Brainscape's Knowledge GenomeTM

Browse over 1 million classes created by top students, professors, publishers, and experts.


See full index

4. félév -kiv:NPV > Európa tanulmányok > Flashcards

Európa tanulmányok Flashcards

1
Q

lakossága az eu-nak és ennek a világhoz képesti százalékos aránya? kb

A

447 millió, 5,7%

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
2
Q

USA-Kína-EU viszonylatban GDP rangsorolás- 2020?

A

USA
EU
Kína

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
3
Q

főbb (4db) export és importpartnerek- EU?

A

USA
NagyBr
Kína
Svájc

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
4
Q

miként indult az EU? -eredeti cél nagyon röviden

és ez hogyan változik?

A

-gazdi unióként
-poli unióról nincs szó a kezdetek kezdetén
-DE: föderáció támogatói gyakran felszólalnak, a poli unió érdekében később
kritikájuk: gazdi óriás, politikai törpe-60as évek vége felé; lépés ennek irányában: külpol (együttm növ)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
5
Q

EU ma mennyire poli unióként definiálható- röviden? -inkább magolós válasz

A
  • 27 féle érdek összefésülése nehéz
  • EU mégis képes politikai unióként is fellépni -iráni atomalku, közös szankciós pol

-van közös külpoli képviselő

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
6
Q

2022es költségvetése az EUnak? hogyan értékeljük ezt az összeget?

A

169 MILLIÁRD euró, ez egy nagyon nagy szám nemzetközi szervezetek körében

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
7
Q

miért sikertörténet az EU?

A
  • stabilitás, jólét szimbóluma
  • óriási intézményi fejlődés -ESZAKtól EU-ig eljutás (szó szerint: ESZAKhoz képest nem lehet ráismerni a mai EUra)
  • legalapvetőbb célja: tagállamok között ne legyen háb
  • ESZAK is részben beváltotta a hozzáfűzött reményeket
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
8
Q

milyen nemzetközi szervezetek terén volt az első a világon az ESZAK?

A

első szupranacionálisan igazgatott nemzetközi szervezet

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
9
Q

milyen kihívások állnak az EU előtt az ezredforduló óta?

A
  • 2008as válság
  • euroszkepticizmus megerősödése
  • dublini rendszer nem feltétlenül tudott megküzdeni a migrációs válsággal (2015…)
  • NagyBr-vel kapcsolatok rendezése
  • pandémia és az amiatti gazdi hanyatlás
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
10
Q

mi tette vonzóvá az EUhoz csatlakozást?

A
  1. nincs vám tagok között, egységes belső piac
  2. növekvő gazdi verseny -innovációs kényszer
  3. uniós források (pályázatok)
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
11
Q

EU pénzügyei- mennyire független saját államai pénzétől?

A

igen, vámok EU közös kasszájába kerülnek =részben ! pénzügyileg független

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
12
Q

mi az EU?

A
  • vannak akik szerint: egyszerű nemzetközi szervezet
  • mások: konföderáció és föderáció skáláján helyezkedik el valahol
  • az EU poli rezsim is
  • sui generis poli kontrukció/rendszer -csak önmagában értelmezhető a szervezet

valahol mindegyik értelmezésnek igaza van
de amit biztosan tudunk: EU nem nemzetállam és nem is állam
-ebben egyetértés

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
13
Q

egységkoncepciók 14-17 sz? Dubois

A

Dubois: Szentföld visszafoglalása a cél

keresztény föderáció az eszköz, föderáció- nagyon laza együttműködést jelentett ebben az időben

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
14
Q

szupranacionális együttműködés vagy kormányközi együttműködés az EU?

A

szupranacionális

  • vannak kötelező erejű döntések
  • részben pénzügyi függetlenség államoktól
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
15
Q

egységkoncepciók 14-17 sz? CSAK: Marini

A

cél: föderációs struktúra Európában, nagyon hasonló elképzelés az ENSZhez
(cél: Európa kontinensén béke- hogy hatékonyan tudjanak fellépni a török fenyegetéssel kapcsolatban)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
16
Q

egységkoncepciók 14-17 sz? CSAK: Sully-5 infó

A
  • szuverenitás korlátozása viták rendezése érdekében
  • átrajzolta volna Európa térképét
  • IV. Henrik- vele dolgozott
  • megírta : a Nagy terv című művét
  • keresztény köztársaságban gondolkodott (különbség!!: eddig monarchiák összefogása volt a cél)
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
17
Q

egységkoncepciók 14-17 sz mik a közös pontok? 3 db

A

• egyház szerepe fontos volt az összes elképzelésben
általában keresztény Európa fog össze
külső fenyegetés ellen: oszmánok, arab hódítási kísérletek
békevágy megjelenik

• nem szupranacionális szervezetekről volt szó, az államok megőrzik szuverenitásukat
egy kivétel: viták békés rendezése, legyen egy fölöttes plénum amely dönt- teljes szuv korlátozása

• közös pont még: egyik elképzelés sem valósult meg
egyik ötletadó sem volt olyan pozícióban hogy nagyban befolyásolja az európai politikát

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
18
Q

egységkoncepciók- 18-19 sz kiértékelése? mi változott és mi lesz a végkimenetel?

A

vallás némileg háttérbe szorul
helyette előtérbe kerül: politikai és intellektuális egység, közös értékek

nem hatottak a nagypolitikára, jön az első világégés a béke nem tud megvalósulni

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
19
Q

egységkoncepciók- 18-19 sz ?Penn?

A

(Penn: (Pennsylavnia róla kapta a nevét) )
) sok példát megnézett, korábbi korok egységkoncepcióit, kortárs berendezkedéseket, Sully ötletét is
javaslat: alakítsanak az államok egy egybefogó plénumot (európai parlamentet) nem rendszeresen, hanem 2 évente, 3 évente ülnének össze, megvitatni az európai ügyeket
mi lenne ennek a parlamentnek a célja?
-felmerülő viták rendezése – ha nem sikerül akkor illetett állam megbüntetése
-napi ügyek rendezése
-gyakorlatilag: poli egység felé mutató ötlet volt

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
20
Q

egységkoncepciók- 18-19 sz ? Rouvroy

A

Kanthoz visszanyúl: európai egység csak akkor lehetséges ha hasonló berendezkedésű államok fognak össze

-cél: hasonló alapelvek mentén működő köztársaságokká átalakulás (minden államra gondol)

ezenbelül javaslat: 1, egység élén legyen egy uralkodó, egy kormány, és egy közös parlament
2,demokratikus parlamentáris rendszer
3, ő is beszél tanácskozó plénumról ahol a tagállamok delegáltjai vennének részt a vitákban
kimondja: tagállamok szuverenitása módosul (parlament: vmi mellett dönt, az köti az államokat)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
21
Q

egységkoncepciók- 20. sz- csak egyet tudni: Coudenhove-Kalergi –páneurópai eszme? és a megoldás

A

páneurópa koncepció:

  • beazonosítja páneurópa alatt hogy mit ért -26 állam
  • SZU és britek nem tartoznak ide

megoldás: intellektuális és poli egység létrehozása, nemzetek feletti szervezet

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
22
Q

Coudenhove-Kalergi külső és belső fenyegetések ami miatt össze kell fogni?

A

belső- nacionalizmus, újjáéledése, megerősödése
emberi jogok védelme- gyógyírt jelenthet a nacionalizmusokkal szemben
külső fenyegetés- kettős kihívás
1, kelet: katonailag SZU jelent biztonságpoli kihívást
2, nyugatról: kihívás picit más, USA: gazdi szempontból kihívás és fenyegetés
USA „felakarja vásárolni Európát”
annak érdekében hogy Európa versenyképes legyen, Páneurópaként föderációban egyesült területként fel tudna lépni
föderalizmus def (mai napig nincs erre egységes definíció hogy mi ez- mindenki mást ért alatta ekkor is)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
23
Q

Coudenhove-Kalergi hogyan kell elérni az európai föderációt? –

A

1, konferencia összehívása páneurópai -alapelvek lefektetése
2, nemzetközi bíráskodás- viták békés rendezésénék eszköze
államok egymás közötti vitáinak rendezésére, bíróság döntése köti az államokat- el kell fogadniuk
3, 26 állam vámunióban kell hogy egyesüljön, szoros gazdi együttműk a 26 állam között
egymás közötti kereskedelemben sincs vám és egyéb kereskedelempolitikai eszközöket
közös vámrendszer más államokat illetően
4, alkotmány alkotása, föderális
megalakul a föderáció maga, egyik intézményi pillére: parlament, kettő kamarás lenne- egy népek kamarája lenne (tagállamok delegáltjai 300 tag) és államok kamarája
föderációk általában két kamarások

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
24
Q

Coudenhove-Kalergi hatása?

A

elindul egy páneurópai konferencia és nyomtatott formában is megjelenik a javaslata

páneurópai ötlet: szimpatikus olyan gondolkodók, politikusok számára mint Adenauer

Európa tanács kapcsán komoly javaslatok tesz le az asztalra Coudenhove

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
25
Q

1945-50 Európa problémái?

A

összefoglalva: poli és gazdi válság keleten és nyugaton is

  • szélsőbaloldali pártok ha nem is kormányalkotó tényezők, jól látható szavazati aránnyal rendelkeznek
  • volt poli elitben nagyon erős csalódottság
  • gazd romokban a háború után, általános eladósodottság
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
26
Q

nyugat hogyan akar az általános 1945-50 közötti problémákon felülkerekedni?

A

3 területen kooperáció: gazdi, poli, biztonságpoli
mindegyiken létrejönnek kormányközi szervezetek

gazd: OEEC-1948
biztpol: (Dunkirk-47 (Fro és Nagybr német agresszió esetén kölcsönös segítség), Brüsszel-48 (ugyanez Benelux államokkal is), NATO-49)
pol: Európa Tanács-1949

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
27
Q

OEEC?

  • teljes név
  • mikor jött lére, eredeti cél?
  • felépítés röviden
A

teljes nevén: Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet

1948ban jön létre
kb 17 ország részesül a segítségből majd
kritérium: Európai Újjáépítési Program végigvitele

nem egy bonyolult szerv: tanács-egyhangú döntés, kötik a szervezet tagjait a döntések, kismillió bizottság

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
28
Q

OEEC vs SZU?

A

SZU- legelső tanácskozásra elmennek!
SZU véleménye: külön tényező, külön segélyezést akarnak
nyilvánvalóvá válik, hogy ebbe az USA nem fog belemenni

egyéb tételek: kereskedelmi kapcsolatok élénkítése- !SZU gazdi berendezkedése ennek akadályában

+gazd-ról elkér adatokat USA -SZU diktatúraként nyilván nem fog a gazdasága állapotáról adatokat szolgáltatni

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
29
Q

USA szerepe Európában? -1945 körül

és 50es évek második felére mit érnek el?

A

nem tud eladni Európában
egyedül dollárnak van értéke, az európai valutákkal nem tudunk fizetni nekik

megoldás: Marshall-segély
-hitel és segély egyben
cél: kereskedelem élénkítése

50es évek második fele: konvertibilissé teszik a valutákat, megerősödnek a meglévő valuták

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
30
Q

mi történik később az OEEC szervezettel?

A

OEEC: USA javaslata: alakuljon át és maradjon meg a szervezet
OECD: nemcsak Európa, USA és Kanada….
Gazdilag fejlett országoknak lesz egy klubja
1961ben alakul ez meg

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
31
Q

közvetlen előzményei a NATO-nak? plusz létrejötte mikéntje?

A

(Dunkirk, Brüsszel)

félelem:

  • nemcsak németek talpraállásától félünk hanem a SZU-tól is már
  • szovjetizálás felgyorsul

vonzó:
-amerikai atomvédelem

1949: NATO létrejön, 12 államra terjed ki
Vandenberg határozat: békeidőben nem lehet máshol állomásoztatni hadsereget- alkotmánymód

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
32
Q

Európa Tanács létrejötte előtt?

A

föderatív gondolat az ami életre hívja

vh után nagy konferencia összehívva az európai béke garantálására irányuló ötletek elképzelések egységesítve legyenek

1948 Hágai konferencia 800 résztvevővel -eredmény nincs (rengeteg résztvevő)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
33
Q

Európa Tanács Hágai konferenciának két tábora?

A

két tábor:
1, föderációra van szükség, mely a nemzetek felett áll pl: franciák, belgák, hollandok, olaszok
2, föderációra van szükség de kormányközi felfogás: nemzeti szuverenitás csorbítása nélkül kell: unionisták
pl: britek és skandináv államok
utóbbi vízió győz

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
34
Q

1948 Hágai konf után mi valósul meg?

A

1949: londoni szerződés megszületik,
10 állam létrehozza az Európa Tanácsot
emberi jogok letéteményese ma is Európában

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
35
Q

1950es évek? együttműködések terén kik nyitottak kik nem, a kezdeti három területből min lesz aktív az együttműködés?

A

1950-es évek:
3 területből kettő megmarad:
legelején két területen komoly együttműk: gazdi , katonai

Kelet-Európa nem vesz részt ezen együttműki kísérletekben, skandináv államok őriznék függtelenségüket, britek el vannak szorosabb integráció nélkül nem olyan integrációban gondolkoznak mint a kontinentális Európában
Spo, Portugália- két diktatúra
Görögo: törékeny poli rendszer, szintén kiesik ebből az együttműkből

marad: Fro, NSZK, Benelux államok, és Olaszok
6an maradtak
élen jár: Fro ebben a kérdésben
britek- morális tőke 2vh után, de passzív szerep

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
36
Q

Franciák két elképzelése alapvetően a németek korlátozására irányulóan?

A

Németo agrárország legyen,
másik ötlet: Saar vidék: különleges igazgatású területté válik: nehézipar nem tud talpra állni ha nincs szén, de akkor ellenőrizze Fro
lépések: Fro ezt a területet szeretné leválasztani a jövendő Németo-tól, maga javára
külön közigazgatást szeretnének
1955-ben rendeződik ez a kérdés
Német területek nyernek

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
37
Q

Franciák vs Ruhr vidékkel mi legyen?

KIK LESZNEK A SZERVEZETBEN TAGOK!!!!

A

Ruhr-vidék:angolszász befolyás alatt

fro 1, gazdi érdek- kell nekik a német szén a francia nehézipar újjáélesztéséhez
2, katonai érdek: félelelem kialakul egy egységes Németo, villámgyorsan katonai nagyhatalom lesz : germanofóbia nagyon erős

Fro: kormányzatot nagyon bosszantja, britek és amerikaiak nincs akkora mértékű germanofóbia, gazdi kapacitásokat nem csökkentenék jelentősebben
helyreállíttatják majd azokat

Ruhr-vidék szerepe nagyon fontos: elképesztő mennyiségű szén, nagy monopóliumok, konglomerátumok irányították
-franicák: ezen nagy monopóliumoknak nem szabad újjáéledniük

meggyőzték többieket a franciák: ellenőrzött módon állítsák újra működésbe a Ruhr-vidéket!
Bányászati kapacitás 2 vh után egyharmadára csökkent
Ruhr hatóság létrejön- termelés, árak felett dönt, helyet kapnak: szövetséges hatalmak, Benelux államok, volt helye NSZK-nak is
Adenauer ebbe belemegy, lépés a szuverenitás felé
Schumantól ígéret: ha lesz összefogás megszűnik a hatóság

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
38
Q

mi lesz ami véglegesen rendezi többek között a Ruhr vidék kérdését és helyreállítja a bizalmat?

  • kik hátrálnak ki
  • milyen eredményei lesznek ennek
A

Jean Monnet javaslata: nyugateurópai (hatok plusz NagyBr!) szén és acélkészletek felett közösen rendelkezzenek az államok
kereslet kínálat egyensúlybakerülése a cél

szupranacionális szervezeten gondolkodott
nem egyedi tagállami érdekek mentén járnak el, csak piaci érdekeket néznek
mindenki egyenrangú fél, emiatt elfogadható volt az NSZK számára

Schumann és Adenauer is támogatta ezt a javaslatot, Robert Schumann 1950-ben bejelenti ennek létrejöttét
Britek nagyon megsértődnek
túl rövid az idő, nem tudják mit írnak alá stb
mögöttes érdek is ott húzódott- britek visszavonulót fújnak

megoldja a Ruhr problémát
német-francia megbékélésnek komoly mérföldköve
ez a fajta együttműk, kiváló kezdőlépés a föderáció felé
Schumann fentiek miatt örül a Monnet javaslatnak

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
39
Q

ESZAK évszámok?

A

aláírás: 1951

életbe lép a szervezet: 1952

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
40
Q

ESZAK felépítés: -főhatóság

A

Főhatóság: 9 tag (pedig 6 ország)
legfőbb döntések, többségi szavazás
tagállamoktól (elvileg) független döntéshozatal
döntések kötelezőek államokra nézve
első elnök: Jean Monnet
nem mindenben járhat el a Miniszterek Tanácsa nélkül

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
41
Q

ESZAK felépítése- minden ami nem a főhatóság?

A

Miniszterek Tanácsa: ahol a tagállamok érdekei megjelennek: véleményezhette hogy főhatóság bizonyos döntései életbe léphetnek-e

  • Közgyűlés: 78 tag : főhatóságot 2/3al le lehetett váltani bizalmatlansági indítvánnyal, főhatóság megválasztása, véleményző jogkör, szén és acélipar képviselői
  • Tanácsadó Bizottság
  • Bíróság : vitás kérdésekben dönthet
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
42
Q

mi történt az ESZAK-kal, megszűnt volna?

A

hivatalosan megszűnt szervezet, de funkcióit az EU gyakorolja

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
43
Q

Pleven-terv? végül mi az ami megvalósul

A

mikor születik meg? 1950
német hadsereg kontrollálása közös európai hadsereg létrehozásával

franciák rájönnek hogy gyarmati gondjaik miatt nem akarnak lemondani hadseregük függetlenségéről maguk fogják visszamondani a saját tervüket-amerikai őrjöngés a válasz

NATOszerű elképzelés, USA nem lett volna része ennek, csak nyugateurópai országok (hatok)

végkimenetel: németek NATO részeként fel lesznek fegyverezve

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
44
Q

Messinai konferenciáról mit kell tudni?

A

1955
gazdi téren mélyíteni az együttműködést;
Spaak bizottság feladat: gazdi együttműki lehetőségek vizsgálata, és atomenergia terén további lehetőségek

56-re készen vannak: nagyon hamar megszülető munka

-briteket is meghívják az egyeztetésre-csak kezdetben lesznek jelen, később lelépnek!

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
45
Q

56 körüli további együttműk kérdése a Spaak biz munkája idején——atomenergia?

A

-atomenergiakérdése nem volt olyan vitatott (fiatal iparág, nem voltak mögötte komoly jogi szervezetek, jól elkülöníthető az ország gazdaságától az atomernegia a többi szektortól) -stabilizálják az uránium beszerzési forrásokat
60as évekre sok a vita, kezdődik a széthúzás ezen a területen (milyen típusú urániumot használjanak, és milyen típusú reaktort építsenek- főbb vitás pontok)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
46
Q

Római szerződések?

A

Római szerződések: kettő darab lesz
két szervezet jön létre: EURATOM, EGK
Aláírás: 1957.márc
EURATOM: polgári felhasználásra atomernegia, másik kizárva !!
6ok aláríják
58-ban életbe lép mindkettő szerződés
Aláíró államok: 3 benelux, Fro, NSZK, OLaszo

létrejön: Európai Gazdasági Közösség
Európai Atomenergia Közösség

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
47
Q

Összes “közösség” római szerz-ek után és felepítésük?

A

Európai Szén-és Acélközösség (ESZAK)

főhat-tanács-közgy-bír

Európai Gazdasági Közösség:

bizottság-tan-közgy-bír

(csak 62-től lesz közgy helyett: Európai Parl)

Európai Atomenergia Közösség

(ugyanaz mint az EGK)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
48
Q

az 1967-es Európai Közösségeknek a felépítése hogyan fog kinézni a római szerz utáni közösségekhez képest?

A

egk és eak :

biz-tan-közgy-bír

EK:

biz és tan marad
közgyűlés- Európai Parlament
Bír marad

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
49
Q

EGK szerződés és célok?

3 szorosan gazdi cél, 2 elvonatkoztatottabb

A

nem szabályozzák a kilépést, határozatlan időre megkötött szerződés

célok:

  • vámunió
  • közös kereskedelempolitika -szabadkereskedelmi szerződések, közlekedéspolitika (3 benelux állam vasúthálózatok)
  • versenypoli szabályok összehangolása
  • közös agrárpol- komoly francia érdek
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
50
Q

EGK Bizottság munkája hogyan folytatódik?

tagokkal kapcs- 4 főbb gondolat

A

-rengeteg feladat, minden biztos külön feladatkörrel foglalkozik

  • kormányok delegálnak tagokat
  • tagok nem kormányt képviselnek
  • nem hívhatóak vissza a tagok
  • hány tag van? kezdetek kezdetén: 9 tag (6 országnak), volt ország mely 2 tagot delegálhatott- FRO, NSZK, OLASzo többiek 1 et csak
  • kötelező érvényű javasaltok tétele terén monopóliuma van a Biznek akkor teljes, ma: árnyaltabb
  • első Biz elnök: Walter Hallstein
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
51
Q

Miniszterek Tanácsa? (EGK ESZAK-ot másolta intézményrendszerében)

5 infó— 3 “új” az ESZAKhoz képest, amit ott nem tanultunk

A
  • tagállamok érdekeinek képviselése
    -régebben: legfőbb döntéshozó szerv, ma ez nem így van
    -egyszerű többség, egyhangúság kezdetben számottevő volt, egyre nagyobb teret nyert a minősített többség
    -50-es évektől: minden államnak volt súlya, nagy államok: 4, belgium, hollandia: 2, luxemburg 1
    össz: 17 szavazat, minősített többségű döntéshez 12 szükséges- minimum 4 tagállamból, 3 nagy állam nem tudta az akaratát rákényszeríteni a 3 kicsire

-min több: 1966-tól kezdve kibővítik, a min több el hozható döntések számát

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
52
Q

EGK: Közgyűlés?

A

leggyengébb plénum
Biz javaslatait csak véleményezhette (ez általában nem érdekelte a Bizt)

fontos hatáskör: demokratikus kontroll Biz fellett: bizalmatlansági indítvánnyla a Biz-et mint testet leválthatták, a teljes testületet le tudta váltani, egyes biztosok felállítása külön nem lehetséges (volt mikor rezgett a léc)

ma már nem korlátozott szereplő: Tanáccsal együtt jogalkotó

első feladatköri bővülés, csak 70es években, 80-as években gyorsul fel egy picit
közgyűlésben olyan képviselők ültek, akik otthon is képviselők voltak
58 kezdi meg működését, 79: első választások – közvetlen választott tagok innentől

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
53
Q

EGK Bíróság-extra röviden?

A

közösségi jog betartatása

Tanácsadó testületek is vannak ezenfelül

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
54
Q

mi jellemzi a 3 közösség létrejötte utáni időszakot kezdetben? (4)

A

aranykor

  • gazdi fejlődés- marshall segély
  • alacsony munkanélküliség
  • ipari termelés felfut
  • gazdpoli váltás korábbi neoliberális gazdpolt váltja a keynesi gazdpol
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
55
Q

De Gaulle vs integráció pár basic infó -2

A

milyen Európát akart látni?
nem föderálisat, hanem szuverén államok együttműk-re alapuló integet
inkább: kormányközi jelleget akart EU-nak
másik öt inkább a föderális Eut támogatta

De Gaulle látta: ki kell békülnie az NSZK-val: európa pol sarokköve
látszik: NSZK gazdi ereje lassan helyreáll, és elhúz a többi 5 államtól (Frotól is )

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
56
Q

mik voltak a Fouchet tervek és mikor?

A

1961,62
kitől ered? dánia francia nagykövetétől: Christian Fouchet
De Gaulle felkarolja
kormányközi együttműködést vizionáltak-rendszeres találkozókkal
3om vezető állam: Fro, UK, USA
arra nem tér ki mi lenne az Európai Parlamenttel

miért állt ez De Gaulle érdekében?
félt hogy az Európai Közösségekben nem tud megfelelően érvényesülni a francia érdek

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
57
Q

franciák vs EU mi lesz ami a 60as évek elejétől (Fouchet tervet nem számítva) megijeszti a kisebb államokat az integráción belül?

A

1963: Elysée szerződés- rendszeresen találkoznak a francia és német vezető politikusok

ijesztő: egyeztethetik álláspontjaikat EUn belüli kérdésekről, sokkal aktívabban a jó viszonynak köszönhetően

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
58
Q

agrár ügyek-Hallstein vs franciák

helyzet felvázolása-vita, előzmények
hallstein állsápont

A

Hallstein Bizottság ekkor az integráció élén

közös agrárpol életben 60as évek elejétől

vitát vált ki: agrárköltségvetés
Hallstein: integrációnak legyen önálló bevétele, költségvetési kérdésekben nagyobb szerepet kapjon a parlament
1966ra véglegesíteni kell ezt a 3 pontról szóló vitát- nincs külön tárgyalás egyikről sem
1, saját források bevezetése (pl agrárlefölözés, vám)
2, Parlament szerepének növelése
3, közös agrárpol finanszírozása

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
59
Q

hogyan reagálnak a 3as javaslatra a franciák?

“veszekedés” közvetlen hatása

A

több ponton is neheztelnek a Hallstein által felvetett javaslatok miatt

franciák érvelése: nem kell elsietnie ennek a 3 pontnak a megvalósítását, még nem érkezett el ennek az ideje

ha megvalósul a vámunió 1970-ben akkor úgyis átterünk a saját források bevezetésére, nem kell sietni

követelik: lehessen külön tárgyalni erről a 3 pontról

EZUTÁN: üres székek politikája

mi történik Froban?
De Gaulle népszerűsége csökken, francia szavazók EGKn belül nincsenek képviselve
mi történik EGKn belül?
nem omlik össze, mennek a tárgyalások a franciák nélkül is , de szükség van rájuk a folytatáshoz, vissza kell csábítani őket

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
60
Q

hogyan lesznek a franciák kibékítve?

A

Luxemburgi kompromisszum:
Miniszterek tanácsában ha minősített többségű döntésről van szó
és vki azzal jön hogy alapvető nemzeti érdeke sérül

akkor : 1, vétózhat 2, kérheti hogy kompromisszum eléréséig tárgyaljanak

=lassabb döntéshozatal, de franciák visszajöttek-eredmény

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
61
Q

mi történik 1967ben? FONTOS

A

innentől kezdve lehet beszélni Európai Közösségről -hatálybalépés: 67 (szerz aláírása: 65)

Egyesítési szerződés -jogtechnikai szerződésként szokták emlegetni
3 párhuzamosan futó intézmény egyesül

1 db parlament
1db bíróság
1 db közgyűlés lesz (mindenből 1)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
62
Q

mi az az EFTA? mit tudunk róla?

A

1960ban jön létre (Stockholmi egyezmény)
lefordítva: Európai Szabadkereskedelmi Társulás
azok akik nem tudtak vagy nem akartak társulni az EGK-hoz
csatlakozhatnak ehhez a szabadkereskedelmi övezethez
“hetek integrációja” (hatokéval szemben meghatározták magukat)

alapítók: Nagy-Britannia, Svédország, Svájc, Norvégia, Portugália, Dánia, Ausztria

ipari termékek terén vámok lebontása, 10 éves periódusban, mezőgazdra nem terjed ki

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
63
Q

az első brit csatlakozási kérelem?

A

beadja: Harold Macmillan, 1961
érdekek: poli és gazdi
gazdi—-1, piacokat veszítenek a britek a dekolonizációval, 2, többet importálnak EGKból mint amennyit exportálnak oda
=más pozícióban vannak a britek

főtárgyaló: Edward Heath
brit feltételek: Nemzetközösséget továbbra is vezetni akarják, a brit agráriumot vegyék figyelembe ahogy az EFTA kötelezettségeiket is

francia fenntartások: USA-val való különleges kapcs lazítása, koncentráljanak jobban Európára, fizesse meg a csatlakozás árát, fel kell adni bizonyos preferenciákat (Nemzetköz), fogadja el fro vezetői szerepét Nagy-Br!!!

(1963)De Gaulle sajtótáj: USA trójai falova NagyBr; nem illenek ide amugy se -nagyon más berendezkedésű gazdaság

fro vétó (5:1es fogadtatás- mindenki más benne van)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
64
Q

második brit csatlakozási kérelem?

A

1967, Harold Wilson

  • gazdi szempontból kedvezőbb feltételek,
  • ez az ember szimpatikusabb De Gaullenak
  • homályos fogalmazás- USAval viszonyt illetően

megint vétózik Fro
1967: sajtótáj: késmegforgatás a britek hátában, font leértékelődik-probléma, pedig De Gaulle győzködte a briteket, hogy nem rossz dolog leértékelni a fontot

De Gaulle lemond
annyira változnak az erőviszonyok az integen belül, hogy a britek tagsága már pozitív
-Willy Brandt új külpolja (Ostpolitik) sarkallja a francia elnököt: ellenpólus legyen integráción belül

1969: hágai csúcstali: zöldutat kap Nagy-Br
(73-tól tag)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
65
Q

1969-es hágai csúcstalálkozó miről szól összességében?

A
  1. gazdi és monetáris uniót be lehet vezetni?
    Werner-gazdi és monetáris unió terve vizsgálata-jelentés készítése a feladat
  2. tagok számának bővítése- NagyBren kívül
    három ország 70-ben csatlakozási tárgyalások: Íro, Dánia, (Nagy-br), Norvégia (Hága után elindul a folyamat)

3.politika terén szorosabb együttműk? másik biz: Davignon vezetésével poli együttműki lehetőségek feltérképezése

70-ben megjelenik mindkét biz munkája:
Werner-terv és Davignon-terv

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
66
Q

Írország- csatlakozás stb factek? -5 pont

minden ami nem gazdi okok részletezése

A
  • semleges ország- semleges ország integrációja bonyolultabb kérdés
  • ami problematikus: fejlettségi szakadék leküzdése-legszegényebb ország
  • Íro a gazdi okokból is akart csatlakozni
  • átmeneti mentességekből sokat kapott, időintervallumok 10 év a halászati polban az hogy átvegye a jogszabályokat teljesen
  • sikeres tagság, látványos fejlődés 80as évektől
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
67
Q

Írország gazdi okok csatlakozás mögött? 5-6 ok

célok?

A
  1. export diverzifikálása -nemcsak agrár termékeket szeretnének nagy számban eladni
  2. periféria státuszból kitörés
  3. ír ipar megerősödése-mint cél
  4. reménykedtek pénzügyi segítségben-közös agrárpol terén számíthattak támogatásra
  5. Nagy-Brtől függőség enyhítése
    (6. félelem1: ne legyen verseny a halászat kapcsán, félelem2 : belépésük előtt megszületik a közös agrárpol )—–lényeg:_ minnél hamarabb tagok akarnak lenni
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
68
Q

Dánia csatlakozása? -5

A
  • skandináv együttműk priorizálása
  • Dánoknak vonzerő: újfajta exportpiac- dán mezőgazdi termékek- szerettek volna egyéb piacokra is betörni
  • fontos volt hogy britekkel együtt mozogjanak-óriási felvevőpiac nekik ekkor Nagy-Br, ha Nagy-Br tag neki is annak kell lennie
  • számítottak arra is hogy közös agrárpolból kapjanak támogatást
  • problematikus itt is: halászat, dán fennhatóság alatt lévő terület: Grönland , -halászatra épül gazdasága- Dánia népszavazott a csatlakozásról, meg volt a többség, de Grönlandiakat nézve nem lett volna meg
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
69
Q

Norvégia NEM csatlakozása? -3 előnye a csatlakozásnak számukra
+2 fact az országról

A
  • nagyobb piacokhoz való hozzáférés,
  • export termékek diverzifikálás,
  • innovációs kényszer-verseny
  • norvég közvélemény: szuv részét felkéne adni a csatlakozással-erős nemzeti tudat
  • Norvégia fő exporttermék: kőolajkészletek és források szép számmal vannak ma, norvég jólét erre alapszik, 70-es években már tudták hogy ilyen lelőhelyeik vannak de nagyfokú kiaknázás nem kezdődött meg, 90-es években már teljesen más volt Norvégia jóléti szintben mérve
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
70
Q

Norvégia NEM csatlakozása?—-3 probléma?

A

halászat:

  1. norvég vonóhálós hajók nem tudnának versenyezni a francia óriási kapacitású hajókkal
  2. fenntartható halászat itt fajsúlyosabb

mezőgazdaság:
norvég termelők: világpiaci árnál jóval magasabban árultak- helyi és állami támogatások—-EKn belül ezeket a magasabb árakat kénytelenek lettek volna lejjebb vinni—
-termelők jövedelemszintje csökken—–azok városokba vándoroltak volna—-további probléma lett volna ebből

  1. norvégok többsége nem akar csatlakozást így ez nem történik meg
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
71
Q

Britek csatlakozása? -problémák

A

alapvető probléma: teljesen más termelési struktúra! mely miatt nagyobb fokú alkalmazkodás szükséges a britek részéről

  1. cukor és vaj kérdése problémás
    1970-es évek elején lejár: nemzetközösségi cukoregyezmények
    de: új-zélandi vajimport problémás- britek veszik a vaj 90%-át; így lesz egy átmeneti időszak fokozatosan csökkenő kvótával, importtal

2, birodalmi kapocs, tudat nem akarták, hogy megrendüljön a nemzetközösség országaival

  1. halászat- ugyanaz a probléma mint másoknál, lesz egy 10 éves átmeneti periódus, derogációk ! a briteknek
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
72
Q

mi lesz altogether a csatlakozási kérelmekkel-dánia, norvégia, íro, britek?

A

72: aláírják a csatlakozási szerződéseket
73-tól plusz 3 tag
4-ből 3 végig megy (kiv: Norvégia)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
73
Q

1973-as csatlakozások körüli időszakot mi jellemzi? 3 gazdi tünet

A
  • eu rosszul kezeli a válságot
  • bretton woodsi rendszer megdől

tünetek:

  • infláció
  • költségvetési deficit
  • munkanélküliség

 Gazdi és mon unió: elmaradnak az effelé lépések ebben az időszakban
 évtized végén: más típusú monetáris együttműk, de 9 évig visszaesik a lendület—73-82kb
 DE: poli együttműk-öt továbbra is komolyan gondolják

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
74
Q

Davignon jelentés? -először —6 infó—-4 fő szereplő van

  1. külügyminek
  2. nagykövetek
  3. poli bizek
    4, szakértői csoportok
A

külpol területén együttműki lehetőségek vizsgálata volt a feladata

 megoldás: külügyminek találkoznak önkéntes alapon az EK intézményi struktúráján kívül
 évi kétszer
 politikai biz-előkészítik az előbbi évi két talit, mik legyenek a témák- államtitkári szintű képviselők találkozója évi 4szer
 szakértő csoportok-régiók témák mentén
 nagykövetek kapcsolatfelvételének szorgalmazása -cél: bizonyos kérdésekben egységes utasításokat kapjanak ők
 egyhangúságra alapszik

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
75
Q

Davignon jelentés- másodszor?

A

 évi négyszer találkozzanak a külügyminek, sűrűbbé tenni talikat
 kapcsolattartás hatékonyabbá tétele: legyen egy intézet melynek feladata: dokumentumok cirkuláltatása, információáramlás segítése

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
76
Q

Werner tervvel mi lesz ami a gazdi és monetáris uniós dolgokat vizsgálta?

A

amerikai nyomásra a franciák kihátrálnak nem lesz belőle semmi

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
77
Q

70es években újdonságok? 4 fontos

70ES ÉVEk

  • gazdi bajok- együttműk hol torpan hol nem
  • poli együttműk- Davignon
  • Európai intézet kapcsolattart
  • Werner lefújva-gazdi mon unió

-4 terület- ami ezen a kártyán van
(2gazdi jel, 1 társi, 1 együttműk ált)

A

megszületik: regionális politika: olaszok, britek, íreknek fontos -1975ben ERFA!
1975-ben regionális fejlesztési alap útjára indul: plusz forrás, íreknek, briteknek

szociálpolitika-döcögősen megy, vannak alapelvek melyekben megegyeznek:1, egyenlő bérezés,
2, diszkrim mentesség

1976: Tindemans jelentés: többsebességes Európa gondolata megjelenik: azon országok melyek szorosabban akarnak együttműk-ödni bizonyos területeken hadd tehessék- meg azt : nagy hatással nem lesz az integ-re

megszületik: 1979- Európai Monetáris Rendszer

  • eurózóna elődje
  • de facto vezető szerepben: német márka
  • létrejön: európai devizák súlyozott kosara
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
78
Q

British Budgetary Question —BBQ—1979ig történések

A

brit költségvetés gyenge lábakon áll- Thatchernek otthon is megszorításokat kell bevezetni
(szocsegélyek drasztikus csökkentése, külföldi diákok tandíjainak növelése)

probléma1: Thatcher szerint az EK pazarol -az agrárpolitikai kiadások óriásiak—ebben igaza volt—ezen a területen reformok kellenek

probléma2: britek óriási összegeket fizetnek be- másik 8 tag támogatni fogja ezek csökkentését
megoldás: minden évben külön tárgyalás arról hogy mennyit térítsenek vissza a briteknek ez nem hatékony

1979: Thatcher kimondja végleges rendezést akar, különben nem fizetnek be semmit (válasz: lehet errefelé menni, de másodrendű tagok lesznek)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
79
Q

British Budgetary Question —BBQ—- végleges megoldás?

HELYESÍRÁS!!!

A

2 lehetőség:

  • nettó befizetők hozzájárulásaikat egységesen növelik
  • agrárpol reformja

1984 csúcstalálkozó: Fontainebleau—franciák sikeres elnökséget akartak zárni
briteket le kell rendezni ehhez
—-Mitterand megoldás: Nagy Br esetében a befizetések és a részesülések közötti különbség csökkenjen
-!!!! összes többi ország fizeti ezt meg (kevésbé fejlettek is), rengeteg pénzt visszakapnak

ez így is lesz

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
80
Q

1979-ben Thatcher mellett mi volt még híres esemény az integ életében?

A

első közvetlenül választott EP képviselők

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
81
Q

80as évek közepétől 3 folyamat amit meg kell említeni? (britek nincsenek benne)

A

85-től megindul: belső piac megvalósulásának programja(GMU)
80as évek vége, 90es évek eleje: fokozott törvényhozási ciklus (87-92)

  • szén és acélipar nem a jövő iparága,
  • strukturális reformprogram szükséges
  • innováció támogató programok, első kutatási és fejlesztési program megszületik, költségvetési forrással együtt
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
82
Q

britek népszavazása mi volt a 70es években és mikor pontosan?

A

Thatcher népszavazást rendez
1975: ek tagok akarunk maradni vagy sem
válasz: igen

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
83
Q

70es években hogyan változik az EP létszáma?

A

-1973: létszám 143-ról 198-ra emelkedett

 1979 június: első közvetlen választások (410)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
84
Q

ki volt a Biz elnöke a high techre váltásnál?

A

Gaston Thorn

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
85
Q

Görögök timeline of joining?

A
  • 1961: társulási megállapodás-ha kritériumoknak eleget tesznek lehet csatlakozni majd
  • 1967-1974: junta -társulási megáll felfüggesztve ezzel együtt pénzügyi támogatások is felfüggesztve
  • 1975: csatlakozási kérelem (Karamanlisz)
  • 1976-1979: csatlakozási tárgyalások
  • 1981: tagság
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
86
Q

Portugália timeline of joining?

A
  • 1974: szegfűk forradalma - immár nem diktatúraként tud csatlakozni, lezajlanak az első szabad választások új kormány:
  • 1977: csatlakozási kérelem
  • 1978-1985: csatlakozási tárgyalások (kihívások)
  • 1986: tagság

P szeretné ha S-től külön kezelnék ez nem fog sikerülni- egy csomagban tárgyalják őket (S nagyobb problémahalmaz)

87
Q

Spanyolország timeline of joining?

A
  • 1975: Franco halála-diktatúra itt is véget ér
  • 1977: csatlakozási kérelem
  • 1979-1985: tárgyalások (kihívások)
  • 1986: tagság
88
Q

Spanyolok miért problémásak?

A

1, S tagságával az EK mezőgazdi területei 30%kal nőttek, miértkihívás? közös agrárpol költségvetése meg lesz terhelve
—– S nem feltétlen lesz nettó befizető ami ezt kompenzálná

2, halászat itt is problémás, ahogy P-nél is
S-nél is gond a halászat
spanyol flotta óriási: kompromisszum: ezt majd le kell építeni

3, bevezetni kell: pénzügyi reformokat, Áfa terén változások szükségesek

89
Q

Görögök csatlakozása miért volt ilyen gyors folyamat?

A

Karamanliszt fogják a franciák támogatni

90
Q

1986ban tehát hányan tagok?

A

12en

91
Q

EK számára nagy szembesülés: nem mindenki szereti a tagságot —-

briteken kívül minek köszönhető ez a felismerés?

A

alkotmánymód Dániában Grönland ezután kiterjedt autonómiát kap-1979

népszavazás Grönlandon? mégiscsak többséggel amellett döntenek: tagságot szeretnék maguk mögött hagyni-1981

ezután tárgyalás: nem minden szálat akarnak elvágni

Grönlandnak előnyös megállapodás: változtat a státuszán, tengerentúli területek csoportjában lesz -1985
(innentől nem EK tag)

grönlandi halászati termékek korlátozás nélkül mehetnek az EK piacára

ezzel a státusszal elérte: korlátozhatja halászatot a vizein
ez gazdi oldalon nekik remek

92
Q

Delors Bizottság —1985. Fehér könyv a belső piac
megvalósításáról?

plusz másik megegyezés?

A

: 3 akadály belső piac előtt

  • fizikai akadályok lebontása
  • technikai akadályok lebontása
  • fiskális akadályok lebontása: adórendszerek közelítése: ezt nem teszik meg, tagállamok nem állnak rá készen, lekerül a napirendről

1986 tárgyalások sora: megszületik EGYSÉGES EURÓPAI OKMÁNY-ez 87ben életbe lép!!!

céldátum: 1992 dec 31-ig meg kell valósítani a közös piacot -személyek, áruk, szolgáltatások, tőke szabad mozgása (+EP hatáskör bővítése, Ep név hivatalos-de 62 óta használták gyakorlatban)

Delors terv (új terv)!!!!!!

93
Q

Schengen?

A

Schengeni megállapodás 85-ben
bárki csatlakozhat majd hozzá
EK-n belül áruforgalom előtt akadályok lebontása ténylegesen megtörténik

fizikai és technikai akadályok lebontása megkezdődik: -minimum sztenderdek-szabványosítás

94
Q

mekkorák a közös költségvetésnek a kiadásai ? pontosan!

A

lényeg:
az EU közös költségvetésének a kiadásai
=az EU bruttó nemzeti jövedelmének 1%a körül alakulnak
(GNI más szóval)

ennek kiértékelése?

az EU közös költségvetése politikai jelentősége ellenére méretben igen kicsi

=nem reális várni az Eu-tól hogy majd ő mindent megold

(MacDougall jelentés: minimum 10% nak kéne lennie egy jól működő integráció esetében-már 70es években megfogalmazódik)

95
Q

a költségvetés négy feladata közül az 1-2 ?

A
  1. közös politikák támogatása -tisztességes elosztás elve érvényesüljön
    (pl: ne csak franciák kapjanak agrártámogatást)
  2. elvárás lehet de nem reális cél!!!
    az integrációból származó nyereségek és veszteségek kb ki legyenek egyensúlyozva
    ( rossz üzenet lenne hogy az integrációnak vannak nyertesei és vesztesei— de sokszor nemcsak a pénz számít ennek a kiértékelésénél, vannak egyéb nyereségek és veszteségek;
    DE: előfordulhat, hogy fejletlenebb országok nem tudnak érvényesülni a belső piacokon -versenynyomás probléma lehet)
96
Q

a költségvetés négy feladata közül a 3-4?

A
  1. csökkenjenek a fejlettségbeli különbségek
  2. megfelelő egyensúly a befizetések és a transzferek között

nem ennek kéne számítani de sokszor ez a cél tárgyalásokon:
nettó befizetőként minél kevesebbet fizessek be, nettó haszonélvezőként minél több pénzben részesüljek

97
Q

a kormányzati/ költségvetési funkciók és a szakpolok hogyan függnek össze? első 3 terület

A
  1. allokációs funkció- kormányzat korrigálni próbálja a piac kudarcát az allokációs hatékonyság terén pl versenypol
  2. disztribúciós funkció: az elért jólét elosztása
  3. fejlesztési funkció:
    cél1: fenntartható növekedés
    cél2:gazdi fejlődés
    cél3: versenyképesség növelése

pl: oktatási rendszer fejlesztése, infrastrukturális beruházás, k+f

98
Q

a kormányzati/ költségvetési funkciók és a szakpolok hogyan függnek össze?
MÁSIK 3 terület

A
  1. stabilizációs funkció: makrogazdi célok- legyen alacsony munkanélküliség, infláció kordában tartása
    eszközök: fiskális és monetáris poli eszközök
  2. szabályozó funkció- versenypolitika pl–ne lehessen vki monopol pozícióban—piac működésének szabályozása
  3. szolgáltató funkció- közszolgáltatások biztosítása (ez ugye nem a piac dolga)
99
Q

Az EU költségvetésének funkciója elsősorban?

A

allokáció+disztribúció (az

agrárkiadások és a regionális politika túlsúlya miatt)

100
Q

EU-újraelosztási pol és a közszolgáltatások biztosítása?

A

legtöbb terület érintetlen marad- (megjegyezni: disztribúció mint legfőbb funkció, de az újraelosztási pol legtöbb területe érintetlen)

(pl:jóléti transzferek, munkanélküli segélyek, egészségügyi biztosítás) -ezek nemzeti szinten zajlanak

101
Q

EU vs fejlesztési funkció?

A

hangsúlyos: regionális pol, a K+F pol (Horizont20-20), az oktatás(ERASMUS)

102
Q

EU vs stabilizációs funkció?

A

elsősorban államok dolga DE:
monetáris pol: euró sok államban, EKB tudta átvenni rengeteg helyen ezt a stabilizációs szerepet 2008-9 környékén

ha válság van akkor költségek átcsoportosítása stb az államok felelősek főként

103
Q

EU vs szabályozó funkció?

A

irányelveken keresztül van egy nagyon komoly jogharmonizáció, ez egy fontos szerep,

  • fogyasztóvédelem
  • szabványosítás
  • minimum sztenderdek
104
Q

EU honnan jön a pénz? bevételek csoportosítása?

A
  1. GNI -Bruttó nemz jöv alapján befizetés -saját források kb 3/4-e —-államok pénzétől kicsiny mértékben független az EU
  2. VAT based own resource-hagyományos saját források- vámok és agrárvámok/lefölözés korábban -bevételek kb 12%a
  3. ÁFA alapú saját források -kb 12% szintén
  4. egyéb bevételek: pl bírságok -tagállamok, piaci szereplők; uniós alkalmazottak által fizetett járulékok
105
Q

Korrekciók -EU költségvetési kérdések?

A
  1. 1984 britek
  2. áfa alapú forráson keresztül kedvezmények
  3. GNI alapú fix visszatérítés
106
Q

mik az EU saját forrásaival kapcsolatos problémák? 3-at tudni minimum

A
  • kevés igazi, saját bevételi források
  • a közös költségvetés egésze kapcsán a nettó egyenleg vált meghatározóvá
  • egyre kisebb hajlandóság a források növelésére

(egyhangúság kell a költségvetési kérdéseknél- rengeteg elbukott javaslat)

107
Q

Olyan valódi saját források kellenének, amelyek____

(EU saját források kérdése)?

A
  • nem függenek közvetlenül a tagállami költségvetésektől
  • stabilan rendelkezésre állnak
  • kapcsolódnak az uniós politikákhoz és közös célokhoz
  • igazságosan (teljesítőképességükkel arányosan) érintik a tagországokat
108
Q

korábban felmerült és elbukott javaslatok
azt illetően EUnak miből legyen pénze?
3-at tudni (5db összes)

A
  • Pénzügyi tranzakciókra kivetett adó (megerősített
    együttműködés: 11 ország)
  • Önálló uniós ÁFA-kulcs bevezetése
  • Szén-dioxid kibocsátásához kapcsolódóan kivetett járulék, illetve
    az üzemanyagárba beépített adó
  • Repülőgép-közlekedésre kivetett járulék
  • Vállalati nyereségadó
109
Q

A 2020 utáni időszakra 3 új saját forrást javasolt a

Bizottság? —mik ezek, melyik valósul meg csak végül?

A
  1. az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszer bevételei 20%-ának
    bevonása a közös költségvetés finanszírozásába
  2. közös összevont társaságiadó-alap figyelembevételével 3%-os befizetés
    a közös költségvetésbe
  3. nemzeti befizetések az újrafeldolgozatlan műanyag csomagolási
    hulladék mennyisége alapján (0,8 euró/kg)

csak az újrafeldolgozatlan műanyag csomagolási
hulladékhoz kapcsolódó saját forrás 2021-től történő
bevezetéséről született megegyezés

közös költs kiadásainak 12%-át fedezte volna a 3 javaslat együttesen -csökkentve a tagállami hozzájárulás arányát

110
Q

EU tervei a költségvetésre, mire fog törekedni, mire akarja majd azt a pénzt költeni ami pluszban befolyik?

A

Uniós cél a jövőben: reform-saját források terén
• Az új saját források
• A 2021 után bevezetendő új saját forrásokból befolyt összegeket az EU helyreállítási eszközének (Next Generation EU) hiteltörlesztésére fogják felhasználni

111
Q

kiadási oldal jellemzői? -88as fejlemény

A

-növekvő feladatok, mégis korlátozott kiadások
-88ig éves költségvetés, utána bevezetik: MFF- multiannual financial framework
5-7 év lehet egy ciklus nincs megkötés pontosabban

kieg:
komolyan nincs hajlandóság változásra a 7 évet már megszokták a tagországok
5 év nagyon rövid lenne -állandó tárgyalások folynának, nem lenne kifutása a hosszútávú fejlesztési projekteknek
10 év nagyon hosszú lenne

válság esetén át lehet csoportosítani

112
Q

mit értünk azalatt hogy kohézió erősítésének az igénye?

A

fejlettségbeli különbségek csökkentése

113
Q

strukturális alapok (kohézió erősítésének igénye, fejlettségbeli különbségek leküzdése) és az agrárkiadások aránya hogyan változott a többi költekezéshez képest?

A

eredetileg a meghatározó két politika 80% volt sokáig

jövőben 60% körül lesz

2000-2006: 79%
2007-2013: 75%
de még a 2014-20as időszakban is 70% körül volt

114
Q

kiken múlik hogy a költségvetés el lesz-e fogadva?

A

Tanács-egyhangúság kell

EP-egyet kell értenie

115
Q

2014-2020-as többéves keret mi jellemzi?

A

Több forrás a versenyképességre, kevesebb a hagyományos politikákra,

de a kiadások kb. 70%-a a 2 hagyományosan meghatározó politikára (az agrár- és a kohéziós politikára)

➢ Főösszeg: kb. 3%-os reálcsökkenés (először az EU történetében!)

116
Q

2021-27 teljes költségvetési keret miből áll?

A

MFF összeg és a Next Generation EU

117
Q

Next Generation EU?

A

zöld
és digitális átállás segítése
gazdi fejlődés újraindítása -covid után

750 milliárd euró hitel

118
Q

A Lisszaboni
Szerződésben felsorolt
intézmények?

előtte: miniszterek tanácsa, bizottság, bíróság, közgyűlés

A 
ami menni fog:
•Európai Tanács
•Európai Unió
Tanácsa /
Miniszterek Tanácsa
/ Tanács
  • Európai Bizottság
  • Európai Parlament
amire jobban figyelni: 
•Európai Unió
Bírósága
•Számvevőszék
•Európai Központi
Bank
119
Q

mi az EurópaI Tanács?

A

2009 óta (Lisszaboni szerződés) hivatalos uniós hét intézmény egyike
kezdetben informális platform ahol állam és kormányfők tárgyaltak

feladat: általános poli irányvonalak meghatározása , merre haladjon az unió kb

létrejötte: 1974
tagok: á és kormfőkön kívül—ET elnöke, és Biz elnöke
résztvevő: közös külügyi képviselő
ülésezik: Brüsszelben
milyen gyakorisággal? : félévente kétszer (Davignon)

120
Q

Európai Tanács elnökének feladatai, mennyi ideig van kinevezve?

A

mandátum: 2,5 évre állandó elnökség-egyszer hosszabbítható

• üléseken elnököl
• testületen belüli kohézió fenntartása és konszenzus megteremtése
• gondoskodik az EuiT munkájának előkészítéséről,
folyamatosságáról,
• !!!!!!! az üléseket követően jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek
• a közös külügyi képviselő munkáját segíti

121
Q

Európai tanács jelenlegi elnöke és az előtte lévő két elnök?

A

Charles Michel
Donald Tusk
Herman VAn Rompuy

122
Q

Európai Unió Tanácsa ?

A
  • tagállamok miniszterei vagy miniszterszintű képviselői
  • székhely: Brüsszel; Luxembourg
  • soros elnökség- fél évente változik
  • 2007 trióelnökségek- három állam előre megbeszéli, hogy 1,5 évig mik lesznek a fő kérdések, közös munkaprogram, kiszámítható így a működés, az előző trió hagyományoz kérdéseket a következőre- napirendi pontokat
  • napirend krízishelyzeteknél bármikor meg tudnak változni- pl menekültválság

a soros elnökség ma= tanácsi elnökség-vannak olyan ülések ahol teljesen mindegy ki az elnök
van egy előre leegyeztetett munkaprogram ahhoz többé kevésbé próbálják tartani magukat

123
Q

milyen formációkban ülhetnek össze az Európai Uniót Tanácsának éppen aktuális miniszterei?

2-3-4
8-9
tanács

A

van 10 formáció melyben összeülhetnek

  1. Általános ügyek (GAC-general affairs)
  2. KülügyEK TanácsA-nem a soros elnök elnököl, hanem Bizottság alelnöke -ez egy kivétel, összes többit soros elnök elnököl (FAC-foreign affairs council)
  3. Gazdasági és Pénzügyi Tanács (Ecofin)
  4. Igazságügyi és Belügyi Tanács
    (első három sűrűn ül össze nagyon)
  5. Foglalkoztatás, Szociálpolitika, Egészségügy és fogyasztóvédelem
  6. Versenyképesség
  7. Közlekedés, Hírközlés, Energia
  8. Mezőgazdi és Halászati Tanács
  9. Környezetvédelmi Tanács
  10. Oktatás, Ifjúság, Kultúra, Sport
    -ez ülésezik a legkevesebbet
124
Q

feladatai az EUnió Tanácsának?

A
  • uniós jogszabályok elfogadása – ez is a Parlamenttel együtt
  • az uniós tagállamok szakpolitikáinak összehangolása
  • kül-, biztonságpol kidolgozása (van egy keret melyet nem ők határoznak meg, iránymutatások)
  • nemzetközi megállapodások kötése
  • EU költségvetésének elfogadása a Parlamenttel együtt
125
Q

Állandó Képviselők Bizottsága?

A
  • szakminiszterek munkájának előkészítése
  • kik ezek? brüsszeli nagykövet és helyettesei, beosztottjai általában
  • elsődleges feladat: álláspontok egyeztetése, javaslatok előkészítése
  • hetente egyeztetés- információk valós időben becsatornázása a tagállamok felé -ezért fontos
126
Q

szavazás az Európai Unió Tanácsában belül?

A

egyhangúság kezdetben

majd : minősített többség

127
Q
  • minősített többség a középpontban mint kérdés

hogyan változik az hogy mit nevezünk minősített többségnek?

A

szavazati súlyok szerint nézik a min többséget kezdetben
majd……..

2000es évek elejétől (Nizza) után lehet kérni azt hogy megnézzék, ha megszületik a minősített többségi döntés- biztos 60%-e a mögötte álló lakosságarány

még egy reform ezután: tagállamok fele + 62% legyen meg

2014/17-től kettős többség
-tagállamok 55%a
-lakosság 65%-a
szavsúlyok már nincsenek

128
Q

blokkoló kisebbség kérdése – mi történik akkor ha bizonyos államok nem értenek egyet a minősített többséggel ?

A

legalább az unió lakosságának 35%át kell képviselni, min 4 országgal (4 nagy ország nem tudja blokkolni ezen döntéseket)

129
Q

Európai Bizottság? 5 infó

A 
EU végrehajtó szerve
Székhely: Brüsszel 
legeurópaibb szervként szokták becézni 
hetente üléseznek 
27 tagból áll jelenleg a bizottság, 5 évre választott bizottságról van szó
130
Q

minden amit tudunk az EUs biztosokról?

-függetlenség ecsetelése 3 pontban

A
  • maga a biztosokat segíti egy asszisztensi kör- főigazgatóságok működnek ahol szakértők nagyja dolgozik egy egy javaslaton
  • biz-ben nagyjából 30 ezren dolgoznak
  • Biz kapcsán magukra a biztosok: független szereplők, bár tagország delegál, biztosi eskü után az EU érdekeit szolgálják nem a tagállam érdekeit
  • biz tagjai nem kérhet véleményt, iránymutatást sem 1, kormánytól 2, sem más testülettől- teljesen függetlenül kell eljárni
  • nem visszahívhatóak-ha olyan álláspontot képvisel vki ami a tagállam érdekeivel szembemegy- nincs visszahívás

-biz elnök: 1 biztos kivételével maga dönti el, hogy az adott ember milyen pozíciót kapjon

131
Q

EB elnök?

A

-meghatározza az EB poli iránymutatásait
-dönt a testület belső szervezetéről
-nevezi ki az alelnököket
-joga van a biztosokat lemondásra felszólítani (2012- máltai biztos)-Lisszabon előtt semmilyen plénum joga nem volt meg ahhoz hogy egyes biztosokat lemondásra bírjon- ez előtt bizalmatlansági indítvány lehetett a teljes bizottsággal szemben indítani- az Európai Parlament kezdeményezhette ezt- vagy mindenki marad vagy mindenki megy
B verzió az hogy a Biz mond le – kevésbé valószínű opció mindig

132
Q

Külügyi és biztonságpoli képviselő:

A
  1. ez a képviselő egyrészt elnökli a Külügyek Tanácsát elnökli ,
  2. másrészt az Európai Biz alelnöke kötelezően!
  3. Az Európai Tanács minősíett többséggel szavazza meg ezt a képviselőt,
  4. a Bizottság elnökének az egyetértése is kell,
    5, és a Parlamentnek is meg kell szavaznia

feladatok:
-javaslatokat készít Európai Tanács felé is becsatornázza ezeket
-végrehajtja a megállapodásokat külügy és biztonságpoli ügyekben
-EU képviselése bizonyos tárgyalásokon
-Európai külügyi szolgálat feje
első ilyen: Lady Catherine Ashton

133
Q

Biz feladatai?

A

3 nagy van: jogszabályok kezdeményezése, másrészt szerződések őre funkció, döntések végrehajtása-korlátozottabb feladatkör utóbbinál

második elem:
uniós jogszabályok megfelelő végrehajtását felügyeli -kötelezettségszegési eljárás!!!! - általában az eljárás nem szokott lejárni – az államok hamarabb eleget tesznek
(kieg: először informális módon tájékozódnak, majd informális figyelmeztetés majd írásos figyelmeztetés ezt követően: indokolt hivatalos vélemény publikálva Biz által)
harmadik elem:
korlátozott szerep-uniós programok, ktgv kezelése

134
Q

Európai Parlament?-először csak feladatát kifejteni 5 változás

A

feladata: csakis javaslattétel a Tanácsnak
ez volt egészen a 80as évekig

majd 80as évektől……

  • Tanács a Parl véleményének a megérkezését köteles megvárni ma már
  • EB és Eb elnökének a jóváhagyása
  • költségvetés elfogadása
  • társulási és csatlakozási szerződések jóváhagyása
  • ma már társjogalkotó a Tanács mellett, több kérdés melyben együtt kell dönteniük
135
Q

EP minden más basic infó? 7 infó

A 
székhely: Strasbourg, Brüsszel 
5 évente képviselő választás közvetlenül, 705 képviselő 
képviselő választás közvetlenül 79 óta
Jelenlegi elnök: Roberta Metsola  (EPP)
14 alelnök 
szakbizottságok
136
Q

EU jogforrások?

A

elsődleges jogforrások: alapítószerződések- ESZAK, EURATOM
másodlagos jogforrások: két külön csoport: kötelezőérvényűek, nem kötelezőérvényűek
kötelezőek 3 csoportja: rendelet, irányelv, határozat

137
Q

teljes közösségi joganyag neve?

A

Acquis Communautaire

138
Q

rendelet?

A

általános hatály, kötelezőérvényű jogi aktus, minden elemében kötelező és közvetlenül alkalmazandó, automatikusan a belső jogrend része lesz- automatikusan lefordítva még azt se kell megcsinálni, minden uniós államba érvényes- pl :GDPR rendelet -minden egyes országban betűre ugyanaz ez a rendelet

139
Q

irányelv?

A

: irányelv két dolgot fektet le -cél, és határidő -mindegy hogyan éri el ezt az adott állam
pl: ivóvíz irányelv az EUnbelül-ivóvíz minőség javítása tekintetében -technológiai módosításokra is szükség van- ez indokolthatja a határidőt- nem biztos hogy csak jogváltoztatásra van szükség

140
Q

határozat?

A

nagyon hasonlít a rendelethez-nem átlalános érvényű, specifikusan célzott tagállamcsoportokat érint, annyiban hasonlít: határozatban leírtak teljesen egészében kötelezőek és közvetlenül alkalmazandók
pl: menekültügyi kvóta: határozat- nem minden államot kötött

141
Q

Európai Unió Tanácsa döntéshozatal—3 féle lehetőség?

A
  1. egyszerű többség
  2. minősített többség
  3. egyhangú döntéshozatal
142
Q

ha vizsgán rákérdeznek a min többséges szabályt és a blokkoló kisebbséget eu parlhoz vagy eu unió tanácshoz társítjuk?

A

unió tanács egyértelműen

143
Q

nem kötelező érvényű jogforrások:

A

1, ajánlás- elvárásokat fogalmaz meg, de nem kötelező; 2, vélemény- állaspontot ad

144
Q

kik kérhetik fel a Bizottságot jogalkotásra?

A
  • 1 millió fő 7 tagállamból- európai polgári kezdeményezés
  • Európai Tanács
  • Európai Parl
  • Európai Unió Tanácsa
145
Q

3 különleges jogalkotási eljárás?

A
  • költségvetési eljárás
  • konzultációs eljárás
  • egyetértési eljárás
146
Q

-konzultációs eljárás ?

A

• Az EP jóváhagyja, vagy elutasítja a javaslatot,
illetve módosításokat javasolhat – a Tanács nem
köteles figyelembe venni az EP véleményét

147
Q

Egyetértési eljárás?

A

• Az EP abszolút többséggel elfogadja, vagy
elutasítja az adott jogalkotási javaslatot. Nem
módosíthatja!
• A Tanács nem bírálhatja felül az EP véleményét

148
Q

költségvetési eljárás? -nem kell tudni részletesen

A
  1. Biz kidolgozza a költségvetési tervezetet
    szept 1-éig elküldi a Tannak és a Parlamentnek
  2. Tan véleménye okt 1-ig beérkezik P-nek
  3. P-nek max 42 napja van
    a, jóváhagy= megszületett a döntés
    b, módosít= ezután P és T elnökei összehívják az egyeztetőbizottságot
    21 nap
    ha nincs megegyezés akkor új költségvetési tervezet Biz részéről
    ha lett= 14 nap hogy P és T mondjon vmit
149
Q

görögöknek mit jelentett európa?

A

görög szigetvilágot

150
Q

római bir idején a rómaiaknak mit jelentett európa?

A

a területet amit birtokoltak, keletrómai bir kiválása után a keleti rész már nem európa

151
Q

középkori európa 8-9 sz táján mi számított európának?

A

karoling bir területe- mai hatok területével egybeesett

vallási, nyelvi közösség -keresztes hadjáratok összekötötte a helyieket

152
Q

felvilágosodás idején mi európa?

A

civilizációként van definiálva, másokkal szemben van meghatározva
haladás mítosza, fehér ember felsőbbrendűsége…

153
Q

19 és 20 sz hogyan változik európa?

A

kontinensen törésvonalak, ideológiai, fejlettségbeli

elbától keletre kifejezés stb

154
Q

első hullám: pénzügyi integráció kezdetei?

A

o Bretton Woods-i rendszer: dollárközpontú árfolyamrendszer, szorosabb árfolyamköteléket akarnak kialakítani
1970: Werner-terv – az EMU korai terve
o cél a közös valuta 10 éven belül (a pénz integrálja a piacokat)
o nem valósul meg, összeomlik 70-71-ben a BW rendszer

kieg:
o a dollár aranyra való átválthatóságát megszüntetik 71-ben
o 1973: energiaárrobbanás, szerkezeti válság, nincs növekedés, tartós és magas infláció (10 évig 10% felett van az éves)
o 74-re összeomlik az árfolyam-mechanizmus!!!

155
Q

az európai monetáris rendszer elemei közül az első? mit nevezünk ma az “euró előszobájának”?

A

 Árfolyam-mechanizmus (ERM=european exchange rate mechanism): ma ERM 2-be kell belépni (Euró előszobája), +/-2,25%-os árfolyamlebegés, egymáshoz kötik a valuták mozgását, van lebegési sáv, ha eléri a határt el kell kezdeni a beavatkozást

156
Q

Párhuzamos valuta: ECU (European Currency Unit)?

A

-a tagországok gazdasági és kereskedelmi részesedése alapján súlyozott számtani átlag (kosárvaluta) (-európai devizák súlyozott kosara )
-minden pénzfunkciót betöltött
(csak készpénz formája nem volt)
-utóbbi miatt a lakosság körében nem népszerű, de az üzleti életben sem volt az
-vezető szerepben a német márka-német gazdi stabilitásra épült a rendszer

157
Q

Európai Monetáris Együttműködési Alap (EMCF)?

European Monetary Cooperation Fund

A

a jegybanki arany és valutatartalékok 20%-át berakják fedezetként,
igénybe lehetett venni rövidtávú hiteleket
1973-93
intézet, mely felügyelte az ECU-t is

158
Q

Az EMS eredményei?

A
  • valutaárfolyamok mozgása stabil és kiszámítható lett
  • Stabilitásimport (ECU-, ill. márkahorgony): kedvező hatás a kevésbé fejlett, gyengébb valutákkal rendelkező tagországok számára
  • Inflációs ráták közeledése
  • Profitráták közeledése
159
Q

EMS válsága

A
  1. – 1993. Font, líra kilépése és leértékelése, peseta, escudo leértékelése
    A lebegési sáv kiszélesítése ’93. augusztus 1-től +/-15%
    -ra

 az árfolyammal volt baj, nem a szerkezettel
 a britek és olaszok után ki akartak lépni a spanyolok és a portugálok, engedték nekik

160
Q

gazdi és moni unió előzményei ?

A
  1. április: Delors-terv az EMU megvalósításáról
  2. december: maastrichti csúcs

(maastricht)mindenki minél előbb be akar kerülni az EMU harmadik szakaszába a briteken kívül

161
Q

EMU (economic and monetarian union)-első szakasza megvalósításának?

A
  1. szakasz: 1990. júl. – 1993 vége célok:
  2. tőkemozgások teljes körű liberalizálása
  3. konvergencia erősítése
  4. gazdaságpolitikák közelítése
  5. az ECU minél szélesebb körű használata
    nem igazán sikeres szakasz – inkább divergencia a recesszió miatt
162
Q

EMU (economic and monetarian union)-második szakasza megvalósításának?

A
  1. jan. – 1998. vége - Európai Monetáris Intézet felállítása -az EKB előfutára, feladata a
    tagországok monetáris politikáinak figyelemmel kísérése (kutatóintézetszerű működés, első németoban lévő eus intézmény)
    - felkészülés a 3. szakaszra: konvergencia-kritériumok teljesítése
    - 1997. július: Stabilitási és Növekedési Paktum (az eurózóna tagjaiként is tartani kell a stabil költségvetési helyzetet – szankciók)
    - 1998. május: döntés a 11 tagországról (Egyesült Királyság, Dánia, Svédország nem akart bekerülni, Görögország csak 2001-től)ú
    1998: EKB létrejötte
163
Q

konvergencia kritériumok?

A

• Árstabilitás (infláció: 3 legalacsonyabb átlaga +1,5%)
- nominális kamatlábak szintje (3 legstabilabb ország átlaga +2%)
• Stabil költségvetési helyzet -tendencia is elég bizonyos esetekben/ Államháztartási hiány (GDP max. 3%-a) Államadósság (GDP max. 60%-a)
• Árfolyam-stabilitás (a nemzeti valuta a lebegési sávban marad 2 évig)
• Jegybanki függetlenség

164
Q

EMU 3. szakasz?

A
  1. jan. – 2002. febr. 28. - ERM II elindul - az euró bevezetése bankszámlapénzként - fokozatos áttérés (3 szakaszban) - 2002. január: készpénzként bevezetik az eurót (2 hónap párhuzamos valutahasználat)
    - 2002. március 1-től 12 országban kizárólagos fizetőeszköz
165
Q

eurózóna kik NEM tagok+általánosságban mi a közös bennük?

A 
Bulgaria
Croatia
Czechia
Hungary
Poland
Romania
Sweden

Mostly, it consists of countries of member states which acceded to the Union in 2004, 2007 and 2013, after the euro was launched in 2002.

166
Q

Az euró legfőbb előnyei

A
  • Eltérő valutakockázatok megszűnése
  • Átváltási költségek megszűnése
  • Átutalási költségek csökkenése
  • Átlátható piac
167
Q

euró bevezetésének a hátrányai?

A

• A nemzeti monetáris és árfolyam-politikáról való lemondás

  • az árfolyam- és kamatpolitika elvesztése azonban súlyos
    torzulásokhoz vezethet az eltérő inflációs ráták miatt
168
Q

2008as válság vs eu?

A

nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság felszínre hozta az uniós szintű szabályozási keretek hiányosságait – az egyes országokban kialakult magas
államadósság tovagyűrűző hatásainak kezelésére új keretek kellenek

169
Q

“napjainkra kialakult helyzet” mire vezethető vissza? gazdi oldal 2008as válság után

A

helyzet eredete a Gazdasági és Monetáris Unió féloldalas megvalósítására vezethető vissza: • Közös valuta, közös monetáris politika – ugyanakkor nemzeti költségvetési (fiskális) politikai önállóság, a nemzeti költségvetések meghatározó szerepével
• A gazdaságpolitikai koordináció nem elegendő

170
Q

gazdasági kormányzás megerősítése- 2009 válság után közvetlen történtek?

  • állampapírok
  • milyen két szektor csődje hangsúlyos
  • államháztartási problémák
  • EUZ részéről egyik főbb gond- mentőcsomagok, plusz bizalmi válság
A

• A válság előttig azonos kockázati besorolásúak voltak az eurózóna tagországainak állampapírjai!
• 2009: bank- és ingatlanszektor csődje miatt állami mentőcsomagok
+ recesszió költségvetési hatásai
• Szuverén adósságválság: általánosan jellemző súlyos államháztartási problémák (de eltérő okok is: pl. Írország vagy Spanyolország esetében nem a felelőtlen költségvetési gazdálkodás miatt alakult ki a súlyos államadóssági helyzet, szemben pl. Görögország vagy Olaszország esetével)
• félelem: államcsőd – bizalmi válság az eurózóna iránt • mentőcsomagok az IMF-fel közösen 2009-10: Írország, Portugália, Görögország, Magyarország, Románia, Lettország

171
Q

gazdi kormányzás megerősítése- 2010környéke ?

A

• 2010: Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (European Financial Stability Facility, EFSF)
• cél: a pénzügyi stabilitás megőrzése az eurózóna tagországaiban
• 2011-től 2013 júniusig: 770 milliárd eurót kölcsönözhetett
• Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus (European Financial Stabilisation Mechanism, EFSM) 60 milliárd eurós alap
minden tagország részére

172
Q

hosszútávú kezelési módja a 2008as válságnak- eu felismerései, változtatások?—-10es év
(európai szemeszteren kívül)

A

• Felismerés: szükség van egy állandó válságkezelő mechanizmusra,…( amely képes a pénzügyi nehézségek kezelésére és megelőzésére. )

  • Az Európai Stabilitási Mechanizmus (European Stability Mechanism, ESM) 2012-től indul
  • Az állandó válságkezelési keretrendszer csak az eurózónára terjed ki
173
Q

európai szemeszter?

A

• 2011. -bevezetése:
- a gazdasági és költségvetési prioritások rendszeres éves megvitatása
– az európai gazdasági kormányzás fő keretévé vált
• cél: a tagállamok hozzák összhangba költségvetési, makrogazdasági és strukturális politikáikat, vegyék figyelembe az uniós megfontolásokat a nemzeti költségvetésük kidolgozásának korai szakaszában, illetve a gazdaságpolitikai döntéshozatal egyéb szempontjainak kialakítása
során

174
Q

Bankunió?

A
  • Bankunió: közös bankfelügyeleti rendszer kiépítése
  • betétbiztosítási és szanálási rendszer kidolgozása
  • az eurózóna tagországainak kötelező részt venniük benne
  • még nem teljes (eltérő kockázatok)

cél: ne kelljen külön szektorokhoz mentőcsomagokat intézni egy válság esetén

175
Q

fiskális paktum?

A

aláírás: 2012, 2013-tól életbe lépett, csak eurózóna országokra vonatkozik
1. Az államháztartás egyenlegének egyensúlyban kell lennie, vagy többletet kell felmutatnia
2.Az éves strukturális hiány maximum a GDP 0,5%-a lehet
3.minden meghatározó gazdaságpoli reformtervet egyeztetni kell az EUval a tagállamoknak
4. eurózóna stabilitása és versenyképesség javítása
5. 60% fölötti adósságot évente annak 20-ad részével kell csökkenteni
6. A túlzottdeficit-eljárás alatt lévő országoknak gazdasági partnerségi programot kell készíteniük a Bizottság és a Tanács részére, amiben részletezik a strukturális reformokat és az évi költségvetési
előirányzatokat

176
Q

szomszédságpol, nyugat-balkán -90es évek előzmények?

A

90es évek: alacsony intenzitású kapcsolatok, fókusz: közép-európán
Balkánra figyelem-csak 90es évek végén- mikor már mindenki tudja: közép és kelet európai országokkal bővülni fog az eu

177
Q

szomszédságpol, nyugat-balkán-előzmények: 2003?

A

2003 decemberében megjelenik: tágabb Európa koncepció
lényeg: emlékezteti keleti szomszédokat hogy még számolnak velük, nincsenek elfelejtve

cél: béke, biztonság, jólét kiterjesztése keleti szomszédokra valamint

megakadályozni törésvonalak kialakulását EU és szomszédjai között

178
Q

2011 vs szomszédságpol-előzmény?

A

többet többért elv- ha vki többet tesz a demokratikus értékek átvételéért, akkor “többet” is kapjon

179
Q

kritikák EU vs szomszédságpol?

A

sok probléma, sok kritika merül fel ezen a területen

  • prioritás csomagoknál EU nem tud újat mondani
  • -Eu ugyanazokat ígéri, hitelessége forog kockán, tudjuk e motiválni ezen államokat máshogy, hogy a gazdi poli feltételeknek eleget tegyenek;
  • tagállamoknak nincs határozott véleménye a szomszédságpolról az EU-n belül
  • nincs csoport aki nyomná az Eun belül a kérdés megoldását -és ezáltal hitelesebbé tenné az Eut mint szervezetet
  • monitoring hiányosságok- olyan civil szervezetek kapnak támogatásokat akik 3 perce jöttek létre
180
Q

kik gondolják komolyan hogy Euban lenne helyük pl?

A

ukrajna, grúzia, moldova

181
Q

EU-Nyugat-Balkán: I

1. 1991-1995 ?

A
  • büntetőintézkedések- szerbia és montenegró gazdi embargó alatt; fegyverembargó egész térségre vonatkozóan
  • 1992: ECHO-European Community Humanitarian Office -EU hozta létre azért, hogy természeti vagy polgári katasztrófák esetén segítsen bármilyen országot a világban
182
Q

ECHO-ról mit kell még tudni? 6 db plusz infó

A

eddig tudjuk: 1992: ECHO-European Community Humanitarian Office -EU hozta létre azért, hogy természeti vagy polgári katasztrófák esetén segítsen bármilyen országot a világban

kieg:
- semleges fél
- sajátos működés nincsenek field officeok, kapcsolati tőke mentén működés
- EU bizottsága alá tartozik ma
- nem feltétlenül hatékony pénzelosztás- nem létező civil szervezetek
- 2010-től új feladat: polgárok védelme
- források nagy része afrikába megy

183
Q

Royaumont-folyamat

A

1995 ekkor indul el a folyamat: Nyilatkozat a stabilitási folyamatról és a jószomszédi viszonyról

célként stabilitás kitűzése, jószomszédi viszony- háb után nem feltétlenül lesz így de igény

ez nem csak EU kezdeményezés-USA, Kanada stb

célok:
1- párbeszéd erősítése országok között
2- fórum ennek a párbeszédnek
3-civil szféra erősítése, harc a korrupció ellen
4- nők és férfiak egyenjogúságának a megteremtése
5-kerekasztal az üzleti szféra képviselőinek
6. demokrácia terjesztése
stb

mi a fontos? lehet látni igyekszik a poli szférán túl a civil szférára is hatással bírni az EU

184
Q

EU-Nyugat Balkán II.
Regionális megközelítés?

minden ami nem a cél

A

1996
eus kezdeményezés
jobban átgondolt balkán stratégia csírája (marad az is )

eszközök:
pénzügyi támogatások a programhoz- mutilaterális kereskedelmi könnyítések, bilaterális kapcsolatok fejlesztése

poli feltételek mint kritériumjai a gazdi könnyítéseknek

konkrét pénzügyi eszköz: OBNOVA-poli feltételek itt is;

185
Q

EU-Nyugat Balkán II.
Regionális megközelítés? 6 db

cél?

A

-célok:
• szerződéses kapcsolatok
• támogatása a demokrácia, jogállamiság, közigazgatás, működő piacgazdaság megteremtéséhez
• a politikai dialógus
• gazdi keri kapcsolatok fejlesztése
• csak az részesül kedvezményekből, aki a kritériumoknak megfelel
• bel és igazságügyi együttműködés

186
Q

Délkelet-európai Stabilitási Egyezmény

előzmény röviden?

A

koszovói válság kitör, nagy pofon EU számára- regionális megközelítés és az eddigi erőfeszítései nem elegendőek
1, nem tudták megakadályozni a válság kitörését és 2, nem is ők voltak akik elrendezték a helyzetet

• 1999 Köln, G8 találkozó, ötlet felmerül, fő keretei megtárgyalva
hónappal később Szarajevó aláírás-paktum

187
Q

Délkelet-európai Stabilitási Egyezmény?

A

-EU keretein túlnyúlik
– felépítés: speciális koordinátor, regionális kerekasztal, 3 regionális munkacsoport
– cél: délkelet-európai régió stabilitása

• újdonság elemek: szarajevói találkozó- jószomszédi kapcsolatok jelentősége, és a regionális kooperáció- ez egy kritérium ami itt jelenik meg először- nyugatbalkáni országoknál azóta is ott van a regionális kooperáció

188
Q

SAP kezdeményezés: Stabilizációs és társulási folyamat ?

-eszközök, cél
basic infók

(kimarad: újdonság elemek)

A

-társulás,1999
• ma is zajlik
• nemcsak társulás, stabilizációs folyamat is ugye
• 99 május, előzményei ugyanazok mint az előző paktumnál
• csak Eus kezdeményezés

cél:. 5 nyugat-balkáni ország közelebb kerüljön az eu tagsághoz

eszközök:
1. kereskedelmi engedmények (Autonóm Kereskedelmi
Intézkedések)
2. gazdasági–pénzügyi támogatások (CARDS)
3. újfajta szerződéses kapcsolat (SAA – stabilizációs és társulási
megállapodás)

189
Q

SAP kezdeményezés: Stabilizációs és társulási folyamat ?

újdonság elemek

A

• újdonság: újfajta szerződéses kapcsolat+ együttműködés bel és igazságügy terén-kifejezi az Eus félelmeket a térséggel kapcsolatban- európai iszlám sajátos formája van itt, de két délszláv válság kapcsán ez kitűnik jobban; regionális kooperáció

190
Q

feirai csúcs, és a többi? (SAP után)

A

• 3 Eu csúcs: feirai csúcs 2000- potenciális tagjelölti státusz megszületik- tagjelölt is egy előkategória azelőtt egy másik előszoba születik xd akkor mindenki úgy tett mintha ennek örülne
2 ország a 6ból azóta potenciális tagjelölt- Bosznia, Koszovó
• zágrábi csúcs 2000: feirai csúcs megerősítése- de ha helyileg is előadnak egy showt akkor hatásosabb
• szaloniki csúcs- mérföldkő: 2003-számolhatnak azzal ezen országok hogy teljes jogú tagok lesznek-ígéret-ezt várta mindenki

191
Q

mi az ami le fogja váltani az OBNOVA-t mint pénzügyi forrás a balkán számára?

3 infó, plusz 4 prioritás

A 
CARDS: (2001-6)
SAP
cél: régió támogatása csak
 4,65 milliárd euró, 
prioritások: 1, demokratikus fejlődés,2,  jogharmonizáció-intézményi reformok,3,  fenntarható gazdi és társi fejlődés; 4, regionális kooperáció
192
Q

mi az ami lefogja váltani a CARDS-ot mint pénzügyi forrás a balkán számára?

cél+ mi a neve
5 prioritás

A

IPA : (Instrument for Pre-Accession Assistance) előcsatlakozási támogatási eszköz a neve;
cél: legyen átláthatóbb, követhetőbb a rendszer, és hatékonyabb;

prioritás: 5 van- fontosabb:
1, átalakulási támogatások- átmenet folyamatának támogatása- teljes egészében nem akarja ezeket nyilván finanszírozni- ha nektek volt egy szocialista piacgazdaságotok nektek kell kifizetni az átállást inkább;

2, határon átnyúló együttműködés finanszírozása (regionális kooperáció fajtája);
3, regionális fejlesztés támogatása
4, emberi erőforrás fejlesztés,
5, vidékfejlesztés -potenciális tagjelöltek

csak az első kettőhöz férnek hozzá az államok több ideig, pedig utolsó 3 kéne igazán a fejlődéshez

2007-13, 11,5 md euró kerekítve

193
Q

mi az ami lefogja váltani az IPA-t mint pénzügyi forrás a balkán számára?

A

IPA II
11,7 md euró;8-picivel magasabb összeg; újdonság: stratégiai fókusz; jelentése- megjelenik az országra szabottság a támogatásoknál nemcsak az egyéni teljesítmény fontos,
legutolsó támogatás: 14,2 md euró- 2021-27- jelentősebb pénzügyi segítség

194
Q

uniós balkán politika pozitívumok 2014ig?

A

pozitívumok:
• elszakítottság megszüntetése
• stabilizálás

195
Q

uniós balkán politika 2014ig?-negatívumok első fele

A

• stabilizáció sokkal inkább érdeke Eunak mint az integráció – úgy tűnik elsősorban stabilizáció a cél és nem a gyors integráció- fel tudnák venni ezen országokat- K szeretne is hinni ebben-de nem ez az elsődleges szempont
transzformáció szintén hangsúlyos- demokratikus működés kell a tagsághoz

  • újabb lépcsőfok jelleg- újabb előszoba: potenciális tagjelölti státusz- nehéz kijutni innen egyes államoknak (Bosznia)
  • külkapcsolat vagy bővítés: külkapcsolat között szerepelt 2015ig (azt hiszem…) a Balkán az adminisztárciós dolgoknál, utána kerül át
196
Q

uniós balkán politika 2014ig?-negatívumok-MÁSODIK FELE

A
  • nehezedő feltételek- pl regionális kooperáció-ezt nem könnyű teljesíteni- azzal számolni kell kiindulóhelyzet hátrányos, nemcsak tranzíció feladat hanem a háború következményeit kiheverjék- infrastrukturálisan pl; kettős kihívás- háborúból kilábalás, tranzíciós kényszer- ez (kb egy évtizeddel lesznek lemaradva a keleti tömb volt államaihoz képest pl)
  • befogadókészség Eu részéről- bővítési fáradtság- sok jele van Eu részéről nem teljes az elköteleződés- keleti bővítési kört ki kell heverni- Eunak van elég gondja
197
Q

mi az oka, hogy 2017-18 között élénkebben koncentrálnak a balkánra?

A

ok 2 db- közvélemény a balkánon egyre kevésbé hiszi el hogy tagok lesznek, legszkeptikusabb egyértelműen Szerbia- meredeken zuhan a tagságban való hit

másik ok: poli vezetés is kevésbé hisz ebben-másfelé kezdenek tekintgetni ! ez jobban izgatja az EU-t
Szerbia: orosz reláció elég erős, montenegróban és boszniában is erős és jelen van; nem oroszo az egyetlen külső szereplő ott van Kína, és Töröko

(instabilitás a régióban akkora veszély hogy megéri nem az oroszoknak, kínaiaknak, vagy az arab világnak átengedni azt -Eunak muszáj velük foglalkozni nem engedheti meg hogy retorika szintjén is elengedjék őket )

198
Q

2017-18 bővítéspolitika- konkrét khmmm eredmények?

A

2017: NyB európai intergációs prespektívájának megerősítése
2018: új Nyugat-Balkán stratégia
országcsoportok:
o Montenegró, Szerbia
o Albánia, Macedónia
o Bosznia-Hercegovina, Koszovó

  1. május, nov.: zágrábi és szófiai csúcstalálkozók

2020:
▪ NyB-i átfogó gazdasági és beruházási terv – 9 md euró (2020. okt.)
▪ koronavírus-járvány elleni küzdelmet és a pandémia társadalmi-gazdasági hatásainak enyhítését célzó 3,3 md eurós támogatás
▪ Zöld Agenda
▪ roma integráció

199
Q

Szerbia mint ország mi fontos a bővítéspolitikánál?

A
  • Szerbia véleménye befolyásolja Horváto véleményét aki már EU tag
  • korrupció, szervezett bűnözés
  • tüntetések sorozata az elnyomó szerb rezsim ellen
  • Koszovóval a helyzet normalizálását megköveteli az EU-ez nem halad semerre

-jó pont: Szerbia megfelelő partner a migrációs válságnál

200
Q

Montenegró mint ország mi fontos a bővítéspolitikánál?

A

bezzeggyerek, csodafiú-lány xd kiderül: meghamisítja adatait amiket bejelent- még mindig a legjobbak között van de csalódás, belpoli zűrzavar; fordulat: legutóbb albán minelnök alakít kormányt

201
Q

Észak-Macedónia mint ország mi fontos a bővítéspolitikánál?

A

egyik leglelkesebb, számos szomszéd lassítja az integrációját- görögök, megállapodásban lezárul, görögo minden évben vétózta a csatlakozását, veszélyesebb: Bulgária- történelmi, kulturális viták; Szerbia- egyházvita pl; Bulgária és Görögo mint Eu tagállamok betudnak nekik tenni

202
Q

Albánia mint ország mi fontos a bővítéspolitikánál?

A

egyik leglelkesebb

pacifikáló szerep- környékbeli országok albán kisebbségeire hatással bír

203
Q

Bosznia-Hercegovina mint ország mi fontos a bővítéspolitikánál?

A

legkevésbé lelkes Bosznia -kérőíveket éveken át nem adnak le stb, új alkotmány kell az államnak, szét akar válni az ország

204
Q

Koszovó mint ország mi fontos a bővítéspolitikánál?

A

lelkes de nincs miért -minden országnak bele kell egyeznie a csatlakozáshoz, nyilván szerbek nem tennének így

205
Q

kötelező olvasmány: Kengyel- Cotonoui Megállapodás?

A

2000ben aláírt szerződés
20 éves hatály
loméi rendszeren változtatni kellett-konzerválta az országok gazdi szerkezetét -fennmaradt monokultúrás gazdi rendszer
(1-2 termék exportja)

ez egy preferenciális szerződés- erősebb fél gazdilag megkönnyíti egyoldalúan a kereskedelmet a másik fél számára

AKCS országok piacnyitás európai árul előtt- hazai termelők védelme csökken
AKCS-export túlnyomó része vámmentessé vált

magyarázat: (African, Caribic, Pacific, ACP)

206
Q

Közös kereskedelempolitika eszközei-6db

A 
Külső vámok
Speciális vámpreferenciák
Mennyiségi kvóta, büntetővám
Dömpingellenes vám
Értékkiegyenlítő vám
Nem vámjellegű korlátozások
207
Q

Kereskedelmi kapcsolatok típusai

A 
-Nem diszkriminatív kapcsolatok
 Preferenciális kapcsolatok
 Szabadkereskedelmen alapuló
kapcsolatok
 Diszkriminatív bánásmód
   a,  Legitim külpolitikai célok gazdasági eszközökkel
való kikényszerítése
b,  Maastrichti szerződés: egyértelmű jogalap
208
Q

Társulási kapcsolatok

közép és kelet európa?

A

 közép- és kelet-európai országok
Tartalom:

◼ Ipari áruk szabadkereskedelmének
megvalósítása
◼ Egységes
versenyjogi
követelmények
◼ Társulási Tanács
209
Q

Társulási kapcsolatok minden ami nem közép és kelet európa?

A

 Mediterrán országok: barcelonai folyamat (Euro-Mediterrán
megállapodások)
 ACP/AKCS-országok: fejlesztési politika (preferenciális szerződés)
 Nyugat-balkáni országok: stabilizációs és társulási folyamat (SAP)
 Kelet-európai, dél-kaukázusi, és földközi-tengeri part menti
országok – ESZP (Mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi
megállapodások; Ukrajna, Moldova, Grúzia)
 Közép- és kelet-európai országok (első generációs társulási
megállapodások)

210
Q

Yaoundéi Konvenció ?-AKCS

A

18 nyugat-afrikai állam aláírása
elvezet: ipari szabadkereskedelem megvalósulásához

1964-69ig szólt a szerződés
meghosszabbítják 64-75 ig hatályban

211
Q

Yaoundéi Konvenció után mire kerül sor? -AKCS

gazdi segítség 2 formája

A

Európai Fejlesztési Alap egyoldalú kedvezmények az afrikai államok számára az EK részéről
-segélyek és hitelek infrastruktúra és mezőgazdaság területén

Európai Beruházási Bank is nyújtott (és azóta is nyújt) segítséget- fő jellemző: nagyon hosszútáv mellett alacsony kamatszint

212
Q

kelet-afrikai államokkal 60as évek felé milyen megegyezés történt ? 5 új infó

A
  • Arushai Megállapodás
  • szűkebb tartalmú egyezség mint a nyugat-afrikai államokkal
  • liberalizálták az EK vállalatok letelepedését -európai cégek könnyebben tudnak beruházni
  • európai szakemberektől segítség
  • afrikai termékek megjelenhettek az Ek piacian -nemzetközi hitelképességük növelve
213
Q

Loméi Konvenció?

A

társulási lehetőség- nem hagyományos formája
az afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni (AKCS) országokkal (African, Caribic, Pacific, ACP)
AKCS-országok számára megszűnt minden viszonossági kötelezettség

4. félév -kiv:NPV (3 decks)

Brainscape helps you reach your goals faster, through stronger study habits.
© 2025 Bold Learning Solutions. Terms and Conditions