Európa tanulmányok Flashcards
1
Q
lakossága az eu-nak és ennek a világhoz képesti százalékos aránya? kb
A
447 millió, 5,7%
2
Q
USA-Kína-EU viszonylatban GDP rangsorolás- 2020?
A
USA
EU
Kína
3
Q
főbb (4db) export és importpartnerek- EU?
A
USA
NagyBr
Kína
Svájc
4
Q
miként indult az EU? -eredeti cél nagyon röviden
és ez hogyan változik?
A
-gazdi unióként
-poli unióról nincs szó a kezdetek kezdetén
-DE: föderáció támogatói gyakran felszólalnak, a poli unió érdekében később
kritikájuk: gazdi óriás, politikai törpe-60as évek vége felé; lépés ennek irányában: külpol (együttm növ)
5
Q
EU ma mennyire poli unióként definiálható- röviden? -inkább magolós válasz
A
- 27 féle érdek összefésülése nehéz
- EU mégis képes politikai unióként is fellépni -iráni atomalku, közös szankciós pol
-van közös külpoli képviselő
6
Q
2022es költségvetése az EUnak? hogyan értékeljük ezt az összeget?
A
169 MILLIÁRD euró, ez egy nagyon nagy szám nemzetközi szervezetek körében
7
Q
miért sikertörténet az EU?
A
- stabilitás, jólét szimbóluma
- óriási intézményi fejlődés -ESZAKtól EU-ig eljutás (szó szerint: ESZAKhoz képest nem lehet ráismerni a mai EUra)
- legalapvetőbb célja: tagállamok között ne legyen háb
- ESZAK is részben beváltotta a hozzáfűzött reményeket
8
Q
milyen nemzetközi szervezetek terén volt az első a világon az ESZAK?
A
első szupranacionálisan igazgatott nemzetközi szervezet
9
Q
milyen kihívások állnak az EU előtt az ezredforduló óta?
A
- 2008as válság
- euroszkepticizmus megerősödése
- dublini rendszer nem feltétlenül tudott megküzdeni a migrációs válsággal (2015…)
- NagyBr-vel kapcsolatok rendezése
- pandémia és az amiatti gazdi hanyatlás
10
Q
mi tette vonzóvá az EUhoz csatlakozást?
A
- nincs vám tagok között, egységes belső piac
- növekvő gazdi verseny -innovációs kényszer
- uniós források (pályázatok)
11
Q
EU pénzügyei- mennyire független saját államai pénzétől?
A
igen, vámok EU közös kasszájába kerülnek =részben ! pénzügyileg független
12
Q
mi az EU?
A
- vannak akik szerint: egyszerű nemzetközi szervezet
- mások: konföderáció és föderáció skáláján helyezkedik el valahol
- az EU poli rezsim is
- sui generis poli kontrukció/rendszer -csak önmagában értelmezhető a szervezet
valahol mindegyik értelmezésnek igaza van
de amit biztosan tudunk: EU nem nemzetállam és nem is állam
-ebben egyetértés
13
Q
egységkoncepciók 14-17 sz? Dubois
A
Dubois: Szentföld visszafoglalása a cél
keresztény föderáció az eszköz, föderáció- nagyon laza együttműködést jelentett ebben az időben
14
Q
szupranacionális együttműködés vagy kormányközi együttműködés az EU?
A
szupranacionális
- vannak kötelező erejű döntések
- részben pénzügyi függetlenség államoktól
15
Q
egységkoncepciók 14-17 sz? CSAK: Marini
A
cél: föderációs struktúra Európában, nagyon hasonló elképzelés az ENSZhez
(cél: Európa kontinensén béke- hogy hatékonyan tudjanak fellépni a török fenyegetéssel kapcsolatban)
16
Q
egységkoncepciók 14-17 sz? CSAK: Sully-5 infó
A
- szuverenitás korlátozása viták rendezése érdekében
- átrajzolta volna Európa térképét
- IV. Henrik- vele dolgozott
- megírta : a Nagy terv című művét
- keresztény köztársaságban gondolkodott (különbség!!: eddig monarchiák összefogása volt a cél)
17
Q
egységkoncepciók 14-17 sz mik a közös pontok? 3 db
A
• egyház szerepe fontos volt az összes elképzelésben
általában keresztény Európa fog össze
külső fenyegetés ellen: oszmánok, arab hódítási kísérletek
békevágy megjelenik
• nem szupranacionális szervezetekről volt szó, az államok megőrzik szuverenitásukat
egy kivétel: viták békés rendezése, legyen egy fölöttes plénum amely dönt- teljes szuv korlátozása
• közös pont még: egyik elképzelés sem valósult meg
egyik ötletadó sem volt olyan pozícióban hogy nagyban befolyásolja az európai politikát
18
Q
egységkoncepciók- 18-19 sz kiértékelése? mi változott és mi lesz a végkimenetel?
A
vallás némileg háttérbe szorul
helyette előtérbe kerül: politikai és intellektuális egység, közös értékek
nem hatottak a nagypolitikára, jön az első világégés a béke nem tud megvalósulni
19
Q
egységkoncepciók- 18-19 sz ?Penn?
A
(Penn: (Pennsylavnia róla kapta a nevét) )
) sok példát megnézett, korábbi korok egységkoncepcióit, kortárs berendezkedéseket, Sully ötletét is
javaslat: alakítsanak az államok egy egybefogó plénumot (európai parlamentet) nem rendszeresen, hanem 2 évente, 3 évente ülnének össze, megvitatni az európai ügyeket
mi lenne ennek a parlamentnek a célja?
-felmerülő viták rendezése – ha nem sikerül akkor illetett állam megbüntetése
-napi ügyek rendezése
-gyakorlatilag: poli egység felé mutató ötlet volt
20
Q
egységkoncepciók- 18-19 sz ? Rouvroy
A
Kanthoz visszanyúl: európai egység csak akkor lehetséges ha hasonló berendezkedésű államok fognak össze
-cél: hasonló alapelvek mentén működő köztársaságokká átalakulás (minden államra gondol)
ezenbelül javaslat: 1, egység élén legyen egy uralkodó, egy kormány, és egy közös parlament
2,demokratikus parlamentáris rendszer
3, ő is beszél tanácskozó plénumról ahol a tagállamok delegáltjai vennének részt a vitákban
kimondja: tagállamok szuverenitása módosul (parlament: vmi mellett dönt, az köti az államokat)
21
Q
egységkoncepciók- 20. sz- csak egyet tudni: Coudenhove-Kalergi –páneurópai eszme? és a megoldás
A
páneurópa koncepció:
- beazonosítja páneurópa alatt hogy mit ért -26 állam
- SZU és britek nem tartoznak ide
megoldás: intellektuális és poli egység létrehozása, nemzetek feletti szervezet
22
Q
Coudenhove-Kalergi külső és belső fenyegetések ami miatt össze kell fogni?
A
belső- nacionalizmus, újjáéledése, megerősödése
emberi jogok védelme- gyógyírt jelenthet a nacionalizmusokkal szemben
külső fenyegetés- kettős kihívás
1, kelet: katonailag SZU jelent biztonságpoli kihívást
2, nyugatról: kihívás picit más, USA: gazdi szempontból kihívás és fenyegetés
USA „felakarja vásárolni Európát”
annak érdekében hogy Európa versenyképes legyen, Páneurópaként föderációban egyesült területként fel tudna lépni
föderalizmus def (mai napig nincs erre egységes definíció hogy mi ez- mindenki mást ért alatta ekkor is)
23
Q
Coudenhove-Kalergi hogyan kell elérni az európai föderációt? –
A
1, konferencia összehívása páneurópai -alapelvek lefektetése
2, nemzetközi bíráskodás- viták békés rendezésénék eszköze
államok egymás közötti vitáinak rendezésére, bíróság döntése köti az államokat- el kell fogadniuk
3, 26 állam vámunióban kell hogy egyesüljön, szoros gazdi együttműk a 26 állam között
egymás közötti kereskedelemben sincs vám és egyéb kereskedelempolitikai eszközöket
közös vámrendszer más államokat illetően
4, alkotmány alkotása, föderális
megalakul a föderáció maga, egyik intézményi pillére: parlament, kettő kamarás lenne- egy népek kamarája lenne (tagállamok delegáltjai 300 tag) és államok kamarája
föderációk általában két kamarások
24
Q
Coudenhove-Kalergi hatása?
A
elindul egy páneurópai konferencia és nyomtatott formában is megjelenik a javaslata
páneurópai ötlet: szimpatikus olyan gondolkodók, politikusok számára mint Adenauer
Európa tanács kapcsán komoly javaslatok tesz le az asztalra Coudenhove
25
1945-50 Európa problémái?
összefoglalva: poli és gazdi válság keleten és nyugaton is
- szélsőbaloldali pártok ha nem is kormányalkotó tényezők, jól látható szavazati aránnyal rendelkeznek
- volt poli elitben nagyon erős csalódottság
- gazd romokban a háború után, általános eladósodottság
26
nyugat hogyan akar az általános 1945-50 közötti problémákon felülkerekedni?
3 területen kooperáció: gazdi, poli, biztonságpoli
mindegyiken létrejönnek kormányközi szervezetek
gazd: OEEC-1948
biztpol: (Dunkirk-47 (Fro és Nagybr német agresszió esetén kölcsönös segítség), Brüsszel-48 (ugyanez Benelux államokkal is), NATO-49)
pol: Európa Tanács-1949
27
OEEC?
- teljes név
- mikor jött lére, eredeti cél?
- felépítés röviden
teljes nevén: Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet
1948ban jön létre
kb 17 ország részesül a segítségből majd
kritérium: Európai Újjáépítési Program végigvitele
nem egy bonyolult szerv: tanács-egyhangú döntés, kötik a szervezet tagjait a döntések, kismillió bizottság
28
OEEC vs SZU?
SZU- legelső tanácskozásra elmennek!
SZU véleménye: külön tényező, külön segélyezést akarnak
nyilvánvalóvá válik, hogy ebbe az USA nem fog belemenni
egyéb tételek: kereskedelmi kapcsolatok élénkítése- !SZU gazdi berendezkedése ennek akadályában
+gazd-ról elkér adatokat USA -SZU diktatúraként nyilván nem fog a gazdasága állapotáról adatokat szolgáltatni
29
USA szerepe Európában? -1945 körül
és 50es évek második felére mit érnek el?
nem tud eladni Európában
egyedül dollárnak van értéke, az európai valutákkal nem tudunk fizetni nekik
megoldás: Marshall-segély
-hitel és segély egyben
cél: kereskedelem élénkítése
50es évek második fele: konvertibilissé teszik a valutákat, megerősödnek a meglévő valuták
30
mi történik később az OEEC szervezettel?
OEEC: USA javaslata: alakuljon át és maradjon meg a szervezet
OECD: nemcsak Európa, USA és Kanada….
Gazdilag fejlett országoknak lesz egy klubja
1961ben alakul ez meg
31
közvetlen előzményei a NATO-nak? plusz létrejötte mikéntje?
(Dunkirk, Brüsszel)
félelem:
- nemcsak németek talpraállásától félünk hanem a SZU-tól is már
- szovjetizálás felgyorsul
vonzó:
-amerikai atomvédelem
1949: NATO létrejön, 12 államra terjed ki
Vandenberg határozat: békeidőben nem lehet máshol állomásoztatni hadsereget- alkotmánymód
32
Európa Tanács létrejötte előtt?
föderatív gondolat az ami életre hívja
vh után nagy konferencia összehívva az európai béke garantálására irányuló ötletek elképzelések egységesítve legyenek
1948 Hágai konferencia 800 résztvevővel -eredmény nincs (rengeteg résztvevő)
33
Európa Tanács Hágai konferenciának két tábora?
két tábor:
1, föderációra van szükség, mely a nemzetek felett áll pl: franciák, belgák, hollandok, olaszok
2, föderációra van szükség de kormányközi felfogás: nemzeti szuverenitás csorbítása nélkül kell: unionisták
pl: britek és skandináv államok
utóbbi vízió győz
34
1948 Hágai konf után mi valósul meg?
1949: londoni szerződés megszületik,
10 állam létrehozza az Európa Tanácsot
emberi jogok letéteményese ma is Európában
35
1950es évek? együttműködések terén kik nyitottak kik nem, a kezdeti három területből min lesz aktív az együttműködés?
1950-es évek:
3 területből kettő megmarad:
legelején két területen komoly együttműk: gazdi , katonai
Kelet-Európa nem vesz részt ezen együttműki kísérletekben, skandináv államok őriznék függtelenségüket, britek el vannak szorosabb integráció nélkül nem olyan integrációban gondolkoznak mint a kontinentális Európában
Spo, Portugália- két diktatúra
Görögo: törékeny poli rendszer, szintén kiesik ebből az együttműkből
marad: Fro, NSZK, Benelux államok, és Olaszok
6an maradtak
élen jár: Fro ebben a kérdésben
britek- morális tőke 2vh után, de passzív szerep
36
Franciák két elképzelése alapvetően a németek korlátozására irányulóan?
Németo agrárország legyen,
másik ötlet: Saar vidék: különleges igazgatású területté válik: nehézipar nem tud talpra állni ha nincs szén, de akkor ellenőrizze Fro
lépések: Fro ezt a területet szeretné leválasztani a jövendő Németo-tól, maga javára
külön közigazgatást szeretnének
1955-ben rendeződik ez a kérdés
Német területek nyernek
37
Franciák vs Ruhr vidékkel mi legyen?
KIK LESZNEK A SZERVEZETBEN TAGOK!!!!
Ruhr-vidék:angolszász befolyás alatt
fro 1, gazdi érdek- kell nekik a német szén a francia nehézipar újjáélesztéséhez
2, katonai érdek: félelelem kialakul egy egységes Németo, villámgyorsan katonai nagyhatalom lesz : germanofóbia nagyon erős
Fro: kormányzatot nagyon bosszantja, britek és amerikaiak nincs akkora mértékű germanofóbia, gazdi kapacitásokat nem csökkentenék jelentősebben
helyreállíttatják majd azokat
Ruhr-vidék szerepe nagyon fontos: elképesztő mennyiségű szén, nagy monopóliumok, konglomerátumok irányították
-franicák: ezen nagy monopóliumoknak nem szabad újjáéledniük
meggyőzték többieket a franciák: ellenőrzött módon állítsák újra működésbe a Ruhr-vidéket!
Bányászati kapacitás 2 vh után egyharmadára csökkent
Ruhr hatóság létrejön- termelés, árak felett dönt, helyet kapnak: szövetséges hatalmak, Benelux államok, volt helye NSZK-nak is
Adenauer ebbe belemegy, lépés a szuverenitás felé
Schumantól ígéret: ha lesz összefogás megszűnik a hatóság
38
mi lesz ami véglegesen rendezi többek között a Ruhr vidék kérdését és helyreállítja a bizalmat?
- kik hátrálnak ki
- milyen eredményei lesznek ennek
Jean Monnet javaslata: nyugateurópai (hatok plusz NagyBr!) szén és acélkészletek felett közösen rendelkezzenek az államok
kereslet kínálat egyensúlybakerülése a cél
szupranacionális szervezeten gondolkodott
nem egyedi tagállami érdekek mentén járnak el, csak piaci érdekeket néznek
mindenki egyenrangú fél, emiatt elfogadható volt az NSZK számára
Schumann és Adenauer is támogatta ezt a javaslatot, Robert Schumann 1950-ben bejelenti ennek létrejöttét
Britek nagyon megsértődnek
túl rövid az idő, nem tudják mit írnak alá stb
mögöttes érdek is ott húzódott- britek visszavonulót fújnak
megoldja a Ruhr problémát
német-francia megbékélésnek komoly mérföldköve
ez a fajta együttműk, kiváló kezdőlépés a föderáció felé
Schumann fentiek miatt örül a Monnet javaslatnak
39
ESZAK évszámok?
aláírás: 1951
| életbe lép a szervezet: 1952
40
ESZAK felépítés: -főhatóság
Főhatóság: 9 tag (pedig 6 ország)
legfőbb döntések, többségi szavazás
tagállamoktól (elvileg) független döntéshozatal
döntések kötelezőek államokra nézve
első elnök: Jean Monnet
nem mindenben járhat el a Miniszterek Tanácsa nélkül
41
ESZAK felépítése- minden ami nem a főhatóság?
Miniszterek Tanácsa: ahol a tagállamok érdekei megjelennek: véleményezhette hogy főhatóság bizonyos döntései életbe léphetnek-e
- Közgyűlés: 78 tag : főhatóságot 2/3al le lehetett váltani bizalmatlansági indítvánnyal, főhatóság megválasztása, véleményző jogkör, szén és acélipar képviselői
- Tanácsadó Bizottság
- Bíróság : vitás kérdésekben dönthet
42
mi történt az ESZAK-kal, megszűnt volna?
hivatalosan megszűnt szervezet, de funkcióit az EU gyakorolja
43
Pleven-terv? végül mi az ami megvalósul
mikor születik meg? 1950
német hadsereg kontrollálása közös európai hadsereg létrehozásával
franciák rájönnek hogy gyarmati gondjaik miatt nem akarnak lemondani hadseregük függetlenségéről maguk fogják visszamondani a saját tervüket-amerikai őrjöngés a válasz
NATOszerű elképzelés, USA nem lett volna része ennek, csak nyugateurópai országok (hatok)
végkimenetel: németek NATO részeként fel lesznek fegyverezve
44
Messinai konferenciáról mit kell tudni?
1955
gazdi téren mélyíteni az együttműködést;
Spaak bizottság feladat: gazdi együttműki lehetőségek vizsgálata, és atomenergia terén további lehetőségek
56-re készen vannak: nagyon hamar megszülető munka
-briteket is meghívják az egyeztetésre-csak kezdetben lesznek jelen, később lelépnek!
45
56 körüli további együttműk kérdése a Spaak biz munkája idején------atomenergia?
-atomenergiakérdése nem volt olyan vitatott (fiatal iparág, nem voltak mögötte komoly jogi szervezetek, jól elkülöníthető az ország gazdaságától az atomernegia a többi szektortól) -stabilizálják az uránium beszerzési forrásokat
60as évekre sok a vita, kezdődik a széthúzás ezen a területen (milyen típusú urániumot használjanak, és milyen típusú reaktort építsenek- főbb vitás pontok)
46
Római szerződések?
Római szerződések: kettő darab lesz
két szervezet jön létre: EURATOM, EGK
Aláírás: 1957.márc
EURATOM: polgári felhasználásra atomernegia, másik kizárva !!
6ok aláríják
58-ban életbe lép mindkettő szerződés
Aláíró államok: 3 benelux, Fro, NSZK, OLaszo
létrejön: Európai Gazdasági Közösség
Európai Atomenergia Közösség
47
Összes "közösség" római szerz-ek után és felepítésük?
Európai Szén-és Acélközösség (ESZAK)
főhat-tanács-közgy-bír
Európai Gazdasági Közösség:
bizottság-tan-közgy-bír
(csak 62-től lesz közgy helyett: Európai Parl)
Európai Atomenergia Közösség
(ugyanaz mint az EGK)
48
az 1967-es Európai Közösségeknek a felépítése hogyan fog kinézni a római szerz utáni közösségekhez képest?
egk és eak :
biz-tan-közgy-bír
EK:
biz és tan marad
közgyűlés- Európai Parlament
Bír marad
49
EGK szerződés és célok?
3 szorosan gazdi cél, 2 elvonatkoztatottabb
nem szabályozzák a kilépést, határozatlan időre megkötött szerződés
célok:
- vámunió
- közös kereskedelempolitika -szabadkereskedelmi szerződések, közlekedéspolitika (3 benelux állam vasúthálózatok)
- versenypoli szabályok összehangolása
- közös agrárpol- komoly francia érdek
50
EGK Bizottság munkája hogyan folytatódik?
tagokkal kapcs- 4 főbb gondolat
-rengeteg feladat, minden biztos külön feladatkörrel foglalkozik
- kormányok delegálnak tagokat
- tagok nem kormányt képviselnek
- nem hívhatóak vissza a tagok
- hány tag van? kezdetek kezdetén: 9 tag (6 országnak), volt ország mely 2 tagot delegálhatott- FRO, NSZK, OLASzo többiek 1 et csak
- kötelező érvényű javasaltok tétele terén monopóliuma van a Biznek akkor teljes, ma: árnyaltabb
- első Biz elnök: Walter Hallstein
51
Miniszterek Tanácsa? (EGK ESZAK-ot másolta intézményrendszerében)
5 infó--- 3 "új" az ESZAKhoz képest, amit ott nem tanultunk
- tagállamok érdekeinek képviselése
-régebben: legfőbb döntéshozó szerv, ma ez nem így van
-egyszerű többség, egyhangúság kezdetben számottevő volt, egyre nagyobb teret nyert a minősített többség
-50-es évektől: minden államnak volt súlya, nagy államok: 4, belgium, hollandia: 2, luxemburg 1
össz: 17 szavazat, minősített többségű döntéshez 12 szükséges- minimum 4 tagállamból, 3 nagy állam nem tudta az akaratát rákényszeríteni a 3 kicsire
-min több: 1966-tól kezdve kibővítik, a min több el hozható döntések számát
52
EGK: Közgyűlés?
leggyengébb plénum
Biz javaslatait csak véleményezhette (ez általában nem érdekelte a Bizt)
fontos hatáskör: demokratikus kontroll Biz fellett: bizalmatlansági indítvánnyla a Biz-et mint testet leválthatták, a teljes testületet le tudta váltani, egyes biztosok felállítása külön nem lehetséges (volt mikor rezgett a léc)
ma már nem korlátozott szereplő: Tanáccsal együtt jogalkotó
első feladatköri bővülés, csak 70es években, 80-as években gyorsul fel egy picit
közgyűlésben olyan képviselők ültek, akik otthon is képviselők voltak
58 kezdi meg működését, 79: első választások – közvetlen választott tagok innentől
53
EGK Bíróság-extra röviden?
közösségi jog betartatása
| Tanácsadó testületek is vannak ezenfelül
54
mi jellemzi a 3 közösség létrejötte utáni időszakot kezdetben? (4)
aranykor
- gazdi fejlődés- marshall segély
- alacsony munkanélküliség
- ipari termelés felfut
- gazdpoli váltás korábbi neoliberális gazdpolt váltja a keynesi gazdpol
55
De Gaulle vs integráció pár basic infó -2
milyen Európát akart látni?
nem föderálisat, hanem szuverén államok együttműk-re alapuló integet
inkább: kormányközi jelleget akart EU-nak
másik öt inkább a föderális Eut támogatta
De Gaulle látta: ki kell békülnie az NSZK-val: európa pol sarokköve
látszik: NSZK gazdi ereje lassan helyreáll, és elhúz a többi 5 államtól (Frotól is )
56
mik voltak a Fouchet tervek és mikor?
1961,62
kitől ered? dánia francia nagykövetétől: Christian Fouchet
De Gaulle felkarolja
kormányközi együttműködést vizionáltak-rendszeres találkozókkal
3om vezető állam: Fro, UK, USA
arra nem tér ki mi lenne az Európai Parlamenttel
miért állt ez De Gaulle érdekében?
félt hogy az Európai Közösségekben nem tud megfelelően érvényesülni a francia érdek
57
franciák vs EU mi lesz ami a 60as évek elejétől (Fouchet tervet nem számítva) megijeszti a kisebb államokat az integráción belül?
1963: Elysée szerződés- rendszeresen találkoznak a francia és német vezető politikusok
ijesztő: egyeztethetik álláspontjaikat EUn belüli kérdésekről, sokkal aktívabban a jó viszonynak köszönhetően
58
agrár ügyek-Hallstein vs franciák
helyzet felvázolása-vita, előzmények
hallstein állsápont
Hallstein Bizottság ekkor az integráció élén
közös agrárpol életben 60as évek elejétől
vitát vált ki: agrárköltségvetés
Hallstein: integrációnak legyen önálló bevétele, költségvetési kérdésekben nagyobb szerepet kapjon a parlament
1966ra véglegesíteni kell ezt a 3 pontról szóló vitát- nincs külön tárgyalás egyikről sem
1, saját források bevezetése (pl agrárlefölözés, vám)
2, Parlament szerepének növelése
3, közös agrárpol finanszírozása
59
hogyan reagálnak a 3as javaslatra a franciák?
"veszekedés" közvetlen hatása
több ponton is neheztelnek a Hallstein által felvetett javaslatok miatt
franciák érvelése: nem kell elsietnie ennek a 3 pontnak a megvalósítását, még nem érkezett el ennek az ideje
ha megvalósul a vámunió 1970-ben akkor úgyis átterünk a saját források bevezetésére, nem kell sietni
követelik: lehessen külön tárgyalni erről a 3 pontról
EZUTÁN: üres székek politikája
mi történik Froban?
De Gaulle népszerűsége csökken, francia szavazók EGKn belül nincsenek képviselve
mi történik EGKn belül?
nem omlik össze, mennek a tárgyalások a franciák nélkül is , de szükség van rájuk a folytatáshoz, vissza kell csábítani őket
60
hogyan lesznek a franciák kibékítve?
Luxemburgi kompromisszum:
Miniszterek tanácsában ha minősített többségű döntésről van szó
és vki azzal jön hogy alapvető nemzeti érdeke sérül
akkor : 1, vétózhat 2, kérheti hogy kompromisszum eléréséig tárgyaljanak
=lassabb döntéshozatal, de franciák visszajöttek-eredmény
61
mi történik 1967ben? FONTOS
innentől kezdve lehet beszélni Európai Közösségről -hatálybalépés: 67 (szerz aláírása: 65)
Egyesítési szerződés -jogtechnikai szerződésként szokták emlegetni
3 párhuzamosan futó intézmény egyesül
1 db parlament
1db bíróság
1 db közgyűlés lesz (mindenből 1)
62
mi az az EFTA? mit tudunk róla?
1960ban jön létre (Stockholmi egyezmény)
lefordítva: Európai Szabadkereskedelmi Társulás
azok akik nem tudtak vagy nem akartak társulni az EGK-hoz
csatlakozhatnak ehhez a szabadkereskedelmi övezethez
"hetek integrációja" (hatokéval szemben meghatározták magukat)
alapítók: Nagy-Britannia, Svédország, Svájc, Norvégia, Portugália, Dánia, Ausztria
ipari termékek terén vámok lebontása, 10 éves periódusban, mezőgazdra nem terjed ki
63
az első brit csatlakozási kérelem?
beadja: Harold Macmillan, 1961
érdekek: poli és gazdi
gazdi----1, piacokat veszítenek a britek a dekolonizációval, 2, többet importálnak EGKból mint amennyit exportálnak oda
=más pozícióban vannak a britek
főtárgyaló: Edward Heath
brit feltételek: Nemzetközösséget továbbra is vezetni akarják, a brit agráriumot vegyék figyelembe ahogy az EFTA kötelezettségeiket is
francia fenntartások: USA-val való különleges kapcs lazítása, koncentráljanak jobban Európára, fizesse meg a csatlakozás árát, fel kell adni bizonyos preferenciákat (Nemzetköz), fogadja el fro vezetői szerepét Nagy-Br!!!
(1963)De Gaulle sajtótáj: USA trójai falova NagyBr; nem illenek ide amugy se -nagyon más berendezkedésű gazdaság
fro vétó (5:1es fogadtatás- mindenki más benne van)
64
második brit csatlakozási kérelem?
1967, Harold Wilson
- gazdi szempontból kedvezőbb feltételek,
- ez az ember szimpatikusabb De Gaullenak
- homályos fogalmazás- USAval viszonyt illetően
megint vétózik Fro
1967: sajtótáj: késmegforgatás a britek hátában, font leértékelődik-probléma, pedig De Gaulle győzködte a briteket, hogy nem rossz dolog leértékelni a fontot
De Gaulle lemond
annyira változnak az erőviszonyok az integen belül, hogy a britek tagsága már pozitív
-Willy Brandt új külpolja (Ostpolitik) sarkallja a francia elnököt: ellenpólus legyen integráción belül
1969: hágai csúcstali: zöldutat kap Nagy-Br
(73-tól tag)
65
1969-es hágai csúcstalálkozó miről szól összességében?
1. gazdi és monetáris uniót be lehet vezetni?
Werner-gazdi és monetáris unió terve vizsgálata-jelentés készítése a feladat
2. tagok számának bővítése- NagyBren kívül
három ország 70-ben csatlakozási tárgyalások: Íro, Dánia, (Nagy-br), Norvégia (Hága után elindul a folyamat)
3.politika terén szorosabb együttműk? másik biz: Davignon vezetésével poli együttműki lehetőségek feltérképezése
70-ben megjelenik mindkét biz munkája:
Werner-terv és Davignon-terv
66
Írország- csatlakozás stb factek? -5 pont
minden ami nem gazdi okok részletezése
* semleges ország- semleges ország integrációja bonyolultabb kérdés
* ami problematikus: fejlettségi szakadék leküzdése-legszegényebb ország
* Íro a gazdi okokból is akart csatlakozni
* átmeneti mentességekből sokat kapott, időintervallumok 10 év a halászati polban az hogy átvegye a jogszabályokat teljesen
* sikeres tagság, látványos fejlődés 80as évektől
67
Írország gazdi okok csatlakozás mögött? 5-6 ok
célok?
1. export diverzifikálása -nemcsak agrár termékeket szeretnének nagy számban eladni
2. periféria státuszból kitörés
3. ír ipar megerősödése-mint cél
4. reménykedtek pénzügyi segítségben-közös agrárpol terén számíthattak támogatásra
5. Nagy-Brtől függőség enyhítése
(6. félelem1: ne legyen verseny a halászat kapcsán, félelem2 : belépésük előtt megszületik a közös agrárpol )-----lényeg:_ minnél hamarabb tagok akarnak lenni
68
Dánia csatlakozása? -5
* skandináv együttműk priorizálása
* Dánoknak vonzerő: újfajta exportpiac- dán mezőgazdi termékek- szerettek volna egyéb piacokra is betörni
* fontos volt hogy britekkel együtt mozogjanak-óriási felvevőpiac nekik ekkor Nagy-Br, ha Nagy-Br tag neki is annak kell lennie
* számítottak arra is hogy közös agrárpolból kapjanak támogatást
* problematikus itt is: halászat, dán fennhatóság alatt lévő terület: Grönland , -halászatra épül gazdasága- Dánia népszavazott a csatlakozásról, meg volt a többség, de Grönlandiakat nézve nem lett volna meg
69
Norvégia NEM csatlakozása? -3 előnye a csatlakozásnak számukra
+2 fact az országról
* nagyobb piacokhoz való hozzáférés,
* export termékek diverzifikálás,
* innovációs kényszer-verseny
* norvég közvélemény: szuv részét felkéne adni a csatlakozással-erős nemzeti tudat
* Norvégia fő exporttermék: kőolajkészletek és források szép számmal vannak ma, norvég jólét erre alapszik, 70-es években már tudták hogy ilyen lelőhelyeik vannak de nagyfokú kiaknázás nem kezdődött meg, 90-es években már teljesen más volt Norvégia jóléti szintben mérve
70
Norvégia NEM csatlakozása?----3 probléma?
halászat:
1. norvég vonóhálós hajók nem tudnának versenyezni a francia óriási kapacitású hajókkal
2. fenntartható halászat itt fajsúlyosabb
mezőgazdaság:
norvég termelők: világpiaci árnál jóval magasabban árultak- helyi és állami támogatások----EKn belül ezeket a magasabb árakat kénytelenek lettek volna lejjebb vinni---
-termelők jövedelemszintje csökken-----azok városokba vándoroltak volna----további probléma lett volna ebből
3. norvégok többsége nem akar csatlakozást így ez nem történik meg
71
Britek csatlakozása? -problémák
alapvető probléma: teljesen más termelési struktúra! mely miatt nagyobb fokú alkalmazkodás szükséges a britek részéről
1. cukor és vaj kérdése problémás
1970-es évek elején lejár: nemzetközösségi cukoregyezmények
de: új-zélandi vajimport problémás- britek veszik a vaj 90%-át; így lesz egy átmeneti időszak fokozatosan csökkenő kvótával, importtal
2, birodalmi kapocs, tudat nem akarták, hogy megrendüljön a nemzetközösség országaival
3. halászat- ugyanaz a probléma mint másoknál, lesz egy 10 éves átmeneti periódus, derogációk ! a briteknek
72
mi lesz altogether a csatlakozási kérelmekkel-dánia, norvégia, íro, britek?
72: aláírják a csatlakozási szerződéseket
73-tól plusz 3 tag
4-ből 3 végig megy (kiv: Norvégia)
73
1973-as csatlakozások körüli időszakot mi jellemzi? 3 gazdi tünet
- eu rosszul kezeli a válságot
- bretton woodsi rendszer megdől
tünetek:
- infláció
- költségvetési deficit
- munkanélküliség
Gazdi és mon unió: elmaradnak az effelé lépések ebben az időszakban
évtized végén: más típusú monetáris együttműk, de 9 évig visszaesik a lendület---73-82kb
DE: poli együttműk-öt továbbra is komolyan gondolják
74
Davignon jelentés? -először ---6 infó----4 fő szereplő van
1. külügyminek
2. nagykövetek
3. poli bizek
4, szakértői csoportok
külpol területén együttműki lehetőségek vizsgálata volt a feladata
megoldás: külügyminek találkoznak önkéntes alapon az EK intézményi struktúráján kívül
évi kétszer
politikai biz-előkészítik az előbbi évi két talit, mik legyenek a témák- államtitkári szintű képviselők találkozója évi 4szer
szakértő csoportok-régiók témák mentén
nagykövetek kapcsolatfelvételének szorgalmazása -cél: bizonyos kérdésekben egységes utasításokat kapjanak ők
egyhangúságra alapszik
75
Davignon jelentés- másodszor?
évi négyszer találkozzanak a külügyminek, sűrűbbé tenni talikat
kapcsolattartás hatékonyabbá tétele: legyen egy intézet melynek feladata: dokumentumok cirkuláltatása, információáramlás segítése
76
Werner tervvel mi lesz ami a gazdi és monetáris uniós dolgokat vizsgálta?
amerikai nyomásra a franciák kihátrálnak nem lesz belőle semmi
77
70es években újdonságok? 4 fontos
70ES ÉVEk
- gazdi bajok- együttműk hol torpan hol nem
- poli együttműk- Davignon
- Európai intézet kapcsolattart
- Werner lefújva-gazdi mon unió
-4 terület- ami ezen a kártyán van
(2gazdi jel, 1 társi, 1 együttműk ált)
megszületik: regionális politika: olaszok, britek, íreknek fontos -1975ben ERFA!
1975-ben regionális fejlesztési alap útjára indul: plusz forrás, íreknek, briteknek
szociálpolitika-döcögősen megy, vannak alapelvek melyekben megegyeznek:1, egyenlő bérezés,
2, diszkrim mentesség
1976: Tindemans jelentés: többsebességes Európa gondolata megjelenik: azon országok melyek szorosabban akarnak együttműk-ödni bizonyos területeken hadd tehessék- meg azt : nagy hatással nem lesz az integ-re
megszületik: 1979- Európai Monetáris Rendszer
- eurózóna elődje
- de facto vezető szerepben: német márka
- létrejön: európai devizák súlyozott kosara
78
British Budgetary Question ---BBQ---1979ig történések
brit költségvetés gyenge lábakon áll- Thatchernek otthon is megszorításokat kell bevezetni
(szocsegélyek drasztikus csökkentése, külföldi diákok tandíjainak növelése)
probléma1: Thatcher szerint az EK pazarol -az agrárpolitikai kiadások óriásiak---ebben igaza volt---ezen a területen reformok kellenek
probléma2: britek óriási összegeket fizetnek be- másik 8 tag támogatni fogja ezek csökkentését
megoldás: minden évben külön tárgyalás arról hogy mennyit térítsenek vissza a briteknek ez nem hatékony
1979: Thatcher kimondja végleges rendezést akar, különben nem fizetnek be semmit (válasz: lehet errefelé menni, de másodrendű tagok lesznek)
79
British Budgetary Question ---BBQ---- végleges megoldás?
HELYESÍRÁS!!!
2 lehetőség:
- nettó befizetők hozzájárulásaikat egységesen növelik
- agrárpol reformja
1984 csúcstalálkozó: Fontainebleau---franciák sikeres elnökséget akartak zárni
briteket le kell rendezni ehhez
----Mitterand megoldás: Nagy Br esetében a befizetések és a részesülések közötti különbség csökkenjen
-!!!! összes többi ország fizeti ezt meg (kevésbé fejlettek is), rengeteg pénzt visszakapnak
ez így is lesz
80
1979-ben Thatcher mellett mi volt még híres esemény az integ életében?
első közvetlenül választott EP képviselők
81
80as évek közepétől 3 folyamat amit meg kell említeni? (britek nincsenek benne)
85-től megindul: belső piac megvalósulásának programja(GMU)
80as évek vége, 90es évek eleje: fokozott törvényhozási ciklus (87-92)
- szén és acélipar nem a jövő iparága,
- strukturális reformprogram szükséges
- innováció támogató programok, első kutatási és fejlesztési program megszületik, költségvetési forrással együtt
82
britek népszavazása mi volt a 70es években és mikor pontosan?
Thatcher népszavazást rendez
1975: ek tagok akarunk maradni vagy sem
válasz: igen
83
70es években hogyan változik az EP létszáma?
-1973: létszám 143-ról 198-ra emelkedett
| 1979 június: első közvetlen választások (410)
84
ki volt a Biz elnöke a high techre váltásnál?
Gaston Thorn
85
Görögök timeline of joining?
* 1961: társulási megállapodás-ha kritériumoknak eleget tesznek lehet csatlakozni majd
* 1967-1974: junta -társulási megáll felfüggesztve ezzel együtt pénzügyi támogatások is felfüggesztve
* 1975: csatlakozási kérelem (Karamanlisz)
* 1976-1979: csatlakozási tárgyalások
* 1981: tagság
86
Portugália timeline of joining?
* 1974: szegfűk forradalma - immár nem diktatúraként tud csatlakozni, lezajlanak az első szabad választások új kormány:
* 1977: csatlakozási kérelem
* 1978-1985: csatlakozási tárgyalások (kihívások)
* 1986: tagság
P szeretné ha S-től külön kezelnék ez nem fog sikerülni- egy csomagban tárgyalják őket (S nagyobb problémahalmaz)
87
Spanyolország timeline of joining?
* 1975: Franco halála-diktatúra itt is véget ér
* 1977: csatlakozási kérelem
* 1979-1985: tárgyalások (kihívások)
* 1986: tagság
88
Spanyolok miért problémásak?
1, S tagságával az EK mezőgazdi területei 30%kal nőttek, miértkihívás? közös agrárpol költségvetése meg lesz terhelve
----- S nem feltétlen lesz nettó befizető ami ezt kompenzálná
2, halászat itt is problémás, ahogy P-nél is
S-nél is gond a halászat
spanyol flotta óriási: kompromisszum: ezt majd le kell építeni
3, bevezetni kell: pénzügyi reformokat, Áfa terén változások szükségesek
89
Görögök csatlakozása miért volt ilyen gyors folyamat?
Karamanliszt fogják a franciák támogatni
90
1986ban tehát hányan tagok?
12en
91
EK számára nagy szembesülés: nem mindenki szereti a tagságot ----
briteken kívül minek köszönhető ez a felismerés?
alkotmánymód Dániában Grönland ezután kiterjedt autonómiát kap-1979
népszavazás Grönlandon? mégiscsak többséggel amellett döntenek: tagságot szeretnék maguk mögött hagyni-1981
ezután tárgyalás: nem minden szálat akarnak elvágni
Grönlandnak előnyös megállapodás: változtat a státuszán, tengerentúli területek csoportjában lesz -1985
(innentől nem EK tag)
grönlandi halászati termékek korlátozás nélkül mehetnek az EK piacára
ezzel a státusszal elérte: korlátozhatja halászatot a vizein
ez gazdi oldalon nekik remek
92
Delors Bizottság ---1985. Fehér könyv a belső piac
megvalósításáról?
plusz másik megegyezés?
: 3 akadály belső piac előtt
- fizikai akadályok lebontása
- technikai akadályok lebontása
- fiskális akadályok lebontása: adórendszerek közelítése: ezt nem teszik meg, tagállamok nem állnak rá készen, lekerül a napirendről
1986 tárgyalások sora: megszületik EGYSÉGES EURÓPAI OKMÁNY-ez 87ben életbe lép!!!
céldátum: 1992 dec 31-ig meg kell valósítani a közös piacot -személyek, áruk, szolgáltatások, tőke szabad mozgása (+EP hatáskör bővítése, Ep név hivatalos-de 62 óta használták gyakorlatban)
Delors terv (új terv)!!!!!!
93
Schengen?
Schengeni megállapodás 85-ben
bárki csatlakozhat majd hozzá
EK-n belül áruforgalom előtt akadályok lebontása ténylegesen megtörténik
fizikai és technikai akadályok lebontása megkezdődik: -minimum sztenderdek-szabványosítás
94
mekkorák a közös költségvetésnek a kiadásai ? pontosan!
lényeg:
az EU közös költségvetésének a kiadásai
=az EU bruttó nemzeti jövedelmének 1%a körül alakulnak
(GNI más szóval)
ennek kiértékelése?
az EU közös költségvetése politikai jelentősége ellenére méretben igen kicsi
=nem reális várni az Eu-tól hogy majd ő mindent megold
(MacDougall jelentés: minimum 10% nak kéne lennie egy jól működő integráció esetében-már 70es években megfogalmazódik)
95
a költségvetés négy feladata közül az 1-2 ?
1. közös politikák támogatása -tisztességes elosztás elve érvényesüljön
(pl: ne csak franciák kapjanak agrártámogatást)
2. elvárás lehet de nem reális cél!!!
az integrációból származó nyereségek és veszteségek kb ki legyenek egyensúlyozva
( rossz üzenet lenne hogy az integrációnak vannak nyertesei és vesztesei--- de sokszor nemcsak a pénz számít ennek a kiértékelésénél, vannak egyéb nyereségek és veszteségek;
DE: előfordulhat, hogy fejletlenebb országok nem tudnak érvényesülni a belső piacokon -versenynyomás probléma lehet)
96
a költségvetés négy feladata közül a 3-4?
3. csökkenjenek a fejlettségbeli különbségek
4. megfelelő egyensúly a befizetések és a transzferek között
nem ennek kéne számítani de sokszor ez a cél tárgyalásokon:
nettó befizetőként minél kevesebbet fizessek be, nettó haszonélvezőként minél több pénzben részesüljek
97
a kormányzati/ költségvetési funkciók és a szakpolok hogyan függnek össze? első 3 terület
1. allokációs funkció- kormányzat korrigálni próbálja a piac kudarcát az allokációs hatékonyság terén pl versenypol
2. disztribúciós funkció: az elért jólét elosztása
3. fejlesztési funkció:
cél1: fenntartható növekedés
cél2:gazdi fejlődés
cél3: versenyképesség növelése
pl: oktatási rendszer fejlesztése, infrastrukturális beruházás, k+f
98
a kormányzati/ költségvetési funkciók és a szakpolok hogyan függnek össze?
MÁSIK 3 terület
4. stabilizációs funkció: makrogazdi célok- legyen alacsony munkanélküliség, infláció kordában tartása
eszközök: fiskális és monetáris poli eszközök
5. szabályozó funkció- versenypolitika pl--ne lehessen vki monopol pozícióban---piac működésének szabályozása
6. szolgáltató funkció- közszolgáltatások biztosítása (ez ugye nem a piac dolga)
99
Az EU költségvetésének funkciója elsősorban?
allokáció+disztribúció (az
| agrárkiadások és a regionális politika túlsúlya miatt)
100
EU-újraelosztási pol és a közszolgáltatások biztosítása?
legtöbb terület érintetlen marad- (megjegyezni: disztribúció mint legfőbb funkció, de az újraelosztási pol legtöbb területe érintetlen)
(pl:jóléti transzferek, munkanélküli segélyek, egészségügyi biztosítás) -ezek nemzeti szinten zajlanak
101
EU vs fejlesztési funkció?
hangsúlyos: regionális pol, a K+F pol (Horizont20-20), az oktatás(ERASMUS)
102
EU vs stabilizációs funkció?
elsősorban államok dolga DE:
monetáris pol: euró sok államban, EKB tudta átvenni rengeteg helyen ezt a stabilizációs szerepet 2008-9 környékén
ha válság van akkor költségek átcsoportosítása stb az államok felelősek főként
103
EU vs szabályozó funkció?
irányelveken keresztül van egy nagyon komoly jogharmonizáció, ez egy fontos szerep,
- fogyasztóvédelem
- szabványosítás
- minimum sztenderdek
104
EU honnan jön a pénz? bevételek csoportosítása?
1. GNI -Bruttó nemz jöv alapján befizetés -saját források kb 3/4-e ----államok pénzétől kicsiny mértékben független az EU
2. VAT based own resource-hagyományos saját források- vámok és agrárvámok/lefölözés korábban -bevételek kb 12%a
3. ÁFA alapú saját források -kb 12% szintén
4. egyéb bevételek: pl bírságok -tagállamok, piaci szereplők; uniós alkalmazottak által fizetett járulékok
105
Korrekciók -EU költségvetési kérdések?
1. 1984 britek
2. áfa alapú forráson keresztül kedvezmények
3. GNI alapú fix visszatérítés
106
mik az EU saját forrásaival kapcsolatos problémák? 3-at tudni minimum
- kevés igazi, saját bevételi források
- a közös költségvetés egésze kapcsán a nettó egyenleg vált meghatározóvá
- egyre kisebb hajlandóság a források növelésére
(egyhangúság kell a költségvetési kérdéseknél- rengeteg elbukott javaslat)
107
Olyan valódi saját források kellenének, amelyek____
| (EU saját források kérdése)?
- nem függenek közvetlenül a tagállami költségvetésektől
- stabilan rendelkezésre állnak
- kapcsolódnak az uniós politikákhoz és közös célokhoz
- igazságosan (teljesítőképességükkel arányosan) érintik a tagországokat
108
korábban felmerült és elbukott javaslatok
azt illetően EUnak miből legyen pénze?
3-at tudni (5db összes)
- Pénzügyi tranzakciókra kivetett adó (megerősített
együttműködés: 11 ország)
- Önálló uniós ÁFA-kulcs bevezetése
- Szén-dioxid kibocsátásához kapcsolódóan kivetett járulék, illetve
az üzemanyagárba beépített adó
- Repülőgép-közlekedésre kivetett járulék
- Vállalati nyereségadó
109
A 2020 utáni időszakra 3 új saját forrást javasolt a
| Bizottság? ---mik ezek, melyik valósul meg csak végül?
1. az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszer bevételei 20%-ának
bevonása a közös költségvetés finanszírozásába
2. közös összevont társaságiadó-alap figyelembevételével 3%-os befizetés
a közös költségvetésbe
3. nemzeti befizetések az újrafeldolgozatlan műanyag csomagolási
hulladék mennyisége alapján (0,8 euró/kg)
csak az újrafeldolgozatlan műanyag csomagolási
hulladékhoz kapcsolódó saját forrás 2021-től történő
bevezetéséről született megegyezés
közös költs kiadásainak 12%-át fedezte volna a 3 javaslat együttesen -csökkentve a tagállami hozzájárulás arányát
110
EU tervei a költségvetésre, mire fog törekedni, mire akarja majd azt a pénzt költeni ami pluszban befolyik?
Uniós cél a jövőben: reform-saját források terén
• Az új saját források
• A 2021 után bevezetendő új saját forrásokból befolyt összegeket az EU helyreállítási eszközének (Next Generation EU) hiteltörlesztésére fogják felhasználni
111
kiadási oldal jellemzői? -88as fejlemény
-növekvő feladatok, mégis korlátozott kiadások
-88ig éves költségvetés, utána bevezetik: MFF- multiannual financial framework
5-7 év lehet egy ciklus nincs megkötés pontosabban
kieg:
komolyan nincs hajlandóság változásra a 7 évet már megszokták a tagországok
5 év nagyon rövid lenne -állandó tárgyalások folynának, nem lenne kifutása a hosszútávú fejlesztési projekteknek
10 év nagyon hosszú lenne
válság esetén át lehet csoportosítani
112
mit értünk azalatt hogy kohézió erősítésének az igénye?
fejlettségbeli különbségek csökkentése
113
strukturális alapok (kohézió erősítésének igénye, fejlettségbeli különbségek leküzdése) és az agrárkiadások aránya hogyan változott a többi költekezéshez képest?
eredetileg a meghatározó két politika 80% volt sokáig
jövőben 60% körül lesz
2000-2006: 79%
2007-2013: 75%
de még a 2014-20as időszakban is 70% körül volt
114
kiken múlik hogy a költségvetés el lesz-e fogadva?
Tanács-egyhangúság kell
| EP-egyet kell értenie
115
2014-2020-as többéves keret mi jellemzi?
Több forrás a versenyképességre, kevesebb a hagyományos politikákra,
de a kiadások kb. 70%-a a 2 hagyományosan meghatározó politikára (az agrár- és a kohéziós politikára)
➢ Főösszeg: kb. 3%-os reálcsökkenés (először az EU történetében!)
116
2021-27 teljes költségvetési keret miből áll?
MFF összeg és a Next Generation EU
117
Next Generation EU?
zöld
és digitális átállás segítése
gazdi fejlődés újraindítása -covid után
750 milliárd euró hitel
118
A Lisszaboni
Szerződésben felsorolt
intézmények?
előtte: miniszterek tanácsa, bizottság, bíróság, közgyűlés
```
ami menni fog:
•Európai Tanács
•Európai Unió
Tanácsa /
Miniszterek Tanácsa
/ Tanács
```
* Európai Bizottság
* Európai Parlament
```
amire jobban figyelni:
•Európai Unió
Bírósága
•Számvevőszék
•Európai Központi
Bank
```
119
mi az EurópaI Tanács?
2009 óta (Lisszaboni szerződés) hivatalos uniós hét intézmény egyike
kezdetben informális platform ahol állam és kormányfők tárgyaltak
feladat: általános poli irányvonalak meghatározása , merre haladjon az unió kb
létrejötte: 1974
tagok: á és kormfőkön kívül---ET elnöke, és Biz elnöke
résztvevő: közös külügyi képviselő
ülésezik: Brüsszelben
milyen gyakorisággal? : félévente kétszer (Davignon)
120
Európai Tanács elnökének feladatai, mennyi ideig van kinevezve?
mandátum: 2,5 évre állandó elnökség-egyszer hosszabbítható
• üléseken elnököl
• testületen belüli kohézió fenntartása és konszenzus megteremtése
• gondoskodik az EuiT munkájának előkészítéséről,
folyamatosságáról,
• !!!!!!! az üléseket követően jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek
• a közös külügyi képviselő munkáját segíti
121
Európai tanács jelenlegi elnöke és az előtte lévő két elnök?
Charles Michel
Donald Tusk
Herman VAn Rompuy
122
Európai Unió Tanácsa ?
- tagállamok miniszterei vagy miniszterszintű képviselői
- székhely: Brüsszel; Luxembourg
- soros elnökség- fél évente változik
- 2007 trióelnökségek- három állam előre megbeszéli, hogy 1,5 évig mik lesznek a fő kérdések, közös munkaprogram, kiszámítható így a működés, az előző trió hagyományoz kérdéseket a következőre- napirendi pontokat
- napirend krízishelyzeteknél bármikor meg tudnak változni- pl menekültválság
a soros elnökség ma= tanácsi elnökség-vannak olyan ülések ahol teljesen mindegy ki az elnök
van egy előre leegyeztetett munkaprogram ahhoz többé kevésbé próbálják tartani magukat
123
milyen formációkban ülhetnek össze az Európai Uniót Tanácsának éppen aktuális miniszterei?
2-3-4
8-9
tanács
van 10 formáció melyben összeülhetnek
1. Általános ügyek (GAC-general affairs)
2. KülügyEK TanácsA-nem a soros elnök elnököl, hanem Bizottság alelnöke -ez egy kivétel, összes többit soros elnök elnököl (FAC-foreign affairs council)
3. Gazdasági és Pénzügyi Tanács (Ecofin)
4. Igazságügyi és Belügyi Tanács
(első három sűrűn ül össze nagyon)
5. Foglalkoztatás, Szociálpolitika, Egészségügy és fogyasztóvédelem
6. Versenyképesség
7. Közlekedés, Hírközlés, Energia
8. Mezőgazdi és Halászati Tanács
9. Környezetvédelmi Tanács
10. Oktatás, Ifjúság, Kultúra, Sport
-ez ülésezik a legkevesebbet
124
feladatai az EUnió Tanácsának?
- uniós jogszabályok elfogadása – ez is a Parlamenttel együtt
- az uniós tagállamok szakpolitikáinak összehangolása
- kül-, biztonságpol kidolgozása (van egy keret melyet nem ők határoznak meg, iránymutatások)
- nemzetközi megállapodások kötése
- EU költségvetésének elfogadása a Parlamenttel együtt
125
Állandó Képviselők Bizottsága?
- szakminiszterek munkájának előkészítése
- kik ezek? brüsszeli nagykövet és helyettesei, beosztottjai általában
- elsődleges feladat: álláspontok egyeztetése, javaslatok előkészítése
- hetente egyeztetés- információk valós időben becsatornázása a tagállamok felé -ezért fontos
126
szavazás az Európai Unió Tanácsában belül?
egyhangúság kezdetben
| majd : minősített többség
127
- minősített többség a középpontban mint kérdés
hogyan változik az hogy mit nevezünk minősített többségnek?
szavazati súlyok szerint nézik a min többséget kezdetben
majd........
2000es évek elejétől (Nizza) után lehet kérni azt hogy megnézzék, ha megszületik a minősített többségi döntés- biztos 60%-e a mögötte álló lakosságarány
még egy reform ezután: tagállamok fele + 62% legyen meg
2014/17-től kettős többség
-tagállamok 55%a
-lakosság 65%-a
szavsúlyok már nincsenek
128
blokkoló kisebbség kérdése – mi történik akkor ha bizonyos államok nem értenek egyet a minősített többséggel ?
legalább az unió lakosságának 35%át kell képviselni, min 4 országgal (4 nagy ország nem tudja blokkolni ezen döntéseket)
129
Európai Bizottság? 5 infó
```
EU végrehajtó szerve
Székhely: Brüsszel
legeurópaibb szervként szokták becézni
hetente üléseznek
27 tagból áll jelenleg a bizottság, 5 évre választott bizottságról van szó
```
130
minden amit tudunk az EUs biztosokról?
| -függetlenség ecsetelése 3 pontban
- maga a biztosokat segíti egy asszisztensi kör- főigazgatóságok működnek ahol szakértők nagyja dolgozik egy egy javaslaton
- biz-ben nagyjából 30 ezren dolgoznak
- Biz kapcsán magukra a biztosok: független szereplők, bár tagország delegál, biztosi eskü után az EU érdekeit szolgálják nem a tagállam érdekeit
- biz tagjai nem kérhet véleményt, iránymutatást sem 1, kormánytól 2, sem más testülettől- teljesen függetlenül kell eljárni
- nem visszahívhatóak-ha olyan álláspontot képvisel vki ami a tagállam érdekeivel szembemegy- nincs visszahívás
-biz elnök: 1 biztos kivételével maga dönti el, hogy az adott ember milyen pozíciót kapjon
131
EB elnök?
-meghatározza az EB poli iránymutatásait
-dönt a testület belső szervezetéről
-nevezi ki az alelnököket
-joga van a biztosokat lemondásra felszólítani (2012- máltai biztos)-Lisszabon előtt semmilyen plénum joga nem volt meg ahhoz hogy egyes biztosokat lemondásra bírjon- ez előtt bizalmatlansági indítvány lehetett a teljes bizottsággal szemben indítani- az Európai Parlament kezdeményezhette ezt- vagy mindenki marad vagy mindenki megy
B verzió az hogy a Biz mond le – kevésbé valószínű opció mindig
132
Külügyi és biztonságpoli képviselő:
1. ez a képviselő egyrészt elnökli a Külügyek Tanácsát elnökli ,
2. másrészt az Európai Biz alelnöke kötelezően!
3. Az Európai Tanács minősíett többséggel szavazza meg ezt a képviselőt,
4. a Bizottság elnökének az egyetértése is kell,
5, és a Parlamentnek is meg kell szavaznia
feladatok:
-javaslatokat készít Európai Tanács felé is becsatornázza ezeket
-végrehajtja a megállapodásokat külügy és biztonságpoli ügyekben
-EU képviselése bizonyos tárgyalásokon
-Európai külügyi szolgálat feje
első ilyen: Lady Catherine Ashton
133
Biz feladatai?
3 nagy van: jogszabályok kezdeményezése, másrészt szerződések őre funkció, döntések végrehajtása-korlátozottabb feladatkör utóbbinál
második elem:
uniós jogszabályok megfelelő végrehajtását felügyeli -kötelezettségszegési eljárás!!!! - általában az eljárás nem szokott lejárni – az államok hamarabb eleget tesznek
(kieg: először informális módon tájékozódnak, majd informális figyelmeztetés majd írásos figyelmeztetés ezt követően: indokolt hivatalos vélemény publikálva Biz által)
harmadik elem:
korlátozott szerep-uniós programok, ktgv kezelése
134
Európai Parlament?-először csak feladatát kifejteni 5 változás
feladata: csakis javaslattétel a Tanácsnak
ez volt egészen a 80as évekig
majd 80as évektől......
- Tanács a Parl véleményének a megérkezését köteles megvárni ma már
- EB és Eb elnökének a jóváhagyása
- költségvetés elfogadása
- társulási és csatlakozási szerződések jóváhagyása
- ma már társjogalkotó a Tanács mellett, több kérdés melyben együtt kell dönteniük
135
EP minden más basic infó? 7 infó
```
székhely: Strasbourg, Brüsszel
5 évente képviselő választás közvetlenül, 705 képviselő
képviselő választás közvetlenül 79 óta
Jelenlegi elnök: Roberta Metsola (EPP)
14 alelnök
szakbizottságok
```
136
EU jogforrások?
elsődleges jogforrások: alapítószerződések- ESZAK, EURATOM
másodlagos jogforrások: két külön csoport: kötelezőérvényűek, nem kötelezőérvényűek
kötelezőek 3 csoportja: rendelet, irányelv, határozat
137
teljes közösségi joganyag neve?
Acquis Communautaire
138
rendelet?
általános hatály, kötelezőérvényű jogi aktus, minden elemében kötelező és közvetlenül alkalmazandó, automatikusan a belső jogrend része lesz- automatikusan lefordítva még azt se kell megcsinálni, minden uniós államba érvényes- pl :GDPR rendelet -minden egyes országban betűre ugyanaz ez a rendelet
139
irányelv?
: irányelv két dolgot fektet le -cél, és határidő -mindegy hogyan éri el ezt az adott állam
pl: ivóvíz irányelv az EUnbelül-ivóvíz minőség javítása tekintetében -technológiai módosításokra is szükség van- ez indokolthatja a határidőt- nem biztos hogy csak jogváltoztatásra van szükség
140
határozat?
nagyon hasonlít a rendelethez-nem átlalános érvényű, specifikusan célzott tagállamcsoportokat érint, annyiban hasonlít: határozatban leírtak teljesen egészében kötelezőek és közvetlenül alkalmazandók
pl: menekültügyi kvóta: határozat- nem minden államot kötött
141
Európai Unió Tanácsa döntéshozatal---3 féle lehetőség?
1. egyszerű többség
2. minősített többség
3. egyhangú döntéshozatal
142
ha vizsgán rákérdeznek a min többséges szabályt és a blokkoló kisebbséget eu parlhoz vagy eu unió tanácshoz társítjuk?
unió tanács egyértelműen
143
nem kötelező érvényű jogforrások:
1, ajánlás- elvárásokat fogalmaz meg, de nem kötelező; 2, vélemény- állaspontot ad
144
kik kérhetik fel a Bizottságot jogalkotásra?
- 1 millió fő 7 tagállamból- európai polgári kezdeményezés
- Európai Tanács
- Európai Parl
- Európai Unió Tanácsa
145
3 különleges jogalkotási eljárás?
- költségvetési eljárás
- konzultációs eljárás
- egyetértési eljárás
146
-konzultációs eljárás ?
• Az EP jóváhagyja, vagy elutasítja a javaslatot,
illetve módosításokat javasolhat – a Tanács nem
köteles figyelembe venni az EP véleményét
147
Egyetértési eljárás?
• Az EP abszolút többséggel elfogadja, vagy
elutasítja az adott jogalkotási javaslatot. Nem
módosíthatja!
• A Tanács nem bírálhatja felül az EP véleményét
148
költségvetési eljárás? -nem kell tudni részletesen
1. Biz kidolgozza a költségvetési tervezetet
szept 1-éig elküldi a Tannak és a Parlamentnek
2. Tan véleménye okt 1-ig beérkezik P-nek
3. P-nek max 42 napja van
a, jóváhagy= megszületett a döntés
b, módosít= ezután P és T elnökei összehívják az egyeztetőbizottságot
21 nap
ha nincs megegyezés akkor új költségvetési tervezet Biz részéről
ha lett= 14 nap hogy P és T mondjon vmit
149
görögöknek mit jelentett európa?
görög szigetvilágot
150
római bir idején a rómaiaknak mit jelentett európa?
a területet amit birtokoltak, keletrómai bir kiválása után a keleti rész már nem európa
151
középkori európa 8-9 sz táján mi számított európának?
karoling bir területe- mai hatok területével egybeesett
vallási, nyelvi közösség -keresztes hadjáratok összekötötte a helyieket
152
felvilágosodás idején mi európa?
civilizációként van definiálva, másokkal szemben van meghatározva
haladás mítosza, fehér ember felsőbbrendűsége...
153
19 és 20 sz hogyan változik európa?
kontinensen törésvonalak, ideológiai, fejlettségbeli
| elbától keletre kifejezés stb
154
első hullám: pénzügyi integráció kezdetei?
o Bretton Woods-i rendszer: dollárközpontú árfolyamrendszer, szorosabb árfolyamköteléket akarnak kialakítani
1970: Werner-terv – az EMU korai terve
o cél a közös valuta 10 éven belül (a pénz integrálja a piacokat)
o nem valósul meg, összeomlik 70-71-ben a BW rendszer
kieg:
o a dollár aranyra való átválthatóságát megszüntetik 71-ben
o 1973: energiaárrobbanás, szerkezeti válság, nincs növekedés, tartós és magas infláció (10 évig 10% felett van az éves)
o 74-re összeomlik az árfolyam-mechanizmus!!!
155
az európai monetáris rendszer elemei közül az első? mit nevezünk ma az "euró előszobájának"?
Árfolyam-mechanizmus (ERM=european exchange rate mechanism): ma ERM 2-be kell belépni (Euró előszobája), +/-2,25%-os árfolyamlebegés, egymáshoz kötik a valuták mozgását, van lebegési sáv, ha eléri a határt el kell kezdeni a beavatkozást
156
Párhuzamos valuta: ECU (European Currency Unit)?
-a tagországok gazdasági és kereskedelmi részesedése alapján súlyozott számtani átlag (kosárvaluta) (-európai devizák súlyozott kosara )
-minden pénzfunkciót betöltött
(csak készpénz formája nem volt)
-utóbbi miatt a lakosság körében nem népszerű, de az üzleti életben sem volt az
-vezető szerepben a német márka-német gazdi stabilitásra épült a rendszer
157
Európai Monetáris Együttműködési Alap (EMCF)?
European Monetary Cooperation Fund
a jegybanki arany és valutatartalékok 20%-át berakják fedezetként,
igénybe lehetett venni rövidtávú hiteleket
1973-93
intézet, mely felügyelte az ECU-t is
158
Az EMS eredményei?
* valutaárfolyamok mozgása stabil és kiszámítható lett
* Stabilitásimport (ECU-, ill. márkahorgony): kedvező hatás a kevésbé fejlett, gyengébb valutákkal rendelkező tagországok számára
* Inflációs ráták közeledése
* Profitráták közeledése
159
EMS válsága
1992. – 1993. Font, líra kilépése és leértékelése, peseta, escudo leértékelése
A lebegési sáv kiszélesítése ’93. augusztus 1-től +/-15%
-ra
az árfolyammal volt baj, nem a szerkezettel
a britek és olaszok után ki akartak lépni a spanyolok és a portugálok, engedték nekik
160
gazdi és moni unió előzményei ?
1989. április: Delors-terv az EMU megvalósításáról
1991. december: maastrichti csúcs
(maastricht)mindenki minél előbb be akar kerülni az EMU harmadik szakaszába a briteken kívül
161
EMU (economic and monetarian union)-első szakasza megvalósításának?
1. szakasz: 1990. júl. – 1993 vége célok:
1. tőkemozgások teljes körű liberalizálása
2. konvergencia erősítése
3. gazdaságpolitikák közelítése
4. az ECU minél szélesebb körű használata
nem igazán sikeres szakasz – inkább divergencia a recesszió miatt
162
EMU (economic and monetarian union)-második szakasza megvalósításának?
1994. jan. – 1998. vége - Európai Monetáris Intézet felállítása -az EKB előfutára, feladata a
tagországok monetáris politikáinak figyelemmel kísérése (kutatóintézetszerű működés, első németoban lévő eus intézmény)
- felkészülés a 3. szakaszra: konvergencia-kritériumok teljesítése
- 1997. július: Stabilitási és Növekedési Paktum (az eurózóna tagjaiként is tartani kell a stabil költségvetési helyzetet – szankciók)
- 1998. május: döntés a 11 tagországról (Egyesült Királyság, Dánia, Svédország nem akart bekerülni, Görögország csak 2001-től)ú
1998: EKB létrejötte
163
konvergencia kritériumok?
• Árstabilitás (infláció: 3 legalacsonyabb átlaga +1,5%)
- nominális kamatlábak szintje (3 legstabilabb ország átlaga +2%)
• Stabil költségvetési helyzet -tendencia is elég bizonyos esetekben/ Államháztartási hiány (GDP max. 3%-a) Államadósság (GDP max. 60%-a)
• Árfolyam-stabilitás (a nemzeti valuta a lebegési sávban marad 2 évig)
• Jegybanki függetlenség
164
EMU 3. szakasz?
1999. jan. – 2002. febr. 28. - ERM II elindul - az euró bevezetése bankszámlapénzként - fokozatos áttérés (3 szakaszban) - 2002. január: készpénzként bevezetik az eurót (2 hónap párhuzamos valutahasználat)
- 2002. március 1-től 12 országban kizárólagos fizetőeszköz
165
eurózóna kik NEM tagok+általánosságban mi a közös bennük?
```
Bulgaria
Croatia
Czechia
Hungary
Poland
Romania
Sweden
```
Mostly, it consists of countries of member states which acceded to the Union in 2004, 2007 and 2013, after the euro was launched in 2002.
166
Az euró legfőbb előnyei
* Eltérő valutakockázatok megszűnése
* Átváltási költségek megszűnése
* Átutalási költségek csökkenése
* Átlátható piac
167
euró bevezetésének a hátrányai?
• A nemzeti monetáris és árfolyam-politikáról való lemondás
- az árfolyam- és kamatpolitika elvesztése azonban súlyos
torzulásokhoz vezethet az eltérő inflációs ráták miatt
168
2008as válság vs eu?
nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság felszínre hozta az uniós szintű szabályozási keretek hiányosságait – az egyes országokban kialakult magas
államadósság tovagyűrűző hatásainak kezelésére új keretek kellenek
169
"napjainkra kialakult helyzet" mire vezethető vissza? gazdi oldal 2008as válság után
helyzet eredete a Gazdasági és Monetáris Unió féloldalas megvalósítására vezethető vissza: • Közös valuta, közös monetáris politika – ugyanakkor nemzeti költségvetési (fiskális) politikai önállóság, a nemzeti költségvetések meghatározó szerepével
• A gazdaságpolitikai koordináció nem elegendő
170
gazdasági kormányzás megerősítése- 2009 válság után közvetlen történtek?
- állampapírok
- milyen két szektor csődje hangsúlyos
- államháztartási problémák
- EUZ részéről egyik főbb gond- mentőcsomagok, plusz bizalmi válság
• A válság előttig azonos kockázati besorolásúak voltak az eurózóna tagországainak állampapírjai!
• 2009: bank- és ingatlanszektor csődje miatt állami mentőcsomagok
+ recesszió költségvetési hatásai
• Szuverén adósságválság: általánosan jellemző súlyos államháztartási problémák (de eltérő okok is: pl. Írország vagy Spanyolország esetében nem a felelőtlen költségvetési gazdálkodás miatt alakult ki a súlyos államadóssági helyzet, szemben pl. Görögország vagy Olaszország esetével)
• félelem: államcsőd – bizalmi válság az eurózóna iránt • mentőcsomagok az IMF-fel közösen 2009-10: Írország, Portugália, Görögország, Magyarország, Románia, Lettország
171
gazdi kormányzás megerősítése- 2010környéke ?
• 2010: Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (European Financial Stability Facility, EFSF)
• cél: a pénzügyi stabilitás megőrzése az eurózóna tagországaiban
• 2011-től 2013 júniusig: 770 milliárd eurót kölcsönözhetett
• Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus (European Financial Stabilisation Mechanism, EFSM) 60 milliárd eurós alap
minden tagország részére
172
hosszútávú kezelési módja a 2008as válságnak- eu felismerései, változtatások?----10es év
(európai szemeszteren kívül)
• Felismerés: szükség van egy állandó válságkezelő mechanizmusra,...( amely képes a pénzügyi nehézségek kezelésére és megelőzésére. )
* Az Európai Stabilitási Mechanizmus (European Stability Mechanism, ESM) 2012-től indul
* Az állandó válságkezelési keretrendszer csak az eurózónára terjed ki
173
európai szemeszter?
• 2011. -bevezetése:
- a gazdasági és költségvetési prioritások rendszeres éves megvitatása
– az európai gazdasági kormányzás fő keretévé vált
• cél: a tagállamok hozzák összhangba költségvetési, makrogazdasági és strukturális politikáikat, vegyék figyelembe az uniós megfontolásokat a nemzeti költségvetésük kidolgozásának korai szakaszában, illetve a gazdaságpolitikai döntéshozatal egyéb szempontjainak kialakítása
során
174
Bankunió?
* Bankunió: közös bankfelügyeleti rendszer kiépítése
* betétbiztosítási és szanálási rendszer kidolgozása
* az eurózóna tagországainak kötelező részt venniük benne
* még nem teljes (eltérő kockázatok)
cél: ne kelljen külön szektorokhoz mentőcsomagokat intézni egy válság esetén
175
fiskális paktum?
aláírás: 2012, 2013-tól életbe lépett, csak eurózóna országokra vonatkozik
1. Az államháztartás egyenlegének egyensúlyban kell lennie, vagy többletet kell felmutatnia
2.Az éves strukturális hiány maximum a GDP 0,5%-a lehet
3.minden meghatározó gazdaságpoli reformtervet egyeztetni kell az EUval a tagállamoknak
4. eurózóna stabilitása és versenyképesség javítása
5. 60% fölötti adósságot évente annak 20-ad részével kell csökkenteni
6. A túlzottdeficit-eljárás alatt lévő országoknak gazdasági partnerségi programot kell készíteniük a Bizottság és a Tanács részére, amiben részletezik a strukturális reformokat és az évi költségvetési
előirányzatokat
176
szomszédságpol, nyugat-balkán -90es évek előzmények?
90es évek: alacsony intenzitású kapcsolatok, fókusz: közép-európán
Balkánra figyelem-csak 90es évek végén- mikor már mindenki tudja: közép és kelet európai országokkal bővülni fog az eu
177
szomszédságpol, nyugat-balkán-előzmények: 2003?
2003 decemberében megjelenik: tágabb Európa koncepció
lényeg: emlékezteti keleti szomszédokat hogy még számolnak velük, nincsenek elfelejtve
cél: béke, biztonság, jólét kiterjesztése keleti szomszédokra valamint
megakadályozni törésvonalak kialakulását EU és szomszédjai között
178
2011 vs szomszédságpol-előzmény?
többet többért elv- ha vki többet tesz a demokratikus értékek átvételéért, akkor "többet" is kapjon
179
kritikák EU vs szomszédságpol?
sok probléma, sok kritika merül fel ezen a területen
- prioritás csomagoknál EU nem tud újat mondani
- -Eu ugyanazokat ígéri, hitelessége forog kockán, tudjuk e motiválni ezen államokat máshogy, hogy a gazdi poli feltételeknek eleget tegyenek;
- tagállamoknak nincs határozott véleménye a szomszédságpolról az EU-n belül
- nincs csoport aki nyomná az Eun belül a kérdés megoldását -és ezáltal hitelesebbé tenné az Eut mint szervezetet
- monitoring hiányosságok- olyan civil szervezetek kapnak támogatásokat akik 3 perce jöttek létre
180
kik gondolják komolyan hogy Euban lenne helyük pl?
ukrajna, grúzia, moldova
181
EU-Nyugat-Balkán: I
| 1. 1991-1995 ?
- büntetőintézkedések- szerbia és montenegró gazdi embargó alatt; fegyverembargó egész térségre vonatkozóan
- 1992: ECHO-European Community Humanitarian Office -EU hozta létre azért, hogy természeti vagy polgári katasztrófák esetén segítsen bármilyen országot a világban
182
ECHO-ról mit kell még tudni? 6 db plusz infó
eddig tudjuk: 1992: ECHO-European Community Humanitarian Office -EU hozta létre azért, hogy természeti vagy polgári katasztrófák esetén segítsen bármilyen országot a világban
kieg:
- semleges fél
- sajátos működés nincsenek field officeok, kapcsolati tőke mentén működés
- EU bizottsága alá tartozik ma
- nem feltétlenül hatékony pénzelosztás- nem létező civil szervezetek
- 2010-től új feladat: polgárok védelme
- források nagy része afrikába megy
183
Royaumont-folyamat
1995 ekkor indul el a folyamat: Nyilatkozat a stabilitási folyamatról és a jószomszédi viszonyról
célként stabilitás kitűzése, jószomszédi viszony- háb után nem feltétlenül lesz így de igény
ez nem csak EU kezdeményezés-USA, Kanada stb
célok:
1- párbeszéd erősítése országok között
2- fórum ennek a párbeszédnek
3-civil szféra erősítése, harc a korrupció ellen
4- nők és férfiak egyenjogúságának a megteremtése
5-kerekasztal az üzleti szféra képviselőinek
6. demokrácia terjesztése
stb
mi a fontos? lehet látni igyekszik a poli szférán túl a civil szférára is hatással bírni az EU
184
EU-Nyugat Balkán II.
Regionális megközelítés?
minden ami nem a cél
1996
eus kezdeményezés
jobban átgondolt balkán stratégia csírája (marad az is )
eszközök:
pénzügyi támogatások a programhoz- mutilaterális kereskedelmi könnyítések, bilaterális kapcsolatok fejlesztése
poli feltételek mint kritériumjai a gazdi könnyítéseknek
konkrét pénzügyi eszköz: OBNOVA-poli feltételek itt is;
185
EU-Nyugat Balkán II.
Regionális megközelítés? 6 db
cél?
-célok:
• szerződéses kapcsolatok
• támogatása a demokrácia, jogállamiság, közigazgatás, működő piacgazdaság megteremtéséhez
• a politikai dialógus
• gazdi keri kapcsolatok fejlesztése
• csak az részesül kedvezményekből, aki a kritériumoknak megfelel
• bel és igazságügyi együttműködés
186
Délkelet-európai Stabilitási Egyezmény
| előzmény röviden?
koszovói válság kitör, nagy pofon EU számára- regionális megközelítés és az eddigi erőfeszítései nem elegendőek
1, nem tudták megakadályozni a válság kitörését és 2, nem is ők voltak akik elrendezték a helyzetet
• 1999 Köln, G8 találkozó, ötlet felmerül, fő keretei megtárgyalva
hónappal később Szarajevó aláírás-paktum
187
Délkelet-európai Stabilitási Egyezmény?
-EU keretein túlnyúlik
– felépítés: speciális koordinátor, regionális kerekasztal, 3 regionális munkacsoport
– cél: délkelet-európai régió stabilitása
• újdonság elemek: szarajevói találkozó- jószomszédi kapcsolatok jelentősége, és a regionális kooperáció- ez egy kritérium ami itt jelenik meg először- nyugatbalkáni országoknál azóta is ott van a regionális kooperáció
188
SAP kezdeményezés: Stabilizációs és társulási folyamat ?
-eszközök, cél
basic infók
(kimarad: újdonság elemek)
-társulás,1999
• ma is zajlik
• nemcsak társulás, stabilizációs folyamat is ugye
• 99 május, előzményei ugyanazok mint az előző paktumnál
• csak Eus kezdeményezés
cél:. 5 nyugat-balkáni ország közelebb kerüljön az eu tagsághoz
eszközök:
1. kereskedelmi engedmények (Autonóm Kereskedelmi
Intézkedések)
2. gazdasági–pénzügyi támogatások (CARDS)
3. újfajta szerződéses kapcsolat (SAA – stabilizációs és társulási
megállapodás)
189
SAP kezdeményezés: Stabilizációs és társulási folyamat ?
újdonság elemek
• újdonság: újfajta szerződéses kapcsolat+ együttműködés bel és igazságügy terén-kifejezi az Eus félelmeket a térséggel kapcsolatban- európai iszlám sajátos formája van itt, de két délszláv válság kapcsán ez kitűnik jobban; regionális kooperáció
190
feirai csúcs, és a többi? (SAP után)
• 3 Eu csúcs: feirai csúcs 2000- potenciális tagjelölti státusz megszületik- tagjelölt is egy előkategória azelőtt egy másik előszoba születik xd akkor mindenki úgy tett mintha ennek örülne
2 ország a 6ból azóta potenciális tagjelölt- Bosznia, Koszovó
• zágrábi csúcs 2000: feirai csúcs megerősítése- de ha helyileg is előadnak egy showt akkor hatásosabb
• szaloniki csúcs- mérföldkő: 2003-számolhatnak azzal ezen országok hogy teljes jogú tagok lesznek-ígéret-ezt várta mindenki
191
mi az ami le fogja váltani az OBNOVA-t mint pénzügyi forrás a balkán számára?
3 infó, plusz 4 prioritás
```
CARDS: (2001-6)
SAP
cél: régió támogatása csak
4,65 milliárd euró,
prioritások: 1, demokratikus fejlődés,2, jogharmonizáció-intézményi reformok,3, fenntarható gazdi és társi fejlődés; 4, regionális kooperáció
```
192
mi az ami lefogja váltani a CARDS-ot mint pénzügyi forrás a balkán számára?
cél+ mi a neve
5 prioritás
IPA : (Instrument for Pre-Accession Assistance) előcsatlakozási támogatási eszköz a neve;
cél: legyen átláthatóbb, követhetőbb a rendszer, és hatékonyabb;
prioritás: 5 van- fontosabb:
1, átalakulási támogatások- átmenet folyamatának támogatása- teljes egészében nem akarja ezeket nyilván finanszírozni- ha nektek volt egy szocialista piacgazdaságotok nektek kell kifizetni az átállást inkább;
2, határon átnyúló együttműködés finanszírozása (regionális kooperáció fajtája);
3, regionális fejlesztés támogatása
4, emberi erőforrás fejlesztés,
5, vidékfejlesztés -potenciális tagjelöltek
csak az első kettőhöz férnek hozzá az államok több ideig, pedig utolsó 3 kéne igazán a fejlődéshez
2007-13, 11,5 md euró kerekítve
193
mi az ami lefogja váltani az IPA-t mint pénzügyi forrás a balkán számára?
IPA II
11,7 md euró;8-picivel magasabb összeg; újdonság: stratégiai fókusz; jelentése- megjelenik az országra szabottság a támogatásoknál nemcsak az egyéni teljesítmény fontos,
legutolsó támogatás: 14,2 md euró- 2021-27- jelentősebb pénzügyi segítség
194
uniós balkán politika pozitívumok 2014ig?
pozitívumok:
• elszakítottság megszüntetése
• stabilizálás
195
uniós balkán politika 2014ig?-negatívumok első fele
• stabilizáció sokkal inkább érdeke Eunak mint az integráció – úgy tűnik elsősorban stabilizáció a cél és nem a gyors integráció- fel tudnák venni ezen országokat- K szeretne is hinni ebben-de nem ez az elsődleges szempont
transzformáció szintén hangsúlyos- demokratikus működés kell a tagsághoz
* újabb lépcsőfok jelleg- újabb előszoba: potenciális tagjelölti státusz- nehéz kijutni innen egyes államoknak (Bosznia)
* külkapcsolat vagy bővítés: külkapcsolat között szerepelt 2015ig (azt hiszem…) a Balkán az adminisztárciós dolgoknál, utána kerül át
196
uniós balkán politika 2014ig?-negatívumok-MÁSODIK FELE
* nehezedő feltételek- pl regionális kooperáció-ezt nem könnyű teljesíteni- azzal számolni kell kiindulóhelyzet hátrányos, nemcsak tranzíció feladat hanem a háború következményeit kiheverjék- infrastrukturálisan pl; kettős kihívás- háborúból kilábalás, tranzíciós kényszer- ez (kb egy évtizeddel lesznek lemaradva a keleti tömb volt államaihoz képest pl)
* befogadókészség Eu részéről- bővítési fáradtság- sok jele van Eu részéről nem teljes az elköteleződés- keleti bővítési kört ki kell heverni- Eunak van elég gondja
197
mi az oka, hogy 2017-18 között élénkebben koncentrálnak a balkánra?
ok 2 db- közvélemény a balkánon egyre kevésbé hiszi el hogy tagok lesznek, legszkeptikusabb egyértelműen Szerbia- meredeken zuhan a tagságban való hit
másik ok: poli vezetés is kevésbé hisz ebben-másfelé kezdenek tekintgetni ! ez jobban izgatja az EU-t
Szerbia: orosz reláció elég erős, montenegróban és boszniában is erős és jelen van; nem oroszo az egyetlen külső szereplő ott van Kína, és Töröko
(instabilitás a régióban akkora veszély hogy megéri nem az oroszoknak, kínaiaknak, vagy az arab világnak átengedni azt -Eunak muszáj velük foglalkozni nem engedheti meg hogy retorika szintjén is elengedjék őket )
198
2017-18 bővítéspolitika- konkrét khmmm eredmények?
2017: NyB európai intergációs prespektívájának megerősítése
2018: új Nyugat-Balkán stratégia
országcsoportok:
o Montenegró, Szerbia
o Albánia, Macedónia
o Bosznia-Hercegovina, Koszovó
2018. május, nov.: zágrábi és szófiai csúcstalálkozók
2020:
▪ NyB-i átfogó gazdasági és beruházási terv – 9 md euró (2020. okt.)
▪ koronavírus-járvány elleni küzdelmet és a pandémia társadalmi-gazdasági hatásainak enyhítését célzó 3,3 md eurós támogatás
▪ Zöld Agenda
▪ roma integráció
199
Szerbia mint ország mi fontos a bővítéspolitikánál?
- Szerbia véleménye befolyásolja Horváto véleményét aki már EU tag
- korrupció, szervezett bűnözés
- tüntetések sorozata az elnyomó szerb rezsim ellen
- Koszovóval a helyzet normalizálását megköveteli az EU-ez nem halad semerre
-jó pont: Szerbia megfelelő partner a migrációs válságnál
200
Montenegró mint ország mi fontos a bővítéspolitikánál?
bezzeggyerek, csodafiú-lány xd kiderül: meghamisítja adatait amiket bejelent- még mindig a legjobbak között van de csalódás, belpoli zűrzavar; fordulat: legutóbb albán minelnök alakít kormányt
201
Észak-Macedónia mint ország mi fontos a bővítéspolitikánál?
egyik leglelkesebb, számos szomszéd lassítja az integrációját- görögök, megállapodásban lezárul, görögo minden évben vétózta a csatlakozását, veszélyesebb: Bulgária- történelmi, kulturális viták; Szerbia- egyházvita pl; Bulgária és Görögo mint Eu tagállamok betudnak nekik tenni
202
Albánia mint ország mi fontos a bővítéspolitikánál?
egyik leglelkesebb
| pacifikáló szerep- környékbeli országok albán kisebbségeire hatással bír
203
Bosznia-Hercegovina mint ország mi fontos a bővítéspolitikánál?
legkevésbé lelkes Bosznia -kérőíveket éveken át nem adnak le stb, új alkotmány kell az államnak, szét akar válni az ország
204
Koszovó mint ország mi fontos a bővítéspolitikánál?
lelkes de nincs miért -minden országnak bele kell egyeznie a csatlakozáshoz, nyilván szerbek nem tennének így
205
kötelező olvasmány: Kengyel- Cotonoui Megállapodás?
2000ben aláírt szerződés
20 éves hatály
loméi rendszeren változtatni kellett-konzerválta az országok gazdi szerkezetét -fennmaradt monokultúrás gazdi rendszer
(1-2 termék exportja)
ez egy preferenciális szerződés- erősebb fél gazdilag megkönnyíti egyoldalúan a kereskedelmet a másik fél számára
AKCS országok piacnyitás európai árul előtt- hazai termelők védelme csökken
AKCS-export túlnyomó része vámmentessé vált
magyarázat: (African, Caribic, Pacific, ACP)
206
Közös kereskedelempolitika eszközei-6db
```
Külső vámok
Speciális vámpreferenciák
Mennyiségi kvóta, büntetővám
Dömpingellenes vám
Értékkiegyenlítő vám
Nem vámjellegű korlátozások
```
207
Kereskedelmi kapcsolatok típusai
```
-Nem diszkriminatív kapcsolatok
Preferenciális kapcsolatok
Szabadkereskedelmen alapuló
kapcsolatok
Diszkriminatív bánásmód
a, Legitim külpolitikai célok gazdasági eszközökkel
való kikényszerítése
b, Maastrichti szerződés: egyértelmű jogalap
```
208
Társulási kapcsolatok
közép és kelet európa?
közép- és kelet-európai országok
Tartalom:
```
◼ Ipari áruk szabadkereskedelmének
megvalósítása
◼ Egységes
versenyjogi
követelmények
◼ Társulási Tanács
```
209
Társulási kapcsolatok minden ami nem közép és kelet európa?
Mediterrán országok: barcelonai folyamat (Euro-Mediterrán
megállapodások)
ACP/AKCS-országok: fejlesztési politika (preferenciális szerződés)
Nyugat-balkáni országok: stabilizációs és társulási folyamat (SAP)
Kelet-európai, dél-kaukázusi, és földközi-tengeri part menti
országok – ESZP (Mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi
megállapodások; Ukrajna, Moldova, Grúzia)
Közép- és kelet-európai országok (első generációs társulási
megállapodások)
210
Yaoundéi Konvenció ?-AKCS
18 nyugat-afrikai állam aláírása
elvezet: ipari szabadkereskedelem megvalósulásához
1964-69ig szólt a szerződés
meghosszabbítják 64-75 ig hatályban
211
Yaoundéi Konvenció után mire kerül sor? -AKCS
gazdi segítség 2 formája
Európai Fejlesztési Alap egyoldalú kedvezmények az afrikai államok számára az EK részéről
-segélyek és hitelek infrastruktúra és mezőgazdaság területén
Európai Beruházási Bank is nyújtott (és azóta is nyújt) segítséget- fő jellemző: nagyon hosszútáv mellett alacsony kamatszint
212
kelet-afrikai államokkal 60as évek felé milyen megegyezés történt ? 5 új infó
- Arushai Megállapodás
- szűkebb tartalmú egyezség mint a nyugat-afrikai államokkal
- liberalizálták az EK vállalatok letelepedését -európai cégek könnyebben tudnak beruházni
- európai szakemberektől segítség
- afrikai termékek megjelenhettek az Ek piacian -nemzetközi hitelképességük növelve
213
Loméi Konvenció?
társulási lehetőség- nem hagyományos formája
az afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni (AKCS) országokkal (African, Caribic, Pacific, ACP)
AKCS-országok számára megszűnt minden viszonossági kötelezettség
