utal (globalizációs stb) hanem a Pax Americana térbeli rendjének (formáinak, hierarchiáinak) fellazulására (60as évek végétől);

„fellazulás” okai: globális folyamatok ellenőrzése- államok sokszor nem elég hatékonyak magukban, USA a globális poli teret már nem képes igazán uralni-hegemón szerep megkérdőjeleződése

deterroritalizáció: leginkább pénzügyekben mutatkozik meg, és a termelésben
(Bretton woods, külföldi valuták szerepe megnő)

Question 130

19. globalizáció- Tuathail szövege alapján geopoli szédülés fogalma

mit állapít meg a termeléssel kapcsolatban Tuathail?

Answer 130

fordista rendszerről (tömegtermelés, ipar a középpontban-nehézipar az élen) a posztfordista rendszerre átállás (elektronika forradalma-1982től, automatizált termelés) -nemzetgazdasági keretek elhalványulnak
multik sem feltétlenül a saját országaiknak akarnak kedvezni, főleg ott befektetni és alkalmazni embereket

Question 131

19. globalizáció- Tuathail szövege alapján geopoli szédülés fogalma

mire világítanak rá a hidegháború utáni folyamatok -talán legfontosabb téma!!!!

Answer 131

mire világítanak rá ezek a folyamatok?
kikezdik az állam 3 fontos pillérjét : szuverenitás, területi integritás, közössségi identitás
-ez a 3 pillér sokszor nem állt fenn egyidejűleg, nem biztosította minden az állam hatalmát, annak legitim gyakorlását- de még bizonytalanabbá tette az állam helyzetét ennek a 3 pillérnek a megkérdőjeleződése

(könyv eleje idézet) konfliktus nem az államok között lesz, hanem a globalizáció és az államok között akiknek újra kell definiálniuk milyen közösséget és hogyan fognak össze, őrizzenek meg

Question 132

19. Luttwak- röviden főbb pontok Tuathailnél?

Answer 132

1, -marginális helyeken az emberek még mindig háborúznak, fejlettebb területek az államok gazdaságilag akarják eltiporni egymást

2, -legfejlettebb nyugati államokkal lemondtak a klasszikus háborúról egymás ! között
mi maradt? adópolitika, kvóta, szabályozási követelmények az ellenfélre szabva…

3, szövegben USA legfőbb ellenfele Japán- Japán L. szerint sokkal jobban kezelte a globalizációt, míg USA rosszul- USA-

Question 133

19. Luttwak- 2 kritika vele szemben Tuathailtől

Answer 133

• Luttwak panaszaszkodik: tér szerepe csökken, de nem veszi észre hogy amiről panaszkodik azt az USA állama elősegíti (deterritorializáció) -és így folytatja a geoökonómiát
• teret elsősorban már nem a nemzetállamok uralják –globális áramlások/hálózatok általi területiség az amiről beszélni lehet

Question 134

19. glob- Tuathail- Huntington kritikája 3 db

Answer 134

• konzervatív pesszimizmus, fundamentalizmus—amivel válaszol a geopolitical vertigo-ra
• nyugati civ- ez egy mesterséges kifejezés először a 20. sz elején beszélt róla Spengler, akkor is negatív értelemben
• a „korábbi történelem képzeletbeli alapjaihoz” tér vissza annak reményében hogy a globális teret reterritorializálja

Question 135

20. Deterritorializáció és reterritorializáció - ismétlés - mi az amit eddig tuathailtől tudtunk meg ?

Answer 135

a posztmodernitás állapotának kialakulása egybeesett a globális világrend materiális és ideológiai deterritorializációjával

pax americana térbeli rendje fellazul

miért?

• glob folyamatok ellenőrzése- nem államonkénti feladat- államokat meghaladja
• amerikai hegemónia elkezd hanyatlani

deterritorializáció- leginkább pénzügyek terén mutatkozik meg -Bretton woodsi rendszer összeomlása

Question 136

20. Deterritorializáció és reterritorializáció

bevezetés:
1. territorialitásnál miről beszélünk alapvetően, hogyan változik meg ez a fogalom?

Answer 136

territorialitás- az államoknak beszéltünk eddig arról, hogy van egy sajátos térbelisége
ez megváltozik

deterritorializáció:
-területiség korábbi értelmezése értelmét veszti, nem olyan fontos már a területiség

• államhatárok elmosódnak! ez csak megállapítás (nem a nemzetállamok jelentőségét megkérdőjelező vmi)
• globális ügyek megjelenése, globális kormányzás fogalma megjelenik-egészen más logika mentén működő fogalmak
• ma már inkább -globális áramlás által szervezett térről beszélünk

Question 137

20. Deterritorializáció és reterritorializáció

bevezetés:

1. territorialitásnál miről beszélünk alapvetően, hogyan változik meg ez a fogalom?
2. Manuel Castells: network társadalmak elmélete

Answer 137

• nem az az újdonság hogy vannak hálózatok
• hanem technológia lehetővé tette hogy az egész társi rendszerre kiterjednek ezen háltózatok
• társ-ak működési rendszere megváltozik

Question 138

20. Deterritorializáció és reterritorializáció

bevezetés:

1. territorialitásnál miről beszélünk alapvetően, hogyan változik meg ez a fogalom?
2. Manuel Castells: network társadalmak elmélete
3. LATOUR gondolatai- látszólag tökre nem illik ide téma

Answer 138

(-a modernitás a társadalom és a természet elkülönítésére épít, így kezdetektől fogva hibás:
idézet lényege: (mű címe We have never been modern) )

• mi tudományos nyugati módszerünknek az az alapja: külön szeleteiben értelmezünk jelenségeket- ezt nem tartja jónak Latour; -szegmentálási hajlam káros, igazságtól távolabb visz

másik tanulság:

• nem csak az ember cselekvő hanem a környezet is cselekvő alany Latour szerint
• modernitás társ és természet elkülönítésére épített- sosem valósult meg ez az elkülönítés a valóságban
• technológiai fejlődéssel egyre jobban egybefolyt ez a kettő

Question 139

20. Deterritorializáció és reterritorializáció

bevezetés:

1. territorialitásnál miről beszélünk alapvetően, hogyan változik meg ez a fogalom?
2. Manuel Castells: network társadalmak elmélete
3. Latour gondolatai
4. Luke gondolatai:

Answer 139

1. természet uralkodik, a természet szervezi a teret,
2. természet: 18 sztól az indusztrializációval átalakuló modja a tér szerveződésének, államok uralják a teret
3. természet amiről mi most beszélgetünk -kibernetikus rendszerek szervezik a teret olyanná amilyen -új aktorok új folyamatok

Question 140

20. Deterritorializáció és reterritorializáció

bevezetés:

1. territorialitásnál miről beszélünk alapvetően, hogyan változik meg ez a fogalom?
2. Manuel Castells: network társadalmak elmélete
3. Latour gondolatai
4. Luke gondolatai
5. mi az internacionális és a transznacionális közti különbség? -kb tudni elég

Answer 140

internacionális: két vagy több állam közötti folyamatok

transznacionális: határokon átnyúló, jóval több országot érintő folyamatok

Question 141

20. Deterritorializáció és reterritorializáció

bevezetés:

1. territorialitásnál miről beszélünk alapvetően, hogyan változik meg ez a fogalom?
2. Manuel Castells: network társadalmak elmélete
3. Latour gondolatai
4. Luke gondolatai
5. mi az internacionális és a transznacionális közti különbség? -kb tudni elég
6. reterritorializáció mi?

Answer 141

reterritorializáció: geopoli gondolkodásba sokan vissza akarják csempészni a regi territorialitást
erre is van törekvés

pl: Luttwak, és Huntington

Question 142

20. Deterritorializáció és reterritorializáció

bevezetés:

1. territorialitásnál miről beszélünk alapvetően, hogyan változik meg ez a fogalom?
2. Manuel Castells: network társadalmak elmélete
3. Latour gondolatai
4. Luke gondolatai
5. mi az internacionális és a transznacionális közti különbség? -kb tudni elég
6. reterritorializáció mi?
7. geoökonómia hogyan akarja reterritorializálni a teret mit tudunk vele kapcsolatban? -Luttwak alapvető tézise, + territorialitás kérdése-csak

Answer 142

o Luttwak
-fegyvereket és diplomatákat leváltja: tőke és képzett munkaerő;
o reterritorializációs stratégia-
• amerikai nemzeti érdekekről beszél és amerikai gazdaságról —-az „amerikai kapitalizmus” deterritoritorialitása ellenére ! —tér szerepe megváltozott ezt látja Luttwak de olyan mintha mégse értené ezt az író szerint
-ha egységes amerikai államról lehet beszélni az nem feltétlenül saját állampolgárait hanem a transznacionális tőke érdekeit szolgálta
• Luttwak panaszaszkodik: tér szerepe csökken, de nem veszi észre hogy amiről panaszkodik azt az USA állama elősegíti (deterritorializáció) -és így folytatva a geoökonómiát

Question 143

20. Deterritorializáció és reterritorializáció

bevezetés:

1. territorialitásnál miről beszélünk alapvetően, hogyan változik meg ez a fogalom?
2. Manuel Castells: network társadalmak elmélete
3. Latour gondolatai
4. Luke gondolatai
5. mi az internacionális és a transznacionális közti különbség? -kb tudni elég
6. reterritorializáció mi?
7. geoökonómia hogyan akarja reterritorializálni a teret mit tudunk vele kapcsolatban? -Luttwak alapvető tézise, + territorialitás kérdése-csak
8. Luttwak politika vs gazdaság

Answer 143

• poli rend nem áll a gazdi felett,
• pol nem határozza meg jobban a gazdot mint fordítva

-világpol átalakul világüzeltté -ezen felismerések nemcsak Luttwak és követőinél bukkannak fel
hanem új gazdaságföldrajz területén is pl:
Paul Krugman 1991: Geography and Trade

Question 144

20. Deterritorializáció és reterritorializáció

bevezetés:

1. territorialitásnál miről beszélünk alapvetően, hogyan változik meg ez a fogalom?
2. Manuel Castells: network társadalmak elmélete
3. Latour gondolatai
4. Luke gondolatai
5. mi az internacionális és a transznacionális közti különbség? -kb tudni elég
6. reterritorializáció mi?
7. geoökonómia hogyan akarja reterritorializálni a teret mit tudunk vele kapcsolatban? -Luttwak alapvető tézise, + territorialitás kérdése-csak
8. Luttwak politika vs gazdaság
9. Paul Krugman?

Answer 144

• A térbeli elhelyezkedés meghatározó a gazdasági folyamatokban
• a gazdaságföldrajz = „a termelés térbeli elhelyezkedése”

kérdés: ha globális a világ, miért vannak lokális különbségek?…

új gazdaságföldrajz területén is pl_:
Paul Krugman 1991: Geography and Trade

Question 145

radikális geopol esetében- fő megállapítás

Answer 145

geopoli hatalom-felépítmény része-így az aktuális termelési viszonyok határozzák meg

kapitalista termelési mód az ami jellemzi a világot így ennek a kritikai vizsgálata kell hogy legyen a feladatunk- ez a fennálló rendszer ettől lesz a kritikai elmélet kritikai és nem problémamegoldó

Question 146

mitől beszélhetünk radikális geopolokról? hogyan lehet a földrajz radikális?

Answer 146

politkát nem pollal magyarázzuk hanem pl gazdaságtani jelenségekkel -marxista földrajztudósok művelik ezt

mitől lehet még radikális a geopolitika?
megkérdőjelezzük a modernitás egyik alaptéttelét- természet vs társ
hiszen ha ezt a gondolkodást megkérdőjelezzük erre több elmélet épült amit szintén le kell bontani

Question 147

22. Élisée Reclus-ki volt

Answer 147

1860as években kezdett földrajztudósként publikálni, 70től szünet karrierjében- nemcsak tudós hanem aktivistaként is tevékenykedett, ennek kapcsán emigrálnia is kellett és hasonlók- svájci emigráció- híres anarchista gondolkodókkal felveszi a kapcsolatot,

Új egyetemes földrajz nevű munka,
Ember és a föld másik munka; utóbbi hatkötetes munka- ebben szerepelnek ökológiai gondolatai- mai napig unikálisnak számítanak- 100 év múlván zöldmozgalomban lesznek hasonló gondolatok

Question 148

22. Élisée Reclus (élizéé röklű)

- célja-mit fogalmazzon meg

Answer 148

az a célja, hogy a társi fejlődést a természetben megfogalmazza!!!
- azt mondja, hogy itt egy dialektikus interakcióval van dolgunk- ökológiában két álláspont vitatkozik egymással
- 1, természet egyensúlyban levő rendszer és jön a 2, gonosz ember aki felpiszkálja az egyensúlyt
másik értelmezés: természet rendezetlenség és káosz

Question 149

22. Reclus dialektikája?

Answer 149

lényeg: R dialektikája: természet egyensúlyát a rend és a rendből való kibillenés dinamikája hozza el

( mindkét véglet fontos ahhoz hogy a természet egyensúlyban legyen, a rend magában a rendetlenség, a rendetlenség is fontos része a rendnek;)

emberre mint egy természetbe ágyazott cselekvő- K-hoz hasonlóan;
természet is ágens
= ember is cselekvő alany és a környezet is(Kropotkin és Latour is ugyanezt mondta)

Question 150

22. Reclus miben más még mint a kortársai?

Answer 150

szembemegy a politikamentesítéssel-
mikor a geopol megjelent először mindenki ugy akarta legitimálni munkáit hogy leszögezte nem politikai amit ír

ökológiai kérdések mind poli természetűek szerinte
- már akkor felszólalt az amerikai erdőirtások ellen!!!!! ;

korát megelőző módon próbál kimozdulni: emberközpontú gondolkodásból egy földközpontú gondolkodás felé

Question 151

22. Reclus mi a végső célja?

Answer 151

embert vissza kell integrálni a természet rendjébe

természet rendje: statikus milliő
dinamikus milliő- ember hozza létre, elsőbbsége van a statikus milliővel szemben-ez nem kívánatos

dialektikus gondolat- folyamatos kölcsönhatásba van egymással a két milliő, az emberiség története kezdete óta

amikor erről ír- milyen hatással vannak egymásra a milliők – itt a geopoli gondolkodókkal ellentétben nem egy olyan viszonyrendszer van- milyen stratégiai előnyökhez juthatunk, hogyan szolgálhatja a természet a polt

Question 152

23- Bookchin elmélete-bioregionalizmus, poli ökológia

Murray Bookchin: ki volt két mondattal
főbb gondolatai -4 db

Answer 152

• társadalmi ökológia az elmélete; amerikai anarchista filozófus -nagy hatású író-poli gyakorlatba lesz ültetve elmélete -spanyoloknál van egy önkormányzat ami elvei alapján működik
• a természet pusztítása az emberek közötti társi hierarchiából következik

-kapitalista hierarchikus rendszer
okozza a 1, természet pusztulását 2, a társadalmat is pusztítja kritika

• a municipalizmus mint az ökológiai elvek mentén működő társi forma
• decentralizáció és kölcsönös segítség

Question 153

23- Bookchin elmélete-bioregionalizmus, poli ökológia

Bookchin elmélet alapjai? -javaslat csak később

Answer 153

-60as években született elmélet

hogyan jönnek létre a társadalmak?

• önszerveződés alapján +
• evolúciós együttműködésekből fejlődnek ki ,
• önszerveződés mintáit -hierarchikus uralkodás intézményei maguk alá gyűrték (mára)
• ember természetéből fakadó karakterisztikákat gyűrte maga alá ez az intézményi rendszer;

nagyon komoly válságoknak ez áll a hátterében; -társi válság és ökológiai válság pl;

Question 154

23- Bookchin elmélete-bioregionalizmus, poli ökológia

Bookchin elméletében mi a megoldás? javaslat?

Answer 154

javaslata:
mi nem?
1, nem kapitalista, 2, nem állami keretekben gondolkozó javaslat

• municipalizmus: nemcsak államokban lehet elképzelni a politikát vannak más típusú közösségek, ez adott esetben még kívánatos is lehet
  def: 1, ökológiai elvek mentén szervezett ,2, decentralizált 3, kölcsönös segítségre épülő 4, kisközösségi poli rendszer

Question 155

23- Bookchin elmélete-bioregionalizmus, poli ökológia

önkormányzatiság és decentralizáció Bookchinnál

Answer 155

önkormányzatiság- önigazgatáson direkt demokrácián van a hangsúly, ehhez egy állami méret nyilván túl nagy méret, kisközösségekben gondolkodunk;

decentralizáció- fontos viszaadni a kontrollt, társi funkciók fölött (manapság semmi kontrollunk nincsen sok dolog terén- minnél inkább lokálisan megoldani az élelmezést, vagy energiaközösségek rendszer szemben nagyszolgáltatók általi energia- energiakitettség problémája)—–élelmezés, energiaproblémák legyenek az emberek hatáskörében

Question 156

23- Bioregionalizmus (Bookchin)

Answer 156

• elméleti irány - nagyban épít az anarchista gondolkodásra
• központi kérdés? fenntarthatatlan világgal mit kezdjünk
• ez egy hetvenes években induló irány;
• itt abszolút bevallottan a mozgalom része a poli gondolkodás egyben
• biorégiókban gondolkozunk -Boochini gondolatnak is megfeleltethetően- nemzetállami keret nem ideális a környezet megóvása szempontjából
• ökológiailag jól értelmezhető!!! határokon van a hangsúly !!!! (pl. természetes határok)
• valódi poli egység működése a területen !!!, a lakók felelősséget vállalnak a területért ami identitásuk része- living in place kulcsfogalom az elméletben

Question 157

23 bioregionalizmus szerint mi kell a fenntarthatóság megvalósulásához?

Answer 157

-ahhoz hogy a fenntarthatóság megvalósuljon kötődnünk kell tudni a természethez jobban; területünkért felelősséget kell tudni vállalni

(living in place- lakók identitásának része a terület- gondozzák azt és felelősséget vállalnak érte)

Question 158

23. radikális geopol

- mi a közös a tanult radikális geopolok között?

Answer 158

-egyik elméletben sincs hierarchikus viszony a természet és az ember között

Question 159

23. Bookchin könyv- mi az anarchizmus

Answer 159

1. állam nélküli, decentralizált és harmonikus társ a cél
   görögök- szörnyűlködtek volna olyan városokon ahol nem ismer mindenki mindenkit-poli közösségek kevesebb embert kell hogy magukba foglaljanak
2. az embert a városi és a vidéki élet ingerei egyaránt érik
3. fizikai és szellemi tevékenységet egyaránt végez
4. tömegtermelés helyett kézművesség
5. “humanizálni” kéne az emberiséget-elektronikai eszközöket csak ritkán használjunk
6. emberek közötti különbségeket tisztelni és bátorítani fogják
   = az ember teljesebb életéhez vezetne mindez

Question 160

24. klímaügy -realista és egyéb álláspontok szerint mi egyáltalán a probléma klímaváltozásnál?

Answer 160

realista szcenárió: erőforrásokhoz való hozzáférés problémás lesz- konfliktushoz fog vezetni;
stratégiai háromszög -Kaszpi-tenger, Dél-kínai tenger, Közel-Kelet —ez a régió az amiben a 21 században az erőforrásokháborúk fő színtere lesz (Európa nincs benne!)
geopoli kérdés a klímaváltozás mivel: erőforráshábhoz vezethet!

mások szerint: erőforrásokhoz való hozzáférés csak egyik eleme a problémának-biodiverzitás megszűnése,

Question 161

24. klímaügy -miért nem érdemes tisztán környezeti kérdésekről beszélni klímaügy kapcsán?

Answer 161

egyáltalán nem érdemes tisztán környezeti kérdésekről beszélgetni
- fejlődés, fogyasztás, szegénység, észak és dél ellentétek mind kapcsolódnak ehhez a témakörhöz- mert ezek érintése nélkül érdemlegeset nem lehet mondani arról, hogy mi történik a környezettel

Question 162

24. klímaügy -mióta hangsúlyos a közéletben a klímaváltozás? -mi tette még inkább azzá mostanában?

rövid időbeli áttekintés

Answer 162

• a problémahalmaznak a tárgyalása a 70es évektől jelen van
  -ami áttörés: párizsi konf célja: 2 vagy 1,5 fok alatt tartsák a felmelegedést- ipari forr előtti hőmérséklethez képest
  kötelezőerejű nemzetközi szerződés ettől még nem jelenti azt hogy ez be is lesz tartva

Question 163

24. klímaügy -60as években mi történik ? -első történeti visszatekintés

Answer 163

• megjelenik Carson-60as évek
• és a Silent Spring nevű munkája:
• zöldmozgalom nagy alakja
• kapitalista gondolkodás háttérbe szorítja munkáit
• Silent Spring első környezetvédelmi témájú befutott könyv
• permetszert benzinnel együtt rovarok ellen használnak USAban- Carson észreveszi-madárfajok emiatt halnak ki-betiltva szernek használata
• létrejön az első környvédelmi szervezet USAban emiatt (és több NGO ennek is a hatására később)

Question 164

24. klímaügy Club of Rome -3 pont

Answer 164

• 1968 Római klub-konferencia: emberiség jövőjéről
• Limits to Growth könyv hozzájuk kötődik
• lényeg: minnél hamarabb fenntartható növekedésre kell váltani különben összeomlás fenyeget minket

(-ez a gondolat először náluk )
(ez is kérdés hogy a növekedés lehet e fenntartható egyáltalán Mendly szerint nem)

-fő dilemma: van egyrészt óriási népességrobbanás, korlátozott erőforrásai vannak a földnek- poli ökológia legfontosabb tétele ez miért nem így van

Question 165

24. klímaügy —-mennyiben mindenképpen ! poli kérdés a klímaváltozás? ha csak egy indokot kell erre felhozni

Answer 165

egyáltalán nem mindegy milyen szereplőket elemzünk egyáltalán

globális kormányzásban gondolkozunk vagy sem?
nemzetállami keretekben?
civil szféra számít?

Question 166

24. klímaügy -klímaügyi események sora

Answer 166

1979: első klímakonferencia -szervező: Meteorológiai világszervezet
1988: IPCC megszületik- kormányközi testülete az éghajlatváltozásnak
1992: riói konferencia- az ensz éghajlatváltozási keretegyezménye megszületik-UNFCCC
1997: kiotói egyezmény -előbbinek a kiegészítő jegyzőkönyve
2018: IPCC jelentése- 1,5 fokos felmelegedésről

Question 167

24. klímaügy- 1997: kiotói egyezmény

Answer 167

-1990: bázisév- 2008-12 közötti időszakra 5,2%kal csökkentik átlagosan az üvegházhatású gázok kibocsátását

Question 168

24. klímaügy: 2018: IPCC

Answer 168

IPCC jelentés- nagy médiafigyelmet hozott a klímaváltozásnak

-arra vonatkozik a jelentés: 1,5 és 2 fokos melegedés között mi a különbség- nagyon optimista becslések
jelenleg foganosított politikákkal közelébe se vagyunk a kettőnek sem

ígéretek szintjén is csak 3 fokos emelkedés közelében vagyunk

21-es legfrissebb táblázat szerint: 2 fokon felüli emelkedés várható 2100-ra

Baseline emission-alapvonalú kibocsátás- ha semmi nem történik akkor mi a helyzet- katasztrofális következmények- 4 fokos felmelegedés -azt jelenti: csak a sarkkörön túl lehetséges az emberi élet, kelet európa is sivatag lesz, tengeri ökoszisztéma megszűnik létezni

1,5-2 fok közötti különbség:
2 fok- 2100 tengserzint 10 centivel nő, az 1,5 höz képest,
másfél fok: korallok 79 százaléka pusztul el, 2 foknál az összes !!!!

Question 169

25, klíma2 –ökológiai lábnyom fogalma

6 szempont ami az összetevője az ökológiai lábnyomnak

Answer 169

Közgazdasági mutató, mely azt fejezi ki hogy egy térség/ország jelenlegi életszínvonalának fenntartásához mennyi természeti erőforrás szükséges.

William Rees, 1996-fogalom megjelenése, kanadai ökológus

1. beépített területek -infrastruktúra, erőművek, házak
2. termőterület-élelmiszer, takarmány, textília
3. halászat-élelem a tengerekből folyókból
4. erdőhasználat
5. legelőterület-hús, tejtermék, gyapjú
6. fosszilis tüzelőanyagok

Question 170

25 klíma 2 — az ökológiai lábnyom hat szempontjából mik azok amik a legnagyobb problémát okozzák?

Answer 170

1. magasan a fosszilis tüzelőanyagok
2. jóval kisebb de még nagy probléma a legelőterületek ügye
3. és szintén joval kisebb mint az előző kategóriák de probléma: erdőhasználat

Question 171

25 klíma 2 — az ökológiai lábnyom kritikája

Answer 171

ökológiai lábnyom kritizálható amiatt hogy az egyénre tolja a felelősséget, első ilyen tanulmányt olajcégek szponzorálták- nyilván céljuk a cégeinkről elterelni a figyelmet -főleg baldoldali hírportálok az egyén ökológiai lábnyomát felelősségét tolják nagyon

Question 172

25. klíma 2 - mi lehet a probléma azzal ahogy a környezetváltozásról értekezünk társadalomként?

Answer 172

el van szakértősítve ez a vita- tudósok leírják ezt a jelenséget de megoldási javaslatokat melyek alapvetően poli természetűek nyilván nem nyújtanak

Question 173

25. klíma 2 globális egyenlőtlenségek vs ökológiai lábnyom?

Answer 173

• fejlődő országoknak nyilván kisebb az ökológiai lábnyoma mint a fejlett országoknak
• globális igazságosság kapcsán kérdés: ha a fejlett országok fejlettévé válhattak a szennyezés árán, akkor ezt miért tagadjuk meg az elev roszabb gazdi helyzetben lévő eddig ártatlanabb fejlődő országoktól?
• nyilván: fejlettebb országok nagyobb szerepet kéne hogy vállaljanak a probléma megoldásában hiszen nagyobb kárért felelősek
• kevés ország tesz eleget a fenntartható fejlődésnek ők nyilván szegényebbek is, ilyen: Algéria, Srí Lanka, Jordánia

Question 174

25 klíma 2 miért politikai kérdés a klímaügy részletesebben?

Answer 174

eddigi indok: szereplők kik? poli állásfoglalás- ensz mint globális kormányzás megtestesítője, államokat vizsgálunk csak?………

1. ha az eddigi társi vagy gazdi rendszert hibáztatjuk az ökológiai válságért = ez magában poli állásfoglalás szintén

okok mögött megnevezhetjük: gazdi növekedésen túlzott fókusz, korlátlan fogyasztásra épülő tömegkultúra

Question 175

25 klíma 2-antropocén fogalma

Answer 175

• antropocén fogalma-
• utóbbi években terjedt el
• a földtörténet olyan korszaka amikor az emberi tevékenység formálta leginkább a környezetet és nem fordítva

-1950: antropocén időszak kezdete
felgyorsulás az emberi káros tevékenységnek

• természettudósok alkották meg ezt a fogalmat

Question 176

25 klíma 2-kapitalocén fogalma

Answer 176

• Jason Moore- kapitalocén fogalom hozzá fűződik
• itt igazából a kapitalizmus mint rendszer az ami bűnös :
• kap alatt mit értünk- környezet megszervezésének egy módjáról van szó
• környezettörténész a faszi